Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-22 / 242. (2463.) szám

'PPACT-MaC^AP-RIRLAP 1930 október 22. szerda. Tisztelettel meghívjuk kávéházunk megnyitására: Familien-Café „lOUVRE" Pralia 81., Náredni trída 20* Prága, 1930. október 22. Pazdera a Spol. Két és fél milliárdos vízügyi alapot kér a kormány a nemzetgyűléstől fti egész vízügyi program őt milliárdra van tervezve — A képviselőház mai ülésén a kormány három adéjavaslatof terjesztett he Prága, október 21. A kormány a képviselő­höz mai ülésén benyújtotta az önkormány­zati testületek pénzügyi gazdálkodásáról szó­ló 77. törvény módosítását, valamint ennek födözeteként szolgáló adótörvényjavaslatokat; éspedig a söradójavaslatot, s az egyenes adó­ról szóló törvény módosítását és kiegészíté­sét, továbbá a vízügyi állami alap létesítésé­ről szóló javaslat. Az utóbbi javaslat indolo- lésa szerint a vízügyi munkálatok körülbelül 25—30 évre vannak tervezve és ennek az invc-sr ticiónak költségei 5 milliárd koronára b csülhetők. A kormánynak az a szándéka hogy ezt a vizépitkez 'si programot két rész­re ossza éspedig első részét tizenkét év alatt, a második részét pedig tizenöt év alatt hajtva végre. A űzőnkét éves építke­zési időszak 1930-íó] 19 U év végéig tar­tana és ennek költsége 2.210 millió koroná­ban van előirányozva. A folyók hajózhatóvá tételére, kikötök építésére, a vízi erők ki­használására vonatkozó kiadásokat az alap­ból fogják fedezni. A közmunkaügyi mi­nisztérium ezen alap fölhasználásával sza­bályozza, illetve hajózhatóvá teszi az Elba, Moldva, Odera, Duna, Morva, Vág és Tisza folyókat, továbbá kikötőket, különböző vizi- utakat épít, stb. Az alaphoz az állam az évi költségvetés keretében évente 68 millió ko­ronával járul hozzá. Ebbe az alapba folynak be a vizierőkkel kapcsolatos adók. Az alap bevételeként tizenkét évre összesen 1713 millió koronát irányoztak elő, azonkívül törvénnyel fölhatalmazzák ezt az alapot, hogy 840 millió korona értékben kölcsönt vehessen föl évi 70 millió koronás visszafi­zetési részletekkel. A kölcsönt az állam ga­rantálja. A kölcsönt negyven évre amorti­zálják, amikor az alap megszűnik és az át­száll az államra. Az alap kezelésével a íközmunfcaügyii minisz­tériumot a pényügymimsztériummad egyetem­ben bízzák meg, melyeik minden évben je­lentést kötelesek tenni az alap gazdálkodásá­ról a nemzetgyűlésnek. A javaslat részletes isméi bélésére még vissza tértink. Födor képviselő beszélt a költségvetési bizottságban Prága, október 21. A költségvetési bizott­ság ma délelőtt folytatta a belügyminiszté­rium költségvetésének részletes vitáját és anélkül, hogy ez befejezést nyert volna, a költségvetés további tárgyalását félbeszikifut­ták, hogy a bizottság a kormány által idő­közben benyújtott újabb javaslatokat far­mija. A költségvetés tárgyalását valószínű­leg november 9-e táján folytatják. A nmi vitában felszólalt Salát szlovák nép­párti, akt a tisztviselőknek a pártpolitikától való mentesítését követelte. Jezeik nemzeti demokrata után felszólalt Fedor Miklós orszá­gos keresztényszocialista párti képviselő, aki­nek beszédét lapunk legközelebbi számában fogjuk ismertetni. Dieit német szociáldemokrata és Majto szlo­vák néppárti képviselő fölszólaláisa után a költségvetési bizottság ülése, végétért. A bi­zottság legközelebbi ülését irásbelileg fogják egybehívni. ‘ Befelezték 8 bukefesti iiemieiitisi igrárfconfereiitiáS A bukaresti konferencián résztvett nyolc állam ál­landó bizottságot alakit — A legközelebbi agrár­konferencia Varsóban lesz Bukarest, október 21. Kiszivárgott hí­rek szerint az agrárko nf erencia tegmap délutáni ülése rendkívül izgalmas lefolyá­sú volt. A nehézséget a lett delegáció állás­pontja okozta. Már olyan hírek terjedtek el, hogy a tárgyalásokat abbahagyják és a konferencia eredmény nélkül oszlik fed. A konferenciának csak résaben sikerült megállapodást elérni a benyújtott javasla­tok tárgyában. Elhatározták egy állandó bizottság felállítását, amely az agrárkér­désekre vonatkozó adatokat gyűjti össze és erről az időnkint összeülő konferenciá­kon jelentést tesz. A legközelebbi agrár- konferencia november 11-én Varsóban iil össze. Ennek a konferenciának tárgya a földíehernientesités kérdése lesz. Bukarest, október 21. Bulgária, Észtor­szág, Magyarország, Lettország, Lengyel- ország, Románia. Csehszlovákia és Jugo­szlávia kiküldött szakértőinek részvételé­vel megszövegezték a bukaresti agrár­konferencia zárójegyzökönyvét. A jegyző­könyv hangsúlyozza, hogy a varsói érte­kezlet határozatai értelmében Bukarest­ben összeült agrárértekezlet munkálatait befejezték. A kiküldöttek kidolgozták az állandó bizottság szervezeti szabályait, amelyet azonnal megalakítanak, mihelyt az államok ehhez hozzájárulnak, ezenkí­vül több bizottságot küldenek ki, ame­lyek egyenkint foglalkoznak azokkal a problémákkal, amelyek a nyolc állam együttműködését lesznek hivatottak lehe­tővé tenni. Elhalasztották a „Svanda, a dudás“ budapesti előadását Budapest, október 21. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A budapesti Magyar Királyi Operaházban már a szezon ele­je óta készülnek Weinberger Jaromir „Svanda, a dudás“ cimü operájának bemutatójára. Idő­közben a magyar sajtó egy részében oly jelen­ségek merültek föl, amelyek ebbe a művészeti ügybe politikai tendenciákat igyekeznek kever­ni. Úgy látszik, ez a körülmény indította arra Radnay Miklóst, az Operaház igazgatóját, hogy az opera bemutatóelőadását egyelőre elhalasz- sza. Értesülésünk szerint a bemutató elhalasz­tása ügyében a Magyar Színpadi Szerzők Egye­sülete szerdai igazgatósági ülésén tiltakozui akarnak az ellen, hogy művészeti kérdésekbe politikát keverjenek. A Városi Színház átveszi az operát? Budapest, október 21. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) Sebestyén Géza, a Városi Színház igazgatója, tárgyalásokat kez­dett Radnay Miklóssal, az Operaház igazgató­jával arról, hogy átveszi az Opera-háztól „Svan- cla, a dudás“ cimü darabot. Eredetileg ugyanis a Városi Színház akarta szilire hozni ezt az operát, időközben azonban a szerző az 'Opera- házzal állapodott meg a darab bemutatójára vonatkozólag. Az Operaház már 15.000 pengőt fektetett bele a díszletekbe és kosztümökbe, amiket nem használhat más darabhoz. A Városi Színház késznek nyilatkozott arra-, hogy a da- Tab díszleteit és kosztüméit is átveszi. Az ope­rát novemberben akarja színre hozni Sebestyén igazgató. Mivel a tárgyalások minden valószí­nűség szerint eredménnyel járnak, annál fogva a magyar színpadi szerzők is elállóttak akció­juktól és igy remélhetőleg békésen fog megol­dódni az egész ügy. Romániában hetven középiskolát akarnak megszüntetni Bukarest, október 21. A takarékossági program következtében a kormány Romá­nia területén hetven középiskola működését akarja beszüntetni. Elvben a kormány elha­tározta, hogy minden megyei székhelyen a jövőben csak egy állami fiuközépiskolát tart fönn és kivételt csak a legnagyobb városok képeznek. Kirándistiás a Nagyszalóki csúcsra — 1664-ben Közli: Öreg turista Idősebb Buohholtz György, a Historischer Geschíechtsbericht írója egyéb sok becses egyház- és művelődéstörténeti adat mellett egy érdekes és értékes turisztikai leírást is hagyott ránk, amikor megörökitette az utókor számára 1664 julius havában a Nagy szál óki csúcsra tett társas kirándulását. 1664-ben, julius havában, amikor a leg­szebb nyári napok jártak, tizedmagával — a nagyszalóki lelkészt: Topertzer Györgyöt, akit Kirtanának is hívtak és egy vadorzót, akit ve­zetőül alkalmazott — magával vivén, elindul­tak Matheócról a Nagyszalóki csúcsra. Az első napon a nagyszalóki határban a Sa- vanyukutnál ebédeltek: ettek s ittak. Délután 2 órakor tovább indultak és jót emelkedtek felfelé egészen a törpefenyő régiójáig, ahol annak szélén, még szálas erdőben éjjeli ta­nyát ütöttek, megvacsoráztak és ott háltak. De ébren kellett őrködnjiök a vadállatok miatt, mert a medvék nagyokat mormogva egészen a tüzig merészkedtek. Tüzes szálfák­kal kellett őket távoltartaniok, ami miatt ke­veset aludhattak. Másnap már 2 órakor hajnalban útnak in­dultak, keresztülhatoltak a törpefenyőn és a Királyorrig emelkedtek, amely oly magas, mint két-három templom. Ott egy ideig körül­néztek s ha kiabáltak vagy hangosan beszél­lek, akkor szavukra négyszeres visszhang fö­leik úgy hogy a szavakat jól lehetett hallani é. érteni. Ehhez hasonló visszhangot ő soha ohol nem hallott életében. A Király-orról jobbra az ólesznai gerinc fe­lé fordultak s ezen emelkedtek egyre feljebb. Ennek felén elmaradt Topertzer György'- nagy­szalóki lelkész, Fábry Márton, matheóci orgo­nista négy diákkal, mivel a fáradtságtól nem bírtak tovább. Buchholtz a többiekkel feljebb és feljebb hágott. De amikor már csak alig két puskalövésnyit kellett a csúcsig megten­niük, két diák: Greskovicz András és Kocsi György kidőlt. A megmaradó ttak azonban Is­ten nevében tovább haladtak, bár folyton testi- és élet veszedelemben forogtak. Végre négyen: Buohholtz György, Jani Márton, sze- pesszombati kántor, Wedser Márton diák és a vadorzó elérték a nagyszalóki havas csú­csát és áthágtak rajta. Ott nézett azután igazán körül a magas és kerek Nagyszalóki csúcson. Megtekintette és megcsodálta Isten mindenhatóságát, amely a havasi hegységen nagy magasságban, annak oldalain annyi és oly nagy tavat alkotott és azokat oly hatalmasan fenntartja és parttal övezi, hogy ki nem ömlőnek, se gátjukat el nem szakítják, különben az ilyen csapás nagy kárt okozna emberben ée állatban egyaránt, miként 1662-ben, augusztus 6-án történt. Ak­kor ugyan az árvíz nem álló tóból, hanem egészen száraz helyről, nem messze a Király­orrtól, oldalt a Gerladhfalvi csúcs felé, tört elő. Ugyanis egy csöbör nagyságú szikla talán fel­hőszakadás vagy földrengés következtében levált. A víz oly érövéi tört kifelé, hogy szik­lák repedeztek és gurultak lefelé, hordó vas­tagságú vörös- és lucfenyő szálakat tépett ki gyökerestől és sodort le s széles utat vájt, melynek nyomát még látni lehetett. Fönt a csúcson karabélyból és puskából lőttek, de az nem ropogojrt és nem dörrent, úgy tűnt fel, mintha csak a gyujtóserpenyőre ütöttek volna. Vezetőjük, h vadorzó csak ne­vetett és monda: „Hiszen a fegyverek elsül­tek"- — amiről behatóbb vizsgálat után meg is győződtek. Erre erősebben töltötték meg a fegyvereket és gyorsan elsütötték. Ezt egyál­talában nem lehetett hallani, még pattanni sem, de egy fél negyedóra múlva az első lö­vés után kezdődőit a dörgés és ropogás, mint­ha ágyúból és kartácsból lőttek volna. Erre azt hitték, hogy minden szikla és hegy le fog omlani és minden völgy betemetődik ? azt a durranást majdnem félóra hosszáig lehetett lent hallani. A csúcson meg olyan szél tá­madt, hogy le kellett feküdniük és szildákba fogódzniok, jóllehet előbb a legkisebb szél se fújt, sőt a levegő alig mozgott, hogy lélegze­tet vehettek volna. Azért felfelé menet hó- labdát vittek a kezükben s azt nyalogatták, hogy el ne eped jenek, mert fennt ritka a le­vegő, ezért nem durrant ott a lövés, mig a középső levegőréteghez nem ért, szétterjedt, a völgyek öbleit be nem töltötte, csak akkor kezdett durrogni és recsegni annyira, hogy azok, akik alattuk voltak, megrémültek. Felfelé menet ötször vagy hatszor felhőbe jutottak annyira, hogy sötét lett körülöttük és a nap nem látszott, amint azonban a felhők fölé kerültek, a nap újra előtűnt a felhők kö­zül. Feljebb uj felhőket értek, amikor ismét homályos és sötét lett s körülöttük pára és bűzös füst terjengett, amely nagy gomolyog- ban hömpölygött, mig ebből a felhőből is ki­kijutottak és a napot újra szépen látták. Alattuk azonban felhők voltak, úgy hogy lent nem láttak semmit s ez ötször-hatszor történt igy, mig a csúcsot elérték. Ezalatt azonban szépen kiderült s amikor délelőtt tizenegy óra felé a csúcsra értek, egy felhőt sem láttak az égen. Derült, tiszta idő­ién és a napfényben a csúcsról az egész Sze- pességet: városokat, falvakat s messze Len­gyel- és Magyarországba láthattak. A Szepes- szombat körűi fekvő városkák úgy festettek, mint valami tángyakupaook a szántófőldön, Késmárk, Podolin és Lubló városok mint va­lami szénaboglyák látszottak. A Nagyszalóki csúcs, amelyen két. órát töl- iöttek, kerek, — légiéiül olyan tért foglal e), mint valami középszerű szoba, a Tarpatak felé eső oldalon egészen meredek és néhány száz torony terjedelmében látszik lefelé a mélybe, úgy hogy ijesztő a letekintés. Árva, Lengyelország és Szilézia felé azonban jól le­het róla tovább menni, ahol a hegység mögött még majdnem magasabb hegyeket és sziklá­kat lehet látni, mint a szepesi oldalról. Ilyenféle élményben volt része 18 évvel később, mikor Danzigból és Poroszországból Kujavjenen át Magyarországba tért haza. Var­só mögött hat mérföld nyíre Lovicz felé egy tó partjáról veröfényes időben mutatták neki a Tátrát, ahonnan egy csúcsot, mint egy nagy szénaboglyát jól látott. Felfelé menet láttak néhol vad kecskét vagy vad zergét, köztük kószáli kecskebakok is voltak. Tíz, tizenkét, tizennégy, tizenhatos, talán huszas falkákban voltak együtt. Minden falkánál volt egy bak, amely őrt állott s ha embert pillantott meg. füttyentett. mint vala­mi juhász. Amint a többi zerge a füttyöt meg­hallotta, elkezdett futni, attól félve, hogy a vadorzóik le fogják lőni. Torony magasságú sziklákról ugráltak másik sziklára, mig a Tar­pataki völgybe értek. Ott Jent volt egy befa­gyott tó, amelynek csak közepe volt. nyitott. A bakók a tavon szép rendben, nagy tömeg­ben felállottak köröskörül s ittak a yÍzből, amit ők egy ideig nagy komolyan bámultak. Tehát akkor két napot töltötték a hegységben. íme id. Buchholtz György túrája a Nagyszá­júid csúcsra 1664 julius havában! Elvezettel olvashatja a mai turista nemzedék is ennek az úttörőnek a leírását « hálás lehet érte. hogy ránk hagyta. 6

Next

/
Thumbnails
Contents