Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-22 / 242. (2463.) szám

'PPACT-MaC^AP-RIRLAP

1930 október 22. szerda.

Tisztelettel meghívjuk kávéházunk megnyitására:

Familien-Café „lOUVRE"

Pralia 81., Náredni trída 20*

Prága, 1930. október 22. Pazdera a Spol.

Két és fél milliárdos vízügyi alapot

kér a kormány a nemzetgyűléstől

fti egész vízügyi program őt milliárdra van tervezve — A képviselőház mai ülésén a kormány három adéjavaslatof terjesztett he

Prága, október 21. A kormány a képviselőhöz mai ülésén benyújtotta az önkormányzati testületek pénzügyi gazdálkodásáról szóló 77. törvény módosítását, valamint ennek födözeteként szolgáló adótörvényjavaslatokat; éspedig a söradójavaslatot, s az egyenes adóról szóló törvény módosítását és kiegészítését, továbbá a vízügyi állami alap létesítéséről szóló javaslat. Az utóbbi javaslat indolo- lésa szerint

a vízügyi munkálatok körülbelül 25—30 évre vannak tervezve és ennek az invc-sr ticiónak költségei 5 milliárd koronára b csülhetők. A kormánynak az a szándéka hogy ezt a vizépitkez 'si programot két részre ossza éspedig első részét tizenkét év alatt, a második részét pedig tizenöt év alatt hajtva végre. A űzőnkét éves építkezési időszak 1930-íó] 19 U év végéig tartana és ennek költsége 2.210 millió koronában van előirányozva. A folyók hajózhatóvá tételére, kikötök építésére, a vízi erők kihasználására vonatkozó kiadásokat az alapból fogják fedezni. A közmunkaügyi minisztérium ezen alap fölhasználásával szabályozza, illetve hajózhatóvá teszi az Elba, Moldva, Odera, Duna, Morva, Vág és Tisza folyókat, továbbá kikötőket, különböző vizi- utakat épít, stb. Az alaphoz az állam az évi költségvetés keretében évente 68 millió koronával járul hozzá. Ebbe az alapba folynak be a vizierőkkel kapcsolatos adók. Az alap bevételeként tizenkét évre összesen 1713 millió koronát irányoztak elő, azonkívül törvénnyel fölhatalmazzák ezt az alapot, hogy 840 millió korona értékben kölcsönt vehessen föl évi 70 millió koronás visszafizetési részletekkel. A kölcsönt az állam garantálja. A kölcsönt negyven évre amortizálják, amikor az alap megszűnik és az átszáll az államra.

Az alap kezelésével a íközmunfcaügyii minisztériumot a pényügymimsztériummad egyetemben bízzák meg, melyeik minden évben jelentést kötelesek tenni az alap gazdálkodásáról a nemzetgyűlésnek. A javaslat részletes isméi bélésére még vissza tértink.

Födor képviselő beszélt a költségvetési bizottságban

Prága, október 21. A költségvetési bizottság ma délelőtt folytatta a belügyminisztérium költségvetésének részletes vitáját és anélkül, hogy ez befejezést nyert volna, a költségvetés további tárgyalását félbeszikifutták, hogy a bizottság a kormány által időközben benyújtott újabb javaslatokat farmija. A költségvetés tárgyalását valószínűleg november 9-e táján folytatják.

A nmi vitában felszólalt Salát szlovák néppárti, akt a tisztviselőknek a pártpolitikától való mentesítését követelte. Jezeik nemzeti demokrata után felszólalt Fedor Miklós országos keresztényszocialista párti képviselő, akinek beszédét lapunk legközelebbi számában fogjuk ismertetni.

Dieit német szociáldemokrata és Majto szlovák néppárti képviselő fölszólaláisa után a költségvetési bizottság ülése, végétért. A bizottság legközelebbi ülését irásbelileg fogják egybehívni.

‘

Befelezték 8 bukefesti iiemieiitisi igrárfconfereiitiáS

A bukaresti konferencián résztvett nyolc állam állandó bizottságot alakit — A legközelebbi agrárkonferencia Varsóban lesz

Bukarest, október 21. Kiszivárgott hírek szerint az agrárko nf erencia tegmap délutáni ülése rendkívül izgalmas lefolyású volt. A nehézséget a lett delegáció álláspontja okozta. Már olyan hírek terjedtek el, hogy a tárgyalásokat abbahagyják és a konferencia eredmény nélkül oszlik fed. A konferenciának csak résaben sikerült megállapodást elérni a benyújtott javaslatok tárgyában. Elhatározták egy állandó bizottság felállítását, amely az agrárkérdésekre vonatkozó adatokat gyűjti össze és erről az időnkint összeülő konferenciákon jelentést tesz. A legközelebbi agrár- konferencia november 11-én Varsóban iil össze. Ennek a konferenciának tárgya a földíehernientesités kérdése lesz.

Bukarest, október 21. Bulgária, Észtország, Magyarország, Lettország, Lengyel- ország, Románia. Csehszlovákia és Jugoszlávia kiküldött szakértőinek részvételével megszövegezték a bukaresti agrárkonferencia zárójegyzökönyvét. A jegyzőkönyv hangsúlyozza, hogy a varsói értekezlet határozatai értelmében Bukarestben összeült agrárértekezlet munkálatait befejezték. A kiküldöttek kidolgozták az állandó bizottság szervezeti szabályait, amelyet azonnal megalakítanak, mihelyt az államok ehhez hozzájárulnak, ezenkívül több bizottságot küldenek ki, amelyek egyenkint foglalkoznak azokkal a problémákkal, amelyek a nyolc állam együttműködését lesznek hivatottak lehetővé tenni.

Elhalasztották

a „Svanda, a dudás“

budapesti előadását

Budapest, október 21. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A budapesti Magyar Királyi Operaházban már a szezon eleje óta készülnek Weinberger Jaromir „Svanda, a dudás“ cimü operájának bemutatójára. Időközben a magyar sajtó egy részében oly jelenségek merültek föl, amelyek ebbe a művészeti ügybe politikai tendenciákat igyekeznek keverni. Úgy látszik, ez a körülmény indította arra Radnay Miklóst, az Operaház igazgatóját, hogy az opera bemutatóelőadását egyelőre elhalasz- sza. Értesülésünk szerint a bemutató elhalasztása ügyében a Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete szerdai igazgatósági ülésén tiltakozui akarnak az ellen, hogy művészeti kérdésekbe politikát keverjenek.

A Városi Színház átveszi az operát?

Budapest, október 21. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Sebestyén Géza, a Városi Színház igazgatója, tárgyalásokat kezdett Radnay Miklóssal, az Operaház igazgatójával arról, hogy átveszi az Opera-háztól „Svan- cla, a dudás“ cimü darabot. Eredetileg ugyanis a Városi Színház akarta szilire hozni ezt az operát, időközben azonban a szerző az 'Opera- házzal állapodott meg a darab bemutatójára vonatkozólag. Az Operaház már 15.000 pengőt fektetett bele a díszletekbe és kosztümökbe, amiket nem használhat más darabhoz. A Városi Színház késznek nyilatkozott arra-, hogy a da- Tab díszleteit és kosztüméit is átveszi. Az operát novemberben akarja színre hozni Sebestyén igazgató. Mivel a tárgyalások minden valószínűség szerint eredménnyel járnak, annál fogva a magyar színpadi szerzők is elállóttak akciójuktól és igy remélhetőleg békésen fog megoldódni az egész ügy.

Romániában hetven középiskolát akarnak megszüntetni

Bukarest, október 21. A takarékossági program következtében a kormány Románia területén hetven középiskola működését akarja beszüntetni. Elvben a kormány elhatározta, hogy minden megyei székhelyen a jövőben csak egy állami fiuközépiskolát tart fönn és kivételt csak a legnagyobb városok képeznek.

Kirándistiás a Nagyszalóki csúcsra

— 1664-ben

Közli: Öreg turista

Idősebb Buohholtz György, a Historischer Geschíechtsbericht írója egyéb sok becses egyház- és művelődéstörténeti adat mellett egy érdekes és értékes turisztikai leírást is hagyott ránk, amikor megörökitette az utókor számára 1664 julius havában a Nagy szál óki csúcsra tett társas kirándulását.

1664-ben, julius havában, amikor a legszebb nyári napok jártak, tizedmagával — a nagyszalóki lelkészt: Topertzer Györgyöt, akit Kirtanának is hívtak és egy vadorzót, akit vezetőül alkalmazott — magával vivén, elindultak Matheócról a Nagyszalóki csúcsra.

Az első napon a nagyszalóki határban a Sa- vanyukutnál ebédeltek: ettek s ittak. Délután 2 órakor tovább indultak és jót emelkedtek felfelé egészen a törpefenyő régiójáig, ahol annak szélén, még szálas erdőben éjjeli tanyát ütöttek, megvacsoráztak és ott háltak. De ébren kellett őrködnjiök a vadállatok miatt, mert a medvék nagyokat mormogva egészen a tüzig merészkedtek. Tüzes szálfákkal kellett őket távoltartaniok, ami miatt keveset aludhattak.

Másnap már 2 órakor hajnalban útnak indultak, keresztülhatoltak a törpefenyőn és a Királyorrig emelkedtek, amely oly magas, mint két-három templom. Ott egy ideig körülnéztek s ha kiabáltak vagy hangosan beszéllek, akkor szavukra négyszeres visszhang föleik úgy hogy a szavakat jól lehetett hallani é. érteni. Ehhez hasonló visszhangot ő soha ohol nem hallott életében.

A Király-orról jobbra az ólesznai gerinc felé fordultak s ezen emelkedtek egyre feljebb. Ennek felén elmaradt Topertzer György'- nagyszalóki lelkész, Fábry Márton, matheóci orgonista négy diákkal, mivel a fáradtságtól nem bírtak tovább. Buchholtz a többiekkel feljebb és feljebb hágott. De amikor már csak alig két puskalövésnyit kellett a csúcsig megtenniük, két diák: Greskovicz András és Kocsi György kidőlt. A megmaradó ttak azonban Isten nevében tovább haladtak, bár folyton testi- és élet veszedelemben forogtak. Végre négyen: Buohholtz György, Jani Márton, sze- pesszombati kántor, Wedser Márton diák és a vadorzó elérték a nagyszalóki havas csúcsát és áthágtak rajta.

Ott nézett azután igazán körül a magas és kerek Nagyszalóki csúcson. Megtekintette és megcsodálta Isten mindenhatóságát, amely a havasi hegységen nagy magasságban, annak oldalain annyi és oly nagy tavat alkotott és azokat oly hatalmasan fenntartja és parttal övezi, hogy ki nem ömlőnek, se gátjukat el nem szakítják, különben az ilyen csapás nagy kárt okozna emberben ée állatban egyaránt, miként 1662-ben, augusztus 6-án történt. Akkor ugyan az árvíz nem álló tóból, hanem egészen száraz helyről, nem messze a Királyorrtól, oldalt a Gerladhfalvi csúcs felé, tört elő. Ugyanis egy csöbör nagyságú szikla talán felhőszakadás vagy földrengés következtében levált. A víz oly érövéi tört kifelé, hogy sziklák repedeztek és gurultak lefelé, hordó vastagságú vörös- és lucfenyő szálakat tépett ki gyökerestől és sodort le s széles utat vájt, melynek nyomát még látni lehetett.

Fönt a csúcson karabélyból és puskából lőttek, de az nem ropogojrt és nem dörrent, úgy tűnt fel, mintha csak a gyujtóserpenyőre ütöttek volna. Vezetőjük, h vadorzó csak nevetett és monda: „Hiszen a fegyverek elsültek"- — amiről behatóbb vizsgálat után meg

is győződtek. Erre erősebben töltötték meg a fegyvereket és gyorsan elsütötték. Ezt egyáltalában nem lehetett hallani, még pattanni sem, de egy fél negyedóra múlva az első lövés után kezdődőit a dörgés és ropogás, mintha ágyúból és kartácsból lőttek volna. Erre azt hitték, hogy minden szikla és hegy le fog omlani és minden völgy betemetődik ? azt a durranást majdnem félóra hosszáig lehetett lent hallani. A csúcson meg olyan szél támadt, hogy le kellett feküdniük és szildákba fogódzniok, jóllehet előbb a legkisebb szél se fújt, sőt a levegő alig mozgott, hogy lélegzetet vehettek volna. Azért felfelé menet hó- labdát vittek a kezükben s azt nyalogatták, hogy el ne eped jenek, mert fennt ritka a levegő, ezért nem durrant ott a lövés, mig a középső levegőréteghez nem ért, szétterjedt, a völgyek öbleit be nem töltötte, csak akkor kezdett durrogni és recsegni annyira, hogy azok, akik alattuk voltak, megrémültek.

Felfelé menet ötször vagy hatszor felhőbe jutottak annyira, hogy sötét lett körülöttük és a nap nem látszott, amint azonban a felhők fölé kerültek, a nap újra előtűnt a felhők közül. Feljebb uj felhőket értek, amikor ismét homályos és sötét lett s körülöttük pára és bűzös füst terjengett, amely nagy gomolyog- ban hömpölygött, mig ebből a felhőből is kikijutottak és a napot újra szépen látták.

Alattuk azonban felhők voltak, úgy hogy lent nem láttak semmit s ez ötször-hatszor történt igy, mig a csúcsot elérték.

Ezalatt azonban szépen kiderült s amikor délelőtt tizenegy óra felé a csúcsra értek, egy felhőt sem láttak az égen. Derült, tiszta időién és a napfényben a csúcsról az egész Sze- pességet: városokat, falvakat s messze Lengyel- és Magyarországba láthattak. A Szepes- szombat körűi fekvő városkák úgy festettek, mint valami tángyakupaook a szántófőldön,

Késmárk, Podolin és Lubló városok mint valami szénaboglyák látszottak.

A Nagyszalóki csúcs, amelyen két. órát töl- iöttek, kerek, — légiéiül olyan tért foglal e), mint valami középszerű szoba, a Tarpatak felé eső oldalon egészen meredek és néhány száz torony terjedelmében látszik lefelé a mélybe, úgy hogy ijesztő a letekintés. Árva, Lengyelország és Szilézia felé azonban jól lehet róla tovább menni, ahol a hegység mögött még majdnem magasabb hegyeket és sziklákat lehet látni, mint a szepesi oldalról.

Ilyenféle élményben volt része 18 évvel később, mikor Danzigból és Poroszországból Kujavjenen át Magyarországba tért haza. Varsó mögött hat mérföld nyíre Lovicz felé egy tó partjáról veröfényes időben mutatták neki a Tátrát, ahonnan egy csúcsot, mint egy nagy szénaboglyát jól látott.

Felfelé menet láttak néhol vad kecskét vagy vad zergét, köztük kószáli kecskebakok is voltak. Tíz, tizenkét, tizennégy, tizenhatos, talán huszas falkákban voltak együtt. Minden falkánál volt egy bak, amely őrt állott s ha embert pillantott meg. füttyentett. mint valami juhász. Amint a többi zerge a füttyöt meghallotta, elkezdett futni, attól félve, hogy a vadorzóik le fogják lőni. Torony magasságú sziklákról ugráltak másik sziklára, mig a Tarpataki völgybe értek. Ott Jent volt egy befagyott tó, amelynek csak közepe volt. nyitott. A bakók a tavon szép rendben, nagy tömegben felállottak köröskörül s ittak a yÍzből, amit ők egy ideig nagy komolyan bámultak. Tehát akkor két napot töltötték a hegységben.

íme id. Buchholtz György túrája a Nagyszájúid csúcsra 1664 julius havában! Elvezettel olvashatja a mai turista nemzedék is ennek az úttörőnek a leírását « hálás lehet érte. hogy ránk hagyta.

6