Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-26 / 246. (2467.) szám

1980 október 20, vasárnap-prágai AY^c&arhiriiAP 5 KOMMENTÁROK VERGILIUS Kétezer értendővel ezelőtt. halt meg a va­rázsló Brindisdben, egy fáradtságos keleti utazás után, kétezer esztendő Doni tompította, de növelte dicsőségét és a legtisztább termé­szetesség, ha ma a müveit világ, és különösen Itália a nyár eleje óta szakadatlanul ünnepli a nagyszerű költői jubileumot. Kétezer év, ez már az örökkévalóság, — hány költőnek adatott meg ehhez hasonló? Virgiilius eleven költői erő ma is, nincs középiskolás, akit a gyűlölt memoriter tanulás és szópreparálás között legalább néhány pillanatra meg ne csapna az Aeneísből kiáradó varázs, mint valami titkos fluiduim, s ilyenkor a diáik cso­dálkozva teszi félre ,a szótárt a bakteri s en­gedi, hogy a kemény latin sorok érccsen- góse megzsibbassza idegeit. Talán az első tisztán esztétikai hatás ez, amit a fiatalem­ber érez, ami addig volt, csak az irodalom tartalmára vonatkozott, nem formájára. Hete­dikben Vergiiiusbain érezte először a forma szépségét, miután az epok meséjén már az alsóbb osztályokban elmerengett. Az „Arma virumique cano“ friss élmény lett kiindulási pont. Az iskola fájdalmas nyaggatásában vá­ratlan gyönyörűség, olyasvalami, mint ami­kor a hosszan és tudományosan halálra kín­zóit ember egy pillanatra megírnámorosodik a fájdalomtól is. Velünk, emlékszem, igy volt a gimnázium­ban s egyszer, a tóitokban teiifüstöLt diákszo- bában, amikor csodálatosan objektivek akar­tunk lenni, csendesen bevalló ttuk egymás­nak, hogy az osztályfőnökünk alapjában véve nem oly rossz ember, mint kineveztük és tartjuk, s hogy ez az átkozott Vergilius tu­lajdonképpen — szép. A legnagyobb dicső­ség, amit költő elérhet, s Vergilius kétezer esztendő óta hótről-hétre hasonló diadalokat arat. A rómaiak nagy nemzeti költője volt. A középkorban varázslónak tartották és az a hallatlan kitüntetés érte, hogy Dautót ő ve­zette át a poklon. A renaissanceban tőle ta­nulták a klasszikus latin verset s az ő Ízlé­sét fogadták el egyedül üdvözítőnek. A bárok és a rokokó Vergilius puritánságának köve­tésében nőtt föl, s a romantikusok sem ve­tették meg, amikor a Georgica-kon eltűnődve járták az ujomnal fölfedezett mezőt, erdőt, he­gyet. A realizmus elámult exakt nyelvezetén, Franci® Jacmmes istenéként tiszteli, — s a fasiszta Olaszország, amely az egyre erősödő világgazdasági kriziis hatása alatt mindjob­ban kihangsúlyozza agrár-nemzeti voltát, éppen a jubileumi év alatt tette meg egyik „vezérideájjának" az agrár-nemzeti Vergti- üíiust, s Mussolini a költőnek ma olyan tiszte­letet parancsol, mint annakidején Augusztus, s ezerháromszáz évvel később Dante Alig- * kiéri Amint Friedrich Gundólí megirta Shakes­peare „változásait'* a modern európai (főleg német) kultúrtörténetemben, úgy meg kel­tene irni Vergilius tiszteletének és hatásá­nak változatos történetét is, mert e vizsgá­lat nyomán előtűnne, mennyire eltörülhetet- len szerepe van ennek a régi költőnek a Dyugateurópai civilizáció kifejlesztésében, mennyire ő hozta azt, amit a latinoktól át­vettünk és önmagunkban földolgoztunk. A latin kultúra „cuptatio benevotenbiae“-je ál­landóan ő volt. Vergilius igazolja a legtün- dtökilőbben az irodalom jelentőségét, azt az építő hatást, ami a nagy költőkből árad. Két­ezer esztendő óta épít kultúrákat és egyéne­ket. Homérosz, Dante, Shakespeare, Goethe, Dostojevszlki — és Vergilius, talán csak ez a hat név kerülne az emberiség irodalmi pantheónjának homlokzatára, ha egyszer va­lahol felépülne és a legnagyobbakat kíván­ná kitüntetni. Irodalmi sző rszállhasoga tők meg fogják állapítani, hogy Vergilius nem „eredeti" láng­elme, s művészetének elemeit a görögökből vette át. Bizonyára. De a forma, a márvány- baöntós! A szerkesztésben s az eposz felépí­tésében senki nem hasonlítható hozzá, a gaz­dagabb Homérosz sem. S Vergilius volt az első Írástudó, aki művészetét pazar sikerrel határozott cél .szolgálatába állította: a római polgárt öntudatra ébresztette és a római bi­rodalomnak egységes — ma nacionálisnaik nevezhetnék —• alapgondolatot adott. A költő tisztaságában és nemes szerénységében évez­redekig ható szuggesztiv erő van. Forma mű­vészete tökéletes. Főmüvének alapeszméje eov világbirodalom alapeszméje lett, s szim­bolikus mithológiát tudatosabb jelentőséggel senki nem teremtett. A természetet ő fedez­te fel, ebben akár Rousseau elődje tehetne. Az irodalmi műbe ő vetített először morális pátoszt. A földi lét egyszerű munkálkodásá­ról ő énekelt a legkorábban, ő tudatosította az esztétikát, elvégre az Aeneis az első iro­dalmi remekmű, amely tudatosan s nem a primitívség transzában készült. Kétezer esztendő sem koptatta el, ünnepel­hetjük. FULGOR. Megrázó gyászszertartás hereiében helyezték sírba a.z mlsdorli hány akaimsztr óla kétszázhatvankét halottjának koporsóját A belföldi kormányhatóságokon hívül a hanem, jugoszláv és holland kormány is képviseltette magát — Virágerdő borította el a koporsók légióját Alsdorf, októbeT 25. Ma délelőttre tűzték ki az alsdorfi bányakatasztrófa áldozatainak te­metését. A reggeli órákig a mentőexpedició még öt halottat hoztak fel a tárnából, úgyhogy összesen 262 szcrencséíleniiljárt bányász ko­porsója sorakozott fel a ravaíalozási helyen. A tragikum sorsu áldozatok elhantolására már tegnap nagyszabású előkészületeket tettek. Ma reggel 8 órakor megcsendültek az alsdorfi templomok harangjai. A katolikus és evangélikus templomban meg­kezdődtek a gyászistentiszteletek. A szertar­tásra sokezer főnyi tömeg gyűlt egybe, akiknek befogadására szűknek bizonyultak az alsdorfi templomok. A gyászoló közönségnek csak egy csekély töredéke tudott a templomokba bejut­ni, a többiek kívül maradtak és sokadalmuktól feketéllett a templom környéke. A gyászisten­tisztelet után Alsdorf község elöljárósága gyászülést tartott, amely után a gyülekezet a ravatolozó helyhez vonult, ahol virágokkal és koszorúkkal borították be a kétszázhatvankét koporsót. Hindenburg elnök nevében egy feltűnően szép, óriási koszorúi helyeztek el a koporsók sora elé. Pontban féltiz órakor a bányász zenekar fúvós hangszereinek kísérete mellett felzendüit a gyász-korális. Utána az eschweileri bányaegye­sület vezérigazgatója, Westermann dr. lépett a szónoki emelvényre és gyászbeszédet mondott. Részvéttel fordult a szerencsétlenül jártak hoz­zátartozói felé és ama közóhajának adott kife­jezést, hogy a bánya halottainak háíramaradottairól gon­doskodás történjék. Köszönetét fejezte ki a derék, hősies mentőié génységnek, amely élete kockáztatásával em­berfeletti teljesítményt végzett. Utána Steger- wald dr. közmunkaügyi miniszter lépett az emelvényre. ö a német birodalom elnökének és a biro­dalmi kormánynak a nevében fejezte ki együttérzését a gyászolókkal és egyúttal köszönetét mondott a francia és a jugoszláv kormány képviselőinek, akik személyesen is megjelentek a gyászünnepségen, hogy őszinte együttérzésüket és részvétüket demonstrál­ják. A közmunkaügyi miniszter ezután a Hrnderaburg elnök által küldött koszorút az egész nép nevé­ben a koporsókra helyezte. A porosz kormány nevében Sohreiber kereskedelmi miniszter je­lentette ki, hogy minden meg fog történni a ka­tasztrófa okának pontos megállapítására és — Bágyadt, levert, dolgozni képtelen egyé- rüviz szabaddá teszi a vérkeringést és emeli neknél a természetes „Ferenc József" kese- a gondolkodó- és munkaképességet. Beható kórházi kísérletek folyamán bebizonyult, hogy a Ferenc József viz szellemi munká­soknál, neurászténiás embereknél és bete­geskedő asszonyoknál rendkívül jótékony hatású gyomor- és béltisztitó szer. A Ferenc József keeeriiviz gyógyeizertárak- ban, drogériákban és füszerüzte bekben kap­ható. — A spanyol királyné Londonban. Londonból jelentik: A epanyol királyné két leánya kísére­tében Londoniba érkezett két-háromheti tartóz­kodásra. Doverben a spanyol nagykövet. Lon­donban a Viktoria-pályaudvaron a walesi her­ceg, György herceg s az angol királyi család több tagja várta a királynét. Azt hiszik, hogy nemsokára a spanyol trónörökös is Londonba étkezik. olyan intézkedéseket fognak életbeléptetni, amelyek a lehetőséghez képest a jövőben meg­akadályozzák a hasonló szerencsétlenségeket. Különösen megható gyászbeszédet mondott a bányászmumikások szakszervezetének szónoka, aki a koporsók mellett a halottak nevében köve­telte, hogy az eddiginél hatályosabban védjék a bányamunkások életéi, nehogy ez a mosta­ni végzetes katasztrófa a jövőben is megis­métlődhessen. Könnybenuszó szemekkel for­dult a koporsó végeláthatatlan sora felé és az izgalomtól elcsukló hangon búcsúzott a halott bajtársaktóL Utána a különböző egyházak képviselői, köz­tük Strüter de Wolff dr. püspök, a rajnai szent szinódus elnöke, az evangélikus egyház, az aacheni rabbinus pedig a; rajnai zsidó hitköz­ségek nevében mondott kegyeletes szavakat. A következő szónok a keresztény szakszervezetek megbízottja volt, aki a bányakatasztrófa legfőbb okát a munka gyors tempójában látja és ezért szükségét véli annak, hogy nemzetközi megállapodással csökkentsék a munkatempót. Az országos bányászszövetség s a különböző szakszervezetek kiküldöttei után a német szak- szervezeti szövetség elnökének helyettese be­szélt: „Nem jajgatunk és nem vádolunk. De felvet­jük a kérdést: miért!*1 I Speciálisan oldó szappan! Olajos vagy egyéb nehezen oldható piszokra a | Pocsátko Smbií&l szappan!! jj Amellett teljesen ártalmatlan: Szerinte mindent meg kell tenni, hogy ezt a kérdést hasonló apropóból a jövőben ne kelljen ismét felvetni. Beszélt még a holland vöröske­reszt képviselője is, aki a holland kormány és a nép nevében fejezte ki részvétét. A gyászbeszédek után a bányászénekkar gyász­dalt énekelt és ezzel az impozáns külsőségek között végbement szertartás befejezést nyert. A temetésre összeseroglett sokezernyi tömeg helyszűke miatt nem tehetett szem- és fültanuja a gyászszertartásnak, amelyet hangszórókkal továbbítottak a környéki uccákon felsorakozó sok ad alomhoz. Délafrika tiltakozik Anglia uj Palesztinái politikája ellen Siruifi sávrata - MacDonalti válasza London, október 25. Smuth tábornok. Dél afrik a miniszterelnöke, táviratot inté­zett MacDonaldhoz, amelyben tiltakozik a Palesztináról szóló angol koöaiánynyilat- kozat ellen. Smuth felelősnek érzi magát a Balfour-dcklaráció ügyében és nyugta­lanul figyeli az angol munkásk ormány politikájának megváltozását. A deklará­ciót, amely a szövetséges hatalmak közös munkája, az angol kormány nem helyez­heti egyszerűen hatályon kívül, ellenkező­leg annak betartása erkölcsi kötelesség. Választáviratában MaoDonald kijelenti, hogy a Balfour-deklarációt az angol kor­mány semmiféleképpen nem akarja meg­változtatni vagy befolyásolni. Wüml hatóságok a hivatalos himnuszok éneklését kívánják október 28-án a templomokban? Délszlov&nszkó, október 25. (Saját tudósí­tónktól.) Az október 28-án megtartandó állami ünnep előtt több járási főnök a jegyzőkhöíz rendeletét küldött, hogy a lelkészeket beszél­jék rá a templomokba a csehszlovák állami himnusz éneklésére. A hatóságoknak e kíván­ságával' szemben már régebben állást foglalt a csehszlovákiai katolikus püspöki kar, amely közös pásztorié vei ében nem emelt kifogást az ellen, hogy a csehszlovák himnuszt, illetve himnuszokat az istentisztelet előtt, vagy után, de semmi esetre sem az alatt elénekeljék a templomokban. A magyarlakta vidékeken, ahol ezt a him­nuszt nem ismerik, a szövegét sem tudják, ed­dig nem énekelték. Most azonban egyes kerületi főnökük a községek állami jegyzőihez rendeletet küldtek hegy a jegy­zők hassanak a lelkészekre abban az irány­ban, hogy az állami himnuszt énekeljék a templomban. így a komáromi kerületi főnök is kiadta ezt a rendeletet, mégpedig 629—1930. szám alatt. Természetesen senkinek sem lehet kif ogása, az ellen, ha a hívek templomaikban önként, spontán lelki szükségérzetből bizonyos ün­nepélyes alaklmakkor eléneklik állami, il­letőleg nemzeti himnuszukat. Bár természetes világi felfogással szemben igen komoly kato-j likus egyházi körök ma is fenntartják azon régi álláspontjukat, hogy profán ének nem való a templomba, még a magyar himnusz sem, amelynek pedig megvan az ima jellege. A csehszlovákiai püs­pöki kar sem írja elő az álla mihimnuszok kö­telező templomi éneklését, hanem csupán nem emel kifogást ellene. Annál súlyosabb kifogás alá esik azonban jogi szempontból minden olyan világi részről jövő törekvés, amely a lelkészeknek és egy­házközségeknek elő akarja irni a világi him­nuszoknak a templomban való éneklését. Az ilyen törekvések és intézkedések nem felelnek meg az egyházjog által felállított, szabályoknak, de nem felelnek meg a köz­jogi szabályok értelmezése mellett sem az egyházi szabadság követelményeinek. Sem a kerületi főnököknek, sem a községi jegyzőknek nincs hivatalos joguk még taná­csokkal, vagy kjvánságokal sem beavatkozni az istentiszteletek rendjébe. Ha ezt mégis megteszik, ezzel megsértik az egyházak auto­nóm jogkörét. Mii den lelkésznek és minden egyházköz­ségnek megvannak a maga felsőbb egyházi hatóságai, csakis ezek Írhatják elő, módosít­hatják és egészíthetik ki az istentiszteletek rendjét. Ha a világi hatóságoknak ezzel kap­csolatban volnának bizonyos kívánságai, for­duljanak ezekkel az arra illetékes legfelsőbb egyházi hatóságokhoz. A felsőbb egyházi ha­tóságok viszont magukévá tehetik ezeket a kí­vánságokat s azoknak saját hatáskörükben le­felé is érvényt szerezhetnek. Csakis ez az álláspont felel meg az érvén nyes jogviszonyoknak. Bethlen miniszterelnök elutazott ingoráha Budapest, október 25. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon.jelentése.) Bethlen István miniszterelnök ma délután 1 óra 48 perckor a keleti pályaudvarról a bel­grádi gyorsvonattal elutazott Angorába. Búcsúztatására megjelent Rehidzs bej tö­rök követ, aki ma este kormánya megbí­zásából szintén elutazik Angorába. A mi­niszterelnök a sajtó képviselői előtt kije­lentette, hogy különös örömére szolgál, hogy most mehet ki Törökországba, ami­kor páT nap múlva ünnepük Komái pasa elnökké történt megválasztásának hetedik évfordulóját és a magyar némáét üdvözle­tét tolmácsolhatja neki Alkalma lesz An- gorában a két országot közölsen érdeklő kérdéseiket megtárgyalni és véglegesen tisztázni a néhány hónappal ezelőtt ratifi­kált török-magyar kereskedelmi szerző­dés után fennmaradt néhány gazdasági kérdést. Elmondotta még a miniszter- elnök, hogy eredeti terve az volt, hogy visszafelé Szófiában megszakítja útját és visszaadja Ljapcsev látogatását, azonban ettől a tervtől elállóit, mert Boris király esküvője elfoglalja az összes minisztere­ket. Valószínű, hogy Bethlen a jövő pén­tekig marad Angorában.

Next

/
Thumbnails
Contents