Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)
1930-08-08 / 179. (2400.) szám
A csehek háborualatti politikájának legújabb kanapépörét a Fester Lloydi leleplezése idézte tol Stanek agrár képviselő 1916-fean hűségnyilatkozatot akart elhelyezni a pesti német lapban — Stanek nem tagad, s a Pester Lloyd helyett a leleplezést reprodukáló Lidové Novinyt támadja 1930 augusztus 8, péntek. FIATAL ÖREGEK Igaz-e, hogy minél kevesebb marad az életből, annál értékesebbnek tűnik, azaz, hogy a fordított arány itt is mérvadó? Bemard Shaw mondotta, mikor 74-ik születésnapjához gratuláltak, hogy mindent visszautasít: majd a 174-ik születésnapon viszontlátásra! Ö irta a „Vissza Mathuzsálemhez!“ cimü darabot és minden logikátlan szellemeskedése mögött mégis ott áll az igazság egy egészen különös, eddigelé kevéssé észrevett formája: az öregkor fiatalsága, Prentice Mulíord, Amerika legegyénibb filozófusa, összes müveit úgy irta, mintha a halál ostobaság, hanyagság és a gondolkozás hiányának konzekvenciája volna. Ez is amerikai túlzás, olyan, mint a Shaw-é, de igazság ebben is van. Nem a halálra, a testileg határolt Én megszűnésére vonatkozólag, de mint szuggesztiv erő, mint az újjászületés folytonosan megújuló folyamata, energiaforrás, amelyből fiatalságot, üdeséget merít mindenki, akit kikezdett az idő. Nem kell arra gondolni, hogy Mulíord, Shaw és most legújabban Tagore a halállal szállnak szembe. Az élettel birkóznak. Nem akarnak megöregedni. Ha jön a halál, az öregek fiatal- fölkészülten várják és az élni adatott évtizedeket elejétől végig mint erőmegtestesitést akarják elgondolni, nem mint égési folyamatot, amely már az ötödik évtizedben végleges pontot tesz az élet mögé. Mindezek az öregek a görög bölcsességet vallják: ameddig vagyok, nem ismerem a halált, ha pedig megismertem, nem vagyok, miért féljek hát tőle? De vallják: ameddig vagyok, az élet az enyém! Fiatalság és öregség közt ne legyen különbség és a bibliai kor egy uj fiatalság kezdete. Nem fontos, hogy az öreg ember mindenütt és mindenkor ki van téve a halálnak (a fiatal is), — nem a halálról, az életről van szó. Az élet pedig mindig fiatal —: fiatal, amíg tart. Ez az uj tan. Az öregek nem öregek, a fiatalok nem fiatalabbak náluk; 24 és 74 közt Shaw szerint nincs különbség. Gyilkos betegségtől és a vele rokon vis major minden fajtájától eltekintve, az élet egyenlő akarat, akarat egyenlő fiatalság. Rabindrartaíh Tagore azt állította berlini előadása alkalmával, hogy aki szenvtelen ernyedtséggel, szinte a priori megbékélten elfogadja és természeti törvénynek vallja, hogy a test és a lélek megöregszik, hogy minden az elmúlásé, az igen gyorsan öregszik és hal meg. Aki a pesszimizmussal ellentétben tervet" kovácsol a mindig uj jövőről, aki a fiatalság, bátorság, kezdeményezés és egészség képmását hordja a lelkében, aki távoltartja magától azokat, akiknek az öregedés természeti törvény, az erőtleneket, akik nem szállnak pörbe beidegződött tantételekkel, az minden körülmények közt mindvégig fiatal marad. Saját magunk eszményképét kell szinte óráról órára, csalódásokon átmentve, betegségeket legyőzve, önmagunkban fölépíteni és oltárt emelni neki akaratunk központjában. Rajta kell lennünk, hogy ez az eszménykép legyen a mi egyéni valóságunk; nem a valóság, amely ellensége a magunkról alkotott eszményképnek. Ne tiszteljük magunkban az öregséget, mert nem tiszteletreméltó, ha az öregséggel járó testi fogyatkozásokat és a szenilitást fogás színpadi gőggel hordozzuk, azt követelve a fiatalságtól, hogy hajoljon meg előtte. Százötvenéves az a macedón török, aki másfélszázadig nem lépte túl országa határait, de a dollár csillogása következtében szűk lett neki Macedónia. Odaát most azt állítja, hogy világ- életében antialkoholista volt. Ha ezt a turnét befejezte, lehet, hogy vegetáriánus szerepében fog bemutatkozni. Tehet, amit akar: 150 éves. Megmutatta, bebizonyította, hogy Shawnak, Mulfordnak, Tagorenak igaza van. Kivételes török ez a török, de bármennyire is kivétel, pompás és meglepő bizonyíték. Bizonyiíék és Amerika joggal csodálja. De: testi bizonyíték. Ennél sokkal fontosabb a lelki, a gondolat bizonyitéka és ezt reprezentálja Shaw, ezt Tagore. A fiatal öregek filozófiai hitvallásának van egy pontja, amelyet ők maguk, az ösztönösen cselekvők sem éltek és írtak meg tudatosan és ez annak a fölismerése, hogy az intenzív, a valóban intenzív akarat ható, energetikus energia, olyan, mint a villamosság, a mágnesesség és a többi természeti erő. Sőt: nagyobb ható erő. Az elgondolt, a valósággal konzekvensen és centrifugálisan elgondolt gondolat nagyobb ható erő és valóságosabb valóság annál, amit annak nevezünk, a természetnél. Egy kimondott gondolat, megformált akarat a létezés kezdete, molekuláris erő, amely szervesen kapcsolódik bele a többi egymás közt összefüggő világenergiába és ilyen értelemben bővítendő ki a Carnot és Julius Róbert Mayer elve: az energia megmaradása. így marad meg a fiatalság is, ez a titka a Shaw, Tagore és Mulíord filozófiájának. Újkori fölfedezés, de már a régi népek is sejtették. „De senectuteu híres elmélete rezignációsan elsava- nyodott a modern Mathuzsálemek akaratrendszeréhez viszonyítva és ma, amikor a fiatalságok amerikai tempóban adják egymásnak a kilincset, a húszéveseket a harmincévesek váltják föl és mindketten holnap már a bibliai kort tapossák, ma igaza van a hetvenéves Shawnak és Tagorenak, aki nem megy bele ebbe a játékba, hanem gondolattal és testtel bizonyítja, hogy a fiatalok lehetnek öregek, de az öregek, kellő gondolatenergiával a tarsolyukban, az utolsó leheletig fiatalok. Ezek a fiatalok, ezek a hetvenévesek fiatalabbak a húszéves fiataloknál. És igy kettősen értékesebb az élet, ha belőle már csak kevés van hátra Az öreg fiatalok tanulhatnak a fiatal öregektől. Neubaeer PáL Prága, augusztus 7. A Pester Lloyd főszerkesztőije, Vészi József, a mul/t napokban egy érdekes cikket közölt, amelyben érdekes bepillantást nyújt a csehek államfordu- lat-előtti politikájába. Vészi cikke szerint Károly király koronázása napját előző napon, 1916 december 28-án a Pester Lloyd pesti szerkesztőségiében megjelent Stanek Ferenc, a bécsi Reáehsrat cseh képviselőszövetségének az elnöke és egy cikket adott át a lap főszerkesztőjének, amely Stanek saját szavai szerint ugyanolyan nagy fontosságú, mint Deák Ferenc ismeretes húsvéti cikke volt. Ebben a cikkben a cseh képviselők szövetsége azzal az indítvánnyal fordult az osztrák kormányhoz, hogy ez bizonyos nyelvi és közigazgatási engedményeket tegyen a csehek javára, ezzel szemben Stanekék ünnepélyesen kötelezik magukat arra, hogy ettől az időtől, kezdve a oseih nemzeti aspirációkért kizárólag az osztrák-magyar monarchia keretén belül és a Habsburg-ház védelme alatt fognak küzdeni. Stanek közölte azt is, hogy cikkével bécsi lapszerkesztőségekben is járt, ezek azonban nem voltak hajlandók az írásnak helyet adni. Vészi a cikket átvette, azonban Tisza miniszterelnöktől kért tanácsot, hogy leközölje-e vagy sem. Tisza miniszterelnök Clam- Martinic osztrák miniszterelnökhöz fordult, mert nem magyar ügyről volt szó ée ez a kérdés elsősorban az osztrák kormányt érdekelte. Clam-Martinic ezt válaszolta: „Kérjék meg a Pester Lloyd főszerkesztőjét, hogy a cikket ne közölje. Ezzel az urasággal, aki a külföldön az antanttal összeesküszik a monarchia ellem és most a magyar közvetítéssel becsületes embert akar játszani s aki ilyen frivol kétkulacsos játékra hajlandó, nincs mát tárgyalni." A következő napon megtörtént a koronázás — irja Vészi — és az ünnepségek után Stanek képviselő ismét meglátogatott engem. Cikkét visszaadtam azzal, hogy a Pester LloydJban nem közölhetem. Vészi azzal fejezi be cikkét, hogy itt cinikus játékról volt szó, amelynél a szerepeket egyrészt Masaryk és Benes, másrészt Stanek és társai között megfontoltan osztották szét. A Pester Lloyd cikkét Stránsky Lidové Noviiny-ja teljes terjedelmében átvette; Stanek Ferenc cseh agrárpárti képviselő pediglen a Venkov mai számában közölt nyilatkozatával nem is annyira Vészi és a Pester Lloyd ellen, hanem sokkal inkább az ennek cikkét reprodukáló Lidové Noviny ellen fordul, amidőn a következőket mondja: — Nem tudom, hányadik támadás már ez, amelyet a Lidővé Noviny ellenem, mint a bécsi cseh szövetség volt elnöke ellen intéz. Egyszer Svájcból, máskor Becsből s legújabban Budapestről: Ezek a támadások persze mindig csütörtököt mondanak. Pesten sok látogatást tettünk, azonban mindig kettesben voltunk, csak a cseh királyság mar sálijánál, Lobkowitznál jártam egyedül. Nem tagadom Vészi unnak azt az állítását, hogy beszéltem volna vele, vagy hogy cikket adtam volna neki, mert körülöttünk a magyar és a bécsi szerkesztők egész tömege volt mindig, akik a helyzetet kémlelték. Azonban a mi államunk értelmes embereitől kérdezem: Azt gondoljátok, hogy a magyarok vagy a nemesség ezt az én állítólagos cikkemet csak úgy minden tovább- nélkül visszaadta volna. Még szerencse, hogy Vészi maga állítja, hogy a cikket visszaadta, mert igy nem lesz módja valami hamisítvány vásárlására. (Vészi nem szokott hamisítványokkal operálni. Sze-rk.) Hogy van az, hogy ilyen cikket nem akartak volna, mikor tőlem és a cseh szövetségtől ismételten is kértek nyilatkozatokat? Ha a magyaroknak és a kormánynak a kezében akkor ilyen cikk lett volna, bizonyára nem utasították volna el a közlését, hogy az antantnak megmutassák, hogy kik és mik vagyunk. A cseh Lidové Noviny legalább Vészi cikkének a befejezését hagyhatta volna el, amelybein arról van szó, hogy milyen kétkulacsos játékot iiztünk. Vészinek ezt az állítását én helyesbitem azzal, hogy Ma- sarykkal és Rémessel az egész háború folyamán nem tartottam fönn összeköttetést. A Lidové Noviny számára pedig elég legyen az a tudat, hogy ha a vége jő, minden jó. Ha a cseh szövetség elnöki tisztségében hibát követtem el, annak nem volt olyan rossz következménye, mint az orosz légióknak adott ama parancsnak, hogy „a fegyvereket adjátok át a bolsevikneknek“, mely parancs igen sok cseh életébe került, s ma senki sem akarja vállalni ezért a felelősséget. Én felelősséggel jelentkezem a cseh szövetség minden tettéért." A Lidové Noviny jellemzőnek tartja, hogy Stanek nyilatkozatában egyáltalában nem tagadja a pesti történéseket, és különösnek azt, hogy Sztauek mennyire kihangsúlyozza, hogy a háború alatt Masarykkal és Remessel nem tartott fenn összeköttetést. Sincero bibornok a pápa kéziratát hozza a magyar kormányzónak Róma, augusztus 7. Sincero bibornokot, a pápa legátusát a Szent Imre ünnepségekre misszió kiséri el, amelyet a pápa külön erre az alkalomra nevezett ki. A misszió tagjai signor Cesarini, a keleti egyházak kongregációjának képviselője, Luttor Ferenc a magyar követség egyházjogi tanácsosa, Monsig- nor Bonazzi pápai ceremóniamester, Pálffy gróf pápai kamarás és Caffarelli Károly gróf. A pápai legátus augusztus 14-én este utazik el, a Magyarországból külön erre a célra Rómába küldött szalónkocsival. A bibornok Horthy kormányzónak át fogja nyújtani a pápa kéziratát. Budapest, augusztus 7. A Budapesti Közlöny legújabb száma közli: „Szent Istvánnak, Magyarország első apostoli királyának emlékünnepéhez az idén tisztalelkü fiának Szent Imre hercegnek 900 éves jubileumi ünnepségei is csatlakozni fognak s ezért legnagyobb nemzeti ünnepünk ez alkalommal különösen fényes keretek között fog megtartatni. Országunk hazaAz amerikaiak meg akarják dönteni a világkörüli repülés rekordját Newyork, augusztus 7. Mint ismeretes, a világkörüli ut gyorsasági rekordját a német Gráf Zeppelin tartja huszonegy nappal. Az amerikaiak minden alkalmat megragadnak, hogy megdőntsék a német léghajó rekordját, de eddig erőlködéseik sikertelenül végződtek. Mears newyorki színházigazgató az elmúlt vasárnap befejezte világkörüli útját, amely azonban néhány nappal tovább tartott, mint Eeckener dr. körrepülése. Tegnap Los Angelesből Newyorkba érkezett Ted Lundgren amerikai repülő, aki vasárnap 425 lóerős egyfedelű gépével két pilóta társaságában felszáll Newyorkba, hogy megállás nélkül Berlinbe röpüljön. Ez az ut volna a tervezett uj világkörüli rekordrepül és első része. fias lakossága nagy tömegekben jön székesfővárosunkba és a fényes ünnepségek miatt előreláthatólag igen sok külföldi is felkeresi hazánkat. A tervbevett ünnepségek vázlatos rendje a következő: Augusztus 19-én reggel 8 óra 30 perckor XI. Pius pápa őszentsége legátusa a Vérmezőn főpapi szentmisét pontifikái, amely után 10 perces szentbeszéd vezeti be az Eukarisztikus Kongresszus üléseit. Augusztus 19-én délután 6 órakor őszentsége legátusa a Szent István Bazilikából az Oltári szentséggel és kíséretével az Eötvös- téri hajóállomásra vonul, ahol hajóra szállva diszes menetben vonul végig a Duna két oldalán felállított százezrek sorfala között, majd visszatér a Szent István Bazilikába. Augusztus 20-án reggel 9 órakor a Szent István Bazilikában Serédi Jusztinián dr. bibornok, Magyarország hercegprímása ünnepi nagymisét pontifikái és ugyanekkor szentbeszéd is lesz. Szentmise után hagyományos fénnyel és rendben megindul az országos Szent Jobb körmeiét, amelyben a Szent Jobb ereklyén kívül az Árpádházi Szentek ereklyéi is körülhordoztatnak. A körmenet az Andrássy-uton át az Ezredéves Emlékmű elé vonul, ahol a Szent Jobb elhelyeztetik, s a körmenetben résztevő hazai és külföldi hivek hódolnak a szent ereklyék előtt. Megjelenés nemzeti diszöltönyben, a m. kir. honvédség tagjai diszben, szolgálati jelvénnyel. A nagykeresztek szalagjai viselen- dők. Az ünnepségekre meghívást kaptak az ösz- szes közjogi méltóságok, a törvényhozás két háza. Budapest székesfőváros és a törvény- hatóságok." rxjmmm minin ll'IIIHIII !■ mammarmsem^^sar Három éviíegyházra Ítéltek el kémkedés miatt Besztercebányán egy volt tiszthelyettest Dubravszky Rudolf, aki már egy Ízben négy és félévi íegyházra volt Ítélve, három évre újból lakója lesz a lipótvári fegyháznah Besztercebánya, augusztus 7. A besztercebányai ikerületi bíróság tegnap tárgyalta Dub- ravsky Rudolf kémkedési bünpörét. Dubrav- sky, aki 1892-ben Hodrusbányán született, lakatosnak tanult ki s a világháború alatt tiszt- helyettesi rangig vitte. Az államfordulat után is a magyar hadsereg kötelékében maradt, de a trianoni békeszerződés megkötése után elbocsátották. Dubravsky akkor hazajött Szlo- venszkóra és Közép- és Délszlovenszkó különböző városaiban tartózkodott. 1925-ben a politikai rendőrség kémkedés gyanúja alatt letartóztatta s 1926jban a besztercebányai törvényszék a köztársaság védelméről szóló törvény hatodik paragrafusa alapján kémkedés büntette miatt négy és fél éri íegyházra ítélte. Büntetését a lipótvári ^egyházban kezdte még, ahonnan tavaly büntetése egy harmadának elengedése után szabadonbocsátották. Dub- ravsky ekkor Budapestre utazott, majd újból visszatért Szlovenszkóra és egy Selmecbánya melletti községben, Erdőbádonyban irnoki alkalmazáshoz jutott a jegyzői hivatalban. Nemsokára azonban újból letartóztatták ée házkutatást is tartottak lakásán, majd az ellene fölmerült gyanuokok és a házkutatás eredménye alapján kémkedés gyanúja miatt újból beszállították a besztercebányai kerületi biróság fogházába. A tegnapi tárgyaláson a biróság bebizo- nyitottnak találta a vádat és háromévi íegyházra ítélte el Duhraveky Rudolfot. ^mgaiA\\g^ar-hiklai> 5
