Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-26 / 246. (2467.) szám

6

<TO^MtMAfiÍARHlRMP

i ii ni

.... imwHiiiiinainiii iiiiiMaíMVBWWBMnwwMMsmiwBBMiaiMPJMaraw^

1&

3Ö alrtÁber 26, T&sáraap.

i^jiűMiA»í8itíBW6*aoyiö6íifr; o xjtfifítsw&pxá

A prágai főiskolás szemináriumok

programja

A prágai Maik e héten megkezdődött (szemináriumi munkájának sorún az egyec szakszemi- náriumok ifjúsági vezetői kidolgozták az egyes szakszemináriumoknak a téli szemeszterre szóló programját. Az anyagot kezdők és más szakon lévők részére általános, bevezető előadásokban is feldolgozzák, ere ulti vili a. kijelölt anyagot részletes, szakszerű tudományom feldolgozás alá veszik, a szakvezetők felügyelete alatt, maguk a szemináriumok aktív résztvevői. — A részlet-munka kidolgozása az első szemináriumi összejöveteleken közös megállapodás formájában fog megtörténni, a fölvázolt program azonban alkalmas arra, hogy máshol is alapul szolgálhasson a szemináriumok programjának összeállításához.

I. ORVOSI SZEMINÁRIUM:

Népegészségügy; A magyar orvostudomány fölfedezései.

Általános rész: Az orvos hivatása és a népegészségügy; Az egészségügy alapelvei.

Speciális rész: Népegészségügyi problémák; Szociálbiológiai nézőpontok; Közegészségügy, erkölcsök, prostitúció; Alkoholizmus; Tuberkulózis; Csecsemő- és anya-védelem; Iparegészségügy; Az orvosi etika.

II. TÖRTÉNELMI SZEMINÁRIUM:

A háború előtit és utáni nagyhatalmak analízise.

Általános rész: Főbb szempontok és általános körvonalak a nagyhatalmak kialakulásának a tárgyalásában. Forrásmunkák.

Speciális rész: Oroszország nagyhatalmi kialakulása. Az orsztrak-magyar monarchia fejlő dése a világháború előtt. A monarchia szétbomlása. A német birodalom nagyhatalommá való fellendülése. Olaszország helyzete a háborúig.

Franciaország történelme a háború előtt. Anglia és a brit gyarmatok világtörténelmi helyzete. Az Északamerikai Egyesült Államok fejlődése és Európához való viszonya a függetlenség kivívása után. Japán, mint nagyhatalom, (Az általános részt & szakvezető, a speciálist a tagok adják elő. A diák-előadók minden egyes állam analízisében a fősülyt a kulturális, szociális és a gazdasági viszonyokra fektetik. Minden előadást hozzászólások, viták, birálatOK követnek.)

Kellőszámu jelentkező esetén magyar történelmi kurzus nyílik: a magyar pragmatikus

történelem ismertetése. Főleg fiatalabb főiskolások számára.

HL SZOCIOLÓGIAI és KÖZGAZDASÁGI SZEMINÁRIUM:

Általános rész: Közgazdaságtani és szociológiai alapismeretek.

Speciális rész: A parasztság szociális és

művelődési viszonyai. A tavalyi év szemináriumi munkájának összefoglalása (a parasztgazdálkodás, a mezőgazdaság természete, földrajzi elterjedtsége, termelési viszonyok, a mezőgazdaság indusztrializálódá- sa, bixtokmegosztás Európában és Magyarországon, földreform, szövetkezeti mozgalom). A parasztság társadalmi helyzete (a parasztság történeti kifejlődése, a város és falu ellentéte, a városi és falusi életforma különbsége: lakás, viselet, társadalmi élet, a falu osztálytagozódása s az osztályok viszonya, urbamizálódás, a parasztpro 1 etáriátus kialakulása, a falu szociális viszonyainak fejlődési iránya, a mezőgazdasági világválság hatása a magyar parasztság szociális viszonyaira, a kisebbségi magyar parasztság szociális viszonyai). A falu művelődési viszonyai (a népi kultúra-, a népiskolai nevelés, a középfokú gazdasági iskoláztatás hiánya, fel- sőiskolai nevelés, a vallás kulturális szerepe, az intelligencia helyzete a falun, politika, mint kulturtényező, a család kulturjelentősége, a magyar falu műveltségi színvonala, a kisebbségi magyar parasztság kultúrája.)

(Végleges kidolgozás csak a szakelőadóval történő megbeszélés után.)

IV. IRODALMI SZEMINÁRIUM:

A XX. század magyar irodalma.

Általános rész: A XX. század magyar irodalmának főbb irányai, iskolai, forrásmunkák.

Speciális rész: Századunk Íróinak ismertetése, az általános részben megadott körvonalak alapos és bő kifejtése, feldolgozása.

(Az általános részt a szakvezető, a speciálist a tagok adják elő. A diák-előadások után vita, hozzászólások, bírálatok.)

V. JOGI SZEMINÁRIUM:

A kisebbségi kérdés.

Általános rész: A kisebbségi kérdés tanulmányozásához szükséges jogi alapfogalmak.

Speciális rész: A régi Magyarország és a

nemzetiségek, régi magyar nemzetiségi politikusok; a külföldi kisebbségek helyzete; a csehszlovákiai magyar kisebbségek jogai (békeszerződések, törvények); a kisebbségi kérdés Csehszlovákiában.

(Részletes program a szakelőadóval történő

m egbeszél és u tán.)

VI. TECHNIKAI SZEMINÁRIUM: Általános rész: A magyar technikusok fölfedezései. Technikai-szociológiai problémák (Tay'

Torizmus, Fordizmus, Bataizmus, széria-rendszer, munkáskizsákmányolás, koncentrációs törekvések a nagyiparban, termésracionalizálá6, túlórázás, többtermelés és munkanélküliség, a mérnökök szerepe a kapitalista-szocialista világrendben). A technika és nemzetgazdaság, a magyar ipar külföldi piacai, a dumping-rend- szer, a közlekedési technika fejlődése, agrikul- tur államok, ipari államok.

Speciális rész: Szakkérdések. A technikai

találmányok kritériuma, a zsenik útja, az auto- mobilipar fejlődése, rádió és távolbalátás, a modern építészet, az ipar szerepe a mezőgazdaságban, a magyar malomipar. Technikai-bigiéZsanétt boszorkány volt a tizenkilenoedák században, még pedig abban a m^rgitszigetii kastélyban, amelyben töb mint tiz esztendeig Laktam és nem csodálkoztam, hogy Zsanért kisértet módjára vissza! éregetefot, aóhajtó őszi éjféleken, amikor a ház körül csörögnék a hervadt falevelek: Zeanótt uszáilyos, fehér ruhában ment végig, gyertyával kezében lakatlan szobáikon, nyirkos hideggé tette érin/tésvel a párnát és a takarót, szótlanul eltűnt a grádics hőfokai között, vagy ami miég egyszerűbb vett: a padlás létráján ment fel olyan padira, ahol amúgy se járt évtizedek óta senki a por és pókháló miatt.

És ugyanakkor olyanforma zaj baltaitszjott a száz esztendősnél régibb házban, mintha koporsót eresztenének a föld alá, vagy valamely falba épített szekrényajtó nyitna, amelyen ál a kertbe lehet étit kimenni a kastélyból.

A szivattyús kút a ház mellett, amelyből napközben egyetlen csepp vizet sem tudott elővarázsolná a kutemelityu mozgatása, önmagától vagy Láthatatlan varázslatra csurgatná kezdte vázéit, mintha vataki véres sebét, kezét, kardját, véres ingét mosná a (százesztendős fák felett bolyongó keskeny holdvilág mellett, amely ősszel mindig esős időjárásit jelent. — Nem hiú fecsegés, midőn azt mondom, hogy megszoktam a kísérletet tizenhárom esztendei itt mulatozásom alatt, ha ugyan mulatozásnak lehet nevezni a háborúk, forradalmaik, majd a visszhangt-alan, sűrű éjszakás, magányosságok éveit. A kisértet nem vett tudomást a huszadik századnak se meglepő eszméiről, amelyek tán abban is nyilvánultak, hogyan utálhatnák még jobban aa életüket az emberek, mint addig, sem a század találmányairól, így például a reggelenként e Duna medre felett közlekedő repülőgépről: — a kastély kásérteíe a romban lakott, ahol bagoly és denevér éjfélkor előjött, sündisznócslca módjára kopogott a lakatlan termekben, de megjelenését még jelentették a hulló vadgesztenyék, amelyek az éjszakai szél egy-egy lendületére elhagyták helyüket a faitetőkőn és sángöröngy módjára toppantak a föld kopo sóján, bármily híradással volt az eetilap az emberiség uj ideáljairól.

És ugyancsak őezidőben, amikor a kertészeik ásni szoktak a kertben és a napvilágra, árkaik szélére áliitgatják néhány órára azokat az emberi csontvázakat és i. rés koponyákat, amelyeket ásójuk a kastély kertjében talált és az elmúlt háború emlékére katonás sorrendibe áliitgatják a fekete földdel betömött szájú emberfejeket, mint egy föld alól jelentkezett katonai alakulatot, amely néhány napra visszatérni sírjából, hogy megnézze a világot, amelyért meghalt és aztán sietve vissza- bújjon ismét a föld alá, mert nem sok örömét lelte e néháeynapi szabadságban: mondom, őszidőben Zsanért!, a kisértet, legfeljebb az ajtókat csapkodta mérgesebben, morgósabban dánod! a kémény lyukban, lehajingálte a törött cserepeket a tetőről, visszhangzott a régi fák odvaiban, meg- cibálta a virágaikat, lombjaikat, ifjú díszeiket veszített orgonaíbokrokat, gyengefüzeket, vadrózsa- tőket, de a hoppon maradt ldrálynék nevéről keresztelt nemes rózsafákat is, mint a vén banya szokta a növendékeivel, akik osalódtan térnek vissza a nyári bálból; legfeljebb egy vén varjú- gavallér látogatja őket télire, amely udvariéinak a hangjában, magaviseletében káröröm észlelhető. Zsanébí grófnő bevágta éjfélkor az ajtót, hogy visszhangzott belé a ház. Az ölnyi vastag falban mindig talált egy rejtekajtót, amelyen kisurranhasson a szobából, mielőtt a papucsomat után- dobtam volna.

#

Ez a Zsanett grófné, mint a jámbor tizenkilencedik századbeli memoárok mondják: ' „fórtfievő“ hölgy volt.

Udvarolt neki az ifjúság nagyrcménységü hírlapírója. Reviczky Szevér, ha a Hugó Viktor „Nyomorultak" regényét nem férdilolla; udvarold neki egy Pestre vetődött spapyol herceg, aki rokonságban volt a spanyol uralkodó-családdal; de udvarlói sorába számította azokat a rabi ólovag szakállu, francia ohevaliérkat is, akik tekejátékból. kártyázásból éltek a pesti kávőházaikbnn. Napóleonról beszélted? a szabadság után szomju- hoaó hatvanas évekbeli magyaroknak. Kalandorok és mágnások grófnéja volt Zeninélt. margitszigeti, kastélyának tágas termeiben adott találkát az a bizonyos aranyit]ueág", amely mindenkor leve- sesdcanállal habzsolná az ölet örömeit, nyári báten vagy őszi párviadalra egyformán könnyű szívvel indult a pesti Duna partról Zsanétt révészeivel,

niiai kérdések: Modern város-építészet, villarendszerek, a technika és a falu, iparvédelmi berendezések, a fény-viz problémája a városban és a falun. Szakismeretek (matematika,

mechanika stJb.)

(Az anyag rendszerezése az első megbeszélés után.)

VII. NŐI SZEMINÁRIUM:

A nőkérdés; a modem nő a mai társadalomban; anya- és csecsemő véd elem stb.

(Részletes program kidolgozása az első összejövetelen.)

A prágai, szemináriumok vezetőségének megbeszélésein az a nézet alakult ki, hogy ajánlatos, ha az egyes kétórás össze jöveteled? első részében a szakelőadó az általános részbe vágó előadás sorozatát tartja meg, mely után vita következik, a második részben pedig az aktív résztvevők számolnak be a rájukeső részlet- munkáról (dolgozatok, ismertetések, könyvbeszámolók söb.), melyeket ugyancsak vita követ.

akik kényelmes csónakjaikkal (persze még a Margifchid előtt) mindenkor a grófné látogatóinak rendelkezésére állottak. Nagyobb bálok alkalmával fehér nadrágba, piros frakkba, harisnyába öltöztette a grófné inasait, a kastély magyar kerítéssel volt körülvéve és az egyébként is lakatlan Margitszigeten, a csillagos nyári éjszakákon Zsanett grófnő és hozzáillő barátnői körül a lampionok alatt hercegiek és szélhámosok társasága vigadott. Berkes Lajost elhozatták Podmaniczlky Ármin báró aszódi kastélyából, ahol a cigányban - dát abból a szempontból nevelhették esztendőkig a pestimegyei urak, hogy Berkes Lajos majdan az ország első prímásává váljon, a pesti kereskedésekben minőén drága csemegét összevásároltak, a francia fojtott bor ládaszámra érkezett, a dóri- dók napokig tartottak a tüzijártókos, láncos, muzsikás éjszakákkal váltakozva.

Természet esen csak meghívottak vehettek részt a Zsanétt grófné majálisain, „en petit comité" mulattak az urhölgyek és az uraik, de a társaságban. ahol a napsütötte dombok nedvét vértforraió teendőjükben kacér, bujkáló, rejtett női páüan- tások és dámák őnfeledk esésed is segítették: gyakran lángralobbamltak a szenvedélyek, hogy az úriemberek a jótársaság iMemszabályaüt hatályon kívül helyezték. Féltékenyeég-szülte csetepaték, női előnyök miatt keletkezett irigységek, tomboló, fékevesztett szerelmi gerjedelmek álfátották a legjobb barátokat szemközt a grófné termedben, ahol mindig „terítve volt" karddal ehntézeodő lovaglás ügyekhez is. A múlt századibbá legendák aast állítják, hogy Zsanétt grófné talán főkén! a férfiak: grófok, lovagok és kalandorok szenvedélyeinek feJikölíéee végett rendezé kerti ünnepélyed!, gyönyörűségét tette a miatta és hölgyed miatt támadt harcokban és e kardos párviadalokat, amelyeket a kastély tánctermében rendeztek; egy rejtett ablakon át vérszomjas szemmel, kitágul! orroirn- pávail, szenvedélytől lihegve végignézte. Szent igaz, hogy a multszázaidbedi emlékiratok kivétel nélkül megegyeznek a margitszigeti párbajok veszedel- mességében, ahol a telhevült ezek™ d ártsak és még eszeveszettebb párbajozó'- úgy szabdalták egymást, mint szabó a posztót.

A viaskodás rendszerint addig tartott, amíg az ellenfél a talpán állott, vagy a kastély úrnője pardont kért a gyengülő lovag részére. Egynéhány gavallérról azt beszélték, hogy nem is tért vissza többé a fővárosba a margitszigeti kirándulásból, a zárda romjai között könnyű volt földalatti pincét telni a megbékélt lovag kinyujtózoti teteme részére, közel voLt a Duna, amrtyen mindig akadt lók a jégkérgen is, a vén fák pedig megnyugtató meséket mondottak az alájuk temetett ifjaknak a szerelemről, amely nemi is gitt olyankor, ha nincs egybekötve a halállal.

A szigeti grófné szerelme egyatvafiságon volt a halállal; a vízesés, a méla zárda-rom, az évszázados liget földi alakot öltött tündére rajongó ifjaknak megmutatta az utalt, amelyen haladva, élet- veszélyessé lehet tenni ö földi Tértet.

Zsanétt grófné éjsölét szeme, szenvedélytől lihegő hajfürtje, rózsafa termete, tengerzöld uszálya, az öreg Barabás és az ifjú Lotz mester hölgya- Laikjaibam ismétlődő másolata, költők eszményképe a „nőről", akiért ezeuvedünlc, egy férfinemzedék álma a de [hölgyről, akii észvesztő érzelmeket áraszt maga körül: — Zsanétt grófné mindent megvalósított, amíg révészei a pesti Dumapartiról a halálos csónakokat némán kormányoztál? vala a Margitsziget felé. Az ő hatalmán nem tudtak kifogni se koravén férfiak kiábrándultságai, ee szerencsétlen édes anyák könnyei, vőlegényüktől megfosztott menyasszonyok büszke megvetésed a miatta omlott vér álkos emlékei, de még a bolt lovagol? kisértet- járásai sem a kastély környékén. Zsanétt grófnéra más sors várakozott, hegy a mindent kiegyenlítő igazság megtalálja helyé! a mesemondóéban és a valóságban.

II.

A kastély körül a százesztendős platánok, juharok, messzi országokból és exolikus éghajlatok alól való fák törzsei megtettek különböző belükkel, amely belüket a kéregbe véstél? az üt megforduló úriemberek. Abban az időben se szeretett minden gavallér emlékkönyvbe verset Írni. A sok betű sok gondot. ~ok szegénységet jelent. Wenck- heiiui Béla gróf. Andrúasv Manó gróf. Almássy Pál, VV ériek hóim László gróf: ennek a korszaknak nagyérdemű gavallérjai, akik örökös versenyükéi tartották a hazai szépasszonycwk és seépleáuyok körüli, akiiének jelenléte nélkül bá'királynőt,

piimiköfxli királynőt aem választotok széles Magyar- országon : nevük keadőbertüit bevésték a Zoan-Ótt grófné otthona toörüi terjeszkedő fáik kérgébe, aztán dolgaik végeztével tovább mentek, mert

ezeknek a pillaingó-gavwUérolkmk az volt a azeren- esójük, hogy őrt! se pörkölték meg a szárnyukat, ahol Zsanétt a legnagyobb tüzet gyújtotta, amelybe hamyatthomilok zuhantak bele a költői kedélyű férfiak.

„Nem minden férfi született anna, hogy szerelem miatt meghalljon", — mondta magában Zsanétt grófné és kegyes gondolatok száKották meg. Eszébe jutott etemül! házasságából való fiacskája, aki egy nevelőintézetben növekedett és már esztendők óta nem láthatta édesanyját. (A fiúcska édesapja ama férfiak közé 'tartozott, akik egy szépasezony- boz kötvén sorsukat: végleg elhomályosodtak a

feleségük ragyogása mellett. Az. ilyen férfiakról idővel azt sem tudják a kortáraak teljes bizonyossággal, hogy élnek vagy meghaltak ?)

Nyár volt és ugyanakkor az elhagyotteág első nyarán Zsanért gróf némák eszébe jutott, hogy abbém az időben, amikor még kevesen tudtak róla, tulajdonképpen Ilonának keresztelték; a divatos Zsanétt nevet csak későbben vette fed, illetőleg adományozták neki hódoló lovagjai, akik az Ilona nevét nem tudták kellő zamattal, előkelőséggel, ábrándossággal megforgatod szájukban.

Van aa úgy néha, hogy egy becéző név kedvéért a nőnek igazi nevét is elfelejtik. Zsanétt elhatározta, hogy Hona napjára edhozatja fiacskáját a Margitszigetre és kettesben, visszavonulva, gavoi- Jénmentesen töltők a familiáris napot. „Úgy sincs senkim a világon, mint a gyermekem!" — mond aat Ilonává lett Zsanért! ée boldogtalannak érezte magáit, mint azok a szépasBzonyok, akik jóllaktak mindennel, amiért irigyelték őket,

— Sohase válunk el többé egymástól, — mond. a grófné fiacskájának, amikor a tízesztendős, nevelőintézeti egyenruhás gyermeket keblére ölelte.

A fiúcska engedelmes, csendes, szamom gyermek volt, min! többnyire azok a gyermekek, akik nem ismerik a szülei otthon biztonságát, melegségét, féezekcsn csengését — A fiiuoskánnk nagyon tetszettek a grófné termei, földigérő tükrei, ablakai A baldachmoe nagy ágyban a grófné lábánál húzódott meg és imádattal csüngött anyján. Az elárvult kisfiú egy jogaiba visszahelyezett királyfinak érezte magát a nevelőintézet bús napjai és esztendői után. Felmászott a betűiekéi megjelölt fákra, próbálgatta a gazdátlanul ott maradt kardokat, Robinzon módjára járta a szigetet és gyer- melti boldogsága határtalan volt, amikor édesanyja megajándékozta egy csillogó érdem jeMel, amely valamely gavallér kabátjáról maradt ott emlékbe.

A kisfiú nyakába akasztotta a kitüntetési ée számtalanszor megcsókolta érte anyja keséi és arcát.

így következett el Ilona napja, amikor a nyári nap a legboldogabb a rózsák szigetén. Ilona gyermekével amdalgatt a eétauíakon, amelyek máskor rengő gavallérok lármájától voltak hangosak. Estefelé pedig eszébe jutott, hogy a legszebb ruháját veszd fel a mai nap tiszteletére, hogy aa nwm- demfcóppeo emlékezetes maradjon a kis vendég előtt

Zsanétt grófínénak « sok között volt egy uezáÉyoa

ruhája, egy könnyű, mullhól, csipkéből, illúzióból készült báliruhája, amelyben ^mindenkit" meghódított, ugyanezért babonás gondolattal valamely'1^1' varázserőt tulajdonított ennek a ruhának. Vannak igy néha a legszebb nőik is bizonyos ruháikkal, amelyben ellenállhatatlannak hiszik magukat Illúzió az élet, különösen a szópasszonyokó.

A grófnő Ilona napján a va rázs ruhát kereslte elő a ruhásszekrényből és mint mindig: egyediül öltözködött, hogy a komorna keze ne érjen testéhez. Égette minden szobalányának a keze, mert azt gondolta magában, hogy irigy nőcsel ódéi szándékosan ejtenek valamely bábát a tolettjén.

A Dagy állótükör, amely előtt a grófné öltözködött, gyertyákkal volt me^Tlágitva. A megás, ünnepélyes gyertyaitairtókba rózsaszínű viaszgyer- ityálk voltaik tűzve és áhi latosam világították meg a grófné rózsafa-alakját, amint a jókedv, öröm, megelégedés rózsái kigyulladtak arcán a varázs- ruhában. „Talán sohase voltam ily szép életemben", — gondolta magában a grófné, amikor újra meg újra szemügyre vette magát a tükör vizében és boldogság hevítette keblét, mennyországot érzett a szivében, mert a szép nők tükrük előtt élik le az élet változatosságait. Még egy simítás itt, még egy ujjceuvarimtás ott, a szépség boszorkánykonyhájából felhasznált minden receptet az asszonyról, hegy kisfia előtt felejthetetlenné tegye magát.

— Most már jöhetsz, Artúrt — kiáltotta a szép- asszony a szomszéd szobában tartózkodó kisfiának és gyorsan hátat fordított tükrének, hogy szemtől-szembe lássa fia ámulatát.

Artúr a szobáiba lépett és feksifkottott. Majd dermedtem, mintha főídbegy őkereztek volna lábai, megállóit.

A tükör az édesanyja mögött lángpiiroeságot lövellt magából. Ez bénította meg a gyermeket.

Az történt hogy fordulás közben a szépasszony csipke-uszályával megérintette a gyertyák lángját és a lángok másodperc alatt tetőtől-talpig elborították a legszebb asszon yalaikot.

Csak egy ijedtében magnómul! gyermek volt jelen a szobában. A szépasszony lobogó fáklyaként futtkározott fel és alá. ° orzasz tó sikoltozása felébresztette a kastély környékén aludni tért madarakat fészkeikben. A cselédségnek kimenőt adott a grófné, legközelebbi szomszéd 1 a kertészházban lakiak, de az is legalább háromszáz lépésnyire volt innen Irtózatos pillanatok, percek múltaik e<L A grófné lángok között henférgét* a földön és egymásután kaptak tüzet a függönyök, az ágy meny- uyezete, a sok csipke, tű la őszié, fátyol, am i a korabeli nők budoárjaiit díszíteni szokta. Mire a kertészek előjöttek: lángban állóit a szoba.

Zsanétt grófné szörnyű kínok között hairt meg égési sérüléseiben. Halálos ágyán megátkozta egész szépséges életét. Más hiányában: lőhet elgondolkozni különös i-ootián. A boszorkányokat szereti a tűz. Bármit rendeltek is régi királyaink.

A NEMZET RÓZSAFÁI

Irta: KRÚDY GYULA

Zsanett grólné, a margitszigeti kísérlet