Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)

1930-11-12 / 258. (2479.) szám

A magyar közalkalmazottak is a üépfiáüiiÉIÉf Olasz-német antant a genfi lefegyverzési konferencián Be Mariul feltinéstkeltd bejelentése a mai ülésen — ffi venök" ftesköia - November 11-ének kfliinSs ünnepe Genfben (d. j.) Törköly József dr. képviselőnek a j lelkű sin ere téré apelláló népszámlálási riadója] bizonyára utat talál minden független magyar; ember szivéhez, de vájjon könnyű útja lesz-e í maid á rokhoz a magyarokhoz, akik függő vi- ] szonyban állanak a mai kormányzattal, akik j tisztviselői, vagy alkalmazottai az államnak? i Nem jönnek-e majd dilemmába a nópszámláló biztos előtt nemzetiségük bevallása piilanatá- ; bán a magyar bírák, a magyar közigazgatási j tisztviselők, a magyar tanárok és tauitók, a • a magyarajka vasutasok, postások, nyugdíja­sok stb? Nem fognak-e majd habozni szint vallani a magyarságuk mellett, nem fogják-e tévesen azt hinni, hogy ezzel esetleg ártanak karrierjüknek, nem kísériik-e meg felelőt­len sovén körök abba a tévhitbe ejteni őket, hogy magyarságok megváltásával illojális cselekedetet követnek el a kenyéradó rezsimi ellen? Nincs semmi alapjuk erre az aggodalomra, j Ez. & kérdés annyira egyszerű, nem jtk í kérdés Nemcsak azért nem, mert a törvény és a kormányrendelet természetszerűleg védi a nemzetiség megváltásának teljes és ésor- bitá'ftan szabadságát, hanem főleg azért nem, mert egyenesen az állam, sőt a kormány re­zsimnek is érdeke, hogy a magyar anyanyel­vű állami alkalmi hivatalnokok, alkalmazot­tak, nyugdíjasok magyar nemzetiségűnek vallják magukat. Paradokszonnak látszik, pe­dig úgy van. Mert mi lenne, ha például hamisan fölfo­gott,- túlhajtott lojalitásból s főleg karriérhaj- hászatbó] valamennyi magyar anyanyelvű ál­lami hivatalnok és alkalmazott kivétel nélkül az utolsó emberig csehszlováknak vallaná ma­gát? Talán ezzel kedvére tennének a kor­mányzatnak és használnának az államnak? Korántsem. Sőt ellenkezőleg: a legnagyobb mértékben ártanának. Stróberségükkel a leg­kellemetlenebb helyzetbe hoznák a kormány­zatot és a legrosszabb hírbe kevernék az álla­mot. Azt a látszatot keltenék vele, mintha ebben az államban, ahol a magyarság az össz­lakosságnak közel hat százalékát teszi, egyet­lenegy magyarajku állami tisztviselő sem vol­na. Ezzel alapot adnának arra a vádra, hogy itt abszolúte nincs demokrácia, nincs nemzeti igazságosság, mert, ime, a kisebbségi állam­polgárokat nem engedik közhivatalokba oly arányban, amely a magyarságnak megfelel. Ez olyan érv volna a rezsim ellen, hogy ezt az állapotot éppen maga a kormány és általában a többségi nemzet felelős tényezői kívánhat­ják a legkevésbbé. A kormánynak föltétlenül az a legelőnyö­sebb, ha a statisztika alapján kimutathatja, hogy a magyar kisebbség úgy az igazságszol­gáltatásban, mint a végrehajtó hatalom szer­veiben, mint pedig az állami vállalatoknál, de még az állami nyugdíjkedvezmény élvezeté­ben is többé-kevésbé ugyanolyan százalék- arányban részesük, mint amennyi a népesség­beli számaránya.. És miután tudjuk biztosan azt is, hogy a magyarság az állami szolgálat­ban nemhogy közel hat, hanem még egy szá­zalék erejéig sincs a stallumok birtokában, bizonyos, hogy a kormányzatnak intenciója lesz mennél több állami szolgálatban álló ma­gyart kimutatni s igy egyenesen a rezsim ér­dekei ellen tenne mindaz a magyarajku álla­mi tisztviselő és alkalmazott, aki nemzetisége megváltásánál haszonlesésből a csehszlovákok számát szaporítaná és a magyarokét csökken­tené, ilyen stréberség épp a lég barátság tala­Goní, november 11. A népszövetség elő- - készítő lefegyverzési bizottsága ma folytatta j tárgyalásait, és a kiképzett tartalék kérdésé- i nek negatív elintézése u-tán a tárgysorozati iriá-'k fontos pontját: a hadi-szerek és aj hadianyag korlátozásának kérdését. Vette] boncaiéra. Az egyenés korlátozás hívei hosz-j szu napirendi vitában taktikai sikert arat-j tak, amennyiben 14 szavazattal 6*i.al szem­ben elhatározták, hogy a kérdést azonnal tárgyalni fogják és nem, mint a töbhien kí­vánták. a bizottság tárgyalásainak legvégén. Az a hat állam, amely mereven eízárkó- í zott a kérdés tárgyalása elől, az őt „fel- j fegyverzet állam, amint (leniben egyre Síükiife körüket nevezik: Franciaország, Leirgyőmrszág, Jugoszlávia. Japán, Cseh­szlovákia és a hatodik, Törökország, mely különleges helyzetére való tekintettel csatlakozott a f elfogy vérzőkhöz, A napirendi vita folyamán Bernstorff gróf néniéi megbízott kijelentette, hogy nem érti, miért nem lehetséges • a hadianyag egyenes korlátozását a szárazföldön is elér­ni, mikor a tengeri lefegyverzési konferen­cia ugyanezt a flottákra vonatkozóan már régen elhatározta. Bernstorff grófnál is ha­tározol tabban nyilatkozott a kérdésről de ; Mairini olasz tábornok s Lord Cecil mellett ] neki köszönhető, hogy a fontos kérdés tár- j gyalusát azonnal elkezdték. De Marini kije­lentette, hogy az enyeges korlátozás hívei annakidején csupán a béke kedvéért vonták vissza indítványukat, ámbár tudták, hogy a hadianyagok korlátozásával a lefegyverzés gondolatát közelebb hoznák a megvalósu­láshoz. Az európai közvélemény legújabban kezd bizalmatlanul tekinteni a népszövetsé­gi lefegyverzési bizottság munkájára ©s a bizottság kénytelen fontolóra venni a köz­hangulatnak ezt a változását. Az olasz delegátus emlékeztetett Bern- storff gróf felhívására, amely a bizottság tavalyi ülésszakán hangzott el és hang­súlyozta, hogy Olaszország hajlandó támo­gatni a hadianyag korlátozására vonatko­zó német javaslatokat. Az olasz delegátus bejelentése a szenzáció erejével hatott Genfiben, mert ez az első eset, hogy a né­metek, akiket eddig csak az oroszok, a semleges államok, a vesztes kis államok és néha Anglia meg Amerika támogatott, az olaszokban határozott fegyvertársat kaptak. De Marini egyébként kifejezte miég, hogy ebben a kérdésben föltétlenül meg kell egyezni, bármily nehézségek tornyosulnak is a konvenció elfogadásá­nak útjába, mert különben a fegyverkezé­sek csökkentéséről szó sem lehet. nabb tett lenne a rezsim hírneve ellen. Para- dokszszerüen hangzik, de mégis tény, hogy a magyarajku állami alkalmazottak csak akkor tesznek szolgálatot a csehszlovák demokráciá­nak, ha magyaroknak vallják magukat. Olyan kevés magyarajku állami alkalmazott van, hogy egyetlenegynek a renegátsága is ron­tana a kívánatos statisztikai mérlegen. Ezért a magyarajku állami alkalmazottak Lord Cecil hangsúlyozta a hadianyag egye­nes korlátozásának nehézségeit és elismerte, hogy a. nyiIvánosságrahozás nem megfelelő ellenőrző szerv7 a hadianyag korlátozására. A költségvetés korlátozásának rendszere ugyan durva, de határozott eszköz, s ezt kellene kö­vetni. Gihson, az Amerikai Egyesült Államok képviselője, szembehelyezkedett lord Cecil álláspontjával és újból azt hangoztatta, amit aa Egyesült Államok 1927 óta konzekvensen hangoztat, hogy a költségvetés korlátozási-' nak rendszerét egyes államok már alkotmá­nyos bkokból sem vezethetik be és az ame­rikai vélemény szerint a hadianyag beszór-j zésének teljes publicitása elegendő ellenőr-] zést jelent a hadianyagok korlátozásának rendszerében. Mindazonáltal nem akarja meg­gátolni azt, hogy azok az államok, amelyek a költségéétés korlátozását •tvéják § helyes!' útnak, ezt a rendszert bevezessék. Bernstorff gróf röviden megjegyezte, hogy ha azt a rendszert, amelyet Németországgal szemben alkalmaznak, neim lehet a többi or­szágra alkalmazni, akkor uj rendszert, kell ki­találni, amely valamennyi államra alkalmaz­ható. A német delegátus fölszőlalása után a vitát holnapig elnapolták. A föld valamennyi nemzete ünnepli a békét Géni, november 11. A lefegy veraésí bi­zottság vezetőségét Németország, Törökor­szág és Bulgária megbízottal néhány nap­pal ezelőtt megkérdezték hogy a bizottság elnöke mily módon akarja Géniben megun nepeíni november 11-éí. a fegyverszünet megkötésének 12. évfordulóját. A három delegáció azonnal hangsúlyozta, hogy nem vehet részt olyan ünnepségen, amely dia­dalünnep s kizárólag csak akkor jelennek meg, ha az elnök pusztán a világháború halottairól emlékezik meg. A mianifesztáció alatt senki se beszéljen g az elnök ne te­gyen célzásokat a fegyverszünetre, vagy a győzelemre. London elnök eleget tett a kí­vánságnak s ma délelőtt, a fegyverszünet megkötésének tizenkettedik évfordulóján, pontosan tizenegy órakor fölemelkedett he­lyéről és a következőket mondta: — November ll-ike van, délelőtt tizen­egy óra, amikor a fegyverszünetet megkö­tötték. A háború valamennyi halottja emlé­kének tiszteletére arra kérem önöket, emelkedjenek föl helyükről és agy percig áldozzanak magukbamerülő hallgatással a hősök emlékének. Valamennyi jelenlevő fölemelkedett és hatvan másodpercig csendesen állt. Német* ország, Bulgária és Törökország delegátu­sai természetesen csatlakoztak az ünnep­hez, sőt Szovjetoroszország képviselői is. Egyetlen incidens sem zavarta meg a föld valamennyi népének első közös fegyver­szüneti ünnepét. , Néhány genfi német újságíró mégis meg- j ütközött ezen az emlékezésen és tüntetőleg elhagyta a termet. Azt állítják, hogy a szö­vetségesek győzelmi ünnepet tartottak, amelyhez a német köztársaság delegátusai is csatlakoztak. Állításuk természetesen tarthatatlan. „A magyar kisebbségi jogokat c$ak Franciaország és Anglia együttes intervenciója biztosíthatná" Stephen Gwynn angol publicista figyelemreméltó cikke az egyik legtekintélyesebb angol szemlében Prága, november 11. Stephen Gwynn neves angol politikus, a Fortnightly Review külügyi krónikása, az európai külpolitikai viszonyok­ról írott cikkében a közápeurópai helyzet, visz- száságairól is megemlékezett. Mr. Gwynn a középeurópai helyzet javulását az angol-fran­cia politika együttműködésétől várja és mi­után nyilvánvaló, hogy a kontinentális politi­kában Franciaországnak van vezérszerepe, üdvösnek tartaná, ha az angol politika Fran­ciaországot konciliánsabb politikára bírná. Itt a közleménynek Középeurópára vonat­kozó részéből: számára a népiszámlálás abszolúte nem lehet probléma, nem lehet lelkiismereti dilemma. Ha lojálisak akarnak lenni a kenyéradó re­zsim és annak hire-heve iránt, nincs mit ha- bozniok, nincsen más választásuk: magyarok­nak kell vállán iok magukat. Ezzel szolgálják leghívebben úgy az állam, mint a kormányzat, mint a magyarság, de még a maguk szemé­lyi érdekét i* — Hogy Franciaország a kozépeurópai vi­szonyokkal sokkai inkább törődik, mint Ang­lia, azt már 1920-ban bebizonyította, amikor Weygand tábornokot Lengyelországba kül­dötte, hogy ezt az uj államot a bolsevizmus in­váziójától megmentse. Anglia akkor távoltar­totta magát ettől az akciótól. Franciaország azóta is szívesen látja, ha az uj európai nem­zeti államok benne védőangyalukat látják. Ha az angolok is hízelegnek a franciák hiúságá­nak azzal, hogy őket Európában a szabadság védelmezőinek tartják, akkor talán könnyebb lesz megértetni a franciákkal, hogy vannak a szabadságnak olyan szempoídjai is, amelyeket Franciaország a maga biztonságáért fo’ytatott politikájában teljesen figyelmen kívül ha­gyott. Franciaország ugyanis a saját és Euró­pa biztonságának érdekében folytatott politi­ka elve alapján hajlandó a kisantant politikáját kritika nél­kül alátámasztani. Ezekben az utódállamokban a német naciona­lizmus fellobbanása nagy félelmet okozott. <9a<r* Mas uámunk tff aücfal a’ M‘2X‘ (24?9) SZám * SMrda ‘ 1930 november 12 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* a > . 1 *' 11 ’1 ' 0t J Szerkesztőség; Prága II, Panska ulice 12. évre 76. havonta 26 K6; külföldre évente 450, *■* SZLOUGTlSZKOl 6S VUSZITISZ KOI GLlGHZGK.1 JJCLTlOK emelet. —* Telefon, 30311. — Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K6 nniihlsm n el min ni n Prága IL Panská uiice 12 ül -melet H képes melléklettel havon ként 2.50 Ké-val több tőszeckeszlő.• fJUlu.us.ui flUfJiUAfiS/U Felelői szerkesztői Telefon 34184 Egyes számi ára 1.20 K£. vasárnap 2.—Ké DZURANY! LASZLÖ FöR&ACh őÉZA SÖROÖPtVCIM HÍRLAP t’RftHfl Th^Téi IpCTiMtT iwrfffii i 1 crTittOmiitfii i ifi i rirraTirfflTwT” in» ' inim TOiliihiiiniTnilMTrni ^iffrwffii i A tim ~~ i .v.-v. •><«

Next

/
Thumbnails
Contents