Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)
1930-11-25 / 269. (2490.) szám
1930 november 25, kedd. Liptószentmiklós, november közepe. Hogy a válságba került liptószen liniklósi bőripar problémáját jelentőségéhez, mérten teljes megvilágításba helyezzük, nyilatkozat- fcótelre kértük a miklósi uj generáció egyik kitűnő tagját, Droppa Vladimír mérnököt is, aki a következőket mondotta el: Mi a tennivaló? — A liptószeüLiniklósi bőripar problémájánál a meritum az, hogy ez a bőripar életképes-e vagy sem. A miklósi bőripar keletkezése és múltja úgy a háború előtt — a háború alatti éveket nem is említve —. de különösen a háború utáni évek nehéz viszonyai azt bizonyítják, hogy eddig meg tudta állani a helyét. A kérdés tehát az, hogy a jövőben lenn tudja-e magát tartani s nem egy olyan iparágról van-e szó, amely kihalásra lenne Ítélve. Ez az egyik kérdés. A másik kérdés, hogy ezen iparág pangásának mik az okai. A harmadik, ami az első kettőből következik, hogy mit kel! tenni, ha ez Iparág létezése adva van. aziráuyban, hogy necsak fennmaradjon, hanem fejlődhessék is, — Az első kérdésre, hogy óletképes-e, válaszolt már Zuffa András és Pálka Mihály mérnök. Itt azonban azt kell megemlíteni, hogy a véleményeket sokszor determinálja a pesszimizmus vagy az optimizmus, de az objektív igazság csak egy lehet. A miklósi fiatal generáció meg van győződve ez iparág életképességéről, mert ha vannak üzemek, amelyek olyan horribilis, évi félmilliónyi kamatterheket tudtak elviselni, aminőket Pálka mérnök hozott föl nyilatkozatában, akkor a kérdés csak a hitel kérdése lehet. És itt rá kell mulatná a szlovénszkói bankok egyoldalú üzleti politikájára, amely egyrészt csupán saját ipari konszernuk kamatirányu exploatációjára van fölépítve, mig másrészt csupán a pillanatnyi kamatproíitra gondol és nem arra, hogy az ipari kapitálist a maga részére mint szükséges alapkövet a jobb időkre konzerválja. — A miklósi bőripar pangásának az okai egyrészt az iparon kívüli extern körülményekben találhatók, nevezetesen: a céJjatéveszteít bankpolitika mellett a hivatalos gazdasági politikában, amelynek — már az államrezon szempontjából is —- azt a hivatást kellene szolgálnia, hogy a magánvállalkozást elősegítse, illetőleg az adott viszonyok által teremtett akadályokat elhárítsa. A gazdasági élet végtelenül érzékeny és bonyolult organizmus, amelyet nem lehet globálisan kezelni, hanem föltétlenül szükséges, hogy egyénileg, regionálisan, szakma szerint, üzemtöl-üzemig viseljék gondját, különösen áll éz Szlovénszkó ipari életére, amely az allamváltozással sokkal többet vesztett, mint a történelmi országok ipara, Msss’eraen® kollaborál ós terv... — A mai gazdasági élet mottója a koncentráció, a tőke akkumulációja. Ezt látjuk a nagy vasiparban, a hatalmas cukoriparban, textiliparban stb. Legjobb példaképünk a mi iparágunkban a hatalmas Bafa-konszern. A mi iparunkban is az indokolatlan verseny károsan sorvasztó irányát. a kollaboráció szellemével kellene helyettesíteni. Mi már két évvel ezelőtt Pálka Mihály barátommal kidolgoztunk egy messzemenő, de reális alapon fölépített kollabo- rációs tervet, amelyet a kereskedelemügyi minisztériumnak is előterjesztettünk s amely azt helytállónak és minden tekintetben időszerűnek és a miklósi bőripar megmentése egyetlen módjának ösincrt el. Miben is áll ez a terv? A bőripari termelés irányítását a már létező szövetkezetre ruháznák az összes miklósi bőrgyárak, amelyek a szövetkezet hígjai. A szövetkezet béralapon dolgoztatná föl közösen bevásárolt nyersbőreit az egyes \ gyárakban. A piaci viszonyokhoz mérten foglalkoztatná vagy az összes, vagy csak annyi gyárat, amennyit a termelés igényelne. A foglalkoztatott gyárakat száz százalékos kapacitású üzemben tartanánk, az ideiglenesen leállított gyáraikat pedig kárpótolná a szövetkezet a megfelelő amortizációs kvótával, az invesztált tőke megillető kamatával, azoníölül pedig a közös haszonban való részesedéssel. Jelenleg az egyes gyárak csak 20—25 százalékos kapacitással dolgoznak. Mennyi fölösleges rezsiköltség lenne megtakarítható, amely a vállalkozás rentabilitását biztosítaná? Mennyi fiatal, életerős, a magánvállalkozásban jártas, agilis egzisztencia szabadulna föl és állna a többi szlovén szkói gazdasági ág rendelkezésére, ahol sok a tennivaló. Mert megemlítésre érdemes, hogy amíg a szlovák fiatalság általában a bebiztosított hivatalnoki pályára törekszik, addig Liptószentmiklós kivétel, mert a mi fiatalságunk sok nehézség között is kitart az ipari és kereskedelmi pályán s vállalja a bizonytalan jövőt, hogy őseitől örökölt értékeit megtarthassa. A pályaválasztás irányára különben jellemző, hogy a mi fiatalságunk seregestől tódul a már csaknem reménytelen jogi pályára, de például a prágai kereskedelmi főiskolának jóformán egyetlen szlovák hallgatója sincsen. ... amelynek megvalósítása egyre késik — Miért nem valósult meg a föntebb vázolt és egészségesnek élösmért kolíáborációs terv? Sajnos, be kell vallani, hogy ebben a tekintetben saját magunkban rejlik a hiba. Mert a miklósi gyárak egyes tulajdonosai, illetőleg vezetői nem szívesen látnak — többnyire konzervatív meggondolásból — ilyen tervet. Ennek a szükséges tervnek a geneziséhez tudni kell, hogy a miklósi bőriparnak három iej.iod.esi e.apju van. ' Nagyapáin.-; mát daliák és megalapozták az üzemeket, apáink megtartották és továbbfejlesztették és nekünk, a harmadik generációnak, az a kötelességünk, hogy a súlyos viszonyok között fenntartsuk és az idők-parancsolta reformok utján tovább fejlesszük. Mivel pedig az akadályok legfő- képen személyi természetűek, remélhető, hogy ezeken a felfogás beli különbségeken győzedelmeskedni fog a. mi szőkébb közérdekünk s a magasabb cél és a terv valóságra vállra tik, mielőtt még késő lenne. At ipar parlamenti képviselete — A szlovenszkói törvényhozók mennyiben képviselik a válságbakerült miklósi bőripar érdekeit s kivivtak-e már valami eredményt? — Objektíve el kell ö smer ni, hogy voltak törvényhozók, akik szót emeltek a miklósi bőripar érdekében s akiknek ezért hálásak is vagyunk, sajnos, konkrét eredményt. nem értek eL Anélkül, hogy politizálni akarnánk, meg kell állapitanunk, hogy annak dacára, hogy államunk ipari jellegű állam, az adó többségét az ipar fizeti, az iparon nyugszik az állam- háztartás és a kereskedelmi mérleg egyensúlya, mig az agráriusok nem képesek fedezni az állam termény szükséglet ét: mégis az agráriusok döntenek s az iparnak nincs megfelelő képviselete a parlaménk ben. Liptó problémáinak beható ismertetése után induljunk még szegényebb tájakra, Árvába. mtfRANYI LÁSZLÓ. Brüning és Cnrtlus a közei lövőben viszonozni !og|a Bethlen berlini látogatását A magyar miniszterelnök egyik sajtónyilatkozatában Magyarország és a kisantantillamok viszonyára is kitért — „lem adtuk fel azt a reményt, hogy a szomszédállamok a jövőben nem zárkóznak el a békés megegyezés elől jogos követeléseink dolgában** Berlin, november 24. A német birodalom fővárosának két nap óta egyetlen érdekessége Bethlen miniszterelnök berlini látogatása. A sajtó kivétel nélkül hasábokon át foglalkozik személyével és azon keresztül Magyarországgal és a magyar politikai élettel. A berlini mozikban vasárnap este már vetítették a Bethlen megérkezéséről felvett hangos filméi Ahol Bethlen megjelenik, mindenütt hatalmas ernbertönicg veszi körül és a német kedélyességre jellemzően percekig élienzik Bethlent, aki annyira népszerű, hogy minden áron mindenki kezet akar vele szorítani. Bethlen a Lokalanzeiger egyik munkatársa előtt a következő nyilatkozatot tette: „Magyarország törekvése mindenekelőtt arra irányul, hogy a ránehezedő súlyos igazságtalanságok alól megszabaduljon, de természetesen a nemzetközi szerződések adta békés megoldások segítségével. Magyarország e cél érdekében, mint a múltban is tette, a jövőben is együtt működik minden olyan országgal, amelynek céljai az övével közösek és amelyek a sorsközösségben hajlamosak arra, hogy egymást támogatva törekedjenek céljaik elérésére. Ami szomszédainkat illeti, Ausztriával való viszonyunk a legöszintóbb barátsággal teljes, a többi állammal való kapcsolatában pedig arra törekszik a magyar kormány, hogy fenntartsa a korrekt viszonyt. Mindeneseire ezekben a viszonylatokban az a körülmény, hogy a békeszerződés Magyarország területének háromnegyed részét elvette és pedig e szom- szédállamok javára, egészen speciálisan játszik közre és magatartásunkat nagy mértékben befolyásolja. Mindazonáltal a magyar kormány nem adta fel azt a reményét, hogy ezek a szomszédállamok a jövőben nem zárkóznak el, hogy békés utón megegyezzenek Magyarországgal jogos követeléseink dolgában/4 Bethlen a Montag című berlini lap munkatársa előtt is nyilatkozott és az általános és egyenlő leszerelés sürgős keresztülvitelét, hangoztatta. A helyzet egészen világos, — mondotta, — Magyarország ép úgy, mint Németország, csak u általános és egyenlő leszerelésbe mehet bele. Bethlen látogatását rövidesen viszonozni fogja Brüning kancellár, valamint Curtiu* külügyminiszter is valószínűleg a most szőnyegen lévő pénzügyi javaslatok letár- gyalása után, de lehet, hogy még karácsony előtt, azonban legkésőbb január folyamán látogatnak eí Budapestre. Berlin, november 24. Bethlen tiszteletére Curtius és felesége ma villás reggelit adtak magánlakásukon, amelyen megjelent Brüning kancellár, Bülow államtitkár, Schön báró budapesti német követ, Kánya berlini magyar követ ég meg számos politikai és diplomáciai személyiség. Berlin, november 24. Bethlen a mai napon is folytatta tárgyalásait és miután Curtius dezsönéján részt vesz, este 7 órakor visszautazik Budapestre. Brüning: Magyarország telles bizalommal tekinthet a isiit) iáik elébe Berlin, november 24. Brüning dr. birodalmi kancellár szombat este a birodalmi kancellária épületében Bethlen István gróf magyar miniszterelnök és kísérete tiszteletére ebédet adott, ame’yen a magyar vendégeken kiHA UTAZIK szállodában, kávéházban, étteremben, mindenütt KÖVETELJE m PRÁGAI MAGYAR HÍRLAPOT vül igen sok előkelő vezető, személyiség vett részt. Az ünnepi lakoma alatt, amely az 1878. évi kongresszusi teremben folyt*le, a. birodalmi kancellár a következő beszédet mondotta.: — Miniszterelnök Ur! A berlini kongres*r szus e történelmi színhelyén a birodalmi kormány és az egész német nép nevében a. lég- szívélyesebben üdvözlöm Exellenciádat birodalmi fővárosunkban és kérem, hogy Isten- hozottunkat öeseilindájának, Bethlen gróf- nénak is tolmácsolni szíveskedjék. őrülünk, hogy önben oly nemzet képviselő* jét üdvözölhetjük, amely hü bajtársiosság- bán küzdött és szenvedett velünk és amely a legsúlyosabb ínség idején, tanúsított hajíithatatlan bátorságával .világító példát adott. — Azok az érdemek, melyeket Excel leli- ciád, mint a magyar politika felelős vezetője az elmúlt évtizedben országában a viszonyok konszo'idálása és Magyarországnak az európai népek között való állása körül szerzett, csodálattal és őszinte örömmel töltenek él. — Mindkét népnek a sorsközösségen ala~ puló régi kapcsolata a legbiztosabb gara^ HOGYAN ÉL ÉS KÜZKÖDIK SZLOVENSZKÓ A SZLOVÁKSÁG LELKÉBEN '■ ■■■■■■' ——■rmi"TriTn—ltWi,1imnW miWIIWII )■■■!!■■ Ml l—UIWlWIITr —■mi w****™——«T————rr.. A iiptószentmlkSósi fiatal bőrgyárosok messzemenő koíiaborációs tervvel akarják megteremteni amjdus vivendlt Droppa Vladimír mérnök a Prágai Magyar Hírlapban hozza először nyilvánosságra a nagy tervet, amelytől azonban az Míteeüh generáció még idegeskedik 3 Pompásan borotvál ll a _ „ p e E g e i i ALLEGRQ-n élesíti, amely vékony bereívapengéknél elsőrangúan bevált élesítő- és fenökészölék. £gy ó penge, amelyet állandóan az ALLEGRO-n élesít, egész even át ugv vág, mintha ui lenne. Kétoldalú speciális kővel és bőrre , e egánsan nikke ezve Ke 120.—- feketében Ke 96.—. Kapható minden késmiives-üzletben, vaskereskedésben és illatszerkereskedésben. Szlovenszkói és rusvinszkői lerakat: ö, ENBEL, BflATISLÍVA, Nyerges u. 6. Cseh-morvaor‘zági és sziléziai erakat: V. Jiraa, Prága-Nusle, Táboraká 30.
