Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-22 / 242. (2463.) szám

1930 október 22, szerda. riyttM-MAG^AR-HlRLAE? 3 Bethlen István az egységespárt értekezletén fölvetette a mezőgazdasági világkarteil eszméiét, amely egyedül tudná az agrárállamok helyzetét ÜICQiaVlfSIIE ® magyar miniszterelnök nagyszabású beszámolója Magyar­ország gazdasági helyzetéről — Sürgős intézkedések tör­ténnek a gazdatársadalom anyagi viszonyainak Kijavítása és a munkanélküliség enyhítés:; érdekében - A költségvetést újabb 20 millióval csökkentik teség a németek részére 103.978, vagyis 39.91 százalék. ebből levonva a zsidó nemzetiség 322.756 i ________103.978 426.734 ebből levonva a zsidó nemztiség uj számát 155.157-et 271.577 a® a szám, amelynek valahová el kellett to­lódni. A szlovákság száma 1910-ben a magyar statisztika szerint 1,694.440 volt, 1921-ben a csehszlovák statisztika szerint 1,962.800. Tehát akkor, amikor 10 óv alatt a szlovák­ságnak nem volt a világháború folytán termé­szetes szaporulata, a csehszlovák statisztika a szlovákság javára 268.360 többletet — sza­porodást mutat ki. És arai Kor a magyar és német nép számcsökkenése a szlovákság szá­mának emelkedési számával úgyszólván tel­jesen egyenlő, akkor világos, hogy a szlovákság javára történt a magyarság 30 százalékos eltolódásának átirása. Miután pedig legfeljebb 10 százalékos eltoló­dás indokolt a mindenütt érvényes statiszti­kai törvény szerint, az imperiumváltozás, a halár változás és a népszámlálási módszer vál­tozás révén világos, hogy a szlovákság több­lete csakis illegitim eszközökkel végrehajtott népszámlálás, machináció, erőszak és befolyá­solás uiján jöhetett és jött létre. Quod erat démon strandum. De be lehet bizonyítani konkrét példákkal is azt, hogy az 1919. és az 1921-iki népszám­lálás hatalmi célokat szolgált s a különféle machinációk valótlan adatokat juttatták az állami statisztikai hivatal mák feldolgozás vé­gett. Az állami statisztikai hivatal a meg- bizhaialtaii eredményért nem felelős, mert a felelős az, aki a becsületes nép szám látás­nál meg nem engedett eszközökkel kormá­nyozta az adatokat. Kassa, Pozsony és Losonc sorsa Az első példa Kassa. Itt az 1910. magyar népszámlálás 33.350 magyart mutatott ki, vágyás a lakosság 70.9 százalékát, az 1919-iki Srobár-féle népszámlálás, dacára annak, hogy Srobár 1918. november végén Kassán a vá­rosháza erkélyén kijelentette, hogy tudja, hogy a város lakosságának a 80 százaléka magyar, már csak 17.470 magyart mutat ki, ami 38 iszázaiákot jelent. Az 1921-iki népszámlálás pedig már csak 12.019 magyart mutat ki, ami a lakosságnak már csak 22.01 százaléka. A statisztika egyik megdönthetetlen szabá­lya az, hogy a nemzetiségi adatok eltolódása egy imperium változásakor vagy bármily más című legnagyobb változáskor nem lehet több, mint 10 százalék. Budapest, október 21. (Budapesti szerkesz- j tőségünk telefonjelentése.) Az egységes párt | tegnap esti értekezletén Bethlen István gróf miniszterelnök nagyszabású beszédet mon­dott, amelyben behatóan foglalkozott Magyar- ország gazdasági helyzetével és megjelölte azokat a módokat, amelyek segítségével a kormány a gazdasági krízist orvosolni igyek­szik. A miniszterelnök beszéde elején meg­bélyegezte azokat, akik korábbi beszédében defetizmust láttak, ö akkor azzal a komoly­sággal tárta fel az ország helyzetét, amiként az férfiak között szokás. A pénzpiac általá­nos válsága világjelenség és ezért nagyobb állami kölcsön megszerzése ezidőszerint aka- , dályokba ütközik. Ennek ellenére a pénz­ügyminiszter mindenkor biztosítani fogja az ország kiadásaira szükséges fedezetet. A ne­héz helyzet közepette a legsúlyosabb a me­zőgazdaság helyzete. Itt azonban még mindig .Magyarország gazdái ráírnák a legjobb helyzetben, mert a gabonáért mé­termázsánként bolettáral együtt 18 pengőt kapnak^ holott a szomszédos államok gaz­dái mindössze 10—13 pengőt. Bár a 18 pengő sem fedezi még a termelési költségeiket, amihez legalább 21 pengő szük- . séges.' A kormány gondoskodni káván a gaz- * dák helyzetének javításáról. Több megoldás merült fel és legvalószínűbb a boletta fel­emelése. A gazdatársadalomnak másik komoly pa- i nasza az, hogy a mezőgazda-sági termények , ára állandón csökken, az iparcőkkek ára azon- [ bán változatlan. Ez irányban szántén törté- ■■ nik gondoskodás, amennyiben a gazdatársad alom részére mostani forgal­mi áránál 40 -80 százalékká] olcsóbban fog forgalomba kerülni majd a legszüksége sebb áru, szövet és bőr. Bethlen miniszterelnök ezután érdekes prob­lémát vetett fel a mezőgazdaság súlyos hely- ; Zeitének megjavítása érdekében; előtérbe helyezte ugyanis a mezőgazdasági ; világkarteil eszméjét, amely egyedül volna hivatott valamennyi európai és tengeren­túli mezőgazdasági állam helyzetét megja­vítani. A többi megoldások, miként Briand páneuró­pai gazdasági szövetsége, preferenciáiig vá­mok, avagy a regionális szerződések, ame­lyekre Magyarországnak a Y oun g-terve ze t szintén módot nyújtana, politikai szempont­ból kivihetetlenek. A tervek kivitele termé­szetesen nem Magyarországon dől el, mert Magyarország hajlandó minden életrevaló megoldást száz százalékosan támogatni. A miniszterelnök áttért azután a külföldi állami kölcsön komplexumára és kijelentette, hogy amíg a Young-terr alapján sikerülni fog egy nagyobb kölcsönt kontrahálni, addig is az ország pénzügyi helyzete biztosítva van. i A mezőgazdasági hitel kérdésének állása ha­sonló az államkölcsön kérdésével. Sikerült a kormánynak különböző módon összesen 200 és fél millió pengőt a mezőgazdasági és ipari kivitel, a gabona, élőállat kivi te, a parcellá­zási és kisipari hitelakció lebonyolítási cél­jaira biztosítani. A válságjelenségek nem egyedülállók Ma­gyarországon, Németországban most -szállították le a köz- tisztviselők fizetését hat százalékkal, Snow- den pedig ugyancsak nemrégiben jelentette ki, hogy ígérete ellenére kénytelen az adó­préshez folyamodni, nehogy Anglia költség- vetési deficitet mutasson ki. Ezen elgondolá­sók' hatása alatt a r mágyar pénzügyminiszter a napokban ja­vaslatot terjeszt be a már megszavazott költ­ségvetés kiadásainak további 20 millió pen­gős csökkentésére vonatkozólag, A költségvetés csökkentése csakis a beruházási tételeket fogja érinteni. A kormány adóemelést tervez, amely csupán a fixfizetéses köz- és ma- gánalkalimazottakat fogja érinteni, mert 1929 junius 30. és 1930 szeptember 1. közt á megélhetési index 14 és fclszázalékkal csök­kent. ,< A fizetések maradnak a régiek, leszállítás nem lesz, mégis jogos a kereseti adónak progresszív, kulcs szerint való pótlékokká. E pótlékok*- nem fogja érinteni a szabadfoglalkozásnak ke­resetét. A kormány hasonlóképpen emeli a rész­vénytársasági tantiémek után. fizetendő adót. A munkanélküliség kérdéséről szólva, Beth­len kijelentette, hogy a munkanélküli segély demoralizál, ellenben fontos a munkaalkalmak megteremtése. Ezt szintén sikerült a kormány- i nak biztosítani, amennyiben építkezésekre a már megszavazott 50 millió pengőn fölül újabb 120 millió pengőt fordi-. tanak. Az összeg nagy és ha nem is szüntetheti meg. teljesen a munkanélküliséget, mindenesetre ja­vítja a helyzetet. Végül a miniszterelnök az ellenzéket objektív kritika gyakorlására, a sajtót pedig a pánik­keltő hírektől való tartózkodásra hívta föl. Be­fejezésül kijelentette, hogy az országot sikerült a második Mohács hely­zetéből kiemelni, számára a külföld előtt megbecsülést kivívni, valamint barátokat szerezni, s ily módon Magyarország külpolitikai helyzete sokkal kedvezőbb, miként azt sokan gondolnák. Bethlen miniszterelnök, beszédét a párt nagy tetszéssel fogadta és hosszasan ünnepelte őt. Budapest, október 21. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) Az egységes pánt teg­napi értekezlete után az agrárblokk végrehajtó- bizottsága ülésezett, amely elhatározta, hogy a kormánynak javasolni fogja, hogy a boletta árát métermázsánkénf! hat pengőről nyolc pengőre emelje íöL Budapest, október 21. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonj elöntése.) Wekerle Sándor pénzügyminiszter az egységes párt hétfő ests. vacsoráján a képviselők kérdésére nyilatkozott' az uj adókról. Wekerle elismeri, hogy az uj adó­nem elsősorban a tiszfcviselőtársadahnat terheli, de tekintetbe kellett venni, hogy a mai viszo­nyok között csak a fixfizetések jövedelmére le­het, mint megfelelő, szilárd adóalapra bizton- ■Sággal számítani, Kassánál az eltolódás a két népszámlálás­nál a magyarság kárára 32.5 százalék, illet­ve 48.3 százalék. Ez a differencia maga bizonyítja az 1919. 1921-es népszámlálás adatainak megbízhatat­lanságát és hogy ezeknél a népszámlálások­nál illegitim eszközök szelepeitek. De meg van ennek a bizonyítéka abban is, hogy az állami statisztikai hivatal adatai szerint az 1925-ös választásnál az országos keresztényszocialista és a magyar nemzeti pártra, erre a két magyar pártra és a Mikle- pántra az összes szavazatok 30.8 százaléka esett, abszolút számban 7.536, az 1929-es választásnál pedig 7.158, ami az össz- szavazatok 31.5 százaléka. Hát hol van még ezen felül azon magyar vök sok nak a száma, amelyek a szociáldemokrata pártra, a kom­munista pártra, az iparos és kereskedő párt­ra és a zsidó pártra adattak? Ha ezeket a Yokisokat szerényen abszolút számban csak 1000-nek vesszük, akkor kijön, hogy a ma­gyar voksok 34.9 illetve 36.5 százalékot repre­zentáltak. Ennél a százaléknál pedig a ma­gyarság lélefcszámaránya se lehet kisebb. Az 1910-iki magyar népszámlálás adatai szerint Kassán a 'tótul beszélni tudók száma 22.113 volt. Az 1919-iki népszámlálásnál a tót anyanyelvűek, illetve a csehszlovák sta­tisztika terminológiája, szerint a szlovák nem­zetiségűek száma ezt a számot már megkö­zelíti, mivel 22.813 csehszlovákot mutat ki, amiben benne van a csehek lélekszáma is. 1921-ben azonban már sokkal több szlovák, illetőleg cseh van (32,146) mint ahányan egy­általán tudtak szlovákul vagy csehül 1910-ben. De nézzük Pozsony esetét. Pozsonyban volt a népszámlálás szerint 1910-ben 31.705 ma­gyar 40.5 százalék, 1919-ben 24.377 magyar, 29.3 százalék, 1921-ben 22.395 magyar, 24.03 százalék. Itt a differencia tehát 11.2, illetve 15.97 százalék. Ellenben az 1925. választásnál a fent említett három pártra az össz-szavazafok 21.03 százaléka esett és ezen felül voltak a magyar szociáldemokrata, a magyar kommu­nista és a zsidópárti magyar voksok. De itt is kimutatható a szlovák lakosság számának a mesterséges- utón való emelése, mert. hiszen 1910-ben tótul tudott 28.117 egyén, 1921-ben pedig csehszlováknak 37.776 van felvéve, amit a beköltözések, a zsidóiknak külön nem­zetiségként való kimutatása egyáltalán nem indokol Ezek a számok tehát eléggé beszélnek. Aztán ott van Dobőcza esete, ahol 1921- ben egy lélek vallotta magát szlováknak, a zsupán uj népszámlálást rendelt ©1 s. akkor az uj népszámlálás . eredménye az lett egy gutgesint. népszámláló biztos által szer­kesztve, hogy 114 szlovák lakosa van a köz­ségnek. Ám itt. van a legjellemzőbb példa, Losonc város esete, amely már az egész világot meg­járta. 1921-ben Losoncon hat uecát, amelyet ma­gyarok laktak, egyszerűen nem számoltak meg és így 2000 lélekkel csökkentették nem­csak a magyarságnak számát, hanem a la­kosság abszolút számát is, a magyarság szá­zalékos arányszámát pedig végzetesen meg­rontották. Hivatkozhatunk a pozsonyi esetre is, ahol több magyarok és németek által lakott bér- házat hagytak ki a megszámlálásból. És na­gyon jellemző az, amit Rádl professzor is fel­említ, hogy az 1910. évi osztrák és magyar népszámlálások egyéb nemzetiségű felirattal jelzett rovatait az 1921. évi népszámlálás több mint 50 százalékkal csökkentette és amint kimutatható, muzsikus s vándorcigányokikal nö vette a cseh és szlovák nemzetiségűek szá­mát. Ezek mind bizonyítható konkrétumok, amelyeknek megcáfolását meg sem kísérel­ték. A zsidókérdés .Tellomző az 1921-es népszámlálásra a zsidó­kérdés is. Ekkor ki lett mondva, hogy a zsidó külön nemzetiség. Fölállítottak ezzel egy lehe­tőséget arra, hogy egy jól elrendezett nyomás révén a zsidók jórészét külön nemzetiségbe so­rozhassák .és ezzel a magyarság és németség számarányát .megrontsák. Itt a licent, a trafik és egyéb anyagi előnyök megvonásával, illetve vagyoni hátrányokkal való fenyegetés, külö­nös tekintettel a zsidók nagyrészében elhatá­rozó jelentőségű opportunitásra, elérte a célját. Szlovenszkón és Ruszinszkóban 1921-ig a zsj dókérdés sohasem volt nemzeti mozgalom. .M*sg a történelmi országokban is csak 1919-ben kez­dődött igen miniatűr formában a zsidókérdés nemzeti mozgalommá fejlődni, mégis 4921-ben a zsidókérdés a következőképpen lett a nép­számlálás hatékony eszközeivel kifestve. Csehországban volt 79.777 zsidó vallásu, eb­ből 11.251 vallotta magát zsidó nemzetiségű­nek, vagyis egy hetedrész., Morvaországban 37.989-böl 15.365. vallotta magát zsidó nemzetiségűnek, vagyis az egy- harmadrész. Sziléziában 7317-ből 8381, vagyis kb. 45 szá­Szlovenszkőn 135.891-ből 70.522, tehát több, mint 50 százalék és Ruszinszkóban 93.008-ból 79.715, tehát több, mint 80 százalék. Vagyis ahol 1919-ben már egy kis zsidó nemzetiségi mozgalom volt, ott a leggyöngébb volt a zsi­dó nemzetiségi kategóriába való sodródás, ahol egyáltalában nem volt zsidó nemzetiségi mozgalom még 1921-ben, sem valódi, sem mesterséges, ott Szlovenszkón és pláne Ru- szinszkóban igen nagy számmal lettek föltün­tetve zsidó nemzetiségűek. A számok kétségtelenül igazolják, hogy nem a meg nem lévő nemzeti öntudat, nem a nemzetiség benső érzése, de egy kínosan erős presszió okozta a zsidó nemzetiség számbeli ki­fejezőjét. A zsidókérdés ilyetén kezelésének indoka egyébként főleg az volt, hogy a váro­sokban lenyomják a magyar kisebbség arány- számát a veszedelmes 20-as limithez, vagy az alá! így sikerült Kassán a magyarság lélekszá- mát 22%-ra szorítani, mert itt 10% zsidóságot tüntettek föl, holott az a heroikus küzdelem, amelyet a kassai zsidóság a zsidó elemi iskola magyar tanítási nyelvéért folytat, ékesszólóan mutatja, hogy a kassai zsidóság magyar kultúrában kíván élni s biztosítani akarja a maga számára a magyar nyelv használatának a jogát, itt y&n Nyílra város esete, ahol a 4%-nyi zsi­dóság szeparálásával éppen a 20%~os határ alá szorították a magyarság létszámát s ezzel a iCyitral magyarság nyelvhasználati joga elve­szett. A zsidóság főleg városlakó elem lévén, ezt a jelenséget minden városra vonatkoztat­hatjuk, amelyben magyar kisebbség él. Hózhatnék még egy csomó példát fed, d© azt hiszem, a felihozottak már ©léggé bizonyt*, tanak. Itt csak a hatalmi politikának a. men­talitását akarom még abban a tényb©n le- fotografálni, hogy dacára annak, hogy a népszámlálási vis­szaélések egy csomó esete hivatalos tudo­mására jutott a kormányzatnak, a nép­számlálási rendeletben erre vonatkozólag előirt szabály rendelkezését negligálva, a hamis adatok utólagos korrekcióját nem rendelte el. A hibás népszámlálási alap Az 1921. évi népszámlálás visszaélés©i az­ért voltak könnyen lehetségesek, mert a nemzetiségi adatot a faji hovatartozan- dóság kérdésével kívánták meghatározni, azt mondták, hogy: a népszámlálásnál a faji hovatartozandóság kérdésével, amelynek, egyik külső jel© az anyanyelv, kell mégha-- tározni a nemzetiséget. Ez nagy alapot adott a félremagyarázásokra. A népszámláló biz­tos faggathatta, vitathatta a faji kérdést úgy,, ahogy jólesett, a névből jogtalan következte­tést vont le s kapacitálta a szerencsétlen- megszámlálandó! szépen vagy erősen és n ceruzával Írott nemzetiségi adatot meg is változtatta, vagy a politikai hatóság által megváltoztattatta. A" nemzetiség; meghatá­rozás ezen módja egy szubjektív elemet: az érzést, amely a megszámlált önvallomásán bán tükröződött vissza és két külső jegyet; az anyanyelvet és a faji hovatartozási vette fel, amely a két utóbbi révén negligálták* eltüntették, megváltoztatták igen sok eset-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents