Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-31 / 249. (2470.) szám

1030 október 31, péntek. s ‘BRWMtMAG-feAR.-HIEIiAB Bethlen Angórában A magyar miniszterelnök szívélyes fogadtatása a török fővárosban — Bethlen a keleti piacokat tanulmányozza a magyar export érdekében Angora, október 30. Bethlen István gróf magyar miniszterelnök külön vonata tegnap d. e. 10 órakor érkezett Angorába, amelynek pályaudvara magyar és török lobogókkal volt díszítve. A miniszterelnök megérkezésekor egy diaszázad gyalogság tisztelgett, miközben a katonazene a magyar himnuszt játszotta. A magyar miniszterelnököt kiszálláskor Iz- met pasa miniszterelnök, Tevfik RüscLi kül­ügyminiszter és a két minisztérium főhivatal-, nokai üdvözölték, a nemzeti viseletben meg­jelent magyar kolónia pedig virágcsokorral fogadta. Amikor a miniszterelnök a pályaud­vart elhagyta, a közönség lelkesen éljenezte. Angora főuccáján a magyar és török nemzeti sziliekkel feldíszített diadalkapu várta „Is­ten hozott!" magyar felirattal. Bethlen István gróf miniszterelnök a dél­előtt folyamán látogatást tett a török minisz­terelnöknél és külügyminiszternél, akik azon­nal viszonozták látogatását. Tevfik Rüsdi bey külügyminiszter zártkörű reggelit adott Bethlen István gróf tiszteletére. A magyar miniszterelnök délután kihallga­táson jelent meg a köztársaság elnökénél. Este Izmot pasa miniszterelnök adott tiszte­letére ebédet és fogadást. Bethlen gróf ma Venizclosz görög mi­niszterelnökkel és Mihalokopulos görög külügyminiszterrel együtt részt vett a két óráig tartó katonai díszszemlén. A magyar miniszterelnök Keinál páholyában ült Tahy László követ és Csáky István gróf követ­ség! tanácsos kíséretében. A katonai szem­le alatt a repülőgépekről magyar nemzeti szinü papírszalagokat szórtak le a páholy­ba. Bethlen délután hosszabb megbeszélést folytatott a török gazdasági miniszterekkel. Ma este Terrfik Rüsdi bey török külügy­miniszter vacsorát ad Bethlen magyar mi­niszterelnök és a görög államférfiak tiszte­letére. Angora, október 30. Izmod pasa tőrök miniszterelnök és Bethlen pohárköszöntőit az angorai lapok megelégedéssel kommen­tálják. Egyes külföldi orgánumok azt Írják, hogy Bethlen látogatása a közel jövőben meg­alakuló töTÖk-gönög-m agyar blokkal van kapcsolatban, mások pedig azt hirdetik, hogy Törökország Magyarország és a Szovjet közt politikai megegyezést közvetít. Bethlen környezete cáfolja ezeket a híre­ket. A jugoszláv távirati ügynökség angorai kép­viselője megkérdezte Venizeloszt, hogy igaz-e az, hogy Bethlen Olaszország közben­járására jelent meg a görög államférfiakkal egyidőben Angórában. Venizelosz azt vála­szolta, hogy ez merő véletlenségből történt. Angora, október 30. Bethlen angorai lá­togatása bizonyos külföldi orgánum óikban tendenciózus beállításra adott okot, igy többek közt arra, hogy magyar-orosz orientációról van szó, úgyszintén felvetet­ték a török-görög-magyar blokk megala­kulásának tervét. Beavatott diplomáciai (körök cáfolják a Bethlen orosz orientáció­járól megjelent híreket és megállapítják, hogy Bethlen a keleti és a távol-keleti piacokat tanulmányozza a magyar export számára. ügy magyar, mint görög részről a leghatá­rozottabban cáfolják, hogy Bethlen és Veni­zelosz egyszerre jelent volna meg Reumái pasánál és közösen tárgyaltak volna a tőrök kormánnyal Angora, október 30. Valamennyi lap vezető helyen foglalkozik Bethlen István gróf láto­gatásával. A lapok ismertetik a magyar mi­niszterelnök életrajzát és tízéves kormányza­tának történetét. Kiemelik a látogatás fontos­ságát és rámutatnak arra, hogy az nem fog nyom nélkül maradná a Közelkelet államai közti viszony kialakulásában. A sajtó nem tit­kolja örömét afelett, hogy Bethlen István gróf és Venizelosz látogatása véletlen folytán egy­beesett. A H akimi jeti Milije félhivatalos török új­ság Bethlen István gróf angorai látogatásával vezércikkében foglalkozik. A lap rámutat ar­ra, hogy a testvér magyar nemzet előkelő he­lyet foglal ed a török nép szivében. Nemcsak krónikus gége és hólyaghurut, valamint gyomorégés ellen faji rokonság köli össze a két népét, hanem a történelmi hivatás is. Törökország mindig melegen érdeklődött a magyar nemzet sorsa iránt és különösen élénk érdeklődéssel és rokonszenwel kisérte Magyarországnak a múlt század közepén folytatott függetlenségi küzdőiméit. A magyar hazafiak akkoriban szí­vélyes fogadtatásra találtak török területen. A háborúban egymás oldalán küzdött a két nemzet és Törökország azóta is a régi érdek­lődéssel és rokonszenwel figyelte a magyar nemzet sorsának alakulását. Szlovenszkó fájó sebei a pozsonyi tartománygyiiiés költségvetési vitájában Petrásek, Fieisdimaiw, Siller, Blanár és Jaross tartománygylésí képviselők harca a magyar jogokért A {.ormány munkaprogramot keres Prága, október 30. A gazdasági miniszterek tegnap a parlament munkaprogramjáról, igy elsősorban a szanálási adójavaslatokról és az agrár ja vasiatokról tanácskoztak. A kiszivár­gott hírek szerint az adójavaslatoknál változta­tásokat eszközöltek, igy a különös kereseti adó alól mentesitik az 1927. évi tartalékokat. A söradó visszamenő hatálya, azonban meg­marad. Az önkormányzati testületek szanálásáról szó­ló javaslatában jelentéktelen módosítást eszkö­zöl lek. A miniszterek még a liszt keverésének és őrlésének a törvényjavaslatát is megvitat­ták, de végleges eredményre ebben a kérdés­ben még nem jutottak. Az exporthitel, iparhi- tel és a szociálpolitikai intézkedések tárgyalá­sára nem került sor. Pénteken összeül a kor­mány politika.]' bizottsága s véglegesen megák- lapitja, a páriáméul munkaprogramját. Ami a lakók védelméről szóló törvényt illeti, leg­újabb hirek szerint az a terv, hogy az eddigi törvényt, 1931 májas végéig hosz• szabbitanák meg változatlanul s ezen idő alatt előkészítenék a kérdés végle­ges rendezését. Az agráriusok ama követelé­sét, hogy a lakók védelmét gyorsabb tempó­ban kell likvidálni, azzal utasítják vissza a szocialisták, hogy likvidálásról csak akkor le­het tárgyalni, ha az építkezési mozgalom újból föl lendül. c_ Pozsony, október 30. Az országos képvi­selőtestület tegnap délutáni ülésén, mint je­lentettük, Petrásek Ágoston, az országos ke­resztényszocialista párt tartomány gyűlési képviselője szólalt föl a költségvetési vitában. Petrásek beszédében beismerte, hogy a költ­ségvetést az országos hivatal és az országos j választmány a legjobb igyekezete mellett sem tudná jobban összeállítani, mert — nincs pénz. A pénzügyminisztérium a tartományi közigazgatás részére havi három-négy millió korona helyett 800.000 koronát szokott fo­lyósítani. A költségvetést kísérő jelentés csupa pa­naszt tartalmaz. A választmány őszintén bevallja, hogy uj pénzforrások hijján Szlovenszkó legminimálisabb szükségleteit sem lehet fedezni, — Még tervet sem tud csinálni — úgymond — a bevételi források bizonytalansága miatt. Úgy hallom, — mondja a szónok — hogy a. folyó évben csak 130 millió korona áll a tar­tomány rendelkezésére. Ha ez igy van, akkor a költségvetést illuzóris volta miatt is kár bonckés alá venni. Az egész tartománynak nincs több pénze, mint a régi hat zsupánok együttvéve volt... — Benne vagyunk fenékig a gazdasági vi- Lágkrizisben. Mi nem tudjuk megoldani, az bizonyos. De igyekeznünk kell mérsékelni. Szlovenszkó hatványozott mértékben van sújt­va, mert agrár s mert semmit sem teszünk el­lene. A városokban élők alig alkothatnak maguknak fogalmat a falusi földműves és napszámos nyomoráról. Ezek tudnak nélkü­lözni, kenyéren s krumplin élni s napi 8 ko­ronáért dolgozni, munkanélküli segélyt nem kapnak. Szlovenszkó mindent potom áron ad el s drágán kell vásárolnia az iparcikkeket. Itt kell az egyensúlyt helyrebillenteni s uni- fikálni. A „Prager Rörsen Courier" igazán nem szerelmes a földművesekbe s maga is beis­meri, hogy a földműves koronája már valorizéltatott, de a gyáros még mindig a 8—20-szoToe ár­index alapján dolgozik. Hogyan lehet rentábilis az őslakosok gazdál­kodása, mikor az agyonsegélyezett maradék- birtokosok s telepesek sem bánják tovább? Az ipar és kereskedelem persze vele haldoklik a mezőga zdasággal. A gazdasági szakértők egyhangú véleménye szerint a legnagyobb baj az, hogy a gazdasági kérdéseket szakértelem és pa­cifizmus helyett pártpolitikával és félreér­tett nacionalizmussal akarják megoldani. A prágai parlament pártharcai iskolapélda, arra, hogyan nem szabad gazdasági kérdések­hez nyúlni. — Statisztikában olvasom, hogy a csehszlo­vák állam 12 év alatt máafélmiilliárd koronát fizetett ki munkanélküli segélyre, az önikor- mányziati testületek körülbelül ugyanannyit. Ez hárommiffiárd korona. Mennyi utat s mást lehetett volna ezen megépíteni! — Itt a súlyos iskolakérdés. Megvan a nyolc évi iskolakötelezettség. Tanerő még csak van — mindenféle. De épület nincs. A lelkész végigjárja az iskolafejlesztés bürokrá­ciájának kálváriáját s azt hiszi, már épülni fog az uj iskola. S akkor a pozsonyi iskolai referálás megtiltja a Zemská Bankának, hogy égy fillér kölcsönt adjon a politikai község­nek arra, hogy egyházi iskolát építhessen.. S így nem épülnek az iskolák,amelyeket a tör­vény s az iskolaminiszter szorgalmaz, de egyúttal megakadályoz. Ez hihetetlenül hang­zik, de igy van. Magam tapasztaltam, inter­pelláltam ez ügyben, Ígéretet is kaptam. Az eredmény: Hinni. Csaknem minden község­ben kellene iskolát építeni, enyhülne a mun­kanélküliség s a gazdasági válság. E helyett nincs építkezés, de van túlzsúfoltság, félna­pos rendszer, eredménytelenség és betegség az iskolákban ... — Szlovenszkó nyomorának nem kis mér­tékben oka a földreform rossz végrehajtása. A szónok előadja, hogy a maradékbirtokok parcellázása tárgyában már három Ízben nyújtott be indítványt, interpellációt, illetve javaslatot, de az országos elnökség minden esetben kitért az érdemleges válasz elől. Hasonló sors érte azon indítványát, hogy a községi közjegyzőket ne Prága, hanem a po­zsonyi országos hivatal nevezze ki. Öt ne­gyed év óta nem kapott rá választ. — Az erdőreform végrehajtása teljes ti­tokban folyik. Szlovenszkó erdeiről semmit sem kérdeznek a sziovenszkói tartománytól. A nagyzsupában legalább ígéretet kaptunk, hogy egy bizottságnak lesz némi ingeren- ciája. A posta és távírdái viszonyok egyes vidékek falvaiban hihetetlenül rosszak. — Amikor oly sok munkanélküli éhezik, talán nem egészen stilszerü az életképtelen s nem is szlovák „Slovenské Národné Dí- vadtot" aigyouiseg'ólyezni nyolcszázezres ado­mányokkal. A panás fontosabb a circensesnél. A szónok végül indítványozza, hogy a tar- tománygyülés tagjai — mint eddig egyhan­gúlag a politikamentesen — kérjék föl sür­gősen parlamenti klubjaik révén Szlovenazkó összes törvényhozóit, hogy ók is teljes egyet­értésben mutassanak rá a parlamentben Szlo­venszkó gazdasági s egyéb bajaira. Válasz Giller kongrua­inierpelláciőjára Ugyancsak a tegnapi ülésen olvasta föl Országik alelnök az országos elnöknek Gil­ler János dr. magyar nemzeti párti tarto­mánygyülési képviselőnek a református lel­készek kongruája ügyében beterjesztett in­terpellációjára adott válaszát A válaszban az országos elnök kijelenti, hogy a kongnia végrehajtásáról szóló kor­mányrendelet az ingatlanjövedelem megálla­pításának egyszerűsítésére vonatkozólag sem­miféle irányelveket nem tartalmaz. A tény­leges ingatlan-hozadékot nem az országos hi­vatal állapítja meg, hanem a kormányrende­let értelmében az elsőfokú politikai hatóság (járási hivatal, városi jegyzői hivatal) s amennyiben az megfelelő hivatalos bizonyla­tokkal támogatva van, az országos hivatalnak respektálnia kell. Az országos hivatal a be­vallások felülvizsgálása és a lelkészi helyi tiszta jövedelmek megállapítása során a® összlelkészséggel szemben egyöntetűen ée a törvényes előírások szerint járt el s nem lehet állítani azt, hogy a református lelkészek­kel szemben szigorúbban bánt volna, mint a többi lelkészekkel szemben. Tény az, hogy a kongruaill etmények vég­leges rendezése következtében egyes lelké­szeknek nagyobb összeget kellett visszafizet­ni ök az államnak, ez azonban legnagyobb részt azért van, mert az illetők még a kongnia tör­vény végrehajtási rendeletének kiadása előtt az iskolaügyi és népmüvelődési minisztérium pozsonyi referátusától előlegeket kaptak az uj kongiruailletményekre, amelyeket az állam- kincstárnak vagy azok tulmagas voltára, vagy pedig helytelen kiutalás folytán vissza kell téríteni. Fleischmann Gyula beszéde Pozsony, október 30. (Pozsonyi szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) Ma délelőtt féltizen­egy órakor nyitotta meg Országit József alel­nök az országos képviselőtestület ülését. Na­pirend előtt Bucsek Mátyás szlovák néppárti szólalt fél, aki a turóoszentmártoni deklaráció 12 éves évfordulója alkalmából hitvallást tett. a csehszlovák egységes köztársaság mellett. Ezután rátértek a napirendre. A költs égve tás vitája során elsőnek Fleischmann Gyula dr. országos keresztényszocialista tartomány- gyűlési képviselő szólalt fel, aki nagyhatású beszédében a költségvetésnek, különösen Ke- letszlovenszkói részeit boncolgatta- Lesze­gezte, hogy a költségvetés egyes részeiben, ami különösen a technikai ügyosztályra vonat­kozik, minden tekintetben kielégítő és az a helyzet állott elő, hogy az országutak Keletszlovenszkón jobbak, mint az állami utak. A köU&égvetés azonban Keletszlovenszkóra hátrányos különösen kul­turális és közegészségügyi szempontból és ezért ne csodálkozzunk azon, hogy a köz­hangulat különösen Keletszlovenszkóhan még mindig a megyéket kívánja vissza és nyíltan hangoztatja, hogy jobb volt a régi időben, mint most. Különösen a közegészségügyi tételek vannak nagyon mostohán dotálva. Hogyha le­számítjuk a lőcsei kórházat, amelyre négy és fél millió koronát irányoztak elő, egész Kelet- szlovenszkő egészségügyi tétele mindössze 750.00 koronával szerepe] a költségvetésben. Felemlíti a kassai járványkórház, a nagymihá- lyi kórház ügyét, amelyeknek helyzete tartha­tatlan, mindamellett egyáltalában nem szere-1 pelnek a kölségvetésben. A szónok ezután rá- j tér a jégkárosultek segélyezésére. Felemlíti j mint kiáltó példát a saobránci jégkárosultak i ügyét. Az országos hivatal gabonasegélyt utal kij ezek számára, de megtörtént m a fonák 1 helyzet, hogy sok özvegy, többgyermekes anya támogatás nélkül maradt, nem kapott gabonát, de annál többek kaptak az agrár párt hívei. Országi) ideges Országh elnök idegesen csenget, felugrik helyéről és ezeket mondja: Megtiltom, hogy ilyen hangnemben beszél jen tovább! Az országos hivatal sohasem űzött pártpoliti­kát. Sohasem kórt senkitől sem fekete-zöld, sem piros legitimációt. Ha történtek hibák, arról semmiesetre sem tehet az országos hi­vatal. Fleischmann Gyula dr.: Tudomásul veszem az elnök ur kijelentését, do fenntartom állí­tásaimat és módját fogom ejteni annak, hogy pontos kimutatásokkal bizonyítsam be az igazat. Az erre vonatkozó adatokat a mai nap folya­mán átadóim az elnök urnák. A szónok ezután a pénzügyi gazdálkodásról szóló törvény novellizálá sáról beszól, amely a pótadó felemelését engedélyezi és pedig községeknél 350 százalékig, járásoknál pedig 250 százalékig. Eddig a pótadó maximuma kétszáz, illetve 110 százalék lehetett. Ez sú­lyos terhet jelent az orzágra nézve, mert az országra hárítja az összes sziovenszkói váro­sok és községek szanálását, amire a hetven- miillió korona alap nem elegendő. Az országos hivatalnak a községek és váro­sok ügyeit intéző bizottsága úgy túl van hal­mozva munkával, hogy nem Képes feldolgoz­ni a sziovenszkói városok jóváhagyásra le­küldött szabályrendeleteit és költségvetéseit, ugv hogy Pozsony és Kassa városok költégvctűsének jóváhagyását sem tudta idejében elkészí­teni, hat-nyolc hónapos késések vannak, aminek következtében a városok rengeteg anyagi kárt szenvednek. Ezért ebbe a-z osztályba kisegítő munkaerőkét követel, A kapusi járási vadvizek lecsapold-

Next

/
Thumbnails
Contents