Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)

1930-09-24 / 218. (2439.) szám

<PI^<^A'WAARH I RltAB ItííiO szeptember 2,4, szerda. Az ügyvédnőből tett kaszirnőt, a ki rálőtt kedvesének feleségére, felmentette a beregszászi esküdtbiróság Az esküdtek verdiktté szerint nem történt gyitkossági kísértet Beregszász, szept. 2i>. (Saját tud.) Ügyvéd feleségéből lett kasszirnő, szexualitás, félté­kenység. revolverdörreués ügyész, es ki! szék, szóval minden, ami egy ponyvaregény­hez szükséges, a valóságban bontako­zott ki a beregszászi kerületi bíróság esküdt­széke előtt. A tárgyalóteremben szinte film­szerűen peregtették le egy asszony életét, akit az ügyész azzal vádolt, hogy kedvesének fele­ségét le akarta lőni, de a gyilkosság a vélet­len folytán nem sikerült. Déli egy órakor kezdte el az esküdtszék tár­gyalni dr. Goldbergerné-Hammerschlag Franciska bűnügyét. A bírák és az ügyész fe­kete talárba öltöztek, az esküdlek bevonultak, a védő kikészítette iratait, a hal Igái óság el­foglalta helyét, egy őr bevezette a vádlottat és megkedődölt a társadalmi dráma tárgya­lása. Az esküdtbiróság elnöke: Vorovsky dr, a szavazó birák Pezsanszky és Tisovszky. Vád­ló: Walla dr. főállam ügyész. Védő: Kálmán Elek dr. Esküdtek: Tizenkét egyszerű ma­gva:’, ruszin ás zsidó ember. Munkától el­nyűtt emberek. Becsületes falusi lelkűknek idegeu az élet mocsara, amelybe mint birák tekintsenek bele a tárgyaláson. Vádlott: intel­ligens arcú, törékeny nő. Egy asszony, aki leszámolt az élettel. Fekete haja lesimitva, arca sápadt. A viszgálati fogság dacára tiszta, ápolt benyomást tesz. Angolos szabású kabát van rajta. Sértett: feltűnni vágyó, Ízléstelen elegánciáju erősen festett nő. Vallomását el­szavalja, pállhosszal, amellyel a vádlott gyil­kosság! kísérletét akarja aláfesteni, inkább komikus, mint tragikus. Férj: hétköznapi arc. Feleségével alig vált szót és igen örül a 1 vádlott felmentésének. A vád ... 1930- évi juniiue 11- napján Oláh Kathari- na, Oláih Bertalannak, a nagyszőllösi Berger- j kávéház főpincérének felesége megjelent ; Goidbeigenné lakásán és kérte, hogy a férjével folytatóit viszonyt hagyja abba. A vádlott ezen feleaSHtáwra párnája a>tól kivette revolverét és rdiött Oláknéra. A golyó nem talált. Oláhné elmenekült és az utána a szoba ajta­jáig szaladó vádlottnak nem volt ideje még- egyszer lőni. „Nem érzem magam bűnösnek“ nem akartam ölni, mert ha ez lett volna a szándékom, megtehettem volna" — mondja a vádlott és megérezhető őszinteséggel mondja el életét. 1923-ban férjhez ment Goldberger dr.-hoz, afd jó családból származó jogász volt. Fér­je néhány hónapi házasság után kiment Amerikába3 de az asszonyt — annak betegsége miatt — nem vihette magával. — Férjem nem tudott támogatni, nem ér­tettem semmihez, hogy magam el I arthassam. kávéházi felárónö lett belőlem — folytatja. Több városban voltam alkalma­zásban legutóbb Szőllősön. a Berger-kávékáz­I Éré 3 meszese elés. Kérje a csizi jód bróm gyógy­víz otthoni használati utasítását. Csizfíirdő. bán, hol megismerkedtem Oláh Bertalannal. — Volt maguk között intim viszony? — kérdezi közben a bíró. A vádlott hallgat, majd halkan megkérdi: — Muszáj nekem erre válaszolnom? Megmagyarázzák, hogy nem, de helyesebb, ha a bíróság munkáját megkönnyíti. — Volt — hangzott erre a válasz. — S egyik hajnalon amikor Oláh lakásomon volt, hirtelen arra riadtam, hogy valaki az abla­kaimat veri. Kinéztem és Oláh feleségét ál­lam. Ólán erre elmenekült s én el búj lám, úgy hogy mire az asszony bejött, nem talált ben­nünket. Délután lefeküdtem aludni és a háziasszonyo’ mai megkértem, hogy ne engedjen be hozzám senkit. Mielőtt azonban elaludtam, felkéré­sét! a pikkelő azzal az üzenettel, hogy este ne menjek bo az üzletbe, mert Oláhné bot­rányt akar rendezni. Ezután elaludtam és csa k arra ébredtem jel, hogy Oláhné nagy gar­ral bejön és mindennek összeszid, mert a férjét elcsábítottam. Eleinte tagadtam, de később egy durva jele­net után beismertem és megígértem, hogy elutazón. Ő erre a hajamnak ugrott, elkezdett fojtogatni. Hogy megijesszem, a párnám alól elővet­tem a revolvert és vigyázva, hogy ne talál­jak, kilőttem. Oláhné erre kiszaladt, én az ágyban marad- tem majd felöltöztem és elmenteni a csend- irségre jelentkezni. — Revolvere honnan volt? — Oláhtól vettem el! — Miért? — Oláh öngyilkos akart lenni. \ vallomás u an a ieremőr beszólilja Oláh l>rtalannét, aki kijelentette, hogy: „Ez a nő meg akart ölni“ és előadja, hogy Kassán tartózkodott és ott értesült férje hűtlenségéről. Az emlékezetes napon, helyesebben éjszaka Szőllősre utazott és izgalmában beverte Goldbergerné ablakait. Déutáu isiré1 megjelent a vádlott lakásán s kérte, hogy a férjének hagyjon békét. Goldbergerné er­re a párnája a^l revolvert vett elő és „Ma­ga nem fogja többé férje kenyerét enni“ — kielentéssel rálőtt. ő idejekorán észrevette, a revolver golyója a füle mellett sivvtott el. A lövésnek olyan volt a dörrenése, hogy utána két hónapig nem hallott. A bíróság szembesíti a két nőt. — Maga fojtogatott engem — mondja a vádlott. — Az nem igaz, én egy pincérnek a fet.e&é- ge vagyok, hogy jövök én ahhoz, hogy dok­tornőt fojtogasask. A szembesítés eredménytelen maradt. Oláh Bertalan, a férj és a vádlott kedvese kijelentette: „A revolvert én adtam neki44 Az ablakbetörési jelenet után igen szégyel­lem magam, — folytatja — el voltam kese­redve és Goldbergernénelc megmondtam, hogy meg­ölöm magam. Erre ö addig könyögött, mig a revolverem oda nem adtain. A többi eseményről csak utóbb értesültem. Pár napig az ügyből kifolyólag vizsgálati fog­ságban is voltam, de a vádat elejtették elle­nem. Ezután kihallgatták a pikkolót, Glück De­zsőt, aki az emlékezetes délután Goldberger- nét felkereste s akinek a tanú vallomása sze­rint a vádlott kijelentette: „Ha Oláhné bántani fog, lelövöm*4 A szembe*lésnél Goldbergerné kijelentette, hogy ezt a kijelentést nem tette. Egymásután tett vallomást Engel Izidor és felesége, akiknek a szobáját a vádlott bérel­te. Vallomásaikban hangsúlyozták, hogy mi­kor a lövés után a szobába rohantak. Gold­bergerné ágyban feküdt és nem szaladt Oláh- né után. A nyomozást végző osendőrőrmester és a fegyverszakértő vallomását követően a bíró­ság megfogalmazta a kérdéseket és megkez­dődött az ügyész és a védő harca. Walla íőállamügyész vádbeszéde és Kál­mán Elek dr. védobeszéde után a tizenkét esküdi közül, tizenegy a bűnösség­be felteli kérdésre nemmel felelt és igy a vádlottat a giplkossági kísérlet vádja alól felmentették. ellenben tiltott fegyverhaszúé­iért három heti elzárásra iiélék. Fellebbezés nem történt. Dr. Gold be rgemét szabadlábra helyezték. rviGgsmm SzmázKönWKuMiiRA A mbrózy Béla zongoraművész nagy sikere Komáromban Komárom, swpteeniber 38. (Saját tudósítónk tód. j A losonci származású Ambrázy Béla zongoramű­vész szombatom lépett fel ónálló hangverseny ke­retében a komáromi kultúrpalotában, ahol disz tingvált zemeértő közönség jelent meg ée gyö­nyörködött egy fiatalom beérkezett művésznek döntcí sikerében. Ambrózy eknélyedő lélek, akti neon a felszínes művészi felfogás híve, de a nagy mesterek leiké­be hatol és ennek a komoly munkának köszönheti minden sikerét. Miint előadóművész, aki Budapes­ten Kéért Szántó Imrétől tanult zongorázni, el­sajátította. ennek a nagy művésznek és zenepeda­gógusnak sok titkát. Technikája fiatal kora elle­nére is kiforrott-, ez a technika azonban időveil még fejlődni fog, amikor nagyobb művészi felada­tok megoldására fog vállalkozni. Komáromi estéjének műsora is túlsúlyos mun­kákkal volt megterhelve, ezt a hendikepet kezdő művész ritkán meri vállalni. Baoh-Strudal or­gonák ónéért je (D-moll) és ennek Bach zenei és művészi nagyságáig felérő interpretációja, in­tuitív zenei megérzései elhatározó sikert arattak é6 megérttették a közönséggel, hogy milyen mű­vészi klasszis áll előtte. Schumann poétikám Kinderszenen-sorozatának színes előadása és daloló tónusa a szívre hatott és ennek varázsa alól nehezen szabadult a közön­ség. csak amikor az estnek másik gigantikus mű ve. Lisztnek Dante szonátája ragadta meg a kép­zelet és a kompozíció lenyűgöző hatásával, mely­nek din amik áj áj át elihatározóan fölényes erővel aknázta ki a művész. Ez a hatalmas darab a ke­délyeket valóságosan fogva tartja és Lisztnek nagyságát * leghatékonyabban iílusatriija. Am­brózy Béla a nagy feladatot jól oldatta meg, lenei tudásának kiváló értékeit nyújtotta és a közön­ségnek meg kellett győződnie, hogy hivatott és kiváló művész játékának hatása alatt áll. A műsor második része kisebb, jó ízléssel ösz- szeválogatott darabokat foglalt magában. Chopin prelűdije (C-anoll) és Ges-dur etűdjének zenei fi­nomságaiból nem veszett el semmi és benne saj­góit a világ e nagy zenészének tulérzékeny, noez- talgiás lelkének szavakkal ki neon fejezhető, csak elida-loíható vágya és érzése. A kisebb zenei faj­súlyú Alibeniz Cordobája után Mozart bájo6 Álla t-utm-jával ragadta el a közönséget tökéletesen megjátszott technikájával, ezt meg is kellett is­mételnie. Majd egy helyi szerzőnek, Körte bírósági ta­nácsosnak Fnriant című poétikaié darabját kel­lett ismételten is eljátszania, hogy a saját Capric- ciojának előadása után. amellyel nagy sikert ara­tott, Dohnányi brilliáns H-moll Capric-cio-jával fe­jezze be a szép estét. Dohnányi interpretációja is nagy ígéret volt, amelyet a fiatal művész nyújt­hatott, aki annak minden báját és szellemességét kiaknázta. A hatalmas külső siker csak fokozta Ambrózy művészi elánját és a végén Dvorak csillogóan hangszerelt Humoreszkjét és Graned-i-s Espagnól­ját játszotta ráadásul. A művészt a lelkesült ko­máromi közönség, amely pedig ritkán hévül fel a forrpontig, számtalanszor kihívta a pódiumra és elhalmozta tetszésének minden jelével. Ambrózy meg lehet elégedve első komáromi fellépésének művészi ere dm én veivel, amelyben vérbeli művész­nek mutatkozott be. A budapesti színházak bemutatói Budapest, szeptember 21. I. Uj Színház: A Dreyius-ügy Két. egyébként kitünőnevti irú: Rehfisch és Herzug a csalhatatlan színpadi siker keresésé­ben biztos kézzel talált a témára, melynek két­ségtelennek igérkéző külső hatását minden to­vábbi művészi elgondolás és megoldás csak gyöngíthette volna. Franciaország harmincöt év előtti Drcyfns-aff-érja a mai Németországnak régi formájában is uj szenzációt, igét-. Kár az irodalmi gázért, friss irói szemmel a ma szem­szögéből revidiálva a régi affért, uj történelmi távlatok keresésével komplikálva a siker egy­szerű eszközeit, simább dolog mindezt úgy dob­ni nyersen az éhes tömegnek, mint ahogy az akkori szenzáció friss lázában került volna va­lamelyik külvárosi színház lihegő közönsége elé. Repriz, amelynek harmincöt évvel később van a premierje. Dörgedelmek a francia hadse­reg és zsidók küldöttsége ellen, politikai lösz- tok, forradalmi vád- és védbeszédek színpadi beállításban, parlamenti szónoklatok, eredeti francia szemelvények a német gyűlölet számá­ra. Világponyva dráma helyett. Pitaval-történc- lem korkép helyett. Látható az előadás folya­mán még Zola Emil. Jaurés. Olemenccan. Labo- ri eredeti, élethíi maszkban. Az Igazság diadala a Világosság és Sötétség harcában, végül zára­dékul Piquart alezredes egyesülése a szeretett növel, az Apoteozis rózsaszínű happy-end.iébcn. Ez persze már a szerzők külön ajándéka a nagyérdemű látogatók számára. A francia tárgyú német darab m:\srvar clö­Podébpadyfürdőben a legnagyobb komfort mérsékelt áron kapható! Az emberek a legnagyobb gazdasági válság idején is betegek. Podébraay fürdő, mely a szívbajok és a vérkerin­gési szervek betegségeire (arterioszkle- rozis), valamint az anyagcsere bajaira (cukorbaj és köszvény) specializálódott, igyekszik a gazdaságilag gyöngébbek részére is lehetővé tenni a gyógyulást és ezért az ntóidényben 25 °/o-S{r terjedő kedvezményt ad a minden kényelemmel berendezett Gyógyszálló, a parkban épült Gyógyház és s Téli Fürdő lakóinak, Podébrady jelszava: Betegnek gyógyulás és eny­hülés, egészségesnek minden szó­rakozás. adása nyilván meghozza itt is a sikert, amely­nek reményében az Uj Színház előadta, A szín­ház irodalmi keretet adott az esetnek azzal, hogy Kosztolányi Dezsővel fordittatta le a da­rabot. A fordítás csakugyan elsőrangú. Az elő­adás nívója is jóval magasabb a darabénál. Molnár Aranka és Hollós Ilona játékában min­dent megkapott a közönség, amit tőlük várt, de a női szerepek mostoha és erőszakos beállításá­ért a szerzők felelősek. Toronyi Imre Piquart alezredese markáns, kemény katona, éles. egyé­ni profillal. íren nagy sikere van. Zola. .Tauré.s. Clemenceau figurájában Bársony. Bánóczy. de főképpen Baróti föltűnően jó. II. Fővárost Operettszinház: Csoda-bár A közönség szembenéz a — közönséggel. El­tűnt a színpad. Ahol azelőtt szinpad volt, most nézőtér van, széksorokkal és emeletes páholy­sorral. A szinpad most nézőtér. És a nézőtér legnagyobb része: színpad. De ez a szinpad nem több, mint egy alulról világított díszes dobogó. A dobogó körül kis bár-asztalok és a volt néző­tér két sarka: büfé. Eloltották a nézőtér nagy csillárját, — helyette óriási szines, kivilágított gömbök lógnak a levegőben, a páholysorok pe­reme alatt na.ranossára és kék villanylámpák sora, A volt szinpad és a dobogó között kis jazz-zenekar. A zongoránál Brodszky Miklós ül. Amikor belép a közönség a színházba, már teljes az élet a Csoda-bárban; szól a jazz és a dobogón táncol a bár elegáns közönsége. Ez még nem a darab, de minden összefüggéstelen­ségével is szorosan hozzátartozik mindahhoz, ami később következik. Az ember azonnal érzi, hogy itt valami aj kí­sérletről van szó. A Fővárosi Operettszinház ez­úttal csakugyan újat és meglepőt akart és —■ tudott is produkálni. És a közöneég sikerre vitte a darabot. * A darab!... Csakugyan nem több egy ele­ven, tárgyilagosságot kereső újságírói riport­nál. Az újságíró, aki megírta ezt a riportot, vér­beli iró is, aki nemcsak nézi, de látja is az em­bereit, egy-egy odavetett színnel, fényhatással, szóval és dalocskával életeket, sorsokat hoz elénk. íme. ugyanaz a bár az infláció boldog, pén­zes tébolyában és a defláció keserű, tragikus összeomlásában. Ez a riport kerete. És ebben a keretben a történet s a történetben két időszak néhány remekül megmintázott figurája. * Érdekes, — ebben az „operettben" egy egé­szen különös dráma játszódik le, a vérbefullasz- tott és azután fölbomlott front mögötti embe­rek drámája, — embereké, akik eltévedtek, akik hiába keresik a helyes utat és — önmagu­kat. Egyszer már csakugyan meg kellett írni ezt valakinek és úgy kellett megírni, ahogyan Herczeg Géza irta meg, noha csak operettet irt. Operett? Nevezzük annak. Nem fontos a műfaji meghatározás. Egy a fontos: a megírás igaz­sága, Márpedig ez az irás: igaz és tehetséges. A zene? Az is jó. De Brodszky betétszámai job­bak és hangulatosabbak, mint az eredeti Kat- soher-számok. * Az infláció idejének vég efelé egy méltóságom bankigazgatót a csőd fenyegeti. Ennek a bank- igazgatónak van egy gyönyörű felesége. Ez az asszony megszökik egy parkét táncossal és a darab végén ismét visszafogadja őt az ura, aki köziben anyagilag rendbejött, Az egész történet a Csoda-bárban játszódik le egy ékszerrablás- sal kapcsolatban, — itt játszódik le minden a szemünk előtt, E kis történet körül zajlik egy bár élete és a bár életében: sok ember, megseb­zett, vergődő, olcsó élete. Nincs főszereplő ée nincs mellékszereplő .Herczeg Géza pompásan mozgatja embereit, minden és mindenki él körü­löttük. Ebben a szokatlan élénkséggel fölkavart zajban, nevetésben, sírásban, edény csörömpö­lésben. pezsgő* üvegek durrogásában, táncban, Kovaíüld hőszigetelő anyagok Schulz-fóle épitcsir. -t. Bratislava, Laurinskáó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents