Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)

1930-09-10 / 206. (2427.) szám

5 Argentínában kitört az ellenforradalom Egész Délamerikán átsöpör a forradalmi hullám — Buenos Aires rétes éjszakája — Uriburu egyelőre diadalmaskodott 1930 Heptomker 10, Iwas. Newyork, szeptembei 9. Buenos Aires, Argentína fővárosa a titfőröl-keddre vir­radó éjszaka újra súlyos uccai harcok és különböző forradalmiak s 2*1 he Ive volt. íri- goyen hívei gondosan elökvszitett ellenfor­radalmat szerveztek, amely Uriburu kor­mányát váratlanul érte. Az uj kormány kezdetben úgy vélte, hogy az iCeai harcok tévedése nalapulnak s az által ám s fejetlen­ségben két kormánycsapat ütközött össze, de reggel a katonai tanács kényklen volt elismerni, hogy komoly elIenforrad\ioinról van szó. Az uccai harcok alkalmával mind­két részen több ember elesett, vagy meg­sebesült. Uriburu ugyan egyelőre diadal­maskodott, legfőképpen a lakosság támoga­tásával, de valószínű, hogy az első ellenfor­radalmi lökést mások követik. Uriburu el­határozta, hogy az ellenség teljes leveré­sére drákói szdgoruságu rendszabályokat léptet életbe és első tette Irigoyen volt köztársasági elnök elfogatá&a volt. A beteg elnök eddig egy laplatai katonai kórház­ban feküdt, meglehetősen szabadon, ahon­mány erélyesen hozzálátott az ellenforradal­ma rak üldözés éthez. Rengeteg elfogatási pa­rancsot bocsátottak ki és Irigoyen volt elnö­köt beszállították a buenosairesi rendőrségi fogházba. A volt kabinet valamennyi tagja ellen elfogatási parancsot adtak ki, vala­mint sok szenátor és képviselő ellen is. Ha a körözötteket letartóztatják, akkor Irigo- yen radikális pártjának teljes vezérkara börtönbe kerül. Amikor Irigoyen párthívei belátták, hogy a lakosság Uriiburu pártjára állt, eltűntek a városból. Amint a nyugtalan^ ságok véget érnek, Uriburu fölszólítja a teg­nap éjjel fölifegy vérzett kormánypárti pol­gárokat, hogy fegyvereiket adják le a rend­őrségen vagy a kaszárnyákban, A rendőr­ség teljes aparátusoal nyomoz a tegnapi el­lenforradalmi akció tettesei után. Kérdéses, vájjon a tegnap éjjel fölifegyvérzett polgár­ág holnap megnyugszik-e, vagy az ellenfor- ridalmi elemek újra alkalmat találnak köz- beépésre. A csapatok idegessége óriási s a legkisebb incidens véres polgárháborúra vezethet Argentínában. Az elmúlt éjszaka bebizonyította, hogy az uj kormány egyelőre nem ül szilárdan a nye­regben ée az amerikai lapok tegnapi opti­mizmusa korai volt. A meglepetések nincse­nek kizárva. Irigoyen meggyógyult? Az United Press argentínai irodájának egyik tagja tegnap meglátogatta Irigoyen volt közr társasági elnököt a laplatai hetedik gyalogez­red tiszti kaszinójában, ahová internálták. Magas kora, betegsége és az utóbbi napok izgalmai ellenére Irigoyen a körülményei néz képest elég friss. A gyilkos betegséget már­is leküzdötte s az orvosok megengedték, hogy a nap legnagyobb részét ágyon kívül töltlhee- ®e. Irigoyen sotha életében nem adott inter­jút s ezt a szokását most is megtartotta. Nyomaékosan megtiltotta az újságírónak, hogy a beszélgetés tartalmát nyilvánosságra hozza. Az újságíró csak annyit látott, hogy a volt köztársasági elnököt jól ápolják és a ré­gi orvosok kezelik. Családtagjaival szabadon érintkezhet s az orvosok szerint néhány nap múlva teljesen visszanyeri egészségét. — Idő­közben a buenosairesi ellenforradalom követ­keztében Uriburu elrendelte Irigoyen letar­tóztatását s igy a volt elnök létmódja való­színűleg megváltozott. Forradalom DélbrazUiáhan Neivycrk, szeptember 9. A délamerikai forradalmi hullám, amely Bolívia és Peru után Argentínába is átharapózott, Brazí­lia legíforcádalmibb tartományába, a Rio Grande do Sulba is elérkezett. A brazí­liai kormány ugyan megcáfolta a forrada­lomról szóló első híreket, de ma kényte­len elismerni, hogy a zendülés komoly jellegű volt. Uruguay hadügyminisztere lovasezredet küldött a brazíliai határra, hogy biztosítsa Uruguay semlegességét. Uruguay határán az ntóbbi napokban ren­geteg braziTiai menekült kelt át. akik egy­öntetűen azt vallják, hogy a legdélebb brazíliai tartományban általános a felfor­dulás. A brazíliai csapatok a polgárháború folyamán több Ízben átlépték az uruguayi határt is, hogy a forradalmárokat bekerít­sék é<s tön kr etegyék. A határsértések miatt az uruguayi kormány erélyesen til­takozott Rio de Janeiróban. GOMBOS: Az 1918,-i eseményeket toka többé nem sikerül megismételni nét most beszállították a katonai börtönbe. Irigoyen hívei ügyesen kihasználták a hétfői népünnepet és az uj kormány meg- eeketésének szertartásait, hogy akcióba lépjenek. Az eskütételnél több mint ne­gyedmillió ember asszisztált, 6 a ragyogóan napsugaras időben valóságos karneválhan­gulat uralkodott a városban. Hétfőn dél­után a Plazo de Mayo ünnepi díszbe öltö­zött, Uriburu, a kormány három tagjának kíséretében megjelent a kormánypalota er­kélyén és a rádióba bemondta az esküfor­mulát, amelyet nemcsak a téren egybe- gyült tömeg, hanem az egész köztársaság meghallhatott. Hétfőt az uj kormány nem­zeti ünneppé avatta s igy nem meglepő, hogy az eskütételt óriási tüntetések követ­ték. Este a várost kivilágították s a lakosság fáklyás menetekben vonult végig a város főuccáin. Buenos Aires a sajtó híreinek hatása alatt örömmámorban úszott s az új­ságok szerint a délies temperamentumn fő­város soha nem látott a hétfőihez hasonló lelkesedést. Este kilenc órakor, amikor a kormány javára történő tüntetések elérték a tetőpontot, a konnánypalota előtt állomá­sozó éjjeli őrség észrevette, hogy a Plazo de Mayo egyik sarkában egy gyalogezred vonul föl. Az idegen katonák megjelenése sehogy sem illett az ünnepi programiba, mert a palotát őrző csapat parancsnokának tudomása szerint ennek az ezrednek a ka­szárnyában kellett volna maradnia. A pa­rancsnok gyanúsnak találta a katonák föl- vonulását, annál inkább, mert az utóbbi órákban hírek terjedtek el egy várható el­lenforradalmi lökésről. A parancsnok azt is hallotta, hogy a harmadik gyalogezred az ellenforradalmároikhoz csatlakozott és valószínűnek látszott, hogy a iölvonuló csa­pattest ez az ezred volt. A palotaőrök te­hát tüzelni kezdtek a fölvonulókra, mire a harmadik gyalogezred katonái a tér má­sik oldalán azonnal fedezéket kerestek és válaszoltak a tüzelésre. A küzdelembe csak­hamar a közönség is beavatkozott. Időköz­ben a város minden részén elterjedt az el­lenforradalom híre. Az ünnepélyes tünteté­seket csakhamar polgárháborúba ülő vad jelenetek váltották föl. A járókelőik benyo­multak a fegyverkereskedésekbe és föl­fegyverkeztek s a város valamennyi főuc- cájában órákig tartó lövöldözés keletkezett, anélkül, hogy valaki tudta volna, miért A postaépület előtt az ellenforradalmárok ba­rikádokat emeltek s a 8. gyalogezred két zászlóalja a kormány oldalán, másik két zászlóalja Irigoyen híveinek oldalán küz­dött. Később a szombaton kihajózott ten­geré szkatonaság is részt vett a küzdelem­ben. A veszteség mindkét részen nagy volt, A Newyork Times szerint a kormánycaa- patok legalább húsz halottat és kétszáz se­besültet vesztettek. A kormány a helyzet ura A k0 rmányosapatok éjfél tájban végre le­verték az elJeiiforiradaljmárokat és az uocá- kat kiürítették. Uriburu megcáfolta azokat a híreket, hogy Irigoyen hívei a város egyes fontosabb stratégiai pontjait kezükbe kerí­tették. Éjfél után ismét a kor mánycsaipatok uralkodtak a váróéban. Ma reggel « kar Budapest, szeptember 9. (Budapesti szel- kesatő ségünk velef0njelent ése.) A monori já­rás mezőgazdasági bizottsága versenyekkel kapcsolatos kiállítást rendezett, amelyen több kiváló közéleti tényező is megjelent. A vasárnap este tartott banketten Gömbös Gyula honvédelmi miniszter nagy beszédet mondott, amelyben többek között a követke­zőket hangoztatta: ,,E helyről akarok megnyugtatni minden­kit, hogy az 1918. évi eseményeket soha többé nem sikerül megismételni, mert a kormány a helyén van és kötelességét tel­jesíti. A polgári társadalomhoz csak az a kérésem van, hogy ne ijedjen meg a saját árnyékától. A jogrendhez ragaszkodó tár­sadalom a forradalmi cselekményektől min­dig elkésik. Mi azonban, ha úgy látjuk, hogy a jogrend által nyújtott eszközökkel magát a jogrendet megvédeni nem tudjak, igenis cselekedni fogunk azok ellen, akik a rendet megbolygatni akarják, fellépünk, hogy egyszer s mindenkorra elmenjen a Olmütz, szeptember 9. Ma reggel hét óra öt­ven perckor a prossnitzi katonai repülőink óla repülőterének közelében egy katonai repülőgép kényszerleszállás alkalmával lezuhant. Bartos Emánuel pilóta-főhadnagy meghalt, Köhler Ferenc törzskapitány megsebesült A szerencsétlenséget a motor kihagyása és az a körülmény okozta, hogy a gép a leszálláskor görbe vonalban siklott ki. A szerencsétlenségről a következő részleteket jelentik: Az A-m 15. számú repülőgép a kora reggeli órákban startolt, hogy a katonai repülőtér fö­lött gyakorlatozzék. Hét óra 50 perckor, amikor a repülőgép mintegy 200 méter magasságban volt, a motor rendszertelenül kezdett működni s hirtelen teljesen kihagyott Bartos főhadnagy erre megkísérelte, hogy gé­pével siklór épülésé el a közeli repülőtéren le­Poasony, szeptember 9. (Pozsonyi szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) A pozsonyi kerü­leti bíróság Pollák-tanácsa mint sajtóbiró- ság ma tárgyalta Tömének Flórián volt nép­párti képviselő rágalmazású porét, amelyet a képviselő azzal követett el, hogy Zméskal dr. pőstyéni állami közjegyzőről azt állította a Slovenszké Ludové Novinybaii, hogy Zmes- kakvtfc * takarék áépgs&rft .aerezte iaög A köz­kedvük hasonló rendzavaré vállalkozások­tól." Gömbös beszéde országszerte megnyugtató hatást váltott ki. Badapesten ki akarták kiáltani a tanácsköztársaságot! Budapest, szeptember 9. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Földes Pál, a letartóztatott kommunista vezér kihallgatása során elmondta, hogy a kommunista tanács­köztársaságot a Berlini-téren akarták kikiál­tani Munkaprogramjuk az volt, hogy a cső­cseléket rablásra és fosztogatásra ingerük fel és hogy az általános pánikban megszerve­zett munkástömegeiket felvonultatják s akkor megtörténik a szovjetköztársaság kikiáltása. A Földes Pállal egyidejűleg letartóztatott Fink Mária évekig volt Rudolf trónörökös unokájának, Stefániának a nevelő nője. Isme­retes, hogy Stefánia édesanyja, Windisch- gratz hercegnő 1918 után élénk részt vesz a szocialista mozgalmakban. szálljon. Az aeroplán eközben vesztett sebes­ségéből é6 mintegy száz méternyire a földtől lefelé zuhant. A pilóta most már látta, hogy a repülőteret nem tudja eiklór épüléssel elérni e megpróbálta ezért, hogy a szabad mezőn vé­gezzen kényszerleszállást. Amikor azonban mintegy negyven méternyi magasságban egy csavart irt le, elvesztette az uralmat a gép fölött. A repü­lőgép oldalra billent, lezuhant s a földnek vágódva pozdorjává zúzódott, míg törzse mélyen a földbe fúródott. Bartos főhadnagynak a hátgerince törött el, ami azonnali halált okozott. Köhler törz6kapi- tány fejsérülést s néhány könnyebb sebesülést szenvedett. Bevitték a prosenitzi kórházba. A szerencsétlenség színhelyére nyomban kiszállott egy bizottság, amely főképpen annak a kivizs­gálásával foglalkozik, hogy mire vezethető viez- sza a súlyos motoihüba. jegyzői állást s énért százezer koronát adott Hl i nkának. A mai napon megtartott főtár­gyaláson Tománek Flórián nem jelent meg, ellenben a lap volt felelős szerkesztője, Laska István nagy derültség közepette előadta, begy neki tudomása sem volt a cikk megjelené­séről. Uaka a fájjál ▼aJfomáaa mértet m elemi te kóla hat osztályát végezte el és a szerkesztőségben szolgai munkákat vég­zett. Ezután a tanúként bidézett Hlinkát hallgatták ki. Hlinka a leghatározottabban azt vallotta, hogy ő nem interveniált Zmeskal érdekében s midőn a klubban kérdést intézett, hogy má­sok interveniáltak-e, azt a választ kapta, hogy senki som interveniált. Hlinka azt is vallotta, hogy Zmesfcaltól soha semmiféle pénzt nem ka­pott. Az igazságügyi minisztériumban eljárt ugyan a pőstyéni közjegyzoség ügyében, azonban egy másik jelölt érdekében interveniált. Tö­mének védőjének, Rezsuóha Pál ügyvédnek az indítványára a bíróság Hlinkát vallomásá­ra megeskettette. Ezután a fedek meglepetésszerűen kiegyeztek, mert Tömének jogi képviselője látta, hogy minden el van veszve. Tománek ügyvédje nyomban kifizette a perköltségeket, Hlinka ezekből felvette a napidiját és az útiköltsé­gét és mint később kijelentette, ezt a pénzt a szlovák menzának ajándékozza. Hlinka nyilatkozata Drobny bukásáról Szünet közben az újságírók számos kér­déssel ostromolták meg Hlinkát. Arra a kér­désre, hogy mi lesz Drobny Jánossal, Hlinka először egyáltalán nem akart vála­szolni, majd azt ajánlotta, hogy a szerkesztők inkább írjanak a trieszti dolgokról. Az új­ságírók kitartó ostromára Hlinka azzal vála­szolt végül, hogy Drobny János még fiatal ember és igy nem keHene távoznia, de ha küldik, akkor megy. — De hiszen a® éhes disznó makkal álmo­dik — ezzel fejezte be Hlinka a nyilatkozatát s ezzel akarta kifejezésre juttatni, hogy Drobny helyére sokan pályáznak. Az újságírók Tnkára vonatkozólag is kérdéseket intéz­tek Klinkáho*. A szlovák néppárt vezérét ezek a kérdések láthatóan kellemetlenül érintették ? mindösz- sze annyit válaszolt, hogy a kegyelem az Istennél és az elnöknél van, majd hosszabb gondolkozás után ezt tette hozzá: — Egyébként minek erről annyit imi, hi­szen van elég más témájuk is az újságírók­nak. Ellenzéki voltom és az is maradok. Hlinka Pozsonyból a délutáni vonattal Prá­gába utazott. 1. mi 1 műi Mi,11 vn.wjiWHwyjiiiir wnrrw’mwirwowjywwugiuphumhhtii1 Prossnitzban lezuhant egy katonai repülőgép Kiegyezéssel végződött Zmeskal dr.pőstyéni közjegyző és Tománek Flórián sajtópöre

Next

/
Thumbnails
Contents