Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)
1930-08-08 / 179. (2400.) szám
TOW<MrMAfifcAR.-HlRI»AP 1930 augusztus 8, péntek. Angol trónörökös születik? London, augueztue n. Anglia határtalan érdeklődéssel várja a yorki herceg házában várt örvendetes eesményt. A napokban születik meg az angol király másodezülött fiának második gyermeke. Telldntve, hogy a walesi herceg nem házas és nem is godnol házasságra, könnyen megtörténhetik, hogy Eduard herceg uralkodá ea után a yorki herceg legidősebb fia kerül Anglia trónjára. A yorki hercegi pár elsőszülött gyermeke leány s azért most Angliában kíváncsian várják, vájjon fin és esetleg trónörökös lesz-e a második gyermek. Clynes belügyminiszter tegnap megérkezett a yorki herceg skóciai kastélyába, mert a brit alkotmány értelmében a belügyminiszternek jelen kell lennie a trónörökös születésénél és ügyelnie kell arra, hogy az újszülöttet „ki ne cseréljék". Kiss Imi! a Szépművészeti Múzeumnak Hagyta Munkácsy-gyiijteményét Newyork, augusztus 7. Kiss Emilt, az amerikai magyarok nagy halottját kedden délután temették el az Union Fieild-i temetőben. Óriási tömeg vett rész a temetésen. Képviseltette magát és koszorút küldött a washingtoni magyar követség. Nagy küldöttséggel vett részt a temetésen minden magyar egyesület. Kiss Emil végrendeletében világhírű Mun- káczy-gyüjteményét két kép kivételével a budapesti Szépművészeti Múzeumnak ajándékozta. A gyüjtemny értékét a végrendelet 75.000 dollárban jelöli meg. Kiss Emil más gyűjteményeiről és képeiről a végrendelet úgy rendelkezik, hogy azokat adják el és a pénzt egyenlően osszák szét két newyorki református egyház és az Ehlers szabadkőműves páholy között. Kiss Emil bankja alkalmazottjainak 80.000 dollárt hagyott. Többi vagyonát, 750.000 dollárt, rokonsága, elsősorban özv. Braun Márkusaié örökli, valamint Kiss Adolf budapesti ügyvéd, Kiss Alfréd párisi kereskedő és Fekete Sándorné nyíregyházai lakos. Különös igazságügyi reform Prága, augusztus 7. Az igazságügyi minisztériumhoz közel álló egyes cseh lapok jelentése szerint ez a minisztérium a tervezett reformtörvények előkészítése során egy birói és egy bírósági aktuáriustörvény javaslatán is dolgozik. Az aktuáriustlörvény egyes bírósági segédhivatalnokok számára ‘ oly aktuáriusi vizsga letevését teszi lehetőivé, amelynek abszolvensei oly bírósági előadói munkát végezhetnének, amelyet a törvény nem tart fenn a kimondott jogi vizsgákkal rendelkező bírák számára. Az igazságügyi minisztérium ilyen módon akar segíteni a bíróságoknak a munkával való túlterhelésén. Az elgondolás talán nem rossz, azonban jogosan merül föl az az aggodalom, hogy különösen a szlovenszkói viszonyok között — ahol a biróhiány közismert — a vizsgázott nkfuáriusokra azután ne bízzanak bírói agendát. A hiba ott történt, hogy az uj kormányrezsim teljesen fölösleges módon terhelte meg a bíróságokat sok adminisztratív üggyel, igy például a gyámügyek vitelével, és ha már ezt megtette, nem gondoskodott a bíróságok személyzetének egyidejű emeléséről. Az aktuárius-megoldás megint csak egy szépségtapasz lesz az igazságszolgáltatás számos mély sebére. „A szeszgazdálkodás mai állapota abszolutisztikus kormány- rendszerre vall11 — A Gellért-szállóban bankett volt Cline pittsburgi polgármester tiszteletére. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A Gellértszállóban tegnap bankettet rendeztek Cline, itt idéző pittsburgi polgármester tiszteletére. Sipőcz Jenő polgármester köszöntötte föl a pittsburgi polgármestert, aki lendületes beszédben válaszolt a fölköszöntőre és elragadtatását fejezte ki Budapest szépségei fölött, amely a sors által megpróbált nemzetnek büszke fészke. Történelmi parallelizmust lát Amerika és Magyarország közt a szabadságért való küzdelemben. Kossuth és Washington azonos lelkek, mind a ket- ten a szabadságért harcoltak, amely közös vonásuk örökre összekapcsolja a két nemzetet. — Parisba viszik a tengert. Pániéiból íirjiák: Hatalmas tervvel fogtolikozilk most a párisii közetégtba- náos. A jetozó ez „Hozzuk a tengert Páráéba." A munkálatok hamarosan megkezdődnek és a jövő nyáron már az Atlanti Óceán vizében fognak lubickolná a párásnak, — odahaza Párásban. Hatalmas strandfürdőt akarnak most felépíteni Párásban eredeti tengervizzek Párig nincs messze a tengertől, megfelelő csőhálózat utján könnyűszerrel lehet a párisi strandfürdőre elvezetni a tengervizet. Érdekes. hogy ez a terv először 1875'-ben merült fel: a párása községtaniáas Olememceau elnöklete alatt elhatározta, hogy tengervizet vezet a fővárosiba — később aztán a dologból nem lett semmi. De nemcsak strandfürdő céljaira fogják az Atlanti óceán yizét Párásba vezetni, hanem különböző gyógy célokra is. Kórházaikat fognak ellátni sós tengervízzel, amire sok betegnek szüksége van. Ezenkívül nagyobbsziabásu tengeri akváriumokat akarnak berendezni Párásban tengeri flórával és faunával, hogy megkönnyítsék a tudományos fcufbaAáat Prága, augusztus 7. A Lidové Noviny mai száma vezető helyen Turek Mártonnak „Mi lesz a szesszel11 című cikkét közli. A figyelem reméltó cikk egyebek között a következőket tartalmazza: — Az utóbbi években a gazdasági élet szá mos megnyilvánulásában a külfölddel szemben jelentősen visszamardtunk. Ilyen ügy a szeszgazdálkodás is, amely ma is abban az állapotban van, mint az államfordulatkoir. A kormány az 1920. évi 337. számú úgynevezett meghatal mazási törvény alapján 1923-ban egy kormányrendeletet adott ki, amely a szeszgazdálkodást öt évi időtartamra rendezte s a kormány a szeszértékesitő társaságot bízta meg a szesz- gazdálkodással. Ez a társaság a pénzügyminisztériummal kötött szerződése szerint minden liter szesz után nyolc koronát köteles beszolgáltatni az államipénztárba. Reméltük, hogy 1928-ban vé geszakad rendkívüli állapotoknak és hogy a szeszgazdálkodást törvény fogja rendezni. Annak idején Englis ki is dolgoztatott egy törvényjavaslatot, közben azonban Englis lemondott, utódja ezzel a kérdéssel nem törődött. Ezért az ideiglenes gazdálkodási módszert 1930. augusztus 31-ig hosszabbították meg. Közben ismét Englis került a pénzügyminisztérium élére, számos más gondja miatt azonban nem szentelhetett figyelmet ennek a kérdésnek s igy előállott az a szomorú helyzet, •hogy ma ismét a régi szerződést kell meghosz- szabbitani. Ez a valóságban abszolutizmus, a parlament tiszta megkerülése, ami már abból is nyilvánvaló, hogy 1923-ban éppen agy, mint 1928-ban a kormány a szeszgazdálkodás ideiglenes módját szigorú határidőhöz kötötte és ezt a törvényes rendezésnek kellett volna követnie. — Ennek a dolognak azonban még más rossz gazdasági következményei is vannak. Ausztriától 862 mezőgazdasági és 39 ipari szeszfőzőt örököltünk. Ez túlságos nagy apparátus és a belföldi fogyasztás száméra is sok. A monarchia idején 1913-ban egy emberre 3.33 liter szesz jutott. A köztársaság egy lakosára 1.2 liter jut. Ennek oka a magas adótétel, meirt ez kétségtelenül prokibiciós befolyást gyakorol. Egy mezőgazdasági szeszgyár jelenleg 475 hektoliter szeszt termel, míg az ipari szeszfőzők átlag 4696 hektolitert gyártanak. Az állam- fordulat előtt 660, illetőleg 14.200 hektoliter jutott egy-egy mezőgazdasági, illetve ipari szeszfőzőre, vagyis a termelés csökkent és ezzel az üzemi költségek is emelkedtek. Ha valahol, úgy a szesztermelésnél szükséges a koncentráció. Azonban csak az ipari szeszfőzőknél. A szeszkérdés mai megvitatása a mezőgazdasági és ipari szeszfőzőknek a szeszkontingens iránt vívott harcában merül ki. Néha szenvedélyes harcokat vívnak egy tizedszázalékért. Konstruktív munkáról szó sem lehet. Az ipari szeszfőzőket erre a kényelmességre a szeszértékesitő társaság eddigi gazdálkodása vezette, amely a kis termelés mellett magas nyereséget bíztositott számukra. Ennek véget kell vetni, mert még a benzinnek szesszel való keverése is, ha az meg is valósul, teljesen jelentéktelen marad, ha azzal egyidejűleg az ipari szeszfőzők kérdését nem fogják átszervezni. Különös, hogy a Lidové Noviny nem mutat őszintén rá arra, hogy a kormány miért halogatja a szeszgazdálkodás törvényének a rendezését. A szeszértékesitő társaság túlnyomó részben a cseh agrárpárthoz tartozó egyének vezetése alatt áll. A gazdálkodás ellen a szlovenszkói szeszfőzők már ismételten tiltakoztak, ez azonban semmit sem segített, mert a fontos az, hogy a szeszértékesitő társaság az igazgatósági, felügyelőbizottsági és végrehaj- tóbizottsági tagjai számára magas napidijakat biztosit, no és a pártkassza részére is szép asz- szegek nemcsak csöppennek, hanem csurran- nak is. Az ilyen gazdálkodásnak a törvény véget vetne s ezért nem alkotja meg az ugyancsak agrárvezetés alatt álló koalíció a szesz- gazdálkodási törvényt. Lowattórát produkál és az elektromos fejkvóta — 2800 kilowattóra —= itt a legnagyobb a világon. Az elektromosság.fontosságát még a szovjet is felismerte, amely 6 millió kilo- watfnyi rendelkezésre álló vizierejéből 1927 nyaráig 1.7 milliót épített ki. Az „elektromos kéz." Az elektromosság legújabban nagy lépésekkel halad ismét újabb területek meghódítása felé, egyrészt egyre többet használják vasutak hajtására, másrészt alumíniumgyártásra, miután a könnyűfémek iránt a kereslet az egész világon megnövekedett. Ammóniákat ma már modern gyárak kizárólag elektromos árammal állítanak elő és a bányák gépeit is ez az energia hajtja. Kanadában,' ahol például a mezőgazdasági megművelésre csak nagyon kevés idő áll rendelkezésre, a hiányzó emberi erőt nagy százalékban az „elektromos kéz", az elektromos gének pótolják, mert ezek intenzivebb munkát produkálnak. A szállítás terén is egyre jobban előretör az akkumulátoros lassú, de megbízható autó s kétségtelenül a legjelentékenyebb tényezője az elektromosság térhódításának az, hogy Amerika példájára ma már az egész világ igyekszik a háztartásokat elektrifikálni. Amerikában a legutóbbi statisztika 19,721.486 házat mutatott ki s ezek közül a lakók 94 százalékban használnak elektromos vasalót. 43.6-ban porszívót, 33.4- ben mosógépet, 29.4-ben szellőztetőkészüléket és 9.4-ben elektromos hűtőgépeket. — 992.000 kilowatt energiát használnak el igy a magánháztartások. Az egész világon egyre több teret hódit az elektromosság és talán nem túlzás azoknak a szakértőknek állítása, akik a XX. századot az elektromosság korának akarják deklaráni. A diadalmaselekiromosság HetvenmiUió lóerőt termelnek a világ összes elektromos telepei A «lehér szén» előnyomulása — Hogyan születik meg az „elektromosság százada“ A nemzetközi gazdasági problémák sorában a legutóbbi esztendők alatt szokatlanul nagy jelentőségre emelkedett az elektromosság kérdése. Ebben a pillanatban több mint 70 millió lóerőt termel a világ elektromos telepeinek összessége és ebből az óriási energiatömegből felét vizierővel, felét hővel állítják elő. A kihasznált vizierő tehát körülbelül 35 millió lóerő, amiből Európa 15 milliót, Északamerika 16 milliót, Ázsia pedig 2 milliót használt el. Az elektromosság diadala számokban. Az elektromos statisztikák legjobban mutatják, hogy az egész világ mennyire felismerte ennek az energiaforrásnak jelentőségét és mennyire igyekszik egyre tökéletesebbé tenni annak kihasználását. Amerikában 24 milliárd dollár tőke fekszik elektromos müvekben s ebből 11 milliárd erőmüvekre, 4 milliárd ipari müvekre, 4 és fél milliárd elektromos közlekedésre használódott fel. 175 amerikai erőtelep 40 millió lóerő mechanikus erőt használ fel, amiből 31 milliót az elektromos ipar szállít. 1921-től 1929-ig Amerikáiban a következő számok mutatják az elektromosság előretörését: az egy fogyasztóra eső kilowattórák száma 3000-ről 3800-ra, a bevétel 79 dollárról 87 dollárra emelkedett, a produktív elektromos egység előállítási költsége viszont 373 dollárról 325-re csökkent. Egészen példátlanul kiépítették a háztartások elektrifikálá- sát és a nem vizierő által hajtott telepek gazdaságosságát. 1910-ben egy kilowattóra még 1450 gram szenet igényelt, ma már 850 gram- ból állítják elő. Kanadában hasonlóképpen emelkedett az elektromosság jelentősége 1910-ben 1.7 millió lóerőt, 1927-ben már 4.9 millió lóerőt termelt és használt el ez az ország, amelynek kihasználható viziereje 20 millió lóerőt tesz ki. Szinte természetes, hogy Kanada elsősorban vizierővel termeli az elektromosságot, a vizierővel termelt áram az egész termelés 95.6 százalékát teszi ki. Olaszország vezet az elektrifikálásban. A többi államok között Olaszország vezet az elektrifikálás terén, amiben nagy része Iván a kormány energikus és céltudatos politikáján kivitt annak a ténynek is, hogy az országnak egyáltalában nincs szene és igy vizierőből előállított elektromossággal igyekszik minden energiagópet hajtóerővel ellátni 1898-ban Olaszország 37.000 kilowatt elektromos áramot termelt, 1929 végén 3.6 millió kilowattot s 2000 elektromos centráléja körül 45 termel 15.000 kilowattnál többet. A termelt energia legnagyobb része motorikus erővé változik, ami azt bizonyítja, hogy az elektromosság nemcsak alapvető ereje minden nemzeti iparfejlődésnek, hanem maga is fejlesztő hatást jelent. Az olasz hálózat sűrűségében különben tízszeresen felülmúlja az amerikait is és míg 1914-ben az olasz fogyasztási fejkvóta 70 kilowattóra volt, ez a szám ma már a 200-hoz közeledik, noha Dél-Olaszországban még mindig csak 70 körül jár. Ezzel szemben Észak-Olaszországban a fejkvóta megközelíti már az 500 kilowattórát. Természetes, hogy ezt az óriási termelést' megfelelően nagy szervezet végzi, 200 olyan társaság van, amelynek alaptőkéje egymillió líránál több, köztük 18 olyan, amelynek alaptőkéje a 100 milliót, tizenkettőé pedig az 50 milliót meghaladja. Németországban 6 millió kilowattórát tesz ki a kiépített és felhasználható elektromos energia, ebből csak 750.000 kilowatt származik vizierőből. 3500 centrálé közül kétharmadrósz van magánkézben. Franciaország kihasználható vizienergiája 5 millió kilowattot termelhetne, de csak 326.000 kilowattot termel. Az ország egész elektromos termelése 8 milliárd kilowatt körül jár s Franciaországban foglalkoznak legújabban intenziven az apály és dagály váltakozásának elektromossággá való átváltoztatásával. Angliában 650 társaság foglalkozik az elektromos iparral, amelyeknek produkciója összesen 9.5 millió kilowattórát tesz ki, amiből 2.5 London és környékének ellátására kell. Most folynak a koncentrációs tárgyalások, amelyek lehetővé teszik majd, hogy a telepek és gépek helyesebb kihasználásával nap--óbb tömegű és olcsóbb áramot állítsanak elő. Norvégia sok vizierővel rendelkezik, 1.8 millió lóerő kiépített vizitelep 8 milliárd kiÁllami ösztöndíjak a kelebztovenszftöi származású műegyetemi haMgatötatak Prága, augusztus 5. A múlt hetekben röviden közöltük már, hogy az iskolaügyi minisztérium abból a célból, hogy a szlovenszkói ifjúság nagyobb számban szentelje magát a műszaki tanulmányoknak, az 1930—31 iskolai évben havi 500, illetve 300 koronás ösztöndíjakat oszt ki olyan keletszlovenszkói származású ifjaknak, akik tanulmányaikat a prágai és brünni cseh és német műegyetemen, a pribrami bányafőiskolán s a brünni mezőgazdasági főiskolán megkezdik, vagy folytatják. Elsősorban a volt kassai, liptószentmiklósi, turócszentmártoni és zólyomi nagymegye területéről pályázó ifjak kérelmeit veszik figyelembe s ha erről a területről nem lesz elég pályázó, akkor Szlovenszkó és Ru- szinszkó egyéb területeiről érkező kérelmeket is kedvezően intézik el. Az ösztöndíj megadásának föltétele a csehszlovák állampolgárság s legalább olyan tanulmányi eredmény, amilyet a főiskolák a teljes tandíjmentességhez megkívánnak. Az ösztöndíjat hivatalos folyamodvány-űrlapon kell kérni. Ez a folyamodványminta 1 korona postabélyeg melléklésével a prágai, brünni vagy pozsonyi államnyomdánál megrendelhető (szlovák nyomtatvány rendelésénél S IX. 21., német nyomtatvány rendelése esetén D IX. 21. számú kiadványt kell kérni.) A folyamodványhoz mellékelni kell: állampolgársági tanúsítványt, oly vagyonbi- zonylatot, amilyet a tandíjmentesség iránt benyújtott kérelmekhez kell csatolni (nyomtatványok az államnyomdánál kaphatók S IX. 18, illetve CD IT. 18 szám alatt), középiskolai érettségi bizonyítvány és az utolsó osz- tálybizonyitvány; akik a főiskola második, illetve magasabb évfolyamára fognak beiratkozni, azok a főiskolai tanulmányaik vizsga- eredményeit is igazolni kötelesek. Ezenkívül a kérelemben állított ténykörülmények más megfelelő okmányokkal igazolandók. Valamennyi melléklet eredetiben, vagy hiteles másolatban nyújtandó be. A kérelmeket közvetlenül az iskola és népmüvelődési minisztérium címére legkésőbb 1930. szeptember 1.-ig kell benyújtani, illetve postán beküldeni. Eme határidőn túl beadott kérelmeknél igazolni kell a késedelmet (betegség, külföldön való tartózkodás stb.) A minisztérium az ösztöndíjakat 1930. október 1-től 1931. junius 30-ig terjedő időre, tehát kilenc hónapra adja. Nagyon kivételes esetekben (igen nagy szegénység, vizsgarend) 1931. julius hónapra is megadják az ösztöndíjat, ha élvezője azt külön kéri. Az ösztöndíj élvezője egy olyan nyilatkozatot köteles aláírni, hogy tanulmányai befejezése után bizonyos időn keresztül Szloven- szkón, vagy legalább a csehszlovák köztársaság területén fog működni. — Cáfolják a pápa betegségének fairét. Rómából jelentik: Az utóbbi időben töboszor felmerültek híresztelések arról, hogy a pápa megbetegedett. Úgy a pápa orvosai, mint a közvetlen környezetében élők a leghatározottabban cáfolják ezeket a híreket. A pápa minden munkáját programszerűen végzi és az álhirekkel ellenkezőleg rendkívül frissnek érzi magát. 6