Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-05 / 228. (2449.) szám

14 ^PAGM-A\\<y&AR-HIKMI>

iMIlülIItLlill. IIJIlLMWISIIH .................................

SamÁzKör^KabTORA

Mécs László:

Az ember és az árnyéka

(Kazmczy hiadás, Í930)

Az expreesziioaizmus lírája levitézlett. ■Franz Werfel a gyűjteményes nagy kiadásba nem vette fel azokat a vermeket, amelyeket mint „forradalmár44 az expresszionizmus égisze alatt irt. A francia kritika „le ahef de ]‘expressionisme“-nek nevezte Werfelt — ma Werfel lírája csendesen folyik rimesen, rit- n mis osan s mondjuk egy kis relroszpefctiv iróniával: értelmesen. Bizony Werfel mai líráját ma mindenki fejtörés nélkül megérti és az ő 'lírájával együtt a többi kiforrott forradalmár költészetét. Kissé szégyen ez talán azok szemében, akik azt hiszik, hog'y a művészetben van fejlődés. Nincs. Újra bebizonyosodott: nincs'

De vannak nj költők, vannak az uj kor uj egyéniségei. A művészeti fór makór (léseken el lehet vitatkozni estétől hajnalig; a formát lőhet esztétikai tanulmány tárgyává tenni évtizedekig, mint Paul Valér}7, aki első 'verseskötete után elhallgatott és csak a forma szinte misztikus tanulmányozása, után jött elő újra bámulatosan csiszolt prózával. Mindez lehetséges, sőt ha az uj költői egyéniségben benne rejlő szükségszerűség;, a formakérdés szubjektív megoldása nélkül nincs költészet.

Mécs László költészetében az első versek azt mutatták, hogy nincs szüksége ezekre a megoldásokra. Nem tépelődött, nem volt a forma mártírja és két komponens találkozása természetes egyszerűséggel dobta ki a Méc-s- László-formát: a tartalom és a determinált egyéniség. Mindkettő diszkusszió fölötti, egyszerűen adott és egyszerűen költői. Hajan- dó valaki felvetni a kérdést: mi a költői? Csak egy válasz van rá. Költői az, aki az okszerűen elrendezett világot azért emeli ki sarkaiból és hamisítja ét idealisztikussá, mert az ok- és észszerüség csődöt mond, ellentmondást szüb labirintusba vezet, amelyből nincs más kivezető ut, mint — a világ meghamisítása a költészet által. Ez a meghamisítás pedig nem más, mént a relatív világszemlélettel való végleges felszámolás az abszolút igazság nevében és az igazság fegyverével. Amilyen kétségbeesetten „ostoba“ a szeretet az ész szempontjából, olyan céltalan a 'költészet a kauzális világrendben; és csak a költészet tudja megtenni’ amire más hatalom nem képes: meghamisítja a világrendet, mert tudja, hogy ez a meghamisítás — az igazság.

Ez költészet és ezért költő Mécs László, akinek ez sikerült. Nagyon „célszerűtlen44’ sőt -Jhazug44, hogy valaki piros szivét harangként kongatja és vadócba virágot olt> amikor a világháború tízmillió halottja markolja a földet és a mennyországot és minden |

emberbe belefojtja a szót, aki tízmillió halottal szemben szeneíetet és megértést prédikál Jó. Aláírom. De mert költészet mégis van és van olyan elementárisán, mint világháború’ szorul a kör és költő az, aki nyelvével és formájával bizonyttja, hogy az. Megtanult formakészség- dilettantizmus. A költő formakészségének van egy kritériuma: a természetesség, a keresetfenség.

,’Und wenn du eine Rose siehst,

Ság, ich láss sie grüssen.44

Heine két sora. Goethe sem irt egy komplikált sort. Nem gi-lt a komiplikáitság, mert csak a relatív és kauzális világ komplikált. A másik, az abszolút világot eddig a legnagyobbak is csak egy kompiikálatian szóba foglalták: szeretet.

Ez a Mécs László „formakészsége44. Nevetségesen egyszerű a szimultauisták agyának. Végtelenül szintetikus azoknak, akik megértik. Egy másik bizonyíték: a nyelv szerelmese ő és mint igazi alkotó művész, a nyelv gazdagitója. A maga uj- egyszeri és determinált egyéniségén fejezve ki az örökké változatlant, a szavaknak más sznt ad- más a gesztusuk, a járásuk, szárnyalásuk, más a zamatjuk- az értelmük. És ez — kritérium, ha az ecce poétád alkarjuk eldönteni. Kritérium és pedig csalhatatlan. Titkos hangszerelője Mécs László a magyar nyelvnek, misztikus játékosa, a szavak bolondja és bölcse.

„Élni a ritmusban, hinni- remélni és szeretni, szeretni!44

Ez a végső sora annak a versének- amelynek címe: „örök banalitás44. Tudja a banalitást és meghamisítja, szer tetté hamisítja meg meg tudja, hogy a banalitás — hazugság. Nem történik semmi, ő, semmi. Él egy faluban, egy kis papiakban- pedig az egyiptomi piramisokat bámulhatná, Londonban, Páriában járhatna, de azt mondja:

,-Földszinti vacak a szobám. Az életem bo- málybt hullt44 De:

„— várok egy mentőövet,

szent tébolyt, amely kiemelne------és r

agyognának újra mind a tájak- tornyok és utak!"

Depresszió? Ha igen, jogtalanul az- mert uj könyvél>en, „Az ember és az árnyékában44 minden újra ragyog- minden költészet. Önmagának dobja, ebben a könyvben a mentőövet és költő, mert nem is tudja, hogy ezt teszi. És ez a mentőöv másoknak, ezeknek is az. Azoknak, akik Mécs uj verseiben is megtalálják önmaguk némaságának Nyiljlfel- Szezámját, akiknek a telke egyenesen össze1 függ a versek leikével. Árnyék? Minden konkrétumba szökött életnek van árnyéka. Mégis az árnyék az uj Mécs-kötet nyomán egyre törpiil és & végén nincs más- csak fény: a hivő szeretet fénye.

Fejlődött-e Mécs? Szorosabban magáihoz ölelte a földet és az embert. A légies absztrakciókat erősebben körvonalazott konkrétum formájában vetíti az olvasó elé és mert ehhez erőfejlődésre van szükség — fejlődött. Mondanivalója mindig uj, mint ahogyan mindig uj a tavasz, szerelem, igazság. Az újhoz magától értetődő könnyedséggel simul a forma, a nyelv. Igen, pompásan fejlődött: a régi a költő maradt. És biztos lépésekkel halad acél- a legegyszerűbb, a leegyszerűsített kifejezés felé.

. Neubauer PálA „Nyitott Könyv“ körül

Prága, október 5. A ruszinszkói Uj Közlöny a fogadatlan prókátor kétes mezébe bújva akt. 1. számába a „Nyitott könyv44 körül támadt tisztán irodalmi vonatkozású polémiát a maga rosszul leplezett tisztán politikai céljai érdekében próbálja felhasználni. Megnyugtathatjuk, hogy az ilyen átlátszó, nevetséges és gyerekes kísérlet teljes kudarcot vall és sem a P. M. H., se ruszinszkói laptársunk, a R. M. H. nem ugrik be a fogadatlan prókátor ügyetlen ugrálásának. Leszögezzük világosan, hogy mi a „Nyitott könyvet44 a prágai magyar költők immár II. kiadásban lévő lírai antológiáját komoly és értékes miinek tartottuk é3 tartjuk, mely a közönség nagy érdeklődését méltán keltette föl s csupán tisztán irodalmi szempontból keltünk védelmére egy névtelen és nem irodalmi eszközökkel dolgozó, a könyv irodalmi értékét kétségbevonó anonym „kritikáival szemben s bejelentettük, hogy ezt mindig és mindenkivel szemben is megtesszük, ha irodalomkritikába bujtatva dilettantizmust és irodalmial- lanságot találunk. Egyébként mi a R. M. H.-ot egy szóval se azonosítottuk a kérdéses anonym cikkel, sőt! így a legteljesebb és legártóbb akaratú ferdítésnek kell bélyegeznünk az Uj Közlöny beállítását. Mi csupán az anonym cikkíró irodalmi felfogásáról beszéltünk.

Az Uj Közlöny hiába akarja kiforgatni a dolgokat: se a P. M. H., se a R. M. H. nem fogja engedni, hogy irodalmi vita címén a más célokat szolgáló autszajder lapocskák politikai ellentétek tüzét gyújtsák meg közöttünk, amin a maguk kis pecsenyéjét szeretnék megsütni.

Ha az Uj Közlönynek tényleg az irodalom

éa a Nyitott könyv értéke feküdne a szivén, ott lett volna a könyv és tartalma: inkább ezzel foglalkozott volna. Az irodalom-támogatás lenne. Ez csak átlátszó ügyetlen és nevetséges erőlködés, amin csak mosolyogni szabad.

Turandot Bmw

Prága I., Na Mústku 3.

Magyarok találkozóhelye.

Magyar kiszolgálás. Eredeti magyar és külföldi borok.

GRAFOLÓGIA

Grafológiai analízisekhez legalább 20 sornyi tintával Írott szöveg szükséges. Minden iráspróbához költs égmegt érit és címén 5 Kcs értékű bélyeg melléklendő. Az analizálandó irásokai tartalmazó leveleken fel kell tüntetni, hogy a küldemény grafológiai rovatvezetőnket illeti.

Felkérjük olvasóinkat, hogy a grafológizálásra fizánt költségdijat mindenkor 1 koronás, vagy 50 filléres póstabélyegekben mellékeljék iráspró- báikhoz g ne ragasszák fel a bélyegeket Sem okmánybélyeget, oem magasabb értékű pósta- bélyeget nem tudunk felhasználni.

Vadász-Csejlő. Célitudafoe és ambiciózus, érvényesülni vágyó és önérzetes. Munkájában pedáns és megbízható. Kevés benne az eredeineég e úgy gondolkodásban, miiint életelveiben meglevő sablonokhoz ragaszkodik. (41.)

Livius. Kezdetleges intelligencia, rendszereiébe! és bizonyos fokú önérzettel. Egocentrikus természet, szeret társaságának középpontja lenni, bőbeszédű és a pletykálkodástól sem riad vissza. A szerelemben önző és zsarnokságra hajlamos. (42.)

őszi rózsa, Beszterce, őszinte lélek, nyíl teáivá és igazmondó, szerény ételig (ínyékkel és feltűnő remid - szenetettel. Mindenben az egyenes megoldások híve, soha sem nyúl fondorlat után. A szellem dolgai csak kismértékben érdeklik. Fejtett családi érzés. (4-3.)

0. Szőke lány. ideges és vérszegény, egészségi állapota általában nem nevezhető túlságosan kedvezőnek, súlyos betegségen esett át, mélyneK nyomait még most sem beverte ki teljesen, önző én irigy természet s az érvényesülés utáni hajszában nem irgalmaz senkinek, aki útjába kerül. (44.)

Hámor. Rendszerető, de nem elég takarékos, következetesen nem tud jövedelméből kijönni, holott nem tartozik kiskeresetű emberek közé. Érdeklődik irodalom és zene iránt. Kiesé koiuzer- vativ és véleményeiben nem elég önálló. (45.)

I Egy kíváncsi. Érsekújvár. KomipfMkáM belső élet, erős gátlásokkal Irigy természet, akinek sok az ellensége és rosszakarója, mert nem tudja az embereket kezelni, emberiem erete általában nagyon tökéletlen. Nem őszinte és szeret pózolni. (46.)

L. M. Szkeptikus létek, kiábrándult és pesszimista, aki mindent fekete szemüvegen át szemléd. Korai irásreszketegségóből szerv7! betegségre lehet következtetni. Rendkívül érzéki és erotikus. Hiú és beképzelt. Nagyon ideges. (46 a.)

ördög. Nem mindig őszinte s az igazmondás sem a legerősebb oldala, bár alapjában, véve jóindulatú és jólelkü. Életében sokat csalódott már és ezek a csalódások mély nyomokat hagytak lelkiivíilágában. A másik nem erősen érdekű. Társaságban kiesé télszeg és csak ritkán tudja teljes formáját kifutni az emberek között. (47.)

Ember. Átfogó műveltség és fejtett telki intelligencia. Magaefoku kritikai érzék, melyet elsősorban önmagával szemben alkalmaz. Hitetlen és kiábrándult ember, aktit alig vár már valami jót elkövetkezendő éveitől. Sokait olvas és tépelődiik. Általában túlsókat foglalkozik önmagával s ez kedélybeteggé teszi. (48.)

Sccta, Pöttyén. Egyszerű lélek, minimális igényekkel. Sorsával nagyjában meg van elégedve, pedig anyagi körülményei igazán nem mondhatók fényeseknek. Vonzódik a családit étet melegéhez s ez sok mindenért kárpótolja. (44).)

Könyvtár 15. Rendkívül finom ízlés, határozott művészi talentummal ösztönösen ért. a zenéhez, bár maga egyetlen hangszert sem. játszik. Az irodalom is fokozott módon köti de érdeklődését, bár •kissé válogatás nélkül szedi össze olvasmányait. .Jelenleg szerelmes. (50.)

H. Íj. 1894. Pnimjítiv lélek, kezdetleges műveltségi fokon áll, inkább a házi munkálatokkal törődik. Hiú és beképzelt, bár erre igazán kevés oka van. Szívesen udvaroltál magának, de sohasem lépi túl a jó erkölcs határát. (51.)

(i. E. V. 51. Következetten és szeszélyes. Szaluna- lánig, mindenbe belekezd, hogy aztán megunva azt elforduljon tőle. Nem lehet rá építeni, mert nézetei máról holnapra válltozualk s egy forgalomról is

több véleménye szokott lenni, amint a véletlen szükség megkíván ja. Lelkileg fegyelmeznie- keltene magát. (52.)

Szerény. Neon őszinte és képmutató, pózol és

alakoskodifc, igyekezik másnak mutatkozni, mint amilyen valójában. Kitűnő társalgó és ezért nagy a becse a társaságokban. Szereti a zajos mulatságokat és a bő táplálkozást. Érzéki. (53.)

Ifjú s bohó. Fejtett ia’-ós és határozott kritikai érzék, Optimista, aki az é1 etet mindig derűs oldaláról szemléli. Hisz az emberek jóságában s a mindig diadalnajuió igazságban. Vallásos létek, akinél a bilt életszükséglet. (54.)

A» élet komédiásai. HVu és beképzelt, szereti játszani az előkelőt, pedig gondolkodása messze áll attól, amit előkelőnek szokás nevezni. Megoldásaiban fondorlatos és attól sem riad vissza, ha érvényesülése érdekében ártania kell másnak. (55.)

Hollandia. Nagyon intelligens és müveit, finom elme, aki a szeltem minden meg íyilvánulárvi iránt élénken érdeklődik. Erős akarat és céltudatos határozottság jellemzik. (56.)

Halvány sárga rózsa. N. Y. M. P. Átlagos intelligencia., kevés önállósággal és minimális eredetiséggel. Szeret másokat majmolni és a dolgokról kész véleményeket átvenni. Munkájában rendes és megbízható általában becsületes és jóravaló. (57.)

Gellért. Festői talentum, bár lehet, hogy ezt még fel sem'fedezte önmagáról. Igazi művész- létek, bohém ! rmészet, akii a mának él és csak keveset törődik e boln..ppal. A szerelemben rendkívül odaadó és gyöngéd, nem csoda, ha nagy sikere van a másik nemnél. (58.)

Selyem. Előkelő jellem, kissé konzervatív és ragaszkodik a maradi elvekhez, melyeknek helyességéről tulajdoniképpen nincs is meggyőződve. Feltétlenül becsületes, korrekt, minden ügyében pedáns és megbízható ember, amilyen egyre kevesebb van a mai világban. (59.)

Barátok. Érvényesülni vágyó és egyre feljebb törekvő. Van sok eredeti ötlete és elgondolása, do nregv adásit ás ükhöz eddig még nem érkezeti: el az alkalmas pillanat. Céltudatos és bizonyos, hogy céljait egykor el is fogja érni. Erotikus. (60.)

„Az iíju pásztor“ kassai bemutatója Faragó Ödön

vendégleííéptével

Kassa., október 4 (Kassai szerkesztőségünktől.) Faragó Ödön, a szlovenszkói magyar színházak volt igazgatója, nagy pozsonyi sikere után csütörtökön és pénteken Kassán is ■vendégszerepeit Dévai kitűnő darabjában, A* ifjú pásztorban. A kassai előadás maradéktalanul elhitette velünk az iró nagyfontossága mondanivalóját. Ez természetesen Faragó Ödön, Bojár Lilly és Bálint György érdeme, akik értékes művészetükkel kerek egésszé fogták nemcsak szerepeiket, de az egész előadást is. Faragó Ödön nagyszerű formáló ereje az utóbbi esztendőkben még jobban elmélyült, ugy hogy az apa alakját az iró elképzelésének hü fotográfiájaként vetítette elénk. Ugyanolyan jó volt az anya fotográfiája is, amelyet Bojár Lilly értékes játéka, telített meg bizonyító erővel a megértő szeretet mindig eredményes volta mellett. Etienme mélyebb lelki tanulmányt igénylő alakját Bálint György hozta ki tökéletes ábrázolásban és a szerep finomabb, de rendkívül fontos nüanszát is azzal az elvitathatatlan tehetséggel és intelligenciával retusálta szimpatikussá és sokszínűvé, melyet ennél a szépen fejlőd dő fiatal színésznél nem kell különlegesebben bizonyítanunk. E három nagyszerű alakitás- szabta keretben mozgott & többi szereplők játéka is. Vécsey Ilona mulatságos Valérie nénije, Fenyő Klári hatásos Vaszjája, Szász Ivánka szobalánya, Némethy Zoltán igazgatója, valamint Farkas Pali ée Turóczy Gyula karakterfigurái telitették meg élettel a pompás vígjáték kassai előadását, melyet Faragó Ödön és Szántó Jenő rendezői munkája látott el a kifogástalan prózai előadások márkájával.

A kassai vendégszereplés is megérdemelt,

nagy sikert hozott Faragó Ödönnek, akit a nézőtér hálás közönsége hosszantartó, meleg ünneplésben részesített. (_béri.)

Eperjesi festőművész kiáliiiása Prágában

Török Gyula tanár a prágai Obrazárnában

Prága, október 4

A Grabenen levő elegáns Obrazáraa kiállitóhelyiségeiben szerdán nyílt meg eperjesi földink, Török Gyula tanár kiállítása, mely október hatodikéig tart. A kiállító, noha első ízben szerepel a csehszlovák fővárosban, nem ismeretlen a szlovenszkói publikum előtt. Török Gyula az eperjesi katolikus főgimnázium tanára volt s mint akadémiai festő résztvett az 1911-ben tartott nagy nemzetközi kiállításon, ahol igen nagy elismerésben volt része, sőt maga az akkori kultuszminiszter is elismerő okiratot állíttatott ki részére.

Egy évre rá, 1912-ben, a budapesti Műcsarnokban szerepelt nagy sikerrel, később a Nemzeti Szalonban és a Müvészházban állított ki (ennek az utóbbinak különben alapitótag- ja) s mindenünnen nagyfokú elismerést és dicséretet hozott szükebh pátriájába. Legutóbb az Eperjesen tartott ruszin művészeti kiállításon vett részt, melynek első diját nyerte el.

Török Gyula a naturalista irányzat híve. Prágában tizennyolc akvarellel szerepel, melyek tárgyát többnyire Szlovenszkóból és Ru- szinszkóból merítette. A kiállított képek között van egy velencei és néhány prágai vonatkozású festménye. Hihetetlenül finoman komponált alkotások, bámulatosan szép szinezés és biztos ecsetvonás jellemzik. Egyike ama keveseknek, akik meglátták és élethűen visszaadták a prágai barokkcsodák nemes patinájának izét és színét.

A kiállítás iránt élénk érdeklődés mutatkozik. Képeit a Prágában tartózkodó törvényhozóink is megtekintették. Dobránszky János nemzetgyűlési képviselő, a finomlelkü és nagyizlésü művészbarát, aki (amint azt csak nagyon kevesen tudják) maga is szeretettel forgatta az ecsetet, a kiállítás hatása alatt Török Gyulára személyesen hívta fel Dérer iskolaügyi miniszter figyelmét. A miniszter Dobránszky Jánosnak megígérte, hogy megtekinti a kiváló szlovenszkói festő kiállítását.

—nyei.

BwscbaDum-Biau-Weilntoersaer eég Bratlslava, Mlhélykanu utca I.

Olcsó nttl rnházsti osztályban!

Angolos őszi felöltők

..................Ke 300-400’—

An

golos téli felöltök szép

prcmezettel...............................Ki 600-800’—

An

golos costünr>ök......................Ki 50Q-6C0*—

Tw

id szövet-ruhák......................Ki 250-300’—

Mo

ngolruhák............................... Ki 300-400*—

Cr

epe de chine ruhák .... Kí 450-500’—

Georgette ruhák...........................Ki 400-500’—

KiUSnlegesságck n81 ruházati osztályunkban ■

Angol köpenyegek..................Ki 600’— feljebb

Téli köpenyesek nemes

prémezettel....................K2 800’— feljebb

An

gol kosztünök.....................Ki 800*— feljebb

Selyem mongol ruhák . . . Ki 800’— feljebb

Selyem georgette ruhák . . . Ki 800’ — feljebb

Crep Romáin ruhák . ... Ki 1000’— feljebb