Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)

1930-09-14 / 210. (2431.) szám

10 T>RXGM-MA&^AR‘lTmMr> 1030 szeptember 14, vasárnap Százöt év előtt Pozsonyban szüretelt a „Sasfiók" Történelmi értékű emléktábla egy pozsonyi villa ebédlő­jében — Császári szüret 1825-ben Pozsonyban Pozsony, szeptember 13. (A Prágai Magyar Hírláp pozsonyi nmnkiatársától.) Ma már tiz és egynéíhány esztendő is történelmi fejezet, a száz és egynéhány esztendő, ami azelőtt egy­két mondat volt a történelem lapján, ma egé­szen megsdmn.lt, amire az események viihar- zásai után csak elfáradt szemmel és aggyal lehet visszaemlékezni. Az ezerkilencszázas ember lélekben, gon­dolkodásban és történelemiben más, mint az ezernyotcszázas volt, pedig a századok mögött nem zárul be vaskapu, de a történelmi kon­tinuitás átfüzi az egyikből a másikba az ese­mények szálait Az ezerkilencszázas ember talán nem tud­ja, de atavisztikusan érzi ezt a kontinuitást és a avcilláló jelen gondol athős napjaiban a múltba néz s eurőpai lelkét az emlékezés kábítószerével nyugtatja meg. Az ezerkilencszázas ember történelmi ér­deklődése rehabilitálja azt, amit a jelen a tör­ténelem mint morál ellen elkövet * (Bágyadtan süt a szeptemberi nap a pozsonyi vár oldalára, ahol apró házkalitkák húzódnak meg és színes gyapját alkotják az ódon várnak. A vár körüli séta: kacérkodás a tör­ténelemmel, őszi elmerengés a messzi múlt­ba. ősszel mindig kedves játék a múltba nézni, hiszen minden ősz lezár egy életdara­bot és múlttá finomit sok mindent, amiről azt hittük, hogy örökké jelen marad. A vár alatt éli Pozsony legkevésbé fejlődő városrésze: a Zukermandli a maga esemény­telen életét s a vár alatt szalad az ut Dévény felé, ahol megcsappant immáron a forgalom, mert vége a strand és kirándulás szezonjá­nak. A dévényi utón, alig az utolsó pozsonyi ház után, ott, ahol a lőpor torony volt és a ka­tolikus temető megelőzi a zsidók temetkezési helyét, a domboldalon, hatalmas kert húzó­dik s a kertben sárguló levelű fák között el­bújik egy kis villaszerű épület. Vaunak há­zak, amik tetszelegve állnak az uocák sar­kain és szeretik az esti város fényének raj­tuk tükrözés ét és vannak házak, amik szeré­nyen bújnak el vén fák között, mintha ál- motszerető lelkűk lenne. Ezeknek a házaknak rendszerint van mi­ről áknodniok . . . * „Vigyázz! Harapós kutya!“ figyelmeztet a drótsövényes kapun egy felírás, mikor be­csengetek. A két előszaladó kutya nem volt veszedelmes, sőt barátságosan szaglásznak körül, mintha megérezték volna, hogy az ón célom útja a ház mai gazdájához vezet, ah­hoz a két emberhez: egy férfihez és asszony­hoz, akikben sok lélekszépség és életroman- tika lehet, mert ide jöttek lakni, ahová fel- hallik a Duna sebes szaladásának moraja, ahol felszabadultan örül minden virág és min­den madár annak, hogy vége a városnak, az aszfaltnak, a lármán au e ahol nagyon néma és békés szomszédok: sírkeresztek vannak. Az asszony, a ház vörösesen szőke asszonya, tizenhat év előtt került Angliából ide. Nincs benne semmi idegenség, semmi meglepettség, amikor megtudja, hogy azért zavarom, mert látni szeretném azt az emléktáblát, ami his­tóriai értéket ad ennek a háznak. Bevezet az ebédlőbe, egy modem, Ízléses emberpár otthonába s az ebédlő és hálószoba közötti ajtó fölött van a hatalmas vöröses márványtábla, amely a következő német fel­írást tartalmazza: Hier gefiel es dem erhabensten Herrscherp&ar im Familienkreis® des Erzherzogs Kronprin- zen Ferdinand, des Erzherzogs Franz, dessen erlauchten Gemahlin und -des Herzogs von Reichstadt, vertraulichen Frohsinne hingege- ben, am XII. Oet. MDCCCXXV Wcinlese zu haltén. — Dies zum Denkmale von dem be- glüekten Eigentiimer dieses Weingartcns, Jo- hann Ottmann. Az ajtó két felső sarkában az építési szig­nóm látható: J. 0. AO. 1823. * Százöt esztendővel ezelőtt történt. Akkor is ősz volt, akkor is volt valami szomorúság a Duna vizének morajlásában, de akkor nem kéklett még hamvas szilva a kert fáin, mert szőllőkert volt a mai gyümölcsös helyén, nem voltak tükörablakok és modem bútorok a kis ház szobáiban, mert, ez a ház egy szőllőkert présháza lehetett akkor talán nem voltak sírok és sírkeresztek sem a kert szomszédsá­gában, de ott is szőllőtőkók sorakoztak és az őszi napsugár megkövéredett bogyókat színe­zett meg aranysárgára. Százöt esztendővel ezelőtt bizalmas j'ökedély- iben szüretelt itt egy szükkőrü társaság, amely­nek minden tagja szerepet játszott a törté­nelemben. Itt volt az a Ferenc császár, aki engedte, hogy helyette a könnyüvérü, felüle­tes, de ügyes Metternich kancellár intézze a birodalom sorsát, itt volt a jámbor Ferdinand, aki akkor mint 32 éves főherceg a trón örö­köse volt és itt volt a „római király", a ti­zennégy éves gyermek, akinek ereiben három birodalom Oaesarjainak vére csörgedezett s aki hét év múlva megtört szemekkel nézett Reflelcerüílibümk a földi légkör magasabb (rétegeit ostromló kutatásnak hősi korszakába. A Szászországban. folyó ratoétakisérletek, melyek aiz önműködően regisztráló meteorologiad műsze­reket miniden eddigit fölülmúló magasságokba akarják feljuttatni, csak aiz imént keltették fel a tudományos köröknek lázas és vár&kozásteljes fi­gyelmét. És már ismét egy veszedelmesen nyak­törő, de rendkívüli jelentőségű légi utazásról szóló hir járja he a világot. A svájci Pdccard tanár 17 kiolmiéter magasba készül emelkedni a tenger- szín fölé, hogy e szédítő magasságokban tudomá­nyos méréseket és megfigyeléseket eszközöljön. Mi emberek voltaképpen tengerfenéken élünk, a Föld ievegőtengerének a fenekén, mely minden tengervíznél mélyebb. A legtávolabb felhők sin­csenek 4—5 kilométernél magasabban fejünk fe­lett, de még sokszáz káloanéternyire tovább felfelé is van még levegő, habár mindig ritkábbá válva. Ez a dégteniger, mely földünket a világűr fagyos hidege ellen védi, nem az az ismeretlen birodalom többé, mint még alig néhány évtizeddel ezelőtt volt. A levegőköpenyt nagyjából kéit részre lehet osztani: az alsó, az úgynevezett troposzféra, mely­ben annak a, -valaminek végtelenül változatos és számunkra oly fonltos jelenségei játszódnak le, amit időjárásnak hiivunk. A hőmérséklet e réteg­ben felfelé gyorsan csökken. És a fölső, melyben viszonylagos nyugatom honol, — ott nincsenek fel­hők, sem változó Irányú szelek, sem eső, hanem örökös egyformaságban ikeringemek hatalmas, viz- szintes áramlatok, a hőmérséklet mindenütt és az egész évben egyforma 6 a már nagyon hág levegő 50—60 fokkal van zérus alatt. Mennél följebb, annál jobban nő a ‘hideg és élé ri a zérus alatti 100 fokot is. 80 kilométer magasban lebegnek a „vilá­gító éjjeli felhők", melyek vulkanikus kitörések­nek odáig feljutott igen finom eloszlású hamuból álló termékei. 100 kilométer magasban kezdődik az északi, fény sokszínű csóváinak és a hírhedt Heaviside-réteg anyagtalan erőinek a titokzatos birodalma, — valamivel följebb gyulnak lángra a Föld közelébe tévedt meteorok és aztán lassankint belevé6z e mennyei magasságoknak végtelenül hig levegője a világűr kietlenjébe. Ez az a sztratoszfé­ra, melynek legalsó rétegébe akar Piccard tanár emelkedni. Az Egyenlitőnél körülbelül 16—17 kilo­méter magasságban kezdőd - míg a mi szélességi fokainknál a két réteg közötti réteg körülbelül 12—18 kilométernyire a temgerszin fölött lebeg. Életünk minden szálával vagyunk a legalsó lég- réteghez kötve. Vannak — különben egészséges — emberek, kik már 800 méternyire a tengerszim fölött nem tudnak szívdobogás, kimerültség és a schőnbrunni kastély egyik szobájában álló (bölcsőjére és ezt mondta: ,ySzületésem és ha­lálom . . . csak ez a kettő marad rólam em­lékezetben." A ház tulajdonosa: Ottmann János hódo- Latteljes jóvoltából az is feljegyeztetett az emlékezés márványtáblájára, hogy 1825 októ­ber 12.-én a Sasfiók Pozsonyban szüretelt * — Ki volt az az Ottmann János, akit ily magas és fenséges vendégek tiszteltek meg százöt évvel ezelőtt? Az Angliából ideszakadt mosolygó asszony kedvesen mentegetőzik: — Én nem tudom, de úgy hallottam, hogy a város polgármestere volt. Én se tudom. Utána kellene nézni a város történetében, a levéltárban, talán az akkor már megjelent ,JPressburger Zeitung" hasáb­jain, de az már több lenne, mint egy délelőtti séta, futó látogatás, őszi elandalgás a nap­fény, az őszi ruháiba öltözött kert és a törté­nelmi reminiszencia hangulatának kedvéért. i—én. gyengeség! tünetek nőnkül huzamosabb ideig tar­tózkodni, — pedig a levegősürüiség ott még alig 4—5 százalékkal kevesebb, mint a tenger szint­jén. És mindamellett... az utolsó HimaMja-expe- dioióuaik a hősei napokon és heteken ált tartottak ki a legmagasabb földi csúcsnak, a 8000 méter magias Gaurizankámiak, hig atmoszférájában, — jóllehet ott a légsürüség már csak egy harmada a normálisnak! Igaz, hogy éveknek taéningjére, fokozatos megszokásra, oxigéntartáilyokna volt szükség, valamint még jónéhány elővágyázati rendszabályra, — és miég igy is halálos áldozato­kat szedtek a szervezetet rendkívül megviselő fáradalmak a tudós kutatók rettenthetetlenül bá­tor és erélyes csapatából. Léggömbök segélyével már 11—12 kilométerre sikerült emelkedni, mert ha a ballonból gázt en­gednek ki, úgy hamar vissza lehet térni az eny­hülést hozó alsóbb rétegekbe. Manapság néhány nagyszerű kutatóeszköz áll a tudomány rendelkezésére, melyeknek utján sok mindent tudtunk meg a földi levegő legvégső határairól is. Ezek az eszközök egyrészt a meteo­rológiának önműködően regisztráló műszerei, me­lyeket utasnélküli léggömbök egészen 30 kilo­méter magasságig száttiitotbak már föl és hoztak kinyíló ejtőernyő segélyével ismét a földre, — másrészt a színképelemzés tudományának és mód­szerednek csodálatraméltó tökélyre fejlődöttsége, mely távoli és különben megfcötelithetetlen dolgok­nak, mint amilyenek a magas és legmagasabb levegőrétegek, sok különféle vegyi-fizikai tulaj­donságait, halmazállapotát, mozgásait, hőmérsékle­tét, elketromos-mágneses erőit lehet megállapítaná. De Piccard tanár les* az első ember, aki saját, személyes tapasztalatból lóg beszámolhatni a sztratoszféráról. A magasságok veszélyeit úgy akarja kikerülni, hogy légi jármüvének alumínium-gondoláját a külső levegő ellen légmentesen zárja el. ő a lég­körnek már olyan rétegeit járja majd be, hol emberi élet még mesterséges oxigén-légzés segé­lyével sem tartható fönn, mert a tülkicsiny lég­nyomás miatt ereink megpattamnának a belső feszítéstől. Piccard tanár néhány órát akar eltöl­teni Ott, hol az atmoszféra már tizszerte ritkább, mint itt lenn a földön. A szüli, légmentesen elzárt aluminiumkamrának a légzési levegőjét — mint a tengeralattjáróknál — oxdgénkészülék és egy másik, mely a knlehelft szénsavat nyeli el, fogják a normális összetételt és nyomást illetőleg állandó frisseségben fenntartani. A rendkívüli hideg ellen, mely esetleg az 50— 60 fokot fagypont alatt is' elérheti, a bátor tudós Tamás Lajos: DRÁMA Felhő csókolja a Monté Maggiorv Lent a szerpentinen autó kanyarog. Mint az ólba zárt, dühös kutyák Csaholnak a békés partra a habok. Itt napsütés van, csak a tenger jelzi, Hogy valahol délen utra kelt a szék Tánc less. Már gyantázzák a vonót S esillámlik a parkett, a messze nyúló tér. Boldog tudatlanság, melyben a fold alseürf Még a legyezős pálma sem ingatja fejét. Mindent a bizalom vak ereje véd. Egy rebbenés és megszakad a fátyol, Riadtan menekül part felé a bárka — Vége az idillinek, kezdődik a dráma. (Laurama) úgy roméi védekezni, hogy a megfigyelő-MSke egyik fele feketére festve, durva-érdes M<u és a Nap felé fordult lesz, hogy meleget gyűjtsön., mág a feHületének másik fele meg termoezpaiLack-Mte lesz, tükörsimára csiszolása folytán a melegnek: belülről való kisugárzását megakadályozza. A szük­séges fordulatokat a léggömb egy kicsiny, elektro­mos hajtású légcsavar segélyével végzi majd. A tudós tanár merész légi utjának tulajdon­képpeni célja a világűr rövid hullámú sugarainak a megfigyelése és tanulmányozása. Nem napfényről vau itt szó, hanem egy — as osztrák Hess és az amerikai Millikan által néhány éve felfedezett — láthatatlan sugárzásról, mely betölti a világűrt és a bejutból látszik jönni, E sugárzás rokon a rádiumnak „gamma" sugaraival, de átütőereje többszázszorta nagyobb, mint a föl­dön ismert „legkeményebb" röntgen- vagy rádium-i sugaraiké. Míg ez utóbbiak a nehéz átérnek széte­sésénél keletkeznek, addig a világürsugaraik a‘ nehéz aitómsulyu elemeknek hidrogénből és hé­liumból váló képződésénél szabadultnak fel. E sugarak elmiéfleti magyarázatánál nagy szere­pet játszik Einstein egyik leghlirhedtebb tétele, mely szerint az, amiiit „anyag"-mák hívunk, semmi egyéb, mint igen nagy energiák sűrűsödésének a látható megjelenése és egyensúlya. Einstein kép­lete felvilágosít arról, hogy bármely anyagnak minden grammja félelmetes feszültségű erőknek olyan visszafojtott orkánját jeleníti, mélyet ha si­kerülne tetszésEzerint hasznosítani, akkor el tudná látni Budapestet világitáeli árammal egy egész hó­napra, vagyis körülbelül 20.000 tonna szénnek gőzgépben nyert energiáját pótolhatná. Ez az Ein- stein-képfct egy igen elvont és rendkivül bonyo­lult matematikai elméletnek az eredménye és mé-“ gis az utolsó 20 esztendő fizikai kutatásának egész sereg kísérleti felfedezését magyarázza meg. Kft*, lönböző, váratlanul talált törvényszerűségek, me­j Otthoni-Jéciikurákj Kérje az otthoni csizi ivó és fürdökurák használati utasítását. Csizlnrdő | lyek egymással semmi összefüggésben lenni, sót részben egymásnak ellentmondani látszottak, hir­telen elegáns és egységes elméleti magyarázatot ^kaptak. Különösen az említett rádióakttv atóm- átalakuióscknál föllépő nagymenyiségü energia vált érthetővé, mint egyénért éke látszólag elve­szett aíómsuly részeknek. így például 4 gramm héliumnak 4 egész és 32 ezred gramm hidrogénből való keletkezésénél lát­szólag elvész 32 mffligr. anyag valahová a nagy Semmibe, de csak a mérleg számára, mert helyette 8—10 millió voltos elektromos feszültség jelent­kezik. Viszont a modern elektronelmélet és a röntgensugarak technikájából ismert tapasztalati törvények szerint elektronok, melyek az ilyen nagyságú elektromos erő ellen keli, hogy ,fékez­zenek", tényleg egy sugárzást kell, hogy kibocsás- sanak, melynek tulajdonságai, hullámhossza és átütő képessége a Millikan által felfedezett világürsugarakével egyezik. így zárul a kör, mely Einstein elvont, eleinte érthetetlen és olyannyira támadott elméleteinek, meg értelmezésednek a diadala. Piccard tanár Emsteinnak a tanítványa és ké­sőbbi munkatársa. A földi légkör a vdlágüreugaraknaík jelentékeny hányadát feltartóztatja. Pdccard azt reméli, hogy ott fönn a magasban, hol a légkör sugárgyöngitő be­folyásának a nagynésze már megszűnt, feleletet fog találni sok olyan kérdésre, melynek megol­dásán eddig a legügyesebb kutatók is hiába fára­doztak. E kérdések nemcsak a szakfizikust érdeklik, hanem óriási gyakorlati jeieutőségüekiké is válhatnak. Mert ha valaha sikerülni fog azokat az őserőket hasznosítani, melyek egyelőire bazzá- fénhetettenűl vannak elrejtve az anyagnak látha­tatlanul kicsiny részecskéiben: a® aítómokbam, aktkor... erők fölött fogunk remdedkezm, melyek­hez képest az égnek a vüliámaá olyanok, mint egy törpe titánok meHett. A civilizáció egyszeriben megszabadulna az ipari energiatermelés összes gondjaitól és a legnagyszerűbb technikai problé­máik nyernének megoldást. Vájjon az emberiség elég érett lesz-e arra, hogy az akkor kincsévé váló mérhetetlen hatal­makat a kultúrának és a jó" étnek emeléséire for­dítsa és nem egy minden eddiginél rettenetesebb világégésben önmagát semmisítse meg? ügy hisszük, elég érett lesz, mert küflöniben kételkednünk kellene a világtörténelem fölött őr­ködő magasabb jÉrtelembon. 50,000 drb nemes gyümölcsfa-készlet! 1000 drb nemes gyümölcsfa 14.000 Ke. 100 „ * 1.500 Ke. 10 „ * 160 Ke. Amerikai és francia nemes öszibarackfa 10 drb 120 Ke, 100 drb 1.000 Ke. Ingyen adunk szept. hó 25-ig beérkézö rendelésekre: 1000 drb gyümölcsfához 100 drb másod­rendű gyümölcsfát. 100 drb gyümölcsfához 10 drb másodrendű gyümölcsfát. 10 drb gyűlmölcsfához 1 drb másodrendű gyümölcsfát. Amerikai gyümölcsös farmokat létesítünk pénz nélkül is földcsere ellenében 100 holdnál nagyobb területeken. Kérjük a rendelések mielőbbi beküldését, mivel az őszi ültetések jobbak, mint a tavasziak. SKOKRKA JÁNOS faiskolája, Párkány. Piccard tanár a sztratoszférába Irta: Neubauer Frigyes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents