Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)

1930-08-08 / 179. (2400.) szám

TOW<MrMAfifcAR.-HlRI»AP 1930 augusztus 8, péntek. Angol trónörökös születik? London, augueztue n. Anglia határtalan ér­deklődéssel várja a yorki herceg házában várt örvendetes eesményt. A napokban születik meg az angol király másodezülött fiának második gyermeke. Telldntve, hogy a walesi herceg nem házas és nem is godnol házasságra, könnyen megtörténhetik, hogy Eduard herceg uralkodá ea után a yorki herceg legidősebb fia kerül An­glia trónjára. A yorki hercegi pár elsőszülött gyermeke leány s azért most Angliában kíván­csian várják, vájjon fin és esetleg trónörökös lesz-e a második gyermek. Clynes belügymi­niszter tegnap megérkezett a yorki herceg skó­ciai kastélyába, mert a brit alkotmány értelmé­ben a belügyminiszternek jelen kell lennie a trónörökös születésénél és ügyelnie kell arra, hogy az újszülöttet „ki ne cseréljék". Kiss Imi! a Szépművészeti Múzeumnak Hagyta Munkácsy-gyiijteményét Newyork, augusztus 7. Kiss Emilt, az ameri­kai magyarok nagy halottját kedden délután temették el az Union Fieild-i temetőben. Óriási tömeg vett rész a temetésen. Képviseltette ma­gát és koszorút küldött a washingtoni magyar követség. Nagy küldöttséggel vett részt a te­metésen minden magyar egyesület. Kiss Emil végrendeletében világhírű Mun- káczy-gyüjteményét két kép kivételével a bu­dapesti Szépművészeti Múzeumnak ajándékoz­ta. A gyüjtemny értékét a végrendelet 75.000 dollárban jelöli meg. Kiss Emil más gyűjtemé­nyeiről és képeiről a végrendelet úgy rendel­kezik, hogy azokat adják el és a pénzt egyen­lően osszák szét két newyorki református egy­ház és az Ehlers szabadkőműves páholy kö­zött. Kiss Emil bankja alkalmazottjainak 80.000 dollárt hagyott. Többi vagyonát, 750.000 dollárt, rokonsága, elsősorban özv. Braun Már­kusaié örökli, valamint Kiss Adolf budapesti ügyvéd, Kiss Alfréd párisi kereskedő és Fe­kete Sándorné nyíregyházai lakos. Különös igazságügyi reform Prága, augusztus 7. Az igazságügyi mi­nisztériumhoz közel álló egyes cseh lapok jelentése szerint ez a minisztérium a terve­zett reformtörvények előkészítése során egy birói és egy bírósági aktuáriustörvény ja­vaslatán is dolgozik. Az aktuáriustlörvény egyes bírósági segédhivatalnokok számára ‘ oly aktuáriusi vizsga letevését teszi lehető­ivé, amelynek abszolvensei oly bírósági elő­adói munkát végezhetnének, amelyet a tör­vény nem tart fenn a kimondott jogi vizs­gákkal rendelkező bírák számára. Az igaz­ságügyi minisztérium ilyen módon akar se­gíteni a bíróságoknak a munkával való túl­terhelésén. Az elgondolás talán nem rossz, azonban jogosan merül föl az az aggodalom, hogy kü­lönösen a szlovenszkói viszonyok között — ahol a biróhiány közismert — a vizsgázott nkfuáriusokra azután ne bízzanak bírói agendát. A hiba ott történt, hogy az uj kor­mányrezsim teljesen fölösleges módon ter­helte meg a bíróságokat sok adminisztratív üggyel, igy például a gyámügyek vitelével, és ha már ezt megtette, nem gondoskodott a bíróságok személyzetének egyidejű emelésé­ről. Az aktuárius-megoldás megint csak egy szépségtapasz lesz az igazságszolgáltatás számos mély sebére. „A szeszgazdálkodás mai állapota abszolutisztikus kormány- rendszerre vall11 — A Gellért-szállóban bankett volt Cline pittsburgi polgármester tiszteletére. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A Gellértszálló­ban tegnap bankettet rendeztek Cline, itt idéző pittsburgi polgármester tiszteletére. Sipőcz Jenő polgármester köszöntötte föl a pittsburgi pol­gármestert, aki lendületes beszédben válaszolt a fölköszöntőre és elragadtatását fejezte ki Budapest szépségei fölött, amely a sors által megpróbált nemzetnek büszke fészke. Történel­mi parallelizmust lát Amerika és Magyarország közt a szabadságért való küzdelemben. Kos­suth és Washington azonos lelkek, mind a ket- ten a szabadságért harcoltak, amely közös vo­násuk örökre összekapcsolja a két nemzetet. — Parisba viszik a tengert. Pániéiból íirjiák: Ha­talmas tervvel fogtolikozilk most a párisii közetégtba- náos. A jetozó ez „Hozzuk a tengert Páráéba." A munkálatok hamarosan megkezdődnek és a jövő nyáron már az Atlanti Óceán vizében fognak lubic­kolná a párásnak, — odahaza Párásban. Hatalmas strandfürdőt akarnak most felépíteni Párásban ere­deti tengervizzek Párig nincs messze a tengertől, megfelelő csőhálózat utján könnyűszerrel lehet a párisi strandfürdőre elvezetni a tengervizet. Érde­kes. hogy ez a terv először 1875'-ben merült fel: a párása községtaniáas Olememceau elnöklete alatt el­határozta, hogy tengervizet vezet a fővárosiba — később aztán a dologból nem lett semmi. De nem­csak strandfürdő céljaira fogják az Atlanti óceán yizét Párásba vezetni, hanem különböző gyógy célokra is. Kórházaikat fognak ellátni sós tenger­vízzel, amire sok betegnek szüksége van. Ezenkí­vül nagyobbsziabásu tengeri akváriumokat akarnak berendezni Párásban tengeri flórával és faunával, hogy megkönnyítsék a tudományos fcufbaAáat Prága, augusztus 7. A Lidové Noviny mai száma vezető helyen Turek Mártonnak „Mi lesz a szesszel11 című cikkét közli. A figyelem reméltó cikk egyebek között a következőket tartalmazza: — Az utóbbi években a gazdasági élet szá mos megnyilvánulásában a külfölddel szemben jelentősen visszamardtunk. Ilyen ügy a szesz­gazdálkodás is, amely ma is abban az állapot­ban van, mint az államfordulatkoir. A kormány az 1920. évi 337. számú úgynevezett meghatal mazási törvény alapján 1923-ban egy kormány­rendeletet adott ki, amely a szeszgazdálkodást öt évi időtartamra rendezte s a kormány a szeszértékesitő társaságot bízta meg a szesz- gazdálkodással. Ez a társaság a pénzügymi­nisztériummal kötött szerződése szerint min­den liter szesz után nyolc koronát köteles be­szolgáltatni az államipénztárba. Reméltük, hogy 1928-ban vé geszakad rendkívüli állapotoknak és hogy a szeszgaz­dálkodást törvény fogja rendezni. Annak idején Englis ki is dolgoztatott egy tör­vényjavaslatot, közben azonban Englis lemon­dott, utódja ezzel a kérdéssel nem törődött. Ezért az ideiglenes gazdálkodási módszert 1930. augusztus 31-ig hosszabbították meg. Közben ismét Englis került a pénzügyminisz­térium élére, számos más gondja miatt azon­ban nem szentelhetett figyelmet ennek a kér­désnek s igy előállott az a szomorú helyzet, •hogy ma ismét a régi szerződést kell meghosz- szabbitani. Ez a valóságban abszolutizmus, a parlament tiszta megkerülése, ami már abból is nyil­vánvaló, hogy 1923-ban éppen agy, mint 1928-ban a kormány a szeszgazdálkodás ideiglenes módját szigorú határidőhöz kötöt­te és ezt a törvényes rendezésnek kellett volna követnie. — Ennek a dolognak azonban még más rossz gazdasági következményei is vannak. Ausztriától 862 mezőgazdasági és 39 ipari szeszfőzőt örököltünk. Ez túlságos nagy apparátus és a belföldi fogyasztás száméra is sok. A monarchia idején 1913-ban egy emberre 3.33 liter szesz jutott. A köztársaság egy la­kosára 1.2 liter jut. Ennek oka a magas adó­tétel, meirt ez kétségtelenül prokibiciós befo­lyást gyakorol. Egy mezőgazdasági szeszgyár jelenleg 475 hektoliter szeszt termel, míg az ipari szeszfő­zők átlag 4696 hektolitert gyártanak. Az állam- fordulat előtt 660, illetőleg 14.200 hektoliter jutott egy-egy mezőgazdasági, illetve ipari szeszfőzőre, vagyis a termelés csökkent és ez­zel az üzemi költségek is emelkedtek. Ha valahol, úgy a szesztermelésnél szüksé­ges a koncentráció. Azonban csak az ipari szeszfőzőknél. A szeszkérdés mai megvitatá­sa a mezőgazdasági és ipari szeszfőzőknek a szeszkontingens iránt vívott harcában merül ki. Néha szenvedélyes harcokat vívnak egy tizedszázalékért. Konstruktív munkáról szó sem lehet. Az ipari szeszfőzőket erre a kényelmességre a szeszér­tékesitő társaság eddigi gazdálkodása vezette, amely a kis termelés mellett magas nyeresé­get bíztositott számukra. Ennek véget kell vetni, mert még a benzin­nek szesszel való keverése is, ha az meg is valósul, teljesen jelentéktelen marad, ha azzal egyidejűleg az ipari szeszfőzők kérdé­sét nem fogják átszervezni. Különös, hogy a Lidové Noviny nem mutat őszintén rá arra, hogy a kormány miért ha­logatja a szeszgazdálkodás törvényének a ren­dezését. A szeszértékesitő társaság túlnyomó részben a cseh agrárpárthoz tartozó egyének vezetése alatt áll. A gazdálkodás ellen a szlo­venszkói szeszfőzők már ismételten tiltakoz­tak, ez azonban semmit sem segített, mert a fontos az, hogy a szeszértékesitő társaság az igazgatósági, felügyelőbizottsági és végrehaj- tóbizottsági tagjai számára magas napidijakat biztosit, no és a pártkassza részére is szép asz- szegek nemcsak csöppennek, hanem csurran- nak is. Az ilyen gazdálkodásnak a törvény vé­get vetne s ezért nem alkotja meg az ugyan­csak agrárvezetés alatt álló koalíció a szesz- gazdálkodási törvényt. Lowattórát produkál és az elektromos fej­kvóta — 2800 kilowattóra —= itt a legnagyobb a világon. Az elektromosság.fontosságát még a szovjet is felismerte, amely 6 millió kilo- watfnyi rendelkezésre álló vizierejéből 1927 nyaráig 1.7 milliót épített ki. Az „elektromos kéz." Az elektromosság legújabban nagy lépé­sekkel halad ismét újabb területek meghó­dítása felé, egyrészt egyre többet használják vasutak hajtására, másrészt alumíniumgyár­tásra, miután a könnyűfémek iránt a keres­let az egész világon megnövekedett. Ammó­niákat ma már modern gyárak kizárólag elektromos árammal állítanak elő és a bá­nyák gépeit is ez az energia hajtja. Kana­dában,' ahol például a mezőgazdasági meg­művelésre csak nagyon kevés idő áll ren­delkezésre, a hiányzó emberi erőt nagy szá­zalékban az „elektromos kéz", az elektromos gének pótolják, mert ezek intenzivebb mun­kát produkálnak. A szállítás terén is egyre jobban előretör az akkumulátoros lassú, de megbízható autó s kétségtelenül a legjelen­tékenyebb tényezője az elektromosság térhó­dításának az, hogy Amerika példájára ma már az egész világ igyekszik a háztartásokat elektrifikálni. Amerikában a legutóbbi sta­tisztika 19,721.486 házat mutatott ki s ezek közül a lakók 94 százalékban használnak elektromos vasalót. 43.6-ban porszívót, 33.4- ben mosógépet, 29.4-ben szellőztetőkészü­léket és 9.4-ben elektromos hűtőgépeket. — 992.000 kilowatt energiát használnak el igy a magánháztartások. Az egész világon egyre több teret hódit az elektromosság és talán nem túlzás azoknak a szakértőknek állítása, akik a XX. századot az elektromosság korának akarják deklaráni. A diadalmaselekiromosság HetvenmiUió lóerőt termelnek a világ összes elektromos telepei A «lehér szén» előnyomulása — Hogyan születik meg az „elektromosság százada“ A nemzetközi gazdasági problémák sorá­ban a legutóbbi esztendők alatt szokatlanul nagy jelentőségre emelkedett az elektromos­ság kérdése. Ebben a pillanatban több mint 70 millió lóerőt termel a világ elektromos telepeinek összessége és ebből az óriási energiatömegből felét vizierővel, felét hővel állítják elő. A kihasznált vizierő tehát körül­belül 35 millió lóerő, amiből Európa 15 mil­liót, Északamerika 16 milliót, Ázsia pedig 2 milliót használt el. Az elektromosság diadala számokban. Az elektromos statisztikák legjobban mu­tatják, hogy az egész világ mennyire felis­merte ennek az energiaforrásnak jelentő­ségét és mennyire igyekszik egyre tökélete­sebbé tenni annak kihasználását. Ameriká­ban 24 milliárd dollár tőke fekszik elektro­mos müvekben s ebből 11 milliárd erőmü­vekre, 4 milliárd ipari müvekre, 4 és fél mil­liárd elektromos közlekedésre használódott fel. 175 amerikai erőtelep 40 millió lóerő me­chanikus erőt használ fel, amiből 31 milliót az elektromos ipar szállít. 1921-től 1929-ig Amerikáiban a következő számok mutatják az elektromosság előretö­rését: az egy fogyasztóra eső kilowattórák száma 3000-ről 3800-ra, a bevétel 79 dollár­ról 87 dollárra emelkedett, a produktív elek­tromos egység előállítási költsége viszont 373 dollárról 325-re csökkent. Egészen példát­lanul kiépítették a háztartások elektrifikálá- sát és a nem vizierő által hajtott telepek gaz­daságosságát. 1910-ben egy kilowattóra még 1450 gram szenet igényelt, ma már 850 gram- ból állítják elő. Kanadában hasonlóképpen emelkedett az elektromosság jelentősége 1910-ben 1.7 mil­lió lóerőt, 1927-ben már 4.9 millió lóerőt ter­melt és használt el ez az ország, amelynek kihasználható viziereje 20 millió lóerőt tesz ki. Szinte természetes, hogy Kanada elsősor­ban vizierővel termeli az elektromosságot, a vizierővel termelt áram az egész termelés 95.6 százalékát teszi ki. Olaszország vezet az elektrifikálásban. A többi államok között Olaszország vezet az elektrifikálás terén, amiben nagy része Iván a kormány energikus és céltudatos po­litikáján kivitt annak a ténynek is, hogy az országnak egyáltalában nincs szene és igy vizierőből előállított elektromossággal igyek­szik minden energiagópet hajtóerővel ellátni 1898-ban Olaszország 37.000 kilowatt elektro­mos áramot termelt, 1929 végén 3.6 millió kilowattot s 2000 elektromos centráléja kö­rül 45 termel 15.000 kilowattnál többet. A termelt energia legnagyobb része motorikus erővé változik, ami azt bizonyítja, hogy az elektromosság nemcsak alapvető ereje min­den nemzeti iparfejlődésnek, hanem maga is fejlesztő hatást jelent. Az olasz hálózat sűrűségében különben tíz­szeresen felülmúlja az amerikait is és míg 1914-ben az olasz fogyasztási fejkvóta 70 ki­lowattóra volt, ez a szám ma már a 200-hoz közeledik, noha Dél-Olaszországban még mindig csak 70 körül jár. Ezzel szemben Észak-Olaszországban a fejkvóta megközelíti már az 500 kilowattórát. Természetes, hogy ezt az óriási termelést' megfelelően nagy szervezet végzi, 200 olyan társaság van, amelynek alaptőkéje egymillió líránál több, köztük 18 olyan, amelynek alaptőkéje a 100 milliót, tizenkettőé pedig az 50 milliót meg­haladja. Németországban 6 millió kilowattórát tesz ki a kiépített és felhasználható elektromos energia, ebből csak 750.000 kilowatt szárma­zik vizierőből. 3500 centrálé közül kéthar­madrósz van magánkézben. Franciaország kihasználható vizienergiája 5 millió kilowattot termelhetne, de csak 326.000 kilowattot termel. Az ország egész elektromos termelése 8 milliárd kilowatt kö­rül jár s Franciaországban foglalkoznak leg­újabban intenziven az apály és dagály válta­kozásának elektromossággá való átváltozta­tásával. Angliában 650 társaság foglalkozik az elek­tromos iparral, amelyeknek produkciója összesen 9.5 millió kilowattórát tesz ki, ami­ből 2.5 London és környékének ellátására kell. Most folynak a koncentrációs tárgyalá­sok, amelyek lehetővé teszik majd, hogy a telepek és gépek helyesebb kihasználásával nap--óbb tömegű és olcsóbb áramot állítsanak elő. Norvégia sok vizierővel rendelkezik, 1.8 millió lóerő kiépített vizitelep 8 milliárd ki­Állami ösztöndíjak a kelebztovenszftöi származású műegyetemi haMgatötatak Prága, augusztus 5. A múlt hetekben rö­viden közöltük már, hogy az iskolaügyi mi­nisztérium abból a célból, hogy a szlovenszkói ifjúság nagyobb számban szentelje magát a műszaki tanulmányoknak, az 1930—31 isko­lai évben havi 500, illetve 300 koronás ösz­töndíjakat oszt ki olyan keletszlovenszkói származású ifjaknak, akik tanulmányaikat a prágai és brünni cseh és német műegyete­men, a pribrami bányafőiskolán s a brünni mezőgazdasági főiskolán megkezdik, vagy folytatják. Elsősorban a volt kassai, liptószentmiklósi, turócszentmártoni és zólyomi nagymegye te­rületéről pályázó ifjak kérelmeit veszik figyelembe s ha erről a területről nem lesz elég pályázó, akkor Szlovenszkó és Ru- szinszkó egyéb területeiről érkező kérelme­ket is kedvezően intézik el. Az ösztöndíj megadásának föltétele a cseh­szlovák állampolgárság s legalább olyan ta­nulmányi eredmény, amilyet a főiskolák a teljes tandíjmentességhez megkívánnak. Az ösztöndíjat hivatalos folyamodvány-űr­lapon kell kérni. Ez a folyamodványminta 1 korona postabélyeg melléklésével a prágai, brünni vagy pozsonyi államnyomdánál meg­rendelhető (szlovák nyomtatvány rendelésé­nél S IX. 21., német nyomtatvány rendelése esetén D IX. 21. számú kiadványt kell kérni.) A folyamodványhoz mellékelni kell: ál­lampolgársági tanúsítványt, oly vagyonbi- zonylatot, amilyet a tandíjmentesség iránt benyújtott kérelmekhez kell csatolni (nyom­tatványok az államnyomdánál kaphatók S IX. 18, illetve CD IT. 18 szám alatt), középisko­lai érettségi bizonyítvány és az utolsó osz- tálybizonyitvány; akik a főiskola második, illetve magasabb évfolyamára fognak beirat­kozni, azok a főiskolai tanulmányaik vizsga- eredményeit is igazolni kötelesek. Ezenkívül a kérelemben állított ténykörülmények más megfelelő okmányokkal igazolandók. Vala­mennyi melléklet eredetiben, vagy hiteles másolatban nyújtandó be. A kérelmeket közvetlenül az iskola és népmüvelődési minisztérium címére legké­sőbb 1930. szeptember 1.-ig kell benyújtani, illetve postán beküldeni. Eme határidőn túl beadott kérelmeknél igazolni kell a késedel­met (betegség, külföldön való tartózkodás stb.) A minisztérium az ösztöndíjakat 1930. ok­tóber 1-től 1931. junius 30-ig terjedő időre, tehát kilenc hónapra adja. Nagyon kivételes esetekben (igen nagy szegénység, vizsga­rend) 1931. julius hónapra is megadják az ösztöndíjat, ha élvezője azt külön kéri. Az ösztöndíj élvezője egy olyan nyilatkoza­tot köteles aláírni, hogy tanulmányai befe­jezése után bizonyos időn keresztül Szloven- szkón, vagy legalább a csehszlovák köztársa­ság területén fog működni. — Cáfolják a pápa betegségének fairét. Ró­mából jelentik: Az utóbbi időben töboszor felmerültek híresztelések arról, hogy a pápa megbetegedett. Úgy a pápa orvosai, mint a közvetlen környezetében élők a leghatáro­zottabban cáfolják ezeket a híreket. A pápa minden munkáját programszerűen végzi és az álhirekkel ellenkezőleg rendkívül frissnek érzi magát. 6

Next

/
Thumbnails
Contents