Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-08 / 230. (2451.) szám

Í9S0 ofctófoftr 8, Agenda.

9

Európa legkiválóbb belgyógyászai a budapesti orvoskongresszuson

Budapest, október 7. A gyomorbetegek, a bél-, máj- és epebajosok, cukorbetegek milliói figyelnek most a legnagyobb érdeklődéssel arra a kongresszusra, amely vasárnap nyiilt meg Budapesten, Középeúrópa legnagyobb és legtekintélyesebb orvosi társasága, a Gesellschaft für Verdauungs- und Stoffwechselkrankheiten tartja most három napig üléseit a magyar fővárosban. Németek, osztrákok, magyarok és csehek teszik ki a kongresszus tagjainak túlnyomó részét, de vannak vendégek a nyugati államokból is, sőt Amerikából is.

A világ legkitűnőbb belgyógyászai vesznek részt ezen a kongresszuson, amely

a gyomor-, bél- és anyagcserebetegségek gyógyítása terén elért legújabb eredményekről számol be.

A kongresszus ezidei elnöke Korányi Sándor báró, jövő évre deszignált elnöke pedig Wiihelm Falta, a bécsi egyetem kiváló belgyógyász tanára.

A Gesellschaft für Verdauungs Und Stoff- wcchselkrankheiten kongresszusa vasárnap este nyílt meg a Zeneakadémia nagytermében. Háromszáz magyar és kétszáz külföldi orvos vesz részt a kongresszuson.

A Zeneakadémia nagytermét egészen megtöltötték a résztvevők és érdeklődők.

Korányi Sándor báró professzor elnöki megnyitója után Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter németnyelvű előadást tartott Magyarország kulturális törekvései óimén. Elmondotta, hogy a kultúra az utolsó évtizedekben messze túlhaladta azokat a várakozásokat, amelyeket fejlődéséhez fűztök.

— Ebben a nagyszerű fejlődésben főleg az orvosi és technikai tudományok haladtak az élen. Sajnos azonban, mégis azt kell tapasztalni világszerte. hogy a kultúra szeretető csökken.

A létért való küzdelem keményebb lett. és ebben. a légkörben a szociális és gazdasági problémák háttérbe szorítják a kultúra finomabb értékeit.

Hibákat valószínüleg a mi táborunkban is elkövettek: ezeknek egyrészét én kulturexcesszu- soknak nevezném.

— A kultúra iránti szere tetet most is ébren kell tartani, kulturapostolságra vau szükség. Csak azok a nemzetek menekülnek meg az általános senyvedőstül, amelyek teljes 'mértékben méltányolják a kultúra erősítő hatását. Fokozottan áll ez a tétel Magyarországra.

Beszélt ezután a miniszter az utóbbi évek magyar kulturális törekvéseiről, az uj egyetemekről, az újonnan épült iskolákról, a leülCsont i.izületi bajoknál

Kér le a esizi otthoni j<5d- knra használati utasítását,

Csizfürdő.

BEPmmwmwmmnmm

földi magyar kollégiumokról, az újonnan alapított kutató intézetekről. Végül arról beszélt,

hogy

— Baleset érte Hegedűs Balázst, a magyar nemzeti párt körzeti titkárát. Párkányból írja tudósitónk: Tegnap reggel Könössy Gergely ebed! községi bíró kocsija útiban volt Párkány felé három utasával, Hegedűs Balázs magyar nemzeti párti körzeti főtitkárral, Könössy Gergelynével és Pécs Ilonka 10 éves kisleánnyal. Az utón szembejött a Strasser és König cég teherautója s habár a soffőr jól láthatta, hogy a lovak rémüldöznek az autótól, nem állt meg, hanem gyors tempóban elhaladt a szekér mellett. A megbokrosodott lovak a kocsit az árokba fordították. Könössy Gergelyné a karján kapott erősebb ütési sérülést, Pécs Ilonka a kocsi alá került és súlyos zuzódásokat szenvedett, Hegedűs Balázs pedig, aki az utolsó pillanatban kiugrott a kocsiból, az utón elcsúszott és erősen megütötte magát. A baleset sebesültjeit Schultz dr. párkányi orvos részesítette első segélyben. Ez a baleset is arra mutat, hogy legfőbb ideje lenne, hogy a párkányi járás hatóságai erélyes rendszabályokkal állítsák helyre a közlekedési rendet.

— Masszázs-fürdők, intelligens fiatal masz- szőrök. Národni 20. Fiókok: Focbová 64. Smi- cbov, Stefanikova 30. Telefon 43-120.

— Bethlen miniszterelnök hangos filmen.

Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A

Hunnia filmgyárban egy hangos filmhez riportfelvételeket készítenek Bethlen miniszterelnökről és Búd kereskedelmi miniszterről. Ez az első alkalom, hogy a miniszterelnök hangos filmen szerepel.

a kommunizmus keleti áradata veszedelemmel fenyegeti az emberi műveltséget, de bízni kell a kultúra államfenntartó és népeket gyógyító erejében.

Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter és neje vasárnap este az Országos Kaszinó földszinti különtermeiben a kongresszus tagjainak tiszteletére estélyt adott. Az estélyen teljes számban megjelentek a kongresszusra Budapestre érkezett orvosok.

Hétfőn délelőtt zsúfolásig megtelt a Zene- akadémia nagyterme a kongresszus első előadó ülésére. Négy európai hirü tudós tartott

előadást: Vogt, Bergnrann. Berg és Verebély Tibor. Számos érdekes hozzászólás hangzott el, majd a budapesti klinikák élelmezési rendszeréről tartott előadást Soós Aladár dr.

Vogt dr. müncheni egyetemi tanár a hasi szervek helyzeti és alaki 'elváltozásairól a boncolóorvos szempontjából beszélt. Berg- mann dr., a berlini egyetem professzora a gyomorsüllyedés operálása ellen kelt ki, erős szavakban ostorozna azokat, akik bonctani elváltozásokat hajlandók betegségnek tekinteni, jóllehet az orvosi tudomány betegségnek csak azt tekinti, ahol működési zavarok forognak fenn.

Berg tanár az úgynevezett rekeszizom sérvekről tartott részletes, démon stációkkal élénkített előadást. Végül Verebély profesz- szor a sebész szempontjából a legnagyobb szkepszissel nyilatkozott a hasi szervek helyzeti és alaki elváltozásainak operálásáról.

5zmHÁZ-K<a?WK«bTüRA

Zilahy Lajjoss

— A budapesti Nemzeti Színház bemutatója —

Palace-Kávébáz

a Palace Szállóban

Bratíslava, Széplak és Posta ueca sarok

megnyílt

i Napsnta hangverseny és tánc!

Kitűnő borok, pilseni ősforrás, különféle csemegék és speciális italok olcso áron.

Szives pártfogást kér: Buchér Miksa, kávés.

Budapest, október 7. A bemutató előtt mindenki azt találgatta, hogy Zilahy Lajos uj darabja kulcsdarab-e, vagy tiszta irodLmi alkotás. Különböző hírek keringlek a darabról és az izgalom a bemutató előtt egyre nőtt. Zi- lahy Lajos irodalmi pályája eddigelé annyira tiszta és felfelé Ívelő volt, hogy a kérdés, kulcsdarab-e vágj- irodalmi alkotás, mellékesnek látszott. Tiszta irodalom lett volna akkor is, ha a közelmúlt többé-kevésbé jól ismert helyszín- és jellemx*ajzát adja, de a bemutató után megállapítható, hogy nem tette ezt é? talán éppen ez egyik legnagyobb érdeme legújabb alkotásának, amelyben az ellentétes uiak vándorainak találkozása nem a kéz és fegyver tusájának iszonyatát, hanem a lelkek és szivek küzdelmét és küzködését hozza magával.

Zilahy Lajostól nem is lehetett mást várni, tőle, aki finom, áldozatokra hajlamos alakjaival mindenkor kemény harcot vivat, hogy azután megbocsátó szeretettel ölelje magához a vétkezőt és éltető erővel táplálja, aki elhullóban volt. Az izgalmakkal lelitett idők kaján vigyora itt-ott természetesen íelcsillámlik a darabban, a forradalom vihara pehelyként forgatja a levegőben a gyenge és múlandó embert, inig az erőset a felszabadult pokol villáma porba sújtja. Ebből az egész- fel zaklatott időből Zilahy Lajos csak finoman stilizált szimbólumokat enged a színpadra, ahol csak szemek összevillanása, a kétségbeesés sikoltása, a gonosznak fuldoklása jelzik a viharok útját.

Az idő, a történelmi háttér nem öli meg a lelkeket, csak gyorsabb kattogásra kényszeríti a történés motorjait. A viharban, a szenvedésben lerongyolódott lelkek mellett simogató szeretettel áll a költő, aki a szerelem mindenhatóságának és becsületének lelkes őre. A színmű hősnőjében, Leonában Zilahy Lajos írói munkásságának eddig legszebb alakját teremtette meg. Ez a lélek száz oldalról látható és minden száz oldalán dúsan emberi. Ahogy a világnézetek harcában vergődik, ahogy a szerelem és az igazság között választ, ahogy a megnyugvás felé vezető utakat keresi, ezer izgalomban sugározza az élet felejthetetlen megnyilatkozásait. Ezenkívül a kitűnő alakok egész sorával, a drámai feszültség meg nem szűnő izgalmaival, mesterien felépített cselekménnyel és derűsen mosolygó jelenetekkel ajándékozza meg Zilahy a hallgatókat ebben a darabban.

A Leona egyébként legelőször a szinpadjá- val lepi meg a nézőt. Külvárosi népkonyha tárul elénk és a nyomor farsangi menete vonul el előttünk. A népkonyhát két fiatalember magánvagyonából tartja fenn és ők maguk is vezetik. Katona György az egyik, aki orosz fogságból megmételyezve került haza és Ferenczy Iván a másik, akinek vannak ugyan pacifista gondolatai, de józan ember és a polgári rend föltétien hive. Ebbe a népkonyháiba feldúlt lélekkel téved be egy arisztokrata megjelenésű.leány, Leona, helyesebben -- amint később kiderül — Merovszky gróf Ilona leánya. Leona embert ölt. Autójával a külvárosban elgázolt egy kis leányt. Bár a szerencsétlenségnek tanúja nem volt, a grófkisasszony lelkiismerete nem nyugszik, folyton a kis halott kékköves ezüstgyürüje üldözi. A népkonyhán a gyermek apját keresi és Katona Györgyöt találja. A nagy megrázkódtatás, a nyomor szörnyű háttere megnyitják szivét és mindent bevall Katona Györgynek. Ott marad a krumplileveses kondér és az emberi szánalom tanyáján, hogy vezekeljen. Katona György rendkívüli hatással van rá, érezzük, hogy szerelik egymást, de közben már Katona György körül megindul a forradalom földalatti szervezkedése.

A második föl vonásban a már halványan forradalmi gondolatokkal beárnyékolt leány találkozik apjával, a dúsgazdag politikussal, aki a konzervatív eszmék markáns képviselője és aki meleg szivével, mély szociális érzésével válik ki embertársai közül. Leona szereti apját, de szembeszáll vele. Az ország már

tele van a forradalom szörnyűségével és ebben a lázas óráiban apa és leánya, a konzervatív mágnás-politikus és a forradalmár szerelmese mégis megértik egymást. A gróf és a forradalmár találkozni fognak és ha világnézeti különbségek vannak is közöttük, majd az ember, emberre talál, a leány apja és a leány szerelme nem gyűlölhetik egymást. A leány aludni megy, a gróf a félhomályos teremben dolgozni kezd, amikor betör a forradalom. A pribékek vezére Katona György, aki, mielőtt megismerhették és megérthették volna egymást, elhurcoltatja és megöleti embereivel a grófot.

Három hónap telik el. mialatt Katona Györgynek nyoma veszik. Leona ismét hirt hali azonban róla és a népkonyhában találkoznak. Katona György elmondja, hogy bujdosott, mert bűne vau. Menekülni akar. Most Leona segítsen neki, amint ő is segített Leona bűnét leplezni. Segítsen, szöktesse meg, mert ő megölette — Merovszky Károly grófot. Leóimból ve-iőtrázó sikoltásban tör ki félelmetesen tragikus sorsának minden fájdalma. Pár hónap előtt talán még a szerelmesét választotta volna az apja helyett, most rendőrkézre adja apja gyilkosát: szerelmesét.

És Leona? Búcsúzik Ferenczy Ivántól, siet elmenni, nem teszi meg azt sem, amit kérnek, hogy még egyszer, utoljára, ossza ki a krumplilevest a nyomorultak között, akiknek a sovány falat is jobban esik, ha a jóságos Leona kezéből kapják. Nem, ezt sem teszi meg, mert ha meglátja ezeket az embereket, többé nem tud elmenni. Az ajtóban azonban találkozik a „nagyságos asszony“-nyal, a népkonyha öreg vendégével, aki fásultan megszokott helyére vánszorog.

Leona felköti a levesosztó fehér kötényét. Ott marad. .

Parádésabb szereposztást, jobb előadást még alig láttunk a Nemzeti Színházban. A színészek mintha az örökkévalóságnak játszottak volna, mintegy gálán? bókként a szerző és müve iránt..Leonét Bajor Gizi játszotta és művészete most még nála sem ismert magaslatra emelkedett. Nem irói parancsot teljesített, hanem egyénit teremtett. Amikor a gyermek megölését bevallotta, vergődő galamb volt, amikor apjával szembeszállóit, a női önérzet szobra és amikor szerelmesét rendőrkézre adta: a bűn megtorlásának bosszúálló angyala. Egyetlen sikoltása velőnkben marad, amíg élünk. Merovszky Károly grófot Csortos Gyula játszotta férfias méltósággal, sokszor pedig a szív mélyéről fakadó szent meghatottsággal. Katona György, a gyilkos forradalmár Petheő Attila kitűnő alakítása volt, mig Fe- renczy Iván szerepében Odry Árpád tükröztetek; sok lelki finomságot. Rákosi Szidi néhány bravúros vonással rajzolt meg egy kabinetalakot, a kegydij után siró nagyságos asz- szonyi. Édes humorát, játékának gráciáját mély hódolattal fogadta a közönség. A népkonyha-jelenetnek az ő játéka volt az ékessége, de föl kell jegyezni azt is, hogy feledhetetlenül pompás összjátékot produkált a rendezés, amely Odry Árpád klasszikus munkája. A nyomor alakjai közül Sugár Károly testesítette meg a nyomor humoristáját, a nyomor bohémjét. A könnyes szatira nagyme?te- re, Hosszú Zoltán az elgázolt kisgyermek apjának szerepében megrázóan ábrázolta a szegény ember zárkózott, mértéktartó fájdalmát. De végig (hálátlanság lenne Kiss Irént, Gál Gyulát és Eőry Katát külön i? ki nem emelni) mindenki kitett magáért és pedig főként abban, hogy az iró finomságait megőrizték finomságoknak, költészetét a szivükön szűrték át.

Zilahy Lajos drámáját, amely már a főpróbán nagy sikert aratott, a bemutatón valóságos taprorkán fogadta. A második felvonás után a közönség hosszú ideig ünnepelte a szerzőt és a szereplőket.

(•) A Toldy-kör műkedvelői előadják a Darázsfészket. Pozsonyból jelentik: A Toldy-kör műkedvelői uj darab előadására készülnek. A Darázsfészket két évvel ezelőtt adták elő órífji sikerrel a budapesti Belvárost Színházban. Gaál Franciska aratott naigy elismerést ebben a darabban, akinek szerepét ezúttal Makaón Ernőmé fogja alakítani, aki egyúttal a darab főrendezője is. A cselekmény amerikai leánynevelőintézetbon játszódik le és kitünően érvényesül benne a mai amerikai leány típus, amely bájos, szentimentális és groteszk, öt new- yortoi pajtás egyike előkelő leámymevelő intézetet örököl és számos félreértés, helyzetkomikum támad abból, hogy az uj tanári kar átveszi a vezetést.

A közönség a darab végéig kitünően szórakozik és a kacagtató jelenetek egymást érik. Különösen érdekes az utolsó felvonás, amikor a színpadon csupán egy autó van és a benne ütő két főiszereplő beszélget egymással. A darab végén természetesen több fiatal szív egyónásra talál. A próbák már napok óta serényen folynak és a tehetséges műkedvelőik előreláithatóan ismét nagy sikerre számnithat- rnafc. Az előadás október 23-án, csütörtökön este háromnegyed 9 órakor lesz az At'lon színpadán, .legyek 3—25 koronás árban a napokban terülnek eladásra.

(*) Stranss Richárd elkészült az „Idomeneo" átdolgozásával. Straiuss Ricihárd elkészült Mozart Idomeneo cirnü operájának átdolgozásával, amelyben Wallerétéin főrendező is támogatta. A mii bemutatóját 1931 elején fogják megtartani a bécsi állami operaházban és Stranss Riohárd maga fogja vezényelni az előadást.

(*) Eltemették Rauseher György festőművészt. Komáromi tudősitónk jelenti: A Prágai Magyar

Hírlap tegnapi számában megemlékezett Rauseher György komáromi származású festőművészről, akt fiatalon, 28 éves korában Komáromban hosszas szenvedés után elhunyt és szerető szüleire mélységes gyászt borított, akiknek szemük fénye volt. Rauseher György Komáromban született és végezte középiskoláit. Eleinte Harmos tanárnál tanult rajzolni és festeni, aki meglátta benne a kiváló tehetséget. Később Budapesten, majd a külföldön is tanult. Fiatalon lett tagja a Képzőművészek Uj Társaságának (KÚT) és annak az Ernszt-muzeultiban rendezett kiállításain feltűnést keltett expresz- szionista képeivel. Tulajdonképpen művészete már nem is volt expreesziomizmus, inkább realista festők közé tartozott. Budapesten megkedvelték és sok megrendelést kapott. Művit sokfelé ismertették reprodukciókban a kritikai és művészeti folyóiratok. A múlt évben megtisztelő ajánlatot kapott a berlini ültetem könyv- és lapkiadó konszerntől., mely illusztrátorának szerződtette a fiatal tehetséges művészt. A nyár folyamán meghűlés következtében kétoldali tüdőgyulladáson ment keresztül, amelyből nem volt képes kilábolni. Egyik tátrai szanatóriumiba u ápolták, a mig állapota reményei! enné nem vált, amikor azután Komáromba szállították haza a szülői házhoz. Édesatyja orvos és látnia kellett, hogy fia menthetetlen. Sok szenvedéstől váltotta meg pénteken este a haléi. Rauseher Györgyben egy nagy művészi ígéret szállott korai sírjában Vasárnap délután a legszélesebbkörü részvét kísérte utolsó útjára a korán elhunyt fiatal festőművészt. Megjelent a temetésen társadalmi és val- iáekiTönbség nélkül Komárom és Magyar-Komárom lakosságának szine-java. Az elhunyt felett Wald- menn Ernő dr. főrabbi mondott megindító gyászbeszédet, mely a jelenvoltakat könnyekig meghatotta. A komáromi kis müvéezkolónia tagjai testületileg vettek részt volt felejthetetlen kollégájuk temetésén.

(*) Dekobra Mexikóban. Maurice Dekobra. a világ egyik legnépszerűbb Írója, interjút adott: „Néhány nap múlva hajóra szállók és Mexikóba utazom. Uj regényemhez van szükségem a mexikói ismeretekre. A forradalom hazáját látom Mexikóban és most elmegyek megnézni, hogyan születik o forradalom. Különben is. kezd már kicsi lenni számomra a föld és igyekszem megnézni mindent, amit még nem láttam."

(*) Móricz Zsigmondi „Forr a bor“ cirnü uj regényének közlését kezdi meg a NYUGAT október 1-i száma. A regény, amely az érettségiző diákok életét írja, a „Légy jó mindhalálig" folytatása és befejezése. Az uj Nyugat-számiból kiemeljük Pap Károly „Osvát és Mikes" cirnü oikkét. Komor András és Móricz Virág novelláit, Erdélyi József, Bárd Oszkár és Illyés Gyula verseit. A kritikai részben érdeklődésre tarthat számot az a vita, amelyet „A zsidó lélek az irodalomban" oiimü cikkével Móricz Zsigmcnd indított meg legutóbb s amelyhez most Schöplin Aladár és Kondás Aladár szól hozzá. A gazdag Figyelő-rovatban 20 cikket találunk irodalmi és színházi aktualitásokról. Külön dísze a számnak Cs. Szabó Kálmán két fametszete. — Egyes szám ára 12.50 Ke. Negyedévi előfizetés 65 Ke. Főbizományos: Lipa könyvldadóvállalat. Bratielava- Pozsony, Venlur-u. 9.

(*) A berlini Csárdáskirálynő-előadás — tizenegy nemzet sikere. A berlini lapok n nemzetek szövetségének tökéletes megvalósulását látják a Csárdás- királynő legújabb előadásában. A darabot ezúttal revü formájában a Halter-szinpadon adják elő és a sikerben tizenegy nemzet osztozkodik. A rovünék, mint ismeretes, a magyar Kálmán Imre a szerzője, azonkívül egy magyar cigányzenekar is játszik a színpadon. A német szereplők mellett osztrák, angol, francia, orosz, amerikai, cseh, hoilamd, svéd és lengyel színészek, színésznők, táncosnők, görliök és zenészek osztoznak a sikerben.

(*) Felhívás az ifjú magyar költőnemzedékhez. Az alábbi felhívás közlésére kérték fel lapunkat: Karácsony előtt „Fakadó rügyek" óimén egy nagyszabású irodalmi mii kerül a magyar könyvpiacra: az ifjú magyar költők antológiája, mely hivatva lesz kapcsolatot teremteni a ma ismert és eddig ismeretlen költői és a közönség széles rétegei között s napfényre hozza az uj magyar költészet eddig rejtett kincseit. Felhívom ennélfogva mindazokat, akik a nyilvánosság elé akarnak lépni, hegy 8—10 ver- ,-et küldjenek be a legsürgősebben az alábbi címre: 'Búgéi Jenő szerkesztő. Timisoara Temesvár. I. Szerb-u. 4.

—r—»*TV FI ""V '''—L1 .uH 1JBB1.-,:Aizxsrmr&zxzrr-''■