Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)
1930-08-03 / 175. (2396.) szám
8, vofiAmap. ^RAGAlA\AGtARFÍTRMI* 15 JSzmHÁzKönWKaLTCiRA A bayreuthi Toscanini-esték írta: Apponyi Albert gróf I. Tannhauser ▼ttgnwr 5fiegfrie*í betegsége te Toecani®! fel esé- gémeik baleeerte megzavarta áss iimepi játélvoik hangulatát. Kitekintve az áflitalánoe, de különösen a 11 ajliheta/ÖBn mester családijához 'közelállók résavété- lol. amelyet az idézett éld, hogy a nagyszerű apai örökeégnek tehetséges és hű őrzője a legnagyobb diaidallt trwt nem élvezheti, mindenkit aggodalom szállott meg, hogy’ nem lesz-e megérezhető az előadásokon Wagner Siegfnied erős vezetésének hiánya. Épp igy mindenki átórzi annak tragikumát, hogy a nagy olasz karmester hti ólettár&a nem vehet részt azon az ünnepen, amelyet Toscanára maga mtivésm pályája m ujkoironázásán ak tekint. A ,fájdalmas részvétet ugyan mindenlkii érzi, de az aggodalom fölöslegesnek bizonyult. Wagner Siegfnied oly tökéletesen előkészítette az ünnepi játékokat, hogy az 5 távolliéle az utolsó pillanatom) már neon idézhetett elő bizonytalanságot, baj. Minden télijéé fényében tündöklött. Toscanára' pedig önmagát is felülmúlta. Előbb azonban néhány szót arról, hogy miért éppen Tannháuserrel és Tristán- nal kezdte meg bayreulihii működését? Miit jelenít «s az öeszeállitás? iA TwunMíUBer és a Lobengtrin Wagner Riohárd- wsik legnépszerűbb alkotása. Eleinte ezekért is támadták'. A tanitiknrook hatalmas pántba szívósa® küzdött élOentlk. A indít század hatvanas éveiben azonban végérvényesen diadalmasikoditaik, amint,n-em változtathatott az iünieit párisi epizód swm. Az ötvenes években még a német udvari szí n házaknál iá le lűellett küzdeni a mester f S48 ikli. forradalmi magBibairtásániaik emtékiét. Tdszfc Ferencnek óriási tekintélye (kellett ahhoz, hogy ezetket az alkotásokat Weimarban előadják. T.nszt asalk ezzel a feltétellel vállalta el a nagyihercegi zeneigazgatói állást. Ebből az alkalomból Liszt két gyönyörű taimilimánvt is irt Wagner e két alkotáséiról. Mint a hogy nekem később mesélte, mindikettőneik költői tartalma ég zenei felépítése ragadta meg. TanúbaIbsenről beszélve, ikliiemélbe, hogy ez ar opera különösen azért tett né mély benyomás*, mert a költői te a zenei, továbbá a legmagasabb etateai moeraanutoflc; az érzékieégnék és a Ts^fenpégeeebb. szinte földöntúli szeretetnek 8c©n- fWktnna oly izgahnas kifejezést nyertek benne « középpontjában olyan karakter, minit Erasébet ült, éa vele az áldozatikész tisztaság által valló megváltás. Mennyire elütött ez a szokásos oparaililbrettólk tobzódó Lehetetlenségeitől és bana- liífáaaátel. Müven páratlan vott a szövegnek én a fwn'éndk OTganákus kaposrőate. Mind a kettő azonos inspártotó eredménye^ A bSOM egyttttai ■eneetaeraS tt- Utt tfl Wagner Ttírihárd teőyeswa pgjesföS a kdlfaMWrtéuetljeiiL, nem nftoalmna arra, hogy fertoofcá- j*.legyen és hogy rttánootefc. Májtderiki rajta vesz telit, aiki ént megkísérelte. A költőt é* a zeneszerzőt épp öly kevéssé lehet egymástó1 elválasztani, mint amennyire egymástól elválaszthatatlanok a szöveg és a vene Wagner altkctiásaiibon. Sohasem törekedett olyan zenedarabokat imnii. amelyek egyúttal nem zenedrámák és sohasem irt költenvényeket, a mélyek nem a zenéből szüiLeitetk volna. Wagner Rádbárdot nem lehet a müvésaettörténelemJben se- matttouann efldkafbulyáaná, 6 éppen csak ő maga: egyéniség és műfaj egyszerre. Nem alkarjuk ezzel tagadni azt a nagy befolyást, amelyet Wagner a drámai zene fejlődésére gyakorolt.. Maga Verdi sem volt képes, sőt nem is akarta hatását nélkülözni. Azóta nagyobb súlyt tyelyeznek a szövegre, m utóbbinak és a zenének tudatosabb összhangjára és mindenütt alkalmaznak' vezénmotii- vumokwt. Wagner utánzása azonban nem sikerűik hot Hatalmas egyéniségéből nem lehet, minden komponistára érvényes szabályt levezetni*. Vájjon a Tárunháuser és a Lobom,grin is már egészen Wagpw-zene-e? Az alkotásoknak a bay- reuthi műsorba való felvétele erre igennel válaszol). Természetesen ez még nem a mester életében történt, hanem kongenááliis élettársa- akaratának legMvntettalbb magyarázója, rendelkezett. igy, akii. legmélyebbem hatolt be Wagner alkotásainak szellemébe. Igaz, hogy ezeknek az alkotásoknak némely részén még meglátszik a hagyományos operasablonok befolyása, maga a mester nyilatkozott igy nem egyszer; igaz, sőt bizonyos, hogy még nem képviselik alkotóégyéniségét teljes érettségében. ihasjgezeneléeét teljes tökélyében, drámai dinamikájáiban; azonban kétségtelen, hogy egyéniségének lényege már itt is kifejezésre jut és hogy íjb egye* jelenetekben olyan hallatlan drámai jellemző erő nyilvánul a zenében, amelyet a mester későbbi alkotásaiban sem múlt felül. Sokszor kérdik azonban, mi szükség van olyan alkotásokat ez- iinniepi játiékok alkalmával előadni, amelyek már régóta Tnüeordara'bjai az operaszin- padofe&afc, amelyeket mindenki számtalanszor hallhat otthon vagy már halott is. Válaszunk erre a kibvetfoező: Éppen azért, mert ezeket a® alkotásokat sokkal könnyebben lehet, előadni, mint a későbbi uaüsörda rabokat és meri: ezeket műsorváltozás alkaiTméval esetleg próba nélkül is be lehet dobni (mindenki borzalommal élt már ál; ilyesmit) ég mtri ezeknek az előadása az említett körill- mdpyeérnél fogva leginkább vállhatilk pongyolává, éppen asért szükséges, hogy időről-időre a maguk rUNMbt tObélyéhen szerep elljenek Bayreuthban. hagy ztttasak újra megállapittesoék. irántuk való üsatefoMnk megmaradjon te hogy segítsünk azok- rraJt az openavezetókuek. akik becsülettel folytatnak hősi küzdelmet, a pongyolaságok elten. M itt előadottak alig vonatkoznak azonban Tr/wtán/ra. amelynek tipikus wagneri voltát senki **m ■nowto kétségbe és amely szón nehéz követe 1- mAuydknől fogva, amelyeket, az összes szeröplőkire, különösen pedig a karmesterre ró, kevéebbé van (kitéve az előadás elsek élesedésének, mint a viszonylagosan köuoiyebb Taiunhauser. De Raj’- reuth főhivatása — iiogy a stílust megőrizze — a Tanuuhüuserre vonatkozóan is abszolút érvényes. Ezzel a mértekkel keit minden bayreuthi előadást mérni. Azáltal, hogy az olasz Toscanára az idén éppen Tannháueert és Trislaut vállalta el, tüntetőén az egész Wagner mellé állott, a korai és a késői mester mellé. A két alkotáemaJk egymás után következő estéken való előadása tüntetőén azt célozta, hogy Wagner alkotásainak szellemi összefüggését a hallgatóság úgy érezze meg, mint ahogyan a karmester alkarja. Hogy miképpen oldotta meg Toeoa- iiiinu azt a feladótól, és hogy zenei téren a germáni- latiaí szellem együttműködését, melyről bevezető cikkemben szólóitam, miként vitte keresztül, arról összefoglalóan nnajd csak a Tristan előadása után nyiilailkozhaibom. Ma csak a tanuháuserről szólok. Az eredmény a felcsigázott váuvakozáet. is felülmúlta. Magam is alig emlékszem, hogy még Bayreuth- ban is ilyen töíké.leleiset elitem volna át, minit amilyen ez a Tanniháuser-előadáfi volt. Minden tökéletes volt. Úgy a zenei, minit a drámai edőadáfi. az igazán Ik'iitünő magáuiéiuekesék, a (karok, a tömeg- jclenetek, és a nagyszerű díszletek- Minden az utánozhatatlan dlmamikáju zenekar fényében raigyogott. A tiegnaipi esemérayiben a tök'életes müvészá egység rótt a legnagyobbszerü, amely a gannián és a (baltáin rep*re®enftatliv saemélyieégekből, vagy mondjuk az olasz reprezentatív szellem egységes öbbe- mundiájából knáradt. Nem tehetett (lóét felfogást megállapítani, teljes egésszel állottunk széniben, zene és szöveg úgy egybeolvadt az előadásiban, mint a mester alkotásában és mint ahogy ezt ő kívánta. Ezt az egységet a leírás nem is követheti, így éh ifi, aki neon színházi és zenei kritikát írok, hanem csak általános benyomásaimait akarom kő- zölrai, csak egyes nevezetesebb ecjáleágait lirimtom le m elŐpidésneJk. És így in akaróim ezt megkísérelni. Már a zarándokkor imjtóvuansámek és a zenekari bevezeti* első ütemeinek feihangeásiaJkor, majd nnidiőn a szelíd inna vailamásBá fodrozódik, ft hallgatóságot megfogta az edőadáfi mesteri dinamikája, A benyomás a harmadak felvonás bevezetésiéaél még fokozódott. Tamuháuser égésé, római Utazása a láthadiatlan zenekar máariiJkne mólyéibőd hangzott fék Táncháuser rid(^)et fédedtnotezeo •aá'ltBlkrwott a kőgnemotiteuroiokka)!. Mengyúie újnak hatott a toá* aodük fe&vonáábaai a veodógek bevotratesa.. IVawae a efiodtáffatoe rendezés, aanedy m ogém k)épet nw- galmaBeá tette, fokozta fitt * hátáét. És mennyire egymáshoz simullt a zenekar, az ének. Egymást .mindig megértették. Minő egyen'tetes volt diinasni- kai elosztásuk. Mindezt természetesen Toscanán! •beifoflyáfiániafc tudhatjuk be, aíkii a zenekari próbá- ilam felül minden énelkeseol zongora mellett át- tanfulimónj'Hwita az egyes azótamoknt. A pédidás jáltékrend, a drámai felfogás, ameáy mindegyük éndkest áthatotta, a szépséges uj dftsz- letek azonban Wagner Sáegfrúednők és fűteni kipróbált segédeinek munkája. Nem ismételhetjük eléggé, hogy minden mennyire egységes volt. Mintha egy' agy gondolta volna ki. Tulaj doniképpen i:gy is volt. Az egy agy, amely miodenektölött uralkodott, maga a halhatatlan mester volt. Alkotásának örökösei önzetlen odaadással áldoztak neki, mákoir müvét ily tökéletesen adták elő e coodáfe- tunikiat kSrváltották. A zenek.nitíkueé, nem pedig ez én feladatom az egyes szereplőket méltatni, mégis annyit akarok mondani, hogy kevés előadáson voltam jelen, amelyen mindenki annyira helyén lett volna, mint tegnap. Sajnos, (miiért is kel! emberi dolgokban, még a legszebbekben ifi mindig sajnos-nak is léteznie) éppé® ő, aki bennünket., magyarokat leginkább érdekel, Pilinszky Zsigmondi Tanul] au- ser meigBzemélyefiitője meghűlt és pillanatnyi in- diszponáltsága okozta, hogy szép hangját nem tudta kellően érvényesíteni. Nagy áldozatkészséggel, helyenként csak markirozva énekelte végig szerepét s szlnészilieg tökéleteset is nyújtott, jelentős fejlődését bizonyítva. A többiek közül, még ebben az összefoglaló beszámolóban is, ki kell emelnünk Eratebet személyesítöjét, Mülter Máriát, eaít a nagyszabású művésznőt, kinek hangja tökéletes ének- művészettel és színészi képességgé! párosul. Gyönyörű a hanganyaga Josth-Arden Ruth asszonynak, vagy kisasszonynak, aki Vénuszt, énekelte. Hangjával még nem tud tökéletesen bánni, azonban szép megjelenésével megfelelően állitatta elénk a szerelem istennőjét Kitűnő volt különösen énekbe® Aaurésen őrgráfja, Janssen Wolfraimja és a lovagok együttese. Röviden: lökétetefi művészi összhang, mint amnnőbem ritka alkalommal van az embernek része. A közönség elragadta-tása. felvonásról felvonásra fokozódott. Az előadás végén valósággal viharzott a lelkesedés, amely eokáig tartott, anélkül azonban, hoigy a vezető egyéniségek közül a függöny eilőtt egy is megjelent volna. És ez igy volt szép. Eltekintve a bayreuthi hagyományoktól, amely nem ünnepel egyes Személyeket, a mali alkalommal elsősorban két embernek keltett volna a rivalda fényében igazság szerint megjelenni. Toscanára®ék és Wagner Siegfriedtiek. Ók az osztályosai az est Síik erének, az ö együttes megjoleuéstik igazi szimbóluma is lett volna az idei ünnepi játékoknak'. Toscanáim finom érzéke azonban nem engedte, hogyj az elismerést egyedül .fogadja, mikor Wagner . Siegfrtedet, akit a siker másik része megillet, a ' betegség, amélynek tragikumát tegnap mindenki érezte, megakadályozta abban, hogy megjelenjék. Ennyit a TauuMueerről. Milyen lesz a Trietan? (*) Palkovich Viktor könyvtára Komáromba érkezett. Komáromi tudóéi,tónk jelenti: Palkovich Viktor, mint megírtuk, nagyértékü könyvtárát a komáromi Jókai Egyesületnek hagyományozta. A könyvtár a napokban érkezett Komáromba, miután a határvámvksgálátnál darabonként átvizsgálták a csehszlovák vá.mközegek. Ez á gondosan elcsomagolt könyvtár rendjét teljesen felborította és most elég gondja lesz a könyvtárosnak annak rendbehozása, ami még a nyár folyamán megtörténik. A könyvtár ritka és n agyérték fi teológiai munkákban igen gazdag és darabszáma jóval felülmúlja az ezor kötetet. A Jókai Egyesület a hagyományt, azzal a kötele* gon dós ággal fogja megőrizni, amellyel annak tulajdonosa foglalkozott vele egész munkás életében. (*) Farkas Márta a budapesti rádióban. Fankae Márta, a kiváló szloveaiszkói hegeditmüvéfiznő, Hubay Jenő jeles tanítványa hétfőn, augusztus 4-én déli 12 óra ntán a budapesti rádió stúdiójában hangverseny zik. Programon vám Sindig ,.Suitjo“ Hubay Pregbiera-ja, Rachimaninov Elégiája és Schubert, valamint Riimskd-Korsakov egy- egy hangversenydarabja. (*) Ne csókolj idegen nőt a filmen, mert elválik a feleséged. A News Ghronicle írja Londonból: Ólak Diétrich részt vett Byrd expedíciójában, a déteflurki utazás aJkakmáral. A* expödteióaiak egyik tisztje volt és természetese® róla m felvételeket kóaritettek, amikor lefényképezték a Byrd-Mle expedk.iÓ utazását. E« a fiten nem néma/Wlm veti. hanem hangosfilm. Előfordul1 benne egy jelenet, amikor Clair Dietrioh megcsókol egy hölgyet és azt mondja, hogy az Misa Elinor MacDonald, a menvasezonya. Nem történt volna semmi, ha egy napé® CSasr DéetrfcJhné, a bajóetimt teteeége el nem megy a moziba. Kiváncsi voVt a Byrd-ééte fűmre. Egyszerre csak nMghteja a férjéi, mátA nnfeettol egy kiege® nőt éa bemutatja méné a me®yaeaeoeyéA. 0®agy«áf® aaeomal WjikttáW férjét éa megindította e&ene a vitópört. (*) Mindenki haragszik Rotheehfldra. A PlgalVe- szinház, minit iemeretee, ceufoe kudarccal végezte első fleezónját. A horribilis összegbe került ragyogó müimtézetiben egymásután buktak m«g a fra®- eia darabok ée Páriis ■ reprezentatív ezinháza kény- tele® volt a főftzezónban németül, oroeznl é« japántól jótazaní. A lapok sorra támadják RodhfioMld színházát éa a rerrüBzinházaflrban kifigurázzák az iuternacionálífi PigaMe-színházat. Jjegnagyohb sikere van a* iróniában Manrieet nevű ifimért kóani- kusnak, aki a® Empire-ezinhárban egyedül játszik egy kis jelenetet a PlgUle-fizinházról, Arról van benne ezó, hogy ő jelentkezik Rotlifichüd bálénál ée kéri, vegyék fel tagnak a Pigalle-szinházba. Rothechild kiutasitja, mondván, hogy ceaik németnyelvű színészeket alkalmazhat. Mauricet meg- tannít németül, újra jetantkezik, de ekkor már japánok játozanak a P i gal le - szlnh ázban. Japánul is ímegtamulL, de mire ké«z a japán etudinmmal, már orosz az uralkodó nyelv a francia ezinházbaiB. Végül eok esztendő múlva ismét franciául akarnak játszani a Pigaiie-fizinházban, de erre az időre már az összes francia színészek elfelejtették az anyanyelvűket. Azt emlegetik, hogy a Pigalle- azinlházban a jövő wezónban nagy személyi változások lesznek. (*) Különös perlekedés egy párisi színésznő végrendelete miatt. Páriából jelentik: Az Odeon színház egyik legkiválóbb művésznője, aki nemrég halt meg, végrendeletében úgy intézkedett, hogy nagy vagyonának haszonélvezetében férje, Gorby színész részesüljön haláláig, azután fogadott fiára, egy hadiáTvára szálljon az egész vagyon. A férj nem akart beleegyezni ebbe a rendelkezésbe, a vagyont magának követelte te port indított a végrendelet megsemmisítése végett. Ugyanekkor a fogadott fin gyámja !6 a bírósághoz fordult és a vagyon haszonélvezetét meg akarta vonatai a férjtől. A bíróság a minap tárgyalta ezt az ügyet és kimondotta ítéletében, hogy a végrendeletet nem Semmiéiti meg, mert valójában egyik perlekedő félnek sincs joga semmiféle követelésre és mind a ketten meg lehetnek elégedve a végrendelet intézkedésével. (*) A Brieux-dij odaítélése. A francia akadémia már néhány év óta nem adta ki a 80.000 frankos Brieux-diijat, amelynek tudvalevőleg az a rendeltetése, hogy megjutalmazza a szezón legjobb színdarabjának a szerzőjét. Tavaly azért nem adták ki a dijat, mert az Akadémia nem talált jutalmazásra méltó alkotást. Az idén azonban a dijat kiadják még pedig párisi jelentés szerint most dönt fölötte az Akadémia. A Brieux-dij favoritja Pagnol. akinek .,Topáz" című drámája Paris színházi szezonjának legnagyobb sikerű darabja volt, több mint öt százszor játszották. (*) Mikor Plaubert megbánta, hogy kiadta Bo varynéját. Párásból jelentik: Gustave Flaubert érdekei ismeretlen levelét adta ki most egy pártéi revü. A levelet Fréderic Bandrynak, a ve reá illési könyvtár őrének, régi barátjának irta a nagy író 1837 márciusában. A Madame Bovary már okkor megjelent. „Nagyon szomorú vagyok —kja Flam- bert, a könyvtárosnak. — Madame Bovaryné eknű regényem tönkre tesz. Nagyon bánom már, hogy megjelentettem! Az egész világ ellát miatta tanácsokkal, mindenki ajánlgat valami „csekély változ- tatást“ okosságból, jóizléeböl, sbb. De $z ilyen tanácsok elfogadása gyalázat volna számomra, mert semmit seon látok müvemben, ami akár a legszigorúbb erkölcs szempontjából is, megrovásra adhatna okot“. (*) Szeptemberben gyönyörű nj színház nyílik Páriába®. Páriából jelentik: Az Ambaseadtaur* palotájában a Qhamps EJyeées elején gyönyörű utj színházat építettek. Szeptemberben nyílik meg a párisiak legújabb szórakozóhelye, Claude Auetnek Maveriing című színdarabjával. Ennek a darabnak a premierje után a legújabb Bourdet-színmű próbáit kezdik meg az uj eziimházban. (*) Az American Art* Corporation jövőre kiállítja Newyorkban és még negyven amerikai vá rosban a modern magyar festők képeit. Körülbelül egy évvel ezelőtt kezdett levelezni az .American Árts Corporation megbízottja a magyar illetékes körökkel aziránt, hogy ők kiállítanák Newyork- bam és még negyven amerikai városban a modern magyar festők — ktttönősképpen az ólő műrészek — képeit. Az amerikai Corporation váttaána mar* de® kékséget, ami m oda- ée visszaszállítáeov1 járna, hogy módjába® tegyen az amerikai későn- Béggel megismertetni a modern magyar művésze te*, amely Amerikába® igen közkedvelt. Minthogy a tevéiben tárgyalások nem vezettek eredményre; Budapestre küldték megbízó ttjukat, egy magyar azáamaasásn oewyorki műkereskedőt, aki itt most már személye* tárgyalásokba kendet* m tttetéke- sekkei Xz még m idén tavasszal történt. A tárgyalások oJyon lassan baéadtak eftöre, hogy a® idé® wptantom terveset; magyar kttfiátáenak el beMstt hsttsttódnfta é» igy a* idé® öessel a magyar művészek helyett az osztrák mOvéssek képei kerülnek sorozatos kiáltótásra Amerikában, mert a bécsiek IKtrokráciája gyorsabban műkő dött. Ezek szerint tehát a magyar művészek képei csak jövő szeptemberiben az American Corpora-tion kiállítása kapcsán kerülnek ki Amerikába. (*) Moszkvai Irodalom. A ezov jetik ormány belái ta, hogy at irodalomnak rendkívüli propaganda - ereje van ée esteit bivataloean támogatja az írókat. Most uj intézmény kezdte meg a működését: az állami dramaturgiai hivatal. Minden szerzőnél;; aki ide efcnegy, átnyújtanak egy témát te utasitá sokkal látják ei, természetese® a 3zovjet politikai céljainak megfelelően. Egyben annyi pénzt kap, hogy a darabot anyagi gondoktól mentesen irhái- ja meg. Ha a darabot a kormány megveszi, akkor Orosz ország egész területé® minden, színház járt - 3za. A darab megírás* körül azonban az íróknak szigorúan be kell tartani az utasításokat, amelyek pontosan előírják a darab tartalmát és tendenciáját, miliőjét te .szerepeit. (*) Egyszer Conan Doyle is megjárta... A. Sherlock Holmes történetek atyja: Conan Doyle, a nemrég elhunyt angol iró egyszer a Riviéráról utazott haza Angliába és néhány napig Párásban akart tartózkodni. A pályaudvaron beült egy taxiba é* a szállóba hajtatott. Aztán kifizette a sof- förfc. adott neki szép borravalót, mire ez igy felelt: „Nagyon köszönöm, Conan Doyle ut!“ „ílon- uan ismeri maga az én nevemet?1' — kérdezte az író. „Nagyon egyszerű, — feledt a soffőr. Először is olfvaetam az újságokba®, hogy ön most Nizza- . bál Párison át Londonba utazik. Amikor meglát- j tam a pályaudvaron, tudtam, hogy ön csak angol i lehet. Haját csak défóraneia borbély nyirihatU meg te cipőjén a marseittei jeldegzetee port vettem észre". Conan Doyle egyik ámulatból a másikba esett: „Fiiam! — kiáltotta fel —• hisz maga a megtestesült detektivzeená. Hát miért nem meg rendőri pályára? Gsak ezekből tadta meg, hogy ón vagyok Conan Doyle?" A soffőr: „ó, nem! Másból is... A neve rajta von a kofferen!" Köszöni t eltűnt. Conan Doyle bosszankodva ment a k/ó. 1 ódába. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA ADRIA: Seuorita de Rio Grande. (Hangosfi ni ) AVION: Ai utolsó század. (K. Veidt-haaigoefihii ) KOTVA: A halálhid. (Dráma.) LUCERNA: Szerelmi parádé. (Lubitsch-hangosbtm. Maurice Chevalier a főszerepben.) METRÓ: Nyári szünet. PASSAGE: Két szít V\ ütemben. (10 hét.) RÁDIÓ: Akasztófa Toncsi. (Ita Rina-hang: .-.'iíii) A POZSONYI MOZIK MŰSORA 1 ÁTLÓN kertmoagó: „Két s»1t tűzben." Csehszlovák Légióbank Prága Banka éeskoslovensk^ch légii AlaptSUr. Ke 7®,WK).W)Í.— Tárirati cím Legiobanka Tartalékok Ké M.Ste.riW.— 4 kirendeltség rrágában és 11 fi*k Cseh- és Morraerssiaban, S*lerei»srké» és Podkarpatská Rusban Fiókok; Berebovo Bratisla**, KoHeo, Nővé Most* a. V„ Ptoétany, Poprad, Zvolen. AfflllAlt latéatotok: Bsrdiov, Chust, C jynotsny, Cop, GirsHoTCe, HoHc, Hrouky Sv. ICrii, Humrané, lri»v», lasíne. | Koimarok, Komárno, Kosino, Kral. Chlussee, Krompaebr, Lnéonoe, Malaoky, Miehalowee, Moáry | Ksmen Moldsva.Mokacevo, Nitra, NovéZámky, Oslany, Farkán, Ptoáiroe, Poprad, Prcáov, Rachov, | Rím. Sobota, Roznava, Sahy, Őaítin, Secoves, Scvlua, Sniaa, Spkúká Nova Vas, Spisská I Podhradie, Spiiaké Vlachy, Svaljova, Tacovo, Topoléany, Tomala. Trabisov. Tnrua, UK, a Skaliea, Ujihorod, Velké^Kapasanp, Veiké Lévára, Velírt Meder, Vréble, Vranov, /.laté j Moravee, Zellezóvee és kiírna. , Idénybeli véttéflcletoV; Poprád-állomás, Sliáö fürdő, Stary Smokovoe, Strbské Pleeo, Tatr. Loranlea. Külföldi afftllált intézetek: Jugoszláviában: Kémérerialna Bonka <i d. Zajvob éa fiókja Ljobljaoa. A balti államokban: Lavijas Privatbanka, Rif a. Mindennemű banküzlet gyors és pontos lebonyolilásn.
