Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)
1930-08-09 / 180. (2401.) szám
1930 augusztus 9, szombat. Benes iobb kese nem íu<üa« hogy mit ir a bal A hivatalos és félhivatalos sajtó véleménye a bukaresti és sinajai konferenciákról — A miniSenttuáá Benes már Cserhátán tudta, he§y mit hoz Sinaja? Prága, augusztus 8. Az agrágállamok bukaresti, majd sinajai konferenciája idején a prágai Lapok közleményeinek ismertetésével igyekeztünk hiven visszaadni azt a hangulatot, melyet e konferenciák Prágában keltettek. Akkor nyilvánvaló volt, hogy mind a két konferencia teljesen váratlanul érte a prágai diplomáciát és a prágai politikai köröket. Benes németnyelvű félhivatalos lapja nagyon tartózkodó álláspontot foglalt el mindvégig s igy annál különösebben hat a mai vezércikke, amelyben azt igyekszik bebizonyítani, hogy a bukaresti és sinajai konferencia egyenesen a kisantant csorbatói konferenciájának a természetes következménye volt. A cikk egyebek között a következőket Írja: — A kisantant megszervezése első pillanatától nagy súlyt helyezett a gazdasági együttműködésre s tizenegyéves története számos oly kísérletet mutat föl, amely a három állam gazdasági együttműködésére irányult. A legfontosabb középeurópai politikai kérdéseknek Hágában való elintézését nyomon követte az államoknak a gazdasági együttműködésre való törekvése. A kisantant csorbatói konferenciája ezeknek a kérdéseknek csaknem egy teljes ülést szentelt. S már ottan igen fontos eljárást állapított meg, amelynek első etappja éppen a sinaja! konferencia volt. A három állam külügyminisztere már Csorbatón megegyezett abban, hogy a csehszlovák— román kereskedelmi szerződés szerencsés megkötését a román—jugoszláv tárgyalások fogják követni s ezeknél a két állam gazdasági miniszterei államaik gazdasági együttműködésének a föltételeiről fognak tárgyalni. Csorbatón megegyezés történt arra vonatkozólag is, hogy amennyiben ez a két állam létrehoz valamelyes együttműködési formát, akkor sorra kerül majd a Csehszlovákiával való tárgyalás, mely állam a kisantantban az ipari elemet képviseli. Csak ennek a célnak az elérése után gondolhatunk a gazdasági kisantant létesítésére, amely természetesen nem lesz támadó szerv más államokkal szemben, hanem csupán arra fog törekedni, hogy a többi középeurópai állammal való együttműködést, különösen Magyarországgal és Ausztriával is, megszervezze. Marmko- vics jugoszláv külügyminiszter a Csorbatóról való hazatérése után mindezekről a dolgokról olyképpen számolt be a sajtónak, hogy a kisantant államai gazdasági együttműködéséről azt mondta, hogy előbb Jugoszlávia és Románia fog megegyezni, illetőleg egy uj gazdasági szervezet létrehozására fog törekedni s ez lesz majd a kisantant jövőbeli gazdasági közösségének a magva. Ami Jugoszlávia és Románia vámegyezségét illeti, erre vonatkozólag a Prager Presse a következőket mondja: A kérdés rendezése kétségtelenül nagyon kényes természetű. A jugoszláv és román mezőgazdaság érdekeit összhangba kell majd hozni a csehszlovák ipari érdekekkel. Szüksége merül föl annak is, hogy a kölcsönös együttműködés és árucsere uj alakjának és módszerének a szabályelveit fölállítsuk s ez különösen azért lesz nehéz, mert a kisantant egyes államait érvényes szerződések más irányban elkötelezik. S ezeket a szerződéseket nem szabad mellőzni. Ez egy oly föladat, amelyet a külügyminiszterek egymagukban nem oldhatnak meg, hanem a gazdasági miniszterek és a gazdasági érdekeltségek előzetes megegyezése is szükséges. — Ami Románia, Jugoszlávia és Magyarország bukaresti tanácskozásait illeti — írja a P. P. —. ezek a tanácskozások azt igazolták, hogy a kisantant és Magyarország gazdasági együttműködésének utjai sémiképpen sem tekinthetők járhatatlanoknak és hogy a gazdasági kényszerhelyzetet még Budapesten sem tudja ti-lharsogni az egyoldalú érzelmi politika. Jellemző, hogy amikor Benes németnyelvű hivatalos lapja tagadhatatlanul, ha nem is rokonszenvesen, de mégis némi megértést muta- tóan foglalkozik Magyarországnak a közép- európai államok gazdasági együttműködésébe való bevonásának kérdésével, ugyanakkor Benes miniszter pártjának, a cseh nemzeti szocialista pártnak a hivatalos lapja, a Ceské Slovo Benes Györgynek „Sinaja“ cimü vezzércikké- ben a következőket irja: — Az a magyar kezdeményezés, amelynek eredménye az volt, hogy a román kereskedelemügyi miniszter az ismeretes nemhivatalos bukaresti konferenciát összehívta, elsősorban abból a reményből indul ki, hogy az uj gazdasági csoportosulás egyrészt Jugoszlávia és Románia, másrész Csehszlovákia közé éket verhet. Jugoszlávia, Románia és Magyarország gazdasági válsága körülbelül egyenlő. A magyarok azt remélték, hogy ez oly alap, amelyből nemcsak gazdasági védőfront, hanem uj politikai kapcsolat, sőt a kisantant két államának uj orientációja is fakadhat. A reménnyel eltelt magyarok azonban egyszerre kénytelenek voltak azt észrevenni, hogy a fejlődés más irányban megy, mint amelyet ők készítettek. Jugoszlávia és Románia ugyanis külön egyezményt köt, s a mi mezőgazdaságunk a jugoszláv—román vámunió miatt egyáltalában semmi kárt sem szenved. A fejlődés egész iránya különben az államok szoros gazdasági együttműködése felé vezet. Jugoszlávia és Románia megmutatta azt az utat, amelyen az együttműködés a legkisebb nehézségekkel elérhető. Lehetetlen észre nem venni azt a nagy ellentétet, amely a Prager Presse és a Ceské Slovo cikekinek ama részei között van, amelyek a kisantant államai gazdasági együttműködésének lehetőségeit mérlegelik. A Prager Presse — helyesen — tisztában van azokkal a nagy . nehézségekkel, amelyek a gazdasági együttműködés útjában állanak, a Ceské Slovo viszont ezeket néhány szóval intézi el, s már biztosra veszi a legszorosabb gazdasági együttműködést. A hivatalos Ceskoslovenská Republika a sinajai konferenciáról eddig mélyen hallgatott s csak ma szólalt meg. Vezércikkében a sinajai konferenciának különösen a politikai jelentőségét emeli ki, s azt tartja fontosnak, hogy a. bukaresti konferencián nem sikerült létrehozni a három agrárállam blokkját, ellenben Sinajában minden nehézség nélkül megvetették a vámunió alapját s ezt követni fogja a Csehszlovákiával való együttműködés kiépítése. „A sinajai tanácskozásoknak — úgymond — az a nagy fontosságuk van, hogy a kisantant valamennyi állama szolidaritásának szelleme hatotta át, azokat és ebben a szellemben fog eljárni majd Csehszlovákia is és a kisantant ellenségei újabb csalódást, kénytelenek megélni." A lárodsi Denniket támadó Sisvál idézése miatt fSlféteiesen elítéltél a Prágai Magvar Hírlap felelős szerkesztőiét A Ma körüli sajtóiiálscruság egyik epizódja a prágai bíróság előtt Prága, augusztus 8. Érdekes szlovenszkói vonatkozású sajtóper főtárgyalása folyt le ma a prágai kerületi biróság sajtótanácsa előtt. A főmagánvádló a cseh nemze-ti demokrata párt pozsonyi lapjának, a Národny Denniknek szerkesztősége volt, a vádlott pedig Forgách Géza, a Prágai Magyar Hírlap felelős szerkesztője. A sajtóper a Prágai Magyar Hírlap 1929. március 7-iki számának egyik cikke miatt indult meg, amelyben lapunk idézte a szlovák néppárt hivatalos orgánumának, a Slo- vátonak a Národny Denniket élesen kritizáló cikkét. A Tuka-aférral kapcsolatban ugyanis a Národny Dennik akkoriban — több laptársával együtt — fantasztikusnál-fantasztiku- sabb vádakat és föltevéseket sorakoztatott fel, amelyeket az autonómista szlovák sajtó erélyesen visszautasított. Egyik ilyen cikkében a Slovák többek között a következőket irta: — A Národny Dennik a legutóbbi napokban nem tagadta meg uszításainak alacsony nívóját, amikor mégis hovatovább egyre világosabbá válik, hogy a Tuka-esetet a csehszlovák sajtó meglehetősen fölfujta és visszaélt vele. — A Národny Dennik Szlovenszkó lakosait csak két kategóriában tudja elképzelni: úgy, hogy az egyik fajtát Prága pénzeli, a másikat Budapest. Mindenki, aki nem Prága szolgálatában áll, az Budapestet szolgálja. Csak a közönségesebb műveltségű és lelkileg romlott embereknek ilyen logikájából születhetett meg az a kacsa, hogy Tokának Flachbarth dr. adott pénzt, melyet viszont ö minden hó elsején íizenegjr órakor a prágai magyar követségen kapott. A birói vizsgálat ki fogja deríteni, milyen aljas inszinuációra vetemedett a Národny Dennik ezzel a hiradásával, Mi csupán konstatálhatjuk, hogy a Národny Denniknek a saját táborának személyei alapján olyan benyomása van. mintha a szlovák ember lelke eladó lenne, de ezt a véleményét ne általánosítsa, hanem csak tartsa meg a maga és a hozzá közelálló körök számára. Ezt idézte a Prágai Magyar Hírlap, s ennek azon kitétele miatt, hogy „csak a közönségesebb műveltségű és lelkileg romlott embereknek ilyen logikájából születhetett meg az a kacsa," a Národny Dennik szerkesztőségének tagjai becsületükben érezték magukat megsértve és ezért beperelték nemcsak a cikk eredetijét közlő Slovákot, hanem a cikket fordításban idéző Prágai Magyar Hírlapot is. Több elhalasztott főtárgyalás után — mivel a prágai kerületi biróság nem tudta bevárni a Slovák ellen Pozsonyban rendkívül lassan folyó sajtóper befejezését — az ügyet mára újból főtárgyalásra tűzték ki, s az elsőfokú ítéletet meg is hozták. A Svoboda tanácselnök vezetése mellett összeülő kmetbiróság kibékülésre hívta fel a feleket, s a Národny Dennik szerkesztőségét Ivánka Milán dr. helyetteseként képviselő prágai ügyvéd azon kívánságát terjesztette elő, hogy a vádlott Forgách Géza felelős szerkesztő — aki a fordított és átvett cikk közléséért, illetőleg idézéséért a felelősséget vállalta — sajnálkozást kifejező, elégtételt adó nyilatkozatot adjon ki. Felelős szerkesztőnk arra az álláspontra helyezkedett, hogy azért a sértésért, amit a Slovák cikkírója esetleg elkövetett a Národny Dennik szerkesztőségével szemben, semmiesetre sem hajlandó elégtételt adni. Az inkriminált mondatokat nem ő irta, s azokat lapjában közérdekből, jóhiszeműen idézte. Kapr. dr., Forgách Géza védője előterjesztéseiben és védőbeszédében ismételten javasolta, hogy a főtárgyalást mindaddig halasz- 'szák el, amig az eredeti közlemény miatt indított pozsonyi sajtóperben ítélet nem lesz, miután ott az Ítéletet hosszabb bizonyítási eljárás után fogják meghozni. Hangoztatta azt is, hogy Forgách a magyar kisebbség érdekeinek védelme közben jóhiszeműen idézte ■az inkriminált mondatokat, s többek között azt javasolta, hogy több jelentős szlovenszkói közéleti tényezőt hallgassanak ki arra vonatkozólag, hogy megfelel-e a valóságnak a Slovák azon állítása, hogy „a Národny Dennik Szlovenszkó lakosait csak két kategóriában tudja elképzelni: úgyhogy az egyik fajtát Prága pénzeli, a másikat Budapest." Már pedig, ha ez bizonyítva van, akkor a SlováJk cikkírójának éles kritikája legalább i« érthető. '• A biróság Kapr dr. előterjesztésének nem adott helyet, s hosszabb tanácskozás után meghozta marasztaló ítéletét. Eszerint a biróság a sajtónovella értelmében Forgách Géza felelős szerkesztőt az inkriminált közr lemény szerzőjének tekinti, s őt tizennégynapi fogházra Ítélte, ami 700 korona pénzbüntetéssel megváltható, egyúttal kötelezte a Prágai Magyar Hírlapot a fömagánvádlott perköltségeinek viselésére s az ítélet rendelkező részének közzétételére. Az enyhítő körülményekre való tekintettel, főleg a vádlott büntetlen előéletére való tekintettel az ítélet végrehajtását a biróság két évre felfüggesztette. Forgách Géza és védője az Ítélet ellen fellebbezést jelentett be s igy az ügy a prágai felsőbíróság elé fog kerülni. A GoiSerhalieéneklése miatt hét heti elzárásra Síéií a legfelső biróság három csehországi turistát Briinn, augusztus 8. (Saját tudósítónktól.) A legfelső biróság semmiség! panasz folytán most foglalkozott azzal a rendtörvényes ügy- gyei, amit két évvel ezelőtt a pelsőci csendőrség feljelentésére a rimaszombati kerületi biróság indított Springer István cesky-krulói, Svéda Ottó és felesége, Hoffmann Gréte turnéi, tehát csehországi turisták ellen a Got te r- halte éneklése miatt. A három turista gömöri túrája közben egyik este Pelsőcre érkezve Lunacka Gyula vendéglőjébe tért be, ahol történetesen csendőrök, pénzügyőrök és vasutasok mulattak. Kellő számú kriglik elfogyasztása után természetesen politikára terelődött a szó és a jókedvű fináncok és csend-örök egyszerre csak rázendítettek a „Mi Prnhu nedá- me!“ cimü közismert prágai nótára, amive] kétségtelenül a német nyelven társalgó turistákat akarták bosszantani. A csipkelődésre a háromturista tele tüdővel a GotterhaUét zengte el, amiből persze óriási skandalum lett és a mulatság rövidesen a csendőrlaktanyára terelődött át, ahol hosszú jegyzőkönyvek forwAjában hivatalos eljárás indult a Golterhalte-éneke- sek ellen. A rimaszombati kerületi biróság, miután a turisták egy pillanatig sem tagadták a terhűkre rótt cselekmény elkövetését, a rendtörvény alapján feltételesen 14—14 napi elzárásra Ítélte őket, az ügyész fellebbezése folytán az ügy azonban a kassai felső biróság elé kerüli, ahol az Ítéletet feltétlenre változtatták. A brünni legfelső biróság a vád lót ak fellebbezését mos tárgyalta és helybenhagyta a kassai felsőbíróság Ítéletét. Ez az első eset, hogy Szlovenszkó területén a rendtörvény alapján ítéletet hoztak Gotter- halte éneklésével kapcsolatban. 3 | Alacsony búzaárak mellett olcsóm k«SI termelni. Holdanként 10 kg- vetőmag megtakarítást ielent, ha P®ri©l porpácot használ, mert minden mag hibátlanul kikel. H Porzol porpác kapható: valamennyi gazdasági szövetkezeti fióknál és gazdasági c;kkeke' árusító üzletekben, vagy Robinsohn és Ing. Kada vegyészeti cégnél Bratislava, Krisztina u. 1. Zilina, Legionárska 5, (Kőiben pa’ota) —-—metmmmmwmiiiiiiiiiiiii—iiiihiii—iiiiii Hinni mii— i ........mi nniniii nn
