Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)
1930-10-17 / 238. (2459.) szám
^ Mai saémunk 12 ©P«ial ^ ^ <24^ “** 3 N<>tel( 8 1930 °ktÓb<’r Előfizetési ára évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több ^Siy«» szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Kő A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő'. politikai napilapja kelétől szerkesztő. DZÜRANYI LÁSZLÓ FORGÁCfí GÉZA Szerkesztőség: Prága 0, Panská ulice 12. H, emelet — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága IL, Panská ulice 12. 111 emelet. Telefon: 34184. SÖRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl Korntánykrizis Angliában a munkanélkQII-kérdés miatt? Baldwin régvárt nyilatkoiata a konzervatívok jövendő politikájáról Snowden optimista — Kividesen uj választások lesznek London, október 16. Baldwin tegnap a pártezervoz/et elnökéhez intézett írásában megtette rég várt nyilatkozatát a konzervatív politikáról. Baldwin levele hangsúlyozza, hogy az ország súlyos nemzeti cs ipari válságban szenved. A konzervatív párt fő feladata lesz messze- menően csökkenteni az improduktív kiadásokat. A legnagyobb takarékosságra van szükség, mert az egyenes adók olyan magasságot értek el, amelyek a lakosságot már •károsítják, jóllehet a lakosság érdekéiben vezették be azokat. Ha a konzervatív párt újból kormányra jut, első feladata lesz leszállítani a kiadásokat és az adókat. Baldwin azután a munkanélküliség elleni biztosi tás botrányáról beszél, amelynek reformját szintén szükségesnek tartja. Szerinte az ifjúságot demoralizálja ez a biztosítási sémá, amely régen elvesztette bárminő biztosítás jellegét. A konzervatívok hajlandók ugyan résztvenni a kormány által egybehívott pártok fölötti konferencián, amelynek a munkanélküliség elleni biztosítást kell megbeszélnie, azonban későbbi időkben végrehajtandó gyakorlati reform jogát fenntartják maguknak, amennyiben a konferencia kudarcot vallana. Egyidejűleg hangsúlyozza Baldwin, hogy az alapos védővámpolitika mellett van. Az egyre növekvő dumping megakasztására vámintézkedések szükségések s ezért egy konzervatív kormány azzal kezdené munkáját, hogy szükség-vám tarifát léptetne életbe kész árukra. A mezőgazdaság szempontjából is szükség van dumping-ellenes védőintézkedésekre és máris, szükséges megszabadulni minden ■szerződéstől és kötöttségtől, amelyek megakadályozhatnák ezeket a védőintézkedéseket. A birodalomnak szorosan össze kell fognia s ezért a konzervatív párt elfogadja a/ kanadai miniszterelnök által javasolt birodalmi kedvezményes vámokat. London, október 16. Baldwin nyilatkozatával egyidejűleg Snowden kincstári kancellár egy banketten, amelyet a londoni lordmajor a Meneten House-lban rendezett és amelyen, számos bankember és a City vezető üzletem,béréi vettek részt, expozét tartott pénzügyi politikájáról és jövendő terveit vázolta. Beszédéből a következő pontokat kell kiemelni: A kereskedelem régóta óhajtott újjáéledése sokáig várat magáira, de éppen most bem szabad pesszimizmusra hajlani, mert, ez egyike azon tényezőknek, amelyek gátolják a kereskedelem javulását. Snowden ném tekint pesszimizmussal a jövő elébe. Anglia kétségtelenül kevesebbe/t szenved a, gázdaiságá ráteág alátt. mint tn nagy ipari álSaniok néhántei. Anglia a legutóbbi hat hónapban termelése nagyobb részét tartotta fenn, mini Németország vagy Amerika. A kormány a munkalehetőségek megteremtésében sokban járult hozzá a föl éledéshez. A legutóbbi tizenhat hónapban munkalehetőséget teremtő terveket, hagyott jóvá, amelyek 150 millió fontot, ínyeinek, De en«4k a tevékenységnek bizonyos határa van. Snowden kijelentette továbbá, — akárcsak Baldwin a levelében — hogy a niunJöainéíkiiilá-biiJltofeitáfet tiszta bizMaitá- si bázisra kell risssjahozni, ; Közölte, hogy a növekvő munkanélküliség Prága, október 16. (Parlamenti tudósítónk jelentése.) Tegnap röviden közöltük, hogy Be- nes külügyminiszter expozéját a szenátus külügyi bizottságában is előterjesztette. A szenátus bizottsága az expozé után nyomban vitát kezdett s azt a késő esti órákban fejezte be. Az első szónok Richter János magyar nemzeti párti szenátor volt, aki beszédével olyan hatást váltott ki, hogy arra Benes két ízben is reflektált s a szónokok javarésze is többet foglalkozott Richter beszédével, mint a miniszteri expozéval. A több évtizedes parlamenti múltra visszatekintő Ridhter szenátornak a plénumban tartott beszédei valósággal eseményszámba mennek s különösen azzal tűnnek ki, hogy a kiváló debatter minden közbeszólásra az illetőnek saját anyanyelvén válaszol. Ez természetesen a nyugodtabb vérmérsékletű szenátust is mindig felvillanyozza. Richter szenátor tegnapi, bizottsági szereplésével bebizonyította azt, hogy a magyar diplomácia sima, előkelő légkörében ugyanolyan otthonos, mint a parlamenti szónoki emelvény harcos erődjén. Richter beszéde Richter szenátor beszédében a következőkei: modolta: — A külügyminiszter ur expozéjának végighallgatása után önfcénytelenüt eszembe jutnak Goethe Faustjának szavai; Nun stelő teli da, ich, armer Tor Und bin so klug, als wie zuvor. — A miniszter ur általános felszínen mozgó fejtegetéseinek ama részét, amelyben a háború előtti és háború utáni pszichét kritizálta, én is helyeslem s elfogadom. De ha még olyan szép rózsaszínű szemüveget is illesztek orromra, nem tudom észrevenni sehol annak az optimizmusnak oJaahf,, nmdly a miniszter ur beszéde végén meynjf'fl&boeflfo következtében újabb pénzeket kell majd e célra kivonni a kincstári hivatalból. A költségvetési kilátásokat illetően kijelentette, hogy nem lehetetlen, hogy a deficitet fedezni fog tehetni. ,— Az egész csehszlovák és részben a magyar közvélemény — ez tagadhatatlan — ma is a két hét előtt nyilvánosságra jutott elnöki interjú hatása alatt áll. Erre vonatkozólag szerettem volna valamit hallani a külügyminiszter úrtól, de úgy látszik, hogy a miniszter ur követi elődjeit, a régi diplomatákat abban az elvben, hogy a nyelv arra való, hogy a gondolatokat elrejtse. — Ha a miniszter ur hallgatott az elnöki nyilatkozatról, úgy azzal én kívánok részletesebben foglalkozni. Az elnöki nyilatkozat — J&ét veszélyes momentum van — mondja a nyilatkozat — amely Európa békéjét jelenleg fenyegeti. Az egyik a léngyel korridor, a másik Magyarország. Ami Magyarországot illeti, a veszély a magyarok által űzött pánmagyar politikában rejlik. Olyan Magyar- ország visszaállítása, amilyen a háború előtt volt, ki van zárva, mert a régi, oligarcha rezsim nagyon igazságtalan és elnyomó volt a nemmagyar nemzetiségekkel szemben. Másrészt azonban megértéssel viseltetem a magyarokkal szemben nehézségeikben s hajlandó volnék kedvező körülményeik között megengedni a jelenlegi határvonalak módosítását. Mindennemű határváltoztatás azonban a parlamentnek van fenntartva s a határokat lehetetlen módosítani a kis- és nagyantant beleegyezése nélkül. Különben ennek a változtatásnak nem kellene egyoldalúnak lennie, a mi államunk a saját javára szintén igényelhetne növekedést. Mielőtt azonban ez bármilyen formában lehetséges lesz, a magyaroknak meg •kellene változtatni ok a taktikájukat." — A csehszlovák köztársaság fenkölt feje két oly momentumot, ismer fel, amely Európa békéjét jelenleg veszélyezteti. Az egyik a lengyel korridor, a másik. Magyarország. Az elsősei! egyáltalán neon kívánok fogjlaljkpzaii, Ez diplomáciai levelezője megállapítja,, hogy a kabimettben egyenetlenség támadt ía munkanélküli kérdés miatt hogy ezt az egyenetlenséget a „válság" szóvá' löket megjelölni. A miniszterek egész sóin állítólag végleg arra a meggyőződésre jutott, hogy ía munkanélküli kérdés megoldása nefen lehetséges az eddigi módon. Több miniszter nincs ellene állítólag a védővámpo- Htikárnak som, mivel a kabinéit néhány prominens tagja hajlandó támogatni a do- mi ni ó itok ja vfáslaitnií. A lap a zon a nézeten Mán, hogy a parlament őszi ülés szálkának megnyitásakor elmondandó trónbesaéd inkább egy választási fölhívás, mint munikja- patogram jellegével bír és hogy sokkal előbb kerül] sor vá^sztásokna, (mint eddig hitték. ugyanis olyan dolog, amely csak N émet- és Lengyelország között intézhető el. Mi, a csehszlovák állam polgárai ebben az ügyben csuk teljes érdektelenségünket őrizhetjük meg. Bennünket csak a másik veszély érdekel: a Magyarországhoz való viszony s üt Benes dr. miniszter urat az interjú két momentumára kívánnám figyelmeztetni. — Az elnök ur hajlandó a jelenlegi határvonalak módosítását megengedni éspedig kedvező körülmények között. A másik momentum: mielőtt ez bármiféle módon lehetséges, a magyarok kénytelenek volnának taktikájukat megváltoztatni. Az elnök szavait a csehszlovák politikusok is megszívlelhetnék — Az elnök ur már a csehszlovák köztársaság tiz éves fennállása alkalmából a nemzethez intézett szózatában is érintette ezt a kérdést és ezt mondotta: „Nem várhatjuk azt, hogy a békeszerződések intézkedéseit mindenütt és mindenki ellenszegülés és tiltakozás nélkül fogadja. Magam is vonakodás nélkül megengedtem, hogy a békeszerződések bizonyos megvilágításokat követelnek meg. Ennek azonban lojálisán és nyíltan és becsületesen kell történnie, mert a valótlanságokká1! vagy éppen a hazugságokkal, a struccpolitikával való harc nem fog orvoslást hozni." — Egy sokat tapasztalt, ősz állannférfiunak a bölcs és nagyon jól gondolt tanácsai ezek, amelyeknek a siaját nemzeti testvérei, különösen azonban ama férfiak szivében kellene igen nagy visszhangra találniuk, akik arra vannak hivatva, hogy nemzetük sorsát felelős helyeken kormányozzák. A kormán yLondon, október 16. A Daily Tclograph Rwhter szenátor beszéde a külügyi bizottság oszíailan érdeklődése előterében A Benes által elhallgatott elnöki nyilatkozat kérdésének fölvetése felkavarta a szenátusi bizottság nyugodt légkörét Rkhtér visszautasítja az irredentizmus vádiát és követeli Magyarország és Csehszlovákia között a iá légkör megteremtését — Benes két ízben válaszol s a csehszlovák sajtó támadó hangját ő is elitéli — „Mind a kilenc elnöki nyilatkozat meg volt hamisítva** — Richter János az éles támadások pergőtűzében fölényesen megvédte a magyar álláspontot — A Karagyorgyevics- hajó katasztrófájáról a külügyminiszter bizalmas ülésen nyilatkozott
