Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)

1930-09-21 / 216. (2437.) szám

Í988 wggtwabeg 21, vasárnap. 7 ■•aa———BBTO—BB—MBSIIWI Ilii— IW IH^■l■'IB^^MBtea Egy cseh tiszt meghajtja az elismerés zászlaját a szlovák, magyar és német katona erényei előtt Érdekes pszikológiai tanulmány a csehszlovák hadseregről — A katonáskodásnál „senki sincs annyira elemében, mint a magyaru A BETÜSAV Irta: Darkó István Két eeemény indított arra, hogy az alábbi •orofcat lejegyezzem. Az egyik komoly és már sokat Írtam róla. A másik annyira szub­jektív, ihogy sokan komolynak sem fogják látni. Ma éjszaka történt velem és reggel so­káig, bár feleslegesen töprengtem azon, hogy paipirra tegyean-e. Az egyik esemény az, hogy körülbelül e sorok megjelenésekor lelkes emberek, a csehszlovákiai magyar társadalom előlege­zett segítségével és bizalmával könyvkiadó szövetkeze tét alapítanak. A másik esemény az, hogy az elmúlt éj­szaka a työvetkezőt álmodtam: Sok könyvet nézegettem és forgattam a kezemben, min- deníéle nagy vastag és kis vastag, óriás vé­kony és cseppalaku vékony könyveket, bőr- bekötött és papundékliMfedelű könyveket, amelyekben mindben természetesen renge­teg betű volt. A szemem egy kicsit elfáradt a betűse regtől. Képrázott és karikázott, mi­re a betűk nyüzsögni kezdtek. Olyan módon nyüzsögtek, mint egy nagytömegű bangva- boly. S mit tettem erre én? Elővettem egy hosszú vékony pálcikát, alfajba hurkapálci­kát, azt szakértelemmel beleszurtam a betü- bolyfba, sokáig nézegettem, amint rajta egy­mást taszigálva mászkálnak a hangyák, az­tán kihúztam a pálcát a bolyból, lesöpörtem róla a rajtamaradt néhány állatkát s aztán, nos igen, akkor aztán lassan, élvezettel nya­logatni kezdtem a pálcikát. Mért, hiszen gyerekkorunkban mindnyá­jan kóstoltuk iflymódon a hamgyasavat?! Nagy melegben különösen üdítően hatott ér­dekes, savanykás ize. De ez régen volt. Most bizonyára azért ál­modtam ezt a [furcsaságot, mert sok dolgom volt az említett kőnyvkiadői szövetkezettek Erről a szövetkezetről feltétlenül szüksé­ges és érdemes beszélnünk- Nagyon helyes volna, ha általános tájékozódás közepetté indulna meg régemért munkájával Jó, hogy minden nehézség dacára is akkor alakul, amikor a magyar társadalom általá­nos jellegű kimerülését látjuk nálunk, Er­délyben és Magyarországon. Most olcsó áron megszerezhető, Jó szellemi biztatásra van szükség. A kisebbségi sorsiban élő magyar társa­dalomnak egyetlen szellemi közlekedő esz­köze a betű. Még esetleg, vagy lehetne: a ezinház. De már korszerű kulturaközJők, mozi, rádió szóiba sem jöhetnek. A tervszerű kisebbségi élet ki nem kap­csolható főeszköze a tervszerű könyvter­melés. A kisebbségi magyar könyvkiadó állíthat­ja vissza a politikailag négyfelé osztott ma­gyarság kulturális kapcsolatait is. A szelle­mi cserefoirgalom igazi közlekedő pályája lehet. Minden jót elmondhatunk a tervről, amelynek kivitelező első lépéseiből csupa biztatás sugárzik. Jő az is, hogy a szövetke­zetek legújabb típusa teremtődik meg ben­ne. A betű ügye valóban nemcsak az inók dolga, hanem a feleszmélő közönségé is. Jól­lehet felületesen szemlélve ma már gyakran csak az előbbiek gondjának tartjuk. Nem lehet kétség afelől, hogy a születés előtt álló gyermek bábaságát mindenkinek vállalnia kell —' nem nézve most egyéb vé­leményét és hitét — aki a magyarnyelvű kultúrával még kapcsolatot kiván fenntarta­ni. A szövetkezésnek aztán az lesz a köte­lessége, hogy tekintettel legyen az igények, vélemények és hitek különféleségére. Aki ért valamit a hasonló dolgokhoz, láthatja, hogy mennyi anyagi erőfeszítés és lélekbeli jóakarat kell ide. Minden csak azon múlik, hogy tudunk-e még álmodni és bár időnkint olyan naiv, gyermekes, jóizü furcsaságokat tenni, mint amilyent akkor teszünk, ha élő mélységek­be szúrt, uj. izt felfedező pálcikával megete- venült betűk savát megizleljük. r :iic^:-zsivxí-vsBam»mmxar\J9BWfx.ar.a&a.'*;iwxJsmKMXMrnosr' TasátskozRak a gazdasági miniszterek Prága, szeptember 20. A gazdasági minisz­terek tegnap folytatták tanácskozásaikat <a községek pénzügyeinek szanálása tárgyában. Miután az egyes pártok álláspontja eltérő, a tárgyalások nagyon lassan haladnak előre. A miniszterek az ügyről referálni fognak klub­jaiknak és a klubbok döntései után jövő bét keddijén folytatják tanácskozásaikat. Prága, szeptember 20. A Pritomnost című cseh folyóiratban, amelyben nagyon értékes cikkek és tanulmányok szoktak megjelenni, Artúr Marék cseh katonatiszt igen érdekes tanulmányt ir, amelyben tömegpsziohológiai következtetéseket von le a csehszlovák had­sereg nemzeti típusairól. Következtetéseit több éves tapasztalataiból, különösen a leg­utóbbi nagy hadgyakorlatok tapasztalataiból meríti. A tanulmánynak bennünket is érdeklő ré­szeit az alábbiakban közöljük: — A cseh katona nem rossz katona, — írja Marék — de nagyon is hozzászokott, hogy mindent kritizáljon. Az a katona, aki a ka­pott parancsot mérlegeli, aki okoskodik fe­lette, nem katona. Nálunk nagyon gyakran haldiánk vitákat a parancsok és előírások fe­lett. Ez nem jó jele a katonai kapacitásnak. Különösen a hadgyakorlatokon figyelhető meg ez, amikor az aktív katonákhoz a tarta­lékosok nagy serege járul A cseh katona örökösen elégedetlen. Senkivel sincs meg­elégedve, szerinte minden jobb lehetne, mint amilyen. Nagy előszeretettel bírálja elöljá­róit, kételkedik eljárásuk ésszerűségében és ha valami rendkívüli dolog végrehajtását kí­vánják meg tőle, szitkok özönével árasztja el feletteseit. Ezzel a tulajdonsággal, amelyben a nemzeti jelleg egy jegyét is felismerhetjük, kesxtőtségiinfotőL) Pénteken este távirati je­lentés érkezeit a jugoszláviai Sábáéból, hogy ott halálos autókatasEirrila érte Rmo VJadi- mir dr. pozsonyi polgármester unokaöcs- esét, Rmo Zdenko dr. bankigazgatót Ez a hír városszerte megdöbbenést keltett, mert a fiatal Krno dr.4, aki' a pozsonyi Americko-Slovaneká Banka igazgatója volt, a pozsonyi társaságokban jól ismerték. A SÍ éves bankigazgató ez év áprilisában nősült, Kiár Andor vezérigazgatónak Irma leányát vette feleségül. A bankigazgató sógoraival, Kiár Jánossal és Kiár Mihállyal, e hét hétfőjén vonaton Bu­dapestre ment, onnan pedig autón Beigrád­Prágia, szeptember 20. Jelentettük minap, hogy Viskovsky nemzetvédelmi miniszter múlt vasárnap Masatovban föltünéstkeltő be­szédben tett hűségnyilatkozatot a jugoszláv— csehszlovák szövetség mellett. A miniszter kijelentette, hegy a jugoszlávok mindig szá­míthatnak a csehszlovák nemzetre s számít­hatnak arra, hogy a csehszlovák nemzet min­dig az oldalukon fog állni s nemcsak puszta szimpátiát érez irányukban, habár ma Jugo­szláviához hasonlóan megőrzi méltóságteljes nyugalmát. A Leipziger Neueste Nachrichten a beszéd kapcsán azt írja, hogy a miniszter beszédének idézett szakasza miatt Pedrazzi prágai olasz követ csütörtö­kön délelőtt újból megjelent a csehszlovák külügyminisztériumban s ott Krótta megha­csodálatos kontrasztban áll egy másik jellem-1 vonás: a cseh rezervista rendkívüli módon | fél elöljáróitól. Arra van bátorsága, hogy el­átkozza és megítélje őket, de ezt csak akkor teszi, ha jókora távolságban van tőlük, hogy meg ne hallhassák. A cseh katonával szemben Marék nem tartja helyesnek az enyhe, szolid bánás­módot. Bár a cseh katona lelki konstitudójá­nál fogva anarchisztikus, a cseh népnek sok­kal jobban imponál a szilárd auktoritás. Mim­nél szigorúbb a bánásmód a cseh katonával szemben, annál kielégítőbb az eredmény. — A normális ember — Írja tovább Ma­rék — mindig nacionalista bizonyos mér­tékig, mégha nem is ismeri be. Nem kelle­mes beismernie, hogy mások jobbak, mint az ő nemzetének taariai. Pedig ez a helyzet adódik a csehszlovák hadsereg esetében. Nem mondok semmi újságot, ba azt állítom, hogy a nem cseh elemek hadseregünk katona­ilag kiváló rétegét képezik. Tisztjeink, akik közvetlen érintkezésben vannak a legény­séggel, a törzskapitányig bezárólag, ugyan­ezt a nézetet vallják és ezt egyáltalán nem titkolják, ha az emberrel beszélnek. Ter­mészetes, hogy a nyilvánosság előtt az ilyesmit nem szívesen ismerjük be. De ez tényleg igaz. Nem mondom vele azt, mint­ha nem volnának jó cseh katonáink, vagy ba, majd Babáéra, ütjük célja üzleti tennő- azetü volt Autójuk katasztrófája pénteken reggoi történt Sabác mellett, amikor a Száva mentén halad bak­egy kanyarulatban as autó felfordult és a négy méter magas töltésről a folyótba zu­hant. Krno Zdenko dr.-nak a hátgerince eltörött és halála abban a pillanatban be­következett. Sógorai közül Kiár János súlyosan megsebesült, Kiár Mihály köuy- nyii sebesüléssel úszta meg a balesetet. A mélyen lesújtott fiatal özvegy, valamint a Krno- és Klár-esaiádok iránt a városban nagy részvét nyilvánult meg. A tragikusan elhunyt fiatal bankigazgató holttestét való­színűleg Pozsonyiba hozzák. talmazott minisztertől magyarázatot bért Viskovsky beszédét illetően. A Benes sajtókoncerajéhoz tartozó Národuí Osvobození tendenciózusnak mondja a német lap jelentését, mert a lap értesülése szerint Pedxazzi olasz követ csütörtöki látogatása csak a szokásos diplomáciai látogatások közé tartozott s nem minősíthető sem tiltakozásnak, sem de marsnak. A lap úgy érvel, hogy Viskovsky miniszter beszéde már csak azért sem lehetett tiltako­zás tárgya, mert hiszen a beszédben nem aposztrofálta Olaszországot... Tüntetés Pozsonyban Pénteken este a pozsonyi légionárius szer­vezetek a Vigadó nagytermében tüntető gyű­lést akartak tartani a Triesztben kivégzett hogy a szlovákok, magyarok és németek között nem lennének rossz katonák. Do egészben mégis nagyobb a bizalom a há­rom említett réteg irányában éa a fölötte- sek a fontos funkciók elosztásánál mindig gondolnak erre. — Ami a szlovákokat Sieti, feladataikat nagyobb komolysággal végzik, mint a cse­hek. Ismétlem, csak általában beszélek. A parancsokat lelkiismeretesen és minden részletig szabatosan teljesitik, tartózkodók a véleménynyilvánításban, lényeget nézők és energikusak. Betartják a fegyelmet, jobban vérükben van a rangbeliek iránti tisztelet és ha rangot kapnak, annál jobban viselked­nek. Amennyiben a hadseregben sok a szlo­vák sarzsi, az nem valami nemzeti kulcsarány miatt van, hanem valóban érdem szerint. — A magyarok hasonlóan jó elemet kép­viselnek hadseregünkben. Azt mondhat­nám, hogy mindenekelőtt testi képesség, edzettség és kitartás jellemzi őket. Amikor akcióban látom őket, a tatárok és kozákok jutnak eszembe. Sokat nem beszélnek, nem ismernek nagy nehézségeket s a mi kato­náinkhoz viszonyítva, kevésbé emléke- dők, a puszta fiai. Mindegyikünkben feléb­rednek az atavisztikue ösztönök, mikor egyenruhát öltünk, fegyvert, szuronyt, töl­tényeket kapunk. Azonban senki sem éra magát ilyenkor úgy az elemében, mint * magyar. A legközelebb érzi magát abhoz az időhöz, amikor a hadakozás olyan ter­mészetes dolog veit, hogy az ellen senki­nek sem jutott eszébe protestálni. — A németek a legkorrekitebb katonák. Intelligensebbek, mint a szlovákok. A fegye­lem gondolata náluk egészen természetes valami, ami fölött nincs mit elmélkedni négy szlovén emlékére. A pozsonyi rendőr­igazgatóság a gyűlést nem engedélyezte, úgy hogy pénteken este a Vigadó előtt rendőr­kordon állt és nem engedte be a tüntetőket mintegy ezer főnyi cseh nemzeti demokrata érzelmű fiatalember, légionárius és fasiszta Mussolinit abcugolva a jugoszláv konzulátus Sienkievic-uccai palotája elé vonult, ahol for­mális népgyülést tartottak. Beszélt Pisecky Emil, majjd Ivánka Milán dr. képviselő és vé- gül Gramatier Antal, a szlovák nemzeti ta­nács titkára. Mint a Benes-konaera egyik lapja, az A—Zeí jelenti, hogy mindhárom szánok hangoztatta a csehszlovák és jugoszlávok teljes szolidari­tását, sziklaszilárd szövetségét és a két szláv nemzet fegyveres egysége mel­lett foglaltak állást. A jugoszláv konzulátus előtti tüntetés tiz óra után ért véget A tömeg ekkor az olasz kon­zulátus Grössling-uccai palotája elé akart vo­nulni, de a rendőrségi kordon távoltartotta a tüntetőket az épülettől. Erre a francia konzu­látus elé vonultak, ahol elénekelték a francia himnuszt és éljenezték a francia—csehszlovák szövetséget. A tüntetők egy része — írja a cseh lap — a magyar konzulátus elé vonult és itt Is ab­cugolta a — fasizmust. Botrányos fegyelmi büntetés a francié idegenlégióban Pária, szeptember 20. Fauras szociáldemo­krata képviselő a Populaixe hasábjaim nyílt levelet intéz Maginot hadügyminiszterhez, felhiva figyelmét a francia idegenlégi óban elő­forduló fegyelmi büntetésekre, amelyek min­den képzeletet felülmúló kínzások. Egy kon­krét esetet is ismertet, amely a marokkói Naour helységében játszódott le. Az egyik idegenlégionistát felettesei azzal gyanúsítot­ták, hogy lőfegyverét eladta egy bennszülött­nek. A gyanúsított tagadta ezt a vádat, miire kezót-lábát összekötötték és a földre fektet­ték, ahová a nap elviselhetetlenül erős suga­rai tűztek rá. Táplálék és ruha nélkül feküdt a szerencsétlen ember három napon át, de még ekkor sem akart beismerő vallomást ten­ni. A harmadik napon mézzel kenték be az arcát, hogy a legyeket és az egyéb rovarokat odacsalják. A kínzásoknak az lett a vége, hogy a légionistát haldokolva szállították a kórházba. Testét kikezdték a férgek és a hangyák, megkötözött kezei és lábai getny- nyeztek és szelleme elborult. A képviselő megállapítja, hogy a kínzásoknak szemtanúja volt az egész helyőrség, mintegy ezer főnyi legénységével és tisztjeivel együtt. Követeli, hogy a hadügyminiszter a legszigorúbban jár­jon el a kegyetlenkedés értelmi szerzője és a botrányos eset felelős tényezői ellen. Nedves latiak szárazzá tétele „áramló íevegői( módszerével. Teljes jótállással vállalja, felvilágosítással és dijtalan költségvetéssel szolgál: Sdbulz-féle építési r. t. speciális osztálya, Bratislava, Laurinská 6. Krno pozsonyi polgármester unokaőccsét Jugoszláviában halálos auSókaérte Poasonv, szeptember 20. (Pozsonyi szer­Az olasz követ magyarázatot kért Vi$ifg»¥Sifjf nemzetvédelmi miniszter teiéde miatt! Olaszellenes tüntetés Pozsonyban — 0 Redoutba össze­hívott és betiltott népgyülést az netán tartották meg - Incidens a magyar konzulátus előtt H WL™ H gagfo iHew-Vöfli, BParSs fiáneMSeBoroságafift taeafftSa a SegeSe­lö *SB 2® ® ifiéi iRk '*S& É CSi: &ánsabl»« v38a&város3 sftiSustean és a Begkönnyetob ussla

Next

/
Thumbnails
Contents