Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-23 / 243. (2464.) szám

1930 október 23, csütörtök. ^ragmA\\g^arhtrlai> Iránt. Mint magánember voltam ott s így a legmegbízhatóbb adatokat szereztem. Tegye meg ezt Benes miniszter ur is: jöjjön, mint magánember hozzánk, itteni magyarokhoz s kérdezősködjék óhajaik iránt, s akkor Ítéle­tet alkothat magának arról, vájjon meg van­nak-e itt is úgy elégedve az emberek, mint a magyarországi szlovákok. — A magyarországi szlovákok között — akiknek helyzetét én nagyon jól ismerem — semminemű mozgalom nincsen; ők meg vannak elégedve a maguk helyzetével s nem akarják azt, amit bizonyos petieionálók most mestersé­gesen a közvélemény elé tárnak. t — Ezidén történt ugyanis először, hogy a Magyarországon lévő szlovák állapotok miatt panaszt nyújtottak be amerikai szlovákok. Ez a panasz, eljutott a népszövetséghez és eljutott hozzánk, az európai nemzeti kisebbségek kon­ferenciájához is, amelynek elnökségének én is tagja vagyok. De ezeket a petíciókat nem a magyarországi szlovákok adták be, hanem egyrészt Ameri­kából nyújtották azt be azok, akiknek össze­köttetését a csehszlovák külügyminisztérium­mal ismerem, s benyújtották ezt a petíciót olyanok, akik nem Magyarországon laknak, de itt, s akiknek a kapcsolatait a csehszlovák külügyminisztériummal én szintén tudom. Tudom ennek a tendenciáját, e erre utal Sauér­tve in is egyik legutóbbi megnyilatkozásában. Nemzetiségi izgatásokkal a nemzeti államok egységét akarják gyöngíteni. Ez a szempont az amely Magyarországon a szlovák kérdést, akar­ja fölhozni, nem azért, hogy az ott lévő szlo­vákok helyzetén javítson, hanem azért, hogy a magyarok európai helyzetét gyöngítse. A sssSisttsvált hülüoiitika Metiseiötlesi mérlege — Ilyenek azok a reliefek, amelyekkel a miniszter ur iiz esztendőn keresztül rendkívül sok ügyességgel, s csodálatos kitartással igen nagy eredményeket ért el, de ma már ezt a módszert ismeri a világ; de a trükkre idővel rájönnek az emberek s akkor ezek a varázs­latos dolgok nem hatnak. — A miniszter urnák is ez a végzete. Akár­milyen pedantériával és látszólagos objektivi­tással beszél az európai helyzet jóságáról és a külügyi helyzet kiválóságáról, kétségtelen dolog az, hogy a respublikának m a pozíciója, amely azelőtt volt, ma nin­csen meg. Kétségtelen ag, hogy a kisantant államai kö­zött a kohézió ma egészen más, mint volt ez­előtt, kétségtelen, hogy a túlságos fegyverke­zés miatt, a gazdasági depresszió az országban erősödött, kétségtelen az, hogy a nemzeti ön­tudat elnyomása miatt a reakció ebben az or­szágban erősbödik és kétségtelen, hogy nem konszolidálódhat olyan külpolitikai vezetés mellett a cseh­szlovák respublika, amely külpolitika a szomszédokkal nem a barátságot, hanem a szomszédoknál az elkedvetlenedést szol­gálja. Rövid idő alatt az elnöki nyilatkozat követ­keztében a korridor-kérdés miatt Lengyelor­szág és Csehszlovákia között elhidegülés ta­pasztalható, a legutóbbi tüntetések miatt a né­metek és a csehszlovák respublika között való szakadék elmélyült, a Magyarországgal való látszólagos jobban való össze barátkozás újból elhidegült, sőt a németekkel való reparáció következtéb en a német barátság hangos emle­getése a franciáknál kezd kétséget támasztani s ezért én a mai helyzetben nem tudom osz­tani a respublika nyugodt helyzetéről való véleményét a miniszter urnák. Felhívom a fi­gyelmét egy régi közmondásra. A közmondá­sokban rendkívül sok életbölcsesség van. Ezt a román közmondást jó lesz számba vennie egy olyan államnak, amelynek igen nagy ha­tárai vannak'. Ez a közmondás igy szól: • „Du sollst erst die Nachbarcn kaufen, tlann das Haus!“ — Amíg a miniszter ur olyan politikát nem folytat, amely a szomszédokkal való őszinte barátság alapján nyugszik, addig expozéját el nem fogadom. A német pártok kritikája De Witte német szociáldemokrata a követ­kező felszólaló, akinek véleménye szerint ele­gendő ok van a pesszimizmusra. A demokráciát különösen a fasiszta veszedelemmel szemben mindenféle módon támogatni kell. A kisebbségi kérdésben tett külügyminiszteri nyilatkozat neon elégíti ki, mert nem lehet addig várni, amíg az államok kénytelenek lesznek a kisebb­ségi kérdést megoldani. El som gondolható, hogy az egész világ nyu­godtan nézze, amint a kisebbségeket az egyes államokban elnyomják és elnenmetlenitik. A nemzetek egyenjogúságát meg kell valósi- tan i. Kalina német nemzeti párti ismét hangsúlyozza, hogy nem lehet a békeszerződések megváitoz- tathatatlanságáról beszélni. Tekintetbe kell venni azt, hogy a békét rádiktálták az egyes nemzetekre és épp ebben " rejlik veszedelem. Olaszország már nyíltan a békeszerződések re­víziója mellett foglalt állást és Angliában is megindult ez az irányzat. Az örült katonai ki­adások a francia érdekcsoportba tartozó álla­mokban egyenesen az uj háborúra irányulnak. Ez általános bizalmatlanságot és bizonytalan­ságot idéz eló' Európában, amit csakis a bé­keszerződések revíziójával lehetne eltüntetni. A nagygazdaság! területek szétdarabolásával a. kommunizmus számára nyújtottak kitűnő te­Az alsdorfi bánya végnapjai Í70 halott, közel ÍOO sebesült, 80-100 bányamunkás sorsa még ismeretien Előreláthatólag 220 230 halottja lesz a bányaszerencsétlenségnek — Egy megmene­kült bányász ermondja menekülésének viszontagságos történetét — Kilométereken át lángok, gomotygó füst és hábitógázah zárták el a menekülők útját — A ha'oftah útja a jajongó családtagok sokadalmán át — Az angol sajtó és a rádió részvéte Alsdori. október 22. Huszonnégy órával az i alsdorfi szörnyű bányakatasztrófa után már biztos adatok állanak rendelkezésünkre, ame- ; Ivekből megállapíthatjuk, hogy a bányaszerencsétlenség egyike az utóbbi idők legnagyobb arányú tönvegkatasztrófái- nak. Még így Is a szerencsés véletlennek tulajdo- nithatjuk, hogy a robbanásnak nem lett sok­kul több áldozata, mert — mint a bányaigaz­gatóság állítja — ha a robbanás egy félórával későbben törté­nik. vágj- nagyobb dimenziókat ölt. akkor most ötszáz vagy még annál is több halott­ról adhatnánk számot. A katasztrófa azonban igy is rengeteg kárt okozott emberéletben, hiszen a reggeli jelentés már százharmincnégy ha­lottról beszél, de még ez a szám sem vég­leges, mert a föld mélyéből állandóan újabb halottak kerülnek elő. , Mára szétfoszlott már az az optimizmus is, amellyel a tárna mélyén maradt munkások sorsát megítélték. Éjféltől kezdve többnyire csak halottakat hoznak ki a méntöexpediciók, csupa össze­égett testű, megfulladt bányász, ama arra mutat, hogy a tárnában rekedt kétszáz mun­kásból nem sok fogja élve viszontlátni a. napvilágot, Még léi bányász a halál markában Alsdorf. október 22. Az éjféli órákban a be­omlott aknák fenekén még száznegyvenegy bányász volt, akikhez a meutőiegénység nem tudott hozzáférni. A külvilágtól elvágott bányászcsoportok a 360-a* és a 460-as aknában vannak, ott várják szabadulásukat, de a segítség már aligha érkezhet idejében. Az utolsó órákban csak halottakat hoznak a fölszinre. A mentőle­génység az emberfeletti munkában teljesen elcsigázödott és leváltását várja. Az expedí­ció tagjai szörnyűséges részleteket mondanak el a beomlott bánya mélyén szerzett tapaszta­lataikról. Az ő előadásuk a remény utolsó szál műszálát is megsemmisítette. Most már nem bíznak abban, hogy a benn­szorult munkások megmenthetők lennének, illetve, hogy az expedíciók életben találják még ezeket a szerencsétlen embereket. A környéki kórházak lassan megtelnek a ka­tasztrófa sebes-ültjeivel. Eddig 98 sebesültet helyeztek el ezekben a kórházakban, valamint négy halottat is, akik szállítás közben lehelték ki a lelkűket. Az utolsó órákban kibányászott halottak testét égési sebek borítják, mig a föld fel­színéhez közelebb levő aknákból felhozott bányamunkások gázmérgezésnek estek ál­dozatul. A halottak és sebesültek száma éjfélkor elérte a kétszázat. A leomlott toronynak is sokkal több áldo­zata van, mint eleinte hitték. Az építmény maga alá temette a bánya üzemi tanácsát és mostanáig csak az elnök holttestét találták meg. A mentők példátlan hősiessége A meri tölegóny ség hősiességéről csudákat mesélnek. Az expedíció minden egyes tagja kitesz magáért és minden pillanatban az éle­tét teszi kockára, bog)- bajbajutott társain se­gítsen. Az emberi heroizmus legszebb példáját az a mentőcsoport nyújtja, amely órákon át dolgozott a fojtogató bányalégben és ruha­darabokkal tömte be a réseket, hogy a bá­nyalég beáramlását megakadályozza. Ezek a haláítinegvetö bátorsággal serénykedő mentők órákon át meztelenül végezték mun­kájukat, amelynek eredménye sajnálatos módon nem állott arányban hősiességükkel. Mint kuriózumot említjük meg, hogy a bánya- igazgatóság ezúttal elsőízben vette igénybe a rádiót, amelynek közvetítésével fölszabadította a meg­menekült bányászokat, hogy jelentkezzenek az igazgatóságnál, mert másképpen nem tudják megállapítani, hány bányamunkás maradt a. tárna fenekén. A rádió utján- közvetített fölszó- iitásnak meg is lett az eredménye, amennyiben százharminc bányász közölte az igazgatóság­gal, hogy kimenekült a beomlott aknákból. Ezeknek megmeneküléséről jelentkezésükig nem tudott az igazgatóság s igy őket is elve­szettnek tartotta. A közeli holland bányák munkásai már az első órákban fölajánlották segítségüket a men­téshez, de mostanáig még nem volt szükség reájuk. Még pusztitóbb lehetett volna ,., Bármilyen borzalmas is a-z alsdorfi bányaka.- tasztrófa, még sokkal nagyobb arányú is lehe­tett volna. Az explozió közvetlenül azután tör­tént, miután az éjszakai &ieht elhagyta a tárnát. Ha a robbanás egy félórával későbben kö­vetkezik be, akkor a teomló torony még száz és száz bányászt agyonüthetett volna. Ebben az időpontban ugyanis a leváltott bányászok a telepnek éppen azon a helyén vonultak volna el, amerre a torony lezuhant, De a későbbi időpont különben is nagyobbá tette volna a katasztrófa méreteit. Közvetlenül a torony mellett állt a bányászgyerekek is~ kólája, amelyben reggeli nyolc órakor szok­ták volt megkezdeni a tanulást. Ha az explo­zió ebben az időben, vagy később történik, úgy a gyermekek és tanítóik is áldozatul es­tek volna, Alsdorf, októben 22. Reggeli félhét órakor a kataszíróSa áldozatainak száma százharmincnégyre emelkedett és hozzávetőleges becslés szerint még nyolc­van-száz bányász maradt a beomlott aknákban. A bányaigazgatóság pesszimisztikusan itélá meg a bennrekedt bányászok sorsát és arra számit, hogy a szerencsétlenségnek még kilencven ha­lottja van, összesen tehát mintegy kétszáztiz-hnsz em­ber veszítette életét A tárnákból visszatérő mentő expedíciók hírül hozták, hogy a 460-as akna teljesen megsemmisült. Egye­dül ebből az aknából mostanáig harminc- nyolc halottat hoztak fölszinre. Csak nagynéha fordul elő, hogy életbenmaradt bányászra akadnak. 7 ? ? A katasztrófa előidéző oka még mindig ho­mályban van, s amit arról mostanáig jelentet­tek, az nem egyéb ingatag föltevésnél és sejtés­nél. Mindenesetre: bányalégrobbanásról már azért sem lehet szó, mert ebben az esetben nem dőlt volna be a bányalift tornya. A mai nap folyamán a kereskedelmi miniszté­rium és a bányahivatal szakértői járják be a szerencsétlenség terepét és vizsgálatuk talán megoldja majd a rejtélyt. A kórházakban jelenleg száznál több sebesültet ápolnak. Hat szerencsétlenüljárt bányász a kórházi ágyon lehelte ki a lelkét, és sok sebesült a ha­lállal vivődik. A legtöbb esetben égési sebeket és mérgezést konstatáltak az orvosok. repet. Az elkövetkezendő tiz évet arra kell fel­használni, hogy békéé utón igazságos revízió alá vegyék a békeszerződéseket. A Kramár-párt kérdései Hajn cséh némáéti demokrata azt a kér­dést intézte a külügyminiszterihez, hogy volt-e nála látogatóban két állam követe, mit akartak és a miniszter mit válaszolt rá. Foglalkozik a köztársasági elnöknek az an­gol újságíróval folytatott beszélgetésével s megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a kormány és az alkotmányos tényezők a ha­tárkérdésben nyíltan foglaltak állást. Re­méli, hogy ez a kampány, amely ezen be­szélgetéssel kapcsolatban megindult, végleg befejezést nyer és többé meg nem ismét­lődik. Kifogást emel m ellen, hogy pekingi csehszlovák követté német nemzetiségű tisztviselőt neveztek ki, holott oda csehszlovák nemzetiségű követet kellene állítani. Majd kérdést intéz aziránt, hogy mi történt a niodus v ivem d ivei, meny­nyiben hajtották azt végre, mennyiben nem, és ki akadályozza meg a végrehajtását. Rnsfinszkó autonómiájának életbeléptetá­gét örömmel üdvözli, de azt kivánja, hogy a választási rend a ruszinszkói szojm szá­mára olyan legyen, hogy a szojmba tény­leg a többségben lévő ruszin lakosság képviselői jussanak be. Áldást foglal Szovjetéroszország de jure el­ismerése ellen. Hlinkáék álláspontja Grebáos Orlov szlovák néppárti kijelenti, hogy a szlovákok nincsenek megelégedve a külügyminiszter nyilatkozatával. A szlová­kok sok áldozatot hoztak ezért az államért és az áillaimegység alapján állanak, különö­sen a szlovák krajiina határainak érinthetet- lensége lapján. Eddig abban a hitben éltek, hogy a békeszerződések érinthetetlenek, azonban az utóbbi időben elvesztették ez- iránti bizalmukat. Csehszlovákia szövetségeseinek külpoliti­kájában ugyanis bizonyos veszedelmes je­lenségek vehetők észre. Senki előtt sem ismeretlenek Olaszország céljai és Magyarországgal való barábkozása. Londonban ma a legnagyobb propagandái fejtik ki a Magyarország érdekében való békerevizió mellett. De Franciaországban is, amelyben eddig nyugodtan bízhattunk, *az Féltizenegy órakor s 145 hatott A szerencsétlenül járt bányászok hozzátarto­zói egész éjszakán át a bányatelep romjai körül táboroztak. Hireket vártak a mélyből, tudni akarták a bizonyosságot: élve, vagy holtan vi­szontlátják-e még a betemetett családfönntar- tót: fiút, apát, testvért. A mentési munka meg­szakítás nélkül folyt az éjszaka, a legénységet csak reggel váltották le. Ennek már legfőbb ide­je volt, mert a megfeszített munka s az izgal­mak megviselték a bátor csapatot. Délelőtt fél­tizenegy órakor a helyzet az volt, hogy összesen 145 halottat számláltak össze, ezek közül 103 a bányából került elő, a többi pe­dig fönt a romok között zúzódott halálra. A legerőteljesebben az Anna I. tárnában folyik a kutatás és az expedíció jelentése szerint odalenn még egy halom holttest vár fölszál- litásra. Előrelátható tehát, hogy a halálos áldozatok számáról kiadott jelentés a következő órákban módosul s a halottak száma ugrásszerűen fog emelkedni. Nincs kizárva, hogy az esti órákig már kétszáz halottat fognak kibányászni. A 360-as akna kijáratát szabaddá tették. A legne­hezebb szakasz a 460-as aknáé, amelynek a ré­sein bányalég szivárog be és rendkívül körül­ményessé teszi a mentők előrejutását. Féítizenhét órakor: 165 halott A 11 óra 35 perckor kiadott jelentés szerint a halottak száma 165-re emelkedett és a mentő­utóbbi időben hangok hallatszanak, ame­lyek nyugtalanságot idéznek elő és aláássák azt a reményünket, hogy Szlovenszkó hatá­rai érinthetetlenek. Az< angol propaganda már régen dolgozik azon, hogy határainkat a magyarok javára rendezzék. A szlováko­kat rendkívül felháborítja ez, különösen most, amikor a General Press ben az állam­fő nyilatkozata megjelent, ahol ugyancsak a szlovák-magyar határ megváltoztatásának lehetősége szerepelt. Nem kell fejtegetni azt, hogy ez a nyilatkozat micsoda örömet keltett magyar körökben és a magyar pro­pagandának újabb tápanyagot nyújtott fel­forgató munkája számára. Végül pártja ne­vében kijelenti, hogy a külügyminiszter ex­pozéját nem veheti tudomásul ? a szlovák néppárt az integer határok alapján áll és abból minden talpalatnyi földet mindenki ellen meg fog védeni. A bizottsági ülést ezután félbeszakították és azt délután folytatták. A bizottság délutáni ülésén Stránsky cseh nemzeti szocialista és Luschka német ke­res zfényszociatist a szólalt fel, az utóbbi megsürgette a kisebbségi bizottság megala­kítását. A vita még tar! és Benes csak késő este fog a felszólalásokra válaszolni. $ IQSBBKOtnSH

Next

/
Thumbnails
Contents