Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)

1930-09-23 / 217. (2438.) szám

'W^CAPA\\G^ARHTRLai> 7 rtilREK^ 1930 szeptember 23, kedd. USBsasir".t**;----— ---• wq 23 S zeptemb, Émw Kedd Elsejéig fsa i|Alttal VÍZUMOT Magyarországba, Romániába. Olaszor­szágba, Lengyelországba még ugyanaznap megszerez a „Prágai Magyar Hírlap1' pozso­nyi kiadóhivatala, Pozsony, Lőrinckapu-u. 17. ií. (Central-passage). Nem szükséges a pénzt előre beküldeni, az összeget utánvéte- lezziik. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága II., Panská ul. 12, III. em. eszközöl. Meghívó A csehszlovák főiskolákon tanuló magyar ifjakat támogató társadalmi irigy bizottság menzaiig)! alosztálya folyó hó 25-én d. a. 4 órakor Kassán, Fő-aioca 4. szám alatt az I. emeleten ülést tart, melyre a menza- segélyt kiosztó bizottság tagjait ezennel meghívom. Kiváló tisztelettel Kassán, 1930 szepf. 19-én Grosscihmid Géza dr. szenátor, a bizottság elnöke. —A íiszáninneni reL egyházkerület évi rendes közgyűlését Kassán 1930 október 9-én (csiitörbökön) d. e. 8 órai kezdettel a Lőcsei házban fogja megtartani. A meghívó­kat az alkotó tagoknak már szétküldték. A gyűlés főbb tárgyai: Főgondnoki megnyitó, püspöki jelentés és előterjesztések, tanügyi jelentés, a számvevőszék jelentése, a bérei­kéi árvaiház ügye és a losonci tépi. interná­lás kérdése, függő ügyek, egyházmegyék ál­tal beterjesztett, ügyek és bírósági ügyek. A gyűlés előtti napon, szerdán d. u. tanügyi bi­zottsági ülés lesz és a második lelkészképe- sitő vizsgát fogják megtartani. — A gyűlési tagok elszállásáról a kassai ref. lelkészi hi­vatal fog gondoskodni, amennyiben az ez­iránt: igényeket oda előzőleg bejelentik. Előléptetés. A zsolnai cellulóza gyár r.-t. a minap megünnepelt 25 éves fennállási ju­bileuma alkalmából Boros Marcell főerdő- mérnököt erdőtanácsossá léptette elő. — Komikus résívétlenségbe fulladt Kassán egy „pártaiakiíó“ gyűlés. Kassai szerkesztőségünk je­lenti: Slivovsaky János volt szoc. dem. kép viselő­iestül éti tag hónapok óta egy politikai párt meg- ■alakitásán fáradozik; melynek alakuló gyűlését va­sárnap délelőttre hívta egybe a ligeti Kioszk nagy­termébe. Az uj pártnak „Radikális iparos- és pa- rasztpárt“ néven kellett volna megalakulnia s ál­lítólag az agrárpárttal elégedetlen elemek vettek volna benne részt. A nagy garral hirdetett párt- alakulás azonban elmarad’!, mivel Slivovsaky .párt­vezéren'4 kívül alig öt-hat ember jelent meg a gyű­lésen, amely ilyenformán komikus részvét'! eneégbe fulladt. — Magyar okmánymásolatok hitelesítése Prágá­ban. JUDr. Nagy Sándor, e. jogtanácsos, bírósági hites tolmács Prága I.. Purizská 7.. hitelesít magyar okmánymásolatokat, készít hiteles esehauagyar- ezlovák fordításokat. Vidékieknek utánvét mellett. — Magánjelentés a pozsonyi terménytőzsdé­ről. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefo­non: Búzában és rozsban a kinála még mindig erős. Belföldi gabona ára változauan, mig ju­goszláv és magyar búza 1—2 fillérrel olcsóbb, a külföldi tengeri csak kis mértékben talál el­helyezést. Az árak 1—2 fillérrel lemorzsolód­tak. Árpa jobban keresve, az árak jobb minő­ségben 2—3 fillérrel nagyobbak. — Öngyilkosság családi viszály miatt. Nagyszől- lőei tudósítónk jelenti: Berényi János múzsái gaz­dálkodó hadilábon élt családjával. A folytonos ve­szekedések annyira elkeserítették, hogy öngyilkos­sággal vetett véget életének. Kiment a temetőbe, megásta sírhelyét, azután végzett magával. — Kinnlevőségei; folyósítja Uránia Bankház. Nové-Zámkv, Kérjen ajánlatot — Egy hétéves kisfiút halálra gázolt a ko­csi. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: Halá­los gázolás: baleset történt a Pozsony mel­letti Főréven. Behringer Pál fuvaros kocsisa takarmánnyal megrakott kocsin tért haza. A főrévi Szabadság téren egy a környéken lakó munkás hétéves fia, Szabó Ottó játékból fel akart kapaszkodni a kocsira, de megcsúszott és a kerekek alá került, amelyek összeron­csolták a fejét. A szerencsétlenség színhelyén rövid idő múltán megjelentek a pozsonyi mentők, de már nem akadt dolguk, mert a kisgyerek addigra kiszenvedelt. A szerencsét­lenség körülményeinek tisztázására megindult a vizsgálat. — őszi és téli ruhákat legszebben fest és tisztit Huszár, Lueenec, Szokol-ut. A lelkes munkakészség jegyében megalakult a csehszlovákiai magyarság könyvkiadó szövetkezete A liptószentiváni alakuló közgyűlés Prágába helyezte a Kazinczy- könyvkiadó székhelyét — Blanár Béla elnöke, Grosschmid Géza alelnöke s Sziklay Ferenc igazgatója a szövetkezetnek feloldja és eltávolítja a szervezetben lerakodott savakat* Vasmentcs, emésztést elősegítő kel­lemes üdítő ital. zsof nemzetgyűlési képviselő ismertette azokat a tárgyalásokat, amelyek az alakuló közgyűlést és a szövetkezet megalakítását megelőzték. Rámuttott azokra a fontos szempontokra., amelyek az alapítókat arra vezették, hogy a szövetkezet ügykezelésének központjává Prágát tegyék. Grasschmid Géza dr. szenátor megállapította, hogy az alapítási tervezet is magában foglal­ja ezt a szempontot és a praktikus előnyök mérlegelésével Prágának a szövetkezet szék­szövetkezetnek Prága székhellyel való meg­alakulását. Liptószentiván-fürdö, szeptember 22. (Ki­küldött tudósítónk teleionjeleutése.) A cseh­szlovákiai magyarság könyvkiadót vállalko­zása, amely a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet nevet viseli, vasárnap tartotta alakuló gyűlését Liptószentiván-fürdőben. A nagyarányú előkészítő munkálatok után tartott alakuló közgyűlésen a csehszlovákiai magyar irodalom létkérdései iránt érdek­lődök nagyszámban vettek részt. A közgyűlést a szövetkezet alapítóinak kon­ferenciája előzte meg, amelyen megfogalmaz­ták az előkészítő munkálatok folyamán már kialakult alapítási módozatokat és tisztázták az egyes fontosabb részletkérdéseket. Délután öt órakor nyitotta meg az alakuló közgyűlést Blanár Béla dr. tartománygyülési képviselő s a Kazinczy Társaság elnöke mint közgyűlési elnök. Rövid üdvözlő szavak után megállapította, hogy a szövetkezet megalapítására 1529 üzletrész jegyzése történt 455 aláíró részéről. Konsta­tálta, hogy a közgyűlés résztvevői 683 üzlet­részt képviselnek. Felolvasta ezután a szövetkezet alapítási ter­vezetét, és ennek alapján utalt arra, hogy a közgyűlés szabályszerűen határozhat a meg­alakulás felől. A hozzászólások folyamán Szent-Ivány dö­fi zu tán a közgyűlés második napirendi pont- helyévé való i été lét szintén elfogadta. Blanár Béla dr. elnök konstatálta, hogy az alapításra jegyzett összegből a jegyzéseknek több mint tíz százaléka van befizetve, majd a közgyűlés érv hangi: határozataként kimondotta a Kazinczy könyv- és ! apk iadó ja került letárgyalásra. Sziklay Ferenc dr. kulturreferens felolvasta a szövetkezet alap­szabály-tervezetét, amelyet pontról-pontra való letárgyalás után a közgyűlés egyhan­gúlag elfogadott. Majd a szövetkezet igazga­tóságát és felügyelő bizottságát választotta meg az alakuló közgyűlés. A szövetkezet igazgatóságába a következő­ket választották be: Szent-Ivány József, Szüllö Géza dr. képviselők, Grosschmid Géza dr. szenátor, Blanár Béla dr. tarto- mánveyülcsi képviselő, Spielmann Ervin bankigazgató, Sziklay Ferenc dr. kulturre- ferens, Hertz Ignác dr. ügyvéd és Dzurá- nyi László főszerkesztő. A felügyelő bizott­ság tagjai lettek: Tarján Ödön, a felügyelő bizottság elnöke, Wirkmann Ármin dr. és Wirth Gyula. A választások megejtése után Blanár Béla dr. elnök köszönetét mondott a közgyűlés résztvevőinek a csehszlovákiai magyarság nagyjelentőségű és fontos kulturális hiva- tásu uj szövetkezetének megalakításában való részvételéért és azért a valóban impo­záns érdeklődésért, amit a szövetkezet létre­hozása érdekében tanúsítottak, Annak a re­ményének adott kifejezést, hogy a magyarság kulturális éleiének nagyon je­lentős intézménye alakult meg ezzel a szö­vetkezettel és hogy ez az intézmény egész szellemi életünk fellendítése érdekében si­keres működést fog kifejteni. Az alakuló közgyűlés után a szövetkezet igazgatósága tartotta meg első ülését és a munkarend, valamint az adminisztráció né­hány fontos kérdését beszélték meg. Ezután megválasztották az igazgatóság el­nökévé Blanár Béla, dr.-t, alelnökivé Gros­schmid Géza dr.-t, azonkívül a szövetkezet igazgatójává Sziklay Ferenc dr.-t és ügyé­szévé gsepessi Miksa dr. kassai ügyvédet. Az igazgatóság a maga köréből szőkébb vég­rehajtó bizottságot választott, és ennek első leendőjévé a szövetkezet munkájának elindí­tását. a kereskedelmi igazgató és a tisztvise­lők kiválasztását, tette. Blanár Bála dr. végül az igazgatóság nevében köszönetét mondott Szení-Ivány József nemzetgyűlési képviselő­nek, akinek nagy jóakarata és vendéglátása tette lehetővé, hogy ennek a nagyarányúnak elgondolt, szép kulturális tervnek realizálá­sa megkezdődhet. Ausztriába szokott a ligetfatusi orgyilkos Pozsony, szeptember 22. (Pozsonyi szer­kesztőségünktől.) A P. M. H. vasárnapi szá­mában birt adtunk arról, hogy a Pozsony mel­letti Ligetfalun véres gyilkossági dráma ját­szódott le, amelynek áldozatát, Pergler Fe­renc nyugalmazott csendőrőrmestert a másvi­lágra küldte az orgyilkos tőre. A gyilkosság hírére alarmirozták a pozsonyi rendőrség bűnügyi osztályát, amely tüstént munkába lé­pett és rövid idő alatt felfedte a bűntett körülmé­nyeit és inditóokait. Megállapította, hogy az áldozat, Pergler Fe­renc nyugalmazott csendőrőrmester, aki az utóbbi időben egy biztosítóintézet üzletszer­zőiéként működött, feleségével, hatéves fiával és másféléves leánykájával a Pa'lacky uoeában egy egyemeletes házban lakott. Ugyanott élt feleségével merénylője, Cbod József harminc­éves prágai származású gumigyári munkás is. A két család sehogysem tudott összeférni, különösen az asszonyok között voltak napi­renden a viszálykodások, amiket rendsze­rint az epilepsziában szenvedő kedélybeteg Chodnénak az izgulékonysága idézett elő. A gyilkosságot megelőzően szombaton is ösz- sze vesztek az asszonyok és ezúttal a szárításra kitett ruha körül folyt a perle­kedés. Peorglerné a házhoz tartozó kiskertben tere­gette ki a ruhát, amit Ohodné ledobált a sárba azzal, hogy a kert az övé és ott másnak sem­mi dolga sincsen. Az asszonyok differenciáját a feldühödött Pergler brutálisan intézte el: ököllel támadt Ohodnéra és alaposan el­verte. A feleségén esett sérelmet Cbod nem is pró­bálta az ököljog alapján orvosolni, mert Pergler óriási termetű, atlétaerejii ember volt, mig ö gyenge és vézna, a váltóig sem ért haragosának. Dühében tehát a rend őr biztos ságra rohant, védelmet és elégtételt kérve. A rendőrségen arra utasították, hogy felesége sérüléseiről vétessen fel látleletet, azután menjen a járásbírósághoz cs ott adja elő panaszát. diód izgalmát nem csillapította le ez a ta­nács, feldúlt lelkiállapotban tért haza és ingerültsége hevében elhatározta, hogy megbosszulja magát felesége bán tál mazó ján. Késsel felfegyverkezve vonult le a kapualjá­ba és lesbe állt, várva haragosának felbuk­kanását. A kapu előtt az uecán ingujjban beszélge­tett Pergler s ugyanekkor a lakás ablakai­ból mind a két asszony, Perglerné és Chod- né is kinézett az uccára. A bosszúra éhes munkás Pergler mellé lopézotí és orvul ol­dalába bökte a kést. Az asszonyok szemtanúi voltak a merénylet­nek. épp úgy, mint a helyszínen tartózkodó Mulis Ferenené, egy pénzügyőr felesége is. A váratlan támadásra Pergler sarkonfordult s ugyanebben a pillanatban Chod kirántotta testéből a kést és menekül­ni igyekezett. A súlyosan sebesült ember kétszáz méternyire üldözte is s még azután is maradt annyi ereje, hogy visszatérjen, rátámadjon Chod feleségére és újból bán­talmazza. Csak ezután veszítette el erejét, összeesett és elterült a földön. Nemsokára megérkeztek az előhívott mentők, hogy*a pozsonyi kórházba szállítsák a, gyilkos merénylet áldozatát, de még mielőtt a mentőkocsi a kórház kapujához ért volna, Pergler kilehelte a lelkét. így rekonstruálta a tényállást a pozsonyi bűnügyi rendőrség, megállapítva, hogy Chod orgyilkosságot követett el és áldozatát tőrre! vagy bajonettel szúrta le. A jelenet egyetlen érdektelen tanúja, Mulis Ferenené azt állítja, hogy hajó nettet látott megvillanni az orgyilkos kefében. A detektívek az elmenekült, tettes után tüvé- tették az egész vidéket és ugyanakkor felesé­gét is keresték, aki a büntet után hirtelen el­tűnt. Az asszonyra még az esti órákban ráakad­tak, házigazdája lakásában bujt el. Nem tudta, hogy Pergler belehalt sérülésébe és attól félt, hogy családjának megsebesült ha­ragosa megint bántalmazni fogja. A gyilkos Chod Józsefet azonban a késő esti órákig sem találták és a gyilkossághoz hasz­nált szerszám sem került elő. A rendőrségnek az a gyanúja, hogy Chod a közeli határon át Ausztriába szökött. Ezért még az esdi órákban értesítették az osz­trák hatóságokat és a körzetben is megtették az intézkedéseket a gyilkos kézrekeritésére. j Chodnét, aki elmebeteg benyomását (eszi. kórházi ápolás alá vették. Érdekes mozzanata a gyilkossági bűnügynek, hogy Pergler két hónappal ezelőtt biztosította be életét kétszázezer koronára. Mint nyugdíjas csendőr ugyanis sokáig állás nélkül volt és csak nemrégiben kapott üzlet­szerzői alkalmazást egy biztosítótársaságnál. Alkalmaztatásának feltételé az volt, hogy bi­zonyos összegű biztosítást hozzon. Mivel másképpen nem tudott a feltételnek eleget tenni, önmagát biztosította be, úgy hogy most kétszázezer korona életbizto­si tást hagyott hátramaradott családijának. — A pesti Váci-ucca sarkán egy autót utasával együtt széfroncsolt a villamos. Budapesti szerkesz­tőségünk telefonálja: Tegnap este borzalmas autó­szerencsétlenség történ; Budapesten. Este 11 óra­kor egy szürke ;utótaxi .a keleti pályaudvarról jö­vet a Kossuth Lajos-uccáhói a Váci-uccáiba akart bekanyarodni, eközben az esőtől síkom utón meg­csúszott és az arra robogó 14-es villamos elkapta az autót, derékban törte ketté és az autó roncsait a bennülő utasokkal! együtt húsz méternyire magá­val hurcolta. A taxiban a soffőrön kívül három utas ült. akiket a tűzoltók segítsé­gévet emelték ki a villamos kerekei alól. Aiz autó egyik utasának a fejét valósággal ketté­szelte a villamos kereke. Az autóban a világhírű Laidstetter-kalapgyáir három tulajdonosa ült és pe­dig Kadetet tér János, aki a jugoszláviai. Ladetet- tex Frigyes, aki a firenzei és Ladstetter Pál, aki a budapesti gyárat vezette. Ladstetter Jánost bor­zalmasan szétzúzott koponyával holtan szedték ki a villamos kerekei alól, mig a másik két Ladstet­ter-testvért életveszélyes állapotban szállították a Rókue-k órik ázba, ahol nyomban megopexálták őket. Az autotaxi soffőrje, Juhász József szintén súlyos állapotban került a kórházba. Ladstetter Frigyes gyáros az éjszaka folyamán anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna, meghalt. Az autó- katasztrófa harmadik áldozata, Ladstetter Pál még a hétfő reggeli órákban sem nyerte vissza eszméletét és állapota reménytelen. || SZANATÓRIUM I ! >CARITAS<Í POZSONY, TOKNA-U. IS. > 3 e8. 2S-W5. fel. 28-95. S | Ssftl«»Mi.*scfcés'<cí,-Kfi0j'«iíszaft,* j uiroJogla és laryaav'otosüs. j . loztÁlv napi 80.— Ki., II. osztály napi 60.— Hi. ; »j> I Szabad orvosválasztás: j wülísi pausálé öl napra í. osztály Ki- !b00.— jj fi | 5 • . • . U. . . 1000.- jjgi A SALVATOR FORRÁS

Next

/
Thumbnails
Contents