Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)

1930-08-08 / 179. (2400.) szám

lí>30 augusztus 8, pénteílr. T>RXCA!-yV\ Af^AR-H ! W> VT> Az Egyesült Államok prágai követe szlovenszkói tanulmányúton Prága, augusztus 7. Ratihesky, az Egyesült 'Államok prágai követe az amerikai konzul­lal és a követség! attaséval együtt Szloven- szkón tanulmányutat tesz. Utján meglátogatja a köztársasági elnököt és Pöstyén-fürdőt Augusztus 14-én Pozsonyba megy s ott a hiva­talos látogatásokon kiviül az ipari vállalatokat is megtekinti. Pozsonyi tartózkodása idején a szlovenszkói gyáriparosok szövetségének a vendége lesz.-----///-----­Az afrfdik Facsavar ellen készülnek London, augusztus 7. Pecsavari jelenté­sek szerint az északindiai tartományokban újra nagy nyugtalanság észlelhető. Az atri- dik törzse kis csoportokban a kéréssé hasz­nált hegyi ösvényeken Pecsavar felé nyo­mul s a közeljövőiben valószínűleg megtá­madja a várost. Az alridik, mint ismeretes, júniusban megkísérelték, hogy elfoglalják Pecsavart, de a brit repülőgépek és benn­szülött csapatok visszautasították támadá­saikat. Az egységes párt Baíatónfeitiváron párférte- kelletet tar! Budapest, augusztus 7. (Budapestá eaerikeisatő- régünk tolefonjeien'béee.) Aj egységes párt a nyári szünetben két értekezletet tart. Az egyiket hétfőn tartják meg, amelyre már eddig több mint száz képviselő, felsőházi tag és főispán jelentette be részvételét. Az értekezlet Baliatunföldváron lesz, amelyen Bethlen tájékoztatni fogja a pártot azon intézkedésekről, amelyeket a kormány a gazdasági válság és a munkanélküliség enyhítése érdekében már a szünet idején tett., Szóba kerül a boletta, valamint a román-jugoszláv vámunió következtében előállott nj helyzet. Sztrájkhákora a belga-francia haláron Páris, augusztus 7. Az északfranoiao-nszágá sztrájk tegnap újból súlyos összeülkiczésekre vezetett a belga határ közeiében. Este nyolc óra tájban Meinlül vidékén, belga területen S00 métere a határtól két­száz sztrájkoló gyűlt össze a nyílt országúton és népgyüíést akart tartami. A rendőrök felszólították a sztrájkolókat. hogy oszoljanak szét Válaszképpen a munkások kőzáporral fogadták a hatóság embe­reit. Néhány perc múlva szán, lovasremdőr és gyalo­gos csendőr érkezett a hely színéire, s megtámadta a sztirájkolókat. Kétórás csata után a franciákat visz- szasTJOritottiák a határ mögé. Húsz munkás megse­besült, közülük többen súlyosan. Az egyik munkás arcát bajonettszurás érte, amely szemét kiütötte. Huszonöt szUrájkolót letartóztattak. A népizánriálás elkészítése Prágám augusztus 7. A kormány németnyel­vű kő nyomatosának jelentése szerint az orszá­gos hivatalok a legközelebbi napokban ki­adandó hirdetményekkel fogják közliirré ten­ni, hogy a népszámlálást mely városokban, il- j let ve járásokban fogják a felek által kitölten- I dő számláló lapokkal s mely járásokban fog- I ják számláló biztosok utján végezni. A jelen- I tés szerint Cseh-, Morvaországban és Szilé­ziában csaknem mindenhol, főképpen a váro­sokban a felek maguk fogják kitölteni az ive­ket, inig SzLovenszkón és Ruszinszkón ez a mód csak kivételes lesz, ellenben ott a szám­láló biztosok fognak dolgozni. A járási hiva­talok már gyűjtik a népszámláiló biztosokat. Folytatják a magyar-romén Beres&talelmi tárgyalásokat Budapest, augusztus 7. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) A magyar-román kereskedelmi szerződési tárgyalások, mint is­meretes, a műit héten megszakadtak, mert Slülca, a román delegáció egyik tagja vissza­utazott Bukarestbe, hogy kormányától újabb utasítást kérjen. Madgaaru kereskedelmi mi­niszter megadta Stukának a választ a ma­gyar kívánságra. Egyes bukaresti kormánykö­rök szerint a válasz olyan természetű, hogy annak alapján a megegyezés immár feltétlenül lehetséges. Stoica tegnap érkezett meg Buda­pestre és a delegációk ma már újból össze­ültek. Prága, augusztus 7. Már többizben megem­lékeztünk a cseh agrárpárti Venkovnak ama cikksorozatáról, amelyben a miniszterelnök lapja a köztársaság politikai é? gazdasági vi­szonyait a legragyogóbb színekkel ecseteli. A Venkov egyik legutóbbi cikkében azt igyek­szik cáfolni, hogy az ipar válsággal, vagy •akárcsak nehézségekkel küzdene. Ezzel az ál­lítással szemben szöges ellentétben áll a Ven­kov szerint az a tény, hogy a nagy ipari részvénytársaságok, a Skoda- miireK, a Borg és Hüften, a Königgratzd Cementgyár busás osztalékokat fizetnek s ezenkívül titkos tartalékalapokban is nagy- mennyiségű zsírt halmoztak fel. A Venkov itt erősen megtámadja a c>9eh nem­zeti demokrata párt hivatalos lapját, a Ná- rodni Listy t azért, hogy ez a lap az ugyan­csak nagyipari érdekeket képviselő Prager Tagblattal és Bohém iával egy frontiba áll és ezzel megcsufolja a nemzeti kérdést. A Národni Lirty „Quo vadis Venkove“ óim alatt ma válaszol az agrárpárti sajtószerv támadásának. „Gazdasági viszonyaink — irj,a a Národni Listy — egyáltalában nem olyan örvende­tesek, ahogyan azt a miniszterelnök lapja — nem tudjuk, honnan vett „mértékadó" politikai körökből eredő jelentések szerint — leírja. A Venkov most oly polémiába bocsátkozott, amely a miniszterelnök és a csehszlovák agrár­párt hivatalos lapjának hallatlan felelőtlen­ségéről és rosszindulatáról tesz tanúságot, amikor bennünket azzal vádol meg, hogy a prágai német lapokkal állunk szövetségben. Egészen határozottan és világosan mondjuk: a demagógiának is vannak határai. Az iilyen módokat, amilyeneket a Venkov ve­lünk szemben legutóbb, érvényesített, soha­sem fogjuk eltűrni. Hajlandók vagyunk a helyzetről vitatkozni, mert meg vagyunk győ­ződve, hogy az távolról sem olyan rózsás és ezt mindannyian tudjuk, maga a Venkov ie tudja. De soha semmi sem fog bennünket el­riasztani attól, hogy nyugodtan és nyíltan megmondjuk a véleményünket és nézetün­ket. ‘ A cseh néppárt hivatalos lapja, Lidové Listy a Venkov nagyipari optimizmusáról a következőket irja: „Nincsen pikantéria nélkül, hogy a nagy­ipari részvénytársaságok titkos alapjai zsír­jának a felhánytorgatása csak most törté­nik meg. Köztudomású, hogy voltak olyan időik, amikor a nehézipar és az agrárpárt együttműködése nagyon élénk volt. .Különben a nehézipari részvénytársaságok igazgatóságaiban ma is ott ülnek az agrár- nagyságok és igazán különös, hogy most az agrárpárt ezeket a gyárakat megbélyegezni akarja. Igazán esztelen dolog a titkos alapok zsírjáról való beszéd. Régi tapasztalat, hogy a részvénytársaságok jó mérlege a valóságban még jobb, mint amilyent mutat, a rossz mér­leg pedig, sajnos, a bemutatottnál még rosz- szabb. Mind a két mérleget megfésülik. Kü­lönben az állaim maga sietett ezeknek a nagy rész­vénytársaságoknak a segítségére akkor, amidőn az egyesülések adóiról és illetmé­nyeiről szóló törvényt meghozta, kedvezmé­nyeket adott nekik a vagyondézsmánál, a stabilizációs mérlegeknél s ezzel lehetővé tette a zsír gyűjtését, sőt azt is, hogy ahol túlsók zsír gyűlt össze, ott azt a kiválasz­tott részvényesek feltűnő gyorsasággal szét­kenjék. Általánosan írni, önnek alapján eldönteni azt, hogy iparunk válsággal küzd-e vagy nem, igen nehéz dolog és nagy felelősséggel is jár. A kis földművelő nép érdekeit védő párt központi lapjának iparellenes támadása egyelőre nagyon rossz jel a közeljövő szá­mára. Az őszi parlamenti időszakban sok nebéz gazdasági kérdés megoldása vár reánk. Egész gazdsaági életünk szűkös helyzetben van, ez tagadhatatlan. Sokkal helyesebb, ha a bajnak szemébe nézünk s igen súlyos hiba volna, ha a koalíció mostan két „táborra szakadna, amikor éppen a nehéz kérdéseket kell meg­oldanunk." A légionárius Národni Osvobození az agrá­rius és ipari körök e vitája kapcsán ezeket irja: „Mindkét oldaliéi még tovább a jövőben is lesznek ujságtámadások, a vaktölté.sekkel való lövöldözés nem szűnik meg. Az ilyen támadásokat egyszer valamelyik párt egyik csoportja, máskor a politikai őr­mesterek veszik a lelkiismeretűkre, mert ezeknek a pszichológiája megfelel az ilyen p api r harcnak. Kétségtelen csak annyi, hogy a legközelebbi hetekben nehéz problémákat kell megoldani és nagy szerencse, hogy ezeket nem az újság­írók, hanem a felelős politikusok fogják meg­oldani.“ Prága, augusztus 7. A cseh szociáldemok­rata párt nagy dolgokra készül: a közeljövő­ben tartandó párt napon a párt programját revideálni fogják s uj programipontokat fog­nak kitűzni. A program revízió jobb előkészí­tése céljából a párt főlapja, a Právo Lidu saj-. tóankétot rendez s minden, a pártprogram rc-| víziójára vonatkozó elgondolásnak, tervnek helyet ad. A szociáldemokrata pártprogram* > >evízióját előmozdító sajtóankét során a Právo Lidu teg­napi száma Sobota Emiinek a nemzetiségi kérdésre vonatkozó elgondolásait közli. A figyelemre méltó cikk első fele a szociál­demokrácia nemzetköziségéről a nemzetek számára folyó általános elveket szabja meg, mig a második rész pragmatikusan fölsorolja mindazt, amit a nemzetiségi kérdésben tenni kell s ezért ezt a szoc, dem. pártnak is programjába föl kell vennie. Ezután a következőket irja: a) Nyelvi politika,: A nyelvrendeletekben kizárólag a célszerűség elve legyen az irány­adó. A nyelv nem nemzeti politikai pozíció, hanem megértési eszköz. Csak ahol oly állam- hatalmi megnyilatkozásokról van szó, amelye­ket a dolog természete szerint nem lehet több nyelven megtenni, vagy ahol a több nyelv használata komplikációkra vezetne, ott haszná­landó csak a csehszlovák nyelv. Ezzel szem­ben ott, ahol a csehszlovák nyelv használata csupán presztízsből történik, olt nem kell ki­tartani ezen állásponton. Például valamennyi oly hivatali, bírósági hivatalos elintézés, c&nely a viai nyelvren­delet szerint kisebbségi nyelven is kiadan­dó, a kisebbségeknek csak a kisebbségi nyelven volna kézbesítendő, éspedig nem­csak azokbm a járásokban, ahol a kisebbsé­gi nyelvhez tartozóknak kétharmad többsé­gük van. Az alkotmány-nyelvtörvényt egyszerű [örvény­nyel kellene végrehajtani, amely a mai nyelv- reudeletet helyettesítené. Külön kellene sza­bályozni az önkormányzati testületek nyelv- használatát. b) Iskoalpolitika: A gyermek a saját anya- nyelve iskolájába való. A proletárgyermekek nagyobb része csak elemi iskolai kiképzésben részesül. Határozottan és erősen az ellen keli fog­lalni állást, hogy az elemi iskolák — az ál­talános műveltség* alapjai helyett — idegen nyelvoktatást adjanak. A statisztika azt mutatja, hogy nálunk ezt az elvet — csekély kivétellel — betartják. (?) Ha azonban nagyobb mértékben jelentkez­nék az ezen elv megvalósítása elleni törek­vés, (például Ruszinszkóban az az agitáció, hogy a ruszin gyermeknek cseh iskolát láto­gassanak) úgy oda jutnánk, hogy az elv vé­delmére törvényt kellene alkotni. (Ez ma is szükséges már. Szerk.) A Lex Pesek uj, természetesen tökéletesített gondolatának általános törvénybeiktatásáról: volna szó. Kérdés, hogy az ily törvényes ren­dezésre nem lesz-e szükség a nemzetiségi isko- laautanomia végrehajtásánál is. A Venkov legújabb számában összefoglalja a cikksorozata nyomán támadt sajtóvisszhan­gokat. „Nem szívesen konstatáljuk, — irja a lap — azonban tény az, hogy a Národni Listy, a Prager Tagblatt, a Bohém in és a Sozialde- mokrat társaságában marad. Ez a társaság legjobban igazolja azt, hogy gazdasági éle­tünk fel borítás a és az ijesztő hírek terjeszté­se kinek tetszik. Quo vadis národni demokracie! Ezzel a felkiáltással végzi a Venkov a lap­szemle összefoglalását. Az úgynevezett kisebbségi iskolaügy kérdé­sét revideálni kell („kisebbségi iskola*' annyi: mint szinmagyav vidéken levő szlovák iskola. Szerk.) Ennek a kategóriának kizárólag oly szülők gyermekeinek érdekeit kell szolgálnia, akik sporadikusan élnek idegen nyelvterületen s nem szabad az elnemzetlenitésX végeznie. Ezért inkább kevesebb, de jól felszerelt, több- osztályu iskola, inkább körzeti iskola, esetleg vándoriskola kell a helyi iskolák helyébe. Végül kisebbségi iskola létesítendő az állam minden nemzetisége számára egyenlő arány­ban a szükségletnek megfelelően (nagyi* az idegen környezetben való elszórts águk foka szerint). Nemcsak erkölcstelen, hanem céltalan és hiábavaló arra szdmiUmi, hogy ómig a mi gyermekeink az idegennyelvü környezetben megtartják — mert meg kell tartaniok — nemzetiségüket, addig az ide­gen nyelvű gyermekek a csehszlovák kör­nyezetben asszimilálódnak. Már az elemi iskolában tanítani kell az égyüttlakó polgártársak nyelvét olyan inten­ziven, hogy az iskolából kikerülő gyermekeik megértsék egymást, ha az egyik németül, a csehül beszél. Ezzel az állami közigazgatás számos égető nyelvjogi kérdése önként meg­oldódnék. c) A nemzetiségi kuUurális autonómia kérdésében a szociáldemokrácia pozitív állás­pontra helyezkedik. (A cikkíró részletesen is­merteti eme kérdés gyakorlati megoldására vonatkozó elgondolását.) d) A gazdasági éleiben a nemzetiségi el­nyomás ellen törvénybe kellene iktatni a kisebbségek büntető és polgári jogi védel­mét. (Ezt követeljük tiz év óla. Szerk.) JSr A csehszlovák szociáldemokrácia programre- vizióra készül. Sobota Emilnek éppen ismer­tetett elgondolása ezt a programreviziót akar­ja szolgálni. Tudjuk, hogy ezt az elgondolást sem a szociáldemokrata párt, sem a kormány­koalíció nem teszi magáévá. Mégis ismertettük az élgondolást, mint egy idealista szoc. dem. jámbor óhajtását, amiből napnál világosab­ban tűnik ki, hogy mi az, amit a nemzetiségek az iskola ügy és nyelvjogok terén a köztársa­ságtól nem kaptak meg, noha arra minden jo­guk megvan. Köszönettel nyugtázzuk ezt az őszinte csehszlovák megnyilatkozást. A mi iga­zunk mellett szól minden s igazolja, hogy pa­naszaink jogosak és alaposak! Csikken ai amerikai autóipar forgalma Newyork, augusztus 7. A General Motor Coopc- ration legújabban megjelent statisztikájából meg­állapítható, hogy az Egyesült Államok autóipará­nak nyereségei tetemesen csökkennek. A hatal­mas cég tiszta jövedelme 1930 első negyedében 53,388.763 dollár volt, mig az elmúlt év első ne­gyedében 89,949.323 dollár. A részvényesek éj­idén 1.17 dollár osztalékot kapnak, mig tavaly az osztalék 2.01 dollár volt. ,Quo vadis VeitiscRM?* „Quo vádit marodat! Jerasafer SCramárék a miniszterelnök Im'mmk „hallatlan felelőtlenségé40-!^ kasiét-nek, az agrárok műm a nemzeti! demokratákat a „nemzeti össr m@gcsufa?á$á“-val vádolták - Bük kenik szét a nehézipar tartalékalapjának zmmfl ­Tovább duhUna ai egyetértés a telidé serkeiben ts’sr Őszinte isetaisfáfe szavak a kisebbségek megtagadott jogairól Nem igaz, hogy a nemzetiségiek többet kaptad, mint amire Joguk van — Egy csehszlovák szociáldemokrata a nyelvtörvény é$ az ítkoSapoütika módosítását követeli a kisebbségek érdekében 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents