Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)
1930-08-06 / 177. (2398.) szám
AZ AGRÁRBLOKKOK KÉRDÉSE (sp.) Prága, augusztus 5. Aki hallotta a csorbától kisantantkonferen- cián Marinkovics jugoszláv külügyminiszter aggódó szavait, melyekben a dunamenti államok mezőgazdasági válságáról emlékezett meg és bejelentette, hogy az agrárállamok mindenáron és hamarosan uj megoldási lehetőségeket fognak keresni, nem csodálkozhatni az események villámgyors és váratlan fejlődésén, mely rövid egymásutánban a bukaresti magyar—román—jugoszláv megbeszélésektől a sinajai jugoszláv—román konferencia eredményes befejezéséig vezetett s máris egy még nagyobb agrárösszejövetel felé tendál: az augusztus 28—29-én megtartandó varsói általános keleteurópai mezőgazdasági konferencia felé, amelyen Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország, Románia, Jugoszlávia, Bulgária, Finnország, Észtország és Lettország képviselői vennének részt, s mindenünnét valószínűleg a legmagasabb mezőgazdasági kapacitások: Romániából a rendkívül agilis Madgearu földművelésügyi miniszter, a keleti agrárblokkok gondolatának vezérapostola, s Csehszlovákiából talán maga Bradáos, a földművelésügyi miniszter. A nehezen mozgatható és a politikai megkötöttségek jármát nyögő közép- és keleteurópai államokban ennyi aktivitást látni jólesik, s bizonyára eüivos okai vannak a miniszterek és szakértők hatványozott tevékenységének. A világ gazdasági helyzete katasztrofális. A túltermelés és következménye, a munkanélküliség, tarthatatlanná vált. Minden ország kénytelen manapság két hadsereget eltartani: a katonaságot és a munkanélküliek hadseregét. A kiadások egyre növekszenek s az adóprés többszörösen elérkezett arra a pontra, ahol a prés- lapok összeérnek és nincs tovább. Áru rengeteg van, pénz nincs. A világcégektől bárki annyi áTut kaphat hitelbe, amennyit akar, sőt többet is, azt sem kérdezik, ki-mi, hitelképes-e, keresedő-e: az árut talán megfizeti, s ez a remény elég a szerencsétlen termelőknek, akik örülnek, hogy tultömött raktáraik kiürülnek. Kísérelje meg ugyanez a boldogtalan, aki árut kap quantum satis, hogy készpénzt kérjen: valóságos inkviziciós eljárásnak vetik alá, amíg megtudják, „jó“-e az összegre — s végül, ha. kiállja a tüzpróbát, a felét kapja annak, amit kért. Ilyen körülmények között nem csoda, ha a világárak esnek. A rubber ára két év alatt a felére hanyatlott vissza. A gyapot Newyork- ban 1929-ben 18.65 volt, most, júliusi ultimon 12.55. A osikágói búza 143%-ről 84%-re esett, a rozs llOK-ről 53%-re. A cukor Newyork- ban 2.10-tőI 1.14-re, a réz 18-ról 11-re, az ezüst 52®/8-ról 34*/fs-ra, a kaucsuk ll1/8-ról 6-ra, s folytathatnám a szédítő áresések skáláját a fán, kávén, rizsen, vason, kőszénen, teán, boron, szarvasmarhán át a végtelenségig. A londoni Economist szerint a nagykereskedelmi index 1926-tól máig 153 százalékról 100 százalékra csökkent, sőt néhol a háborúéi őfcti árak alá zuhant. 1930-ban az áresések rohama meggyorsult, s januártól júliusig 20 százalékot tett ki, amire nem volt példa a világkereskedelem történelmében. Senki nem érzi anyira a gazdasági válságot, mint a dunai államok, amelyek kereskedelme az árzuhanásoktól legjobban érintett tételen, a mezőgazdaságon alapult. Ha meg akarjuk érteni a dunai agrárállamok összefogására irányuló tendenciát, mindenekelőtt tudnunk kell, hogy a keleteurópai gabona, elsősorban a búza, nem versenyképes Nyugateurópában, ámbár néha húsz százalékkal olcsóbb, mint a kanadai, vagy az argentínai. E hátránynak legfőbb oka a piac, a termelés és a szállítás megszer- vezetlensége, amin egy-egy kis dunamenti agrárállam egyedül már geográfiái fekvésénél fogva sem segíthet. A termelés haja, hogy töke hiányában hiányoznak a Duna mentén — mert a Dunának óriási, csaknem főütőérszerü jelentősége van Középeurópában — a megfelelő szilók és dokkok, melyben a gabonát szortírozni lehet, a minőséget javítani, az árut föl- raktározni és a piacravetés megfelelő idejét kivárni, aminek elementáris jelentősége van. Ma a legjobb tiszavidéki búzát nyomorult pa- rasztbuzával kell keverni és bamar-hamar beleszórni az uszályokba, gyorsan elszállítani, 6 rögtön pénzt látni, akár keveset, mert a birtok eladósodott az inflációs idők alatt, s a készpénz ritka lett. Az amerikai búza kitűnő. Ott. van pénz, van idő, vannak óriási dokkok, szállítóeszközök,' a minőséggel, az árral a termelő azt cselekedheti, amit akar. A nyugati piac inkább ezt a búzát vásárolja. A szállítás komoly nehézségekbe ütközik Keleteurópában, főleg Jugoszláviában és Romániában. Kevés a vasútvonal, kevés a vasúti kocsi. A határok, a kerülők és a gyarló egyvágányú vasutak következtében Nyugat tengelyen szinte megközelíthetetlen. Marad a Duna. De a Duna észak felé nem érték, mert hiányzik a Duna—Elba-csatoma, dél felé pedig rosszak a feketetengeri kikötők. A gabonaszálli- tás legjelentősebb idejében, télen, jégzajlás van, s a silány román kikötők nem jégmentesek. Ezen segíteni kell, s ismét csak úgy, hogy a három agrárállam megegyezik, a gabonát ősszel leküldi az építendő, vámmentes romániai kikötőszilókba, ahol a minőségeket különválasztják, a termelők pedig várhatnak, amig észszerű lesz az árut piacra vetni. A harmadik fontos probléma a páac kérdése. Természetesen a legalkalmasabb piacnak a közvetlen nyug"15 államok kínálkoznak: a 4.5 millió tonna gu^Jnát fölvevő Németország, a 1.5 millió tonnát fölvevő Csehszlovákia és Ausztria, továbbá Olaszország. Svájc, Spanyolosáig, Hollandia, Skandinávia. A három dunai agrárállam együtt 3.5—4 millió tonna gabonát exportálhat: búzában a legtöbbet Magyarország, rozsban Jugoszlávia, árpában és tengeriben Románia. A közvetlen piac tehát kényelmesen fölvehetni a dunai államok exportját, ha jókor kaphatná s minőségileg kifogástalan volna. Könnyű megegyezni a felvevőkkel, ha a három agrárállam együttesen jár el s az amugyis ipari túltermeléssel küzdő nyugati államok áruinak csak úgy nyit piacot, ba kompenzációként a nyugati államok dunai gabonát vásárolnak. Magyarország szerepe a dunai agrárblokkban éppen azért jelentős, mert tranzito állam s felvenné a kompenzációként adott német ipari áru jelentős részét, ami által Jugoszláviában és Romániában helyet szorítana a csehszlovák árunak s a mai politikai konstellációk állását nem zavarnák meg az ellentétes üzleti érdekek. Jugoszlávia és Románia külön megegyezésének, azaz a sinajai konferencia eredményének, mindössze intern jelentősége lehet (vámunió), az exportálás megszervezése Magyarország nélkül elképzelhetetlen. A Lidové Noviny vasárnapi vezércikkében Vavrecska bécsi csehszlovák követ is elégtelennek tartja a két agrár kisan- tantállam közös frontját. A hármas blokk jobb megoldásokat teremthet s a bukaresti magyar—román—jugoszláv tárgyalásoknak elvileg nagyobb a jelentősége, mint a sinajai konferenciának, ámbár az utóbbit i? üdvözölni kell, mint az első pozitív lépést a kifejlődés felé. A bukaresti szakértő- konferencia hasznos megállapodásokra jutott. Belátta, hogy a bajokon csak hármasban lehet segiteni. Belátta, hogy összhangba kell hozni a bárom állam mezőgazdasági organizációit, agrárbankjait, meg kell egyezni a nemzetközi agrárnagykereskedelemmel, a dunai hajóvállalatokkal s meg kell teremteni a nemzetközi dunai „Raktár-Tár,saságot“, amelynek kifejlesztése a versenyképesség előfeltétele. A rendelkezésre álló tőkét egyesíteni kell. Négyszázmillió koronás áron legalább 3—40 szilót kell építeni az Alduna mentén közös erővel. Constanza kikötőjét jégmentessó kell tenni s Brailát tehermentesíteni. Kiépíteni a belgrád—spliti vasútvonalat, amelyen Románia kerülő ut és tranzitovám nélkül Olaszországba juttathatja gabonáját. Meggyorsítani a duna— éTbai esatorna építését. Nem kartellre van szükség, amely az árakat emeli, mert ebben az esetben a nyugati vásárlók még kevésbé vásárolnák a rossz minőségű dunai gabonát, hanem az áru följavitására, a kereskedelmi manőverek megkönnyítésére, a szállítás megszervezésére, a tőke koncentrációjáKina ulból bolsevizálódlk A helyzet veszedelmesebb, mint bt évvel ezelőtt — Rablő martal@£@h útja Hankau felé — Az idegen hatalmak nyugtalansága Tokió, augusztus 5. A japán külügyi hivatal értesülése szerint a kínai radikális forradalmárok újabb sikereket értek el a Yangtse völgyének városaiban. A kommunisták ellent- állás nélkül törnek előre és északkeleti irányban elárasztották Kina legértékesebb területeit. Céljuk nyilvánvalóan az, hogy elfoglalják a Yangtse középfolyásának gazdag ipari városait. Négy japán torpedóüldöző tegzei Hankau felé tart hogy megvédelmezze az ottani japán kolóniát. Ha szükséges lesz, a négy hajót több más fogja követni. London, augusztus 5. Kínából ellentétes hírek érkeznek a helyzetről. Vannak jelentések, amelyek a kommunistáit bukásáról, mások viszont győzelméről tudnak. A Momingpost egyik shanghaii különtudósitója szerint Csangsa ja kínai kormány optimista hitei ellenére még mindig a kommunisták kezében van. A radikális felkelők a városban tegnap alakították meg a szovjetkormányt, amelynek hatáisköre Hupehre, Hunanra és Kiang- tsira terjed. A kínaiak számos hajót küldenek lefelé a Yangtse folyón, hogy az öreg bárkákat elsülyesztve elzárják a kina! ágyunaszá- dok és a külföldi hatalmak törpédéül dözői- nek útját az ország belseje felé. Három amerikai torpédóüldöző útban van a Yangtse Rövidesen aláírásra kerül a magyar-román kereskedelmi szerződés Budapest, augusztus 5- (Budapesti szerkesztőségünk telefoujelentése.) A magyar és román delegáció között a múlt hét óta folyó kereskedelmi szerződési tárgyalások befejeződtek. Értesülésünk szerint az ösz- szes fontos elvi kérdésekben létrejött a megegyezés és csak a szerződés parafálása, illetve aláírása van hátra. Emiatt a román delegáció haza utazott, hogy kormánya hozzájárulását kikérje. A szerződést valószínűleg ma vagy holnap aláírják; középfolyáaa felé s a legújabb tokiói jelentés szerint a japán kormány hatalmas torpédóüldöző flotillát küldött a Mennyei Birodalomba. Washington, augusztus 5. Az United Press jelentése szerint a hankaui helyzet egyre veszedelmesebbé válik S az amerikai államde- partement óráról-órám kapja a hióbhireket Kinából. Az a meri Icaiak szerint a helyzet ma veszedelmesebb, mint az öt év előtti kantom felkelés alkalmával volt, s Kina ismét útban van a bolsevizmus felé. A baj csak az, hogy a csangisai marttalócok, akik kommunistáknak vallják magukat, tulajdonképpen egyszerű brigantik és betörők, akik a földhözragadt szegény lakosságot sem kimélik, s nem annyira a megerősített és védekezni tudó városokban zsákmányolnak, mint la vidéki falvakban, ahol a szegény nép nem védekezhet ellenük. A parasztok vagyonukkal pánikszerűen menekülnek a vidékről Hankauba, mert azt remélik, hogy a városban nem lesz bántódásuk. A kommunisták eddig több száz falut raboltak ki és égettek föl. Kegyetlenkedésük leírhatatlan, s a kínzásoknak középkori módjait találják ki a nép tönkretételére. Gyermek és asszony sincs biztonságban előttük. Hankaui kereskedelmi körökben biztosra veszik a radikális bandák előnyomulását és a bankok azt ajánlják ügyfeleiknek, hogy vagyonukat szállítsák el Hankauból, mert a milliós város, mint a közelmúltban is, a jövőben borzalmas polgárháborúknak és középkori rablásoknak lesz színhelye- A kinai kommunisták oly kegyetlenek és oly brutálisan teszik tönkre a vidéket, hogy a moszkvai szovjet sem azonosítja magát velük. Briand és Emuii a Cuvelier üggyel foglalkoznak Diplomáciai lépések - Megszakadt a francia-német sportviszony? - A Klebelsberg-kupa sorsa Páris, augusztus 5. A Journal értesülése szerint Hoesch párisi német nagykövet és Briand tegnapi tanácskozásain a Cuvelier-eset is szóbakerült- A lap szerint lehetséges, hogy a francia külügyminiszter ennek a beszélgetésnek hatása alatt interveniált a legfelsőbb francia sporthatóságnál, amely tegnap este ülést tartott és állást foglalt a sajnálatos incidens kérdésében. Tegnap dőlt el, vájjon a francia sport a Cuvelier-esettel kapcsolatban a jövőben bojkottálni fogja-e a németeket, vagy sem. Az ülés lefolyásáról egyelőre nem érkezett jelentés s állítólag maga Briand kérte, hogy a döntést mindaddig ne hozzák nyilvánosságra, amig a Quai d‘ Orsay-on Briand nem tájékoztatja a sajtó képviselőit. A szaksajtó véleménye szerint a legfelsőbb sporthatóságok tegnap elhatározták, hogy megszakítják a Németországgal való sportviszonyt és a francia úszók nem vesznek részt a Klebelsberg-serleg nürnbergi küzdelmein. Ugyanakkor azonban a lapok véleménye szerint meg van az a remény, hogy a francia kormány kellő időben tisztázza az incidens^ már csak azért is, mert Cuvelier meghurcoltatásában a német sportnak és különösen fiú úszóknak, nincs szerepe, sőt a német sportférfiak voltak azok, akik a leghatároza ti abban tiltakoztak a francia úszó elítélése ellen. 5m<ÁaRHÍ Ma? számunk 12 oldal A szhvenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Mé «Zl* SlSSZ f*~t«** P°lltlkai napilapja Feietös ^ tő: *' ‘ ■ ■ p * ?esIekfáon “ J&. ’2 "" Egyes szám ára 1.20 Kö, vasárnap 2.—Kő. DZURANY1 LÁSZLÓ FOR6ACÜ 6EZA SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA
