Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-17 / 238. (2459.) szám

19S0 október 17, péntek. 'pr»:gai-A\agííarhiulae> IÁM HŰI UUMUjntB* 7 A iői&kolás szemináriumok és leiadatai Prága, október 16. A szemeszterek megkezdődtek. Három egye­temi váróéban megnövekedett számú magyar főiskoláé lát a munkához s az egyetemi tanul­mányokhoz. A tulajdonképpeni egyetemi ta­nulmányok mellett azonban a mi sajátságos helyzetünkben nagy súlya és jelentősége van annak a diák­munkának is, amelyet főiskolásaink az ide­genben, a szorosan ve|tt egyetemi tanulmá­nyokon kiviil és ezek mellett, folytatnak és kell, hogy folytassanak. Tulajdonképpen ezt értjük a szükebb értelem­ben vett diákmunka alatt, ami sehol és sose mehet az egyetemi tanulmányok és előirehala- dás rovására. Ez a szükebb értelemben vett diákmunka há­rom részre oszlik: a diákság társadalmi, admi­nisztrációs és szociális, végűi kulturális mun­kájára. \Az idegenben tanuló magyar ifjúság társadal­mi életét rendszerint az egyes diákegyesületek, otthonok stb. közösen intézik s bár felfrissítő hatása és lélektani jelentősége kétségtelenül nagy, itt nem szükséges vele részletesebben foglalkozni. A diákság adminisztrációs és érdekvédelmi munkája már sokkal, több gondot okozhat az egyesületek mindenkori vezetőségének. Az egyesületi élet alapszabályszerü menete, beÍ6ő rendje, ügykezelése, az ezzel járó felelősség és munka kitűnő nevelő hatású, ha komolyan veszik és komolyan végzik. De ezenkívül ebbe a munkakörbe tartozik a diákság jóléti intéz­ményeinek vezetése is, a diákönsegély kezelése és szétosztása, a diákbizottságának felügyelő munkája, a könyvtár stb. A diákmunka kereté­nek helyessége és minősége nagyrészt ettől a munkától függ. A kereteiket azonban tartalommal mégis csak a tulajdonképpeni kulturális munka tölt­heti meg. Ennek a belső tartalomnak a megadása, a ke­ret kiköltése, a diákmunka leglényegesebb, legfontosabb része az, amit egy pár esztendő óta a diákság a szabadegyetemi előadások he­lyett, illetve ezek rendszeresebb és bensőbb kiépítésével, az egyéni diákmunkának nagyobb teret biztosítva a szemináriumok felállításával kívánt megoldani. A szemináriumok gondolata jó és életre való, ha eddig egyrészt a benne végzett munka iránya, vagy a benne végzett munka elégtelensége miatt a szemináriumi gondolat nem is nyert mindenütt döntő győzel­met. létjogosultságát s szerepét már elfogadta a diákság egésze. Az eddigiek alapján, a múlt tapasztalatait felhasználva, ez idén már a sze­mináriumok munkáját tényleg olyanná kell kiépiteniök a diákságnak s szemináriumi veze­tőinek, hogy az semmi kívánni valót se hagyjon hátra. A szeminárium lényege a szemináriumi tagok ténylegesen elvégzett munkáján: az egyetemi tanulmány mellett, annak kiegészítésére, vagy az általános, illetve szaktudás bővítésére fordí­tott egyéni teljesítménye múlik. Mennél intenzivebb, tudományosabb, érdek- fesziíőbb és komolyabb egyéni munkát vé­geztek az egyes szakszemináriumok tagjai, annál nagyobb a siker és az eredmény. A szeminárium ,a komoly, tudományos egyetemi nivóju, autodiktatikus munka otthona kell, hogy legyen. Műhely, amelyben a tagok legki­sebbje és legnagyobbja részt vesz a szfcmi- náriumi munkában s a maga tudásával járul hozzá a kérdések műnél szélesebb és minél alaposabb megvitatásához. Hogy mindig legyen az ifjúsági vezető mel­lett egy képzett szakember, arról a felnőtt szakelőadók rendszeresítésével kell gondos­kodni. A szeminárium munkája és szervezete teihát a reorganizáció után nagyjából a következőképp képzelhető el: szemináriumok vezetői, diákok, megbeszélik az egyes szakszeminárium hozzáve­tőleges programját a felnőtt szakelőadóval. Az­tán fölveszik a szakszemináriumba a jelentke­zőket. Célszerű volna olyan jelentkezési ivet fölfektetni, melyen a jelentkezők kötelezik ma­gukad a rendszeres látogatásra 6 arra, hogy az önként vállalt vagy rájuk szabott feladatokat lelkiismeretesen elvégzik. A szemináriumoknak lehet hallgatója akárki, de az aktív tagok közt csak azok foglalhatnak helyet, akik rendsze­resen munkát végeznek. Épp ezért e azért is, mert mindenkit foglalkoztatni kell s a szemi­nárium lényege s közös részletmunka, egy-egy szemináriumban (ez szak szerint vál­tozik) ne legyen több 15—30 aktív részt­vevőnél. Ha egy-egy szemináriumba ennél több aktív jelentkező volna, ott párhuzamos szemináriumot kell felállítani. Viszont az állandó résztvevő átlagminimuma se legyen a tiz résztvevő alatt. Az első összejövetelen a két vezetőnek meg kell adnia a kiválasztott programot s egy összefoglaló ismertető előadás keretében meg kell világítania az összes perspektívákban a kiemelt matériát. Csak a maga érdekében cse­lekszik az előadó, ha aztán a részletes program kidolgozásánál tekintetbe veszi az igy elhangzó kívánságokat, változtatáeoakt, óhajokat. A je­lenlevőkről listát kell vezetni 6 ahol a látogatás megcsökkenése állandó, ott vagy a vezetőben vagy az anyagban vagy a hallgatókban hiba van: ott közbe kell lépni. Szabály legyen az, hogy a szeminárium nem azért van, hogy neve legyen, vagy hogy egy vezető címet kapjon, de azért, hogy a szemánárium tényleg dolgoz­zon: ahol erre nincs kilátás vagy nincs jelent­kező, ott az illető szakszemináriumot be kell szüntetni. Üres keretekre nincs szükség, annál kevésbé, mert a jó szemináriumi vezetők s a jó program egy-egy városban biztosan vonza­nak egy-két tucat tanulni vágyó munkaerőt. Ahol háromnál több szeminárium működik elegendő hallgatóval,’— mint például Prágában, ahol jogi, irodalmi, közgazdasági-szociológiai, orvosi, technikai és női szeminárium készül — ott . - * célszerű, ha a szemináriumok kéthetenként | egyszer kétórás összejövetelt tartanak. Ahol kevesebb a szeminárium, ott hetenként lehet összejönni. Az összejövetel első felét a | felolvasásokkal, könyvbeszerzésekkel, a másik felét a megbeszéléssel kell elfoglalni. A szemi­nárium menete, nívója vagy vezetője ellen a résztvevőknek joguk legyen jobb ajánlattal elő­lépni (panaszkönyv, — az ifjúság részéről el­hangzott kivánság, amit méltányolni kell.) Nem helyes, ha a szeminárium egy szemesz­teres programja nagyon széles anyagot ölel fel, kivéve, ha nem általános ismeretterjesztés a célja. És fontos tudni, hogy a szemináriumoknak nem lehet feladata az, hogy a beiratkozott fiuk legjobbjának nívó­ján vagy annak álláspontján maradjon, ha­nem ennél több: az, hogy együttes munkával tegyék közkinccsé a szaktéma vagy problé­ma minél többoldalú megértéséhez szükséges tudományos anyagot, a szakirodalmat. Az idevágó anyagot a gondos kiselejtezés után tehát szét kell osztani s a referátumokat ponto­san számon kell szedni. Ezzel meg van oldva a tagok aktív részvétele s foglalkoztatása is. A szemináriumok rendszeres programja mel­lett azonban hátra van még az egyes ad hoc vagy általánosabb témájú, idegen előadó elő­adásainak problémája is, a régi szabad egyetemeik átmentése. Ezt nem szabad elhanyagolni. Az ilyen előadásokat, ha szakkérdést tárgyal­nak, be kell osztani az egyes szakszemináriu­mok által rendezendő közös előadó estékbe, A gazdasági válság problémáit tárgyalta a szenátus A kormány tétlenül figyeli a súlyos problémák fölötti vitát Prága, október 16. A szenátus ma délelőtt megkezdte a gazdasági vitát, amelyet a koalí­ciós pártok oly nagy fontosságúnak nyilvání­tottak. A kormány részéről a vitában csupán Udrzsal miniszterelnök fog résztvenmi. Az ülést Soukup elnök délelőtt 9 órakor nyi­totta meg. Jaki német szociáldemokrata a ga­bonapiac helyzetével foglalkozik és a kommu­nisták zavaró közbeszólásai mellett az orosz dumpingra mutat rá. Amig Oroszországban ín­ség uralkodik, addig az orosz szovjetkormány dumpi agáron dobja világpiacra gabonáját, hogy pénzhez jusson és megfizethesse az Oroszországba szállított iparcikkeket. A szov- jetkormány azt hiszi, hogy ezzel nyomást tud gyakorolni a kapitalista államokra és hitelhez jut. Stmtny cseh nemzeti szocialista véleménye szerint a gazdasági válság feletti vita semmi újat nem hozhat, mert hiszen a legutolsó költségvetési vita folyamán már különböző terveket hoztak fel a válság enyhítése érdeké­ben. Elismeri, hogy a mezőgazdaság helyezető kritikus, az árak alancsonyak, de mindamel­lett a mezőgazdák jobb helyzetben vannak, mint az ipari munkások. A munkanélküliség egyre nő, a valóságban meghaladja az ötszázezret a kétszázezer hi­vatalosan kimutatott munkanélkülivel szem­ben. Stodola, szlovák agrárius' a világgazdaság általános helyzetéről tart előadást és ugyan­csak rámutat az orosz dumping veszedelmére, amely minden országot érint, mivel Oroszor­szág 2111 hajót bérelt, több mint egymillió tonnázzsal a Fekete tengeren, hogy az euró­pai és az óoeántuli országokba szállíthassa dumping-áron a gabonát. Már Franciaország maga is kénytelen volt magasabb vámokkal védekezni az orosz gabona ellen és a többi országnak is kötelessége ezt megtenni. Dundr cseh szociáldemokrata ugyancsak a munkanélküliség rohamos emelkedésének ve­szedelmére hívja fel a szenátus figyelmét, mert míg a múlt év szeptemberében 34.732 mun­kanélkülit jelentettek be, addig ez év szep­temberében már 53.214 munkanélküli szerepel a hivatalos jelentésben. Bergmann cseh nemzeti demokrata sok adatot idéz arra vonatkozólag, hogy milyen alacsonyak a mezőgazdasági termékek árai és hogy milyen nehéz küzdelmet viv most a kis­f azda, mert nemcsak az árak estek rohamosan, anem az adókat is oly könyörtelenül hajtják be, hogy a tönk szélére juttatják a kisgazdá­kat. A délután folyamán fölszólaltak Kovalik szlovák néppárti, Krejcsi cseh néppárti, Stol- berg német keresztényszocialista, Baosinszky agrárius, Stöhr német agrárius, Mikuliosek kommunista, Kotruba cseh iparospárti, Kostka német gazdasági párti szenátorok. Udrzsal mi­niszterelnök lapzártakor még nem beszélt, mert délután négy órakor minisztertanács kezdődött, amely este hat órakor még tartott. igyekvő falusiak találták meg a holttestet, amely már erősen oszladozó állapotban volt, Az államügyész a bizonyítási anyagból úgy látja, hogy Szegény előre megfontolt szándékból gyil­kolta meg sógorát, akinek félmillió koronát kitevő vagyonában részesedni akart. Szegény János először beismerte, hogy meg­gyilkolta sógorát. Később meggondolta magát és azt vallotta, hogy véletlenül vágta fejbe Jankülár Istvánt, de mikor látta, hogy sógora nagyon szenved, könyörületből még egyszer fejbecsapta, hogy megszabaduljon szenvedé­seitől. A múlt esküdtszék! ciklusban már ki­tűzték a gyilkossági bünper főtárgyalását, amelyen' Szegény János újból megváltoztatta vallomá­sát és kereken tagadásba vette, hogy bármi része is lett volna sógora halálának előidé­zésében. Az első tárgyaláson a bíróság szükségét látta újabb bizonyítékok beszerzésének és a tárgya­lást elnapolta. Ilyen előzmények után került másodszor is az esküdtbiróság elé Szegény János, akinek aovoa iránt megy érdeklődé* mutatkozik ée A Nyitra, október 16. (Saját tudósítónktól.) A nyitrai esküdtbiróság tegnap egy nem min­dennapi érdekessége bűnüggyel foglalkozott, amelyben a bizonyítási eljárás a szokottnál is szélesebb mederben folyik s az Ítélethozatal­ra előreláthatólag csak szombaton kerül majd sor. A bünper vádlottja Szegény János ghi- meskosztolányi legény, az inkriminált bűncse­lekmény: gyilkosság. Az áldozat: a vádlott sógora Jankülár István vagyonos községbeli gazda. A vádirat szerint Szegény János imM év au­gusztus 23-án éjjel iácsalta gazdag sógorát a ghimesi hegyekbe azzal az ürüggyel, hogy hazahozzák azt a szarvastehenet, amelyet a vádlott aznap vadorzás közben elejtett és el­rejtett az erdőben. Sógora mit sem gyanítva követte Szegényt az erdőbe és eljutottak a ghimesi várromok tövébe. Ott Szegény hátul­ról sógorára támadt és két hatabnts fejsze- csapást mért koponyájára. Az ütések szét­zúzták a sógor koponyáját és a halál nyom­ban bekövetkezett. A gyilkos falevelekkel takarta be áldozatának holttestét és haza­ment. a faluba. Csak betekkel későbben a munkából haza­melyek természetesen az egész diáknyilvános­ság számára hozzáférhetők. Igen fontos kérdés a gyakorlati eredmény szempontjából, hogy az állandó szakelőadók lehetőleg minden ösz- szejövetelen személyesen vegyenek részt s hogy minden egyetemi városban a szeminá­riumok közös felügyelet és vezetés alatt egyöntetűen és összhangban dolgozónak. Ha ezeket a szempontokat a szemináriumok ezidei reorganizációjánál figyelembe veszi a fiatalság s a helyi viszonyokhoz megfelelően használja fel. akkor biztosítani tudja nem csak a keretek felállítását, de az ezeket tartalommal kitöltő önmtivelő, tudományos, nevelő munkát is, ami magával hozza a bel­ső fegyelem, a munkakészség, a szaktudás és az általános műveltség annyira fontos, annyira szükséges emelését is. A szemináriumi munka komolyságával és tényleges eredményeivel áll vagy bukik a szü­kebb értelemben vett magyar diákmunka is. A kisebbségi magyar ifjúság pedig önmagával és magyar kultúrájával szemben vétkezik, ha egyé­neinek részletmunkájával nem áld be ennek a diákmunkának a szolgálatába. Különösen a mai középiskolákból most felke­rülő fiatalság az, amelynek legnagyobb szük­sége van erre az önképző, tényleg hézagokat pótló, autodidakta magyar kulturmumkára. (gy. d ) közönség már az első napon megtöltötte a hall­gatóság részére fenntartott helyet. A vádirat ismertetése után Szegény, egy tagbaszakadt pi­rospozsgás képű parasztlegény kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek és nem gyilkolta meg sógorát. A tanuk terhelőén vallanak a vádlottra. Egyik felemlíti, hogy Szegény már előzőleg végezni akart sógorá- vaj és korcsmái verekedést akart rendezni, hogy majd a nagy tumultusban észrevétlenül sógo­ra szivébe döifje a kést. A nyomozó csendőrök élükön a cs endarfőhadm aggyal egybehangzóm tagadják, mintha bármilyen fenyegetést, vagy tettlegességet alkalmaztak volna a vádlottal. Szegény órákon át beszélt a bűncselekmény­ről, amelynek minden legapróbb részletét feltárta. Sok olyan adatot közölt velük, ame­lyekről addig nem is volt tudomásuk. Ellene szól az is, hogy az ő fejszéje pontosan beleil­lett az áldozat koponyáján talált sebbe. Ered­ménytelen szembesítés után a bíróság újabb tanúkat hallgat ki. A tárgyalás túrt. Sir Herheri Sámuel lesz az u\ indiai alhirály London, október 16. Lapjelentések szerint India jelenlegi alkirályát, Irwin lordot, aki­nek hivatali megbízatása jövő év tavaszán le­jár, nem nevezik ki újból a tisztségre. India uj alkirályává valószínűleg Sir Herbert Sá­muelt nevezik ki. További 250 hindu! letartóztattak Bombay, október 16. Ma letartóztattak to­vábbi 250 személyt. A pánhindu kongresz- szus, amelynek hivatali helyiségeit lepecsé­telték és számos iratát elkobozták, ma reg­gel átköltözött a mohamedán negyedbe. Leszerelés nélkül nincs Pánewópa — Schashfi beszéde — Newyork, október 16. Schacht dr., a Német Birodalmi Bank volt elnöke, a Co’lumbia- egyetemen tartott előadásában behatóan fog­lalkozott Briand Paneurópa-tervével. Kijelen­tette, hogy a Briand-féle memorandumra ed­dig beérkezett válaszok meglehetősen tar­tózkodók s csupán Lengyelország és Cseh­szlovákia csatlakozott fönntartás nélkül a tervhez. Schacht véleménye szerint nem gon­dolható el az európai föderáció, mielőtt nem hajtják végre az általános lefegyverzést és a háború óta megkötött valamennyi katonai szerződést nem semmisítik meg. Ifjabb löldrengési észlellek Németországban Freiburg, október 16. Felsőbauen vidékein teg­nap éjszaka 23 óra 20 perckor kisebb földrengést észlelt a lakosság. A földluiHám iránya észak­keletről délnyugat felé huzédott. Mühlhausen, október 16. Tegnap valamivel éj­fél előtt földrengésre riadt fel a lakosság. A föld rázkódása csupán egypár másodpercig tartott és nagy pánikot okozott ugyan, de sem anyagiak­ban, sem emberéletben nem tett kárt. A dúsgazdag ghimeskosztoíányi gazda meggyilkolásának rejtélye a nyitrai esküdtbiróság előtt Meggyilkoltadé Szegény János gazdag sógorát a ghimes- kosztolányi erdőségben? — A megismételt beismerő vallo­mások után most mindent tagad

Next

/
Thumbnails
Contents