Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)
1930-09-13 / 209. (2430.) szám
ra^GM-MA6^AR.-HlKIiAB 1930 szeptember 13, szombat. Kis riport egy nagy szomorúságról TuiajtlenU éppen lehetne a tragédia, de lehetne komédia is. Sírni is, meg nevetni való is van rajta. Legjobb, ha ki-ki, a módja szerint intézi cl. Én csak úgy ironi meg, ahogy történt, Tóni bácsi Szöllősön volt suszter, meg családapa. Mini családapát nyolc gyermekkel ajándékozta meg a felesége, mint suszter azonban egy eipönyi munkát sem kapott. Mielőtt Tóni bácsi történetét tovább folytatnám, eszembe szomorkodik az én hiányos közgazdasági tudományom. Passzíva és aktíva. Kínálat és kereslet. Meg ehhez hasonló kifejezések járnak a fejemben, de mind ez nem fejezi ki a Tóni bácsira vonatkozó gazdasági tételt. Nála a gyermekszapo- rulat és a cipőipar között volt valami titkos gazdasási elmélet. Mennél több gyermeket hozott asszonya a világra, ami!' kevesebb cipőt csináltattak uáia. Lrre az igen m'.szt'' us összefüggésre, mint mondom kellő gazdaság ismeretek hiányában nem vagyok képes tudatára jönni. Tény azonban, hogy amikor a hatodik gyermeket Tóni bácsiéknál a jó Isten életre Ítélte, a valamikor jó nevű eipészmühely eladható darabjai eladódtak. Maradt ugyan két rossz kaptafa. Tóni bácsi direkt hagyta a kicsinyeknek, hadd ron- gyozzanak babát azokra. Mikor a hetedik kölyök is rácsiiugött az asz- szony sovány emlőjére, a cégtáblát — Amelyről az eső már rég lemosta a valamikor igen megcsodált arany cipőt — Tóni bácsi az ócskavasasnak adta el. Nem tudóin, ha értelmes kifejezés-e, de úgy akarom mondani, — hogy bizony uom Tóni bácsi hagyta fel a tisztes suszterséget, hanem a mesterség hagyott fel Tóni bácsival. Az öreg ember, a sok gyermekes családfő — munkanélküli lett. S nem szólók egy szót se, de megszületett a nyolcadik gyerek. Tóni bácsit megkérdeztem ugyan, hogy hát mire jó ez és ő meg is magyarázta. Hivatkozott az Istenre, annak parancsaira, a végén pedig úgy fejezte be, hogy „hát 'szegény embernek legalább gyereke legyen*1. A csemetéknek azonban nem volt elég a kaptafa babusgatás, a nagyobbakat meg még ruházni is másképp kellett már, hát nagy on is a családra feketéit a gond. Aztán mesebeszéd, hogy ha valaki éhezik, hát szépeket lát és mielőtt éhen hal, llát direkt a menyországba viaáózza magát. Nem igy van a. Se Tóni bácsi, se a a felesége, de még a pályák sem láttak semmi szépet, pedig ők éppen eleget éheztek. Sőt mikor megcrdeklődtcm az erre vonatkozó szimptomákat — nem mintha a magamét már elfelejtettem volna, de nálam ilyen mértékben még sem volt — igen csúnya látomásokról számoltak be ... A végén is, Tóni bácsi nem bírta tovább nézni a valóságlátást, elhatározta, hogy megmenti családját és elment a világba koldulni. Lehet, hogy akadnak akik rosszaim fogják ezt a keresési módot, amely tényleg nem embernek való, de biz én megértem. Tessenek elhinni, hogy a koldulás igen fárasztó, bánatos mesterség ée jóval nehezebb, mint a cipőkre talpat, meg sarkot verni. De viszont ma mindenki tudja, hogy az egész világon munkanélküliség van. Ez a nagyvilági dologhiány pedig Szöllősön azt jelentette, hogy Tóni bácsi nyolc gyermeke a közeli haléira éhezett. így aztán meg lehet ugye érteni. Szóval Tóni bácsi valljuk be úgy, ahogy van, koldus lett. Nem tudta meg a faluban senki, mert az asszony, meg főleg a gyermekek miatt más vidékeken szedte össze a krajcárokat. Ázott az esőben, félt a kutyáktól, kerülte a csendőrt. Egész szabályszerű koldus lett belőle. Háta már régről görbe volt > igazán nem látszott rajta, hogy belől nagyon fájt a szive. Péntek délután, mielőtt a zsidóknak szent szombatja beköszöntött, mindég visszaérkezett falujába. Tóni bácsiéknál ilyenkor leírhatatlan volt az öröm. Ilyenkor angyalok röpködtek a szobában, a gyerekek kenyeret ettek és az asszony elment a boltija, hogy az ünnepre gyertya* vásároljon és este fcllobantsa az Ur tiszteletéire, amiért Tóni bácsinak egész héten munkát adott. S a múlt héten megtörtént az, amit én tragédiának, vagy ha akarom, komédiának mondhatok. Tóni bácsi valamelyik tata ha kutyagolt, vagy hogy is fejezzem ki, mikor az ember úgy járkál, mint a szomjas kutya és nem tudott egy hatósági közeget kikerülni. Igazolásra szólította fel. Tóni bácsi igen megijedd Nem akart a szegény ember csalni. A szivében gyorsan elmondott egy imát é- a hivatalos közegnek nem szólt egy szót sem. Némának tetette magát. Az igazolásra felszólító közeg természetesen nem láthatta, hogy milyen Tóni bácsinak az élete, mi van a szivében, csak igen gyanúsnak tetszett neki a némaság és felszólította, hogy kövesse. Mondom Tóni bácsi nem rosszaságból, kétségbeesésből, azért, bőgj most megtudja a család, nem akart a felszólításnak engedni és nem akarta a kötelességét teljesítő embert követni. Persze még gyanusabb lelt és ki is derült a, csalás. Szegény Tóni bá sí megszólalt. Először csali azt mondta, hogy a ..gyermekek", aztán bevallott mindent. S a szent péntek estére csendőr kisérte haza,. SZEPESSÉGI KIS TÜKÖR Mit fogyaszt a Tátra? A tátravidéki idegenforgalom gazdasági jelentősége (23) — Megjelent Pozsony várp« hivatalos közlönye, Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti; Pozsony város hivatalos közlönyéi, amely már 7 év óla jelenik meg, átszervezték. A szer- ke /.lés,->el Vasek Antal dr.-i. a fiatal szlovák generáció egyik kiváló tagját bízták meg, aki városi tisztviselő és mind a három nyelvet lök éle'esen bírja. Az újjászervezel! hivatalos közlöny tetszetős fedőlappal és különböző zakóik kekkel mpst jeleni meg 24 oldalnyi terjedelemben. * ! Abban a cikkünkben, amelyben Ntteoh Andor képviselő ismerte He a Szepeesóg gazdasági hely- | zetéí, olvackuk, hogy a Szeposség mezőgazdasága a legutóbbi tíz csz- j íendőben teljesen átorientálódott, j amennyiben a ezemeístermények produkciójáról I áttért a tejgazdaságra, az állattenyésztésre és a takarmány lerineeztéőire. Ez az átortontólódás csak ezáltal vált leíheteégepsó. hogy az utóbbi években a Tátra újból az idegenforgalom központjává vált és a Tátra mint fogyasztóterület lépett szoros gazdasági egységbe az alatta elterülő fensik termelő vidékével. A szepesi mezőgazdaság produktumainak legfőbb felvevőjévé a Tátra vált és a Szcpesség mezőgazdálkodása a Tátra szükségleteinek irányába igazodott. Hogy mdt jelent a Magas Tátira, mint fogyasztó- terület a Szepeseég gazdasági életében, arról Vág H. Lajos, Uj tátraim red igazgat ója, a jeles idegen- forgalmi szakember ad fel világosit ást. A Magas Tátra idegenforgalma az ipari és gazdasági krízis, az általános elszegényedés és a pénzszűke ellenére is fejlődében van. E fejlődés csúcspontját 1927-ben érte el, amiskor a tátrai fürdőhelyek nem is tudták elhelyezni vendégeiket, úgy hogy a Tátra aljában fekvő városokat és falvakat ás megtöltötték a nyaralók. A tátrai fürdők ennek következtében nagyarányú építkezésekbe fogtak, úgyhogy a Tátra jelenlegi befogadó- képessége szinte megfelel a keresletnek. A Tátra befogadóképessége 5000 emberre terjed és ha azt számítjuk, hogy ez az 5000 vendég egy- harmad éven át tartózkodik a Tátrában, arra az eredményre jutunk, hogy egv évi átlag 600.000 vendégnapot jelent. Ha átlagban napjára a nyers éle;lmjszeikész.Ie'tr<5 25 koronáit számítunk ée a fürdők személyzetének ellátásút is számításba vesszük, úgy7 a Tátra egy év alatt tizenöt millió koronát fizet ki élelmiszerekért. Ezeknek az élelmiszereknek 70 százalékát a környéken vásárolja he. tehát a Szepességen 10 és félmillió koronát helyez el. Rendkívül érdekes az egyes élelmiszerek elosz- tódása. A® élelimisaerek közül a legnagyobb menyáséget a hús képviseli, A Tátrában egy évben átlag 17.430 méterraássa élelmiszer fogy el. Ennek V hatalmas maasaSnak több mint 26 százalékát, 4840 métermáasái a bua teszn ká. A hús- fogyasztás a következőképpen oszlik meg: marhahús 975. borjúhús 1510. sertéshús 926. libahús 265, egyéb szárnyas 355. füetölfcáru 545. hal 230 és vad 35 métermázsa- Főzelékből a Tátra 2850 métermáasát fogyását. Lisztfogyasztása 4060 métermázsa, ebből 770 főzőliszt, 1865 fehér kenyér, 670 fekete kenyér-liszt, míg 755 méter mázsából sütemény készül. A zsír fogyasztás 515, a vaj- fogyasztás 305, cukorfogyasztás 860 a. mig a tejből SÜSS hektoliter fogy el A tojásból i .738.000 darabot használ el egy évben a Tátra. A hús a legdrágább élelmiszer és a vendégek általában ebből fogyasztanak a legtöbbet. Ha a hús átlagos árát 12.50 koronával számítjuk, akkor a Tátra húsfogyasztásának értéke 6 millió koronái tesz ki. Halban a Tálra nem túlságosan nagy fogyasztó, mindazonáltal m italért Kiadott pénz értéke eléri a két millió koronát. A borkereskedelem a Tátra vidékén visszafejlődött. mig a sörfogyasztásban a poprádi sörnek mind nagyobb és nagyobb szerep jut. Növekszik a szód a víz fogyasztása, bár a szepesi szód avíz - gyártás az előállítási költségek miatt még mindig nem tud versenyezni az ásványvizekkel. A Tátra egyéb szükségletei szintén hatalmas összegeket tesznek ki. Fűtőanyagban 3 millió, textilárukban 800.000. elektromos áramban 600.000. nyomtatványokban 5 ML .000. üvegben és porcéi iámban 200.000, konyha edényben 100.000 és orvosi műszerekben 100.000 korona a Tátra évi fogyasztása. Ezekből a számokból megértjük, hogy mit jelent a Szepesség gazdasági életében a Tátra és látjuk A jövő fejlődés élhetőségeit is, mert ha a Szepesség termelése még inkább alkalmazkodni fog a. Tátra igényeihez, akkor az a szükséglet. amelyet a Tátra egy év alatt szerez be, az eddigi 70 százaléknál nagyobb arányban jut a tízepestsegre. A Tátrának azonban nemcsak a Szép ess ég gazdasági ételében, hanem tprmészel&zerüleg a a egész ország nemzetgazda-ágában is óriási jelentősége van. Az idegenforgalomnak a Tátra felé való irányulása nemcsak a Tátrának és a Szepesiógtiek jövedelmez, hanem a kincstárnak is igen nagy hasznokut haji. Ezt a lényt is a számadatok világi tjük nug a legjobban. A Tátrában egy óv átall átlag 21.000 ajánlott levelei, 20.000 postacsomagot. 15.000 táviratot ős 513.000 pénzuiaiványt adnak fel. mig a Magas Tálcába 28,000 ajánlóit levél 00.000 posta- csomag, 11.090 távirat <V* 26.000 postautalvány érkezik. A lotefopbeszélgeté&ek száma megközelíti a 60,000 el. A latrai idegenforgalom pontos értékű lése szempontjából részletes statisztikára volna szűk ség. sajnos azonban ez jelenleg nincs meg és igy csak hozzávetőleges adatokat lehet — természetesen a legnagyobb óvatossággal — felhozni. Nagy hiba volna, ha azok a fantasztikus számadatok, amelyek a laikusok körében ezéllóbea-hosezában keringenek, nem adnák át helyüket az objektív mérlegelésből kialakult számadatoknak. Közismertté kell tenni azt a tényt, hogy az idegenforgalom és a® ebből származó jövedelmi források korlátottak és hogy az idegenforgalom minden érdekeltnek hasznot hoz. azonban a rizikót csupán a füerdőhelyok tulajdonosa!! viselik, mig a többi faktor, állam és gazdasági tényezők minden rizikó nélkül jutnak az idegenforgalom révén jövedelmi forrásokhoz. Hatszázezer vendégnapot véve alapul, az ágyakból befolyó jövedelem 86 koronás napi átlaggal számítva egy évben 48 millió koronát tesz ki. Ha most m egyéb összegeket, amelyeket a vendégek mindenféle egyéb címen elköltenek a Tátrában, kalkulációba vesszük, az idegenforgalom bruttó bevételét 60 millió koronára becsülhetjük. Mivel a vendégek felét külföldiek teszik ki, nyugodtan mondhatjuk, hogy a' tátrai idegenforgalom révén egy év alatt 30 millió korona jut (Copyright by Prá<raí Magyar Hit**?.) Csehszlovákiába. Az álam a különböző adók és egyéb tételek címén több, mint 10 millió koronát vesz be évente a tátrai idegenforgalomból, tehát a teljes forgalomnak 16 százaléka az állam pénztárába kerül. Harminc millió koronát költenek a tátrai vállalatok élelmiszerekre, a kereskedelem és ipar cikkeire, 3 millió koronába kerül a személyzet és az egyéb rezsire, mini amortizációra, fűtésre, világításra, mosásra, kertészetre, a parkok jóit arbamtartására, a leltár kiegészítésére, biztosításra. stb. stb. még hatalmas összeg kell, úgyhogy ezekből a tételekből is megállapitható, hogy egy rosszul sikerüli: esztendő a tátrai fürdőhelyekre rendkívül kedvezőtlen financiális következményekkel járna. Ezekből a beszédes számokból kialakul az a kép, amelyből megítélhetjük a Tátrának gazdasági jelentőségét az államháztartás és a Szepesség gazdasági életének szempontjából is. Mindebből végső konklúziónak az következik, hogy az államnak és a®, összes idegenforgalmi tényezőknek hathatósan kell támogatatok a tátrai fürdőhelyeket és a Tátra vidékei a köznek négy javára váló idegenforgalmi munkájukban. nek ára szokatlan magas, 130 K volt, mégis alig kilőne hónap alatt kerek kétezernyú példányban egy szálig elfogyott, holott alig ütötték reklám nagydobjára és csak utánvétellel volt kopható. Ez a szokatan, példátlan könyvsiker, amely történetesen éppen egy szakácsmü vésze ti szakkönyv- nek jutott részül, arra késztette most a gasztronómia terén méltán illusztris szerzőt, hogy az utolsó példányig elkapkodott első kiadást egy még tökéletesebb, gazdagabb második kiadással tetézze. De nem csupán tartalmába hanem külső kötésében is pazarabb lesz a® uj kiadás, amely most már hatezer példányban, egy elsőrendű nyomdai vállalat produktumaként ez év őszére jelenik meg. A® uj kiadásra máris naponta halmozódnak ta elő jegyesek. Csáky Sándor egyébként, lóé réssel fordul a magyar háziasszonyok ezreihez, azokhoz, aikik ezt ez ő munkáját ilyetén elösmerő módon fogadlak volt. A kifogásaikat, a megjegyzéseiket, magyarán a kritikájukat kéri. Hála minden útbaigazításért, valahány tanácsért ta előre köszönetét mond a támogatásért. Ennek viszonzásául azok, akik a könyvet már mo6t megrendelik, példányaikat a szerző által dedikálva kapják. A Rozi nénik és Ágnes asszonyok ösetövér próbálkozása nyomán most a Csáky Sándor korszakos müve uj meegyét vágott a konyha Irodalmában. Máris külföldi kiadóvállalatok is ajánlatot tettek Csáky mesternek, hogy ezt a munkáját idegen nyelvekre is átültesse és szó is vau róla, hogy németül és csehül legközelebb közrebocsátják. Ha a szakácsnő veszettnek egyetemi katedrája volna, Csáky Sándort illetné ez a tanszék. He a tudós akadémiák gasztronómiai szakosztályokkal bírnának, úgy Csáky Sándort akadémiai tagság illetné. Nem regény, nem vers. mégcsak háborús könyv se kellett hozzá, hogy a gyomron keresztül az elismerést kiharcolja magának az első szakácsmüveszeti enciklopédia s ez a vaskos kétkilögramos könyv, amely eddig pár hónap alatt kétezernyi példány- számban kelt el, remélhetőleg újabb hat ezernyi példányú kiadásában meg fogja találni az utat minden magyar háziasszony asztalához és szivéhez. Ujtátrafürcd, szeptember. A Tátra vándorát szinte parancsolőan állítja meg az a hatalmas épület-kolosszus, amely még a hófödte csúcsok méreteinek. árnyékában is, a Tátra gerincét uralva, ott ékeskedik Ujtátrafüred platója peremén. Szőnégh dr. Pailace-Szanatóriuma ma valósággal fogalom. Ez az épület-csoda még Svájcban is kiemelkednék a hasonló intézmények sorából. És aki lakója, vendége, istápoltja vök a Palaee-Szana- t ónomnak, az világé le lében sem felejtheti el ott- időzése emlékét. Pazar kényelem, mely ment minden fölös fényűzéstől, ragyogó tisztaság, mely számot vet a hygiiéna szigora követolményeivel é6 — Laet bot nőt teást — a kmyhamü vészét olyan tökélye, amely még a legftanyásabb gourmundérián is túltesz. Az országos hiirü konyha nagymestere, Gsáky Sándor, az irodalmflag is errlvátt magyar szak álművész, akinek kedvéért távoli országokból is megannyi makkegészséges ember keresi fel a Paiace-Szanatóriumot évről-évre. Borús' augusztusi napon önkéntelen szobafogságra Ítéltek a Palace-bán s miint akit üres nap unalma kísért, tévedtem el a palota ama valóságos labirintusába, amely Csáky mester birodalmába vezet. Egy különös, sajátos világ tárult fel előttem itt, a hatalmas katlanok során. A konyha maga látványosság. Amott a tevésés kondérok, itt a tizméteres tűzhely, emitt meg a tészlasütők irdallana. És a konyha legfőbb szentélye a fehérre terített asztal, elölte a szakácsok koronázatlan császárjának, Csáky Sándornak a széke. Onnan nézi végig, innen kíséri figyelemmel a konyha történései!. Szakácsok. cukrászok, kukták, kézilányok egész tábora sürgööködik a tűzhelyek között, pattog a tűz, lábosok se re égnék, illatpárák úsznak a levegőben, meg.bizseregtetvén az ember szaglóérzékét és ropogós rasült húsok, barnapiros sültek óriáséi forognak a nyársak acélhegyén. Emit a kézi-éléstár. Háziasszonyok álma elevenedik valóságra itt. Hát még a tányérmosók, az evőeszközök tisztítógépei. 100 fokosra hevített gőz mossa hótisztára az edényeket és ami! hat ember hat óra során végezhetne-el, ötezer tányért, evőeszközt egy félóra alatt csillám lóra mos. megszánt ez a gépezet-csoda. Amott a hűtők jeget-termelő gépezete, fagylalt- gyártó készülékek, alattuk a hűtőkamráik glódája, zuzmarás menyezetükkel s akkora huf'ümegek sokaságával. hogy egy húsosa mofc is roskadozni ék terhétől. Szárnyasok százai a jégen, arrébb 240 ezer konzervált tojás (a napi fogyasztás 1200—1500 darab), füstöl finis-kamra. gyüniö lesrak tár. borok, itatok raktárai, egy túlzsúfolt cseinegeboJt. konzer- vek. befőttek, jaunek végeláthatatlan polcai. Öblös zsirbödönök, sajálfőztoü szappanok halmai, ezeregy jóság szerte, vadak, élőhalak medencéje, minden, mi saem száj ingere ,.. Vájjon ki győzné papírra rögzíteni, amit itt látni adódik? .Iónébanyszáz elkényeztetett szanatóriumi vendég jólétéről, kulináris igényéről gondoskodik ez a csodagépezet itt. a Tátra ormai alatt, egyezeregyszáz méternyire a tenger színe fölött. És e méreteiben is góliátszerü csodahajó kormányosa ott áll hidegvérrel, de gyöngyöket permetező verejtékkel boltozatos homlokán és szeme villanásával dirigálja embereit. Egy százfejii orlcesztruui pazar összjátékál vezényli Csáky mester, szinte szótlanul, avagy legalábbis kevés szóval, akár tak- lust parancsoló látatlan karmesteri pálcával. 11 úszón üt eszi endoi szakácskodása tanulságait egy hatalmas, mintegy 1000 oldalas kötetnyi ezokács- könyv lapjaira fektette te Csáky Sándor, a Palace konybafönöké. És ezt a pompás kötetet tavaly ősz évadján kőzrebocsájtotla. A hatalmas munka, mely- ' Az önkormányzat! hivatalnokok szervezkednek Gálán fa, szeptember 11. A következők közlésére kérték föl lapunkat: A pozsonyi tartományi hivatal 1030. április 25-én 49.865—8- 1930. szám alatt a szlovenszkói községi közigazgatási hivatalnokok országos szakszervezetének egyesületi alapszabályait jóváhagyta. A szakszervezet székhelye Gálán ta. Ezzel jogérvényesen meg lett erősítve az ogyik legfontosabb szlovenszkói szakszervezet, mert a községek és volt városok hivatalnokai a szakszervezeti egyesülést ezideíg nélkülözték. A szakszervezet 1925-ben létesült. Célja a nyilvánosság és a hivatalos fórumok előtt kiharcolni az eddigi elégtelen törvényes rendelkezések unifikálását, illetve e£N olyan uj törvény készítését, amely a községek igazgatásáról a városi és községi hivatalnokok rendszeresítéséről végleg rendelkeznék. A szakszervezetnek az elnöksége céljának elérése érdekében kéri az összes eddig még nem jelentkezett önkormányzati hivatalnokokat. iiogy jelentkezési ivüket mielőbb adják he. „1 A legnagyobb magyar iró-szakácsmüvész birodalmában Bepillantás egy konyha-óriás műhelytitkaiba — Második kiadásban jelenik meg Csáky Sándor: „A XX, század szakácsmüvészete4*
