Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)
1930-09-10 / 206. (2427.) szám
4 ^j^gaiMagVarhirlai? 1330 szeptember 10. sierda Százezernél több népgyIllés lesz a német választási harcok utolsó hetében A birodalom mulat a boros-keresztesek és a kommunisták egymást túllicitáló küzdelmén Az elcserélt Jelszavak — A hazafias kommunisták és a bolsevik! Kítier-párt — Kié Siresemann! Berlin., szeptember (A P. M. H. berlini munkatársától.) Patkányirtó, hajnövesztő, cipőkrém visszavonulásra kényszerül a plakátoszlópokon: a politika már semmi másnak nem enged helyet. Naponta, szinte órán,kint újabb és újabb kiáltványok próbálják a közönség érdeklődését felkelteni. Természetesen a két szélsőséges párt, a kommunisták és a uacionál- szocialisták vezetnek a propagandában. Az ő frázisaik illenek leginkább az uocasarok- xa. A felületes olvasó csak a végén tudja megállapítani, hogy a szélső jobb, avagy a szélső baloldal propagandája rikit-e feléje. Szinte szóról szóra átveszik egymástól a jelszavakat. A német kommunisták most ugvlátszik utasítást kaptak Moszkvától, hogy próbálják a nemzeti érzésű tömegeket meghódítani cs így promptul kikölcsönzik hozzájuk méltó szélső jobboldali kollegáiktól a jelszavakat. „Csak ezen az utón jut el Németország a Yöung-szerződés láncaiból a szabadság felél1* hirdetik a berlini vörösök. A Young- szerzodés láncait ugyan a másik oldalon találták fel, de nem baj. az ilyen csekélységekkel ők nem törődnek. A békeszerződés revízióját, az elvesztett területek visszaszerzését újabban szintén céljuknak tekintik — legalább is a választások előtt — a német : komnál n isták. Hitlerek zavarban vannak. Legjobb ar- ! gumentumaik'ól fosztják illeg őke' a baloldali riválisok. Pedig mind a két csoport egy és ugyanazon rétegből toborozza híveit. Bizonyítja ezt a következő példa is: A horogkeresztesek berlini vezetősége összeveszett a párt katonai alakulatával, a Sturmabtei lunggai. Mint kiderült, a horog- Keresztes hősök a zsoldot ke vedelték. Az összevetés eredményeképp a franciák és a zsidók meggyilkolását követelő indulójuk helyett azonnal az internacionálét kezdték énekelni. Göbbels, a berlini vezér, némileg elképedve hallotta a melódiaváltoztatást és sürgönyaött Hitlernek. Hitler megérkezett, pénzt hozott magával és elérte célját. Az in- te-rnacionále helyett ismét fölzengett a lelkes ajkakról: „Wir wollen keine Judenrepublik!" Hitlerek különben revanzsálták magukat a legszebb frázisokat eltulajdonító kommunistákkal szemben és az ő fegyvertárukból kölcsönvették az egyik leghazugabb frázist: „30.000 márka nyugdijat kapnak a német köztársasági miniszterek!“ harsogja a horogkeresztes plakát. Csak kuriózumként említjük meg, hogy ugyanaznap állapították meg 12.000 márkáiban a német miniszterek legmagasabb nyugdiját. De hogy még valamit hozzanak híveik tudomására, amit aztán a kommunisták igazán nem vehetnek át tőlük, a következő szép mondatot találták ki: „Csak olyan minisztereket tudunk szeretni, akiket gyűlöl a, külföld!“ A többi pártok persze nem tudnak hasonló hazugságokkal operálni és igy megmaradnak a szerényebb keretek között. A német néppárt például szellemet idéz. Reszkető írás a hatalmas plakáton csak ennyit mond: „Válasszátok az én pártomat! S trésé marni." A másik polgári párt, a Deutsche Staats- partei, erősen kétségbe vonja, hogy ez az üzenet valóban Stresemannlól ered-e. ügy a néppárt, mint az állampárt azt vallja, hogy ha Stresemanu élne, az ő élükön indulna a választási küzdelembe. Ezt persze ma már nem lehet eldönteni és igy csak a választások után fog kiderülni, hogy melyik frakciót ismeri el a német közvélemény a nagy halott pártjának. Hugenbergék zavarban vannak. Szövetségeseikkel, a nemzeti szocialistákkal nem tudnak konkurrálni. így megmaradnak a régi jó idők dicsőítésénél és azt hiszik, hogy a vezér, Hugenberg nevéből ered a lelkesi- !ő varázserő. „Mit Hugenberg für schwarz- weiss-rot!“ Ebben kulminál plakátbölcsessé- gük. A szociáldemokraták Berlinben elég tartózkodóan viselkednek és inkább a közvetlen meggyőzés fegyverét választják. Az uj pártok nincsenek altban a kedvező helyzetben, mint ők, akik kiépített szervezetekkel rendelkeznek és igy rengeteg pénzt kénytelenek áldozni a választók érdeklődésének felkeltésére. Különösen Treviranus pártja, a Konservative Volkspartei, rendelkezik nagy anyagi hátvéddel és megengedheti magának azt a luxust, hogy egy 700.000 példányban nyomott-8 oldalas újságot osztogasson ingyen. A Staatspartei sem akar szegényebbnek bizonyulni és a vasárnapi kirándulókat vasárnap este egy hétfői újsággal fogadta, mely szenzációs címek alatt nem tartalmazott mást, mint pártközleményeket és választási híreket. A német nemzeti párt viszont bőségesen kihasználja, hogy az Ufa-szinházak Hugenberg konoernjéhez tartoznak és délelőtt Losonc, szeptember 9. (Saját tudósítónktól.) A losonci főiskolás diákkongresszus programján az utolsó napon nívós előadások és viták kíséretében egy egész napra tervezett széliém-i ankét szerepelt. Sajnos, a tűi btosz- szu időt igénylő választások miatt az előadásokra az ézidei kongresszuson is aránytalanul rövid idő jutott. A diákkongresszus rendezősége ebből a jövőre azt a tanulságot vonhatja le, hogy a kongresszusnak ezt a lényeges és bel.-:^ értékében talán legjelentősebb részét a jöv..ben olyan időpontban tűzze fci, hogy annak nyugodt meg tartása és lefolyása ne ütközhessen semmiféle technikai akadályokba. A szellemi ankéton kifejlődő viták és véleménykicserélések igen fontosak a diákság szempontjából s megérdemlik, hogy azokra fokozott gondot fordítsanak. Az előadások és hozzászólások közül a következőket említjük fel: Dobos sy Imre a magyar nyelvű jogi fakultás felállításának kérdését veti fel s vázolva azokat a nehézségeket, amelyekkel a csehszlovák egyetemeken végzett és magyar vidéken élő ügyvédnek meg kell küzdenie, a magyarság számarányára hivatkozik, mely szerint erre az itt élő magyarságnak joga van. — Az elnök felkéri, hogy a kérdést cikk formájában dolgozza fel a Magyar Diákszem lében. Décsy Aladár a regős cserkészetet ismertette. A regős-cserkészet, melynek gondolata a volt Szent György-kör főiskolás cserkészeinek fejében született meg, nagyszerű pedagógiai eszköz volna, azonban a gyár korlat bún — egy nyarat kivéve — a regős járás nem vált valósággá, mivel azt hatósági rendelet betiltotta. A gondolat azonban életrevaló s megérdemli a realizálást. Horváth Ferenc a falu problémáival foglalkozott. Szerinte a falu problémája elsősorban szociális probléma. Az amerikai agrártermelés válságba juttatta a falut. A falu bizonyos tekintetben már nem falu, uniforinizáló- dás állt be s a népszokások és lélektani sajátságok szünőbeu vannak. Bár sok tekintetben van fejlődés és a korproblémák iránti érdeklődés a falusi nép közt, mégis ez gyakran nem egészsges formák irányában történik. Városi hatásra divatos és felületes énekek és táncok szorítják vissza a nép ősi művészetét. A falu fejlődése, különösen a magyarság jövője szempontjából igen fontos kérdés és éppen ezért szükséges, hogy erről az ifjúság minden romantika nélkül a valódi iényszemlélet alapján nyerjen tiszta képet. Balogh Edgár a regősmozgalmat és a főiskolások faluvándorlásait hasonlítja össze. Szerinte a regőcserkészel modern pedagógiai ösz- szeköttetést teremt a falu és a város ifjúsága között. Falumentő célja még nem lehet. A főiskolás vándorlás szociografikai s etnográfiái tanulmányút, ez már megfigyeli a falut. Az alapelv az, hogy a diplomás intelligencia a maga speciális szaktudománya számára ismerje ki a falu lehetőségeit. Az igy kiképzett és ilyen beállítottságú intelligencia a jövőben kedvező irányítást adhat a falu népének. Amíg azonban az ifjúság közéleti vezető szerepig fel nem nő, addig csupán megfigyelés lehet a oélja. két játszik, amelyekeín a Vilmos-esászár- bajuszos vezér különböző poziturákban beszél választóihoz. A többi pártok is kihasználják a toufiim propagativ erejét, igy például a szociáldemokraták külön autó-expediciókat szervezték, melyek városról városra járva választási toniilmokét mutatnak be. A kommunisták még tovább mennek és egy külön lemezgyárat organizáltak, mely agítációs lemezeket állít elő. A lemezek, egyik oldaláról kommunista indulók harsamnak, a másikon egy-egy kommunista vezér beszél. A borogkereszíesek inkább maguk ordítanak a lemezek helyett és egy csónakflolil- lát szerveztek: a bérli,nkörnyék: tavakon és folyókon 20 —30 motoros, vitorlás, evezős Tarján Ödön vezérigazgató az elnöki emelvényről hosszabban hozzászól a kérdéshez. Azok az álláspontok, mondotta, amelyek itt több oldalról is elhangzottak, együttvéve egy olyan egészséges irányzatnak a kiindulási pontját képezhetik, amelyet az egész társadalom életébe át kell vinni, mert a magyarság jövője szempontjából tényleg végtelenül fontos a magyar agrártömegek sorsa, •helyzete, jövője és problémái. Nagyon helyes, hogy a fiatalság intenziven foglalkozik ezzel a kérdéssel. Ami azonban az ifjúság megismerését illeti, ebben a kérdésben, úgy le nem tagadható, hogy ezek a megismerések még hijján vannak a teljes realitásnak. Azok a bajok, amelyek ezzel a kérdéssel kapcsolatban felhozhatók, nem újaik. Az itteni magyar társadalom, is tud ezekről és akarna is segíteni, azonban nekünk itt nincs semmi hatalmunk és megfelelő hatalom nélkül hiába akarnák mi a termelést racionalizálni. Az ifjúságnak különösen arról nem szabad soha elfeledkeznie, hogy a kisebbségi sorsban a Idsebbségi társadalomnak még azon problémák megoldásához sincs szabad keze, amelyek a legégetőbb megoldásokra várnak. Éppen azért, hogy az ifjúság ebben a fontos kérdésben is a realitásnak megfelelő tiszta és valódi képet kapjon, a falu problémáival való foglalkozásba be kell vinnie az idősebb s tapasztaltabb generáció tagjait is. Dobossy Imre azokról az akadályokról beszélt, amelyek a szlovenszkói magyar ifjúság munkáját akadályozzák. Szükségesnek tartja, hogy az ifjúság kimenjen a falura és tanulmányozza a viszonyokat. A napló alakjában feldolgozott adatokat aztán a téli szemináriumokban kell feldolgozni, hogy az eredmények a jövőre is megmaradjanak. Boross Zoltán dr. a gyarmatosító politika alakulásáról beszél. Ennek a politikának közvetlen következménye a magyarság elproletarizálódása s igy szerinte a magyarság élet- harca bizonyos tekintetben itt osztálybarccá süllyed. Ugyanakkor, amikor az ifjúság szociális harcot hirdet, egyúttal nemzeti harcot is v.iv. Rövádebb hozzászólások után Boross Zoltán dr. tartotta meg felolvasását Szocializmus és mezőgazdaság elmén. A nyugati indusztrializmus szemben áll a keleteurópai agrárizmussal, mert az amerikai tőzsde beleszól az európai agrár izmusba és megakadályozza a szocializmus előreszökését. Az amerikai töke most Keleteurópa felé tart. Csápjai már elérték Csehszlovákiát is. A keleteurópaiak ki vaunak szolgáltatva a nyugatiaknak. Csehszlovákia is inkább a messze Amerikából szerzi be búzáját, mint a szomszédos Magyarországból. Nyugaton már az indusztrializimie eltün-1 teli a nincstelen proletártömegeket. Ennek következtében nyugaton a munkásság elpolgárosodik, keleten azonban elproletarizálódik. Duka-Zólymi Norbert dr. a reális gazdasági politikát hangoztatja és minden utópia el- Jen beszél, mert ezektől reális eredmények lesónak von ni fel, egy ideig csendben halad- * nak élőre, jnajd egyszerre bömbölni kezdenek : „Deuísclilaml erwache, Juda vernecke!" Miután a parton sétálók közöt' jónéhányan vannak, akik a kedves felszólitásnak nem akarnak eleget tenni, elég gyakran tengeri ütközetekre kerül a sor. Egyáltalában a német pártok minden lehetőséget kihasználnak. Az utolsó héten, tessék elképzelni, még százezernél több népgy ülésre van kilátás! A nemzeti szocialisták 34.000 propaganda- gyűlést készítenek elő, a szociáldemokraták még többet, a kommunisták egymagukban vagy százezret tartanak. Persze mindez rengeteg pénzt emészt fel. Az államnak is majdnem 2 millió márkájába kerül a választás. A szociáldemokraták 1928-as választási költségeikről pontos kimutatást készítettek, melyből kiderül, hogy két évvel ezelőtt két és félmillió márkát adtak ki választási propagandára. A többi pártoknál hasonló keretekben mozogtak a kiadások. A mostani választások fontosságára való tekintettel még nagyobb summákra van kilátás. Vájjon kifizetődik-e ez a sok pénz. energia s munkabefektetés? Ráskav László. ság kérdéseivel foglalkozik és utakat keres a javításra, akkor utópisztikus, lírai lelkiségekből származó politikai területre nem szabad tévednie. Végül Orbán Idszló tartott előadást az állami monopóliumokról és a szabad verseny7 kialakulásáról. A zsúfolt program után az indítványokra került a sor. A kassai kiküldöttek javasolták, hogy7 a jövő évi kongresszust a helyi szervezet öt éves jubileuma alkalmából jövőre Kassán tartsák meg. Majd megköszönve Tarján Ödön vezérigazgató, védnök áldozatkész és eredményes munkáját, méliyei a kongresszust támogatta és az elnöki tisztet betöltötte, bezárták az ötödik diákkongresszust. A kongresszus sima rendezéséért a losonci diákok élén Dwray Endre és Hajúk László egyetemi hallgatókat illeti elismerés. A nemzeti gondolat nem ellensége a szociális igazságnak A losonci diákkongresszus megnyitóüAéöé- röl szeptember o.-i számunkban közölt beszámolóban Törköly József dr. nemzetgyűlési képiviselőnek, a társadalmi nagy bizottság ügyvezető elnökének beszédét is ismertettük. Miután a tudósításnak e részében értelem- zavaró hibák csúsztak be, a beszéd gondolatmenetét alább helyesbítve megismételjük. Törköly József dr. beszédében többek között azt mondotta, hogy minden nézetet, minden cselekedetet, törekvést az öreg és ifjú egyaránt, az osztályok tartoznak a nemzeti gondolatnak alárendelni és tartoznak annak mindenképp a szolgálatába állani. Ez a legelső kőtelező szabály minden nemzet életében. A nemzeti gondolat nem akarja megölni a szociális igazságot, sőt érvényre akarja azt juttatni, mert ellenesetben megszűnne a lehetőség a nemzeti élet teljességének a kiépítésére, mivel a felébaráti szeretet nem vonulhatna be a nemzet gazdasági életébe s nem menthetné azt meg. A nemzeti gondolatot és a szociális igazságot tehát együtt nagyon is jól lehet szolgálni. Ehhez az utat és eszközt Törköly képviselő kiváltkép a szövetkezeti eszmében jelölte meg s ajánlotta az ifjúságnak, hogy ezt az eszmét írja zászlajára s vigye győzelemre már csak. azért is, mert az önsegély a magyar ifjúságra nézve Szlovén- szkóban annyira szükséges, hogy nélküle a halálharang hirtelen meg fog szólalni. Természetesen hibás volt szeptember o.-i számunkban a Törköly dr. beszédére utaló cím is, amelyben a „fordulat" szó sajtóhiba miatt szerepelt. A cím helyesen igy olvasandó: „A nemzeti gondolat nem ellensége a szociális gondolatnak." — A romám királyhoz panaszos levelet küldtek a temesvári rendőrség brutalitása miatt. Temesvárról jelentik: Az itteni rendőrség ellen már hosszabb idő óta az a panasz menüit fel, hogy a rendőrség vallatás köziben a foglyokat üti-veri. A múlt napokban egy Fragan Pál nevű embert félóráig vertek gumibotokkal. Fragan kiszabadulása után orvosi látleletet szerzett, majd terjedelmes leveliben leírta vallatása körülményeit s a levelet egyenesen a királynak küldte meg. Romániában ez az első eset, hogy a rendőrségi vallatás ellen közvetlenül a királyhoz fordulnak panasszal s ezért a dolog fejleményeit nagy érdeklődéssel várják. belépődíjak nélkül Húgén b e rg-tonfilm eiákietolvasásoh és viták a losonci diákkongresszus utolsó napfán nem várhatók. Ha az ifjúság a gazdasági vál
