Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-31 / 249. (2470.) szám

4 1980 október 81, péntetei ^I«GAI-Ma^ARHTRLS!> sa és a Latorca folyó szabályozása alkalmával 30—40-000 hold föld szabadul fel, e földterület m eg mű vei ősét k ö vetet i. tagsági helyet követel a magyar kisebbség részére az országos mezőgazdasági tanácsban. Bár a magyar kisebbség még mindig nincs meg­felelően részeltetve a költségvetésben, de tuda­tában van annak, hogy ezen a téren fejlődés várható, ezért a költségvetést elfogadja. Ezután Zsirkó dr. szlovák néppárti szóvá te­szi azt, hogy a költségvetést későn kézbesítet­ték ki a képviselőtestület tagjainak. Majd hosszabb tanácskozás után a tarto- mánygyütés elhatározta, hogy a költségvetés részletes vitáját november 6-án délelőtt tiz órakor kezdi meg. Ugyanez nap délelőtt 9 órakor az országos vá­lasztmány is ülést fog tartani. A képviselőtes­tületnek ez a határozata tulajdonképpen győze­lem az elnökség fölött, amely a költségvetést részleteiben is le akarta tárgyaltatni. Ezután áttértek a napirendre. A napirend első pontja volt Kállay József dr. referátuma a n yugat szí ovenszk ói villamosmüvek részvény- tarsaságnak a Zemská Bankánál és a Központi Szociális Biztosítóintézetnél fölveendő 19 millió koronás kölcsön jótállási ügyében. Cüller indítványát elfogadják Gilíer János dr. magyar nemzeti párti tarto- mánygyillési képviselő javasolja, hogy miután az összes villamossági társaságok hasonló ké­relemmel fordultak az országos képviselőtestü­lethez. küldjenek ki bizottságot, amely vala­mennyi nyugati, közép- és kelidszJovemszkói villamossági vállalat pénzügyi bonitását fölül­vizsgálja és azután egyszerre tárgyalják le a támogatás iránt beadott kérelmet. Giiler János dr. indítványát a hivatalos elő­terjesztéssel szemben 22 szavazattal 19 elle­nében elfogadták. Jsross silfsicozlsa a magyarság ntell&zése miatt A következő pont a zloveuszkói országos ip.vlomsba kikiJdendö busz tag megválasztá­sa volt. Cvicsek cseh néppárti beterjesztette a nvígvá'assdandők névsorát akik közölt liz ipa­ros éiá Üz kereskedő szerepei. JaJross Andor magyar nemzeti párti tartomány-gyűlési kép­viselő szólni tel e napirendi ponthoz. Hogyha a választmány áda) előterjesztett névsort elol­vassuk. mondotta, meg kell állapiam, hogy a magyar nemzeti kisebbség ebben a tanács- bán csak két névvel szerepel és pedig Helyei Gyula kassai iparossal és Dóst ál Ja­kab komáromi iparossal. Felemelem tiltako­zó szavam e rendszer ellen. Az országos képviselőtestületnek 18 kineve­zett tagja van, akik között egyetlen egy ma­gyar sem szerepel. Ez a jogfosztás foglaltatik a mai indítványban is, amelyet a választmány az országos képviselőtestület elé terjesztett. A magyarság számaránya szerint 3—4 tagsá­gi hely illet meg bewviinket az országos ipa-rtanácsbfan. Érsekújvár például Szloven- szkó harmadik legnagyobb városa és onnan egyáltalában senki sincs az országos iparta- nácsban. A magyar pártok nevében a leg- erélysebben tiltakozom eme jogfosztás ellen. Országit József elnök: itt nincs joga az egész magyar kisebbség nevében beszélni. Giiler János dr.: Hát ki beszélhet? Elnök: Jaross ur csak pártja nevében be­szélhet. Tudtommal a magyarok más pártokra is szavaztak, tehát épp úgy beszélhetne Csö­mör képviselőtestületi tag ur is a magyarság nevében, mint aki az agrárpárt tagja, mert az agrárpártra is estek magyar szavazatok. Közbekiáltások: Akkor a szocialisták is be­szélhetnek a magyarság nevében, mert ők is kaptak magyar szavazatokat. Co/blk János kinevezett agrárpárti: Akkor a szlovák néppárt is beszélhet a magyarok ne­vében, mert ott is vannak magyar szavazatok. Országgá elnök: A szlovák néppárt sem be­szélhet kizárólag a szlovák nemzet nevében és az agrárpárt sem sajátíthatja ki a szlovák nem­zetei. Ezután a kis intermezzo után megválasz- tották az országos ipartanácsba a választmány által javasolt húsz tagot. Ezután a tartománygyülés az országos al­kalmazottak nyugd ij ií letrnén y©inek kérdését tárgyalta le és kimondotta, hogy a régi me­gyei nyugdíjasok olyan nyugdíjban részesül­nek, mint az állami nyugdíjasok. Blanár Béla dr. magyar nemzeti párti me­legen pártolja ezt a javaslatot tekintettel arra, hogy a nyugdíjasok tényleg nagy nyo­morban sínylődnek és soknak még betevő falatja sincs. A Szlovenszkón létesítendő műszaki főiskola kérdésénél, amelyre vonatkozólag az országos képviselőtestület, a kormányhoz memorandu­mot terjeszt, Blanár Béla dr. szintén javasolja a főiskola felállítását azzal, hogy később egy párhu­zamos magyar tagozatot is létesítsenek. A, raMőművesek borkimérés! jogára vonat­kozó törvény módosításával kapcsolatban a tartománygyülés elhatározza, hogy a pozsonyi -zölő művesek memorandumát pártol ól ag ter­jeszti a kormány elé. Végül a képviselőtestület elhatározta, hogy az országost képviselőtestület tagjai részére A selejtes magyar tankönyvek ügye a költségvetési bizottságban Dobránszky képvisel nagy beszédben vázolta tanügyi sérelmeinket Prága, október 30. A képviselőház költség- vetési bizottsága ma folytatta az iskolaügyi költségvetés vitáját. A vita folyamán fölszólalt Mojtó szlovák néppárti, aki védelmébe vette a felekezeti iskolákat, fölsorolta a szlovák iskola- panaszokat, beszélt többek között a tanköny­vekről és fölemlítette, hogy a magyar elemi iskolák részére oly tanköny­vei engedélyezett a minisztérium, amely a legszörnyübb helyesírási hibáktól hemzseg. Hangsúlyozta, hogy ilyen tankönyv a leg­jobb propaganda a köztársaság — ellen. Benes szociáldemokrata: Ki a szerzője en­nek a tankönyvnek? Dérer iskolaügyi miniszter: Czabán. Ismerem és már intézkedtem is. Husnaj szociáldemokrata: Szörnyű tankönyv ez, botrányos hibákkal van tele. A szónok ez­után élesen kikel az ellen, hogy iskolaügyekben Kuszinszkóban még mindig az országos hivatal akar dönteni, holott ez a kérdés az iskolaügyi minisztérium hatáskörébe tartozik. Benes szociáldemokrata, a küiügymioiszter öccse a következő felszólaló, aki rámutat arra, hogy a tanügyi igazgatás még mindig a régi megyei rendszer keretei szerint törté­nik. Az iskolatanácsok törvénytelen intézmé­nyek (!), amiből kellemetlen jogi cs köz­igazgatási viták fejlődnek ki és az az oka a slendriánságuak a ruszinszkéi iskolaügyek­ben is. Uj tanügyi igazgatást kell rendezni, amely megfelel a mai állami közigazgatásnak. Ez­után a „kisebbségi" iskolákról, főleg a cseh kisebbségi iskolákról beszél és azt kérdezi, milyen jogon nehezítik meg a cseh gyerme­ke!': tanítását azáltal, hogy a cseh iskolákba német gyermekeket kénytelenek felvenni. Kéri, hogy ebben a tekintetben feltétlenül vegye védelmébe a minisztérium a cseh gyer­mekeket és a munkanélküliségre való tekin­Prága, október 30. A Brünnben megjelenő cseh nemzeti szocialista párti Lidové Noviny „A szlovenszkói magyarok uj gondjai" címen reflektál lapunk legutóbbi cikkeire, melyekben néhány kulturális sérelemre mutattunk rá s kiemeltük a magyar nyelvű tankönyvek bot­rányosan. selejtes voltát s tiltakoztunk az ellen, hogy a magyar tanügyi kormányzat kizárólag cseh és szlovák tan férfiak kezében van. A briinni lap a következőket irja: A szloven­szkói magyaroknak a kulturális ügyekre való fokozottabb figyelme ama legújabb követelé­sükben jut. kifejezésre, hogy Szlovenszkó tan­ügyi vezetésében aránylúgos számban magyar nemzetiségűek is kapnának helyet. Elsősorban olyan járások tanfelügyelői állásairól van itt szó, ahol túlnyomó részben magyarok laknak, tehát egyes délszlovenszkói járásokról és a Csallóközről. Azonkívül kívánják, hogy a ma­gyar középiskolák igazgatói állásait magyar emberekkel töltsék be. E követeléseikben arra hivatkoznak, hogy a tanügyi kormányzatból ki kell küszöbölni a politikai szempontokat. ^ Ugyanékkor megfeledkeznek arról, — írja a Lidové Noviny, •— hogy amennyiben e téren mellőzték a magyarokat, ez csak magasabb igazgatási szempontok miatt s azért történt, mert a magyar tanfér­fiak sorában nem voltak olyan tanügyi szak­emberek, akiknek lojalitása és a köztársaság iránti korrekt magatartása elég kezességet nyújtott volna az iskolák helyes igazgatása és felügyelete tekintetében. Ha tizenkét év lefolytéval a magyar népiskolai tanítók és középiskolai tanárok érzülete a köztársaság iránt annyira megváltozott, amennyire az szükséges és amennyiben a magyar tanítók és tanárok soraiból találtatni fognak valóban kiemelkedő egyéniségek, akik képesek meg­felelni az iskolák vezetésében való föladatuk­nak, akkor azok bizonyára meg fogják kapni ugyanazt a vasúti jegy kedvezményt Lóri, imint amelyben az országos választmány tag­jai részesülnek, vagyis első osztályú szabad- jegyet egész Szlovenszkó részére, azonkívül a Pozsony—Prága útvonalra. A napirend még hátralevő pontjainak elfogadása után délután egy órakor véget ért az országos képviselő­testület ülése. tettel, mindenütt, ahol ez szükséges, létesít­sen cseh iskoláikat. Novotny kommunista azt kívánja, hogy a mezőgazdaságii iskolákat is az iskolaügyi mi­nisztérium hatásköréibe osszák be. Tepláusky szlovák agrárius követeli, hogy az önkormányzati testületeknek az állam nagyobb pénzügyi segélyt nyújtson, mert különben nem tudnak eleget tenni iskola- fenntartási kötelezettségüknek. Ideje már, hogy az állami költségvetésbe nagyobb be­ruházási összeget vegyenek fel a szlovensz- kói és ruszinszkói szlovák iskolák felépíté­sére. Üdvösnek tartja a katonai előkikép- zést az iskolákban, ami-állal meg lehetne rö­vidíteni a tényleges katonai szolgálati időt. Sürgeti a kassai műegyetem felállítását és emlékezteti Dérer minisztert arra, hogy 1929-ben a szociáldemokraták interpellációt nyújtottak be ebben az ügyben, amelyet ma­ga a miniszter irt alá. Nagyobb támogatást és a szlovák nemzeti anuzem számára. A dél­utáni folytatólagos ülés első szónoka Dobránszky János országos kereszténysío- cialista párti képviselő volt, aíkí iskolaügyi sérelmeinket sorolja fel. Dobránszky beszédét lapunk legközelebbi számában fogjuk ismertetni. A vitában, amely a késő éjjeli órákig tart, részt vesznek még: Slávicsek cseh nemzeti szo­cialista. Hodina német agrárius, Svoboda cseh szociáldemokrata, Rypár cseh néppárt és Js- zsek cseh nemzeti demokrata. Dérer miniszter éjfél felé fog válaszolni az el­hangzott felszólalásokra. Holnap délelőtt 9 órakor a költségvetési bizott­ság áttér a földművelésügyi tétel vitájára. A holnapi ülés azonban csak délután két óráig tart és ezután a vitát a jövő hét hétfőjén foly­tatják. ezt a megbízatást, éppen úgy, ahogy a cseh tartományokban a németek is megkapták. Ennyit ir a briinni lap. Meg kell állapítanunk, hogy cseh laptársunk nincs kellően tájékozva a kisebbe égi magyar tanügy szomorú állapota felől. Mert igenis cseh­szlovák szempontból is egész sereg magyar ta­nár és tanító van .aki szellemi és erkölcsi kvali­tásai, de főleg pedagógiai képzettsége révén ré­gen rátermett magasabb föladatokra, vezetői állásra. Egészen újszerű az a beállítás, hogy a ma­gyar tanári és tanítói kart, úgy ahogy van, en bloc, minden válogatás nélkül eleve disz­kvalifikálták a kinevezéseknél, s egyetlenegy magyar pedagógust sem találtak méltónak és megbízhatónak igazgatói vagy tanfelügye­lői állás korrekt ellátására. A magyar ta­nári és tanítói karban igaz, nagy számmal vannak gerinces emberek, de az állam iránti inkorrektséggel vádolni az egész kart, ez már mégis hallatlan. Sőt, ha voltaik ebben a tiszteletire méltó réteg­ben eltévelyedések és inkorrektségeik, azok ép­pen egyes tanítók gyengébb gerincüségében, centralista túlbuzgóságában, kormánypártok ré­szére való korteskedésben nyilvánultak meg. Ez az egyetemleges vád, tudjuk, honnan ered. Azoktól a törtetőktől, akik csak a magyar aspiránsok befeketitése árán maradhatnak azokban a pozíciókban, melyekre egyedül a politikai protekció kvalifikálta őket Ezek a politikai exponensek rendőri szellemet csempésztek be a tanügybe, az örökös sanda gyanúsítás depressziója alatt tartják a tanáro­kat és tanítókat, örökös politikai intrikák révéin igyekeznek diszkvaliifikálni minden magyar tehetséget. Éppen ezt a nem pedagógikue szel­lemet kell kitelepíteni végre a nevelés tisztult csarnokaiból. De abban nagyon is téved a Lidové Noviny, hogy a kormányzat eleinte nem talált méltónak egyes magyarokat arra, hogy középiskolák igazgatását rájuk ne bízza. A legtöbb közép- és polgári iskolának évekig magyar igazgatója volt. A tanügyi közigazgatásból * esak később, a politikai törtetőik inváziója után kezdték vég­leg mellőzni a magyarokat. E* a tényleges helyzet. De ez tarthatatlan tovább. A politikai hamis gyanúsítások áliiTü,gyeivel nem engedjük elütni a magyar kultúra legelemibb jogait. Politikai megbízhatatlanság hamis ürügyével mellőzik a magyar tanárokat és tanítókat a magasabb kinevezéseknél A Lidové Noviny reflektál tanügyi cikkienkre — Ki a politikai törtetőkké! a tanügy csarnokaiból! Veszedelmes játék (Egy színházi kritikus naplójából) A főpróba kzömeége el volt ragadtatva, A Imti- kusok valamennyien egy véleményen voltak. Kitű­nő darab, pompás összjáték. Az a jelenet, amikor * [féltékenységtől meggyötört férj egy tébolyult pilla­natában megfojtja a feleségéi, a szenvedély meste­ri. megrajzolásával engem is annyira megrázott, hogy szünet alatt még a .szivaromról is megfeded- keztem, ami nálam nagy szó. A dohányzó helyett az öltözőt kerestem fel, hogy gratuláljak Tassnak, de a szabója mint egy kerub az utamat állta. — Bocsánat... be nem engedhetem. A művész idegeit a játék annyira megviselte, olyan kimerült, olyan fáradt, hogy senkit sem fogadhat. A művé­szetnek kijáró tisztelettel hajoltam meg az érv ellőtt és csupán névjegyemet adtam át a gazdájáért aggódó színházi szabónak. Azután felmentem a lépcsőn. Annikor a női Öltöző elé értem, a folyosó végén megpillantottam Tasemét. Üde, és friss volt. mint mindig, -mozdulatan-nak azzal a sajátos kaoérságá- va)], melyet a színpadiról már olyan jól ismertem. Rajta bizony csöppet sem látszott meg az izgatom. Mosolyogva intett a kezével. Elébe siettem. — Engedje meg, asszonyom, hogy eltérve az ud­variasság szabályától, elsősorban is az urának gra­tuláljak. Ilyen orriigrináMs, ilyen bensőséges, ilyen őszinte még sohasem voR. Az asszony ajkán megfagyott a mosoly. — őszinte? Hogyan érti ezt? — Csak művészi szempontból, asszonyom. Éreztem, hogy bakot lőttem. Hiszen tudnom kel­áetft, a verebek is csiripelték, hogy Tasstré és az ura között mostanában nagyon is feszült a viszony, sőt, amennyire a pletykának hinni lehet, válófél­ben vannak. Igyekeztem jóvátenni a hibát. — De az ön játéka se maradt az uráé mögött. Méltó partnere volt. Meg fogom Írni. Megcsókoltam a kezét és besiettem a társalgó­ba. Éppen akkor csengettek a harmadik felvonás­hoz. Mindenki kivonult. Egyedül maradtam Radvá- mytval, a szerzővel. Rámnézett. Tekintetében ijedt­ség fényleld. — ön nem kiváncsi a harmadik felvonásra? Szivarra gyujtotta m. — Elvből sohase nézem meg a harmadik felvo­nást. Ez befolyásolja a kritikát. A daruk sorsa min­dig a második felvonás végén dől él. És ezt meg­hagyom utóiznek... — Tetaaett? — Meg lesz elégedve a kritikámmal. Azonban anÓÜkűl, hogy szerzői érzékenységéi bántanám, ro­m-étem, elismeri, hogy Tass kitűnő volt? Radványi éteápedt. — Átórezte a szerepét. Ennyi az egész­— Igen, — mondta, — áMrezte. A* ügyelő benyitott. — Radványi ur. Fekqgrott. Káneöt Magarára maradtatril A teleibe ültem és szivaroz­tam. Most mér világosan rajzolódott !ki előttem a helyzet. Radványi a szia.ész, darabot irt. A darab­ban. ő játsaa ez udvarló szerepét. Már most, ha igaz, amit a kulisszák mögött suttognak, ekkor ez e darab nem más. minit az ő sóvárgása az asszony után. Az ő izzó gyötrődése, az 6 láza, az ő szive, az ő könnye és akkor ez az egész itt nem is színjáték, ez miaga ez élet. És Tassra gondoltam, a nagy te1 netre, a második felvonás végén ... Eldobtam a szivaromat — Veszedelmes játék. Elérkezett a premier napja. A közönség az első felvonást elég- tetszéssel fo­gadta. Magám is ott ültem a páholyban és vártam a második felvonást. A kritika már a zsebemben volt, elkészítettem ölőre. Soha színész olyan ma­gasztaló jelzőket, nem kapott még tőlem, miint Tass és szerettem volna, ha a premier közönsége elis­merő tapsával igazolta volna a sikert. A függöny felgördült és kezdődött a második fel­vonás. Kezdtem nyugtalan tenni. Tass valahogy mintha kiesett volna a szerepéből. Színtelen volt, fáradt és unott — Mi ez? Homlokomon Mdagadtak m erek. Bosszankod­tam. Most aztán írhatom újra az egész kritikát. Hi­szem ez a Tass csak egy közönséges rtipacs. Telje­sen elrontotta a nagy jelenetet és amikor görcsös, reszkető kezekkel megfojtotta az asszony, ez olyan visszatetsző volt, olyan süustalfin ée groteszk, hogy a közönségen az elégedetlenség tüntető moraja te­tőit végig. De betetőzte a kudarcot az asszony bru­tális sikoltása is. Ilyen ízlést elemű! még nem hallt meg senki a színpadon, A darabot egyszerűen kifütyülték. Mondanom sem kell, hogy csapnivaló rossz játé­ka micsoda tragédiát takart. Meggyilkolta a felesé­gét. A színpadon, a közönség szemet át.tára tej tótba meg. Nem a szerepét játszotta, a saját szenvedélye fűtötte a vérét, az adta száj álba a szavakat, az ra­gadta a végzet cs tettre. . A főpróbán még színész volt. Mindenki tapsolt neki. Most ember volt. Vérző, gyötrődő, sebzett, feldúlt ember. És megbukott. Erdődy Mihály. — A huszártiszttel való cukrászdába járás — váló­ok. Budapesti szerkesztőségünk telefonj etentése: A kúria Westmayer-tanácéa érdekes indokolással hozott ítéletet egy válóperben, ahol a férj azért indította meg a válópert,>mert felesége egy huszár­tiszttel cukrászdában volt. Az asszony nem tagadta a védőt, nrire a kúria a házasságot az asszony- hi­bájából felmentette. Az ítélet indokolása szerint egy férjes asszonynak nem szabad magát huszár- tfuwttel kfeéctetwi, vele cukrászdába járni (te tőle cokoroüteméűyt £5 egyéb édesség-1 elfogadni. Aki ezt megteszi, hfcastársi kötelességét sváinl'Ckosítn és súlyosam megsérti c sa bc&asság felbontására okol szolgáltai-

Next

/
Thumbnails
Contents