Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)

1930-09-17 / 212. (2433.) szám

10 TOWGM-MA.GfcAR.-Hl RLAI> 1980 sziepteimber 17, szerda. iüaBmgggWMRWKBBHWigt-WatM—— Ot ország atlétái találkoznak az Eperjesi TVE szeptember 28,-iki nemzetközi versenyén Eperjes, szeptember 16. (Saját ttodóeitőnikfoSL) Szlovensakó atlétikájának minden éviben legkiemel­kedőbb eseménye, melyre Középemrópa altfliéta nem­zetei is felfigyelnek, az Eperjesi TVE nagy nem­zetközi versenye. Az ezided verseny arányokban és minden tekintetben messze felül fogja múlni az előbbieket, mivel az e’őkészitő bizottság a maga nemében egyedülálló programot dolgozott ki. Ugyanis tervbe vette, hogy az eperjesi gyönyörű fekvésű pályán rendezi meg öt középeurópai nemzet atlétáinak találkozóját, nem kiméivé semminemű anyagi áldozatot sem. A tárgyalások egyes nemzetek unióival már kora ta­vasszal kezdődtek meg és mindenütt a legeredmé­nyesebben végződtek. Ami eddig niég egyezer sem sikerűit, az ezddei versenyen részt vesznek a prá­gai atléták is teljes számban. Mellettük Morvaor­szág és Szlovenszkó legjobbjai is. A lengyel szövet­séggel .folytatott tárgyalások eredménye hat leg­jobb lengyel atléta szereplése lett a világhíres Piet- kieviczce! és Szincsoszinszkyvel az élükön. Pie't- kievicz, Koscsák, az osztrák és a magyar középtáv- futók küzdelme rég nem látott élményben fogja ré­szesíteni a közönséget. Az < ztrákok is öt atlétá­val fognak szerepelni a fenomenális Riner vezeté­se alatt. A német atlétikai szövetséggel folynak mái' azok a tárgyalások, melyek, tekintve a német bán kénytelen volt módosítani ígéretét a szintén szeptember 28-ikára eső francia meghívás követ­keztében. Ugyanis a szövetség úgy határozott, hogy kettéosztja' a magyar versenyző . gárdát, a felét Eperjesre, a felét pedig Parisba küldi el. A verseny rendező bizottsága úgy intézte az egyes atléták meghívását, hogy azok speciális szá­maikban a legerősebb ellenfelekkel kerüljenek össze, hogy az elsőségért a legkomolyabban kell­jen küzdeniük és igy minden szám a legérdekesebb és legizgalmasabb küzdelmet ígéri. A fenti előjelekből ítélve, szeptember 28-.lkán Eperjesen az siti etikát szerető közönségnek lélej t- he tetten élményben lesz része. N. Á. • mmmeBOBíiamsr Csont éS Izületi baj oknál Kérje s csizi otthoni jjód- Icnra használati utasítását, Csízitirdő. szövetség- utolsó levelét, valószínűleg eredménye­sen fognak végződni. A magyar atlétikai szövetség, mely annak idején n teljes bajnok-gárdát ígérte meg. az utóbbi napok­MIKROSZKÓPPÁ!, raümzsoúB^ / * I rpf # ^:fyy i? OROTmiPOJCkE Í* JIAB. f ELVÉDOlEí/^ Gén Depói H. &ÍEI8, BRATISLAVii Fraysova 5 ICö2XbAiZI>AAÁ<e '' . BlimH iP'III^B^WBCSMBWBMHWBBMWWWWBBMnBIWWiWW'fflHIíHMHWriraWWHWSSE^SiattaWBgaBKaBHBBlPaMi? JssrtSf Törköly József dr. képviselő: A szlovenszkói szövetkezet! Méláira vonatkozó törvényjavaslat tervezete ii. 10. §. 1. A járási központi hitelszövetkezeti üzletrészről kiállított okirat névre szóló érték­papír. Névért,éke 100 csehszlovák korona. 2. A járások, községek, az országos képviselő­testület, az országos bctegsegélyző pénztár, a szociális biztosítás és az állami nyugdíjintézet, a postatakarékpénztár alapjai és a köteléki szövet­kezetek által jegyzett üzletrészek mint alapítványi üzletrészek átruházhatatlamok és felmondhat atla- nok. Ennek az üzletrészt megtestesítő értékpapíron kifejezetten ki kell nyomtatva lenni. 3. A többi üzletrészek, tehát a jogi személyek üzletrészei és az egyéni tulajdont képező üzlet­részek az igazgatóság beleegyezésével átruház­hatók, azonban az 1875. évű XXXVIí. számú ma­gyar kereskedelmi törvény 236. illetve 238. §~aiina)k teljes hatályban való fenntartása mellett, illetve ezen szakaszok értelmében, az üzletrész átruházót felelősség terheli akkor, ha az átvevő kötelezett­ségének nem lépes eleget tenni. Az egyéni tulaj­dont képező üzletrészek szabadon örökölbetők, azonban az örökösök az 1875. évi XXXVII. számú magyar kereskedelmi törvény 236, §-a értelmében felelőseik. 4. Az alapítványá üzletrészeket megtestesítő ér- Lékpapdirok kaucióként (biztosítékként.), illetve bánatpénzként el nem fogadhatók. Ellenben a többi üzletrészek, tehát a jogi személyek üzlet­részei és az egyéni tulajdont képező üzletrészek 100% dg elíogadandók az állalmi, és önkormányzati összes hatóságok álltai kaucióként (bánatpénz­ként), az adófizetési és vtagyondézsma. részlet­fizetések biztosítékaiként. Ezen esetekben, ameuy- nyibeu a bánatpénz elvesztésének vagy a kaució­ból (biztosítékból) való kiegészítésnek esete forog­na fenn. a letétbe helyezeti üzletrészek mint érték­papírok az állam, illetve az illető önkormányzati testület tulajdonává válnak a fennálló törvények, törvényerejű rendeletek, törvényes szabályrende­letek és általában az érvényes általános magán­jog rendelkezéseinek keretén belül. Ezen kény­szerű üzletrész átruházást mindég az illetékes járásbíróságnak kell végzésileg a letéteményes kérelmére kimondani, s amennyiben a nem tel­jesített kötelezettség tőke és járulékainak összege nem igényelné az összes letétbe helyezett üzlet- rész-papirok kényszerű lutejdonátruMzását. a vég­zésben darabszám és a darabok konkrét megjelö­lése szerint kifejezetten ki kell mondani, hogy mely konkrét üzletrész-papírok mennek át a letéteményes tulajdonába, esetleg a névértékből a kötelezettségnek tőke és járulékait képviselő számösszeg levonása után maradó összegnek az illetékes járási hitelszövetkezet pénztárába az értékpapírban névszerdnt megnevezett tulajdonos;, illetve annak egyetemleges vagy különös jogutód­ja javára való letétibe helyezés feltétele mellett. Az ilyen kényszerű átruházás esetén az átruházott üzlefcrész-papdr a bírói végzés .alapján az illetékes járási hitelszövetkezet igazgatósága által a jogi személyek vagy egyének tulajdonát képező üzlet­részetek lajstromából törlendő, megsemmisítendő és helyükbe a jogosult javára uj üzletrészpapir áltatandó ki, amely értékpapír által megtestesített üzletrész már átruházhaitetlan és felmondható tLan alapítványi üzletrész lesz. 5. A volt üzletrész értékpapír tulajdonosa, illetve annak egyetemleges vagy különleges jogu­tódai a részükre a kényezerátruházás kapcsán a járási hitelszövetkezetnél letett összeggel csak éppen annyira rendelkezhetnek, mint hogy ha a Rádióamatőr A nő és a rádió Kinek érdeme a rádió nagy elterjedése és szédí­tő népszerűsége? A nőé, vapv a férfié? Ha a rádióamatőröket és konstruktőröket néz­zük: a férfié, ha az előfizetőket, családjaikat és a rádióhallgatási szorgalmat: a nőé. A férfiak fel­találták, fejlesztették, tökéleteeitették, — de azzá, amit ma a rádió jelent, a nők tették. Azok a nők, akik a technika vívmányai iránt mindig közömbö­sek, — a sütés-főzés, ruhatisztitás, porolás techni­káját kivéve. A nők talán sohasem találták volna fel az autót, de a legszebb kocsik nekik készülnek. Sohasem varázsoltak volna rádiót a világra, de ma jórészben ők jelentik a rádióhallgatók birodalmát. A rádiózás kezdeti korszákéban, mikor még kisór- leti műhelyhez hasonlított telepeivel, össze-vissza futó1 drótjaival minden rádiókészülék, a nő vele­született gépiszonyával, vagy mondjuk, közömbös­ségével nézte a rádiót. A keresések, ide-odakap­csol ások a sok tekercselés idegen dolog, sőt ellen­szenves valami a nőnék, ő a készet, befejezettet akarja. Ma a rádió eszményi szolgája a nőnek. Először is nem kell vele bíbelődni. Csak egy kézmozdulat és a hangverseny már ott is van a lakásban. Nem kell a férfitől kédeznie semmit. Másodszor minden vevőkészülék külsőre et- veszitette minden gépi jellegét, elegáns, újszerű bútor, a szóba dísze. Nem csinál rendetlenséget, sőt a háziasszony büszkesége. Harmadszor a rádió egész nap szórakoztat. Ideális barátnő, ki lehet belőle szedni mindent, anélkül hosrv pletykáitól kellene tartani. Mikor unatkozik trubadúrt játszik a rádió neki. Ha mint barátnő elég volt neki belőle, — udvarlóvá válik. Tudja a piaci árakat is, szerelmi kérdésekben sem riad vissza a döntő szótól, sőt a biztos boldog­ságban ülők előtt megtárgyalja a mások boldog­talanságát amit olv jó és borzongatóan kellemes a nyugodt révből haílteatm- Konyha recepteket is tud a rádió, ért a csecsemöápoláshoz és minden divatos dalra megtanít. Negyedszer elintézi a gyermekeket. Nem szük­séges olyan kínosan vigyázni rájuk többé, az ember a fülükre teszi a kagylót és végezheti a dolgát. A jó műsor leszögezi és csendben tartja az apró népet. ötödször egy kis tánc sokkal könnyebben akad látogatás esetén. Nem könyörgünk többé senki­nek, hogy üljön zongorához. Hamar találunk vala­hol az ételben tánomuzeikát. adódik valamelyik . szomszéd országban mindég ilyesmi, ha a hazai állomás mással van elfoglalva, — máris tangóz­nak a. párok. A gramofonból pedig komoly házi- zenekart csinál a rádió Hatodszor minden házkn^pka hasoniithatatlaimrl IINI—iiimihiuji mii————■——i könnyebb rádió mellett. A nőik ajka megdalosodik, vidámak egész nap. Még mogorva férjek ese­tében is. Hetedszer vidámak akkor is, ha az a haszon­talan férj elcsavarog valahol. Mióta rádió van, nem unatkoznak otthon az asszonyok este egyedül, régebben sírtak, haragudtak kimaradó uruk miatt, ma operát meg cigányzenét hallgatnak és rácsodálkoznak hazatérő férjükre: Már ilyen korán itthon vagy édes?! Aliig most kezdték esek a cigányzenét! Olvass csak még egy kicsit, olyan gyönyörűen húzza! (Ki-kimaradó férjek, vegyetek rádiót!) Folytathatnám igy még jő egynéhány pontig, de hiszen az elmondottak máris meggyőznek mtimden.- fcit arról, hogy a rádió modem háziáidás, minden nő, aki ismeri, lelkes hive. Aki pedig még nem ősimemé, annak igazán ez a legszolidabb, leg­tisztességesebb és legértékesebb ismeretség. T. előfizetőink sorából igen gyakran kapunk felszóliitásokat, hogy a rádióműsort hogyan közöl­jük. Természetesen ezen felszólításoknak eleget nem tehetünk, hogy miért, az az alábbi két levél kivonatból kitűnik. Egy diószegi előfizető írja szeptember 4. dátummal: „...mert most 2, 3 sőt néha 4 nappal előre közlők az újságban a műsort s mikorra kellene, már nincs meg az a szám.. Egy szennyei előfizetőnk pedig igy in „ ... szíves­kedjék ... a pénteki számban közölni a vasárnapi és hétfői műsort is... Mi vidéki előfizetők csak hétfőn kapjuk meg postán a szombati lapot és igy csak hétfőn olvashatjuk a vasárnapi mű­sort ...“ Nehéz eset. Mindkettőnek igaza van. csak azt kell hozzá tudni, hogy az egyik Nyugat- szlovenszkón, a másik Kelefezlovenszkón lakik. Az egyik a reggeli kávéhoz mái- meg kapja az aznapi lapot, a másik egy-két nappal később. De arra a rövid időre, amíg ezeken az állapotokon segíthetünk, kérjük t. előfizetőink szives türelmét s reméljük, hogy már a legközelebbi jövőben úgy Nyugat-, mint Keletszlovenszkó rádióhallgatóit ki fogjuk elégíthetni, a műsort mindegyik idejében fogja kézhez kapni. Elérnek az elektromos hullámok a holdig? Amerikai jelentés szerint Newyork államiban kí­sérletek folynak rövidhullámú leadóvaíl, vájjon a hullámok elérik — e a holdat, a földi légkörben maradnak-e vagy egyáltalán mii történik velők. E kísérletekre még visszatérünk. Studió Moszkvában. Ez óv januárjában kezdték el építeni Moszkvában az uj leadóállomást, mely a jelek szerint Európa jelenleg létező legnagyobb ilynemű épülete. A lead óban 27 műterem, 11 labo­ratórium vau és ott lesz elhelyezve a rádiómúzeum és könyvtár is.. Európában összesen 229 leadóállomás működik a genfi nemzetközi rádiótelefon unió kimutatása ] szerint. A leadok az egyes országok között igy | oszlanak meg: Svédország 31, Németország 27, Franciaország 27, Oroszország 24, Anglia 21, Nor­HnnnnKmBnHnmMHmEBHaBH! végía 13, Finnország 9, Spanyolország 9, Olasz­ország 8, Lengyelország 8, Ausztria 6, Csehszlová­kia 6, Belgium 6, Svájc 5, Jugoszlávia 4, Románia 3, Albánia 2, Dánia 2, Írország 2, Magyarország 2, Danzig 1, Észtország, Litvánia, Monaco, Luxem­burg, Görögország és Törökország 1—1. Hogyan propagálják Oroszországban a rádiót? A szovjetek programúkba vették a rádió fokozot­tabb propagálását s e óéiból mozgó vevőállomások­kal járják be a falvakat. E módszerrel akarják elérni, hogy a hallgatók száma, mely az ország területének arányában igen kevés, szaporodjon. Rádió és eső. A West-Virginiai egyetem pro­fesszora, R. C. Golvell hosszabb idő óba foglal­kozott azzal a kérdéssel, milyen mértékben függ össze a rádió az esővel. Megállapította, hogy sok esetben a vétel függ az esőtől. Kisér léteihez Westinghouse Electric Co. DKDA lead óját hasz­nálta. Kísérletei folyamán azt az érdekes meg­figyelést tette, hogy ha a vétel egy bizonyos irányban kiválóan jó volt, akkor a következő napon esett az eső. Azt. is megfigyelte, hogy ala­csony légköri nyomásnál bizonyos területeken a zene vétele erőteljesebb volt. Ha azonban ezeken a területeken a légköri nyomás magasabb volt, a vétel már nem volt olyan jó. Ha a magaelégnyo- másu terület dé’ifelé tolódott el, a vétel ismét normális volt. Tristan Bemard viigjátéka a rádióban. Trisían Bemard nagyon rossz hangulatban volt, mert a rádió nem jól közvetítette darabját. Erre a fran­cia rádliótársaság megkérte a mestert, hogy írjon egy Olyan darabot, mely alkalmas a leadásra. Trietan Bemard a kérésnek eleget tett s nébány- nappal ezelőtt volt a főpróbája az uj vígjátéknak, az Ai tetőszernek. A rádióhallgatók hadserege Amerikában. A National B. C. kimutatása 6zeriut az Egyesült Államokban 11,500.000 vevőkészülék van hasz­nálatban, ami k. b. 50 millió hallgatónak felel meg. # CSÜTÖRTÖK PRÁGA: 11.15 Gramofon. 12.20 A R. J. zene­karának hangversenye Nedbal, Leoncavallo, Kos- tyáll, Sfrauss J., Roob és Moot müveiből. 17.00 Zenekari hangverseny a Baumgartenből. 18.20 Hírek és előadás németül. 19.35 Leadás Briinn- ből. 21.15 Szórakoztató zene Mahrisch-Oötraüból. 22.15 Oigonábang'vereeny. — POZSONY: 11.30 Gramofon. 12.20 Zenekari hangverseny Prágából. 13.30 Hírek magyarul és németül. 16.30 Tánczene gramofon. 17.00 Prága. 18.00 Zenekari hangver­seny Schubert müveiből. 19.00 Szórakoztató zene. 19.35 Brümn. 21.15 Mahrisoh-Ostrau. 22.00 Prága. — KASSA: 11.30 Gramofon. 12.30 A R. J. zene­karának hangversenye Suppé, Ziehrer, Strauss és Kálmán műveiből. 17.10 Gramofon. 19.35 Szlovák színjáték a stúdióból. 20,50 Zenekari hangverseny Mendelssohn, Brahms, Bizet és Eberle müveiből. 22.00 Prága. 22.55 Hírek magyarul. — RÓMA: 21.05 Pietrá : Isten veled ifjúság, operett. — MJ­'leteti - összegét megközelítő névértékű üzletrésszel rendelkezhettek voina, mégis azzal a különbséggel, hogy a letéti össszeg csak a felmondással kapcso­latban ruházható át másra. 11. §, L Az alapítványi üzletrészek kivételével, amelyek biriói letét tárgyát nem képezhetik, érvényesen zálogba se helyezhetők s mindennemű foglalás, illetve végrehajtás alól jelen törvény rendelkezése folytán mentesek, — a többi üzlet­rész értékpapírok bírói letéteknél az üzletrész név-értékének teljes 100%% veendők számításba. Ugyanez áll a pupiHánis biztosíték kiszámításánál. A bírói leteted helyezés által s általában az üzlet­rész értékpapír önkéntes átadása által zálogjog csak akkor szerezhető, ha ahhoz az igazgatóság kifejezetten hozzájárul. Ezen önkéntes zálogjog alapján a tulajdonos szövetkezeti tágnál;. vagy egyetemleges, illetve különleges jogutódjának ma­gánhitelezője kdei égitest úgy szerezhet , hogy amennyiben a kielégítés esed éke. ., a kérvényére meginduló bírói eljárás során bírói végzéssel magára átruháztatja az üzletrész értékpapír tulaj­donjogát. esetleg a bírói végzésben megjelölt s a tartozás és a névértek számösszege- közötti különb­ségnek pénzben az illető járási hitelszövetkezetnél a volt tulajdonosnak, illetve egyetemleges, vagy különös jogutódjának javára való letétbe helyezés mellett. Ezen jogerős bírói végzéssel kimondott át­ruházás a jogi személyek tulajdonát képező üzlet­rész értékpapírokról és az egyéni tulajdont képező üzletrész értékpapírokról vezetett lajstromban az igazgatóság áltat feljegyezendő és magára az üz­letrész értékpapírra az átruházást tanúsító nyilat­kozat az igazgatóság állal cégszerű aláírással reá- vezetendő. Az uj tulajdonost csak annyi jog illeti az átruházott üzletrész értékpapír alapján, .minit hogy ha azokat közvetlenül üzletrész jegyzés •alapján szerezte volna. A letétbe helyezeti összeg­gel a volt tulajdonos csak az üzletrészre jelen tör­vényben előirt felmondás áHal deponálhat s csak a felmondással kapcsolatosan ruházhatja azt :násra. 2. Az üzlet r ész-értékpapír egy ébként minden biztosítási vagy kielégítési végrehajtás alól jelen törvény által ki vannak véve. Ellenben ez üzlet­rész után járó osztalék, a kiválás esetére az üzlet- részesnek jutó járandóság' végrehajtás tárgyául szolgálhat. 12. §. A nem alapítványi üzletrészek az üzleti év utolsó napjától számított 1 évre felmondhatok. A felmondott üzletrészre vonatkozólag a felmondó tag a szövetkezetből kiváltnak tekintendő, azon­ban a kivált tagok és örököseik a társaság hite­lezői irányában mindazon társasági kötelezett- tek, üzletrészük név-értéke erejéig a (kiválástól szá- ségekért, amelyek a kiválás időpontjáig keletkez- mitott egy évii elévülési időn belül felelősek. Amennyiben ezen felelősség ez üzletrészt igénybe, nem veszi, a szövetkezetből káváid tagnak* illetve egyetemes vagy különös jogutódának az üzletrész, illetve annak a felelősség által igénybe nem vett része a felmondási határidő utolsó napját követő napon kifizetendő. LÁNÓ: 20.40 Pucdná: A köpeny ée G ionra­Schicdhi c. operái. — KATTOWITZ: 20.30 Puccini: Pillangókisasszony. — HAMBURG: 20.00 Weber; A bűvös vadász. — KÖLN: 21.00 Bach hangver­seny. — LONDON: 20.00 Angol szimfonikus est. —- BÉCS: 11.00 Zenekari hangverseny. 13.10 Iiires zeneszerzők, mint mások müveinek karmesterei. Gramofon. 15.20 Zenekari hangverseny. 20.05 Tausohe hangversenyénekes Wolf Hugó dalait énekli. 20.40 Zeneijáték. 21.40 Zenekari hangver­seny. — BUDAPEST: 9.15 Hangverseny: Közre­működik: Pethesné, Owil Margit (zongora), Lányi Margit (hegedű) és Flittner Rózsi (ének). Zongo­rán kísér Polgár Tibor. 1. Komgold W. E.: a) Le ány a meny asszon ysaobálbam; b) Holnapiéi und Schlöhwein (Lányi). 2. a) Buononcini: Per la glória; b) Pergolese: Se tu ni ami (Flittner). 3. Scariatti: Három darab (Opera comp létéből, Pethesné). 4. a) Kongóid W. E.: Kerti jelenet; b) Komgold W. E.: Műmmé neöhanz (Hompipe, Lá­nyi). 5. Schubert : a) Altatődal; b) Nevess és sírj (Flittner). 6. Beethoven: 32. variátió (Pethesné). 7. Vamnay János: a) Éj a hegyalján; b) Kutucz legény buja (Flittner). 8. Chopin: g-molil ballada (Pethesné). 9. Marauel de Fallá: a) Jotaa; b) Spa­nyol tánc a „Rövid élet"-bol (Lányi). 10. Dalos- kertből: a) Esküszöm rzép Lilla; b) Béborula már elmula (Flittner). 11. Bartók: Román táncok (Pethesné). 12.05 Sohrammelzene: 1. Schmolhoffer: Induló. 2. Kroneger: Idei bor mellett — egyveleg. 3. Szerencse. 4. így volt egyszer Becsben. 5. Zieh­rer: Bécsi lányok — keringő. 6. Egyszer volt... 7. Huibert-induló. 16.00 Rádió Szabad Egyetem. (Az iskolánkivüli népművelés rádiióelőadása.) 1. A kultuszminisztérium népművelési akciójának gramofonleimezei: Katona vagyok én, Megégett Ráoország, Arról alul, Siralmas volt nékem. Ver- bunk (Székelybidy). öreg vagyok, Hej, a mohi hegy borának (Palló). 2. Geszti Lajos dr. tanár: „Göcsej". 3. Gramofonlemezek: Intermezzo Kodály „Háry Jánoskából. (Opera zenekara.) Tiszán in­nen, Dunán túl (Nagy Izabella—Palló). Hogyan j tudtál rózsám, Hej, két tyúkom tavalyi (Nagy Izabella). 17.10 A m. kiír. földmivelésügyi minisz­térium rádióelőadá6earozarta. Vass Jenő, a Mező- gazdasági Kiviteli Intézet osztályvezetője: „Az állatforgalómmal kapcsolatos tudnivalók." 17.45 Zenekari hangverseny. Karnagy Berg Ottó. 1. Glinka: Kamarinskaja. 2. R iimsky—Korsakow: Seberezade, szvit. 18.50 Angol nyelvoktatás (Thompson). 19.25 Komáromi János felolvasása. 19.50 Bura Sándor és c% ^zenekarának hang­versenye. 20.50 Berkó István eladása: „Dísz­szemle a Vérmezőn harminc évvel ezelőtt. „Köz­reműködik a m. kár. 1. honvéd gyalogezred zene­kara. Karnagy: Fricsay Riohárd. 22.00 A Magyar Külügyi Társaság előadássorozatában Honin Ferenc francianyelvü előadása: „Considératione sur les rapporté frameo-itougrois.“ Majd: A rádió házi­kva-itettjén^k hangvensenye WeiguniKl Táibor (tSnek) közremiikö dósé vei. (Müsoaazámokat nem adtak.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents