Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)
1930-08-07 / 178. (2399.) szám
1960 augusztus 7, csütörtök, 9 'PRAGAlAWíiARH IRLAP —SH—■—B—n—■———BBB—BTZW Újszerű hadgyakorlat Németországban Csak a hadosztálykeretek szerepelnek, tömegek nem MILYEN IDÚ VÁRHATÓ Nálunk még mindig változékony az időjárás. Ma éjszaka az egész országra kiterjedő hatalmas esőzés 25—43 mm.-es csapadékot adott. A hőmérséklet maximuma Brünnben 29, Trencsénteplicen 30 Vök. — Időprognózis: Félig derült, helyenként zivatarral, melegebb, délnyugati széllel. — Tizenkét munkás tűzhalála egy marséit lei gyárban. Párisiből táviratozzék: Borzalmas tüzkataszfrófa történt tegnaip Mar- seilleben. Egy fagy apói gyárban tűz ütött ki és 12 munkás, aki az első emotelon dolgozott, a tűzvész kitörésének pillanatában már nem tudott megmenekülni. A lángok mindenütt körülfogták őket e hiába igyekeztek az ablakok felé, a vasráccsal ellátott ablakokat nem tudták feltörni. A halálra rémült nézők szeme láttára roskadt össze sorjában egyik a másik után a mindig közelebb érő lángok között. Amikor a tűzoltóság végre bejutott a katasztrófa színhelyére, három szénné égett hullát talált, kilenc munkást pedig életveszélyes égési sebekkel szállítottak a kórházba. A gyár teljesen leégett. — Gázolt a keskenyvágányu vasút. Nyitrai tudósítónk jelenti: Sopornya határában a Kövecses-major keskenyvágányu vasútja teguap délután elgázolta Burkó Mária kilenc éves kisleányt, aki éppen abban a pillanatban haladt keresztül a vágányokon, amikor a vonat közeledett. A kisleány későn vette észre a veszélyt, nem tudott idejében félreugrani és a vonat alá került, mely keresztülgázolt a testén. A súlyosan sérült kisleányt eszméletlen állapotban szállították be a nyitrai kórházba. Állapota életveszélyes. — M A R G I T-GYÓGYVIZ a LEGJOBB. — A cseka borzalmas vérengzése Odesszában. Bukarestből jelentik: A Vesta nevű hajóval — mint a Cuvantul jelenti — egy utas érkezett Odesszából. Az utas elmondotta, hogy a múlt héten kétszáz selyemgyári munkást a cseka emberei agyonlőttek. A borzalmas vérengzést sztrájk előzte meg. A sztrájkoló munkások tüntető menetben felvonultak az odesszai cseka-palotáig, ahol a katonaság körülfogta őket. Uccai harc fejlődött ki a munkások és a katonaság között, amelyen 200 munkást és munkásnőt agyonlőttek, mig 3500 munkást megsebesítettek. Igaza van annak, aki hátgerincsorvadás- í bán szenvedvén, bizalmatlan minden : gyógyszerrel szemben. De tartson né- j hány hónapig CIGELKA jódosvizkurái — és meg lesz lepve az eredménytől!!! Megrendelhető: CIGELKA lorrásvállalat Bardejov. (4.) j — Gyilkos merénylet, vagy baleset? Nyitrai ha dóéit ónk jelenti: Kedden reggel sulyoiS lőtt sebbel, eszméletlen állapotban szállították be a nyitrai kórházba Kesely István tornóci legényt. Csak hosszas élesztési kísérletek után sikerült eszméletre téríteni, azonban ezideig nem lehetett kihallgatni. A tornóci csendőrség nyomozást indított, annak megállapítása végett, vájjon gyilkos merényletről, vagy pedig véletlen balesetről van-e szó. Kesely sérülései életveszélyesek, mert a lövedék a test nemesebb részeit is érte. — Eredeti Paolo Veronesé-vel törlesztette a szabószámláját. Londonból jelentik: Az Evén ing Standard szerint egy előkelő londoni szabócég egy arisztokrata megrendelőjétől magas számlája kiegyenlítéséül egy régi festményt kapott, amelyet üzletében helyezett el. Egy szakértő, aki véletlenül meglátta a képet, megállapította, hogy eredeti Paolo Veronese és értéke meghaladja a 12 ezer fontot. Azóta kitűnt, hogy a festményt Sir Henry Winford, aki I. Károly idejében madridi angol nagykövet volt, hozta magával Angliába Spanyolországból. 1810-ben elégett a család kastélya s a festmény csodával határos módon menekült meg a pusztulástól. Azóta többször cserélt gazdát, mig végre a szabóhoz került. Kovalöíd hőszigetelő anyagok Schulz-féle épitésir. -t. Bratisiava, Laurinská 6 — Tengerbe veszett az Emberi Ágyúgolyó. Newyorkból jelenítik: Halálos etDerencsétieneéglbe sodorta vasárnap délután Atlantic City tengerpartján saját vakmerősége és a tömeg szén zá ci óéh essége Amerika leghíresebb akrobatáját, az „Emberi Ágyugo- lyó“ néven ismert Harvey Powers-t. Powers évek óta produkálja magát az ameriikaá cirkuszokban olyképpen, hogy légnyomásra működő ágyuesőből kilöveti magát. Legutóbb arra az ideára jutott, hogy a Itégnyomásos ágyút repülőgépen szerelteti fel és innen löveti ki magát a tenger fölött a levegőbe. Ejtőernyőt is vitt magával, hogy amikor a légnyomás lódító ereje már megszűnik, ne zuhanjon a tengerbe, hanem lassan ereszkedjék alá. A vasárnapi mutatványnál azonban az ejtőernyő nem nyílt ki és Harvey Powers az Atlantic City tengerpartján összegyűlt többezer főnyi kiváncsi tömeg nagy rémületére a tengerbe zuhant, ahonnan, többé neon betm m. .......— .......-"V, Ber lin, augusztus 6. Az idén ősszel megint lesznek hadgyakorlatok Németországban, miután a múlt évben a költségvetés csökkentése folytán a nagy őszi manőver elmaradt. A Vossisohe Zeitung értesülése szerint az idei hadgyakorlatok egészen uj módszer mellett folynak le. Takarékossági okokból és egyéb szempontokból úgy határozott a hadvezetőség, hogy ebben az évben csak két hadosztály vesz részt a manőveren, ez a két hadosztály azonban jóval nagyobb keretet fog betölteni. Az összes többi hadosztályok ugyanis szintén képviselve lesznek, de csak parancsnokságuk révén. A hadosztályparancsnokságon kivűl a zászlóalj- és oszt.agII. Tristan Ha Wagner alkotásait bölcselet-etikai tart almuk szerint óhajtanánk osztályozni, úgy a Tirdstaut és a Rangét egy csoportba kellene sorolnunk. Még pediig a pesszimisztikus világnézetiéi telii csoportba, amelynek motívumai az ősi, fékezetten emberi ösztönök harcán épülnek fel, hogy ez a küzdelem végül a megsemmisülésbe torkoljon. Tiniefcamban eg; mindieiueai uralkodó szerelmi szenvedély alkar m . dea akadályon keresztül érvényesülni. Kitörésé': ugyan a szerelmi bájitalmk köszönheti, de a Szerelmi bájttal inkább csak emmbólikusam értendő. Még altkor is. miiid'őn Brangene erre hivatkozik Maiiké király előtt, hogy mentse Tristan hűtlenségét. De hagyjuk ezt a kérdést. Tény az, hogy a szerelem szenved él yenek, vagyis az élet legteljesebb igenléséinek az egész tragikuma, amelyik a halálban végződik, mert önmagát alkarja megbüntetni, sohasem fejeződött ki a művészetiben oly megrázzon, mint Wagner Riöhárdnak ebben a zeniével egyesült drámájában. A zenével aló egyesülés még nem is elég tökéletes kifejezés. Mondhatnám, hogy a terhével együtt születő: t Wagner Trástanja. Még maga Wagner sem alkotott másik olyan müvet, amelyben zene és szöveg gondolatban is olyan kevéssé válnék el egymástól, mint Tristan és Izoldában. Nem mondhatnánk Toscanráni értelmezéséről nagyobb dicséretet, mintha azt állítjuk, hogy az alkotás minden ütemében tisztában volt ezzel az összefüggéssel. Ő nem egyszerűen csak karmester, vagy páratlan ismerője a zenekari technikának, aki a szöveget Önkényesein kíséri zenével, hanem egy- ivásu nagy müvészegyénáség, aki az egész müvet átérti, aki a szöveg minden szazát, a partitúra minden ütemét a nyelvi nehézség ellenére egyformán ismeri és a zenét úgy fogja fel és úgy értelmezi, amint aiz a szövegből, vagy méginkább a szöveggel együtt megszületett. Már ott iis, ahol tisztára zenei feladatot kélíl megoldania, mint az első és harmadik felvonás előjátékában. a zenei előadást teljesen és kizárólag az esemény hangulata határozza meg. Mennyire javára van ez annak a hallgatónak, aki az alkotást szintén a maga tökéletes egészében akarja élvezni. Most, nnidőn ezt a gigászi német alkotást egy nagy olasz karmester varázsvesszeje alatt hallom megelevenedni. önkénytetenül a Trdetannak első előadása jut eszembe Münchenben a múlt század hatvanas éveiben. Nem voltam ugyan jelen, akkor ugyanis Bócsben hallgattam az utolsó jogi szemesztert, de miint Wagner-rajomgó, a legnagyobb figyelemmé1. kisértem a kritika állásfoglalását Hihetetlen, hogy micsoda csodabogarakat írlak akkor ösz- sze. Még pedig egészen komoly nevek. Mindegyiknek az volt a veleje, hogy az alkotás II. Lajos király befolyása, Hans von Bülow karmester vezetése i6 Schnorr von Karolsfeld, valamint félesége — ők voltak a főszereplők — közreműködése nélkül előadhataílan és ezért a darab „szerencsére* *1 halva született. Ma érthetetlen az az esztétikai és erkölcsi seÓ6eátyárkodá6, ami akkor az egész sajtóban tombolt, annyira, hogy én magam is madnem kétkedni kezdtem Wagner-rajongásomban és szinte számoltam a Lohengrin alkotójának esetleges eltévelyedésével. Mégis szabadulni, igyekeztem étiből a gondolattól, noha soká nem volt alkalmam arra, hogy a sokat becsmérelt alkotást meghallgathassam. A mai előadáshoz visszatérve, amely kétségtelenül egyike volt a legjobbaknak, amiket megértem, ismét ki kell emelnem Toscanám művészetének jellemvonását. a teljes odaadást, amellyel az alkotást értelmezi, a zeneszerző initencflódimak Leglelkiiisme- retesebb hangsúlyozását, a tökéletes hozzásámulást, saját egyénisége kiemelésének gondos elkerülését. Szinte ennek az erénynek túlzásáról beszélhetnénk, mert akkor is megnyilatkozik, miikor a komponista bizonyos szabadságot engedett az előadó-művész - hogy szubjektív legyen, ami sokszor arra vezet, hogy az előadás néha szárazzá Lesz. Például ezt véltem tapasztalni nála Beethoven hetedik szim- tóméjáoak egyébként tökéMee eKodásán is Dada-* parancsnokságok is ott lesznek, de csapatok nélkül. Az összes parancsnokságok bevonásával a manőver átfogó jellege biztosítva lesz, miután azonban maguk a csapattestek nem vonulnak fel, a költségvetést nem terhelik meg túlságosan. Az összes parancsnokságok úgy fognak működni, mintha csapattesteik is lennének s a hadgyakorlaton épp úgy megkapják parancsaikat és utasításaikat, mint a ténylegesen szereplő hadosztályok. A legfelső had vezetőség is az összes parancsnokságok jelentéseinek bevonásával állapítja majd meg a hadgyakorlatok eredményeit. \ pesten. Ahol azonban a zeneszerző a nagy fokozásokét Írja elő, minit például Izolda szerelmi halálában, vagy a tegnapelőtt előadott Tannnháuser második felvonása befejező jelenetében, vagy a harmadik felvonás előjátékában, akkor olyan lendületes fokozásnak, olyan szárnyalásnak, olyan d imamiiiká- maik lehelünk tanúi, amely szinte már démoni. Mert ekkor aztán Toscanám nekiiereeakedilk annak a veszélye nélkül, hogy a komponistával ellentétbe kerül. Mert csak ezt az utóbbit akarta elkerülni. Meg kell becsülnünk egy nagy egyéniségnek tiszteletét miéig nagyobbak iránt, amellyel az utóbbinak teremtő szellemét elismeri. Ha ezzel hébe-korba néha veszendőibe is megy valami, annál mélyebben pillantunk bélé a legmagasabb művészi etikáiba. A végletekig hajtott művészi lelkiismeretességnek másik következménye, hogy mindent fontosnak tekint, hogy miinden ütemnek egyforma figyelmet szentel. Ebben Toscamind Gusztáv Mahlerre hasonlít, akitől különben teljesem eltérő egyéniség. Mahlernek sem volt semmi sem másodrendű. Együtt és külön is minden fontos volt neki. Ebben rejlik a tökéletes, harmonikus hatásnak együk táitíkia. így a Tristan partitúrájában, ahol a zenekar folyamatosan, egymásba láncolódó vonatkozásban beszél és jellemez, különösen jelentőségében érvényesül ez a tulajdonság. Ajz előadás a szereplők tekintetében 'is elsőrangú volt. Laireen-Todsen asszony Izoldájáról, erről a páratlan alakáitésról a budapesti olvasóknak nem kell szót vesztegetnem. Csak azt állapítom meg, hogy hangja gyönyörűen szárnyalt, s hogy kitünően volt diszponálva. A többiek is a legjobbat nyújtották, úgy szinpadilag, mint zeneileg az előadás kitünően volt előkészítve, igy tökéletes volt. Erről részletesen beszámolni a zenekritikus hivatása, nem akarok mesterségükbe komtárkodni. Csak a vezetésnek és a szereplőknek tökéletes összhangját, a nagy szabású alkotáshoz való teljes odaadását állapítom meg. A lenyűgöző hatás a közönségre igy nem maradhatott el. Azonban egész különösen nyilatkozott meg. Midőn a függöny az utolsó felvonás után ösz- szecsapódott, sokáig meghatott csönd volt. A tap6 különben sem illik a szerelmi halál hangulatához. Akkor azonban mégis megindul a fergeteg, de azonnal meg kellett szűnnie, mint az előző est'ón. A nagy olasz karmester diadala azonban tökéletes volt. Mégis felvethetjük a kérdést: vájjon Tosoanini, akii már több mint két évtizede a Wagner-kultusznak áldoz, mint Wagner-karmester emelkedett-e legmagasabbra? Körülbelül tizennyolc évvel ezelőtt hallottam őt először Wagnert dirigálni, a „Mester- dalnokok" előadásán, anélkül, hogy tudtam volna, hogy ő dirigál. Csak midőn fokozódó elragadtatásomban kiváncsi lettem,' hogy ki vezényli a kedvenc .,Mesteirdaltnofcok"-öt ily tökéletesen. akkor hatottam csodálkozással, hogy a nagy olasz karmester. Szédületes az a magasság, ahová emelkedett. Nem kell tovább fejlődnie, hogy még nagyobb legyen. Talán még csak egy ponton lehet fokozás: saját egyéniségével szemben, mely predesztinálva van, hogy a legnagyobb alkotásokkal legyen harmóniában és amelyik talán azon a ponton szabadabban érvényesülhetne, ahol a komponista szabad kezet enged az interpretátomak és ahol egy olyan valaki, miint Toscamini, csalhatatlan ösztönnel fogja a helyes utalt megtalálni. Csak egy általános megjegyzést akarok kockáztatná: Felfogásom eezrint az olaszoknak, elsősorban Tosoaninánek köszönhető, hogy mióta ők a zenekar - technikával intenzivebben foglalkoznak, a hanghatás és a hangszerek hangzásának szépsége megnövekedett. Az olasz zenei felfogás az éneket helyezi a központiba. Fiziológiai adottság és kedvező klimatikus viszonyok az okai annak, hogy az olaszok e tekintetben az északi népek fölött állanak. Számukra a zene és ének egyet jelent és ugyanez •érvényesül zenekari technikájukban is. Az olasz karmester lehetőleg énekeltet miinden hangszert, mint. ahogyan az ének előadásiban mindig a magánhangzókra helyezik a hangsúlyt. Érzékien szép hanghatás az eredménye ennek, ami nem lehel ellentétben a zenei tartalommal. A wagoeri alkotások teljes felfogásában viszont közelebb fekszik nekik a tisztán emberi tényező, műit a mitológiai elem. Toscana iáinál azonban mind a kettő egyformán érvényesül Wagner szellemében. Ezért az ő közvetlen bel ekap csői ó- dósa a bovreuthi hagyományokba igen fontos a latin és germán szellemi együttműködés szempontjából. A két Toscantai-est tehát teljesen megerősítette azt. amit bevezető cikkünkben erről az egyilttnnü- kiödésről mondottunk. Wagner Siegfried állapotának jelentékeny javulásáról most érkezett hir pedig reményt ad arra, hogy az elkövetkező hetekben a megkezdett kapcsolat még tökéletesebben megerősödik. Bayreuth, 1930. juliue 25. Ahol Pehartz Has nótái szüleinek Péterháza, augusztus eleje. Néhány eszleudővet ezelőtt indult útnak egy név; Pehartz Ilus különös csengésű neve. Losoncon a Vigadó nagyi érmében szilire került egy háromfet- vonásos, egész estét betöltő mesejátéka: Liliom tündér varázshajszála ciánén. A darabnak nagy közönség- és sajtósikere volt. Különösen tetszettek a dalok, amiket a közönség 'lelkes tapsa sorra megismételtetett. Másnap sok száz gyerek élvezte feszült csendben a mese izgalmas jeleneteit. Nem sokkal azután a „Nyíló csőkos fehér rózsát a szivembe zártam" címen nyolc dala jelent meg a kassai Athe- naeum kiadásában, amely egyszerre ismertté tette a nevét. Különös muzsik áju dalai felkelte Utók az érdeklődést Szlovenszkó női zeneszerzője iránt. Két évvel ezelőtt Pehartz I'lus vette a szerzeményeit és beállított velük Prágába a Zeneakad'émia igazgatójához. Finke igazgató Lejátszotta a dalokat, melyeket feltétlenül tehetséges muzsikus munkájának talált és arra biztatta a fiatal zeneszerzőt, hogy magasabb zene tanulmányokat végezzen. Egy esz-: iendej szorgalmas magántanulás Wimberger professzornál meghozta a maga gyümölcsét. Pehart® Ilus a prágai zeneakadémia növendéke leli. Közben apró sikerek, rádió, szereplések csak arra voltak- jók a fárasztó és sok-sok szorgalmat és önmegtaga-' dáet követelő esztendő alatt, hogy a szlovenezkói magyarsággal az érintkezést megtartsa. Most ezen a nyáron eljutottam ide Péterházára (Perbele mellett). Beszélgetek a szülőkkel Néni szívesen engedték Ilust Prágába, de véteknek tartották volna az ambícióját elölni. Most már, boldogak. hogy ennyire jutott a maga erejéből. Bíznak benne, hogy komoly munkával sokra viszi az életben, hiszen a komponálás ez egyetlen vágya s ehhez sok-sok előtanulmány szükséges, amit idehaza sohasem sajátított volna él. Megmondom, hogy Szlovenszkó női komponistájának első szárnyrabocsájtott dalait különös érdek lő- d'óssel várjuk. A magyar nótáinak, amelyek Kassán jelentek meg az Athenneum kiadáséban, vaJLairmi egészen sajátos, egyéni zamatjuk van, amely a komponista elengedhetetlenül fontos kelléke. Most előkerül ő de. Komoly, csendes leány, a ht- va/tottság meglátszik a száján, szemén. Különös dallamos hangon beszél a tervedről. Most kezdte ed a zongorát s máris elég jól megy. Komolyan fogott neki a zeneakadémiának, kevés nyelvtudással, de annál több igyekvésseL Négy évet tanul, hogy a zeneszerzés sok-sok elméletét s gyakorlati vonatkozását elsajátítsa. Nyugodtan beszél, szemrebbe^lííu\cUn^ jobb szabóságban, bapXcdá. ^llgyaijan, a beszoHr véajegyrz ! nés nélkül, az erős akaratú, tiszta célú emberek nyugalmával. Öröm hallgatni. Nem akadály, hogy nem tud csehül, németül, majd megtanul. Mint ahogyan máris tanul. Most stipendiumért folyamodott a kultuszmánieziériumba. Bizik benne, hogy ez évre már meg is kapja az ösztöndíjat, amivel egyszerre sok anyagi gondtól szabadulna. A zongora felett sok zeneszerző arcképe. Schubert, Mozart, Liszt, Beethoven. Hubay, Strauss, Qsajkovszky, Dvorak és mások. Á sarokban a cimbalom, értékes darab. Ott komponáltaa meghitt szobában az első melódiát, amikor még csak álomban gondolt arra, hogy elkerül Péterházáról Prágába, Pestre, afcárhová, ahol tanulhat, képezheti magát. Az ákniolt néha valóra is válnak s Pehartz Ilust most már figyelemmel kisérhetjük. A közeljövőben uj dalokkal ajánd'ékozza meg a nótairodalmat. szeretné a kontaktust fentairtárná a zenekedvelő közönséggel. Amiig túl a magyar nótákon komoly zened munkákkal lép a nyilvánosság elé. Marék Antal. (*) László Fülöp élete nagy müvének megalkotására kerül. Londoni jelentés szerint László Fülöp interjút adott abból az alkalomból, hogy a francia kormány Lyautey tábornagyról festett arcképét megvásárolta. Az interjúban a nagy magyar portretista többek között azt mondotta, hogy rövidesen Olaszországba utazik, ahol templom-' intemöröket fog tanulmányozni, mert élete nagy müvének megalkotására készül. A bromptoni oratóriumban látott festmény ©ugatta neki azt az ötletet, hogy megfesse a világháború szenvedő asz- szonyait ábrázoló képét, amelynek alapgondolata, hogy szenvedésben és az imádságban minden társadalmi osztály női egyesültek. A képnek „1914— 1918“ lesz a címe. (*) Bernhard Shaw uj könyve. Londoni irodalmi körökben nagy érdeklődéssel beszélnek arról, hogy Bernhard Shaw most fejezte be legújabb müvét. A könyvnek „Mit irtana valójában a háboru- ról“ lesz a címe. Ugyanis annyi különböző hárobus anekdótát és kijelentést adtak Shaw szájába, hogy a költő ilymódon kíván tiltakozni azon szenteld ciák ellen, amelyek nem tőle szármáztak. .SzmHÁz-KörKvKai>TURA yjTOl,|gWg!mULiLJ.L..WI' ■■ I Ml „ J.gMWwg" "■ A bayreuthi Toscanini-esték Irta Apponyi Albert gróf
