Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)
1930-08-07 / 178. (2399.) szám
1180 augusztus 7, csütörtök. 'PRX<IAIMa<AaRH1 rlap 3 „Az ui alkotiwány éta az evangélikus egyitázi életben a lóg uralma nem érvényesül” Törköly József dr. nyilatkozata Csobrda püspök első pásztorleveiérői s a püspökválasztás ellen beadott kereset különös elintézéséről — A magyar lelkészek mostoha sorsának megdöbbentő példái Rimaszombat, augusztus 6. (Kiküldött munkatársunktól.) Még élénk emlékezetben van lapunk olvasói előtt a szlovénszkói keleti egyházkerület választóinak a püepökválasztásnál lefolytatott erős küzdelme. A választás tisztasága ellen lapunk hasábjain Törköly József dr. nemzetgyűlési képviselő, egyházfelügyelő, a Szlovén szk ói Magyar Ev. Szövetség világi alel- nöke nyílt levélben vádat emelt és ezen nyílt levelére, állítólag megbízásból, a Slov. Deunikben közölt válaszra leadott viszonválaszában kijelentette, hogy a választás érvényessége, ellen keresetet adott be, de ezenkívül felajánlotta akár beliföldi, akár külföldi, akár egyházi, akár vegyes választott biróság, akár pedig a világi bíróság döntését annak a kérdésnek igazolására, hogy az egyházi szabadságot a világi közigazgatás jogellenes beavatkozása, a hivatalos jogellenes befolyás megsértette, hogy a választásnak konstatált eredménye nem fejezte ki az egyházközségeknek valódi akaratát, hogy a választás nem volt tiszta választás, mert annál meg nem engedett eszközök is szerepet játszottak. A nagy nyilvánosság kíváncsian várta az ügy fejleményeit, s most, amikor az ev. egyházakban megjelent az első uj püspöki körlevél, általános lett az a kérdés, hogy mi történt a választás ellen beadott petícióval s történt e talán a kulisszák mögött valamely elintézése a választás tisztasága miatt szóban forgott kérdéseknek. Azért, hogy ezen kérdezősködésekre meg tudjunk felelni, kiküldött munkatársunk egyenesen Törköly József dr.-hoz fordult s, megkérdezte tőle, hogy mit szól az uj püspöki pásztorlevélhez, hogy mi történt a petícióval és hogy meg van-e elégedve a keleti ev. egyházkerületben a jelenlegi egyházi élettel? Törköly József dr. a következőkben válaszolt : A megcsufolt igazság van! És ki fog kergetni onnan minden kis szabadságot! Az eredményes példa folytatódni fog. A jelöltek ezután még kevésbé lesznek finnyásak. A morális gondolkodást el fogja halki tani az egoizmus, amely elfojtja a háborgó lelki ismeretet, mondván: Ej, az a kis szabálytalanság nem jelent semmit, fő a cél: a stallum, a hatalom! Nem tudóim, hogy a főtiszte lemdő püspök ur mit felelne a svéd ev. érseknek arra az esetlegos kérdésére, hogy nyugodt lelki- ismerettel fogadta-e el azt a választást, amelyről nyilvánosan bizonyították be, hogy azon az egyházközségeknek a szabad akarat nyilvánítási lehetősége nem állott rendelkezésükre és hogy azon az egyházi szabadság, a világi közigazgatás hatalmasai révén erősen meg lett sértve?! t 1 petíció sérelmes visszautasítása — A püspökválasztás ellen keresetet adtam be. Az Egyh. Alkrn. szerint a választás befejezésétől számított 15 napon belül kell a keresetet beadni. A szavazatokat április 14-én bontották fel, tehát, ha ezt a választás befejezési napjának tekintenek is, akkor is 29-ike lett volna a kereset beadásának utolsó napja. A kereset április 28-án rendeltetési helyére érkezett, mégis a liptói egyházmegyei törvényszék elnöke, mint lekésettet, visz- szautasitotta azzal, hogy azt a szavazat beadására kitűzött határidő utolsó napjától számított 15 napon belül kellett volna beadni, tehát akkor, amikor még senki sem tudta, ki lett megválasztva püspöknek. A visszautasító végzés ellen felfoly amodáé sál éltem az Egyh. Alkotmány előírása szerint. A felfolyamodást kellő időben elküldtem a püspöki hivatalnak azzal a kéréssel, hogy azt az egyházkerületi törvényszékhez, illetve elnökéhez juttassák el. Eredmény. az egyházkerületi törvényszék elnöke, aki jogtudó ember, visszautasította, a ieiíbiya- m adást, dacára annak, hogy azt neki, csakis neki lehetett érdemben elintézni, azzal az indokolással, hogy az egyházmeg37ei törvényszékhez és nem a kerületi törvényszékhez kellett volna azt beadni. Hivatkozom ezzel szemben az Egyházi Alkotmány 367. szakaszának 3. bekezdésére, amely igy szól: „A törvényes időben beadott felfolyamodás a közvetlenül felsőbb törvényszékhez nyújtandó be, amely az ügyet mindig tárgyalás nélkül, csak az iratok alapján intézi el. A törvényszék elnökének végzése ellen beadott foMolyamodást a közvetlenül felsőbb törvényszéknek elnöke intézi el. Kérdezem: Nem jogi erőszak-e az, amely a püspökválasztás érvényességét megtámadó keresetet az Egyh. Alkotm. megsértésével visszautasította?! Vájjon mit szólna ehhez a szabadsághoz a világ evangélikusainak kongresszusa? A magyar egyházközségek ás magyar lelkészek Jogi" helyzete — Általában a püspökválasztás reávilági- tott arra a tényre, hogy az uj alkotmány óta az ev. egyházi életben a jog uralma nem érvényesül. kénytelen az egyház a szabad egyház álláspontjára helyezkedni, vagy a protestáns szabadságnak ilyetén való elnyomását a világ- kongresszus végrehajtó bizottságának tudomására hozni. — A pásztórlevélhez nincs mit szólanom! Az igaz, hogy megbocsát kegyesen azoknak, akiknek akaratát, a protestáns egyházi szabadság nagyobb dicsőségére, a világi közigazgatás, a róm. kát. és izr. jegyzők, a róm. kát. járási főnökök, a pártpolitikának a templomba való hurcolása, a cseh szocialista és a cseh szociáldemokrata röpcédulák terjesztői, a pálinka és a jogi erőszak némitotta el s akik a valódi többséget képezték. Hiszen volt mit nekik megbocsátani, és ez az, hogy hagyták magukat elnémítani. A pásztorlevél kegyes megbocsátó kijelentése azonban nem teszi az igazságtalanságot igazsággá. Már pedig aij igazság az, hogy a püspökválasztásnál nem a választók szabad akarata érvényesült, sőt ennek a lehetősége ki volt zárva akkor, amikor a világi közigazgatás tényezői tévedésbe estek és azt hitték, hogy a püspök választás annyi, mint a községi választás, ahol a világi tényezők iniciativ képességét fénye- gesen igazolja az, hogy a választási visszaélések szabadon virágoznak és illatoznak. Lehet, hogy a pásztorlevél megbocsátása ennek a jótékony tévedésnek is szól. Vagy talán leginkább ennek?! Hiába azonban minden, egy objektiv Ítélet nem mondhat mást, mint azt, hogy főtisztelendö Csobrda Vladimír urat neon az egyházkerület többségének valódi, meghamisitatlan, szabadó® megnyilvánult akarata választotta meg! És ezen nem segíthet semmi, az objektiv ítéletet nem lehet elnémítani azzal, hogy „megbocsátják** az ítéletet, de annak dacára élvezik az igazságtalanság, jogtalanság eredményét. Nem az a hiba, hogy Csobrda Vladimír ur, akinek megvannak képességei, a krisztusi igazsághoz való hajlandósága pedig meg lehet, püspök lett; de az a baj, hogy az egyházi életbe a világi közigazgatás hatalmi jogtalan beavatkozása és a hatalommal való visszaélése bejutott. A trójai ló már bent Itt is a jog csak látszatként szerepel s az nem szabadságbiztositék többé. Érdekes és szomorú példákkal lehet illusztrálni ezt a tényt. Az uj alkotmányban van egy híres szakasz, amelyben az alsóbbfoku egyházi özgyülési határozatokat a felsőbbfoku hatóKérjeD mindenütt Junlperut borovicskát Boroviíkag^yár, Trencin. ság, illetve közgyűlés felebbezés nélkül is, bármikor, tehát 20 év múlva, sőt 32 év múlva is megsemmisítheti, ha az a határozat egyházi, vagy világi törvénybe ütközik. Ez a szakasz halálraitélése az egyházi szabadságnak, pláne ott, ahol a hatalmi érdekek viszik a vezérszerepet. A rimaszombati egyház megfellebbezte azt a minősítést, amely az egyházat vegyes egyháznak deklarálta. A fellebbezésben hivatkozott arra, hogy az egyházközség több jogerős határozatot hozott, amelyben magát magyar egyháznak minősítette, amihez az Egyh. Alkm. értelmében kétségtelen joga volt, mert ez a kérdés nem lett kivéve az egyházközségek határozathozatala alól. Erre az egyházkerületi közgyűlés 1929- ben hozott egy határozatot, amelyben a rimaszombati egyházközség határozatának számmal való megjelölése nélkül, még az évet is találomra citálva, megsemmisítette az egyházközség 1922-ben hozott határozatát. Ez ellen a határozat ellen az egyházközség és annak felügyelője fellebbezéssel éltek és kimutatták, hogy 1922-ben nem is hozott az egyházközség határozatot a nemzeti és nyelv kérdésben, tehát ilyen meg sem semmisíthető, mégis az egyetemes közgyűlés megerősítette a kerületnek a 31. szakasz alapján hozott olyan határozatát, amelyik egy egyházközségnek nem létező határozatát semmisiti meg. Az egyetemes közgyűlés emellett, kiváló jogászi referáda alapján, még tovább is ment, mert a fellebbező egyházközségi felügyelőt megfedte azért, mert a fellebbezésben kilátásba helyezte, hogy amennyiben az egyházközség igazságát el nem ismerik, úgy Az Egyh. Alkotm. világosan előírja, hogy egyházi büntetést csakis az egyházi bíróságok szabhatnak ki s az egyetemes közgyűlés büntető iurisdictiot nem gyakorolhat és mégis az egyetemes közgyűlés az alkotmányban előirt jogot megsértette. — Az Egyh. Alkotm. a lelkésszé választ- hatás feltételéül semmiféle nyelvi vizsgának a letételét nem kivánja. A lelkészválasztó szabályrendelet megalkotásával megbízottak azonban a szlovák nyelvi vizsgát feltétlenül tették, tehát az alaptörvényen tulhelyezked- tek s a törvényes megbízásuk hatáskörén tulmentek. A püspökök kerületeikben ezt a törvénytelen intézkedést végrehajtották s az egyes lelkészektől, akik jogerősen meg voltak választva, a nyelvi vizsgát, fegyelmi eljárás jogkövetkezményével megkövetelték; sőt vizsgát kellett tenniök azoknak a lelkészeknek, akik az iskola padjaiból már régen kikerültek, a szlovák történelemből és irodalomból is. Pedig az a lelkészválasztó szabály- rendelet csak annyiban érvényes, amennyiben az Egyházi Alkotmányt nem sérti s nem vindikál magának olyan jogot, amely a zsinatot illeti, t. i. a törvényhozás jogát. A jogban és a képzelt joguralomban bizva akadt egy magyar ev. lelkész, aki megtagadta a szlovák vizsga letételét. Fegyelmi eljárást indítottak ellene, jogerősen feddésre Ítélték és emiatt letiltották három évre a kongruáját, amikor a törvény értelmében csakis súlyos erkölcsi vétség esetén van helye a kongraa- elvonásnak. Itt maga a büntetés: a feddés, amelyik a legenyhébb bünfeíésnem, mutatja, hogy itt súlyos erkölcsi vétségről szó sem lehetett, mert hiszen arra nem a legalacsonyabb büntetést szokták kiszabni. A szó- banlevő lelkészt ugyanekkor elítélték 100 korona pénzbüntetésre azért, mert az egyház adminisztrációját kritizálni merte, noha kritikája a jogos kritika határait nem lépte túl. A kongruaelvonás azonban nem egyszerre történt. Egy másik határozat kongruájától élethossziglan megfosztotta, sőt jött egy ui ‘ határozat is, amely a nyugdíjjogosultságot i-s elvette tőle. És ezt hívják az egyházi életben a jog uralmának?! — Egy másik ev. lelkész a magyar himnuszt énekelte akkor, amikor a legfelső biróság még nem hozta meg azt a híres ítéletét, amely szeriut a magyar himnuszt énekelni bűncselekmény. Elitélték 14 uapi fogházra, amit ki is töltött. A himnusz-éneklés akkor történt, amikor, mint, minden fegyelmi eljárás nélkül elbocsátott vallástanár, nevezett lelkész lelkészi állás nélkül volt. Később Rozsnyóra megválasztották lelkésznek és amikor nagy küzdelem után a választás érvényességét a püspöki hivatal is kénytelen volt elismerni, ekkor fegyelmi eljárás nélkül kongruáját három évre elvonták. Anélkül cselekedték ezt, hogy ellene súlyos erkölcsi vétség címén egyházi fegyelmi eljárást indítottak volna. — A köztársaság jubileumakor a szóban- forgó lelkész lakására illetéktelen kezek zászlót tűztek ki, amit ö bevont. Emiatt bűnvádi és egyházi fegyelmi eljárás indult meg ellene, mindkét eljárás során felmentették. Mégis a napokban kapta meg a püspöki hivataltól a végzést, amely szerint kongruáját élethossziglan letiltották s nyug- dijigényétől is megfosztották. Lehet ott a joguralomról beszélni, lehet-e ott a szabadságról álmodni, ahol még a Krisztus szolgáival is ilyen embertelenség történik?! — Beszélhetnék arról is, hogy a magyar esperesség felállítását miként és miiyen évközökkel akadályozták. Holott a nemzetiségi békének és a testvériségnek az egyházi életben ez kiváló eszköze lenne. Nagyon jó] emlékszünk arra a beszédre, amelyt a szemet szemért, fogat fogért való elv inegdicsőiléseképpen főtisztelendő Csobrda püspök ur tartott. Meg is volt a hatása, mert az alkotmány alapján, a nemzetiségi béke érdekében, jogos kívánságaink érvényesüléséért, a beszéd dacára továbbra is még nagyobb energiával fogunk küzdeni. — Örömmel vettünk tudomást arról a komoly törekvésről, amely a két német egyházmegyéből önálló német egyházkerületet, püspökséget akar csinálni, ahol az egyházi szabadság szabadon virulhat és a jog uralma az egyházi életben minden kétségen felül fog állani s a világi közigazgatás jogellenes beavatkozását még püspökválasztás alkalmával sem fogják eltűrni. Én a magam résiéről minden energiámmal támogatni fogom ezt a törekvést és ha siker fogja koronázni törekvésünket, akkor javasolni fogom magyar ev. testvéreinknek a keleti egyházkerületben, hogy kérjük a magyar evangélikusoknak itt a keleti egyházkerületben egy magyar egyházmegyeként a német egyházkerülethez való csatolását, mert ott bizonnyal nem fogják csak hirdetni, de meg is fogják valósítani az uj Egyházi Alkotmány egyik princípiumát: a nemzetiségi egyenjogúságot. Englís pénzügyminiszter marad Prága, augusztus 6. A miniszterelnök lapja, a Venkov, a miniszterelnökségen szerzett értesülései alapján azt Írja, hogy az a nézeteltérés, amely Englis pénzügyminiszter s egyes koalíciós pártok között fölmerült, kedvező elintézést nyert s igy Englis tovább* ra is pénzügyminiszter marad. Egyre növekszik az amerikai hőség Neu'1'^rk, augusztus 6. Tegnap is egész n&p óriási hőség gyötörte az Egyesült Államok megviselt lakosságát. A termés pusztulásáról és az állatállomány hullásáról érkező jelentések óráról-órára nagyobb mértékű károkról számolnak be. Nagy területek lakossága visz- szatórt az európai ősök szokásaihoz és esőért könyörgő istentiszteleket tatranak. Virginia államban Alexandria község lakossága a kereskedelmi kamarától repülőgépet vett bérbe, amelyen kétszáz fontnyi „esőt támasztó port“ vittek a magasba és szórtak szét a község felett. A por két mexikói találmánya és a feltalálók szerint az a tulajdonsága van, hogy a levegőben sűríti a vízgőzt és igy esőt idéz elő. Oharleston város lakói a szárazságért a rádiót teszik felelőssé és ezért megkeresték Hoover elnököt, hogy két hónapi időtartamra tiltsa be a rá-diózást. A kísérleti időnek az lenne a célja, hogy megállapítsák, hogy vájjon tényleg a rádió idézte-e elő a rendkívüli szárazságot. In- diana államban óriási sáskarajok jelentek meg és felfaltak mindent
