Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)

1930-08-03 / 175. (2396.) szám

14 •vsaasa-MAfiteftHiBLSR 1930 angursttnw 8, rasftnrap. SZANATÓRIUM >CARITAS< POZSONY, TORNA-U. 18. r*L IMS. Tel. 28-9* Sl01éuel.*aob<)zo<,-R<gyógyái»4,* nrologla és laryn^olofiln. l- awtály napi 80.— Ki., II. oaitály napi 6#,— Ktt. Szabad orvosválasztás! faílíai párnáié 8 napra I. osztály Ki. 1600.— • •••!!•• • 1000.— Pittsburgi egyetemi hallgatók exkurziója Prágában. A napokban a Pittsburgi Egyetem, a Kiskereskedelem Tudományos Organizálásának Osztálya, Prágába érkezik. Az egyetemi hallga­tók az itteni viszonyokat és kereskedelmet akarják tanulmányozni ütjük folyamán. A cso­port vezetője Cordon Grant professzor és a ta­nulmányi kiránduláson jelentős áruházak és ke­reskedelmi vállalatok vezetői és igazgatói is nagy számban vesznek részt. A vendégek meg­tekintik a legnagyobb csehszlovák ipartelepe­ket és kereskedelmi vállalatokat, valamint a Prágai Mintavásárpalotát is. A vezetést a Ma- saryk-Munkaakadémia, Prága, vette át és több előadást is tartanak a vendégeknek a csehszlo­vák kereskedelem organizációjáról, igy Ing. dr. Spacek és Ing. F. Műnk fognak többek között beszélni. — Csöndben múlt el a „vörös nap“ Komárom­ban is. Komáromi tudósítónk jelenti: A kommu­nisták augusztus 1-ére hirdetett vörös napja Komáromban a legnagyobb csöndben múlt eh A munkások zavartalanul folytatták munkáju­kat. A hatóságok gondoiskodtak a rend fönntar­tásáról és nagyobb létszámú csendőrséget von­tak össze, akiknek azonban nem akadt mun­kájuk. xx Érelmeszedés a rég kezdetei Ha minden 40 egész biztos, legtöbben elkerülnék az időelőtti éven felüli egyén megszívlelné • mondást, úgy úgynevezett fájó öregséget, vagy a korai halált Az évek során az erekre lerakodó mész idővel a haj­szálereket eltömi és a vérkeringést a nagyobbacs­ka erekben is nehézzé teszt Ez okozza azt hogy szédülés, főfájás, vagy az ujjakban zsibbadásos ér­zés jelentkezik, továbbá az elmeszesedéssel kap­csolatos, itt fel nem sorolható sok mindenféle be­tegség, amit a szenvedő önmaga is a vég kezdeté­nek nevez. Az orvosi tudomány tapasztalatokon alapuló álláspontja, hogy az érelmeszesedés ellen jódot kell a szervezetbe juttatni A mesterséges jódkészitményeknek legtöbbször nagy hátrányuk az, hogy a szervezet nem tudja felszívni, (ab- sorbeálni) sőt sokszor más bajok előidézőt A ta­pasztalatok beigazolták, hogy az érelmeszesedés­nek legbiztosabb ellenszere a „Cigeika-Ludovieus" igen dús jódtartalmú természetes gyógyforrás vize. Ezen szerencsés összetételű fnmfrvviz kiváló gyógy- erejét a tudós orvosi kar is teljesen elismeri s igen sok idősehb orvos saját magának is rendeli. A Révai Lexikonban is olvashatjuk (V kötet. 262 oldal), hogy értékes ásvány! összetételében a ha- eonló ásványvizek felett ált A légzőszervek huru- toe bántalmajimál is kiválóan érvényesül gyógyha­tású Mig a hasonló jódoe forrásvizek igen kelle­metlen izüek, a Cigeíka-Lndovicns jódos gyógyvíz kellemes szódabioarbooás Ízzel bir, amit a szerve­zet, mint emésztést elősegítő, étvágyfokozó italként vesz magába. A Cigelka-Ludovieng jódos gyógyvíz kapható gyógyszertárakban, drogériákban és jobb füezerüzletekben. Ahol nem volna, forduljanak a „CigelbaM jódos gyógyforrások vállalatához Bar- dejov-(Bártfa), Szlovenszkó (CSR). (2.) A világ legnagyobb természeti csodája a dobsinai jégbarlang Felvilágosítással szolgál az igazgatóság. *—■ Leszerelték a Rudolfinum üvegtetejét. A képviselő ház épületének adaptálási munkálatai annyira haladtak, hogy a legutóbbi napokban a munkások, leszedték a Rudolfinum hatalmas üvegtetőzetét, valamint a földszintet és első emeletet elválasztó üvegpadlózatot. A képvise­lőházi étterem fölött minden szépségében lát­ható a kék ég. A munkások egyébként szorgal­masan dolgoznak, hogy a képviselőház elnök­sége kívánságának eleget téve, a munkálato­kat augusztus végére befejezhessék. Azonban a belső részeken is erősen dolgoznak, falakat rom­bolnak, uj falakat húznak s igy alig hihető, hogy ez a munka augusztus végére befejeződ­jék. Az átalakítási munkálatok ez alkalommal olyan nagyméretűek, hogy a képviselőház sem­mi szin alatt sem tarthat üléseket a teljesen föl­forgatott épületben. Fordson-Servíce Fordson és Olivér ekék teljes alkat­rész-raktára. — Megrendelések a be­érkezés napján azonnal elintéztetnek. Kérjen ingyenes Fordson-alkatrész katalógust és árjegyzéket a leuréjríbb traktoreladánl cégtOl: B. PÁNEK & SPOL-, Pralia II., Poílő 6. Telefon 309-2-5. Szolid I/ópvíse'ök kerestetnek. ‘Rhol szeretik a halált Kanadában köztisztelet övezi a hóhért Szépitőintézet a halottak számára A hátborzongató történetek különösen kí­sértet látók számára kevésbé kívánatosak ugyan s ha ezúttal mégis ilyesmivel szolgá­lunk, legyen enyhítő körülmény jóhiszemű­ségünk, melyben — úgy véljük — a rekkenő melegben mondhatni jólesik, ha olykor-oly­kor végigfut az ember hátán a hideg. De mondandónk voltaképpen kétfelé szakad ép erre való tekintettel úgyis kezdhetnék, hogy vajtjon van-e ország és van-e nép, amely ne volna szenzációkra éhes? Erre a kérdésre nyugodt lélekkel lehetne tagadó választ adni, akkor is, ha Európára gondolnánk. Annál jo­gosultabb ez a tagadó válasz, ha Amerikáról van szó. És Amerika alatt nemcsak az Egye­sült Amerikai Államokat kell érteni. Az Unió északi tőszomszédját, Kanadát, helyesen lakosságának mentalitását hajszálnyi különb­ség sem választja el az Unió naiv, mindenre kiváncsi, hiszékeny és mégis bizalmatlan s mindenekfölött nyers, jólelküségében is nyers polgárától. Kanadában is épp úgy hajszolja a közönség az izgató szenzációkat, mint az Unióban, következésképp a kanadai hírlap­irodalom ugyanazon a szinten áll és ugyanaz a jellemzője, mint a.z Egyesült Államok úgy­nevezett ,színes hirekből“ élő ujságirodaírná­nak. Az elmondottak magyarázzák, hogy Kana­dában a lapoknak jóformán állandó rovata és az olvasók napi tápláléka a botbünteté?, amely Kanadában ugyancsak divatban van, valamint az éppen nem ritka halálbüntetések és kivégzésekről szóló kolumnás riportok. Eb­ből következik, hogy Kanadában a hóhér olyan közéleti személyiség, akit sajtó és köz­vélemény egyaránt állandó és nagy figyelem­mel tüntet ki. Természetesen Kanadában is vannak, akik a halálbüntetés eltörlését kíván­ják. Ezeknek az egyesülete ugyancsak ferde szemmel nézi a hóhért. Ez az egyesület a mi­nap gondolt merészet és nagyot s éppen nem gúnyból egy szép versikét küldött a hóhér cí­mére. A poéma arról szólt, hogy a halálbün­tetés a középkor barbár maradványa és a hó­hér a sötét múlt szörnyei közé tartozik. Te­hát — szólította föl a vers a hóhért — csat­lakozzék azokhoz, akik a halálbüntetés eltör­lését követelik. A hóhér elolvasta a verset és miután már jó egynéhány száz el ítéltet vég­zett ki sajátkezűén, természetes, hogy meg­sértődött és a verset visszaküldte a küldőnek. Előbb azonban a vers hátára meglehetős éles választ irt és a választ igy végezte: — Ha önöket valaha a bíróság bűnösnek fogja kimondaná és a birő halálos Ítéletet hoz a fejükre, a legnagyobb kéjjel fogom önöket fölakasztani. UgyJátszik, hogy a kanadaiak általában sze­retik a halált és mindazt, aminek a halálhoz valami köze van, mert nemcsak a hóhér ér­dekli őket, hanem maga a temetés is és an­nak össze? előzményei és körülményei. Azt mondhatni, hogy a halott eltemetéséből való­ságos kultuszt csinálnak. Mihelyst az orvos megállapította a halált, nyomban elhivatják a temetési vállalkozót, aki azután a halottat magával viszi különálló házába. És magával vi­szi természetesen a halott legjobb ruháját is. A temetésrendező nagyarányú „müintézeté“- ben azután a legnagyobb gonddal látnak hoz­zá, hogy a halottat pompásan „kikészítsék". Először is bebalzsamozzák, azután meguyir- ják a haját, kifestik az arcát és az ajkait, ha beesett az arca, kitömik, hogy sima legyen és jól táplált kinézésű, gondosan eltüntetik a ráncokat, megmanikürözik a kezét és amikor mindez megtörtént, felöltöztetik a halottat ün­neplőruhájába és beleteszik egy úgynevezett „oascet“-be és igy szállítják vissza a gyász­házba. Ez a cascet koporsőtformáju valami, melyet kívülről bársonnyal vonnak be, belül pedig valamilyen halványszinü selyemmel bélelnek. Ebben a cascetben pihen a holttest, akárcsak valami színes viasabábu. A gyászházban föl­állítják a ravatalt és a casoetet körülrakják művészi módon elhelyezett virágfüzérekkel. A halott fejéhez villanylámpét szerelnek, amelynek halvány rózsaszinü ernyője tompí­tott fényt áraszt a halott kikészített arcára. De nem minden esetben viszik a halottat vissza a halottásiházihoz. a temetésrendező nagyszerű palotájában egy kápolna is van s a kápolnában egy orgona és aki kívánja, an­nak a halottját ebben a kápolnában ravata­lozzák föl és zeneszóval temetik. A gyász- szertartás után kiviszik a cascetet a temető­be, ahol a megásott sírban már benne áll a tulajdonképpeni koporsó. A halott hozzátar­tozói és barátai viszik a sirhoz a casoetet s azután a temetőrendező emberei süllyesztik bele a koporsóba casoetestől a halottat. A ce­remóniának ez az utolsó felvonása már rend­kívül gyorsan és teljesen üzleti tónusban pe­reg le. Egy európai újságíró meglátogatott egy ilyen temetésrendezőt és amikor elmondta, hogy Európában mennyire másképp temetik a halottakat, a temetésrendező lenézően ál­lapította meg, hogy Európa „kultúra dolgá­ban" még nagyon hátra van. Azután megmu­tatta üzletházának egész berendezését, amely valóban csodálatraméltó. Megnyomott egy gombot, erre kinyílt egy ajtó. A láthatóvá vált helyiségben egy tucat remekbe készült cascet sorakozott felnőttek" számára. Úgy néztek ki essek a casoet-ek, mintmegannyi óriási ékszer- tok. A temetésiéndező azután megnyomott egy másik gomlbot, mire kinyílt e^y másik aj­tó, amelyen belül tizenkét luxuskivitelü gyer- mek-eascet vált láthatóvá. Hátborzongató lát­vány volt mindez, de még nem mentette ki a temetésrendező házának titkait. A büszke te­metésrendező bevezette az újságírót egy har­madik helyiségbe, amely tele volt lepecsételt üvegekkel. Az üvegek töltve voltak a balzsa­mozó síhoz szükséges anyaggal. — Ez a lgujabb, ami eseri! a téren kapható, — mondta nagy büszkén. Az újságíró jobban megnézte az üvegek fel­iratát és megállapította, hogy a különböző vegyi szerek javarésze német gyártmány. A temetésrendező, mint valami gounmet, kinyi­tott egynéhány flaskát, megszakolta őket és az újságíró orra alá tartotta, kéjes arccal biztosítva, hogy ilyen fejedelmi illatot a leg­jobb szagu virág sem termel. Az újságíró megszagolta és úgy találta, hogy kissé a ter­pentinre emlékeztetnek ezek a folyadékok. Ez a szag azután hosszú ideig az orrában ma­radt s utóbb rosszul is lett tőle és amikor a temetésrendező bemutatta nejének, aki teá­val és nagyszerű szendviccsel kínálta fényes szalonjában a vendéget, az európai újságíró egy falatot sem volt képes lenyelni, mert úgy érezte, hogy mindennek balzsamozott halott- szaga van. Ám a kanadaiaknak, ugylátszik, erősebb gyomruk van. Nekik ez kell. — A magyar egyetemi hallgatók nyári szociográfiai munkája. (Felhívás.) A Sarló felhívja a magyar egyetemi hallgatóság figyelmét a kebelében alakult szociográfiai bizottság működésére. Ez a bizottság néprajzi, társadalomtudományi, népegészségügyi és közgazdasági kérdőíveket állóit össze és ezeket a fa­luin lakó egyetemi haiilgatőkmak küldi 6zét 1930 augusztus havára kitöltés céljából. A kitöltött ivet a gyűjtök nevével ellátva nyomtatásban is megje­lennek a nyári szociográfiai gyűjtések adatgyűjte­ményében. Ez a könyv képezi majd a magyar egye­temi hallgatóság további tudományos szemináriumi munkáinak alapját. A kisebbségi magyarság szociá­lis é6 kulturális viszonyainak tanulmányozására a Sarló 1930 augusztus havában vándorcsopoctokat is állóit össze. Ezek bejárják a Csallóköz, Mátyueföld, Garami- és Ipolyvolgy, Gömör, Bódva, Idavölgy, Bodrogköz és Tiszaihát magyar falvai! és főiként a regionális kérdéseket (egyke, kolomizáció, kisgazda- protetarizálódás, vároebajáró parasztmunkáseág, kisipari válság, priimitiv mezőgazdálkodós, urbarni- zálódáe, kivándorlás, hiteikérdés) veszik figyelem­be. A Sarló felhívja a magyar egyetemi hallgatósá­got a szociográfiai adat,gyűjtő munkában való rész­vételre. — 1. M ind azok, akik ván dorolni hajlan­dók, jelentkezzenek a következő adatokkal: név, születési év. vallás, foglalkozás, óim, vándorlási idő, esetleges költségigények, speciális tanulmány- tárgy, rajzol-e, fényképez-e, kottáz-e, cserkész-e? A vándorlások augusztus 7-én kezdődnek. Minimá­lis időtartamuk egy hét. — 2. Mindazok, akik haj­landók szociográfiai kérdőíveket átvenni és kitöl­teni állandó falusi lakóhelyükön, vagy valamely kiilvárosnegyedben, jelentsék be elmüket. A jelent­kezések a következő címre küldendők: Nagyidul Ernő titkár, Rratislava-Poz-ony, Lőriuckapu-ucoa 24., II, em. Azoknak, akik már jelentkeztek a Sarló jelentkezési ivein, újból jelentkezniük nem kell. Jelentkezhetnek a középiskolák feisőosztályainak — A P. M. H. olvasóinak Darvas J.: Elsüly- lyedt világ csak 5 korona. (Szerző kézjegyével 10 korona.) Bérmeutesen küldjük. Kérjen be­fizetési lapot — Párisba 6, Schweizbe 7 napot tölt LL0YD- társaságunk aug. 16—31. Wientől mindennel Ké 2930. Corsica, Riviéra, Firenze szept. 18.«— okt. 5. Kö 2750. Olcsó nyaralás: az Adrián, Grádón stb. Kitűnő penziók, kedvezményes uta­zás. LLOYD UTAZÁSI IRODA, Kosiee, Kovács u. 29. (Válaszbélyeg). Tel. 780. GRAFOLÓGIA Grafológiai analízisekhez legalább 20 sor­nyi tintával Írott szőrig szükséges. Minőin iráspróbdhoz koltségmegéérüés címén 5 Ke* értékű bélyeg melléklendő. Az analizálandó írásokat tartalmazó leveleken fel kell tüntet­ni, hogy á küldemény grafológiai rovatveze­tőnket illeti. Felkérjük olvasóinkat, hogy a gralológiaitisra szánt költségdijat mindenkor 1 koronás, vagy 50 filléres póstabélyegekben mellékeljék iráspró- báikho* s ne ragasszák fel a bélyegeket. Sem okmánybélyeget, sem magasabb értékű pósta- bélyeget nem tndunk felhasználni. Pusztán Lakom, őszinte ée nyüHeeivCL, optámföbu, aki az életet mindig rózsaszinü szemüvegen át szemléli. Alig csalódott még életében s ezért halsz a® emberekben és a szerelemben. Intelligens és tá­jékozott a szelem dolgaiban. (881.) Szeszélyesl Kitűnő ízlés és fejtett fcnfitíkwi érzék, melyet elsősorban önmagával szemben alkalmaz. Sokait olvas és majdnem minden érdekli. Véüaltoo- zó szellem, elsőrendű üzleti érzékkel. Érvényesülni vágyó, de ambícióját nem érvényesíti mások rová­sára. (882l) Jolly Jocker. Bizonyos fokig képmutató, nem minidig őszinte. Logikus gondolkodás, általában az értelem embere. Igazi érvek mindig meggyőzik, de különben nagyon nehezen befolyásolható, önálló és eredeti gondolkodásmód. Túlfűtött érzékiség. (683.) 12870. számú előfizető. Ambiciózus, minden ikö- rüflimények között anyagi érvényesülését igyekszik előmozdítani, ami azonban eddig csak kas mérték­ben sikerült neki. Gondolkodása nem mindig egye­nes, megoldásai gyakran foodortalboeBfc és kegyet­lenek. (884.) 116 éves barna kislány. Nagyon finom iaflés, hatá­rozott művészi érzékkel és irodalmi érdeklődéssel. A művészetek közül a zene is érdekli. Szereti a zajos mulatságot, de mindig csak a jótóiés határain bélül. A szerelemben kissé fölényes ét tmtk&o dó. (888.) Margó. Egyszerű lélek, kocipMkáAottasi beteő éká­ted. Sorsával nagyjából meg van elégedve, de cs^ azért, mert igényei alacsonyak és nem vágyik több­re, mint amennyit feltétlenül el tud érm A szere- • lemben gyöngéd és odaadó, igazi aeyatipns. (886.) Karbolszappan. Nagyvonalú gondolkodás és át-: fogó műveltség. Pénzzel nem tud bánná és jelentős jövedelme dacára állandó pénzzavarral küzd. Fej­lett stólusérzék és választékos beszédmoder jedem- züc. Kitűnő társalgó, akit mindenütt náveoen Hát­nak Szerelem nem érdekű. (887.) Kék nárcisz. Sok asatódáeban volt már része és ez keserűvé tette egész beáJStotteágiát a világgal és az embereikkel szemben. Valaha oideaffiista volt, de idealizmusának ma már nyoma sincsen belső életében. Kétkedő, meghasonlott ember. (888.) R. J. 28. Az átlagot jóval meghaladó inetllngen- cóa ás műveltség, fölényes éleánézet, igazi kulimra. Szeret kissé pózolná, de soha sem oéttaiaoruíL ÁJtaská- bau céltudatosság jellemzik. Bizonyos fokig be­képzelt, ha neon is alaptalanad. (889.) < Májas 15. Konzervatív vflOágnéaet, maradi eprek­kel. Gondolkodásában sémákhoz ragaszkodók, áifev— Iában nem tud a szabályok akSl felszabadulná. Köny­ven befolyásolható és nem elég eredeti. A szere­lemben is a régi erkölcsök faive. (890.) GudimeL Ideges és vérszegény. Egészségi álla­pota általában nem kedvezői, amire korai iráeresz- ketegségéből lehet következtetni. Sokat ad az em­berek véleményére és minden cselekedetét e sze­rint végzi el. A szerelemben következetesen bal­szerencse üldözi. (891.) Hael 1915. Tipikus átlagember, aki semmiben nem tud felülemelkedni a közepességen, Annyit tud, amennyit az iskolában tanult, azt alaposan tud­ja., de semmi többet. Szentimentális és nagy ÍMve az érzelgős regényeknek és a mozáromanitikának. Erotikus. (892.) Andrea őszinte és igazmondó, mindenben a* egyenes ut barátja. Szókimondó ember s ez a tu­lajdonsága sok ellenséget szerzett már nekn. Kriti­kára hajlamos, sok természetes esze van, de művelt­ségié mintha kissé hiányos volna. A szerelem nem probléma számára. (893.) Non síim primus. Modoros és Wffektáfflt, pózolni Is szeret, gyakran másnak mutatkozik, mint amilyen és mindezt, anyagi vagy egyéni oél nélkül teszi. Szkeptikus ée senkiiben sem hisz, önmagáiban sem. Nagyon érzéki és a szerelem sok gondolatát fog­lalja le. (894.) Magyar kislány. Következetlen, aki nem ragasz­kodik soha sem adott szavához meg fogadalmához. Szalui alámg, sok mindenbe kezd bele, hogy azt meg­unva, rövid idő után abbahagyja. Jeliem© most van fejlődőiben, miég meg fog változni. Jelenleg szerel­mes. (895.) 19 éves. Primitív lélek csekély érdeklődési kör­rel, inkább a házi munkák és a háztartás gondjai kötik le figyelmét és gondolkodását. Nem modern nő, sem gondolkodásában, sem viselkedésében nem az. A szerelemben hideg. (896.) 36 éves. Rendkívül szimpatikus, sok barátja és jóakarója van, akiknek vonzalmát személyi vará­zsának és tapintatos modorának köszönheti. Ambi­ciózus, de nem túl nagy kaliberű ember. Vonzódik a családi élet melegségéhez. (897.) 522. Nagyon intelligens és müveit, saefflemiek ál­tálában érdeklik. Sokat olvas és tanul, főleg tea*- niiészettudományokat és matematikát. Kitűnő ízlése van és mindent éles, de jóindulatú kritikával fo­gad. A szerel emban szerencséje van, (898.) Sokol. őszinte és nyiltszivü, igazán egyenes em­ber. Idealista, akii sohasem nézi saját anyagi elő­nyét, hanem mások boldogulását. Sok megpróbál­tatásban volt már része és ezekben a szenvedé­sekben edződött igazi, emberi létekké. (899.) Margaréta. Nem őszinte és nem mindig mond iga­zat, de ezt nem önző céllal teszi, hanem inkább azért,'mert tetszeleg magának ebben a szerinte dé* monikus szerepben. Szereti a férfiakat ujja köré csavarni, bár alapjaiban véve szentimentális kis­lány. (900.)

Next

/
Thumbnails
Contents