Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)
1930-10-17 / 238. (2459.) szám
1930 októbecr 17, péntek. Szüreti csatangolás a lévai szőlőhegyen ... Irta: Koperniczhy Kornél Léva, október közepe. Zavaros ital áll az asztalon: az idei szüret eredménye. Must — most, de bizony nem valami édes! Nem csoda. Folyton esik az eső s ez valósággal elmosta még a szüreti szagot is. Félretoljuk a mustospobarat és inkább a magyaros rózsákkal diszitett óboros kancsót, melyből pár szüret előtt még az „öreg hegedős*' öntött a poharunkba, vesszük kezelés alá és nézzük a szüreti munkát. Jó is azt nézni, hogy erőlködnek mások a szőlőprésen. Cavarják, szorítják, amíg bírják! Még senr lesz annyi mint tavaly, mert most sok elrothadt az esőtől. A kis társaság egyik tagja azt mondja: — Adjatok egy pisztolyt. — Minek az? — kérdezik. — Lőni egyet, hiszen szüret van! — mondja ő. — Nincsen fegyvertartási engedélyünk. Hej, de régen is volt az, amidőn a lévai szüreteken durrogtak a tarackok ott a Rákó- czi-ía táján. Most pedig csak egy árva pukkanást, de még csak dalfoszlányt sem hallunk ... A régi, híres lévai szüretek között is a leghíresebb marad az, amelyen egyszer Reményi Ede muzsikált. Aféle diszszüret volt az, amelyet akkor a Léván tartózkodó világhírű magyar hegedűművész tiszteletére rendeztek Léva notabilitásai a városi polgármester szőlejében, ahol azután a mester elővette hegedűjét és felzendült Reményi nagyhírű Repülj fecském je. A lévai szőlőhegyek édeskés levegőjében sok régi szép emlék lengés-ét érzi a lévai ember. És olyan furcsa az most, hogyha itt néha felcsendül még a cigányzene, azt Pestről hozza a rádió és a lévai cigány tétlenül lézeng hid alatt a hegedűvel, és korgó gyomorral ... Pusztul a régi magyar élet errefelé is. A kávéházakban sem kell a cigány, hanem „gépzene1* mellett táncolnak, mulatnak. kiknek van hozzá kedvük és módjuk. Hajdan itt a szőlőhegyen szüretkor kevés volt a lévai banda, a vidékről is bevetődtek a malac-bandák és sorjában felkeresték a „haj- lokokat**, ahol a kancsó bor is, meg a pár hatos is kinézett a számukra. Ezt még mi, ma élők saját szemünkkel -láttuk. De hogy még régebben milyen élet volt idekünn a hegyen, abba némi bepillantást kaphatunk abból a rendtartásból, amit Csáky Pál gróf őnagysága, Léva örökös ura és főkapitánya adott ki a hegyközségek részére az Urnák 1669. esztendejében. Jellemző erre a korra, hogy a gyepük (kerítések) jókarban tartására különös súlyt helyeztek, olyannyira, hogyha a rossz gyepűn valamely állat tévedt be a szőlőbe, nem az állat tulajdonosa tartozott kártevés esetén kártérítéssel, mint ma, hanem a szőlőbirtokosra mértek ki büntetést, azért, mert a gyepit elhanyagolt állapotban volt s a tehén vagy ló be mehetett rajta. Rákóczi Ferenc fejedelem tudvalévőén a lévai uradalmat kedvelt hívének: Bottyán János tábornoknak ajándékozta, azután, hogy Ocskay visszafoglalta Léva várát a labancoktól. Régi feljegyzések tanúsága szerint vitézlő Bottyán János generális uram ökreit is bennérték egy ízben idegen szőlőben. üvé Gyepű az kinn az Marha be ment ’tizen- ketthő penszben bünttessék. 5. Ha hogy az szőlő tőket kj törj, egy forint büntetésen, egy alatt ha tör, annak 60 pensz büntetése, egy vesszőt ki tör, annak tizen- kett pensz büntetése. 6. Ismét, Az mely ember szőlejét eladgya az Hegy biró előtt kély fölvallanj, az válló pénsz, mivel az kett feltől kett pensz jár az Bírónak, az Hegy Biró tartozik kj jelentenj tized ötöd napigh várion, az mely ember meghveszi, tizen ötöd nap múlván övé az Örök, tétessék az város (avagj) Begy ség Könvvjbe, medj áron vette megh, kik előtt vallották föl. 7. Ismét, Az mely embernek kára léiszen, menjen az Hegy birohoz, tartozik az Hegy biró hitj szerint kj mennj az túrákkal az kárt meglátni és megh itélny és megintél- jlek, az kinek mj kára lészen. 8. Ismét, Az iríeiy Barászdát elkapalilyak, a vagy hogy az kövön belül jár az kapa, az mely barászdában kő vagion kett hatvanon marad, hogy ha kjvetdk, melyet az Bírák tesznek oda, tehát az ollyan ember fél kézén marad. 10. Ismét, Ha a Gazda kedve éllen az Kapa! Szőlőn által megyen tizenkett pénsz büntetése. Ha más ember gyű m öl te éré, kett vagy három szőlőn által megyen hatalmaséi avagy akármij módón mennjen hetvenött pensz büntetése. Prága, október 16. A gazdasági miniszterek az agrártúltermelés által okozott ár- és piaci válság kérdéseit vitatták meg. A félhivatalos Prager Presse értesülése szerint a gazdaságpolitikai óvintézkedésekről szóló tárgyalások előterében a következő tervek állanak: Először is egy árleszállitási törvény, amelyet a szocialista pártok kezdeményeznek. A fogyasztást a vásárlóképesség emelésével valamennyi néprétegben erősíteni akarják, hogy ezáltal enyhítsék az agrárválságot és megakadályozzák a további árzuhanásokat. A cseh és német agrárpárt a mezőgazdaság számára hiteltörvényt akar szerezni, amelynek alapján a gazdasági köröknek tiz 11. Ismét, Ha Szőlőt Lopnak s rajta kapják Szabadok az Birák vele mibe büntetik, kett rész a Hegy biráké, harmada lészen az Szőlő pásztoroké. 12. Ismét, Ha vadaméig fát lopva ki ásnák s megh tudgjak az bírák két hatvanban megh bünteti. 13. Ismét, Az mely fa szomszédijának bárt tteszen, vigye a hegybírókat, minden fatol ha kj vágjak, huszonnégy pénsz jár, ha maga h atal imával vagja kj, kett hatvanod marad, Ha Pénigh a Hegy biró zálogot szedne, es valamelj ember maga hatalmával .az biró kezéből az zálogot kivenne, kett hatvanod maradna. 14. Ismét, Mikor szüretnek ideie vagion, az ki borra pénszt ád, az kivel mi rák az Geber- rel az bort, az birák mérjék' megh, mind az Gebrét, disát, másnap nem szabad, ezek voltának eleitől fogva az hegynek igasságai, mellyel az mj eleink Istenesen ellenek, mjs maradj lévén ezen igasságai mostan is akarunk élni. Szabad legjen penágh az Htegy Bírónak maga mellé eskütteket választani és az do- loghbau igassággal eljárni.“ Gróf Chjaikj Pali s. k. Nyaranta, mikor az Hegy Biró s eskütt Ur ami éket néhányszor láttam egy-egy öreg diófa árnyéka alatt gyűlést tartani, avagy kerülésnek idején mindég eszembe jöttének a lévai hegynek ezen régi igasságai és jó eleink Istenes élete, hogy mennyivel más volt az, mint most a mienk. Különösen igy szüretnek évadján, mikor az ő boruk még édesebb volt, mint a mienk és cigány járta a hegyet és nóta száll az őszi napsütésbe. Most csak az öreg diófák sársu'ló levelei zizegnek bps dalokat a borús esős őszbe. éven keresztül évi 10 miliió koronás hitelt lehetne biztosítani és végül egy megliatalma- zási törvényt kívánnak az agrár- és gazdasági válsággal kapcsolatos rendkívüli intézkedésekre. Ez utóbbi aligha fog megvalósulni, mert az egyes kormánypártok elvből visz- szautasitják a meghatalmazási törvény rendszeresítését és egy ilyenfajta rövidlejáratu törvénynek nem volna meg a kellő hatása. A kormánytanácskozások eddig még nem vezettek eredményre. A tárgyalásokat a jövő hétig megszakították, mivel e hét végén a német szociáldemokrata párt Teplitzben pártkongresszust tart. .................................................—«■—««hmbb——BBatttfftraiMMBgBEar Az államsegély, a közmunkák kiadása és a szlovák színészet újabb szubvenciókérése szerepeit az országos választmány napirendjén írlesiiriti törvényI kezdeményeznek a szocialista pártok Tíz éven át évi tízmilliós hitelt adnak a mezőgazdaságnak? Csáky Pál őnagysága szőlőbeli statútumait érdemes elolvasni a mai szőlősgazdáknak is. Természetesen a régi stílus helyenkint nehezen érthető. így különösen abban a részében is homályos, ahol a szürettel kapcsolatban intézkedik, nem áll előttünk világosan, hogy miről van sző. Valószínű azonban, hogy a mérő edények ellenőrzését szabályozza a gondos földesur. A grammatikája is érdekes és jellemző arra a korra, amelyben kiadatott. Amit ki akar emelni a mondatban, azt nagy kezdőbetűvel irja, akár marháról, akár pedig a hegybíróról is legyen szó. Ám az „istenes igazsághoz** való ragaszkodás „amellyel a mi eleink éltének** — igen érezhető bennük. A lévai hegyközség statumait ugylátszik, hogy a ladányi hegyközség törvénykönyvéből vette át Csáky Pál, amint arra írásának bevezetése következtetni enged, illetve a ladányi statútumokat megerősíti és kiterjeszti a lévai szőlőkre is, imigyen: „Anno 1669 die 26. 9 bris. Mégh kijátátott az Lévaij hegységhez való igasság az mijnemő igaságat éltének azelőtt, mostan is megh akarván azt az igasságot tartan ij az Ludánij hegységhez való kényből, melyek rendszerint igy vannak. Elsőben a Hegy B'Lrónak tisztj ez, mtegh járván az Szőlő Gyepüköt porontsollja megh a Gazdának, azkinek Gyöpüje rósz, tsinállya be. Másodszor. Melyen kj az Hegy biró az bi- rákkal járják megh ,az Gyöpülket, ba megh nem tsinaltak a Gyöpüü, tehát akkor tizenkét pénszben büntessék 'megh, az Uttan is ha úgy talal Íja, be nem isin alkja, akkor, huszonegy pénszben bűn fiessék. Harmadszor, ha az Gazda ellen az Gyepűtt valakij íJj hányná, kett hatvan penszben hűn tessék. , Ismét, ha az Marha a Gyepűn be megy az Pozsony, október 16. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) A szlovenszkói országos választmány ma délelőtt 9 órakor Országit József áléinak el nők le tó vei ülést tartott. A napirend előtt Kormán Mihály és Filloom Jenő dr. választmányi tagok jelentést tettek prágai kiküldetésükről. Az autonóm testületek pénzügyi gazdálkodásáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban az ország álláspontjának érvényesítését illetőleg bejelentették, hogy a pénzügyminiszter ragaszkodik álláspontjához és a már megállapított összegeken felül csak évi egymillió koronát ad öt éven keresztül. Az országos választmány csak hosszas vita után, amilyben t kiküldötteken kívül Dusek Viktor dr., Blanár Béla dr. és Alapy Gyula dr. vettek részt, hozott határozatot. Blxmár Béla dr. felszólalásában utalt arra, hogy az ország a községek költségvetésének szanálására ez évben 28 millió koronát folyósított, tényleg azonban csak 24 millió korona áll rendelkezésre. A folyósítandó összeget tehát redukálni kell, mert ez most már a rendes országos költség- vetés terhére fog esni és erre az oirszág az államtól több pénzt nem kap. A községek fejlődése ilymódon lehetetlenné válik. Alapy Gyula dr. szintén a községek fejlesztésének jelenlegi meg nem felelő állapotát ismerteti. Nézete szerint gondolkodni kell állami hozzájárulásról. Ezután a választmány egyhangúlag elhatározta, hogy folytatja a benyújtott memorandumában kifejtett álláspontja érvényesítése iránti küzdelmét. A napirend során az építkezési, ut- és hídépítési, viizmunkálati, műszaki és villa- anoeitáoi munkálatok és szállítások bérbeadására vonatkozó országos bizottság szervezését tárgyalta a választmány. A „válla- latba-adási országos bizottság** a tervezet szerint 24 tagból állana, akiket a képviselőtestület választ meg, felerészben a képviselőtestület tagjaiból, felerészben pedig lehetőleg szakértőkből. E bizottság adja ki a szállításokat húszezer korona és a munkálatokat ötvenezer korona erejéig. Ennél nagyobb összegű szállításokra és munkálatokra nézve beérkezett ajánlatokat véleményei javaslattétel után az országos választmány elé terjeszti, amely dönt az odaítélés ügyében. Az ügyek tényleges előkészítése minden ügyire nézve 'külön kisorsolt négy tag által történik. Végül tárgyalás alá kerül a’ bizottság ügyrendije is. Dusek Viktor dr., Blanár Béla dr., Fi lkom Jenő dr., Veresük Gyula választmányi tagok és Székács János kormánytanácsos hozzászólásai után az országos váldeztmány a beadott indítványoknak letárgyalása és a véleményes javaslat előké- szitése céljából külön bizottságot küldött ki. A pozsonyi szlovák színház, amelynek eddig la tartomány batszázeior korona szubvenciót adott, újabb szubvenciót kér. A szlovák színház az állam tél az évi 1.200.000 korona szubvención felül újabb 200.000 koronát kapott, most pedig a szili és rfispefcéaék folyósítására (még 539.000 koronára van szüksége, mert a színészek liámm hónap óta fizetés helyett csak előlegeket kaptak. Blanár Béla dr. azon nézetének adott kifejezést, hogy tisztára szubvenciókból színházat fenni ártani nem lehet. Ha a közönség érdeklődése nincs biztosítva, ugy a színház mindig nehézségekkel fog küzdeni. Vagy az a baj, hogy túl hosszú a színi éved, vagy nincs közönsége a színháznak, vagy lehet más oka is. Ha azonban feltétlenül fenn akarják tartani a mai állapotot, ugy a defficit pótlása nem az oiszag, hanem az állam kötelessége. Több hozzászólás után a választmány 2CÖ.000 korona szubvenciót saavazott meg a pozsonyi szlovák színháznak, egyutfial háromtagú bizottságot küldött ki a színházban lévő állapotok kivizsgálására és a defficit okainak felderítésére. Pozsony városának kislakások építése céljából felveendő 8 millió koronás kölcsönét a választmány jóváhagyta. Délután két órakor fejeződött be az országos választmányi ülés. Október 29-én, 30-án és 81-én ül össze az országos képviselőtestület és az ülések tárgy- sorozatán szerepel az 1931. évi költségvetés is. ŐSZE DIVATHÍREK Pál ■is, október közepe. Pártéban kitört az ékszerőrület. A kis midinet- fcek, nagy színészn őik, kezd ő gépír ók isaeezonyok és beérkezett kokottok az amerikai doíármágnéeok feleségeivel együtt ott szoronganak Mausboussin és Cartier ékszerkiáiltitásán. ahol az indiai maha- rádeák legendás ékszergyűjteményét megszégyenítő ékszert reáeiók és drágákéba lmok ragyognak. Ezen az ékszertiál'litásón a briliánson és szürke meg rózsaszínű gyöngyön kívül még csali egyetlen kő, a rubin a favorit. Újdonságképpen, a szenzáció erejével hat Cartier egyik nyaklánca, amely harminckét szögletesre csiszolt, gyöngyként felfűzött brill'iánsból áll. Legnagyobb szeme nagyobb mogyoró-, legkisebb borsőnagyságu. Ezenkívül a kiállítás egyik legszebb darabja egy rubin nyaköv, amelyet két részre véve karkötőinek is tehet használni. Egy amerikai doilármágnásnő vette meg a kiállításnak ba nem is a legszebb, de mindenesetre egyik legdrágább ókszergarni túráját, egy rubin- levelekből összeállitott nyakéket, íejdiszi, karkötőt és brobot. amelynek színe mélyen vöröses lila. Fantasztikus érték van itt felhalmozva ékszereken kívül púder- és cigarettatárcákban, dobozokban, toalettfelszerelésekben. retifcülzárakban és Írószerekben, amelyeknek egyetlen darabján sem hiányzik a rubintól vagy briliánsból való monogram vagy korona. * Bizarr, feltűnő és pikáns újításképpen Pár is mondain női lorgno-n helyett mostanában platina- foglalatú. brilliáns táncon csüngő, brilliánssal kirakott monoklit viselnek. Ez a monokli áLinókig nem hagy nyomot a szemsarkokban, mert belső tartó karikája valami lágy preparátumból készül. Nagy sikere van különösen a fekete, sima hajú nőknél, akiknek egész karakterét megváltoztatja, démonuvá teszi. * A szőrmedivat az idén minden eddigit felülmúlóan nagy lesz. Különösen bundákban, amelyek aránylag alig valamivel kerülnek többe ra dús szőrmézésü téliikabá’töknál. Ez utóbbiaknak lét- jogosultsága’ azonban délelőtt és rossz idő esetén elvitathatatlan. Nemes szőrmében legdivatosabbak a nerc és a breitschwamz, de mert ezek csak kevesek által fizethetők meg, mögöttük ott van mingyárt a breibsöhwanzperzsa, sőt a perzsaláb, a barna, vagy beigeszánü orosz csikó és a pézsma is. A mindig divatos rókák mellett helyet kérnek a lapos szőrméből készült sálak, amelyek különösen délutáni és kis estélyi ártalmaiknál nagyszerűen helyettesítik a különben elengedhetetlen belépőt vagy köpenyt. * A mindinkább magasodó derefeü ruhadivat mellett a kis, alacsony csipőfüzők végleg idejüket múlták. Ami könnyen érthető áo, ha meggondoljuk, hogy az alacsony csípőszorítók a derék húsát mind a derókvonal fölé nyomták s ezzel elvették a felső test finom, karcsú vonalait. Divatos fűzők az úgynevezett, kombinéfüzők melltartóval és vállszalaggal, amely az esti ruhák dekoltázsára való tekintettel tetszés szerint láncból, vagy straszból készült vállpánttal is kicserélhető. A fehér- és rózsaszínű fűzők mellett látunk kék, zöld, lila és sárga színű füzőmodelldket is, amelyek azonban csak azonos szinti ruhához viselhetők. * Őszi sportokhoz a lágy, nagykockás angol gyapjúszövetek és jerseyk mellett legdivatosabbak a tweed mintájú és élénk szinti kötött kosztümök hasonló szinü selyem- vagy gyapjusáiílat. s - kis gyapjubarettel. Külföldön a golfpályák ragyognak ezektől az őlénkszinü kötött ensemibléktől, amelyeket- a golfpályákról előrehatólag átvesz majd a korcsolya és a jégihockey is. * A dl vatforr adatom. amely a térddgérő szűk szoknyát lágyan hullámzó hosszú szoknyává változtatta, nem kíméli a rövidre vágott női hajat sem. Páris divathölgyeii már erősen növesztik fürtjeiket s szükség szerint pótolják is haimis loknitkkal, rolniikkal és hullámokkal. A löknie frizurát természetesen nyomon követi a bajd'iszek feltámadása is, ugyamnyiira. hogy az opera páholyaiban s a nagy fogadóéitól veken máris nagyon ©ok virág- és tolldiszes. söl szalagos és turbámos frizurát is látni. Szakemberek véleménye szerint e.-. .az empireizü hajviselet, atiig egy lépésnyire van már a XX. század elejének betétekkel tömött, egészségtelen, művésziek! ©n frízurakoloeszusaitól 6 UM l uii ’U'iv inmuiguijr. wi
