Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)

1930-08-08 / 179. (2400.) szám

CUVEI1SR (sp) Prága, augusztus 7. A francia uszóbajnok valahol Szászország kellős közepén, egy jelentéktelen kisvárosban, az előrhaladott éjszakai órákban két bennszü­lött hölggyel sétál a germán holdfényben fürdő uccákon, amikor valahogy o&ete-paté támad, jobbkedvü németek nekimennek a Franzman- nak. kések villognak, s egy ur, aki ártatlanul a közelben lebzselt, megsebesül. A városka szo­lidáris. A városka nemzeti szocialista, Hitler- párti. A tanuk sorra vallják, hogy Cuvelier, a francia, szúrt. Az elsőfokú, majd a másodfokú német bíróság az úszót könnyű testi sértésért- és csöndháboritásórt négyhavi fogházra ítéli. A német verekedőknek nem történik baja. Ennyi az eset. Ugye, jelentéktelen, s naponta különbeket hallunk. Indiában kétszáz halott. Egyiptomban ötven halott. Bolíviában húsz ha­lott. Hétfő reggel az álmos ujságriporter gépie­sen diktálja titkárnőjének a vasárnapi kommu­nista verekedéseket, a Heimwehrek akcióit, a lillei sztrájk véres kihágásait, öt halott, két ha­lott, tiz sebesült. Az uccai háborúskodások a lapokban jó hátul lapulnak meg, — ilyenkor nyáron sok újságban a sport- és billiárdverse- nyek hírei mögött, — az autószerencsétlensé­gek tömeghalálai és az „elemi csapások14 kö­zött, de ez egyszer ez a jelentéktelennek látszó Cuvelier-eset előre került, legfontosabbak rub­rikájába, s napok óta hosszú cikkek foglalkoz­nak vele az európai sajtóban. Minden relatív, igaz, ez a'Szelektálás is bizonyltja. De az egy­szerű szurkálás sajtókarriérjének ez egyszer egy általános érvényű szentenciánál kézzelfog­hatóbb tanulsága van: rámutat arra a bizony­talanságra, amelyen az európai béke alapelve, a német—francia közeledés, még ma is nyug­szik. Csaknem katasztrófa lett belőle. Briand személyes intervenciójára volt szükség a né­met—francia sportbarátság megszakításának elkerülésére, s a Quai d’Orsay jól tudta, hogy manapság a sport kötelékeinek lazulása mil­liók szivére hat s hátterét alkothatja a legve­szedelmesebb diplomáciai bonyodalmaknak. Miként Hellaszban számtalan háború indult ki az Olympiászok egy-egy faux-pas-jából, úgy ma is ingerültté teszik a nemzeteket a sportok­ban elkövetett hibák. Hatvan év előtt Francia- ország és Németország között az robbantotta ki a háborút, hogy a porosz király fürdőhelyi sétáján nem állt szóba a közeledő francia kö­vettel; ma, királyok és császárok hijján. a mo- zicsillag, vagy a -sport-király megsértése okoz­hat komplikációt. Néhány nappal ezelőtt Bue­nos Airesben lovasrendőrök verték szét az uruguayi követséget megostromló sokezerfőnyi tömeget-, amely tüntetett és a lámpa vasra akar­ta huzni a követet, mert Montevideóban — egy döntő nemzetközi futballmérkőzésen az uru­guayi hátvéd lábat akasztott az argentínai csa­tárnak. Természetesen, ha jelentéktelen események­nek nagy feneket kerítenek, a föliujt incidens mindig csak ürügy marad, s annak bizonyítéka, hogy a veszekedők között lényegileg sincs rendben valami. Tegnapelőtt irta az angol mun­káspárt hivatalos orgánuma, hogy egyes nem­zetek „uj Szerajévót44 keresnek, uj ürügyet az egymásramenésnek. Szomorú valóság, ha tizen­két évvel a „soha többé háborút44 lelkesedése után éppen csak az ürügy hiányzik az uj világ­égéshez. A Cuvelier-eset jelentőségét i-s az a pszihózis adja. amely nyomban hatni kezdett, amint az apró rendellenesség megtörtént. A kontinens hatalmas, vérzékeny test: a legki­sebb ttiszurásra folyni kezd beteg vére és nincs megállás, nincs segítség, a legjelentéktelenebb karcolásra elvérezhet. A fölfujt Cuvelier-eset után. amikor a francia lapok már pereatot kiál­tottak a birodalomra. Párisban tüntettek, a Quai d’Orsay nyomatékosan interveniált, a né­met diákok szervezkedtek, Hitler kiadta a jel­szót a koncentrálásra, Amerika nyugtalanko­dott. a tőzsde reagált. — e sokmindent mesrló- ditó kis karcolás után aggódva kérdezhetjük: mikor rrvógvul ki az európai kontinens hemo- fiüá iából? Hogy a szászországi késszurás riasztóbb kö­vetkezményekkel járt és jobban nyugtalanított, A kMföMI hatalmak újra csapatokat ha lóinak ki Kínában Hankauban nincs veszély — I nankfngi kormány offenzivába kezd Shanghai, augusztus 7. Az United Press jelentése szerint a nankingi kínai központi kormány megtette a kellő intézkedéseket Hankau védelmére és a hatóságok értesí­tették az ottani amerikai konzul, hogy a várost nem fenyegeti többé veszély, mert Hoyngcsing tábornok, a hankaui szektor nemzeti hadseregének parancsnoka a nan­kingi állami tanácstól parancsot kapott az energikus oífenziva megkezdésére és a ra­dikális bandák visszaüzésére. A Jangtse fo­lyón számos kínai és külföldi hadihajó gyűlt össze, s a külföldi hatalmak tengeré­szeti osztagai bármely pillanatban partra szállhatnak az idegenek védelmére. E biz­tonsági rendszabályok láttára a Hanka-uban ólő európaiak megnyugodtak, annál inkább, mert a hatóságok nem adtak ki parancsot a város kiürítésére és a konzulok sem látják reménytelennek a helyzetet A francia és a japán körök nem hiszik, hogy a felkelők megtámadják Hankaut s ha Hoyngcsing tá­bornok offenzivája nem is járna eredmény­nyel, a kommunistákat annyira mégis meg- gyöngitik, hogy hónapokra lesz szükségük az újabb előnyomulás megkezdésére. Teg­nap hírek terjedtek el a városban, hogy a csangsai felkelők megölték Cameront, az elfogott amerikait. Ma ezeket a híreket , megcáfolták. Cameron visszanyerte szabad­ságát és útban van Hankaui felé. Washington, augusztus 7. Amerikai dip­lomáciai körök szerint nincsen kizárva, hogy a külföldi csapatok újra interveniálni fognak Kínában. Ha a felkelők előnyomu­lása tovább tart és veszélyezteti a Jangtse völgyének külföldi értékeit, az angolok és az amerikaiak föltétlenül partraszállitják csapataikat. A közös katonai akciót a ha­talmak egyelőre nem beszélték meg, de ha szükségessé válna, a régi közös tervet na­pok alatt keresztül vinnék. Az angol, a ja­pán és az amerikai diplomaták tegnap tar­tották első közös értekezletüket a Jangtse völgyének helyzetéről. Titulescu lesz az uj román miniszterelnök? Koncentrációs kormány készül - A királyt szeptember 20-a körül megkoronázzák Paris, augusztus 7. A romániai lapok nagy jelentőséget tulajdonítanak Titulescu londoni román követ sinajai utjának. Az agrárkonferencia befejezése után Sinajában többnapos tanácskozás folyik Károly király, Maniu miniszterelnök és Titulescu között. Az egyik keleteurópai sajtóügynökség hír­adása szerint a közeljövőben uj koncentrá­ciós kormány alakul Romániában. A kor­mányelnökséget Titulescu vállalná, aki azonban bejelentette, hogy belpolitikával csak a népszövetség őszi ülésszakának be­fejezése után hajlandó foglalkozni és sem- miesetre sem előbb, mielőtt Károly királyt szeptember 20-ika körül ünnepélyesen meg­koronáznák. Titulescu Károly királynál Bukarest, augusztus 7. Titulescu tegnap délután kihallgatáson jelent meg a király­nál, aki kitüntető szívélyességgel fogadta. Titulescu kihallgatása után nyilatkozott a Dimineata munkatársának. Kijelentette, hogy ez volt az első kihallgatása Károly ki­rálynál. A kihallgatáson a koronázással kapcsolatos kérdésekről és több fontos kül­politikai kérdésről esett szó. A király és Maniu miniszterelnök hívására tért haza, hogy rendelkezésükre álljon és vállaljon bizonyos feladatokat a külpolátkában. Mi­után a felhívásnak eleget tett, még ma visz- szautazik Velencébe. Titulescu a királynál történt kihallgatása után Maniuval és Mad- gearuval folytatott tárgyalásokat és abban állapodott meg, hogy Románia január else­jéig a mezőgazdasági hitelen kívül semmi­féle külföldi kölcsönt nem vesz fel. Tegnap este Maniu miniszterelnök szintén nyilatko­zott a sajtó előtt és kijelentette, hogy közte és Titulescu közt a megértés teljes. Károly király este vacsorát adott Maniu, Tiituleseu és Madgearu tiszteletére. A köztársasági elnök Tapolcsányban Kistapolcsány, augusztus 7. A köztársasági elnök leánya, Masaryk Aliee társaságában Ta- polcsányba érkezett. A tartományi hivatal ré­széről Országh alelnök, a járás részéről Ondrejkovics járási főnök, ezenkívül Bléha csendőrailezredes, Kogutovies rendűrfő'fe '“ügye­lő és Szentmihályi vasúti állomásfőnök fogad­ta. A köztársasági elnök október 27-ig marad Szlovenszkón s egyes lapok jelentései szerint ezen idő alatt a tátrai fürdőket is meglátogat­ja. Fontos francia minisztertanács Paris, augusztus 7. Tardieu kormánya a jövő hét keddjén tartja meg szokásos nyári miniszter­tanácsát Rambouilletben, a köztársasági elnök nyári székhelyén. Az ülés legfontosabb tétele az 1931-es költségvetés fővázlata lesz. Tardieu mi­niszterelnök a költségvetési miniszterrel karöltve megállapította az ideiglenes számítások alapján, hogy a® 1931-es költségvetés hatmilliárddal ma­gasabb lesz az ezádeinél. A miniszterelnök épp ezért figyelmeztette valamennyi miniszterét, hogy fokozott mértékben takarékoskodjanak, mert a legkisebb költekezés katasztrofális helyzetbe hoz­hatja az ország pénzügyeit. mint, tiz hindu fölkelés, száz véres harc Kairó uccáin és tízezer Hankau alatt elesett kínai, annak a relativizmus elvén és Európa szomo­rúan krónikus vérzékenységén kívül véletlenül más oka is van. A Cuvelier-esetből a világ ér­dekes prognózist állított föl a korszakos jelen­tőségű Őszi németországi választásokra, amit Európában minden politikus lélegzetvisszafojt­va vár. Az Ítélet kierőszakolása a jósok szerint a német szélsőséges jobboldal határtalan meg­erősödésének jele a német vidéken. Hitler föl­vonult. A szászországi tartományi választások figyelmessé tették a világot a szélső jobboldal előretörésére, s most CuvelieT igazolta, hogy a sötét teuton vidék tényleg a radikálisok kezé­ben van. Ami elvégre érthető. Soha kegyetle­nebb gazdasági depresszió nem pusztított a bi­rodalomban, mint e szomorú nyári napokban. Hárommillió munkanélküli lázong, t a német kormány nem rendelkezik az angol kincstárhoz hasonló kimeríthetetlen pénztartalékokkal, me­lyekkel lecsillapíthatná az éhesek haragját. Pénzügyminiszterek, kormányok buktak, mert nem sikerült, életképes szanálási tervet elfogad­tatni s a diktatúra fenyegetése napokig Da- moklesz-kardként lebegett Berlin fölött. Az alsó nép nyomorog s undorral látja a parlamenta­rizmus csődjét. A baloldali radikalizmusból ki­ábrándult, mert a német kommunista párt ezer­szer diszkreditáltan, korrumpáltan, kanapépö- rökbe züllve, tehetetlenül és reményeket meg­hazudtolva fekszik kiterítve a politikai aréná­ban. A szociáldemokraták határozatlan masz- szája nem vonz: femininnek, bizonytalannak, tulóvatosnak, kompromisszumkeresőnek és gyávának tartja a tömeg. A polgári pártok helyzete kaotikus. Félszázados pártkeretek bomlanak: a demokraták kétségbeesett erőlkö­déssel igyekeznek az uj Állampárttal megszilár­dítani zilált kádereiket, a néppárt Stresemann nélkül fejetlen és jelentéktelen, s a nemzeti párt, a legnagyobb mérsékelt jobboldali cso­portosul ás, egyszerűen elemeire bomlott. Hu- genberg mesterkedése és radikalizmusa Hitler malmára hajtotta a vizet: a mindenben csaló­dott tömeg előtt egyetlen nem diszkreditált ut mutatkozik elfogadhatónak, a jobboldali radi­kalizmus, az „eb ura fakó“-utja, a tabula rasa, ai asztairacsapás, az ..utánunk az özönvíz" el­ve. a nemzeti élmények határtalan fölcsigázásá- nak narkotikuma. A bizonytalan elemek megállás nélkül Hitle­rek szuggeszciójába menekülnek elkeseredett nyomorúságukban, csalódott ideáljaikká. *. benne látják a fölhajtó erőt, a keresett, kívánt, követolt parancsoló nagy egyéniséget. Tényleg az Hitler? Egyremegy. A nagy egyé­niség hiányzik, Stresemann halála, óta egyetlen vezérlő elme Seifi jelentkezett a leredukált hét- köznapiasság szürkeségében (amit a szociálde­mokraták kívántak), s a nép vakon követi, aki elég merész önmagáról állítani, hogy nagy egyéniség és Európát legázolva, az élre tör. A Cuvelier-eset külpolitikai tanulságain kí­vül a német belpolitikai igazságot is előproji- ciálja: a szélsőséges radikalizmus megerősö­dött, a fölbomlott és diszkreditált parlament és központi hatalom helyébe titokzatos, zavaros erők és hatalmi komplexumok tolódtak a vidé­ken, Thürmgiában, Szászországban egyaránt, s igy a szeptember 14-iki választások könnyen meglepetést hozhatnak. A francia és angol, sőt a berlini aajtószeizmográfok ekként látják a helyzetet, s Cuveber elítélésénél leginkább egy­ről emlékeznek meg: a világ véleményéről és a jogi, vagy társadalmi formulákkal mitsem tö­rődő, elkeseredett és nyers erőszak váratlan csőtöréséről, mely kicsiben a szász bírák eljá­rásában jelentkezett, de föltehető, hogy nagy­ban a birodalom irányításának megk a parin fá­sában akar jeientkesss. Mai számunk US ©Mai (2400) szám . Pántok 1930 augusztus 8 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- A ) • 7 '• 71 *7* «- , J Szerkesztőség: Prága ll„ Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, A SZÍOVeUSZkOl eS TUSZlTlSZkOl ellenzéki PüHök H, emelet - Telefon: 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre Í14, havonta 38 Ki. _ , nnlitíkní nnnilnnin r . Préga 11- Panská ulice 1 2. Ili emelet fi képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több FŐSZetkesZtő: ' r Felelős szerkesztő* Telefon: 34184. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Ki. DJÍURANYI LÁSZLÓ FORGACh GEjíA SÜRGŐN YCIM: HJRLflP, PRHHfl \ _ _

Next

/
Thumbnails
Contents