Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)

1930-09-19 / 214. (2435.) szám

— Egyetemre indalók figyelmébe. Felhív­juk mindazok figyelmét, akik ez. évben egye­temi tanulmányokra mennek, hogy a cseh­szlovákiai egyetemi viszonyokról bő felvilá­gosítást kaphatnak a Tábortűz cimü szlovén­ekéi ifjúsági lap szeptemberi számában. A lap megrendelhető a szerkesztőségnél, Nővé Zámky-Érsekujvár, Mária-u. 5. Egyes szám ára 2 K, egészévi előfizetés 20 K. Az egye­temi viszonyokra vonatkozólag felvilágosí­tást ad a Tábortűz Diák-naptára is, mely megrendelhető a Prágai Magyar Hírlap ki­adóhivatalánál is 10 K-ért. — Nagy tűz egy budapesti szövőgyárban. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Tegnap este a Textíliáim szövőgyárban hatalmas tűz támadt. A tűz a raktárhelyiségben keletkezett és rövidesen elborította az emeleti helyiségeket is. A gyárban dolgozó munkások pánikszerűen menekültek a vészkijáratokon keresztül és csak nagynehezen jutottak az udvarra. Ekkor azon­ban már lángtengerben állott az egész első eme­let. Nagy erőfeszítéssel lokalizálták a tüzet. A kár igen jelentékeny, mert a raktárban lévő áruk nagyrésze elpusztult. Öregség eüea legjobb orvosság A „CIGELKA“—LAJOS forrás! (14) — Agyonlőtte magát Budapesten egy tekin­télyes fakereskedő. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Polgár Emil igen tekintélyes fake­reskedő tegnap este bátyjával, Polgár Lipót fa­kereskedővel, a Facsarnok elnökével, sétáit a Margitszigeten. Amikor egy elhagyatott helyre értek, Polgár Emil bocsánatot kérve bátyjától, félrevonult a bokrok mögé, ahonnan nemsokára lövés dördült el. Polgár Emil revolverrel agyon­lőtte magát és mire bátyja odaérkezett, már halott volt. Valószínű, hogy Polgár Emil ön­gyilkossága gyógyithatatlan betegségére vezet­hető ví vsz a. — Egy mozdonyfütő tragikus halála a gráci vasútállomáson. Grádból jelentik: Tegnap éj­szaka a pályaudvar egyik vágányán borzalmas leletre bukkantak a vasutasok. Nagy vértócsa közepén egy férfi holtteste hevert, busz-méter­nyi távolságban tőle tőből lemetszett lába. A szere nősé ti énül járt vasutas Gassel József fütő volt, akit valószínűleg akkor ért a végzete1« baleset, amikor leugrott a robogó vonatról. A kerekek lemetszették lábát, de a baleset után nueg jóidéig életben lehetett, mert. az orvosok megállapítása szerint halálát, elvérzés okozta, amely órákkal a szerencsétlenség után követ­kezett be. I J ejgjohb larsanág (alá)koüölielye I SECT PAmLOí* _________ PRAHA, Rybnd n!„ — Vérbefulladt lakodalom epilógusa az es­küdtszék előtt. Beregszászi tudósítónk je­lenti: A beregszászi kerületi biróság esküdt­széke most tárgyalta Oeusky Vasyl bűnügyét, akit a biróság halállal végződő sulyos testi sértéssel vádolt meg. A vádirat szerint ez év júniusában Verbios Jurko i.ukovi lakos házá­nál nagyszabású esküvő volt. A lakodalmas mulatságon hívatlanul megjelentek a zadvo- jei legények is, akik a mulatságot minden­áron meg akarták zavarni. Az esküvőn részt­vevők erre felfegyverkeztek és a duhajkodó társaságot megszalasztották. Eközben az egyik menekülőt, Cserepkó Pált, aki ittasság miatt nem tudott elég gyorsan szaladni, Osu- sky Vasyl utolérte és egy ásóval fejbevágta, majd késsel többször összeszurkálta. Cserep­kó sebeibe belehalt. A vádlott azzal védeke- zett, hogy szintén ittas volt és nem is tudta, hogy kést használt. A tanuk azonban ellene vallottak, amire a biróság az esküdtszék ver­diktje alapján Osusky Vasylt háromévi f egy­házra Ítélte. * — Egy suszterinas, mint csodadoktor. Egy ér­dekes eset, mély nemrégiben játszódott le ' egy kde magyar városkában, azt látszik bizonyítani, hogy a oa odatok tor oknak még mindig nagyobb hi- teditik van széles néprétegekben, mint az igazi or­vos oknak. A városka egyik tisztes oipészanestené- néd. uj segéd talált alkalmazási.. A mester az uij segéd szaktudásával nem volt ugyan megeléged­ve, azonban annak barátságos, és "kedves modora, valamint bizonyos intelligenciája arra. indították a mestert, hogy legalább is míg munkaerőt nem talál, megtartsa szolgálatában. Egy napon megbe­tegedett. a mester kisleánya, erős torokgyulladást kapott. Heves láz, fejfájás, szédülés vettek a kis­leányon erőt, ki semmiféle táplálékot nem akart magához venni. A cáipészsegéd ekkor ajánlkozott, hogy meggyógyítja a gyereket, s mivel nem tud­ták hirtelen a városka orvosát előkeritend, ajánla­tát, ed is fogadta a mester. A segéd megvizsgálta a gyermeket, utasításokat, adott a kis beteg ápolá­sára. A gyermek nyolc nap múlva egészséges lett. Gyorsan szétfutott a hir a „csodadoktor“ tetté­ről és rövidesen százan és százan kerestek nála gyógyulást. Végül is a hatóságok kénytelenek voltak a kuruzalásba beavatkozni. A rendőrségen & oépés®»egéd azzal védekezett, hogy nem követett si semmiféle kihágást. Betegeinek aszpirin-tablet­tákat (eredeti csomagolás a Bavor-kereszttel) és oorytfint irt. elő. \ legnagyobb meglepetésre azon­ban mint orvos igazolta magát, ki ezt a szokatlan módot választotta arra. hogy magának praxist szerezzen, mert úgymond, az embereknek nincs bizalmuk egy szegény fiatal orvoshoz, kinek még- ceak rendelője eines: vakon bíznak azonban egy csodatevő sueateneegédbeo. Százhúsz nyelven beszélnek Európában Meillet részben becsléssel kiszámított ada­tokat közöl a nyelvek elterjedéséről. Megál­lapítása szerint Európában 120 nyelven be­szélnek, amelyek közül a legelterjedtebb nyelveket társalgási nyelvül használók száma a következő: Orosz 112.576.000 Német 80,954.000 Angol 47,002.000 Olasz 40,808.000 Francia 39,842.000 Tvengyel 23,177.000 Spanyol 15,936.000 Román 13.739.000 Holland 11,570.000 Magyar 10.190.000 Szerb, horvát 9,327.000 Portugál 8,148.000 Meillet e statisztikájában a magyar nyelven beszélők száma alacsonyan van megállapítva, minthogy csupán a volt magyar birodalomban 1910-ben 10,050.575 volt a magyar anyanyel­vűek száma. Európában az indogermán nyel­vekhez a népesség 94 százaléka tartozik, amelyből 23 százalék a szláv, 23 százalék a germán és 25 százalék a latin nyelvekre esik. Az egész földkerekségen 14 olyan nyelv van, amelyen több mint 20 millió ember beszél, Erők a következők: Millió Kínai 400 Indiai nyelvek, amelye­ken több mint 10 mii­lió ember beszél 260 Angol 170 Tiszta orosz 80 Német 80 Spanyol 65 Japán 55 Francia 45 Olasz 41 Török-tatár 39 Arab 37 Portugál 36 Kisorosz 34 Lengyel 23 xx Masszázs, manikűr. Smecky 5. Koumar palota. — Pozsonyban is olaszellenes gyűlést tartanak. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: Péntek este 9 órakor a pozsonyi Redout nagytermében a Triestben kivégzett szlovének emlékére a légioná­rius egyesületek gyűlést tartanaik, amelynek prog­ramján szerepel többek között Ivánka Milán dr. képviselő, Granbier Antal, a szlovák liga titkára, Lukács Emil szlovák költő és mások felszólalásai. — Bicskázással végződött a korcsmái kár­tyaparti. Handlovai tudósitónk jelenti: Braló községben a napokban néhány munkás be­tért az egyik korcsmába, ahol rövid idogálás után kártyázni kezdtek. A szolid kártyajáték­ból „huszonegyes“ lett s amikor már maga­sabb tétekben folyt a játék, vita kerekedett, mely verekedést váltott ki. A verekedés so­rán Hlavady Imre bicskát rántott és azzal több veszélyes szúrást ejtett ellenfele, Bobik Fedor testén, aki vérbeborulva maradt a helyszínen. A csendőrség a nyomozás során kihallgatta Hlavatyt, aki azzal védekezett, hogy tettét erős felindulásban követte el. A bicskázás! ügyből kifolyólag a korcsmáros- nak is kellemetlenségei lesznek a tiltott ha­zárdjáték miatt. — Masszázs-fürdők, intelligens fiatal masezőzők. Národni 20. Fiókok: Fochova 64.. Smichov Stefa- nikova 80. Telefon 43-120. — Erdőtüzet okozott a munkás vigyázatlan­sága. Nyitrai tudósítónk jelenti: Jávorka Mi­hály Privigyén alkalmazott munkás a napokban a falu határában lévő erdőben dolgozott, ahol munkája végeztével tüzet rakott és szalonnát sütött. Mikor eltávozott, a tüzet nem oltotta el, úgyhogy az elterjedt. Rövidesen lángokban ál­lott az erdő. A tűzoltóság és a falubeliek azon­nal kivonultak és többórai kemény munkával lokalizálták a tüzet, amely azonban ekkorra mintegy tizholdnyi területen pusztitota el a fá­kat. A vigyázatlan munkás elten megindították az eljárást. — Kiássák a pozsonyi Vaskutacska régi vas­tartalmú forrását. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: Vaskutacska, Pozsony egyik ked­venc kirándulóhelye, száz évvel ezelőtt híres vastartalmú fürdőhely volt, ahol fürdőépület is állott. A vastartalmú forrás két kutat látott el vizzel és a két kutat egy folyosó kötötte össze. Krno Vladimír polgármeser elhatározta., hogy a Vaskutacska forrását megvizsgáltatja, és ezért tegnap ásatásokat kezdett a Vaskuta.es- kán. A munkások tényleg ráakadtak a két ku­tat összekötő folyosóra. A polgármesternek az a szándéka, hogy kiásatja a régi vasas forrást, a vizet analizálhat ja és ha megállapítják a víz gyógyhatását, úgy hatalmas fürdőépületet és szállodát, tervez a jelenlegi Vaskutacska he­lyére.-- Halálos elgázold* Kassán. Kassai szerkesatő- bégünk telefonálja: Halálos szerencsétlenség tör- ietü Ilin reggel a Komensky-intézet kássaszéptoki gazdasági épülete előtt. A városi szemétfuvarozási góz.iutó elgázolta Takács Miksa gazdasági munkást, aki a helyszínén meghalt. A csendőrség megindí­totta a vizsgálatot, hogy a halálos elgázolésórt kát terhel a foleMeeég. xx Az első iskolai fogklinika a köztársaságban. A Oeebszkvvák Vöröskereszt központjának együtt­működésével a Bata-kórház, Zömben, egy sakolaá- fogkiinákát átütött fel. mely a maga nemében az etoő a köztársaságban. Az intézet hivatása első­sorban az, hogy az iskolás-gyermekek fogsorának fejlődését figyelje és minden iskolai félév elején a gyermekek fogait és száját alapos vizagála/toak vesse alá. Hibás és betegfogu gyermekeket aznzfcán a kiiniíkána utaknak; ápolásra. A gyermekeket autó­buszokén szántják a kimikára és pedig a tanítási idő alatt, hogy a gyermekek szabad idejét ezzel ne rövidítsék meg és ne keltsenek igy ebensten vet a fogápoMs iránt. A fogklinska. organizációja ré­vén minden tanúié amikor elhagyja az iskolát és kikerül az életbe egészséges fogakkal fog bírná. Ennek a szociáUhigiénikus berendezésnek költsé­geit Zltin polgármestere, Beta. Tamás viseli. A kámnika dr. Albert kórházi főorvos és Bartos Fe­renc dr. fogász veeztéee alatt fog áStomá és a Bafa- kórházhoz lesz csatolva. Gyárkémények Schulz-íéle épitésir.-t. Bratislava, Laurinská 6 — Rabló oláhcigányok bűnügye. Komáro­mi tudósítóink jelenti: A komáromi esküdt­szék egy lévakörnyéki cigánykaraván négy tagja fölött ítélkezett, akik ezidén május 20-án Nagykálna és Ohaxs között Rajeczki István óbarsi gazdát kirabolták és 1400 ko­rona készpénzét elvették. A fötárgyalást Soós Imre dr. bírósági tanácsos vezette és a vádat Moesz Géza dr. államügyész képviselte. Az esküdtek igazmondása alapján a törvényszék Kotlár Pétert másfélévi börtönre, Német An­talt egyévi börtönre, Német Károlyt kétévi fegyházra és R. J. kiskorút pedig félévi fog­házra ítélte rablás büntette miatt. Az ügyész a fellebbezésre meggondolás! időt kért. xx Uj rendszerű kereskedelmi iskola Bafánál. A zlini Bafo-iskolánál fiatalemberek részére, hol je­lenleg 1.080 tizennégy-tizenlhét év közötti diák ta­nul, egy uj tanulási lehetőség nyitott metg. Az ungariech-bradeciM kétéves kereskedelmi iskola. Zűriben egy ikerosztályt létesített, melyben a fia­talemberek a gyári munkaidő után fognak a ke­reskedelmi tárgyakban tanítást nyerni. A tanulók épp azokat a vizsgákat teszik le, mint a rendes hallgatók, és ugyanolyan bizonyítványokat is kap­nak. A Baja-nevelési ebr szerint, a fiatalemberek a tandíjat keresetükből fizetik, melyből, mint is­meretes, nemcsak teljes ellátásukat és ruházko­dásukat fedezik, hanem még kötelessógszeriien félre is tesznek, úgyhogy három év múlva minden fiatalembernek 10.000 korona megtakarított pén­ze lesz. — A mulatságról hazazavart legények megtá­madták a csendőrséget. Nyitrai tudósítónk jelen­ti: A Nyitnák az közeliek vő Alsószőlőé községben 12 faWbeM legény, akiket nemrégen katonának so­roztok, összebeszéltek, hogy együtt búcsúznak el a civil élettől. A falu korcsmájában gyülekeztek és nekiláttok a búcsú zásnak borral, cigánnyal és tánccal. Ekkor váratlanul betoppant a községi bíró és betiltotta a mulatságot aazal, hogy annak megtartására nem szereztek engedélyt. A legények egyrésze nem akart eleget tenni a felszólításnak és a bortól kötekedő hangulatban ellene szegültek a község birájának. Erre azután megjelentek a csendőrök is és megtisztították a duhaj reknuták- tól a korcsmát. A legények fenyegetőzve távoz­tok, a falni másik végébe vonultak, s a csendőr- laktanya közelében felsorakoztak. Amikor Hlinka József községi bíró a csendőrökkel együtt odaért és észrevette a legények csoportját, békés szóval figyelmeztette őket, hogy menjenek haza é6 ne rendetlenkedjenek. A legényék válaszul köveket és téglákat ragadtak és megdobálták a csendőrö­ket. Gsizsek cseodőrparaneenok, Schwartz őrmes­ter, 6Őt a községi bíró is könnyebben megsérült, de a csendőrök ennek dacára sem nyúltak fegy­verhez, csak megfenyítették a legényeket, hogy ha el nem távoznak, akkor fegyvereiket fogják használni, A legények ekkor visszavonultak. A csend örök másnap valamennylük ellen bűnvádi eljárást indítottak. — Villannyal látják el Nyitrainegye északi íaívait. Nyitrai tudósítónk jelenti: A volt Nyit- ramegye északi részén fekvő falvakban egy­másután építik ki a villanyhálózatot. Az egyes falvak vezetőségei egyhangú határozattad járul­tak hozzá az eLektrizációö program megvalósí­tásához és a jelek szerint a még hátralévő fal­vak is rövidesen bekapcsolódnak a villamosí­tási akcióba. Egyedül a privigyei járásban hét községben (Privigye, Handlova, Bajmóc, Ná­dasér, Németpróna, Brezány, Lazány) van már vilii am o-sáram, míg tizenhárom községben meg­kezdték a szerelési munkálatokat.. A jelek sze­rint a járás összes falvai villannyal lesznek él- 1 átva. — Háromévi f egy ház egy újabb mecenzéfi kémkedés ügyében. Kassai szerkesztőségünk te­lefonálja: A kas-sai kerületi bíróság Móric-ta- nácsa. ma tárgyalta Edgár Lstván mecenzéfi ko­vácslegény kémkedési ügyét. A vádirat szerint Hágán István bűnrészes volt az Eiben Pál és Eiben József mecenzéfi kovácslegények által el­követett kémkedésben, akiket a biróság két nappal ezelőtt három-háromévi fegyházra ítélt. Edgár István ez év áprilisában állítólag Ma­gyarországra ment munkát keresni, ott ös-ze- k ölte tűsbe került a miskolci hírszerző különít­ménnyel, amelynek különböző katonai dolgokat árult el. A biróság bűnösnek mondta ki a ko­vácslegényt a kémkedés bűntettében és ezért háromévi fegyházra Ítélte. Film és művészet Válasz iff. Bajanovies Gyufa cikkére A P. M. H. egyik imát havi számában a fűm és annak fejíódéeéről e«Sló cikkre reálehtái. A cikk vezérmotivuma aa, bogy a fiüto, amióta a ka­pitalizmus pártfogása alá került, 'két oéOt szolgál: elsősorban rentátoíHás üzletág, azután meg propa­ganda eszköz, mely a kapátodiznuus hatalmát nö­veli. Ennek a következménye, hogy a fSkn másü önálló művészeti ág tökéleteset nem tud produ­kálni, legalább is a jelenlegi állapotok mellett nem és sokkol önzetlenebb mecénás kéne ahhoz, hogy a fűmben üzleti' és propaganda cél nélküli a tiszta művészet juthaseu érvényre. A cikk írója utal az orosz filmekre, melyek állítólag mentesek e káros befolyástól. A film még egy teljesen fiatal művészet múltja rövid. Ezért, először ás az idősebb művészeti ágak fejlődését nézzük meg, mily körülmények közt sikerült azelőtt maradandó müveket átkötni. A művészet csakis ott tud fejlődni, ahol ehhez m anyagi bázis is megvan. Athén gazdagsága nélkül nem lett volna görög művészet, Róma mecénásai nélkül soha sem olvastuk volna a hí res remekírók müveit és egy III. Sándor meg II. Gyula pápa nélkül nem gyönyörködhettük volna egy Leonardo da Vinci müveiben. A művészetre és szépre csak is akkor tartunk igényit, midőn legelsőbbrendü szükségleteink kielégülést talál­tok. Néhány napa koplalás és üres gyomor mellett nem fogunk a görögországi ásatások áltel nap­fényre került műremekekben gyönyörködni. Ezen legnemesebb kulturigiény csak is ez elsőrendű szükségletek kielégülése után lép fel és minél nagyobb a felesfeg anyagi javakban, annál erősebb ezen igényünk. Tekintetbe kell vennünk, hogy a nagy dolgok alkotásánál a mecénás szerepét sohasem töltötte be egy testület, vagy egy nép. Ezek mindég egye- dek voltak, kőik fel tudták fogni az egyes szemé­lyek zsenialitását és az egyént materiális alappal támogatva e/lősegitették eszméjének keresztül­vitelében. Egy zseninek az eszméjét egy nagyobb embercsoport ritkán tudja appercipiálni. Egy nem­zettől vagy egy néptől pedig nem is lehet ezt remélni, mert a tömeg soha sem tud egy egyént önzetlenül anyagilag támogatni. Hiszen ha a ma- és muilt politikai viszonyait nézzük, maradandó emléket rendszerint az ural­kodók hagytak hátra, a köztársasági államfőnma után ritkán maradt « inuíltra nézve nevezetes mű­vészileg maradandó em’ legfeljebb egy pár idealista ember bizonytalan politikai teóriája. Mindezek után nem tudom elképzelni, hogy a szovjet a művészetnek ezt az uj ágát, — a filmet kedvezően tudná befolyásolni. Hiszen maga a szovjet-gondolat ellentétbe kerül a művészettel. A szovjet a legradikálisabban a rideg valóságot forszírozza és minden eszmét, mely a fantáziát növeli, vagy- a lélek kultúrája szempontjából üd­vös, igyekszik megdönteni, amennyire a mad ma­teriális tudományok engedik, vagy teljesen ki­irtani, ha a tudományos alapok nem elegendők. Az a szovjet generáció, mely jelenleg — bár ritkán — művészileg értékes dolgot produkál, impresszióit nem a szovjet monoton és minden fantáziát eltipró eszméiből meríti, hanem a régi kapitalista világ álltai alkotott müvekből, melyek nagyságát még a szovjet is kénytelen ■"elismerni. De nem hiszem, hogy három vagy négy generáció, mely a szovjet-eszmék 'hatása alatt nevelkedett, képes lesz ezen művészi produktumokat meg- közeiitenii. Hiszen maga a művészet pnotezsálása a szovjet szempontjából egy abszurd gondodat, mert sarját alapeszméjüket, melyet a kommuniz­musból merítenek, ásnák ezáltal alá. A művészet istápolása által módot adnak a zseniális emberek­nek arra. hogy szeleimn képességeiket fejlesszék, miáltal a zseniket a normál emberek fölé emelik. A zseniknek sok esetben anyagi javakban többre van szükségük, miint a normál embereknek, ami természetesen nem vezetne másra, mint a szellemi arisztokrácia megteremtésére, mely a szovjet­emberek közötti ellentétet éppen úgy kifejleszte­né. mint a plutokrádia. Ez azonban nem volna más, mint a szovjet -eszmék aláásása egy uj társa - dailmi rend bevezetése által, ami pedig valószínű­leg nem érdeke a szovjetnek. Érdekes, hogy a szabadelvű eszmék a művészi hajlammal bíró egyének között mennyi szimpátiá­ra találtak. Itt van pld. Wagner, kénytelen volt hazájából politikai-eszméi miatt elmenekülni, a szabadelvű Franciaországban menedéket keresni. Különös igényekkel bir Danumzzió is, ki talán a viliág legnagyobb kéjénoe, az ízlés és raff daemon t kvintesszenciájával valósította meg maga körül, az általa el képzelt gyönyörű világot. Végül pedig a m, t.. citkikiró uir azon állítására szeretnék reflektálná, hogy a szovjetfikn nem fejt ki propagandát, Páriéban és Bécsben eok orosz- filmet láttam, melyek a film minden követelmé­nyével rendelkeztek, csa’ a bizonyos önzetlen művészi eszmék hiányoztak bennük. Témájúik, vagy 0 régi cári. uralom leverése, vagy Szibériád: képek, hol a politikád foglyok szenvedéseiket egy sikeres lázadással szüntetik meg, vagy a kommun intézményeit és szociálpolitikai vívmányokat be­mutató szovjet-élet. Szerintem a ezoryjet-fiimek művészi Irivitelük ellenére is erős propagandieztiitous alkotások, melyeknél a művészet csak alárendelt szerepet játszik és a fő cél a poffitülkiai agitáció. Holénia Zdenkó dr. * minden mosáshoz!

Next

/
Thumbnails
Contents