Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-26 / 246. (2467.) szám

8 t>m:gai-A\ag^ar-h! riap ____________________________________ _________________ 1980 október 96. vasárnap.

A rend és csend országában

VI.

A NEMZETKÖZI SVÁJC

Svájc politikája évszázadok óta a eamiLegeseégien épül fel; föderaldszliiikixs állaim t®erkexeitiikii«k és az együittéliő népek belső egyensúlyának ez a Bemlegesség a legerősebb támasza s egyúttal kifelé védőfala i& Az idegenforgatom vászonul csak alig néhány emberöltő óta vált a svájci nemzet- gazdaság egyik legfontosabb tényezőjévé. Bizonyos azonban, hogy & kettő oly sok ponton vág össze és segíti egymást, mintha már erre gondok volna a három őskanton, amikor a XIII. század végén első szövetségüket meg kötötték.

Svájc semlegessége legalább annyi embert vonzott ide, mint természeti szépségei. így volt ez már a háború előtt is. Erről beszól az a sokszor emlegetett emléktábla, mely Klapka Györgynek, Komárom 48-ae kemény védőjének emlékét idézi annak a kis háznak a falán, hol most a Nemzetek Szövetségének sajtóosztálya működik. Egy genfi mosónő ma ás szívesen elmondja akárkinek Lenananel kapcsolatos személyes élményeit és benyomásait, melyeket akkor szerzett, amikor a vörös cár fehérneműjét éveken keresztül ő mosta. S van egy öreg pincér Genfben. ki áhítattal őriz bizonyos számoiócéduláikat, melyek arról tesznek tanulságot, hogy voltak — nem is olyan regen — idők, hogy Bénító Mussolini nem tudta kifizetni délutáni kávéját, amely esetleg olykor egésanapi étkezését helyettesítette.

Annikor a haáboru alatt a saórakozók és üdülők aranyifolyama hirtelen elapadt, ismét a semlegesség volt az, amely ebben a nagy bajban, legalább némi kárpótlást szerzett Svájcnak. Kevesen tudják, hogy a különböző nagy tőke érdekeltségek, melyeknek az egész világban szétágazó óndeksaá- lanit a lövészárkok össze-vissza szaggatták, egészen rendszeresen összehívták a harcban álló országok tarü'leíeiről érdekeik képviselőit és szorgalmasan kölözgötoók az elszakadt szálakat. Ennél azonban még sokkal nagyobb jelentőségű volt az a haszon, melyet az internáltak ezred jelentettek Svájc számára. Egész szállodák alakultak át internáltaik táborává, hová a tegkülö«l>öaőbb címeken kerültek az emberek. Olyanok, akik illetéktelenül lépték át a svájci határt, a szomszédos államok fegyveres osztagjai. melyek tévedésből vagy kényszerűségből helvét földre léptek, főként azonban az ellenséges államok kölcsönös imtermitjai közül sok ezren, kiket a oivdl fogságból azzal a feltétellel engedlek ki, hogy a háború végét semleges országban várjuk be. Nem is szólva arról a szintén elég jelentős idegenforgalomról, amit a háború alatt Svájcnak a kérnek, a poítákai ügynökök, a nemaelkötai lánc- kereskedők és csempészek hada jelentett: ha ezeket már kevésbbé jó szemmel nézték a svájci hatóságok, mert hiszem üzolmerföctől folyton fegyveresen őrzött semlegességüket kellett véderaiök, essek mégis csak ott voltak és mégis csak a semlegesség révén jelentettek gazdasági hasznot Svájc számára. Éppen, úgy, mint azok a tőkék, melyek az árat nem sajnálva a svájci frank biztos pajzsa mögött kerestek védelmet.

A háíboro irtán pedig a aemtegeBeég egyenesen

aranybányává váU a svájciak számára. Csak a Nemzetek Szövetségére keM gondolnunk és most újabban a nemzetközi fizetések bankjára. Baselén a reparációe bánik jelenléte nem nagyon látszik, ámbár már itt is száz körül jár azoknak a meglehetősen n&gy fizetésű külföldi tisztviselőknek a száma, kik ideíettók át székhelyüket s itt kölitik el állandóan jövedelmüket. Genfinek azonban arculatját egészen átformálta a Nemzetek Szövetsége és a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal 40 millió evájd frankot költ el évente csak ennek a két nemzetközi intézménynek hivatalserege. Azokat az ősz- szegeket pedig, amelyeket ennek az totemaotonális apparátusnak gyűlései, bizottságai, kongreaezu- sai, delegációk, érdekelteik vagy csak egyszerű Jtivánceiak formájában idevonz, tó sem lelhet számítani.

Az elmúlt év folyamán körülbelül hároimimilMó idegen tartózkodott hosszabb-rövidebb ideig Svájc területén. Ha elgondoljuk egyfelől azt, hogy ez az idegen áradat bizonyos időbeli knlmiináöiós időpontokban azt jelenti, hogy ké t -háromszázezer idegen egyszerre tartózkodik ennek a kis országnak területén, másfelől pedig, hogy ez a nagy enubertömeg területileg is bizonyos pontokon kou- oenitrálődiik főként, — érthető, hogy a látható, a külső svájoi étet ilyenkor egészen intemaoionáliis arcot mutat Hogy mennyire Lnternaoionálls, arról az idegenstotlazlika tesz hitele^ tanúságot. A körülbelül 3 millió külföldiből 1926-ban 640.000 volt a német, 300.000 ezer az angol, 250.000 az amerikai, 102.000 a hollandus, 90.000 a francia.

48.000 az ölese, 27.000 a svéd és norvég. 21.000 a spanyol és portugál, 16.000 a belga és 9000 a lengyel. Nem tudom, mi okból, ez a statisztikai kimutatás azonban az osztrákokat, cseheket és magyarokat egy kalap alá veszi: ebből a három államból összesen mintegy 10ö.000-en fordultak meg a helvét köztársaság földijén. A román állampolgárok adatait pedig nyilván abban a számban keli keresnünk, mely a bdkán állomok gyűj tőneve alatt szerepel: ezekből az államokból összesen körűll- belül 24.000-cm látogatták meg ebben az évben Svájcot.

A nemzetközi jelleget azonban, melyet ez a folyton mozgó és kavargó idegen tömeg ad. a svájciak vendégfogadó élelmessége még csak fokozza. Ezt akkor tapasztaltam, amikor a vonaton hallottam. hogy egy angol utas angolnyelvü órdeklőd'ésére a kalauz folyékony angolsággal adta meg a felvilá- goeitáőt,. Nem sok időm maradi elmélkedni ezen íi7 angol prepotencián <s azon a véletlenen, mely {ingóiul beszélő kalauzzal hozta össze, mert ettől rövWesen megtudtam, hogy ez egyáltalán nem véletlen. mert a svájci vasúbigaz^tőság minden év- bem százával küldi a közönséggel érintkező alkalmazottait hathónapos angliai nyolvkiunzráawi s nem

{xrepotenda angol utátárBam hidegvére sem, mely- iyed ebben a távoli országban a maga nyelvén kérdezősködik, mert erről minden angol és amerikai tud. A nyelvek tanulása terén egyébként a svájci csodálatos te!jeeétnnényekrre képes. Nagy segítségére van itt persze a kis ország nyelvi összetétele: három nagy nép nyelvet játszva megtanulhatja, csak a szomszéd kantonba kell ált ennie tevékeny&égémek színterét. Az angol nyelvtudásért viszont a legnagyobb áldozatokat hozzák, s évekig kuporgatja a svájci kiifutófiu és pinoétrleány a garasait, hogy néhány hónapos nyelvkurzusra élni ehessen Angliába. Ami érthető is, mert az angollal kereseti lehetősége megduplázódik.

Amikor mifelénk Rómámiiáfb n és másutt És a tegjelentékteleneb b hirdetmény és uccaii tábla nyelve körűt is harsog a nemzeti tüirelmetlen&óg és vilbrál az érzékenység, mulatná kell, amikor az ember látja, hogy a svájciak a maguk szabályszerű háromnyelvű feliratai fölé milyen kedves egyszerűséggel helyeznek például angolnyelvü hivatalos táblákat, melyek jegyváltás és egyéb el- iutÓBnivalók dolgában óidnak készséges felvilágosítást Vannak helyek, ahol az ember egyszerűen több angolnyelvü felírást lát mindenfelé, mint egyebet.

A svájciak azonban ezt ez ő különleges helyzetüket nemcsak ilyen apró udvariasságokkal hangsúlyozzák ki

Külön fejezet ezen a téren a tanintézetek dolga. Svájcban az ország sajátságos népi összetételének folyománya az, hogy igen nagy a különböző iskoláknak a száma. Ez különösen a magasaibbfoku

„Venger-Poűak dva bratanki.

Tak to sablyi, tak to slanki..

(„Magyar -lengyel két egy-testvér, — mind pohárban, mind zablyá<l>an“. — Régi lengyel mondás.)

A prágai szenátus kültllyi bizottságának néhány nap előtti (főként Richter szenátorunk által élénkké tett) ülésein többször történt említése a lengyel-magyar barátságnak s a lengyel és magyar muK közös vonatkozásainak. Ha már a prágai szenátust, ill. külügyi bizottságát is foglalkoztatják ezek a kérdések és a külügyminiszter urat is nyilatkozásra birják, akkor érdemes azokról minden politikai vonatkozástól mentesen is megemlékezni, mert — úgy látszik, — tagadhatatlanul jelentőség teljes az, hogy a fajtestvértelen és rokontalan Magyarországnak egy testvér-érzésű szláv fajú barát-nemzete van.

Lengyelországi utam alatt szerencsés alkalmam volt azt a baráti érzést lengyel földön, lengyelek körében megismerni, megérezni.

Varsói tartózkodásom idején egy, a főváros környékén birtokos lengyel főúri családnak voltam rendkívül szívesen fogadott e látott vendége. (A lengyel vendégszeretet éppen olyan, mint a magyar, — hne az első közös tulajdonság — nemzeti tulajdonság, a nemzeti érzés mélyén gyökerezik. Megsértése, megszegése, szinte bűn. A VIII— IX. század egyik leggyelországi legendája szerint Popiel lengyel törzsfő azért fejezte be csúfosan életét. — patkányok falták fel —, mert a vendég- szeretet erénye ellen vetkezett.) Nem magunk voltunk a volt főúri családnál, többekkel volt szerencsém ott együtt lenni, s mindenki valami külö nős meleg rokonszenvet mutatott irántunk. Előbb azt hittem, hogy az csak az idegen vendégnek (eeetleg: az idegen újságírónak) szól. Mikor aztán az egyre emelkedő hangulatban feltettem nyiltan a kérdést: megvan-e a lengyelekben, Lengyelországban is az a baráti érzés a magyarok iránt, mely minden magyart áthat a lengyelekkel, a lengyel nemzettel szemben, — az előkelő társaságban szokatlan élénkséggel és szinte hevességgel kaptam meg többektől a választ, hogy: igen. hogy lankadatlanul és elpufiztlthatatiatml megvan és él a lengyelekben, a. lengyel nemzetben a magyarság, a magyarok iránti testvéri szeretet. Ez a válasz csak megerősítette azt. a tapasztalatomat, mely egész utamon követett.

Igen, —i a lengyel-magyar barátság érzése ól,

oktatásnál tűnök fel. Ax atig négymilliós arszágocs- Muak nem kevesebb, mint hót egyeteme van, • ebben a számban nem foglalták benn még a viliág.

hirü zürichi technika. Ezek ex iskoláik is éppen Svájc helyzete folytán, mindig erősen vonzották az idegeneket. Ma a svájciak ennek a hajlandóságnak iskoláik bizonyos intamacionális kiscélesítésével mondén kaput megnyitnak. Az egyetemeken kívül ex különösen a kereskedelmi szakiskolák és a leánynevelő intézetek rohamos szaporodásában mutatkozik meg. Kereskedelmi iskola néhány esztendő leforgása alatt közel hatvan nyílt meg. A Leánynevelő-intemátusokuak pedig se szeri, ee száma. Hiszem egyedül Lausanne-ban közel kétszáz ilyen intézet, pemztouiátus stb. van. A legújabb idevágó svájci találmány pedig az, hogy a világhíres magaslati gyógyhelyeken nyílnak meg rendre különböző iskoláikat, hol tüdőbetegele gyógyulást találhatnak és egyúttal tanulmányaikat folytathatják. Davos-ban például állandóan egyetemi tanfolyamok folynak s ha a világgazdaság krízise egyszer talán eliimiHik, rövidesen meg lesz ax állandó davosi egyetem, hol a gazdagok tüdő- gyenge ifjúsága tanulással töltheti él válságos éveinek elmúlását

A béke és zavarta lanság, melyet Svájc semlegessége és nemzetközisége ma nyújt, olykor különös fordulatokat is teremti

A történelem tanítja, hogy a evájd szövetséget, as Eidgenossenschaft-ot 1292 -ben a három őekarn- ton: Swyz, Úri és Unterwa'Men azárt alapította meg, hogy megvédeknezzék a németrómaí birodalomhoz való közvetlen kapcsolatokat a Habsburg grófok hafulmasikodása ellen, kik a landvogt-i hivatalt, melyet betöltötték, uralkodód hatalommá akarták átalakítom, ötszázeeztendős vajúdás után összedőlt a HaibsbuTg-viLághatalom. S ma egyedül

Lengyelországban tradíciója és kultusza van. — otthona van a lengyel iskolákban, a lengyel társadalmi életben. Ha halványulni fog érzése, ha lanyhulni fog lelkesedése, annak nem a lengyelek lesznek okai!

Hosszú és gazdag volt az a vacsora, melynek

vendége voltam, de annak számomra legértékesebb része az volt, hogy órákon át hallhattam a lengyelek testvéri érzésének megnyilatkozásait, lelkes spontán kifejezését, magyarázatát. Minden szóba került, ami e barátság mellett tanúskodik, ami e barátság létrejöttét, a lengyel nemzeti érzésbe gyökerezését magyarázza, indokolja. Nem frázisokat hallottam, hanem igaz érzést éreztem. (Hálát mondok történelem tanáromnak, a magyar irodalomnak, hogy a lengyel-magyar történelemről való beszélgetésben nem kellett hallgatnom.)

Sajnos, nem tudok lengyelül, igy nem tudtam a lengyelek iránti érzésünknek megfelelő kifejezést adni, nem tudtam kellő ékesszólással e'me- 6élni, hogy hogy érez minden magyar a lengyelek iránt, hogy nálunk hányszor, de hányszor fölsir a két közismert lengyel honfidal, (illetve az egyik a lengyel himnusz), hogy ezek mennyire élnek a lelkűnkben, — nem tudtam megfelelőképpen tolmácsolni Csengey Gusztáv „A fogoly lengyeljét s azt elmondani, hogy ez volt és ez ma is az egyik leggyakrabban szavalt költemény, csak annyit engedett meg lengyel nyelvtudásom, hogy rövid pohárköfízöntőként azt mondjam:

„Venger-Pollak dva bratanki, tak to sablyi, tak to slanki .. .**

Hogy ezután mi következett, azt, nem tudom leírni.

*

Évszázadok históriájának emlékeit, eseményeit idéztük beszélgetésünkben.

Évszázadok történelmének közös vonatkozásai, közös lapjai s fejezetei, nemzeti tulajdonság- és érzés-hasonlóságok, közös sors-kapcsok, a földrajzi viszonyok teremtették meg s eltették a lengyel-magyar barátságod, testvéri érzést.

Sok meglepő rokonságról tesz tanúbizonyságot a két nemzet politikai fejlődébe. Mindkét nemzet ugyanazon ellenségekkel szemben volt kénytelen küzdeni, védekezni. Mindkét nemzetet sok csapáB sújtotta. A magyar nemzeti szabadság felkelések, harcok bősei nem egyszer a lengyelektől kaptak támogatást, menedék-otthont, — viszont a lengyel bujdosó honfiak a magyar nemesi családoknál nyertek nem egyszer örökös vendéglátást.

Anonymus Béla király névtelen jegyzője ezerint-----------------------------------------------—,

Ol

csóbbak lettünk

a szőrmebundákban !!!

Csikó-bunda (drapp és barna) Ke 3000-3500-ig Pézsmahit-bunda — — — Ki 4000 5000-ig Pézsmahas-bunda — — — Ké 3000-4500-ij' Breitschwanzláb-bunda — — Ki 5000-6500-iy Breitschwanzcsikó-bunda — Ki 4CQ0-5G00-ig

(Nagyon simulAcony anyag, különöaea erősebb hölgyeknek alkalmas).

Persianer-bunda — — — Ki 10.000-15.000-ig Breitschwanzpersianer-butida „ 12.000 és feljebb

Buxbaum-Blau-Weinberger

Bratislava-Pozsony, Mihalská 3

Bőseiben kiét Habsburg noorasolje a száműzetés unalmas napjait. Az egyik Jenő főherceg, ki éveik óta a Les Troís Rois szállodában latoik s a baseltt uccdik népszerű öregura, kát a eoftórök Ilerr Erx- hercognak szólítanak. A másik pedig a sokat hányódó Wöllíling L, kit itt valami szerény hivatalt tölt be s mmap még a köztársasági érzelmű ba- eeiiefcet is megbotránkoztatta azokkal az intimitásokkal, melyekkel m egyik itteni moziban az ismert Habsburgé Ilimet konferálta. Néhány MLo- méterre Baselitől pedig még ma ie áffl Habsburg- vára, ahonnan ex e történelmi csatád elindult

a balicsi lengyel vezér kalauzolta Ár pádé kát a Kárpátokhoz, a vereckei szoroshoz. Rögtön ezö- vődnek a rokonsági kötelékek íb: talán lengyel volt Géza fejedelem első felesége, leánya felesége lett a lengyel fejedelemnek. íme, igy kezdődik a lengyel-magyar közösség.

Mindkét nemzet, ország egy időben lép az etn rópai nemzetek, országok sorába, egyidejűleg ve-, szik fel a kereszténységet. A legenda szerint az álmot látó Szilveszter pápa a lengyel királynak szánta azt a koronát, melyet aztán a magyar István királynak küldött.

Az Árpád-hercegek I-engyelorezágban találnak menedéket s a lengyel uralkodónak segítenek a po-merániak legyőzésében. Ugyancsak az Árpádok alatt aztán Halics, Lodomér, Gácsorezág (Galícia) megszerzéséért b trónkövetelők ügyei miatt nem egyszer harcban is állottak a magyar-lengyel királyok, fejedelmek s hadak. (Akkor még a királyok, miniszterelnökök, miniszterek, dijitomaták is véreztek, ha háború volt!, nem úgy, mint ma.) A tatárjárás pusztítását Lengyelország egy nagy része is megszenvedte. (Az utolsó Árpádok alatt költözött a német lovagrend a magyarországi Bir- caságból Lengyelországba, a Visztula torkolatának s a tengernek mentére, akkor kezdői!ik meg a lovagrend németesítése a lengyel-északon, mely laesankint elvágja Lengyelországot tengerétől, véres háborúkat okoz, teljesen einémetesiti Észak- Lengyelországot. Az akkor megindult németesítésnek következménye ma a német-lengyel feszültség és határ, Danzig és a damzigi korridor abszurditása.)

A magyar Anjouk alatt az uralkodó családok újabb szoros rokoni kapcsolataiból kifolyólag egyre nagyobb jelentősége lesz a lengyel-magyar ósz- szeköttetésnek. A lengyel Ulászló, .,a kurta*1 idején magyar hadak is harcoltak az Alsó-Visztulánál a német lovagrend ellen. Nagy Lajos alatt

16 évre perszonálunióban egyesül a két ország. A lengyel trónon Nagy (ott a .,magyarénak nevezett) Lajost a trónzavarok elmúlta után leánya Hedwig, a lengyellé lett Jadwiga követi, a legnagyobb és legkedvesebb királynőjük a lengyeleknek. Emléke ma is a legjobban élő. a Jadwiga- kultuez ma is a legnemesebben ápolt A könnyelmű, de hosszú uralkodasu Zsigmond alatt a két ország fejei közt ellentét, súrlódás támad s fokozódik. Nemsokára azonban a lengye. III. Ulászló egyben ismét magyar király is. a két ország ismét perszonálunióban van, melynek azonban a várnai csata, illetve abban a király eleste véget vet. Mátyás, az igazságos idején a két ország uralkodói közt azok érdekei, törekvései, e a cseh dolgok miatt Í6 ismét viszály és harc van, de ennek múltával aztán meg is szűnik minden ellentét s haro örökre a magyarok és lengyelek közötti A mohácsi vész előtt ismét nexus fűződik a két ország és királyai között. A mohácsi csatában sok esett el a több mint ötezer lengyel vitézből, kiket a lengyel Zsigmond király küldött H Lajos lassan és 60h‘sem eléggé szaporodott táborába.

És nem csak uralkodói, állami köasösségek voltak a Magyar- és Lngyelihon körött, hanem társadalmi, kereskedelmi és üzleti kapcsolatok is. Hogy másra ne mutassak rá: a tokaji bor nwlyeti ismert és keresett a lengyel főúri házsiikiböai, drága arannyal fizették. A két nemeze tibeti főúri családok körött rokoni kötelékek fonódnak, nem egyszer jönnek h«- vaitailoe küldetésibe, vendégségbe lengyel urak Magyarországba és viszont. Ax önálló Erdély kora a lengyel-erdélyi k»pe»oll«tok*t teremti meg. Erdély első fejedelmének anyja a lengyel király leánya, Zápolya György felesége.

A mohácsi vész után megszűnik ax önálló, független Magyarország a valóságban e nemsokára megkezd ődik Lengye'ország hanyatlása is. A már hanyatló Lengyelországnak legnagyobb királya «a erdélyi magyar Báthory István volt, kiről azt mondja a lengyel szólás: .,vagy soh'sx? született votlm, — vagy ha született, örökké élne, élt volna ..." A Báthoryak, Rákócaiak koráiban sűrű a lengyel-magyar vonatkozás, érintkezés. Sobieé' ' (a.III.) János lengyel király, a török bécsi legyőzője, támogatta a Thököly magyar felflcoVwt, toborxAat i engodwo $m*

Sulyok István dr.

Tamás Lajos:

Akkor is igy állt...

Akkor ia igy állt a fa, gyökerével a patak vizét s&Üvta S néha pillangó szállt a 1-eihajló leveleikre.

Akkor is igy állt és neon tudott semmit amól,

Hogy ágyúk dörögnek in ess se keleten.

Délen páncélos cirkálók küzdenek s az emberek vére' Festi vörösre a tengerek^ szikláik, virágok színét.

Azóta szegényebb lett az álom és kenyér.

Uj színek alatt marsainak a népek előre,

Véznán emeli karját Európa a® ég felé,

Vagy dörömböl veszetten a kétségek kapuin, őt neon rázta meg a vér és háború,

Zöld a színe, esíénkint harmatos,

Tavasszal kihajt s ősszel elveszti lombjait,

Szabályos, mint a gépé, az élete.

Nem csodálkozik, nem kiabál, nem örül és nem szented, Olyan, mint a lüktetésből kiszakadt ember.

Utóirat a „Lengyelországi

levelekéhez Irta: R. VOZÁRY ALADÁR