Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)
1930-10-15 / 236. (2457.) szám
2 1880 október 15, szerda. >> lett volna állapita.niok Goebbels egészségi állapotát, sem pedig az a tisztviselő, akinek elő •kellett volna vezetnie, nem találták Goebbelst lakásán, mert a képviselő elrejtőzött és azokon a nyilvános gyűléseken sem jelent meg. amelyeken szónokolnia kellett volna. Védője nem jelent meg a tárgyaláson, csak levelet irt, amely szerint ügyfelének sokkal fontosabb dolga van, hogysem vádlottként jelenjen meg politikai ellenfelei pőréiben. A bíróság erre elnapolta a tárgyalást és fönntartotta magának a jogot, hogy határozzon a Goebbels ellen kiadandó elfogatási parancs fölött. Ms?iiaf&ozs& a renürffinök Berlin, október 14. Zörgiebel rendőrfőnök a Wolff-ügynökség egyik_ munkatársának adott interjújában kijelentette, hogy a tegnapi zavargásokat az könnyítette meg, hogy a rendzavarok elvegyülhettek az irodákból hazatérők tömegében. Fosztogatásokra nem került a sor. mert a nyomban megerősített rendőrség mindenütt energikusan közbelépett és számos letartóztatást eszközölt. Kijelentette még, hogy a legszigorúbb óvintézkedéseket léptette életbe további zavargások elkerülésére. Vegyes visszhang Hewyorühan Newyotrk, október 14. Valamennyi amerikai lap hasábos tudósításokat közöl a berlini tüntetésekről, amelyek mellett, a birodalmi gyűlés ‘megnyitásáról szóló tudósítások valósággal eltörpülnek. A birodalmi gyűlés első üléséről a -Newyork American a következőiket írja: ,,Áz amerikai kongresszus, vagy az angol parlament mél t ó s a g t e l j ess égé vei összehasonlítva a birodalmi gyűlés tegnap a fiatal rowdieík gyülekezetéhez hasonlított, akik jól szél akoztak“. Egyidejűleg azonban közli a lap a New Orle-1 ans-i fnvestiiuent Baucas Assóciation választmányának jelentését, amely szerint Németország mindennek dacátu érdemes a bizalomra. Á jelentés hangsúlyozza, hogy a politikai helyzet se rumi olyan mo mén bum o t nemmut a t fel, amely a német dollárobligációk biztonságát v esz é 1 ye zí e th e tn é. A newyorki lapok tulnyomórésze vezércikkben foglalkozik a berlini eseményekkel. A World azt írja., hogy a tüntetések ívom mutatnak arra, mintha nyugodtan ós bizlilommal lehetne tekinteni a nemgeti szocialistákra és hogy a birodalmi gyűlés további ülései is nyugtalan jellegűek lesznek. A német birodalmi gyűlés következő ülésszaka egész Európa szempontjából la legnagyobb fontossággal fog bírni. Amennyiben csődöt mondanak azok a kulissza- mögötti igyekezetek, hogy a szocialistákat behozzák a kormánykoalícióba a Brüning-kabineti támogatására, a lap szerint „valószínű a diktatúra, direktóriummal az élén" A Newyork Times ezzel szemben optiimisztíku- sabban ítéli meg a német birodalom jövőjét. A lap szerint a külföld kinyilatkoztatta a német demokrata rezsim stabilitásába vetett bizalmát a Németországnak nyújtott kölcsön formájában, azonban a kormány súlyos időknek néz elébe és sok türelemre, bátorságra és állam férfiúi művészetre van szükség, ba úrrá akar válni a nehézségek fölött. London a német helyzetről London, október 14. A Financial News egy vezércikkében, amely „A német válság" címet viseli, azt irja, hogy a tervezett és szükséges német gazdasági reformok, amelyek jelentős héresökkenteseket, továbbá közkiadások leszállítását tartalmazzák, soha sem válhatnak népszerűvé, annál kevésbé, mert a német ifjúságot abban a hitben nevelik, hogy a reparációs fizetségei; nélkül nem lennének szükségesek ezek az áldozatok. A munkásság előtt viszont a bérleszállitást kapitalista kapzsisággal magyarázzák. A lap szerint valószínű, hogy Brüning kancellár és kormánya szilárdan el van határozva végrehajtani a szükséges politikai intézkedéseket és pedig pariamentáris támogatással, akár pedig átmeneti gazdasági diktatúra révén, hogy végrehajthassa gazdasági programját. Brüning szerint a nyomor szülte az ellenzéki mozgalmat Paris, október 14. A radikális Voionté külön tudósítója előtt Brüning birodalmi kancellár a kővetkezőképpen nyilatkozott: A német kormány nem gondol a Young-tervezet revíziójára. Nem szándéka moratóriumot kérni. Azután hosszasabban nyilatkozott a Young-tervezetről, majd áttért Németország jelenlegi gazdasági válságára és igy nyilatkozott erről: „Ha Németországnak és Filanciaor&zágnak egymáshoz közelednie kell, a frandáknál; meg kell érteniük, hogy ez a nyomor, amelyben Németország leledzik, az inditóoka az ellenzéki mozgalomnak. Franciaországnak nem szabad bevonnia hitelét a legcsekélyebb riasztó jelentésre. Sajnálatos, hogy a Saar-íárgyalások megszakadtak. A probléma íeaideaése sok mindent másként hozott volna". Brüning dr. végül hangsúlyozza, hogy szükség van a Franciaországgal való egészen szoros együttműködésre. Harc a birodalmi gyűlés elnöki széke körül Berlin október 14. A parlamenti frakciók a holnapi elnökválasztással foglalkoznak. A centrumpárt, a bajor néppárt és a szociáldemokraták már délelőtt összeültek e tárgyban, mig a német néppárt és a gazdasági párt délután fog tanácskozni. A birodalmi gyűlés jövendő elnöke körül keletkezett szituáció még nem tisztázódott. A jobboldali lapok nagy hajlandóságot mutatnak arra, hogy eltekintsenek az eddigi parlamentáris szokástól, amely szerint az elnököt mindig a legerősebb parlamenti csoport kebeléből választják. Hangulatot csinálnak egy jobboldali elnök egységes jelölése mellett és ezzel kapcsolatban Seholtz dr.-t, a német néppárt képviselői klubjának elnökét emlegetik. Loebe szociáldemokratával, az eddigi elnökkel szemben azt hozzák fel, hogy alig lenne képes nemzeti szocialista első alelnökkel együtt dolgozni az elnökségben. Loebe tegnap kifejezetten kijelentette, hogy pártja elismeri az eddigi bevett szokást, amelynek értelmében az első alelnöki hely a nemzeti szocialistáknak jutna és nincs ellenvetése a nemzeti szocialista alelnökkel való együttmun- kálkodás ellen. Parlamenti körökben azon a nézeten vannak, Aspirintabletták fájdalom ellen! Orvosoktól ajánlva* ügyeljen a BAYER-keresztre! hogy ez a nyilatkozat lényegesen növeli Loebe kilátásait. A birodalmi tanács dolgozik Berlin, október 14. A birodalmi tanács vita nélkül fogadta el a hiteltörvény kormány tervezetét, amely lehetővé teszi a büdzsédeficit fedezésére szolgáló 525 millió márka összegéig lezárt külföldi kölcsön elfogadását Thüringia tartózkodott a szavazástóL A birodalmi tanács a hó végéig fog ülésezni, hogy elintézzen harminc, a kormány szanálási programjával egyetértő javaslatot. A birodalmi gyűlés elé ezek a javaslatok csak decemberben kerülnek. Berlin, október 14. Az állampártból kilépett ifjú német képviselők külön csoportba tömörültek Volksnationalo Reichsvereinigung néven. Elnökük Borncmann képviselő lett. Berlinben proklamálták a fémipari sztrájkot Berlin, október 14. A berlini fémmunkás- karlell, amely magában foglalja valamennyi tekintetbe jövő szakszervezetei, ma délelőtt összeült. A terv az, hogy a sztrájkot még ma proklamálják és holnap felszólítják a munkásságot a munka abbahagyására. A kommunisták külön akciót indítottak meg és már ma szóllitották fel a munkásságot, hogy hagyja abba a munkát. A munkásság azonban csak szórványos esetekben tett eleget a felszólításnak. A munkaügyi miniszter még ma érintkezésbe akar lépni a szakszervezetekkel, hogy még az utolsó órákban megkísérelje a sztrájkot elfojtani vagy legalább is kiterjedését csökkenteni és a szemben álló feleket újból összehozni a tárgyaló asztal mellé. A fémmunkások szövetsége, amely a sztrájkért és kimeneteléért viseli a felelősséget, hosszas bérharcra készülődik. Az összíémmunkásságnak.; száznegyvenezer embernek a sztrájkja a szakszervezeteknek hetenként hozzávetőleges számítás szerint 1.5—2 millió márkába kerülne. Berlin, október 14. A fémmunkás-kartell ma hosszabb tanácskozás után a tegnapi szakszervezeti szavazás beérkezett jelentése alapján elhatározta a sztrájk prok- lamálását, mert a szavazás messze ta‘haladta a sztrájk proklamálásához szükséges kétharmad többséget. A kartell határozata értelmében szerdán reggel megszűnik a munka Berlin 276 fémipari üzemében. IDEGEM EMBEREK Rt GÉN? IRTH: MÁRKI SÁNDOR Cop?rigfit b$ Paníúeon (37) Azt is remélte, hogy ezt a tanulmányt neki, a fehérhajunak és pirospozsgásnak, alkalma lesz megismerni, aminek már előre nagyon örül s feni rá a fogát, s célzást lett arra is, hogy nem egészen lehetetlen, talán valószínűbb, mint hinné az ember, hogy e minden bizonnyal pompás tanulmány olvasása után kellemes értelemben referálhat Amerikába, a tengerentúli igazgatóságnak, — s mikor ezt kimondta, arcán a tengerentúli Olimpus visszfénye csillant meg, s ő is szinte a nyelvével csettintett, s még sokkal pirospozsgásabb, kifürdőzötíebb, ki sportol tabb öregurak fehéríta-ju kollégiumát vélte látni. Ezek a gentlemanek, túl a tengeren, nem idegenkednek a gondolattól, hogy azoknak a milliárdoknak egy millíomodrészét, melyeket autógyáraikban, olajt ele pe i ke n, bányái k b a n és áruházaikban évről-évre összeszivattyuz- tak, megosszák néhányszor európai, fiatalember között, esetleg többször is megkaphatja egy kiváló európai fiatalember a dijat, — s ez igazán szép vonás volt tőlük, s csak hálás szavakkal tudott felelni. Megígérte, hogy legközelebb bemutatja azt a tanulmányt, melyet a stipendium esztendejében kidolgozott, s erőteljes kézfogások és pirospozsgás mosolyok és kékszemü pillantások között elhagyta az egyszerű vonalak, nagy ablakok, világosság és egészséges munka színhelyét. A tanulmány kidolgozását persze el kellett halasztani egy kis időre, mert most éppen rnás elfoglaltsága akadt, nőm olyan elvont, mint a kőzépeurópai gótika: meg kellett figyelnie hogyan fogy el ogv embernek a. pénze? Erre a megfigyelésre rövid életében már többszőr nyílott alkalma, mert mióta az e -zét tudta, soha nem volt. pénze, soha nem volt elég, annyi, amennyi éppen a szükséges Ideig futotta volna, — a nagyon kevés segítséget, melyet hazulról kapott, csak nehezen ós csorbán tudta felkerekíteni alkalmi munkákkal, tanítással, uzsorafizetségért végzett fordításokkal, irodai szokványmunkákkal. De soha nem gondolt még pénzre, az ember otthon ólt, egy nagy, közös, ismerős kenyérből harapott kisebb falatokat, ezt a kenyeret szűkén mérték, de mi történhetett odahaza? Nem történhetett semmi, az embernek akadt jövedelme, vagy nem akadt, talán villamosra se telt, de egy pillanatra sem jutott eszébe, hogy valami komoly, nagy nyavalya ez a pénztelenség, — nem jutóit eszébe, hogy éhen Í9 lehet halni, az ember bizonyos célokat tűzött maga elé s haladt feléjük, egyenesen vagy kitérőkkel, de mindenesetre haladt. Mit számított odahaza, hogy az embernek egy délután lyukas fillér sem akad a zsebében? Gondnak számított, bajnak, ki kellett találni valamit, munkaalkalmat, segélyforrást, de belül, ahol az ember él és egyensúlyban tartja magát, nem változott semmi. Tudott félni otthon a pénztől, hogy van-e vagy nincs? Dehogy. Minden nap elfogyott a pénze, minden nap elölről kellett kezdeni odahaza, de soha nem gondolt arra, hogy veszély fenyegeti, soha. S a végén mindig le lehetett utazni tanárnak Gyarmatra. De most nem tudott rögtön nekiülni a tanulmány kidolgozásának, melyet a pirospozsgás fehérhaju ur olyan kecsegtető ígéretekkel remélt tőle, mert egyelőre meg kellett figyelnie, milyen az, mikor egy embernek, aki távolról jön Párisba, bizonytalan időre, s aztán elmulasztja a hazautazás pillanatát, elfogy a pénze? Ez is tanulmány volt, s nagy érdeklődéssel adta át magát neki. A pénz rugalmas elem, s az a tulajdonsága, hogy szolgai módon tud alkalmazkodni gazdája természetéhez és légköréhez, s legkisebb egységeire bumolva is ér még valamit, ha ügyesen bánnak vele. Soha nem tudta, hogy háromezerhéfszáz sou ilyen mérhetetlen summa. Minden souban lehetőségek voltak, minden sou na k vásárló és életadó ereje volt, ha odafigyelt rá az ember. Igaz, ha csak egy pillanatra nem figyelt oda, a sónk rögtön összetapadtak franknak, mely tudvalévőén nem ért már sokat. Minden reggel átszámolta pénzét ezekben a napokban. Néha úgy tűnt fel neki, hogy vagyon fölött rendelkezik, melyet belátható időn belül nem tud elkölteni. Néha összezavarodott a számolásban, nem tudta, vacsorázhat-e még holna/p este? Váratlan csapások érték. A mosást hozták haza, s ki kellett fizetnie huszonhárom frankot, — ez a katasztrófa, mellyel nem számolt, egészen lesújtotta, főbeütötten bámult maga elé, reszkető kezekkel gyűrte zsebre a néhány tízest, mely az utolsó százasból még megmaradt, órákon át vándorolt fel és alá a szobában, tanácstalanul. Aztán, világos pillanatban, nevetni kezdett, jókedvűen vette a kalapját, elment egy moziba, zártszókre váltott jegyet, teljesen közönyös volt, hogy egy nappal, néhány órával elébb fogy-e el a pénze, mint számította? Néha ideges türelmetlenség fogta el, kívánta, hogy mielőbb túlessen rajta, a várakozásnak e kinos idején, ahogy a beteg figyeli magában a lappangó betegséget, szinte kívánta már, hogy kitörjön, túl legyen rajta, tudja, hányadán van? Elképzelte, milyen formában jelentkezik majd Parisban a pénztelenség, milyen lesz az első reggel, mikor lejön a hotelből, s nem tud már megreggelizni, nem tud felülni egy autóbuszra, mivel telik el az első nap pénz nélkül Párisban? Egyelőre még körülvette Páris, fényeivel és szelíd vonalaival, s amig egy frank, egy sou akadt a zsebében, ő volt itt a nyájas, átutazó idegen, akinek számára múzeumokat nyitnak ki, vendéglőkben terítenek, a színházakban felöltöznek a színészek és szerepet tanulnak, összeszoritott fogakkal, versenyt élt a pénzéi vei. A pénz szeszélyes volt, változtatta dimenzióit, tiz frank olyan összegnek tetszett, melyből három, összeszoritott fogakkal esetleg négy napig is meg lehetett élni, s csakugyan napokon át fillérekből élt, — aztán, a szertelen költekezési vágy és a fényűző életmód egy lázas pillanatában vásárolt hat frankért egy könyvet, vagy négy frankért egy szappant, s egyszerre felborult minden számi- fása, zsebében a szappannal, vagy kezében a könyvvel kábultan állt, nézett maga körül, sötét lett a szeme előtt. Megállt a hirdető-iroda elölt, nézte a P. 0. P, álláskínálatait, általában idősebb házaspárt kerestek főúri házba, vagy fiatal leányt j idősebb hölgy mellé. Egyik feladatra sem érezte alkalmas pályázónak magát Ha nem feküdt otthon az ágyon, felöltözve, ami egy kevés öncsalással még a legolcsóbb időtöltésnek tűnt fel — öncsalással, mert a szobát is fizetnie kellett, s ha valószínű volt is, hogy egy-két hétig nem figyelmeztetik, a szoba is luxus volt, az összes luxusok között a legnagyobb — ha nem feküdt felöltözve naphosszat az ágyon, úgy leginkább csak az uccán élt már ezekben a napokban, mert a legolcsóbb kocsmában sem lehetett harminc centimes-on alul eltölteni egy-két órát. A hidakon álldogált, s bámulta a horgászokat és sajnálta, hogy életének vagyonos időszakában elmulasztott horgászfelszerelést vásárolni, mert a horgászás igazolt és tisztelt időtöltés volt, egész napszakokat kitöltött, s nem kellett hozzá pénz, csak giliszták. így élt és várta, hogy elfogyjon a pénze, mely csodálatos szívóssággal ragaszkodott hozzá, két hetet húzott ki a kétszáznegyven frankkal, két hosszú hetet, igaz, hogy közben keveset evett, lefogyott és belesápadt. De még mindig kifogástalan öltözékben ment el reggel a Hotel Moliere-ből, s a kapuiban emelt fővel fogadta Monsieur köszönését, aki lapáttal és seprővel a kezében, a ház előtt az aszfalton is csak petit menage-t csinált, s kétszer napjában, reggel és este, evett ie, s egy újságot is vásárolt és tiz „szürke" cigarettát, mert a jauneről áttért a gris- re, mely ötödrészanyyiba került, s kesztyűjét és kalapját hanyagon elhajítva, keresztbevetett lábakkal, fesztelenül ült a Luxem- bourg-kertben egy pádon, a szagos és sűrű őszben, s a Figaro-t olvasta, — egészen úgy, mint egy idegen fiatalember, aki néhány hétre eljött. Párisba, látni és szórakozni, megnézni a Louvret, Napóleon sírját és a színházakat. S körötte állott még Páris, házaival és tereivel és emlékműveivel, mint valami látnivaló, melyet az idegennek módja vau szives érdeklődéssel megbámulni és szaporítani Ismereteit. Ebben a pillanatban még látta Párisi, még kívülről látta, s miiig egy sou akad a zsebében, ugv nézhet köri:!, mint egy panorámában. (Folytatjuk.)
