Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)

1930-09-06 / 203. (2424.) szám

10 1930 szeptember 6, sBombát. Kóz^azda^Agp Építkezési mozgalom — lakóvédelmi törvény Irts; XROXOVAV KÁROLY oki. jegyző, városi kulturreferens Bcregszásit, szeptember 5. A háború tartamának idegén, valamint azután is napjainkig többó-kevésbé minden álltaim tör vényeik­kel igyekezett biztosiitami a háztulajdonosokkal izemben a házzal nem bírók számára a hajlékot A háború tartama alatt és azután ás, amiig az kiélő államok gazdasági és pénzügyi viszonyai sta­bilizálódtak — ha jog szerint nem is egészen he­lyénvaló volt a magánvagyonuak törvények által ' aló korlátozása — de mondjuk, hogy kivételes ál­lapot. tartama alatt az szükségesnek bizonyult. Amely államiban, amely napon a kivételes állepo- b k megszűntek és a gazdasági valamint, pénzügyi viszonyok ©tabilizáldtak, a lakóvédelmi törvényi n i eghosszabbitani. nem lett volna szabad. Hogy miért, ime elmondom. A lakóvédelmi törvény által teremtett helyzet « háztulajdonosok és bérlők között örökös viszályfco- dást hozott létre, ügy a közigazgatási, mint a bí­rósági eljárásban az ügyek igen nagy részét lakás- perek, vagy a háztulajdonosok és bérlők között ebből kifolyó 'becsületeértési, könnyü-sulyos testi- © értés. magántulajdon megsért-ééi stb. büntető él- árasok tették. Ha számbavenménk azoknak a mun­ka veszteségeknek értékét és a készpénzkiadáso­kat, melyeket a felek a hatóságok, bíróságok előtti eljárásra fordítottak, bátran állíthatjuk, hogy azok összegén az összes, a törvény által, védett bérlők­nek megfelelő lakást lőhetett volna felépíteni. De ezeken kívül sok-sok emberélet esett áldo­zatául a lakástör vényeknek; nem régiben ol vastam a ..Prágai Magyar Hírlapiban a következő hír­adást: ,,Gyilkolt az osztrák lakástörvény. Béesből jelentik: A bérlők védelméről szóló osztrák tör­vény következményei különös tragédiát idéztek elő. A Tschermák Frigyes építész lakásával szem­ben, az udvaron játszadozó gyerekeknek feltűnt, hogy a lakás ablakában már méeodnapja, mozdu­latlanul áll egy férfi**. Megfigyelésüket közölték szüleikkel, akik rosszat sejtve, rendőrt hívtak és ' ele együtt behatoltak az építész lakásába. Balsej­telmük valóra vált: az építészt az ablak kereszt­fájára akasztva, holtan találták. Hátrahagyott le­veleiből tudták meg, hogy az egykor jómódú épí­tész a bérlők védelmi törvényét vádolja, miint amely következményeivel a tönk szélére és később a tel­jes nincstelemségbe taszította.*' Ha kezdettől fogva gyűjtöttük volna e híreket, úgy a lakás törvényeknek könyvre való borzalmas­ságai állanának most rend étkezésünkre. * Köztudomású, hogy a régi házak a háború áldo­zatai, a háborúnak 6emki áll .1 könyörületest.égre ' nem méltatott tárgyi rokkant jai. A régi épületeket J a háborús és háború utáni szükségtörvények alap- j ján a bérlők törvényesen kiélték. A törvény által I megengedett lakbérekből az adók lefizetése után az épületek tatarozására, kijavítására, tehát a ma-1 gánvagyon megtartására, semmi sem jutott, migj a fentartáei költség emelkedési aTánya az 1914. évi fentartási költségeknek 10—15 szőrösét, tehát 1000 f Csont és izületi bajoknál FCcrje a csizi otthoni iód- kura használati utasitását, Csízfurdő. ?• ---mi mi m i ii i mm BiiiniiipiMin ■—n mnm mii— hím ii■—■ —1 500 százalékát teszi ki. addig a megengedett 1 :ikbéremelkedési százalék 20—120 százalék között mozog. A törvényes kényszer által lenyűgözött ré­gi épületek ennélfogva napról-napra pusztultak ts pusztulnak az állatni és közérdek kárára. Vájjon ha az egyenlőség elvénél fogva a többi magánvagyonökra is ilyen korlátozásokat szabna a törvényhozás, meddig maradihatna fenn egy illáim? Mi lenne, ha a gyáraknak olcsóbban kel- '■m gyártmányaikat forgalomba hozni, mint ;imennyibe az előállítása kerül? Mi lenne ha a i ól dm ives terményeit, az iparos és kereskedő k íszitményeit és áruit olcsóbban kénytelen volna adni, mint amennyibe neki van; ha a hivatalnok, munkás és napszámos kevesebb bérért tartoznék dolgozni, mint amennyiből megélhet? — Hátasak régi háztulajdonosok süketek és némák, hogy ! i’nytelenek vagyonukat a köz javára áldozatul " ózni? Hát csak a házvogyonok lehetnek pusztu- ; óra ítélve? Talán a házak nem olyan nemzet­igyon, mint más vagyon, s azok közérdekből és n mzet vagyonosodási szempontból éppen úgy v ideiemben részesitendők, mint más vagyonok? Városok, községeken keresztülutazva mennyi bedőlt házfal, rothadásnak indult, gerendáit muto­gató mennyi roeíködozó ház, lyukas rongyos ház­tető, töröttzuzott. pókhálóval beszőtt ablak látható elhagyatva lakatlan állapotban. Ezeket a ház­tulajdonosok egyéb jövedelmeik hiányában kép­telenek voltak 'kijavíttatni, — élniük is nehéz — alig várják, hogy házaik rambadőljenek. Pedig ezek az elpusztult vagyonok a nemzetgazdaság rzámára okszerű törvéuyhozzással megmenthetők lettek volna. * Minden állam építkezési törvények alkotásával igyekezett a lakásszOkségieten enyhíteni és ezzel /élte a régi házaik béklyóit megold ami. Uj javak /■/őáHatását segítette, a. régi meglévő javákat puez- tolni hagyta. Ez a legnagyobb hiba, mert nemzet­gazdasági szempontból « túltermelés káros, a meglévő vagyon pusztulása veszélyes. Már pedig az építkezési törvény túltermelést, a Mkóvédehni törvény pedig a meglevő vagyon pusztulásét eredményezte. E két törvény együtt számtalan spekulációnak a kutforrása. Élénken emlékezetünkben vannak máig a fellé­pési dijak. A háztulajdonosok, — hogy egyik- másik kellemetlen lakójuktól szabadulhassanak, vagy hogy a részükre szükséges lakásokhoz jut­hassanak, tetemes összegeket áldoztak a bérlő kiköltözködése esetére, avagy uj házakban bérei­tek számukra megfelelő helyiségeiket. Ilyenkor a háztulajdonos az ugyanannyi szobáért kiköltözött bérlője számára, aki neki csak 4000 koronát, fize­tett, az uj házban 8000—4000 koronát' volt kény­telen fizetni. Egy ideig olyan esetek is előfordul­tak, amikor a háztulajdonos lakott bérelt házban, mert nem tudott saját házába beköltözni, holott bérlője 3—4 szobában albérlőket tartott A ház- tulajdonos két. szobás lakásért 3000—4000 korona bért fizetett, ellenben régi bérlőjétől 4 szobás lakásért csak 1000 koronát kapott; mig bérlője 3 bútorozott szobáért per 200 koronájával havi 600 K igy évi 7200 K bért szedett fel. De itt mind fel nem sorolható az a sok igazságtalanság, mely­nek okozója a lakóvédelmi törvény. Az építkezési törvény szintén sok visszásságnak és spekulációnak a forrása. Telekhelyeket sajátí­tottak ki 400—600—1000 koronáiéval, mire sokan nem is építkeztek, hanem 4000—6000—10.000— 20.000 K-val, adtaik túl rajta. Vagy 20.000—301000 kor. értékben építkeztek, megkapták a 20—30, évi adómentességet és 60—80.000 K-órt eladták a házat. Ezt többször megismételték, mert enné! egyeseket még a háború sem juttatott könnyebben vagyonhoz. Különösen a városok, községek kerültek emiatt csődbe, ment a városoknak és községeknek min­den beépíthető ingatlan területe igénylés tárgya, volt. Az ekként felparcellázod területekért pél­dául egyik község 200.000 K-t kapott s amikor ez igénylők beépítették, uj utak, uccák készítésére, kövezésére, villanyvilágítás bevezetésére a község 2 és fél millió költött De honnan? Hisz az uj házak tulajdonosai a községi adók alól is teljesen mentesek! Kiknek a vállait terhelte tehát újból az uj házak tulajdonosai érdekében tett milliós kiadás? Bizony a régi házak, a háború érne rokkantjai tettek ezzel a tetemes pótadóval is megróva, azok a lerongyolódott régi házak tulaj­donosai építették meg ez uj építkezések folytán szükségessé vált uj uccákat és ezeket a régi házak után kivetett pótadókbó! tarfiák fenn a községek az uj házak tulajdonosai javára és előnyére még 20—30 éven keresztül, mert igy rendelkezik a törvény. Például Beregszászon 1300 régi házszám volt, az uj építkezés folytán 10 év alatt kétszer annyi háza és uj uocája lett. mint amióta Bereg­szász létezik. Ezeknek a® igazgatási, és az uj uccák építkezési és fenntartási költségei leg­nagyobb részt a régi házaik után kivetett községi pótadók fedezik. Ilyen állapotok között igyekezett mindenki régi házától bármi módon is szabadulni és helyette uj házhoz jutni. Természetesen az építkezési mozga­lom mindenfelé hatalmas lendületet vett, de ugyanekkor mindenfelé igyekeztek a régi házakat mesterségesen is megsemmisíteni. Ae a® egyszeri paraszt jut eszembe, aki amikor látta, hogy a jég­eső elveri búzatermését, csépha darával 5 is a földje végibe állott e szavakkal: „No lássuk Uram Isten, mire megyünk ketten.'* így tett és tesz ma is igen sok régi háztulaj­donos. És méltón, mert igazságáról ez alábbi kis számítással mindjárt meggyőződést szerelhetünk: Egy régi háztulajdonos házának évi bérértéke 6000 K-ban, van megállapítva. (Merthát a pénz­ügy i ga zgat óság a szomszéd uj házban szedett ház­bérhez hasonlítja 6 mert ott tetszés szerinti összeg szedhető, az adózás terén ennek a levét is a régi háztulajdonosoknak kelt meginniok.) Ezután a 6000 K-ra értékelt régi ház után fizetni köti min­den féle címeken évi 3000 K adót, tatarozásra és egyéb melléldriadásokra minimum évi 1000 K-t számíthatunk, azaz évi 4000 K kiadás 20 éven át (nem számítva a kamatokat) 80.000 K-t tesz ki. Ennek az egész háznak mai forgalmi értéke 60.000 K. Tehát egy 60.000 K háztőke vagyon nemhogy jövedelmezne valamit a régi ház tulaj­donosának, de még 80.000 K-t kell ráfizetnie és ráadásul a 20 éven keresztül a 'ház is mint tőke részben elhasználódik, elértéktelenedik. Miiben töri tehát fejét minden régi háztulajdo­nos? Igyekszik a régi házát — amely nemcsak magán-, de nemzetvngyon is — megsemmisíteni. Módot, és alkalmat keres a lebontására. A lebon­tott ház anyagának értéke 30.000 K, még 30.000 K bankkölcsönt vesz fel és a 60.000 K-órt ugyan­olyan terjedelemben ujjonnan felépíti, kap reá 20. évi teljes adómentességet, egy szobát havi 200 K- ért bérbead belőle, mely 20 év alatt a kölcsönt törleszti és marad neki a 20 é- elteltével uj háza, ezenkívül 20 éven keresztül megszabadul összesen 80.000 K adó és más kiadás fizetésétől. Hát ni.ncs-e igazsága annak, aki régi. adóköteles házát lebont­ja? Mennyi nemzetvagyoo pusztul így el és ennek az építkezési törvény é» a lakóvédetmé törvény az okozója. Mindkét törvény külön-külön elolvasva üdvös, de a gyakorlatiban, együtt, romboló hátáén. * I. i A magánjogon ejtett sérelem, a községek és városok háztartásának helyreállítása közérdek és nemzetgazdasági szempontból felette fontos az, hogy a régi közvagyon további pusztulását a tör­vényhozás megakadályozza. Most könnyű a törvényhozás dolga, a pénzügy­minisztérium úgyszólván az állam megterhelése nélkül hozzá járulhat egy az alább közölt törvény­tervezet soronkivü'li elfogadásához: 1. §. A régi házakban lévő összes lakások, ha bérbe vannak adva, átmenetileg 1931 január 1-től számított 10 éven keresztül teljes adómentesség­ben részesülnek. Az adómentesség a pótadókra is vonatkozik. 2. §. A régi, adóköteles házak, amennyiben azo­kat a tulajdonos maga használja, adózás alá tör­ténő értékelése az 1914. évi bérértékhez a lakó­védelmi törvény által megengedett fel emelési összeg hozzáadásával érték elendők. * E két szakaszos törvény repteráimá némileg a * régi házakkal szemben 16 éven keresztül a tör­vényhozás által elkövetett sérelmeket, kiköszörül­né a sérthetetlennek tudott magánjogon ejtett ' csorbát, mert a lakóvédelmi törvény megkoeezaibbi - fására többé nem volna szükség. Ugyanis, hogy a régi házak tulajdonosai e 10. évi átmeneti idő előnyeit ki’ aszná Ihassak, ház- 1 vagyonukat megtarthassák, azt tatarozhassák, ' nélkülözésekkel, az igéhyek leszállításával önként tömegesen kínálnák fel házaikat bérletbe. Ez esetben 3—lézeresére emelkednék a bérbeadandó | lakások száma, ami egyrészt a kínálat nagyobbodá­sával, az uj házak mondhatni uzsoralbérleteit tör­né le. másrészt szabályozná az építkezés terén mutatkozó felesleges túltermelést és a régi ház- vagyonokat megőrizné a nemzetvagyon számára. Az uj házak tulajdonosaira is üdvös volna ez : az uj törvény, mert a túltermelés nem következ­hetnék be, ennélfogva a beruházás stabil marad- í na, a. házvagyon értéke a közgazdasági életet ■ megrázkódtató zuhanásnak nem lenne kitéve. i Köztudomású, hogy a városokiban és nagyobb községekben kivétel nélkül mindenhol, a kisebb községek nagyobb részeiben is, a községi pótadó 150%-om felül van. A községi háztartás és pénz­ügyi gazdálkodásról szóló törvény pedig azt ren­deli, hogy amely községben a községi pótadó a 150%-t elért, ott az egész házadó (a ház utáni ’ egyenes állami adó) az illető község rendelkezésé­re bocsa ttatik. Tehát az ilyen községekben ma ■ sem az államé, sem az országi., alapé a régi házak ‘ után kivetett házadó, hanem e községé, igy fen- ' tebb helyesen jegyeztem meg, hogy a pénzűgy- ’ minisztérium úgyszólván az állam megterheltetése : nélkül hozzájárulhat a közölt t ik vény megalkotó - 1 ©áhaz, mely ténykedésével egy csapással két legyed 1 ütne: nem keltene többé a lakóvédelmi törvényt nreghoGszabbitaná és megoldaná a lakásínségeit ás. ’ A községeknél a hiány azért nem okozhat ne- 1 kézséget, mert ez a hiány egyébként a pótadő- 1 alapot képező összes adók között aránylag06an megoszlik. A köztársaság örömmpfa lesz e törvény meg­■ hozásának napja, mert egyéb üdvös következmé­nyein kívül megszünteti a régi háztulajdonosok 16 ’ éves kálváriáját és a háztulajdonosok és bérlők közötti örökös viszá'ykodást.-in­Prága, szeptember 5. Noha az éppen közölt cikk a lakóvédelem kérdését csak a háztulajdonosok szemszögéből vizsgálja, annak mégis készséggel he­lyet adtunk, mert bónymegáHapitásai, elgondolásai és tervei tagadhatatlanul szakértőre vallanak. Két­ségtelen az is, hogy ma már különösen az uj há­zakban lakó bérlők között is egyre gyakrabban hallható ez a kívánság, hogy a lakásokkal való há­borús gazdálkodást meg kell szüntetni. Nézetünk szerint e kérdés végleges megoldásához mindenek előtt a lakásviszonyok oly statisztikájára volna szükség, amely tiszta képet nyújtana arról, hogy az egyes városokban hányán laknak régi, védett lakásokban s mennyien béreltek uj házban lakást, illetve régiben, azonban uj bérekért. Ily statisztikát csakie a kormány készíthetne, mert a háztulajdo­nosok és a bérlők érdekszervezeteinek statisztiká­jával szemben a két csoport kölcsönös bizalmatlan­sággal viseltetik. Nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy ez a statisztika azt is igazolná, hogy igen sok városban már egyáltalán nem szükséges a lakó- védelem. Ebből azután önként következik a meg­oldás egy másik módja: tág, keretes törvénnyel a városi képviselőtestületekre ruházandó a lakó vé­delmi szabályrendelet megalkotása. A kormány vétkes mulasztást követett e/I eddig is, hogy az éppen említett lakásstötisztikát eddig nem készítette el. A költség minimális volna s igy ez a kifogás ás elesik. A való helyzet az, hogy -a kor­mány egyszerűen nem akarja e kérdés végleges megoldását, mert sokkal kényelmesebb a — fort- vuTstlizás, ez a jó osztrák örökség. (t. j.) Lengyelország iámét bevezeti a kiviteli prémiu­mokat. A lengyel kormány az uij gazdasági évre érvényes hatállyal résziben megújította a régi ki­viteli prémiumokat, részben uj prémiumokat veze­tette be a mezőgazdasági termények kivitelére, így a búza és rozs métermázeánkénti hat zlotyt s az árpa. négy zlotyt kitevő kiviteli prémiumát megújították. A zab kiviteli prémiumát megszün­tették. Az árpa,dara és maláta kiviteli prémiumát kilenc zlotyról tizenkét zlotyna emelték föl. A sonka és szalonna kiviteli prémiumát 15 zlotyról 25 zlotyira emelték. Ez a hír igazán furcsán hat ma, a mezőgazdasági kivitelt előmozdító minden koraiányintézkediést kárhoztató varsói konferen­cia után. Az agrár és fegyéb nemzetközi gazdasági konferenciákon elhangzott szép szavak üres frá­zisok maradnak s egy elv uralkodik a világon: Ilii .......................................................... Eg r e*t negyedévig negyedévig ingyen! ingyen! rwtrr 1 • r „Tőzsdei es Gazdasági Hírek** Ez a pénzügyi hetilap minden számbátor jelenik meg és megbízható jétentése&e tartaHana* a gwjidasági helyzetiről. Pontos él tárgyilagos információkkal s®olgá! a prágai pozsonyi, budapesti, bécsi, berlini és páris lőasde árfolyaimaLakulatalról. A lap szer kesztőeége díj tálamul és az érdeklődőre néz ve minden kötelezettség nőikül készséggé szolgál levélbeli információval is. A Tőzsde és Gazdasági Hírek szerkesztőségének címe Prága IL, Vádavsfcé nám. 60. Telefon 313-57 és 313—.58, A nemzetközi fizetések bankja cáfol. A nemzet­közi fizetések bankjának közlése szerint egyáltalán nem félelmek meg a valóságnak ások a hírek, hogy a bank nemzetközi földhitelintézetet akarna léte­síteni. A nemzetközi fizetések bankjának ilyen ügyekben semmi tennivalója sincs. Oroszország az Egyesült Államokban tnaktzo rókát rendel. Az oroszországi mezőgazdasági gép- behozatali társaság az Egyesült Államokban har­mincezer traktort rendelt. A megrendelés értéke mintegy kileincvemmillió rubel. Az uj traktorokat az állami és a kollektivizáit gazdaságokban fog­ják használni. A varsói tőzsdén bevezetik a határidős üzletie­ket? A varsói gabonakereskedők már hosszabb idő óta harcolnak azért, hogy a kormány engedje meg a határidős üzleteket. A gabonakereskedők kiküldöttei ezekben a napokban térnek vissza Hamburgból és Budapestről, ahol az érdekelt szak­körökkel a határidős üzleteknek a varsói tőzsdén való bevezetéséről tárgyaltak. Magyarország, Románia és Jugoszlávia a nép- szövetségi kérdőívre adott közös választ már be­nyújtotta. Az említett három állam képviselői a múlt napokban nyújtották át a népszövetség tit­kári hivatalának a népszövetség mezőgazdasági kérdőivére közösen megfogalmazott; választ. Is­meretes, hogy ezt a bukaresti konferencián fo­galmazták meg. A három állam a mezőgazdasági terménykivdtel előmozdítására a kővetkező eszkö­zöket ajánlja: az európai eredetű gabonára ked­vezményesebb vám állapitanndó meg, mint az egyéb földire székből származó gabonára; oly ra­cionális árnivó állapítandó meg, amely a mezőgaz­dasági államok lakosainak vásárlóképességét emelné s ezzel emelkednék az ipari államok termé­keinek az értékesítése; a gabonakereskedelmet valamennyi európai piacon szabaddá kell tenni e ebből a célból megszüntetendő a gabonakereske­delem minden akadálya. Végül igen fontos javas­lat az is, hogy az európai kikötők szüntessék be az amerikai gabonának nyújtott kedvezményeket. A szlovenszkói cukorrépialtfanipány biztosítása. A vasutügyi minisztérium a múlt őszi répakam­pány idején október 7. és november 25. között ter­jedő időben a be- és kirakási határidőt egyszerű kezelés esetén nyolc, kettős kezelés esetén napi tizenkét órában állapította meg. Ez a rendelkezés mindenütt, de különösen Szlovenszkón sok zavart okozott. Az ily rövid rakodási határidőket ugyan­is nem lehetett betartani. A vasú tigazgat ás vagon- hiány miatt adta ki rendeletét. Ennek ellenére gyakran megtörtént, különösen az esős Ő6zi idő­ben, hogy a szállító inkább kifizette a fekbért s h vágón ok üresen állottak az állomáson. A szlo- venszkód érdekeltek most azzal a kéréssel fordul­tak a vasutügyi minisztériumhoz, hogy ezidén ne röviditse meg a ki- éis berakás! időt, mert erre nem is lesz szüksége. Köztudomású ugyanis, hogy ezidén elég üres vágón áll rendelkezésre. A rako­dási idő megrövidítése végeredményben a válság­gal küzdő mezőgazdaság kárára történik. Gyengébb lesz az almaszüret. A tavaszi és a korai nyári 'becslések javarészt túlbecsülték egyes gyümölcsfajták várható termését. Most, hogy a gyümölcs már érik, megállapítható, hogy például az alma a köztársaság legtöbb részében nem hoz olyan termést, mint a múlt. évben. A fiatal éretlen gyümölcs egy része a tartós szárazságok idején ugyanis lehullott, vagy elférgesedett. De a. szom­szédos államok gyümölcstermése sem lesz olyan jó, mint tavaly volt. Morvaországban küÜönösen az alma mennyiségilleg és minőségileg fs sokkal ke­vesebbet fog teremni, mffnt a múlt. évben. HALTENBER6ER ■ ■ Gyártelepek: Budapest - KoSlce PleStany PEST - TISZTIT MOS Központi Özem címe; Halfgnbgrggr Featflgydr, KoSice 2 r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents