Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)
1930-09-04 / 201. (2422.) szám
Mai náMMih 19, eltfal j&Bfo fm.fl \ * Mai siám«a!^ US- ©Mai Előfizetési ári évente 300, félévre 130, negyed* évre 76, havonta 26 Kfc; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K& fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Esryes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—K& A szlovenszkói és ruszinszlcói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja fetetői szerkesztő: DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁCh GÉZA Szerkesztőség: Prága U„ Panska ulice 12, 11. emelet. •— Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága IL Panská ulice 12. Ili emelet. Telefon: 34184. SÜRGŐS YCIM: HÍRLAP. PRflHfl pénzügyi hatáságok is i jövedelemadó kivetése irtás ALftPY CSYULA ár. tarsományi képviselő Most folynak országszerte az 1929. évi jövedelemadók! vetések és azokat kézb&si- tik a felek résziére. Amennyire sikerült beletekinteni. ebbe a műveletbe, meg kellett döbbennünk azon, hogy a pénzügyi hatóságok, expoziturák Riip van Winkle álmát alusszák és uem vesznek tudomást arról, hogy itt két éve már élet-halál-harc folyik gazdasági téren a létért és ebben a harcban máris milyen sokan véreztek el. A pénzügyi ex pozi túrák ugyanannyi jövedelemadót vetnek ki 1929-re is, mint 1928-ra, holott az egyik évben a gabona ára kétszáz korona körül mozgott, a következőben pedig háromnegyedrészére csökkent, nem is beszélve annak mai mélypontjáról, amelyet csak a jövő évi kivetésnél vehetnek figyelembe, ha ugyan ezekután ezt egyáltalán remélni lelhet. , Nemcsak az döbbent meg bennünket, hogy a pénzügyi hatóságok — bizonyára felsőbb utasításra — lehetetlenséget kívánnak az adózóktól, iá. i. nem létező jövedelem után való adózásokat, hanem nem találunk a jogos kritikára megfelelő szavakat, hogy magát a szellemet megbélyegezzük, amely a tárgyilagosságot teljesen háttérbe szorítva képzelt jövedelmek után szabja ki az adót. Mi tudjuk azt, hogy az államnak szüksége van polgárainak adóviselésére és azt’ is hirdetjük, hogy ezeket a kötelességeket teljesítenie kell minden polgárnak, de azt már mégsem lehet elfogadnunk, hogy kézzelfoghatóan bizonyítható módon megká- rosodjanák adófizető polgártársaink. Mi most csak a gazdákról beszélhetünk ez alkalommal, akiknek adója nem csökkent nemcsak huszonöt százalékkal, de soknak jövedelemadója meghaladja az előző évi kivetést, amikor még gazdasági krízisnek csak a hírét sem hallottuk. De a legszörnyübb igazságtalanságok is csúsztak bele a jövedelem a dókivetésbe helyenként; tudunk olyan eseteket, ahol a múlt év nyarán elemi csapások egész járások termését semmisítették meg. A károsultak — már akik termésüket biztosították — százszázalékos jégkár- likvidáieióban részesültek, amelyet a biztosító társaságok a legritkább esetekben szoktak teljesíteni és ennek ellenére, mintha semmi se történt volna, a pénzügyi hatóság kirója változatlanul a jövedelemadót azokra is, akiknek a jégkáT minden termését meg- semmisitette és az a termés biztosítva sem volt. Az adóigazgatásnak ilyesmit szankcionálni erkölcsi okokból sem lenne szabad. Olyan nagy tömegekben fordulnak elő ezek az adóügyi bajok éppen most, amikor népünk egy rossz gazdasági évnek minden bajával küzködve, a gazdasági válság sodrában tehetetlenül vergődve szinte apatiku- san viselkedik, hogy ebből az apátiából fel kell ráznunk és a vész-szirénák szelepét fel kell nyitnunk, hogy annak süvöltő hangja felébressze a bajaival küzködő népet érdekeinek védelmére. Egészen bizonyos, hogy az idei gazdasági év után, amikor a búza tragédiája teljessé vált. és a mélypont soha nem sejtett mélységre zuhant le, a nép adózási teljesítő képessége is csaknem teljesen megszűnt. Sokan, akik adót fizetnek, a szájuktól vonják el a falatot, csakhogy a végrehajtó zsákmánya ne legyen a betakarított Ma kezdte meg munkáját Genfiben az európai kisebbségek kongresszusa Wilfan elnök — A tárgysorozat — magyarság képviselői ; Géni. szeptember 3. Az európai kisebb- | ségek kongresszusa, szerdán kezdi meg Genf- | ben hatodik ülésszakát; Wilfan (Triesf), az olasz parlament egykori szlovén képviselőié* i nek elnöklése mellett. A négy napig tartó i mini kólátok bán, mint minden évben, ismét | számos európai állam nemzeti kisebbségeinek 'képviselői vesznek részt. Ez alkalommal a I jugoszláviai román kisebbség is képviselteti magát. A napirenden elsőjzbeu szerepel azoknak az általános elvi következtetéseknek a vitája, amelyek az egyes nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló jelentésekből levonhatók. Különösen érdekes lesz továbbá a kisebbségek állásfoglalása Rrianduak az európai államszövetség megalakítására vonatkozó tervével szemben. A kongresszus, mint ismeretes, már a múlt évi tanácskozásai alkalmával nyomatékosan azt az álláspontot képviselte, hogy a felekezeti, nyelvi és nemzeti kisebbségek jogainak hathatósabb védelme nélkül európai államszövetség megszervezéséről szó sem lehet. A kongresszus, amelyet ismét Ammende dr. főtitkár készített elő, foglalkozni fog az egyes európai országoknak más államokban élő fajtestvéreihez való viszonyával is. valamint a népismeret és a szervezési problémák általános kérdéseivel. — Mint ismeretes, a csehszlovákiai magyarságot Sziillő Géza dr., nemzetgyűlési képviselő, az országos keresztényszocialista párt és a magyar nemzeti párt közös parlamenti klubjának elnöke és Jaross Andor magyar nemzeti párti tartománygyillési képviselő képviselik, Határtalan lelkesedéssel fogadták Franciaországban Costes és Beltonte szerencsés newyorki megérkezésének hírét Newyork, szeptember 3. Costes és Del-, loaifce „Kérdőjel*4 nevű francia kétfedelű repülőgépe tegnap este 7 éra 20 perckor, amerikai időszámítás szerint a newyorki Curtiss repülőtérre érkezett s mintán há-i rom kört irt le a repülőtér fölött, simán leszállt. Ez az első eset, hogy a repülőgép leszállás nélkül teszi meg az utat Európa egyik fővárosából Newyorkba és pontosan eléri azt a célt, amelyet maga elé tűzött. Az ut 37 óra 13 perceg tartott, azaz négy. órával tovább, mint L/indbergh rekordn repülése, amelyről mindenesetre tudni kell, hogy az ellenkező irányban történt és nyugatról keletre az általános szélirány, miatt könnyebb repülni, mint keletről nyugatra. . Annikor a repülők, akik ütjük utolsó 160 kilométerét 12 amerikai repülőgép kiséretében tették meg, leszálltak a re-, pülőtéren, az egybegyült hatvanezeriőnyi, tömeg áttörte a rendőrkordont és lelkes ovációban részesítette őket. Többek között megjelent az egész newyorki francia kolónia, amely szűnni nem akaró lelkesedéssel ünnepelte honfitársait. A Kérdőjel motorja az utolsó pillanatig kitünően mii-i ködött és egyedül a rádióleadóáTlomás, szerkezete romlott el a három utolsó óráa bán. Alig érték a gép kerekei a földet^ amikor a tömeg már megrohamozta a leszállókat. A nép egyszeriben magával ra-> gadta a rendőröket s Costes és Bellonte, az óriási lelkesedő tömegben alig tudta elhagyni gépét. A két francia pilóta zsib-. hadi lábbal, de a kimerültség ellenére is ragyogó arccal jelent meg a kiváncsiak előtt. A francia kolónia tagjai vállulkria emelték és a fotográfusok valóságos vil-. lanyfénye mellett a hangárokba vitték Cestest és Bellomtét. A tömeg megkísérelte, hogy betörjön a hangárokba is, de, a rendőrség megakadályozta ezt. A francia főkonzul csajk nagy üggyel-bajjal fért a pilóták közelébe. A két repülő a moto-. rok zajától rövidebb ideig süket volt, de a fül csakhamar hozzászokott a halkabb bangókhoz. Félóráig tartott, amíg felelni tudtak a hozzájuk intézett kérdésekre, Costes kijelentette az újságíróknak hogy. a legrosszabb idővel azonnal üljük kezdő-, tén Írország mögött találkoztak, ahol olyan heves viharba jutottak, hogy kény-, teleinek voltak délfelé kitérni a szélvész elöl. Később sikerüli a rossz időt kikerülni és végre hátszélet találtak. A Kérdőjel összesen 6500 kilométert tett meg. , Mintán a repülők néhány szót mondottak a rádió mikrofonjába, autón a Park A veimen fekvő Ritz-Towers szállodába indultak. Az épület előtt újabb óriási embertömeg várt reájuk és sokáig tartott, amíg Costes és Bellonte a szobájukba juthattak. A két pilóta azonnal lefeküdt és csakhamar elnyomta őket az álom. A fogadtatás Newyork, szeptember 3. Costes és Bellonte francia repülőket a newyorki repülőtéren óriási ember tömeg várta. Megjelent Limdbergh és felesége is, továbbá a francia ügyvivő, a newyorki francia főkonzul, a newyorki polgármester képviselője stb. A tömeg természetesen áttörte a kordont, ámbár a rendőrök két álruhába öltöztetett rendőrt emeltek vállukra, hogy ezzel eltereljék a tömeg figyelmét az igazi repülőkről. A nép azonban hamarosan rájött, hogy félrevezetik, és néhány perc leforgása alatt megtalálta Costest és Bellonte!. A hivatalos fogadó bizottság tagjai közül csak nagyon kevesen jutottak a pilóták közelébe, akiket egy ötszáz főből álló tömeg falhoz .szorított, úgy hogy mozdulni sem tudtak. Itt adta Costes első interjúját, melyélet. Olyan nagy a nyomorúság a gazdag magyar falvakban is, hogy a legvagyonosabb gazdák kénytelenek kölcsönpénzeket felvenni magas kamat mellett, hogy adóterheiken könnyítsenek. Lehet-e és szabad-e ilyen körülmények közt a múlt évre kivetett jövedelemadót régi magasságában ■meghagyná, amikor a kivetési alap is kétségtelenül csökkenti ? A gazdatársadalomnak életjelet kell magáról adnia, és ez ne a demonstrációkban nyilvánuljon meg, amelyeknek, mint múló jelenségeknek, csekélyebb jelentőségük van, hiszen a szavak elrepülnek, de az írás megmarad, és eszerint a bevált közmondás szerint minden sérelmet írásba kell foglalná, és minden igazságtalan kivetést leUebibezéssel kell megtámadni. Ahol a kivetés körül hiba vagy igaztalanság történt, semmi kétség nem lehet, hogy azt a felettes hatóságok vagy a közigazgatási bíróság reparálni fogja. Ezen a téren nagy feladat nehezedik politikai pártjainkra, amelyeknek magyar gazdaközönségünk szolgálatára kell állaniok ezekben a súlyos és nehéz napokban. A másik dolog, amelyre különösen törvényhozóink figyelmét hívjuk fel, az adóknak behajtása a mai súlyos válság idejében.. Sok kis exiszteneiára ez végzetes kimenetelű, mert összeroppan az adók túlsúlya alatt. A pénzügyim inisztert kell mégis jobb belátásra birni, bár nem nehéz megjövendölni, hogy az ádei őszön nem telik úgy meg az államkincstárt, mert nincsen miből adót fizetni. Vannak egész községek, ahol bajos dolog lenne párezer koronát is előteremteni és Ruszinszkóban olyan szegény helyek vannak, ahol az egész községben nincsen száz korona készpénzvagyon, ügy hallatszanak ezek, mintha a mesék országában járnánk és csakugyan ott is járunk, mert, a realitásoktól egyre messzebbre távolodunk. A súlyos felelősségérzet, amely az irreális adókivetéssel nemzeti vagyonunk csökkenésére vezet, arra késztet mindnyájunkat, hogy' ezt feltárjuk népünk előtt, melynek sérelme természetesen kollektív sérelem és igv a mienk is. A jog segélyével, a törvény rendes utján kell harcolnunk av igazságért: az adók igazságos .megállapításáért. Az első sikerült „céirepfllés** keletről nyugatra - Costes elmondja élményeit — A pilóték 50 millió frankot kerestek
