Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)

1930-11-16 / 262. (2483.) szám

HOO igqpfcw 16, vasArnap. m<M^6toFnRK® 15 f,;­^ZTOHÁzKön^KübTEIRA A film uíja a fényképtől önmagáig V Irta: Brogyáni Kálmán SEkor Daguerre az első képet megalkotta fénnyel, a kép már csirájában viselte későb­bi kibontakozását, egy uj organikus eszköz e vele együtt egy uj művészet alapjait. Az első eredmény a fénykép volt. A fénykép három- dimenziós valóságot ad a képen. Mereven és precízen. A lencse formálja fénnyel a képet, pontosan és részletesen. A foto első korsza­kában est a tulajdonságot igyekeztek elimi- nálni a képbők Művészi kifejező eszközzé akarták emelni és ütjük a piktura felé veze­tett. „Festőivé** tették a képet. Kitörölték tárgyszerűségét és a pozitiv eljárások seregé­vel, retusok, belekopirozások, különböző festé­kelések seregévéi tompitották a merevséget, amit már a tárgyválasztásban, beállításban is kerültek. A fénykép művészivé lett igy azál­tal, hogy a festményhez hasonlóvá igyekezett lenni. A foto igy, lényegszerinti tartalom nélkül egy hibrid kifejezést teljesített. Tulajdonkép­peni lényegiét: a pontos termésaetvisszaadást, a fény és árnyék tökéletes reprodukcióját, a detailoknak természettel egyenlő gazdaságát leplezték. Mihelyt a fototechnika fejl.dése ke­resztül tört a reá rakott „festői" akadályokon, eljutottak egygttal a foto lényegéihez is. Ez a pontosság, a detail, a fény- és ámyékskála je­lentőségének felismerése volt Az uj foto anyagszerü és őszinte. Nem „festői" látást ad, hanem a géplencse látását. Ez precíz és részletes. Nemcsak a tárgy for­máját mutatja meg, de magát a tárgyat is. Az anyagot reprodukálja felü>etemek sokszerüsé- gében. A 'lencse fizikai törvényein épül föl képalakitó lehetősége. A fény alakítja a ké­pet, ex egyben anyaga is. Közvetlensége tő- megjedeotóségüvé teszi * A fotográfia ezt a fejlődést már a filmmel együtt tette meg. A film kezdeti fázisában a fotóval hasonlóan, szinpadszerü tendenciával indult. A fümtedmiika fejlődésével párhuza­mosan óriási tömeg érdeklődési középpontját alkotja « film. Ez fokozza fejlődése tempóját Miad a mai napig a filmalkotás súlypontja a kézirat volt A filmíró által elképzeli cselek­vési yt, tartalmat, reprodukálta a film. Töké­letlenül és kiegészítésre szorulóan. A szapora feliratok segítik ki a filmet a kifejezési képes­ségein kívül eső fogalmak interpretálásában. Fejlődés kötött volt s melyet a rendezés kez­dett kifogyni a variációból, a film mélysége is apadt. Az első próbálkozás, mely a film öncélú kifejező képességét akarta elérni, pdkturális eredményeknek a filmbe való el­gondolása volt A festői és irodalmi expresz- szionizmus transzportálása a díszletekben és tarta lomban. Égge l ing például készített film et tisztán képelemekből. A film egységes volt, de nem filmszerű. Darabonként rajzolta képeit és úgy fotografálta. Tulajdonképpen az álló pikiturális képet vetítette csak. Mihota Gyuszi uj nótái Halk húrokon zeng föl a nóta. Édesbus hallgatók szava hullámzik a szobában, üdítő, pattogó ritmusú csárdások akkordjai táncol­nak szerte a sarkokban, szőnyegen, fűiben, szívben. Mihola Gyuszi játssza uj szerzemé­nyeit, s ex a fiatal fin, ahogy lélekkel, hév­vel, muzsikalitása minden őszinteségével a zongora fölé hajlik, már örökre el van je­gyezve az édesbus magyar nótának. Szépek ezek a nóták. Szít van bennük és kedély. Melódiájuk eredeti és mégsem kere­sett, gazdag s mégsem sujtásosan hivalkodó. Magyarosak, de nem cifrán cigáüyosak, ha­nem a kulturált zenei lélek önfegyelmezett- sége keveredik bennük a nótafából sarjadt tehetséggel. Melódiája lágyan ömlik, sir, ke­sereg, vagy kacag, akkordjai szellemesek és gazdagok. Zongorázik, aztán a hegedűt veszi elő s ugyanazokat a dalokat egyhuron, de uj gaz­dagítással játssza el. Negyedik nótáslüzete jelent meg a napok­ban a gazdag invencióju nótaköltőnek, a Fráter Lórándok és a Balázs Árpádok ifjú társának. Termékeny melódiában, harmó­niában él kecses ritmusokban. Magyar nóta )cöltó, s most, mikor a magyar lélek, a ma- gyar dal, a magyar Írás, a magyar gondolat mindenképpen kell hogy százszázalékos igaz­ságban, őszinteségben és tiszta művészettel állja meg helyét, örömmel vehetjük számba az újonnan Jelentkezőt. Újonnan jelentkezik, mert alig két őre, s mégis, ha visszagondo­lj szinte messzi időnek tűnik már föl, A film fejlődési lehetőséget csakis belső anyagszerüségén belül adhat. Anyaga a fény, formálója a lencse és a sebesség. Mint művé­szet mai álláspontján nem primér, hanem rep- rodukálója egy művészetnek, mely már meg­történt. De belső anyagszerüsége, a fény és mozgás a további fejlődésben az önálló mű­vészetté fejlődés lehetőségét megadja. Pudow- kin és Eisenstein legutóbbi fihnjeikben még belül maradva a film impresszionista tenden­ciáin, a szallag vágásával és belemontálásával rendkívül gazdaggá teszik az asszociációkban. Gondolkodunk a képből, képpel. A filmalko­tás közeledik vele a belső anyagszeriiséghez. A fotóból indult a film, de teljesen külön­vált tőle. Időbeli produktum, de az idő tör­vényeit önmaga alkotja. A mozgás sebességé­től független. Gyorsabb, vagy lassúbb perge- téssel a gyorsaságot növeli, a lassúságot fo­kozza. Beállításával a szemünket állítja be, megszünteti a distánoot a tárgy és a néző kö­zött Belevisz a filmbe a cselekmények közvet­len belsejébe. Uj, külön látószöget ád, a lé­nyegest kiemeli. Közel viszi az archoz a felve­vőgépet, fölnagyit ja az arc természetes, eddig meg nem figyelt mimikáját. A színpad túlzá­sa feleslegessé válik, nagy és uj gazdagságot nyújt az arc detailja. A romantikus elem és cselekmény feleslegessé és zavaróvá válik. A dolgok tárgyszerűsége mindent elmond. A hétköznapok és egyszerű dolgok végtelen gaz­dagságát tárja elénk. Kibontja a dolgokat a szürkeségből és fölnagyitva lényegessé teszi. Nem a cselekménynek kell játszania, a felvevő kamara játszik. Izgalmas hangulatot fotogra- fál, a gép ide-oda ugrál, tulaj donkópen nyu­galmas tárgyakon táncol, de a filmen ez egy­ségbe olvad és izgatottságot érésünk. Amfkor x film belső fejlődésének helyes út­jait megtalálta, jött a film megszólalása is. A technikai fejlődés eredménye a hangos film. A néma film még nem talált önmagára, csak utakhoz érkezett A hangos film uj lehetőségeket boxott. Á bennünket körülvevő akusztikai világ partitú­ráját Ezáltal megértjük a lárma és zaj parti­túráját Megszűnik a káosz, « gép úgy vezeti fülünket, úgy áll ttja be a baÖAst, mint a vászon a szemünket. Izolál egyes hangot, másokat ki­emel. A hangos film alakítani tudja a csen­det, mert a csend nem az, ha nem hallok sem­mit, de ha valamit igen távolról, elhalkulva hallóik. A mikrofon egész közelről vesz fel, igy teremti meg az intimitást a közönség és a tárgy között. Mégis. A néma film még nem bontakozott ki, fejlődik. Tárgyait a külvilágból reprodu­kálja, de a fény és a mozgás, a sebesség, mint alakító erők belső fejlődési lehetőséget nyújtanak számára. A hangos rész csak rep­rodukál, nem alakit. E belső ellentmondás egyben az eljövendő film problémája is. hogy ezt a nevet, Mihola Gyuszi nevét, meg­jegyezni kezdtük. Jött dallal és muzsikával akkor. Zenés népszínműve, amelyet Pataky Jó­zsefiéi irt, a „Nem igaz, hogy könny az élet“ cimü, nagy sikert aratott Csallóköz több vá­rosában. Volt uri-cigánybandájja Komárom­ban és Prágában; szerzett és interpretált zongorán, s amit jobban szeret, hegedűn. Nó­táit énekelte Cselényi József a rádióban, művészetét ismeri a Szepesség közvetlenül s később egész Szlovenszkón szerepelni fog személyesen. Uricigány, zeneszerző és jog­hallgató. Huszonhárom éves. Harminc nótá­ja várja a kiadást s ha azzal kifut, uj har­minc jön. Termékeny. Tehetséges. Futja a formáját. Jfosolygós lelkű. Uj kottája most került ki a sajtó alól. Két hallgató van benne: „Elkopott a ráncos csiz­mám" és a „Minek sodort az utadba" cimü. Finomak, hangulatosak. Minden nótakedve­lőnek nagy gyönyörűsége, öröme. (—y.) (•) Mécs László meleg sikere Székesfehér­várott. Székesfehérvárról jelentik: Mécs Lászr ló, az egyetemes magyar irodalom nagy alak­ja, az épülő Prohászka Ottokár-templom alap­ja javára előadóestélyt rendezett Székesfehér­várott. A Szent Istvón-termet zsúfolásig meg­töltötte a közönség, amely nagy szeretettel s páratlan lelkesedéssel ünnepelte a költőt. Minden előadott verse után egyre hatalma­sabb volt az óváció, bizonyságával annak, hogy művészete Székesfehérvárott is egy csa­pásra meghódította a lelkeket. A műsort a Déli Vasúti dalárda énekszámai, Dormuth Árpád dr. tanár előadása és Rostaházy Anci hangversenyénekesnő énekszámai tarkították. Szentgyörgyi László nagy sikere Kassán Kassa, november 15. (Kassai szerkesztősé­günktől) Ezúttal, talán szokatlanul kissé, nem a hangversenyről, hanem a — közönségről kell először írnunk. Arról a közönségről, melyet egy pikáns előadás, vagy akár egy divatrevü sok­kalta jobban érdekel mindem más művészi ese­ménynél s amely csak világmárkás muzsikusok koncertjeire szokott elmenni. Ugyan azokra sem azért, mintha a zene különösebb lelki szükség­letet jelentene számukra, hanem: mert valahol mégis csak meg kell mutatni az uj toalettet, ami esetleg egyenesen Béoaből, vagy Páriából hozatva, jó néhányszor koronájába került a sze­gény férjnek. De ha egy szezonban előfordul például az is, hogy lejön koncertezni Budapest­ről egy Szentgyörgyi László nevű fiatalember, aki igazán nem tehet róla, hogy még csak husz- esztendőv?. hogy már tizenhatéves korában el­végezte Hubav Jenő müvészképzőiskoláját és aki még arról sem tehet, hogy diákos húsz esz­tendeje ellenére olyan nagyszerűen muzsikál, hogy az embernek bámulatában nyitva marad a szája, — akkor a koncertterembe egész bizto­san alig tévednek be néhányan. Pedig szegény Szentgyörgyi László elkövette még azt a tapin­tatlanságot is, hogy 1927 óta végigkoncertezte Európa összes jelentősebb metropolisait, járt Béeshen, Berlinben, Párásban, Varsóban, Prágá­ban, Hamburgban, többhelyütt mesterével, Hu- bay Jenővel együtt és mindenütt nagy sikereket aratott. Ez azonban mind nem számit. A közön ség jórészének a világmárka mézesmadzagja kell, arra azután ragad, de: fiatalnak lenni és fiatalon merni valamit, ahogy Szentgyörgyi pél­dául Paganinit meri muzsikálni, az =■> fiatal ennél a publikumnál Aki véletienségből ott volt Szentgyörgyi László kassai koncertjén — természetesen: csak muzsikusok és zeneértő, zenét kívánó inteüek- tueDek jöttek el néhányan — és látta a szomorú ürességgel ásitozó nagytermet, abból nagyon kikivánkötik ex a mondaióvaíó. Exért kellett megírni. i- igjp A hangversenynek azonban még Így is, a jó­formán üres terem ellenére, példátlanul hatal­mas sikere volt. Az a 60—80 ember, aki eljött a hangversenyre, az egyes müsorszámok során egyre fokozódó extázisbán forrott egy lélekké a pódiumon muzsikáló művésszel, aki alig 80 esztendős fiatalsága ellenére b ám alatt) aejtő mó­don kezeli a hegedűjét. Ez a játék tele van a fiatalság dübörgő erejével*, életéve^ van benne szín, hangulat, lélek, van benne olyan hatalmas szuggesztiv erő, amilyennel csak ritka művészi produkciónál találkozhatok az ember, s amely lyel szinte rákényszeríti hallgatóságára azt a föltétien hitet, ami ebben a fiatal művészben él a hegedűjével, muzsikájának mondanivalójával szemben. A teljesség kedvéért ide kell írnunk azt is, hogy játékát ma még az a bámulatos technikai készség tengi túl, mellyel nagyon ne­héz föladatokat is fölényes könyedséggei old meg s amely helyenként háttérbe szorítja a szin- és érzésbeli mondanivalókat. Ez azonban a 20 esztendős Szentgyörgyi Lászlónál csöppet sem hiba, mert az évek lassan meghozzák az egyre fokozódóbb elmélyülést is, amely azután nagyszerű virtuozitásával párosulva — hisszük —, hogy a világ első hegedűsei közé fogja emel­ni ezt a zseniális, fiatal, magyar művészt. Kassai hangversenyének műsorán Paganini, Hubay, Sarasate, Vitali, Zsolt, Brahms és Dvo- rák—Kreisler koncertdarabjai szerepeltek s ez­zel meg is mondottunk mindent, mert mindegyik müsorszáma kiemelkedő produkció volt. Talán Paganini: „Concert D-dur‘-ja és „Mózes Fantá­ziába, valamint Sarasate: „Jota Navarrá“-ja voltak azok a darabok, melyeknél Szentgyörgyi a maximumát csillogtatta nem mindennapi ké­pességeinek. Műsor végeztével a kisszámú publi­kum határtalan lelkesedésében még három rá­adást kényszeritett ki a fiatal művésztől. A zon gór akisére tét Szentgyörgyi Erzsébet MORK vegytisztító és ruha festő gyára. BANSKA—BYSTR1CA. Tol. 145. Fióküzletek: Zvolen, Krupina, Kremnica és Kpelské aahy. Női és férfi ruhák, selymek és báli ruhák vegytisztitása, meg ujja- festése a chenria legújabb ta­pasztalatai alapján. A gyári autó elhozza és házhoz szállítja rz árut. látta el tökéletesen, öccse produkciójához való kifogástalan alkalmazkodással A hangversenyt a Vitéz-koncertiroda rendezte. Kelembérí Sándor. * Eperjesi tudósítónk jelentése szerint Sxeat- györgyi Lászlónak forró sikere volt Eperjesen is. A közönség minden ez ám után határtalan lel­kesedéssel ünepelte a fiatal művészt éa orkán- szerű tapssal kényezeritette arra, hogy program­ját ráadásokkal toAdja meg. (*) Ai érsek újvári sranháa. Éreekujvári tudóén.- tónk jelenti: Két hete jétaarik Földes Dez»ő nyugai- ezlovenazíkóé eontárBulate Érsekújvárod. Aa eleső lkát hót nagy anyagi fiaefcóvai járt. A* eiőadásofc kÍBRoásiua közönség előtt Jodyneik le. A fiaskó egyik oka a gHBdfusógi váseooyofcfcan keresendő. A másik, hogy Földe* — minden kétségtelen jóigyetoexebe dacára — nem képes népszerűvé tenni a társula­tot A társulat jó erőkből éJL Néhány egészen kva­litásos szín észt sikerűit Rneraödtetnáe. Aa együttes komplettnek mondható, a szerepkörűik be vámsaik töltve. A zenekar jók, Hol itt a hiba? Ha az efcmilt hét műsoráról alkarunk megemlékezni, rá kell jön­ni, hogy a műsor össaeáÚitásában 1b tóba van. Hétfőn Az advaaci huszároík előadását ismételték: meg s az előadás érdekessége ez volt, hegy Turcsy Jolán bemutatkozott A bemutatkozásnak nem volt meg a várt sikere s nem járult hozzá a „piriimadou- n-a-kérdés" megoldásához. Kedden munikáselőadás keretében a Diáikszerelimet mutatták be. Kfe kö­zönség. Tulajdonképpen csak a Voűgaibárról lehet moodandvalónk, amelyről őrömmel állapítjuk meg, hogy néhány uj tagot a legjobb oidailukrűá •ÖEeríUi megismernünk. ÁM ex elsősorban László I4yra László Ifyt eddig láttuk anyasnerepeket játszani, meg szübrettet, apró dolgokat. Egyszer eean Tolt sikere. Most egyszerre, a Vodgiabárban játszott aOa- kútásáiből látjuk, hogy nem ő volt a hibás, hanem a szerep és a ezereposztás. A Vodgabárban kide­rült, hogy brfl&áas szfcnészzső. Intelligens, kedves humora, bensőségesen fioomhanga, aki amellett kedvesen énekel, előadása beft© van betűiről jövő kátejeaő erővel Sbnaá Ede fcomcéy emberábrázoló mövéesete kapott menetelő keretet a letört orosz nagyherceg érdekes figurájában. Mindvégig egyen­letes, mimikáira alakítás volt. R. Mihályi Vili ősi a bártuLajdonosnő eaoropében a legszigorúbb mér­tékkel mérve is hibátlan alakítást nyújtott. Nem­csak mulatságos volt, hanem a karrikaturánoik ko­moly ábrázoló ereje vott- Danis Győző alakítása is igen jód sikerűit A kisebb szerepekben Kemény Ernád dekoratív megjeleoéséved., Vándor Jóssá né- hány iga* hangfévtá s Lukács ügyes eptsőd-alaki- tásávai tönt ki. Ax előadás ás s a darab is nagyobb érdeklődést érdemelt volna. (S. D.) (•) Berkes Imre: gárfészok. Valahol a rágd nagy monarchia határán lehet ea a eárfésxek, ahol egy gb. és k. gyalogezred áükxmásoziík. Az ezred élete adja meg a keretet Berkes Imre kiváló regényéhez, amelyet az Otthon-pályadiij babérkoszorúja övez. Cseri vár városka a mindnyájunk által ismert eár- fésxefc, ahol sárosak a sötét uccák és sáros ax em­berek pletyka- és exensációéhee mentalitása. A tiszti állás becsüiletöatéreete az a szándék, mely a katonai társadalmat a polgári körök friedenmeier- stiilü, levendula-illatú saaitoajaflitól elválasztja. S a sárféezekben vannak, akik szeretnék a sárban tur­kálni. Ezeknek megfelelő a millió, kiélik magukat a sárban és élik a Sárfészek szürke hétköznapjait. Fiatal, nyurga, snajdig hadnagyok, agglegény ka­pitány, jóságos családapa ezredes, imtniikus osztrák báró, lovas tiszt, beamter, törzsorvos, gőzmalmos, vidéki bankár, megfháborodobt zeneszerző, tánc- és iltemtanár, vidéki lapszerkesztő, vidéki dámák, hű­ségesek és csapodénak, olyanok, akik csalják az urukat és olyanok, akik ezeket megszólják, szóval a vidéki társadalmi élet tipikus reprezentánsai a szereplőd ennek a kávádé munkának, ea izgalmas fondorlatokból kifogyhatatlan cselekményt ezek a személyek bonyolítják azzá, amá a Sé/rfészek szür­keségéből ezt a kiváló regényt varázsolja elő. Ber­kes Imre mesterművei alkotott, mikor a Sárféraek egész életét, úri és paraszti aiafcjaát, erkölcsös és erkölcstelen momentumait oly élethűen varázsolja Csehszlovák Légióbank Prága Banka éeskoslovensk^eh légii Alaptőke Ki 70,000.000.- Távirat: dm L^giobaaka T«rtaUk*k Ki áCSSO.OOX— 4 kirendeltség Prágában és 11 fiók Caeh- és Marvaor—ájb—. Salovensskóa ás Poábarpaiaká Hasban Fiókok: Beréhovo Brattslava, Koile*. Nevd Beste a. V, PleMasy, Pop re ti, Zvolee. AffIlláit Intézetek: Bardiov, Cbust, C jynorany, Cop, Giraltovee, HoBi, Hronaky Sv. Knl, Humánná, Irtává, jutna Kezmarok, Komárno, Kosino, KrAl. Cbltnaec, Krotnpacby, Luéenac, Malocky, Micbalovec, Modry Kameí Moldava, Mukacevo, Nitra, Nővé Zámky, Oalaoy, Parkáa, Pleirvec, Poprad, Prdtov, Rachov, Rim. Sobota, Roznava, Sahy, Saitfn, Seéovca, Sevlui, Saiaa, Spiáská Nova Vea, Spisské Podhradie, Spiiaké Vlacby, Svai java, Taüovo, Topoléaoy, Tornai*, Trabiiov. Tnréa, Uh, Skalioa, Uzhorod, Veiké Kapukany. Veiké Lévára, Velkt Mádét, Vrábla, Vranev, Zlaté Moravec, Éeliezovea és ^íliaa. Idénybeli váltdflzletek: Poprád-illomis, Sllaé fürdő, Stary Smokovee, Strbaké Pioae, Tatr. LemaUa. RülfOldi nfflllólt intézetek: Jcyoazlóviábaa t Konterotialaa Banka d. d. Zajreb éa fiékja Ljubljana. A balti államokban t Lavijaa Prívatbaaka, Rlya. Mindennemű bankfizlet gyors és pontos lebonyolítása. Tatra Autó Sálon,Presov. Tatra autók és alkatrészek raktáron. __ Dunlop gummik, Mo gul dalok, B. I beülő, * petróleum a megbízható özem- M 0 B u L BENZIN anyagok autója traktorja ré- ABT0 0IL izére. Képviselő: HOLENIA LÁSZLÓ.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents