Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)
1930-09-21 / 216. (2437.) szám
s Poros, sztovenszkói utakon, hegyen~vötgyon... Irta: SZOMBATHY VIKTOR Kis riport! az N$U-motorral Ssdovenszkó, szeptember. Koraőszá hájnál ragyogja be a földöket. A &zor- gahna* bolgár kertészeik már ott hajladoznak a földjeik feltett, taligákon paprika zölded 8 vörösen virít a paradieeojn. Lóhajtotta kiirt ví®e fröcekol Tanyák és ugató ebek között futunk, vasúti átjárón ööocen a rugó, csupasz dombok, learatott búza- tövek, kuikorioagórék, pár magános fa, kései virágok között. A réten lila ös®i ktökicrice. A doaribotk oldalán grtltagcmyábokrok. Jánosi falai. Régi nemes falni, most- is tele elárvult kúriákkal. Városhoz közel ólö otoivilizálódortrt falu. Árpádkori templom, jómód, knituriház e a kulrturirázban görlökké tankja be a paraszt-leányokat sziinielöadásra a városi tánctanár. Néhány palóc görl lábát hajt a mezőre, más göriök & Rimán ruhát sulykolnak, egy gőrlinek zongorája van r édesapja most hányja a trágyát. Több görakel is találkozunk: a rimaezom- bati hetivásárra visznek tejfelt és csirkét. Ritmapái,falán néhány mezítlábas gönl veszekszik hangos szóval és tehenész cow-hoyok tereliiik rézkürttel a marihát. Palóc, boy, juhász mán és több fekerteszokmyás pálfalaí womau terel libát, tehenet, kölcsönösen ordkai/nk egytmásnak, ők a lEba nyakát féltik, mi a magunk nyakát. Peleien magas torony int. Poros faki, félig kul- turihely, mert a járás székhelye, félig falu, felemás letelepülés, rádióval és tTágysdombokkal, k'9serves palóc parasztokkal a járásbíróság körüli, adó, bór, Rimaviz, vándonpatakua, körhinta, kuko- ricagórék: mindenből kóstoló. Kultúrából, magyarságból, keserűségből, urakból, parasztokból. Kevert kátámzóM magyar élet. A tuileó hegyók már magyar hegyek e mindufutalam akad errefelé parasztember, aM csempészésre adta magát, juhász, aki állatot hajt el, útlevél nédkűil átszökött paaa- zeór: a határezéáá magyar étet ilyen falvakban lüktet, liheg, áporodik. Csupa apró merészségek, kikei válkiScozáeok, kicsinyéé szemléletek, áttévedt magyar katona és trafikot kijátszó dohány- ceeuipész: oeeerdee emberek különbem, *3dket a sem, a megváltozott étet aj utakra, kényszerít. Várgede apad vasas fürdőjének parkján hadi a kwnb máar, egyméurs. rakott lócák jelzik a rnuüt- vaeánnapí forgalmat, a várhegy oldalát kikezdte h kőfejtő kalapács és aáatte sárga körhinta ahsesza öi> reggeli átenát. Kanyargós mészut. Mátr&nyml- váuyok, tempós Brókerek, dombok oldalában szőlő és gyakdgó dSamye, poraik: aa ut, kő casRipódfk a sáibányóíhoa, panaezttegéay bteftüjém mezntMboe ' görtt cipel, munkába memauek. Kopár, ftárgás-aöé- des legelők, eeerfe, & Ragács oldalában disznót ' TnakkolMmak * Ajnácskő várára, megpróbállunk feknáezni, Osueaós kövek. Tipikus jobbágyteéepü- lés Ajnácskő: a vár kőről, szabályosan a teieu Kulbunhá* itt te, népet szerető leSkek igyekezete hozta össze a tégláit, apró harangláb, s fönt a hegy, Pogányvár, mók. köveivel Sóreg vára, irataim a<; rom ánettTueu templom, családi emlék, Ízes palóc beszéd, s e®e® a vidéken mindé© lehető po- IStükai pártámyatot. Már a korMtt bazaltbáaya alatt járunk, munkások sietnek e fordul az ut, feltűnik Fülek vára. Határszéli állomás, valaha fŐ-góopont, egykor német expneseok, hasas postás, petróleum vonatok, Fülek—Miskolc, most azonban jetem tőségéből veszetett. Várdombján, iibalegolő ée csöppnyi füleki gödök játszanak helybeli boy okkal, füstöl a zománc-gyár, Sokol-tomatér a vasút meJHeht 8 egy barokk-iarkély elmélkedik Mária. Teréziáé időkről. Poros hely e<z is. VándorezimtáTenlat plakátjai a falon, a civilizáció nyári, bue emiléked, f rancié - kánius kolostor s letűnt füiléki szőlőpimcék egy árva akáicerdő alatt. Mezítlábas misézek és cedramás mifiiztenek mennek esetiemül az utón, minden szekér & jobboldalon hajt e egy mérges boy utánunk- suhirnt ostorával a kocsin. A váróéi ée falusi kni- tupMegyemláfcődée, lélek ceene, kint az országúton, nehezen megy. Meghalt egy csirke is a közlekedés önömére. Persze, Ipolygáisa: apTÓ, tiszta, falvak, a termés már betakarítva, ezalm akozlak áRanak rendet n e kazlak az éjjefi sötétben hol itt, hol ott gyulladnak ki a méla őszön 8 bevilágítják rózeaszlnnel messzi & tájat. Loeonxxm forgalom, boltok és aszfalt, valaki integet: Róla bácsi, a vak koldus, a kegyes szivek megolvasztása céljából a rimaszombati szőrös sziveket csepüílii a sarkon, jövő héten majd a konkur- rens rimaszombati piacon kiáltja világgá a losonciak fösvénységét; — autótaiksziik egymás hátán, az YMCÁJban most, főzik az ebédet, katonák vonulnak gépfegyvermi « a Tugár-patak halkan illatozik. A zólyomi ütem gödrök, gödrök, por és fák. Fürgén kanyarog az ut, Lónyabá/nyán szekerek állják az utat s egy völgyön bekukkantunk néhai való Balassa Bálint divényi kastélya felé. Fák az országút mentén, gyerekek, por, erdők és versenyt futunk a vonattal. Az eltűnik az alagútba®, m&- gasa® & fejűnk fölött. Végleg vára az orozágútra könyököl s az ablakban ábrándos hölgy. Szintén néz a motor után. Hid. Teherautó rohan özembe. roppant gázzal, füsttel, porral, felhővel. Eltűnik minden: karfa, híid. ember, auitó Ssss ... Hamar gázt, kuplungot levenni, fék! Utolsó pilla- notiban térünk ki, szemünk, szánk, orrunk, fülűink portenger a szlovenszkói utak öregebb dicsőségére, néhányszáz méter utál* latunk iis már, s a teherautó uj ezembejövőket borit be füsttel. Zólyom. Uj házak. Gőzös topog Beszterce fete, a vár magasan emelkedik, Ganarn locsolja a« erdők alját, Szilámról fürdővendégek jönnek autón, széles piac, bánokk-temploim, hid, mező, fürdő, gyermekek; újonnan fejlődő város: először mindent megkapott, hivatalt, épületeket, pénzt, üdvöt b újbóli, elvették tőle a játszi adományt, most félbemaradt, mint a vár restaurációja, se té, se tova, kábultam vár. Garamiberzenen. Apró szlovák falu, vasút Léva felé, vasút Ruttka felé a egy játékvonat Seiimec- nek, fői. Apró vonatocska, liheg, pöfög, kétezer is bevárjuk, játszunk vele, csalogatjuk. Komolykodón iparkodik. Patak kanyarog, erdők, hegyek emelkedinek, fünésctelepes, apró házak, hegyeik, fenyők, tavak. Bélabánya. Kikaftt bányaváros. Tört- szemű, törpe emberek biilentemek kalapot. Csene- vóez ez.ü3őttek. Bányák degeonorált ivadékai- Egy korlát mögött mélység a a mély'De® lent gyönyőt rüen, tiszta tó. A selmeciek strandja. Csónak reng némán. Majdnem e tóba rohanunk. Már >Selmec- bánya határán járunk, átrokamuk a nagykapu alatt, b előttünk a sokszor meggyönyörködiött bo- rokkcsoda: völgybe®, hegyek közé dugott Mária Teréziáé város. Mánia Terézia kora múlhatatlan®! nyomta rá bélyegét egész Sztevemszkóra, Hegyoldalnak dtllt házak menedékes uccák, nincs az egész városban sima, lapos hely. A leányvár büszkén, emlékekkel terhesen állja a vártát. A hajdani akadémiai fii vés zkertjébe n eldugott levert zománctáblán fakult magyar földrat. Két komoly öregiur bétái. Múzeumok. Lovagvár. Hol vagytok, aékmecá batfegók, valéta-hálósok, szitnyaá diákok, mlllennárm idők vogabimdjai, suran y.bán yászok, fiatalság, apáink? De kn itt Gwerk ödéVn, dmzza- dón fiatal, művészetével eekneci színeivel szókimondó szavával, uj házában: vigasztaló legalább Irta: Neubauer Pál Egy rettenetesen tudós német protessBor természettudósok königsbergi kongresszusánr elmondta, hogy a föld kereken kétmilliárd éves. Lelhet három, de kettőnél kevesebb semmieeefcre. Ugyanekkor egy amerikai polgár lehelte ki a leikét, akinek a vagyonát kétmilliárd dollárra beosttlték. Lelhet, hogy három volt, de kettőnél kevesebb semmiesetre. Az amerikai milliárdos és a föld évmilliárdjai közt vau egy igen érdekes összefüggés, amelyet megái lapitandó, elmondom az amerikai történetét. * Bayard Brown jómódú családiból származott. Ügye* fogásokkal rövid idő alatt megtízszerezte az öröklött vagyont, majd merész ívben a tőzsdére vetette magát, ahol megszerezte az egyszerű yankee életéhez szükséges két milliárdot Mint a legel vonul tabb angol ée amerikai klubok ismert tagja tengette életét, segélyezte az amerikai metódista egyházat, templomokat építtetett és a tudomány oltárán vagyonokat áldozott. így élt a hatalmas Bayard Brown, korának eszményképe, ezer isteni szépségkirálynő tébolyitó álma, mig egy szürke hétköznapon az uocán szembetalálkozott egy leánnyal, akibe azonnal halálosan beleszeretett. A leány nem viszonozta Brown érzelmeit és nem ment hozzá feleségük Minden eszköz hiábavalónak bizonyult, a leány nem hajolt meg a kétmilliárd dollár előtt. Higyjilk ed a német professzornak, hogy a föld kétmilliárd- éves. Akkor a lélek is legalább ennyi (íbár a professzor szerint ember csak háromszázmillió év óta él a földön; de erre még rátérek). Szóval, a lélek nem adta he a derekát, bár dollármilliárdosról volt szó és úgy viselkedett, mint ahogyan egy év- milliárdos arisztokratához illik. Brown erre különös dolgot cselekedett. Szakított a pénzmilliárdokkal. Megvásárolta a walesi herceg újonnan készült yachbját, elsőrendű. legénységet toborzott. Vivenhoe angol kikötőben cirkáltatta a hajót — teljes harminchat esztendeig. A. világháború kizavarta, de csak három naipra. Nagy vagyonával könnyen elérte, hogy megengedték neki a további ottartózkodást. A milliárdos 36 év alatt egyszer sem hagyta el a. hajót és csak egy kivételes esetben fogadta nővérét, aki észre akarta téríteni. A derék, matróna öt percig időzött csak1 a milliárdos kabinjában, azután szelíd erőszakkal eltávolították. Azóta kettőzött őr állt a kabin előtt. pfwaRi<i®t Bar I Prága I., Na Mástka 3. Magyarok találkozóhelye. | Magyar kiszolgálás. Eredeti magyar és külföldi borok. ____ ő legyem, hogy Sehnec él még. Nincs idő, rohanni kell, le, a völgyön s kt már Mikszáth emléke teng. A nagy palóc „tót atyafiaának" szava siód, ez az 5 könyveinek vidéke, a* 0 s»am« sugarai pihentek itt. Pár percnyi zápor veri az erdőt. Megállunk egy völgyben: ember sáncé, eem iHtat, sas kóvályog a magadban, Tét, patak, fenyők s kwnboeerdő, alján kanyargó ut, kiikirice e egy kidőlt kontóé. Aztán kttbönöB, hoeeza falvak, etmográfflkoe ceruzája alá valók. Házak, régi, ímrcea. omameneekkel, háztetők ég muskátlik, temploanocskák e megnyugtató kapualjak. Németi. Itt a* ut föl Konpcnának viez is le, Ipolyságnak. Még mindig Mikszáth hazája. Kinyílik a völgy, szántóföldek terülnek el fizóle- ee®, gyümölcsfák kinálinak aknát 6 egy nagy, fehér kutya ugrik meg a tekernék mögül, versenyt roilnan védünk. Negyvenöt kilométeréé tempóval birja. Aztán lihegve elmarad, farkéval osaipdoe s morogva viaszaimén. Gyügy-fűindő. Primitív gyógyforrás a fák között. Egeg: széke falu, már magyar e kedves íeme- r<teök a ta-mtód lakban. Népviseleti maradványok. Ipolyság. Por ée rázós kövek. Széles piac, valahol vonat fütyül és Magyarországról jönnek utasok. Itt a határ. A% együk vendéglő előtt sok autó s egy soiffőrnek alighanem megtetszik a sapkám. Kérgesük, elvitték, wincs. Elment- Vegyünk ujjat. Niines, az egész váróéban. Talán Léván méltóz- tn.teék! — ajánlja végül egy uir. Alkonyat.. Tenaiiszpályájáról tér meg néhány fiatal hölgy, urakOcal 6 az urakon golfna.rlirág. Ura- sági kocsi áll meg a cukrászda előtt e valaki Báar- rrfczról tant előadást. Szomorú, magyar kisváros. Elvágták az útját. Senyved. Hivatalaá, palotái nincsenek: úgy, mint Losonc, Zsolna, vagy Zólyom, nem fog épülni egyhamar. Él és tűnődik. Vegetál. Alkonyat. Nyírfák é$ varjak, kukoricagórék száradó dohány és szőlőültetvények. Uraeági kastélyok, vásáros kocsik, rázós ut, szaknakazlak, alma és szilva. Egy néni tele köténnyel kínál. Gyógyforrások. Falvak, fehérre meszelt házak. Most egyre több világosság. A firma/mentuim rózsásain. Két autó jön. Keneskényfoől kocsi fordul ki a fasoros öten. Léva. Szaladunk le a hegyen. Scíhuibeirt Tódoréinál most főzik a. vacsorát e dinnyét is kapunk.... talán... Bayard Brown csak éjszaka jött ki a fedélzetre, ahol egy külön kis obszervatóriumból kémlelte a csillagokat Néha pedig parancsot adott, hogy íadanab- kákihoz kötött tizsfontos bankjegyeket dobjanak a matrózok a tengerbe, a sok ©sónak kö- zé, aanelyeről emberek raja bámulta a kísérteties yáchtot. Ilyenkor Brown elnézte, hogyan dulakodnak a földi férgek a pénzért és nagyokat tudott rajtuk mulatni Éjjel azonban órákig figyelte a csillagokat. Más egyebet életéből senki sem tud. Mikor azonban a múltkoriban a szokott időben ajta nem nyílt ki, erő ved betörték. Bayard Brown holtan feküdt az ágyban és az ágy fölött egy festmény függött, amely azt a leányt ábrázolta, aki nem hajolt meg két dol- lármilMrd akarata előtt, hanem arra indította Brownt, hogy harminchat esztendőt töltsön el — a csillagokkal. # Engem a német professzor nagy tudománya igen meghatott. Nemcsak állít, hanem bizonyít is. Szenzációsan ex akt ember és érvelését el lehet fogadni. Abból indult ki, hogy a rádióaktiv anyagok kisugárzás következtében változáson mennek át, amelyek azonban csak százmillió évek múlva válnak érezhetővé. A rádióaktiv urán erősen befolyásolja az urán-ólom súlyát és miután az urán-ólom a tóm súlya 206, a közönséges ólomé pedig 207.2, a legrégibb kőzet, a Praecambrium ezerötszázmillió esztendős. Lévén azonban az óceán minden kőzetnél régibb, a profesz- szor kétmilliárd évesnek mondja a földet. Az ember életét a földön 300 millió évre becsüli. Nem sok, két milliárdhoz képest. Az egyes ember „bibliai" kora pedig egyenesen nevetséges csekélység- Mister Bayaírd Brown meghódítóttnak vélte a kétmilliáirdéves földet akkor, amikor kétmilliárd dollár birtokában volt. Jött egy nevetségesen fiatal és minden valószínűség szerint ostoba Ida fruska és bebizonyította neki, hogy .uem hódított mag semmit, még csak ezt a fruskát sem. Azt meg kell hagyni, hogy Brownnak mindegy lehetett a föld kora. Számára akkar kezdődött föld lenni, amikor ő, mister Brown megszületett és akkor szűnt meg föld lenni, amikor ő, mister Brown meghalt. Mister Brownnak tehát feltétlenül örökkévalóbb örökkévalóság volt a maga hetven éve, mint a föld kétmilliárdja, de amikor az a kis newyorki fruska megtanította arra, hogy még a neki, Brownnak kiutalt nevetséges pár életév sem az övé, Brown pakkolt.. A gyors csomagolásban csak két dolgot vett magához: a rakoncátlan leány portréját és — az örökkévalóságot, a kétmilliárdéveset, amelyet, a csillagokban keresett ezentúl. Vájjon mit cselekedett mister Brown yankee és dollármilliárdos, az élet nagy leégy- szerüsitője a kabinja magányában harminic1*30 szeptatttber ai, rmmaf. ' ________ggjgggjggggg HÚSZ ÉV*) Vm a hoM ót oly gyai .an «ttfiaat, Akár egy álom. Nagyon rfrrkl rolt, agyssálráa semmi Ao ón iljaeágom. Beeotok a wemeiu, ránee* u vöm® Korarón tettem. És kel Tannak már aook a lányok fe, Akiket yalaba oly nagyon soeretéenal Eh! De bagyjnk a non Itat, Amilyen Kiró Toltam én egykor, Most keodek egysoerre oly kitetten lenni. Megcsaltak az álmok És hogy #oóp u ólet, Nem tudják már relem könnyen elhitetni. Még fáj egy-két emlék, Lassan emészti és marja. « lelkem- ...Hatot 3t halkan az öreg falióra: Hnso éves ragywk! Hús* érrel eoelátt hatórán usttfeétem. Virágb László * Mutatvány a eaermő „őrerínte sorok" c.iamí Tens-eekőnyvéfeől. hat óven át? Könyveket, újságokat nem olvasott, setnJrirvel sem társalgóit, senkit fém engedőit magához. Halálakor megtudták, miről gondolkozott, mit kutatott: a kisleány arcában kutatta azt az erőt, amely le tudott győzni két dollármii 1 iárdot. Harminchat éven. át tanulmányozta egy leány arcát, tanulmányozta egy ember lelkének külső anyagbeli megjelenését. Éjszaka pedig a csillagos eget nézte, a csillagokat, amelyek szintén legalább kétmilliárd évesek. Valami összefüggést keresett mister Brown egy leány lelkivilága és a csillagvilág közt, mert nem tudta felfogni, hogy ez a két világ hatalmasabb legyen két dollármilliárd világánál. Mondom, engem nagyon meghatott a német professzor nagy tudománya. Elsaédültem a két évmilliárd előtt. A tudományom fantáziát szabadjára eresztettem, repültem vissza a* időbe, évmilliókat könnyedséggel szeltem át és amikor valahol az óceános kezdetek kezdetén jártam, egy 1930 szeptember 15-érőI keltetett laptam ráakadtam mister Bayard Brown történetére. Ez a történet, egyszerűen el seperte a professzor kétmilliárd évét, csakúgy, mint a történet hősnője Bayard Brown kétmilliárd dollárját. Betekintettem egy lélekbe, amely egy másik lelket keresett harminchat éven át En láttam ezt a lelket megértettem ennek a léleknek a. nagyságát amely nagyabb a német professzor minden tudományánál. Ez a lélek megértette, hogy a legnagyobb rejtély — a lélek. Nem az, hogy] Kant-Laplaoénak van-e igaza, vagy a legújabb urán-ólo m -f ajnu 1 ykü J őnbőzet elméletnek. Mister Bayard Brown nagy különc lehetett, mert egy kisleánnyal harminchat éven át foglalkozott. Hahn német professzor sem kisebb különc, mert a föld életkorát feltatja harminchat éven át. Sem az egyik, sem a másik nem ért el semmit. Olyan mindegy, hány évmilliárdos a főid! Es olyan mindegy, hogy mi rejtőzött Bayard Brown szerelmének arca mögött! Lehet, hogy ha megtudjuk a föld való korát, megismerjük, a változásokat, az égéseket és lehűléseket, többet tudunk majd magáról az emberről is. Lehet az is, hogy így is már mindent tudunk: hiábavaló égéseket, kihűléseket. Bayard Brown esete nagyon meghatott. Megakadt egy leányon, belebotlott a saját két dollármilliárd ja céltalanságába, ráeszmélt a világegyetem évmilliárdjaira és nem tudott eligazodni pénz- és évmilliárdok közt. Milyen gyorsan eligazodott volna, ha nagy szerelme feleségül ment volna hozzá! Talán huszonnégy órába sem telt volna bele. Az asszony jó tanítómestere lett volna. Ez a huszonnégy óra tapasztalat a föld kétmilliárd évi tapasztalatával lett volna azonos. Merem állítani. Az volta pechje, hogy a leány nem ment hozzá feleségül. Ezért hitte, hogy a csillagvilág milliárd éveinek a rejtélye megfejthetetlen. És ezért kutatta az asszony titkát élete végéig . Pedig: két évmilliárd óta nem történt semmi. Semmi, C9ak a férfi és az asszony összetalálkozása. Vagy kozmikusam: erők égése és kihűlése. — Egyetemre indulók figyelmébe. Feftrirjuk mindazok figyelmét, akik ez évben egyetemi tanulmányokra mennek, hogy a csehszlovákiai egyetemi viszonyokról bő felvilágosít ást kaphatnak a Tábortűz cimü szlovén szikói ifjúsági lap szeptemberi számában. A! lap megrendelhető a szerkesztőségnél, Nővé Zámky-Érsekujvár, Mária-u. 5. Egyes szánt ára 2 K, egészévi előfizetés 20 K. Az egyetemi viszonyokra vonatkozólag felvilágosítást ad a Tábortűz Diák-naptára is, mely megrendelhető a Prágai Magyar Hírlap ki- adóhivataláiftl is 10 K-ért. Pénzmilliárdok és évmilliárdok
