Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)

1930-09-17 / 212. (2433.) szám

Mai nánanfc na oldal Mai (tárnunk na oldal Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.~Kt A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok főszerkesztő: politikai napilapja felelős szerkesztő: D1ÜRÁNY1 1ASZLO fORGÁCfí GÉZA Szerkesztőség: Prágáik, Panská ulice 12. H, emelet. Telefon; 30311. — Kiadóhivatal; Prága IL Panská nlice 12. 111. emelet. Telefon: 34184. SÚRöőfi VCIM: HÍRLAP. PRflHfl AZ ELNÖK LÁTOGAT Irta: SZILASSY BÉLA dr., magyar nemzeti párti szenátor Losonc, szeptember 16. Lezajlott a köztársaság Elnökének látoga­tása Losoncon. Minden külső incidens nélkül pergett, le a hivatalos rendezés által előirt pro­gram. A magas vendég eltávozásakor a vidék­ről betoborzott szlovák falusi lakosság és a ki­rendelt iskolásgyerekek szaggatott sorfala jut­tatta kifejezésre a város lakosságának hangu­Imre szlovák származását a nemzetek közötti kulturközeledésnek, vagy kisebbségi jogaink beteljesedésének számlájára könyveljük-e el, mint nyereséget? .4 magyarság parlamenti vezetői bizonyára örömmel vesznek tudomást arról, hogy az Elnök ur és kormánya közreműködésüket igénybe kívánja venni azon célból, hogy a tör­vény előtti egyenlőség ne csak papiron 'legyen meg, hanem az életben is. Érdeklődéssel fogják várni, hogy a kezdeményező lépések e téren mikor fognak megtétetni. Európaszerte most zajlottak le a legnagyobb méretű hadgyakorlatok, melyeken az emberir­tás legújabb technikai vívmányait használható­ságuk szempontjából bírálta él a. harcászati szaktudomány. Most gyűlt össze (leniben a nemzetek parlamentje, hol a Páneurópa tervé­vel revizionistáik és nem revizionisták táborába megosztott Európában a békegondolat erőtlen­ségét demonstrálják. Most, olvassuk, hogy Svájcban a tőkebeáramlás a kamatlábat 2 szá­zalék alá nyomta., midőn Európa keletén a. pénztelenség a gazdasági élet összeroppanásá­val fenyeget. E feszült légkörben a. csehszlo­vák. köztársaság elnökének losonci megnyilat­kozása a béketörekvések szolgálatában vájjon milyen eredményekkel kecsegtet? latét. Pedig tagadhatatlan, hogy a, látogatás előtt bizonyos fokozottabb várakozással nézett a város közönsége á legmagasabb méltóságot vi­selő vendég érkezése elé. Az ilyen alkalmakkor szokásos hivatalos fölszólít ásnak az épületek f-öldiszitésére és kivilágítására tehetségéhez és temperamentumához mérten többé-kevésbé min­denki eleget tett. Az érkezés estéjén a kivilá- gitásban és a katonazene játékában nagyszámú kiváncsi közönség gyönyörködött és a szállása erkélyén megjelenő Elnököt ovációban részesí­tette. Á hiszékeny nép azt reménylette ettől a látogatástól, hogy azt a gazdasági hajainak megszüntetésére irányuló első komoly lépésnek tekintheti.. A diszőrség sorfala között megállnak az Elnököt és kíséretét hozó autók. A nemzeti himnusz fölhangzik, az Elnök kiszáll. A kato­nai jelentések után üdvözlő beszédeket intéz­nek a magas vendéghez a járás és' város kép­viselői. Az Elnök válaszol és válasza hűvös szellőként érinti azok lelkét, akik hallgatják. Alkotmányos országokban az államfő meg­nyilatkozásaiért a felelősséget a kormány vi­seli. Ezért a Losoncon elhangzott elnöki beszé­det úgy tekinthetjük, mint a kormány tényke­dését, annál inkább, mert az a belügyminiszter jelenlétében olvastatott föl. és a már hetekkel korábban bekért üdvözlő beszédek szövegének ismerete alapján készült. A belügyminiszter kvázi ellenjegyzésének tulajdoníthatjuk a gaz­dasági kérdések könnyed, majdnem laikus ke­zelését, és a magyarul mondott részben a saját­ságos szlovák politikai gondolkodás zamatját. Az Elnök ur válaszában a gazdasági válság leküzdésére irányuló kormánytörekvéseknél a kormány politikai rövidlátását a jóakarat és megértés szemüvegével kívánja pótolni. Hogy ez a szemüveg a Morván-tulá viszonylatban sem javítja meg a látást, azt az utóbbi hóna­pokban ott is növekvő gazdasági dekonjunk­túra bizonyltja. De hogy Szlovenszkó és még inkább Ruszinszkó viszonylatában ezen szem­üveg teljesen értéktelen, azt már tizenkettedik éve tapasztaljuk, ámbár talán az is lehetséges, hogy ezen országrészekre ezen a szemüvegen át nézni a kormányzat részéről még senkinek eszébe nem jutott. Ha ezen kitűnő szemüvegen át nézne Prága felénk, megláthatná, hogy az itt lakó nemzetiségek csodálatos együttműkö­désben vannak: a hajdan virágzó ipartelepek omladékai fölött munkáért esdekelnek, sokan vándorbotot vesznek kezükbe, a termő rögön rongyokban veritéfceznek azért, hogy adóter­heik et- abból' kisajtolhassák. A jóindulat és megértés szemüvegén át megláthatta volna Prága már régen azon nagyszámú memorandu­mot és javaslatot, amelyet a szlovenszkói kü­lönféle gazdasági körök már eddig is fölter­jesztettek. Ezekben mind az van .megírva, mi­vel lehet az állam polgárainak gazdasági és törvény előtti egyenjogúságát biztosítani. Az Elnök válaszának különleges szlovák za­matot kölcsönöz a történelmi reminiszcenciák és személyes élményektől valló megemlékezés. Megszoktuk azt, hogy a szlovák néppárt tem­peramentumos vezére gyakran fűszerezi mon­danivalóit hasonló visszaemlékezésekkel, de az államfő megnyilatkozásában különösnek 1a- láljttk Viszont azt sem tudjuk, hogy Madách Géni, szeptember 16. A népszövetség álta-j lános vitájának mai utolsó napján Scialoja olasz delegátus és Curtius német külügy­miniszter beszéde szerepelt a napirenden!. Az érdeklődés különösen Curtius nyilatkoza­tára koncentrálódott, nemcsak azért, mert ez volt az első eset, hogy Curtius képviselte Németországot Géniben, hauem legfőképpen a német választások miatt, mert a delegátu­sok kíváncsian várták, vájjon a német kül­ügyminiszter beszédén meglátszik-e valami- kéippen a tegnapi választások eredménye. Elsőnek Scialoja lépett a tribünre és a le­fegyverzés sürgős feladatainak hangoztatá­sával kezdte meg beszédét. Henderson irányelvei minden tekintetben megegyeznek az olasz kormány felfogásával és ezért a leghelyesebb volna, ha a népszövetség el­fogadná az angol külügyminiszter indítvá­nyait. Áttérve az európai tervre, Scialoja bejelentette, hogy Olaszország elvileg azono­sítja magát Briand javaslatával, de óva inti a gyülekezetét, hogy az univerzális jellegű problémákat európai problémákká degra­dálja. Az európai föderáció hosszú fejlődés­inek lesz eredménye és nem lelhet máról hol­napra megvalósítani. Stresemann öröké Scialoja után Curtius német külügyminisz­ter mondotta el beszédét. Mindenekelőtt Stresemann emlékének szentelt néhány szót, majd igy folytatta: — Ma vagyok először abban a szeren­csés helyzetben, hogy Németországot a népszövetségben képviseljem és engedjék meg, hogy ebből az alkalomból fölidézzem azokat a fejtegetéseket, amelyeket négy érvel ezelőtt, Németország belépésekor, Stresemanntól hallottak. Az akkor mon­dottak nem vesztették el aktualitásukat s ma is ugyanolyan várakozással tekint a német nép a népszövetségre, mint akkor. Mindazonáltal nyíltan megmondom, hogy a nemzetközi politika négyéves fejlődése sok csalódást okozott Németországnak, ámbár a, birodalom nem változtatta meg alapvető beállítottságát a népszövetség iránt. Még mindig pozitívan tekintünk a népszövetségre. Ezidén jelentős beszédeket hallottunk itt és a szónokok sok olyan nehéz és sürgős pro­blémát említettek meg, amelyeknek meg­valósítása bennünket is érdekel. Nem meg­lepő, ha ugyanakkor sok kételyről és aggo­dalomról is sző esett. A szónokok megemlí­tették azt a lehetőséget, hogy a mai állapo­tok könnyen a legvégsőkig, a háborúig, ve­zethetnek. Szükségesnek tartom, hogy a há­borúnak még a gondolatát is ki törüljük a le­hetőségek szótárából. Azt hiszem, ebben a tekintetben mindnyájan egyetértünk. — A háború egyszerű megtiltása nem ve­zet eredményre és mindenekelőtt a konflik­tusok csiráit és okait kell kiküszöbölni. Ebben az összefüggésben a lefegyverzés megvalósítása döntő jelentőségű és biza­lommal utalok Nagybritannia képviselőjé­nek fejtegetéseire, amelyeket Németország minden tekintetben a magáévá tesz. A német delegáció négy év óta követeli a le­szerelést, de ezen a téren a népszövetség eddig nem jutott előre. A helyzetet Nagy­britannia képviselője találóan jellemezte. Magától értetődő dolognak tekintenek, ha a lefegyverzési konferencia jövőre végre összeülne és eredményesen elvégezné munkáját. Azokat az alapelveket, amelyeket a német kormány a lefegyverzési konferencián kép­viselni fog, mindnyájan ismerik. Igazságos és valamennyi állam biztonságát tekintetbe vevő megoldást várunk, teljes nyíltságot és a fegyverkezés valamennyi ágára kiterjedő határozatokat. A kisebbségi kérdés — A német kormány egy másik problé­ma megoldására is nagy súlyt fektet, s ez a probléma a kisebbségi kérdés. Az el­múlt év óta gyűjtött tapasztalatok egyelőre talán nem adhatnak végérvényes választ arra a kérdésre, vájjon a kisebbségi petí­ciók elintézési módjának Madridban elha­tározott megjavítása eredménnyel járt-e és a népszövetség garanciája elég-e a ki­sebbségek védelmére. Éppen ezért szük­ségesnek tartóim, hogy a népszövetség ne várja meg egyszerűen a további fejlődést, hanem már most és a közeljövőben foglal­kozzék a kisebbségi problémával. Javasol­tam tehát, hogy a kisebbségi kérdést utal- jáík át a hatodik bizottsághoz s ezzel föl- újítom azt az eljárási módot, amelyet tu­domásom szerint a népszövetség az elmúlt években már gyakran praktizált. A hato­dik bizottságban kellő alkalom kínálkozik a kisebbségi védelem egyes pontjainak megvitatására és a petíciók elintézési mód­jainak kidolgozására. Erről a helyről is­mételten csak azt szeretném hangoztatni hogy a kisebbségi kérdés fölvetésénél a német kormányt nem vezérli különleges érdek s a probléma elintézésének csupán azért tulajdonit fontosságot, mert a ki­sebbségek megbékülését az európai béke egyik fontos elemének íefkinti és érzi, hogy a népszövetség valamennyi tagja egyformán érdekelt előidézésében. Páneurópa — Az európai kooperáció kérdésének föl­vetésével a nemzetközi helyzet megoldására irányuló törekvések uj fázisba jutottak. Csatlakozom az előttem szólók véleményé­hez, amennyiben köszönetét szavazok annak az államférfiun ak, aki az európai föderáció kérdését ki tudta ragadni a magánpropagan­dából és a felelős kormányok kötelesség- körébe vonta. Németországnál egyetlen ál­lam sem érzi jobban Európa jelenlegi hely­zetének fonákságát. A birodalom a megértés politikáját négy évig folytatta és súlyos ál­dozatoktól sem riadt vissza, mindazonáltal még most is aggodalommal kénytelen a vi­gasztalan állapotokra reagálni. Ez nem tör­tént volna meg, ha már előbb sor kerül a szó nemes értelmében vett nemzetközi ko­operációra. Briand tervét mindenesetre egv tanulmá­nyi bizottsághoz kell átutalni mely bizottságban véleményem szerint be kel­lene vonni vuhun ennyi érdekelt állam képviselőjét. Beszéde további folyamán a néniét külügy­miniszter a gazdasági problémákról nyilat­PREMIER GENFBEN Curliys néüiat kiügiffflinisiEsi.? feltűnő hidegen nyilatkozott Páneurópárói és sürgette a kisebbségi kérdés megoldását 1 beszéd csalódást keltett - I német választások eredményé­ről nem esett szó — Csak regionális gazdasági együttműködés — Sürgős leszerelés — Franciaellenes epizódok a beszédben

Next

/
Thumbnails
Contents