Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)

1930-11-21 / 266. (2487.) szám

Benes, a kényszer-autonómisla (d. j.) A saini-gerniaiei szerződés kikötötte és a csehszlovák alkotmány kimondta, hogy Ruszin szkó széleskörű önkormányzatot kap s a népválasztotta szojm egyházi, nyelvi és kul­turális kérdésekben törvényhozói hatáskört kap. Azóta tizenkét óv telt el s a kormányon volt csehszlovák pártok minöezideig követ­kezetesein szabotálták a nemzetközi egyez­mény és az alkotrnánytörvény eme rendelke­zésének végrehajtását. A szojmot a mai na­pig nem hívták életre, a ruszin kormányzó egész névleges hatásköréi ténylegesen a cseh alkormányzó gyakorolta, a közigazgatási re­form óta pedig már formailag is országos el­nöki címmel ugyanaz az alkormányzó gyako­rolja. A ruszin önkormányzat máig úgy fest, hogy az alsó- közigazgatásiban a hivatalnokok ti.z százaléka ruszin, kilencven százaléka pe­dig cseh, a felső hivatalnoki kanban a ruszi­nok: három százalék erejéig vannak képvi­selve, tehát a közigazgatás hivatalos nyelve de faeto kilenctized-részben a cseh nyelv. Mi­vel a nyelvkérdés rendezésére illetékes szoj-j rnoí; tizenkét évig nem hívták életre, kényei- ( mesén lehetett ezt az „ideiglenes” állapotot állandósítani. Ugyanígy Ruszinszkö „ideigle­nes” nyugati határát is tizenkét esztendeig tartották és tartják egy néprajzilag teljesen igazságtalan és lehetetlen vonalon. A tizenkét esztendős ideiglenességet a csehszlovák körök mindig azzal a frázissal indokolták, hogy „ya ruszin nép még éretlen az önkormányzatra”, bár ugyanakkor bátran hangoztatták, hogy a csehszlovák köztársaság­hoz való csatlakozás kimondásakor teljesen érett volt az önrendelkezésre. Ez az „érettsé­gi” elmélet volt a varázsszó, amivel a nem­zetközileg garantált szojm élétrehívását ha- lakSztgattáJk.- A hivatalos körök véleményét tükröző félhivatalos Ceskoslovenská Repub- lika a múlt év szeptemberében már azt is kimondta, hogy „Ruszinszkó nem politikai probléma”, sőt teljesen leleplezte rosszhisze­műségét, amikor a békeszerződésben és az alkotmányban szó szerint biztosított autonó­mia követelőit „Magyarország bérenceinek” akarta föltüntetni. Az autonómiától való fé­lelmének főokát is elárulta ugyanakkor ezek­ben a szavakban: „Aki az autonómia szavát megváltó jelszóként kiabálja, anélkül, hogy ez az autonómia nem lesz a. Magyarországhoz való visszatérés első etap.pja, az vagy politi­kai • vakságban szenved, vagy Magyarország bérence”. Ez volt Prága hivatalos álláspontja a ruszio- ' .szkói kérdésben egész a múlt évi novemberi választásig. A választási kampányban Benes pártja hirtelen rácáfolt a ruszinszkői problé­ma létét is tagadó hivatalos álláspontra s még Benes genfi tartózkodása alatt memoran­dumban követelte a ruszinszkői rezsim uj alapokra fektetését. Benes választási beszé­deiben és expozéiban mindig hangsúlyozta az utonómia megvalósításának szükségességét, olyannyira, hogy végül is a kormány nyíltan „tárgyal” Beszkid kormányzóval az önkor­mányzat megvalósításának, módozatairól. Mi az oka ennek a feltűnő kurzusváltozásnak? Miért lett Benes egyszerre olyan nagy auto­nóm ista? Muszájból. Ez az egyetlen magyarázata Prága „nagy” pálfordwlásának. Benes minden genfi tartózkodásának legkeserübb pilulája volt a ruszin autonómia megoldatlansága. Is­meretes, hogy csaknem .mindegyik genfi ülés­szak előtt petíció érkezett a népszövetséghez, mely a sokesztendeje garantált és még min­dig ineg nem valósított ruszinszkői önkor­mányzatot számonkérte a népszövetség lelki- ■ismeretétől. Erre a népszövetségi körök is mind gyakrabban és nyomatékosabban sza- monkérték Benestől a nemzetközi ígéret be­váltását. S miivel a végtelenségig nem lehet „ideiglenesség” címén halogatni az adott szó teljesítését, Benes erényt csinált a kénysze­rűségből és ha már muszáj csinálná valamit, mért ne legyen annak olyan látszata, mintha 6 maga. is .^akarná”, sót mintha éppen az ő Spanyolországban ni diktatúra készül? B@reniu@r rejtelmes mriSatkoiata - A király terve — Ellenakciók — Általános sztrájk Sevillában is Madrid, november 20, Berenguer tábornok, Spanyolország miniszterelnöke ma kétségbe­vonta azt az állítást, hogy az elmúlt éjszaka óriási elővigyázatossági intézkedéseit a kor mány egy katonai lázadás lehetősége miatt tette meg, A várost csupán azért szállták meg katonákkal, hogy bemutassák, hogy a kormány rendelkezésére elég haderő áll. A miniszterelnök nyilatkozatában továbbá kije­lentette, hogy a mai nyugtalanságot egyetlen napig sem szabad tovább tűrni. Az egész or­szág nyugtalankodik, a pezeta zuhan és Spa­nyolország lehetetlenné válik a világ előtt. A nyugtalanság okozói meggondolhatnák. hogy mit cselekszenek, mert az eredmény ép­pen az ellenkezője annak, amit hangoztatnak. Könnyen előállhat az a helyzet, hogy a kor­mány jóakarata nem lesz elegendő és a mi­niszterek nem uralkodhatnak többé a törve nyék szerint. Nagyon hamar, talán már hol­nap, nyilvánvalóvá válik, hogy mi fog tör­ténni. A jelenlegi helyzet semmieseíre sem tarthat tovább. A miniszterelnök nyilatkozata óriási szen­zációt keltett Spanyolországban. Az általá­nos vélemény szerint Berenguer az uj dikta­túra lehetőségét jelentette be és szavaiból az tűnik ki, hogy kormánykörökben máris elhatározták az uj diktatúra kikiáltását. Be- renguer egyedül természetesen nem léptethe­ti életbe a diktatórikus rendszabályokat, mert öt azzal hívták a miniszterelnöki székbe, hogy csak ideiglenesen marad ott, addig, amíg a normális alkotmányos állapotok visszatérnek. Egyedül a király lehet az, aki a diktatúrával fenyegeti a spanyol népet. A So! nevű újság a következőket írja: A kormányelnök zavaros nyilatkozatával szem­ben hangsúlyozzuk, hogy Spanyolország nem viselhet el egy második diktatúrát, mert a nép nem tűri többé a törvények semmibe­vevését és a pretoriánus sarkantyúk gőgös pengését < A.i ©rsiág megmozdul.. . Madrid, november 20. Sevillában kihirdet­ték az általános sztrájkot, de a munkásság nem mindenütt engedelmeskedik a sztrájkve­zetőségnek. A belváros legtöbb üzlete nyitva maradt ég a forgalom csak néhol szünetei Mindazonáltal több helyen súlyos összeütkö­zésekre került a sor. A sztrájkoiók megtá­madták a villamoskocsikat és autókat gyúj­tottak föl. Néhány járókelő megsebesült. A! rendőrség a sztrájkoiók több vezérét letar tőztatta. Barcelónában és Alicanteban a hely­zet javult. Salamancaban a diákok újból tün­tetnek. Az osztrák keresztény**odallsta párt Vaugoin ellen fordult Katasztrofális ipari helyzet Ausztriában - Megkezdődtek Schober és a keresztény- szocialisták tárgyalásai — Az innsbrucki fajvédők Papst őrnagy ellen Becs, november 20. Az osztrák kérész- tényszooialisták parlamenti klubja tegnap döntő jelentőségű ülést tartott, amely Vau­goin súlyos személyes vereségével végző­dött. A párt szokásától eltérően nem szava­zott bizalmat vezetőjének, még csak köszö­netét sem nyilvánította, hanem határozatá­ban kijelentette, hogy a keresztény szocialisták az alkotmány alapján állanak és visszautasítanak min­den olyan törekvést, amely az alkotmá­nyos állapotok megváltoztatását hirdeti, Ezek a szavak határozottan Vaugoin ellen irányulnak. A párt az ülés folyamán fölha­talmazta Buresch dr. tartományfő nőköt, a pánt elnökét, hogy a Schober-blokkal és a Heimwehrekkel tárgyalásokba bocsátkoz­zék a kormánytöbbség megalakítása érde­kében. E tárgyalások lebonyolítása után a Vaugoín-kormány lemond. Kiszivárgott hí­rek szerint különösen Drexel dr, vorarlher- gi prelátus ostorozta éles szavakkal a párt jobboldali kurzusát, amely a választásokon vereségihez vezetett. Buresch dr. még szerdán este írásbeli meghívót intézett Schober dr.-thoz és meg­hívta őt a tárgyalásokra. Egyelőre nem tud­ni, vájjon Schober teljesíti-e a keresztény­szocialisták kívánságát. Időközben a keresztényszocialisták és a Heimwehrek viszonya mindjobban elmér­gesedik. Jelentettük, hogy Tirolban csak­nem szakadás támadt a két párt között és Felsőausztriában is nehézségek merültek föl bizonyos differenciák eltüntetésénél. — Tegnap Innsbruckban újabb incidens tá­madt. Az innsbrucki fajvédő szervezetek gyűlésükön tiltakoztak Papst őrnagy törek­vései ellen, aki, mint ismeretes, az osztrák­olasz testvériesedést hirdeti és a Heim­wehrek és a fasiszták szoros szövetségét. A Heimwehrek és a nemzeti szocialisták be­avatkoztak a fajvédők gyűlésébe és csakha­mar verekedés támadt, amelynek csak a rendőrség tudott végetvetni. Az ülésen szónokló déltiroli szónokok az ülés felosz­latása előtt beszédeket mondottak, ame­lyekben arra kérik északtiroÜ testvéreiket, hogy ne feledkezzenek meg Déltirolról és a déltiroli nép nyomorúsága mögött ne kö­zeledjenek a fasisztákhoz. A Heimwehrek és a többi polgári párt közt levő szakadék különben is napról-uapra nagyobb lesz. Sóhlegel dr, felsőausztriai tar- tornányíőnököt, a keresztényszocialista párt ■mérsékelt szárnyának egyik vezető tagját, a Heimwehr-Iapok azzal vádolják, hogy elárul­ta a linzi szociáldemokratáknak a tervezett fegyverrazziát g ezért történhetett meg, hogy a hatóságok emberei nem találtak fegyvere­ket a marxista pártoknál, A keresztényszo- cialisrta Linzer Volksblatt e vád miatt rend­kívül hevesen megtámadja a Heimwehreket és „szemtelen rágalomnak” nevezi a vádas­kodást. Mig a pártok civóüása állandóan tart, Ausztria gazdasági helyzete jóformán óráról órára romlik. Az osztrák nemzeti bank no­vemberi kimutatását csaknem teljesen az ipar és a kereskedelem krízise bemutatása- nak szentelik. E hivatalos jelentés szerint pártja „harcolná ki” eat az autonómiát? Egy pénzbe kerül, tehát inkább 'édes arcot csinál a savanyú föladathoz. Ezért kezdte Benes genfi intésére a cseh nemzeti szocialista párt a ruszinszkői memorandumok gyártását, ezért lett a legcentrálistább párt korteskedési mellékcéllal egyszerre autonóm istává, ezért folytak a ruszin szkói kormányzó prágai tár­gyalásai olyan soha nem tapasztalt reklám mellett sajtó teákkal és interjúkkal fűszerez­ve. Csak azért, hogy Géni lássa ezt a nagy autonómista buzgalmat s azt higyje, hogy már a szojmot fölösleges sürgetni, mert, íme, már útban van. „Ut aliquid fecisse videatur”, De Benes és Prága muszájautonómista gesztusai senkit sem tévesztenek meg. Az egész játék csak látszatra megy, nincs benne őszinteség és komolyság. A fönti idézet mutatja, miképp gondolkoznak valójában a prágai körük a ru­szín szkói autonómiáról. Ha tehát most auto­nómiát ígérgetnek, bizonyos, hogy csak lát­szatautonóm iával, üveggyöngyökkel akarják elkápráztatni úgy a ruszinokat, mint Géniét. A szojmtól eddig azért tartottak, mert tud­ták, hogy a 872 ezernyi ruszin mellett a gaz­dasági és kulturális tekintetben fejlettebb fokon álló 103. ezernyi magyarság és 79 ezer­nyi zsidóság számottevő tényező .lenne a ru­szin szkói szojmban. Hogy ezt megelőzzék, előbb végre kellett hajtani Ruszinszkó gyors kolouLzálását, hogy az itt letelepedett cseh elem számbelileg is ellensúlyozhassa a ma­gyarságot, vagyis egy ruszin-magyar önkor­mányzati rezsim helyébe egy ruszin-cseh re­zsim jöhessen az autonómia bevezetése után. A ruszinszkói cseh telepesek és hivatalnokok száma tizenkét év alatt már körülbelül elérte m évszázadok óta itt élő magyar kisebbséget. s ennek a tekintélyes cseh lakosságnak a ré­vén az autonómia utáni időre is stabilizálni akarják az eddigi 90 százalékig cseh jellegű rezeimet. A ruszinszkői őslakos ruszinok, magyarok, zsidók és németek tisztában vannak azzal, hogy a Benestől önként szorgalmazóit „auto­nómia” csak végleges formát akar adni a mai „ideiglenes” rezsimnek, mely a ruszin többség fölötti gyámkodás címén biztosítja a. csehség hegemóniáját a kormányzat és ön kormányzat egész vonalán. A ruszinszkói ős­lakosság teljes éberséggel' és teljes bizalmat­lansággal figyeli ezt a szemfényvesztő játékot és rendíthetetlenül ragaszkodik a hí.misitat- lan önkormányzat összes attribútumaihoz, melyet a nemzetközi szerződés és a csehsz.lo vák alkotmány Ruszin szkó népei ezámára biz- tositotl V, Mai uámuRk H9 of«sa> ÉVf'256"(248?) *l4m * P6>>ÍAk 1930 nWem^ Előfizetést ín évente 300, félévre 150, negyed- A i j r. 1*1) "f - * > 1 Szerkesztőség; Prága ll„ Paeska alice 12 évre 76. havonta 26 K£; külföldre évente 450, SZlö>ü6TlSZl\.0l && TUSZITISZKÖI CllCHZC/Cl OQTiöK 0. emelet. — Telefon: 30311 — Kiadóhivatal félévre 226, negyedévre 114. havonta 38 K& nnlifihm tlílnílnniil r Prága H, Paníká ulíee ti Hl emelet A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Főszetkess.tői . ' felelős szerkesztőt Telefon: 34184 Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2,-K£ DXURANYl LASZLÖ FORőACh 6ÉZA 8ŰRCJÖMYCIM HÍRLAP. PKrtHP

Next

/
Thumbnails
Contents