Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)
1930-09-24 / 218. (2439.) szám
f^30 szeptember 34, szerda. l>PAGAiyV\AG^AftH!TlMI> A keresztényszecialísta párt és a magyar nemzeti párt hatalmas népgyüléseken taglalt állást a gazdasági válság életkérdéseiben Sziilíő Géza. Fiissy Kálmán, labloniaky János, Koczor Gyula és Várady Béla nagy beszédei Galántán és Vágfarkasdon — Somorján is nagyszabású gyűlés veit GMMa, szeptember 23. (Kiküldött tudósítónktól.) Az országos k e rés átéri yszoci a 1 i s ta párt, mely a gazdasági válság ügyében már augusztus havában számos helyen rendezeti nagysikerű gyűléseket, vasárnap impozáns méretek között tartott népgyüléseket Galántán és Somorján. A gálántai népgyülésen, amelyen részt vett a testvér magyar nemzeti párt is, a törvényhozók és pártvezetők közül jelen voltak Szüllő Géza dr. képviselő, országos pártelnök, Fiissy Kálmán szenátor, J abloniczky János dr. képviselő, továbbá Alapy Gyula dr. tartományi képviselő, Aixinger László dr. országos főtitkár, Várady Béla plébános, országos pártvezetőségi tag, a Hanza alelnőke. Kuthy Géza dr. ügyvéd, a Hanza elnöke, Jándly-Döbrentei Sándor dr. nyug. főszolgabíró, Galambm Béla és Letocha József dr. plébánosok és számosán a környékbeli vezető emberekből. Az esős idő ellenére oly nagy néptömeg jeleni meg, hogy sző sem. lehetett a népgyii- lésnek zárt helyiségben való megtartásáról és az a nagy vendégfogadó udvarán zajlott le. A gyűlés megkezdése előtt Szüllő Géza dr. országos pártelnök fogadta a katolikus kör helyiségében a járás küldöttségét, amelynek kívánságát örömmel tette magáévá és Várady Béla körzeti elnököt, a szlovenszkói közgazdasági életnek ezt a fáradhatatlan munkássága és nagytudásu tagját felkérte, hogy a párt tevékenységébe, mini annak közgazdasági szakértője, kapcsolódjék bele, amely csak hasznára lesz az országos pártéletnek minden vonatkozásban. Az országos elnöknek meleg szavait a távollevő körzeti elnök helyett Letocha József plébános köszönte meg, aki reámutatott arra, hogy a pártnak Szlovenszkó közgadasági életében kifejtendő újabb munkássága széles tömegeket fog a párt életéhez kapcsolni. A népgyülést a pillanatnyilag akadályozott I körzeti elnök helyett Galambos Béla plébános nyitotta meg poétikusan szép gondolatokkal átszőtt beszédében, majd felkérte a gyűlés első szónokát, Szüllő Géza képviselőt, a pártnak és a közös parlamenti klubnak elnökét beszéde megtartására. A közönség Szüllő Gézát lelkes ovációval üdvözölte. Szülő Háza beszéde — Hivatásomnál fogva — mondotta többek között Szüllő Géza —, mely gyakran elszólit a külföld nagy metropolisaiba, alkalmam nyílik más országok népeivel is érintkezést találni. Az itt élő kisebbségi magyarság ügyét szolgálom ezeken az összejöveteleken, kongresszusokon, a magyar népét, mely ezer év óta él ezen az ősi magyar rögön. Lapozgatva ennek a nehéz sorsban élő magyar népnek a történetét, van abban valami vigasztaló és felemelő, hogy ez a nemzet jó- és balsorsában kötelességeit mindenkor híven és becsületesen teljesítette. Ez a nép, amely itt mint nemzeti kisebbség éli megnehezült életét, ma is becsületes, nyílt és őszinte mindenkivel, ez jellemzi a mi fajtánkat, amelynek becsülete egyre növekszik éppen ezen tulajdonságainál fogva a müveit külföldön. (Lelkes éljenzés.) — Mit akarunk mi, mit akarhatok én mint népképviselő; semmi egyebet, csak azt, hogy ez a nép keresztény és magyar maradjon, őrizze meg őseinek nagy hitét és őrizze meg magyar hitét nemzetében, melynek itt, Európa közepén nagy történeti hivatása van. Az nj államkeretben teljesítjük az állammal szemben minden kötelességünket, de az államnak is vannak polgáraival szemben kötelességei. Beszéde további részében rátért Szüllő Géza a súlyos gazdasági válságra, melynek nyomán kikezdi életünk nyugalmát a láthatatlan ellenség: a szegénység, — ami pedig — ha általános lesz — a legnagyobb baj egy társadalomra nézve. S a szlovenszkói gazdasági élet egyre súlyosbodó helyzetének legfőbb oka az a mostoha, szűkkeblű elbánás, amelyben szlovenszkói és ruszinszkói ter- nielőosztályainkat — úgy a mezőgazda- és földmüvestársadalmat, mint az iparosságot és munkásságot — a centralista politika részesíti. (Helyeslés.) Élesen kritizálja a szónok a kormány szlovenszkói gazdasági politikáját, majd a kisebbségi kérdés európai vonatkozásaira tér át. — Hosszú időkön keresztül — úgymond — sikerült a külföld közvéleményét is megtéveszteni a kisebbségek helyzetéről, ma azonban, amikor a kisebbségek konferenciái pontosan, évről-évre összeülnek, nagyobb a nemzetközi kontroll is és a Potemkiniádáknak is kezd bealkonyodni. A világ nyitott szemekkel figyeli az eseményeket s a kisebbségek igazsága is utat tör magának. Ezért azt mondom, tisztelt barátaim, hogy fel a fejekkel, büszkén maradjunk meg, akik voltunk, magyaroknak, akik kötelességeinket maradék nélkül teljesítjük mindenkivel szemben. A magyar iskolákhoz és a magyar nyelv szabad érvényesji 1 éséhez való jogainkért kitartó küzdelemre buzdította hallgatóit Szüllő Géza, majd mélyhatásu beszéde végén a következőket mondotta: — A politika, melyet hirdetek, lehet, hogy nem kellemes, de mégis merész és bátor hirdetője vagyok annak, mert magyar fajomat szolgátom vele. Tévednek azok, akik a magyarról, aki jóhiszemű, azt hiszik, hogy ostoba és tévednek azok is, akik azt hiszik, hogy félre lehet őt vezetni. A demokráciában nem szabad egyes osztályokat a többi ellen és egymás ellen uszítani. — Nekünk csak egy hibánk van: a széthúzás. Elmondja a halódó apának és a vesszőcsomónak paraboláját. Az egyes vesszőket a legkisebb gyermek is eltöri, de az egész csomót eltörni a legerősebb ember sem bírja. összefonódva kell dolgoznunk egymással óe egymásért, kerülni minden széthúzást, mert máskülönben ellenfeleink erőt vesznek rajtunk. — Ilyenkor, amikor bajban vagyunk, gazdasági válságokkal küzdünk, jelentkeznek a politikai ólálkodók is, akik a vesszőnyalábot szétoldani igyekeznek, hogy szertehullva szabad martalékai legyünk önző céloknak. A vezetőknek önzetlenül kell küzdeniük! Nekünk nem kell sem maradékbirtok, seni trafik- licencia, sem közjegyzői kinevezés: becsület kell és tisztesség, meg magyar hűség, ha ez megvan bennünk, mindenünk megvan, mert egyedül erre az alapra lehet biztosan építeni. S ha erre a talapzatra építünk, ha bennünk él őseink hite, ha a magyar becsülettől nem távolodik el a nemzet lelke, akkor a pokol kapui sem tudnak rajta erőt venni! (Szűnni nem akaró lelkes tapsok és éljenzés.) labloniaky leleplezi a „gazdamozgalom" igazi arcai Jabloniczky János dr. nemzetgyűlési képviselő volt a következő szónok, aki megállapította, hogy a gazdasági válság elsősorban nem politikai kérdés, hanem szövevényes összetétele a gazdasági komponenseknek. Ma mindenütt mutatkozik a gazdasági válságnak elpolitizálására irányuló törekvés, erre vezethető vissza, hogy szövetkezett ellenzéki pártjaink megbontására törekszenek azok, akik a politikai nirvánából hirtelen felbukkantak. Ott hemzsegnek most a gazdasági „nagybizottságok“-ban, határozati javaslatok mondatai mögött, amelyek a kormánnyal szemben komor hangon követelőznek. A kormány lapjai azonban elárulják, hogy Hodza „magyar44 pártja és egyes ..nagy- bizottsági44 magyarok programja között csak árnyalatbeli eltérések vannak. A támadás a gazdasági válság mély sáncárkaiból indul meg ellenünk. Ezért szükséges, hogy magyar és ellenzéki irányban la- láLkozzék minden mozgalom, amely-ezen a téren megindult és magyar emberek ismeretlen célokra és ismeretlen emberek kezébe pénzt ne adjanak. Az a bizonyos gazdamozgalom gyűléseket tart és világért sem mondja a magyar föld-' művelőnek, hogy te kormánypárti leszel, de a gyűlések arra valók, hogy át gyúrják a magyar választót és megcsillogtassanak szemei előtt valamilyen reménysugárt, hogy azután a legközelebbi választáson benyújtsák neki a számlát. Az 1920. évi választások óla mindig felmerülnek ezek a tervek. Akkor a szociáldemokrácia kápráztatta el a magyar szemeket, azután következett Csánki vállalkozása, a legújabb vállalkozásból Szappanos látható a nyílt színen, de a kulisszák mögött ott állanak azok is, akik csak a végszóra várnak, hogy a színen megjelenjenek. Akit el lehet bolonditani az adóelengedések- kel, azt elbolonditják és azt hirdetik, hogy ezzel a gazdasági válságot megoldották. Az „intéző bizottság" adókat enged el és adókat szed a maga részére. Ezért, szükséges az óvatosság, mert ha jönnek az álpróféták, egész bizonyosan nem teszik önzetlenül, hanem a kormány és pártjai érdekében dolgoznak. Hosszasabban foglalkozik ezután azokkal a kalandos programpontokkal, amelyeket egyes gyűléseken elfogadtatnak a jóhiszemű magyarokkal, de amelyek az elérhetetlen utópiák birodalmába tartoznak. Majd a gazdasági válság igazi okait fejtegeti. A gazdasági válság enyhítése a kormány kötelessége és feladata. Egyszerűen blöff, amikor azt hangoztatják, hogy Csehszlovákiát nem érinti oly erősen a gazdasági krizis, minit más államokat. Amíg 1929 augusztusában 120.000 vagon forgalom vol t az állam vasutakon, addig 1930- ban ugyanebben a hónapban csak 44.000. Ez az egy statisztikai adat rámutat a krízis mértékére. A gazdasági válság kisérő jelensége a hitelek megdrágulása. A pénzügyminiszternek a költségvetés tárgyalásánál módjában lett volna Szlovenszkón olcsó gazdasági hitelek utján segíteni. Most újból megindul a költségvetés tárgyalása. Mi magyar törvényhozók — mondotta a szónok végül — ismét ott leszünk javaslataikkal és bnálatainkkal a költségvetési bizottságban. A mi munkánk legtöbbször a jövőben fog gyümölcsözni. Mi akaratunkon kívül nem a jelennek, hanem a jövőnek dolgozunk. Fiissy szenátor beszéde A szónok meggyőzőérejll beszéde mély benyomást tett a jelenvoltakra. Utána Fiissy Kálmán, a magyar nemzeti párt szenátora beszédében a kisebbségi jogok biztosítását követeli, mert ezeket a jogokat a magyarság teljes terjedelmében ki akarja élni. Tradícióinkat megőrizzük és magyarságunkat megtartjuk, ez a mi céh'nk. A magyar összetartás ma szükségesebb, mint valaha, ezt vésse szivébe a, gazda, az iparos és a magyar munkás. Lelkes éljenzés fogadta Füssy szenátor beszédét. amely után Várady Béla, a Hauza elnöke 4aitolla a záróbeszédet. Gyakorta’i értékű szavaival rámutat arra, hogy segíteni csak önsegély utján tudunk magunkon. Erős bankot keli alap’Lni a magyar kisebbség számára a második sfgitség az adókivetésekkel szemben szükséges. Hibásak vagyunk, hogy az adókivetésekkel szemben nem élünk jogorvoslattal. Haladnia kell a mezőgazdának, le keli másolni a külföldi gazdasági szervezeteket. Végül a takarékosságot ajánlja mindenben. Majd megköszöni a megjelent szóno kok beszédet s este hat óra körül berekeszti a hatalmas sikerű népgyülést, amely szintén elfogadta a keresztényiszocialista pártnak Somorján is elfogadott gazdasági követeléseit s azokat eljuttatja a törvényhozókhoz. A somorjai népgyülésről helyszűke miatt holnapi számunkban fogunk beszámolni. Segítségért kiáltanak a válsággal küzdő vágmenti magyarok is Komárom, szeptember 23. Impozáns gyűlés folyt le vasárnap a Vágmente egyik fontod centrumában: Vágfarkasdon is a magyar nemzeti párt rendezésében. A gyűlésen a vidék lakossága is nagy számban képviseltette magát. A gyűlést, amelyet az esős idő miatt a szövetkezet nagytermében tartottak meg, And a István helyi pártelnök nyitotta meg, majd ifjabb Koczor Gyula volt nemzetgyűlési képviselő mondott mélyenszántó s főleg gazdasági tárgyú beszédet. A szónok szerint nem lehet a bajban minden segítséget csak az államtól várni, de amikor a mezőgazdasági termelési költségek nagyobbak az értékesítés árainál, a mezőgazdaság elvárhatja, hogy az állam az ő részére is megteremtse azokat a föltételeket, amelyek helyreállítják jövedelmezőségét. Még 1927-ben mutattam rá egy előadásomban — mondta a szónok —, hogy — a szántóföldek összterületéhez arányitva — az egész világon nálunk van a legnagyobb terület bevetve gabonával s ez a világtermelés irányából Ítélve, katasztrófára keli, hogy vezessen. Azt tanácsoltam, hogy a gabonával bevetett területek csökkentésével karoljuk föl a kisebb gazdasági ágakat: az állattenyésztést, tejtermelést, baromfitenyésztést, kertészetet stb., hogy ne legyünk minden életszálunkkal a gabonatermeléshez kötve s ha ebben egyszer kevesebb jövedelmet találunk, máshol nyerhessünk kárpótlást. Szükséges, hogy az állam gazdasági intézményei is segítségünkre legyenek a termelés emez átformálásának munkájában, hogy nagyon olcsón hozzáférhetők legyenek számunkra a kísérleti és vizsgálati intézmények eredményei s hogy főképp kisgazdákból álló földművelők a fokozottabb szövetkezeti életbe bevezethetők legyenek. Kívánjuk, hogy az állam anyagi részívétele mellett s olcsó állami hitellel ga- bonaraktárszövetkezetek létesitíessenek. Megoldandó a zöld hitel kérdése is Tessék erre igénybe venni a szociális biztosító összegyűlöm lett ezermillióit. Tiltakozunk a vasúti személytarifa emelése ellen, mert ez is drágítani fogja az életet. Ezzel szemben követeljük a tova [-díjtételeknek alapos csökkentését olyformán, hogy a nagy távolságra való szállítás tetőiéi progresszive olcsóbbak legyenek. Az adóterhek is elviselhetetJenek. Tessék az adókat a jövedelem arányaihoz mérsékelni és ne a korlát-lan állami kiadások legyenek a mérvadók az adóteher megállapításánál.' Nem a 200 koronás gabonaár a fontos, hanem az, hogy a* adók és a szükségleti cikkek árai arányba kerüljenek a mezőgazdasági termények áraival. Szállítsák le az adókat b az állam hasson oda, hogy a bankok is szálljanak Iejebb a kamatokkal. Gyakoroljon az állam nyomást a nagyipari vállalatokra és kartellekre, hogy mérsékeljék az iparcikkek árát s ha nem boldogulna velük, úgy szüntesse meg az illető iparágak vámvédelmét, hogy a mezőgazdaság és általában a fogyasztó közönség olcsóbb iparcikkekhez juthasson. A gyűlés Koczor beszédét lelkes éljenzéssel fogadta s az előterjesztett követeléseket határozatba vette. Majd Kalitza Sándor központi titkár és Morvay Jenő vágsellyei párttitkár mondott nagyhatású beszédet. A gyűlést Molnár Gyula ügyvezető elnök rekesztette be lelkesítő szavakkal. Az ügyész fellebbezéssel él Síöger Károly ügyében Pozsony, szeptember 23. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefon jelentése.) Stögcr Károly ügyében Boricky dr. ügyész tudvalevőleg az ítélet kihirdetése után három- napi határidőt kért a fellebbezés benyújtására. A határidő holnap telik le, de az államügyész már ma úgy döntött, hegy fellebbezéssel fog élni az ítélet ellen. Az osztrák legitimisták nem tűrnek kritikát Becs, szeptember 23. A császáriul néppárt vezetősége Apponyi Albert, grófhoz nyilatkozatot küldött, amelyben a párt tiltakozik az ellen, hogy a magyar legitimisták kritikát gyakoroljanak az osztrák legitimisták tevékenysége fölött és leszögezik, hogy Ottó november 20-án elérve nagykorúságát, az osztrák törvények szerint(?) koronázás nélkül Ausztria császárja lesz, mert Károly király nem mondott le annakidején az osztrák trónról. A császárán néppárt elismeri, hogy Magyarországon más a helyzet, ahol Ottót meg kellene koronázni, hogy magyar király lehessen. s
