Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)

1930-08-29 / 196. (2417.) szám

10 kiszámoló a londoni baromfitenyésztés! világkongresszusról és kiállításról Irta: ifi. KQCZOR GYULA m. Azokat a tankokat, melyek. kis tójáét tojnak, le­gyenek 'bár a legtöbbet tojó áltatok is, könyörte­lenül kiselejtezik s ezzel elérik azt, hogy tojásaik átlagban 60 grammosak, sőt a 70 grammot is el­érik. Ez a holland, dán és ‘belga tojáetenmelés utolérhetetlen hírnevének és versenyképességének az alapja. A mi tojástenmelésünk legnagyobb baja és parlagi baromfiaink legnagyobb hibája épp az apró 40—50 gramm sulyn tojásokiban rejtik, me­lyekkel pedig nem leket a világpiacon érvénye­sülni. Ezeken a telepeken az etetőket, Hatókat forró, szóctes vízzel hetenként megmossák, az 'istállókat és közelebbi környéküket pedig a rendes napi ta­karításon kivü'l ugyancsak hetenként meszes víz­zel, melybe fertőtlenítő anyagot is tesznek, felöntö­zik. Az istállók fala kívül és belül, a főidtől egy­két arasz magasságban meszelve is lesz. A kacsa-farmon Másnap délelőtt a Zuider-tó közelében levő híres •Tansen-ióle kacsa-farmot tekintettük meg. Az ut képe odáig ugyanaz, mint amit mindenütt láttunk: gyönyörű legelők, baromfiak, tehenek, itt-ott rit­kán egy-egy kis tábla zab s a körülbelül 30 kilo­méteres útvonalon mindenütt szép, tiszta házak, gyönyörű előbemtekkei. A telepen Jansen tulajdonos fogadott és kalau­zolt bennünket. A látottakat nagyon nehéz leírni, sőt a mi viszonyaink mellett a leírható olvasása is valami hihetetlennek, elképzelhetetlennek látszik. Hatalmas területen fekszik a farm, mely 18.000 kacsának nyújt hajlékot. A Khaki-Campbell és a fehér indiai futókacsát tenyésztik. Mindkettő tojó- kacsa. Az istállók, köztük sók olyan, melyben 1280 kacsának van helye, párhuzamosan vannak épít­ve, mindkét oldalukon kifutókkal, melyet alacsony drótkerítés alkot. A két épület és mindegyik épü­let kifutója között, keskeny iparvágányok futnak végig, melyekből az eleséget az egyes istállóknak kk)6ztjáík. A vágánnyal párhuzamosan futó keríté­sek mellett húzódnak a végtelen betonitatók, me­lyeknek vize állandóan folyik s ezzel tisztán van tartva. A kifutók nincsenek bőségesre szabva, úgy hogy azokon zöldeleeég nem található. Vizberület egyáltalában nem áll az állatok ren­delkezésére. A takarmány apró rákokból és este fejenként 5 deka kukoricából áll. A tenyészállatok tízesével vannak csoportosítva, mindegyikre külön csapófészekkel. Amint említettem, nem nagy ki­futó áll az állatok rendelkezésére, mert a tapasz­talat szerint minél nagyobb a kifutó, vagy a viz- terület. annál kevesebb a kacsák tojáshozama. Az utolsó három évben a fiatal kacsák átlagos tojás­hozama 228, 230 és 226 volt. A West Grafdijk-i ál­lami tojó versenyen az 1928—1929. évben a farm egy kacsája 360 nap alatt 354 tojást tojott s ezzel Hollandia rekordere lett. A telep költőgépei egy­szerre 28.800 tojást fogadnak magukba s ezzel arányban állanak a központi fűtéssel berendezett nevelőházak is. A kis Tonsel községben, melyben a telep fekszik, körülbelül 35.000—40.000 darab kacsát tartanak. A tojásokat többnyire a bisquit-gyárakban és a cukrászdákban helyezik el, mert a magánfogyasz­tóik. bár nem annyira mint nálunk, de szintén ide­genkednek kissé a kaicsatojástöl. Ezért egyre több oldalról hallottam, hogy az utóbbi időben óriási mértékben elterjedt tojókacsa tartás miatt tojás elhelyezési nehézségek is mutatkoztak. A délelőtt folyamán miég egy nagyobb, kizárólag Barneveldi-tyukokat tartó telepet is megtekintet­tünk. Félreértések elkerülése végett szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a megtekintett nagy ba­romfi-farmok nem holmi nagy vállalatok üzemei, hanem kisembereknek saját szorgalmukkal terem­tett. saját munkájukkal és néhány segéderővel el­látott telepei. Rotterdam, az amerikai, afrikai és ausztráliai b»za Délután vonatra ültünk, hogy Roterdaimba utaz­zunk. A vidék a már leírt jellegzetes képet mutatja mindenütt, azzal a különbséggel, hogy aimámt a tengerhez közeledünk, mind szélesebbek lesznek a csatornák és a földeket körülölelő vizáik ok, a kertek szaporodnak és sűrűn, sok helyen csopor­tosan gyárkéményeket látunk, melyeknek kazán­jai azonban nem ipartelepeknek adják a hajtóerőt, hanem a végtelen üvegházak növényeit látják el éltető meleggel. A rotterdámi állomáson a két Kondnijy fivér vár, akik a meghívottakat gyárukba viszik. Megtekint­jük a hatalmas, heti 200 vaggou gabonát felőrlő malmot, a nagy szilókat, melyekbe a hajókból szívatják a gabonát és a baromfit akanmány- gyárat, ahol különböző összeállítású daráé és sze­mes eleséget készítenek az 1—3 hetes és a na­gyobb csibék, valamint a tojók részére. Elbeszélgettünk Hollandia gazdasági viszonyai­ról, valamint gabonabeszerzési forrásaikról. Hol­landiáiban a gabonatermelés nem fizeti ki miagát a mind nagyo'bb méretekben, olcsóbban termelő és a legtökéletesebb gépi munkával dolgozó ame­rikai, sőt afrikai és ausztráliai mezőgazdasággal mi nem vehetjük fél a verseny — mondják — ezért nálunk, jóformán mindenki tehenészettel (vaij, sajt) és baromfitenyésztéssel, nó meg a ker­tészei különféle ágaival foglalkozik. Amiint látihat­Trencsénteplic, augusztus 28. Az általános gazdasági válság egyik oka kétségtelenül az is, hogy az a közönség, amely régebben a megtakarított tökéjét szívesen fektette ér­tékpapírokba, .most elveszítette a bizal­mát a részvénytársaságok vezetése iránt, mert lépten-nyomon azt tapasztalja, hogy a rész­vénytársaság vagyona „senki" vagyona, mely- lyel néhány, a husosfazéknál ülő igazgató, bi­zottsági tag, mint az esetleges többség meg­bízottja szabadon gazdálkodhat. A részvényes — a franciák le baite accionadT — az ostoba részvényesnek nevezik, aki tulajdonképpen társtulajdonos, tehetetlenül nézi, hogy üzlet­társa miként gazdagodik az ő vagyonából s ezalatt a saját tőkéje nemcsak, hogy kamatot nem hoz, hanem a többségi igazgató urak a tőkét is rendszeresen csökkentik, mert a rész­vények értékét és forgalmi árát leszállítják, hogy a kisebbség tőkéjének elvont kamatai­ból annak részvényeit is olcsó áron maguk­hoz kaparintsák. A kisebbségi részvényes te­hetetlenül nézi vagyonának megsemmisülését s hiába siránkozik, hogy ez égbekiáltó igaz­ságtalanság. Eme visszaélés, a társtulajdonos eme kijátszása ellen a mai törvény nem védi meg. Ha egy csirkét lop el az éhes csavargó, a tolvajra legott rácsap az államhatalom, de a vagyonát tönkretevő „igazgatóság" ellen nin­csen védelem. Ezt látja a közönség és érzi saját testén naponta a távolból is, anélkül, hogy betekintést nyerhetne a részvénytársa­sági gazdálkodások boszorkánykonyhájába, miként forgatják ki vagyonából azok, akik­nek gondjaira a pénzét rábízta. Csak termé­szetes tehát, ha okulva a mások és saját pél­dáján, nem vesz többé részt részvénytársaság alapításában és nem vásárol részvényt, ha­nem a már birtokában tevő részvényvagyo- náitél is szabadulni igyekszik. Ennek azután a következménye a részvények áresése, a krach, a gazdasági válságnak egyik okozója. De más hátránya is van a részvénytársasá­gok ilyen gazdálkodásának. Ha a többségi joggal visszaélő igazgatósági tagok a részvé­nyesektől a jövedelmet elvonják — amint azt konjunkturális rekordéveket élő részvénytár­saságoknál is látjuk — a hasznot elkezelik, akkor a részvényesek eme jövedelmüktől el­esnek és jövedelmi adót neon fizetnek. A rész­vénytársaság hasznot nem mutatván ki, —sőt „veszteséget" mutat ki — hasonlóképpen el­vonja a jövedelmet az adóifizetéstől. A vezető urak ezen rendesen jelentékeny, legálisnak nehezen .mondható jövedelmük után adót ter­mészetesen szintén nem fizetnek. így tehát az állam háromszoros adótél esik el: nem fi­zet a „veszteség"-gel záró részvénytársasága a részvényes (mert nem kap osztalékot) és a jövedelmet elgazdálkodó igazgatósági tag se. Vagyis az államnak is óriási kára van. Csodálatos, hogy a törvényhozás ezen a fo­nák állapoton mégsem segít, holott ma már köztudomású, hogy sok részvénytársaság gaz­dálkodik az éppen vázolt módon. Már évek óta halljuk ugyan, hogy a pénz­ügyül misztériumban a részvénytársaságok gazdálkodásának ellenőrzéséről szóló törvény­javaslaton dolgoznak, jellemző azonban, hogy a parlament elé mégsem viszik. Állítólag a belügyminisztériumban „.ráültek" a javaslat­ra. A bankokrácia, amelynek ujjalra akar pil­lantani a készülő törvény, megakadályozza, hogy a javaslatból törvény váljék. Németországban és Ausztriáiban már job­ban e nem először láttam mást, imáit otthon. Eszembe jutottak azok a pillanatok, amikor édes magyarjaimra gondolva s összehasonlítást téve, önkényt elemit is könny szökött szemléimbe ... De a tenger, úgy látszik, még ezeket a kedves és keserű gondolatokat is megirigyelte, hullTám hul­lám uitán csapkodott és sepert végig a fedélzeten. A tengerészek mondták, hogy ritkán van ilyen haragos tenger. No de el is bánit velünk. A több mint nyolcvan tagú társaságunkból, a többi utasról nem is beszélve, félkettőre már csak hár­man álltak a lábukon. Angol! fSIdSn Reggel nyolc órakor, szép, tiszta időben Har- v Lókban kötöttünk ki s orunan Londonba röpíteti bennünket a vonat. Londoniban azonban borús, felhős volt az idő négy napi tartózkodásunk alatt, legfeljebb ha reggel láttuk fél órára a napot melyet azután már eltakart a nyolc milliós város füst, por és gőz kiíélekzése. Londoni rövid tartózkodásomra visszatekintve, be kell vallanom, bárhogy is keresek, nem talá­lok emberi momentumot, mely igazán mélyebben megkapott volna. Láttam egy nagy várost, , ro­hanó emberekkel négy — hat sorban szaladó autókkal, impozáns történelmi múltú épületekkel, nagy gazdagságot eláruló jelenségekkel és ki­mondhatatlan tümegnyomonnol, de végeredmé­nyében mégis majdnem minden ugyanaz, mint a többi nagyváros, csak fokozott, többszörös kiadás­ban. Több nap tapasztalatai után, csendesen el­mélyedve az egész várost egy óriási zúgó, zakatoló műhelynek láttam, melyből ha estére jár az idő, kimerülve, kábultifővel botorkálnak haza az emberek. Délelőtt nagyobb sétát tettünk a városban, délután pedig autóbuszon megtekintettük a város történelmi nevezetességű, vagy monumentális •épületeinek jórészét. (Folytatjuk.) bán van megvédve — bár ott sem tökéletesen — a részvényes joga és vagyona. Nálunk az 51 százalékos társtulajdonos a 49 százalékos társát kinullázhatja kedve szerint. Azt hittük, hagy a szociáldemokrata igazságügy miniszte­rünk, aki mint ügyvéd az életet ismeri és megvédelmezi a kisemberek verejtékes mun­kával szrezett vagyonkáját, de csalódtunk, mert ő sem mer a darázsfészekbe nyúlni. Ta­lán az erélyes pénzügyminiszter fog segítsé­gére kelni az igazságügyminiszternek, hogy néhány kapzsi, telhetetlen „hazafival" szem­ben megvédje az államkincstár érdekét és a takarékoskodó kispolgár és munkás széles rétegeit. (adr.) * A kereskedelmi törvénynek a részvénytár­saságokra vonatkozó rendelkezései tagadha­tatlanul reformra szorulnak. A fenti — talán kissé túlzó — cilrk egy részvénytársasági ki­sebbséghez tartozó részvényes panaszainak a foglalata, azonban az már ngy kérdés, hogy az általa említett és javasolt állami ellen­őrzési jog segithet-e a kisrészvényeseken. Ha a híres „banktörvényekre" gondolunk, ame­lyek a bankokat teljesen a kormány kénye- kedvének kiszolgáltatják, úgy őszintén be­valljuk, hogy a részvénytársaságok állami ellenőrzésétől is csak egy teljesen tisztult, őszintén demokratikus berendezkedés mellett nem félnénk. Ha a szlovenszkói részvénytár­sasági kisebbségi részvényesek megeszik a többség bizalmát élvező nagy ,diaiak", ez még a kisebb baj, a nagyobb ott kezdődik, hogy minden szlovenszkói vállalatot elnyel a történelmi országok szociáldemokrata-sovi­niszta nagytőke. Mert ebben aztán Kramár— Klofács—Englis—Udrzal—Srámek — Spina — Czech—Meissner igazán egyetértenek s ezek jóindulatára appeiíálni ugyanannyi, mint a falra borsot hányni. (tj.) A nyitnál vegyes ipartársulat a közgazda­sági válságról. A nyitrad vegyes ipartársulat a múlt napokban küldte meg a kormány tag­jainak és a parlamenti kluboknak a folyó év julius 28-án 1451—1930.- szám alatt hozott ama rezoluciós határozatát, amely a közgaz­dasági válsággal foglalkozik. A rezolució igy hangzik: „A pénzügyminiszter urnák a for­galmi és kereseti adó, a posta és vasúti tari­fák emelésére vonatkozó, a közelmúltban tett nyilatkozataira való figyelemmel a nyitrad vegyes ipartársulat bizottsága az iparosság, illetőleg a munkásság felelős képviselője min­dennemű közteher — akár adó-, akár szociá­lis teher — emelése ellen tiltakozik s a kor­mánytényezőket óva inti ama katasztrofális következmények elől, amelyeket a terhek emelése előidézhetne. A mai válságos idők­ben, amikor az iparostársadalom létét a gaz­dasági válság alapjában megrázkódtatta s amikor a kis- és nagyüzemek nagyrésze a fi­zetésképtelenség bejelentésében kénytelen üdvösséget keresni, a közterhek minden eme­lése ellenséges cselekedet volna, amely az iparosság proletarizációját idézné elő s az al­kalmazottak létét veszélyeztetné. Ha a köz­terhek mindennemű emelése ellen a történel­mi országok iparostársadalma egyhangúlag tiltakozik, a szlovenszkói szervezett iparos­ságnak is az a kötelessége, hogy ebben az ügyben kimondja a szót. Megválasztott képvi­selőink előtt nem titok az, hogy a szloven­szkói ipart az álüamfordulatot követő tervnél­küli politika 60 százalékban megsemmisítette, 1930 augusztus 29, péntefk. az értékesítési lehetőségek megszűntek. A szlovenszkói kivándorlás statisztikája a szlo­venszkói szegénység világos é? rettenetes ké­pét adja, ahol évenként tízezer ember eladja az utolsó szerszámjait, hogy útiköltsége le­gyen a külföldre s erre a lépésre az kény­szeríti, hogy otthon nincs betevő falatja sem. Figyelmeztetjük képviselő urat, hogy a ter­hek emelésével nő a drágaság, amely legerő­sebben a mi szegénységünket terheli, ne te­remtsenek tehát még rosszabb helyzetet, mert önre hárul a felelősség. Kötelességünk­nek tartjuk azt ,hogy a kormánytényezők fi­gyelmét felhívjuk arra, hogy a lek rádióit bankok és gazdasági és fogyasztási szövetke­zetek szanálása, továbbá a fényűző külképvi­selet évenként százmilliós összegeket, emészt fel s ez egyenesen kiáltozik orvoslás és a ta­karékosság bevezetése iránt, mert ezeket a százmilliókat az iparosságból annak fizetőké­pességére való figyelem nélkül végrehajtá­sokkal sajtolják ki. Választott képviselőinket s a kereskedelmi kamarákat arra kérjük, hogy mindent kövessenek el a forgalmi adó teljes megszüntetése érdekében, amit már régen meg kellett volna tenni, mert az egész iparosiársadalmat szegényifi, a munkásság létét rontja s az ipari termékek állandó drá­gaságának egyik oka és a normális vállalko­zás veszélyeztetője. Hangsúlyozzuk azt is, hogy egyszer már véget kellene vetni a poli­tikai pártok követelései versenyének s az ál­lami igazgatásiban a komoly takarékoskodást kellene bevezetni. A közterhek minden eme­lését államellenes és a néppel szemben el­lenséges tettnek minősítjük". A kereskedelemügyi miniszter Szlovenszkó viszonyait tanulmányozza. Matousek dr. ipar­és kereskedelemügyi miniszter ezekben a na­pokban Szlovemszkón utazik s az ottani terme­lési és értékesítési viszonyokat tanulmányozza. Néhány értekezleten is résztvett. Különösen nagy érdeklődést mutat a miniszter a népművé­szet, a háziipar termékei iránt, igy a női kézi­munkák és a kerámiai cikkek iránt. Augusztus 26-án meglátogatta a handlovai szénbányákat, majd Rózsahegyre utazott; itt mind a két papír­gyárat s a, beszüntetni szándékolt fonógyárai, szemlélte meg. Ez utóbbi üzemben az üzemi ta­nács üdvözölte a minisztert s annak egy memo­randumot nyújtott át a munkásság követelései­ről. Az üzemi tanács véleménye szerint a mun- fcáselbocsátások csak úgy korlátozhatók, ha a gyár teljes mértékben fönntartja üzemét. A mi­niszter megígérte, hogy a gyár sorsának nagy figyelmet fog szentelni. Rózsahegyről Zsolnára s innen Prágába utazott a miniszter. Bafa Temesvárott. Temesvárról jelentik: Bata cseh cápőgyáros megbízottai tegnap délelőtt az ér­dekelt körökkel tárgyalásokat folytattak egy cipő­gyár felépítésének tervéről. Bafa a Bánátban egy uj, nagy gyárat akarna létesíteni, amely néhány éven belül több ezer embernek adna megélhetést. Hétezer csehszlovák bányamunkás Belgium­ban. A prágai tartományi hivatal közvetítésével ezidén 1300 csehszlovákiai bányamunkást he­lyeztek el Belgiumban. Ezek legnagyobb része az osfrau—karwini bányavidékről s Szlovén­okéról és Ruszinszkóból származik. A belga bányatulajdonosok nagyon elismerőleg nyilat­koznak a csehszlovákiai munkások teljesdtmé- nyéről. A jövő hónap elején újabb 200 munkás utazik Belgiumba s októberben és novemberben 500 munkásból álló transzport indul útnak, ny­modon ezidén 2000 munkás kivitelével lehet számolni. A múlt évben 3000, 1928-ban s régeb­ben 2000 csehszlovákiai munkást exportáltak Belgiumba « igy az év végére összesen 7000 csehszlovákiai munkás lesz Belgiumban. ÉRTÉKTŐZSDE Tovább | avult a prágai értéktőzsde Prága, augusztus 28. Az emelkedő irány­zat ma kedvező külföldi jelentésekre to­vább tartott. Az üzlet részben nagyobb ter­jedelmű volt. Különösen kuliszban volt élénkebb a forgalom. Az árfolyammérleg csaknem minden esetben ujabfe emelkedé­seket tüntetett fel. Ismét építkezési papír í rok voltak favorizálva^ azonkívül a papír­ipari részvények is erősen keresve voltak, mivel a Nemzeti Bauk konjunktúrajelenté­se a papíripar erős foglalkoztatottságát je­lezte. A bankpiac tovább változatlan ma­radt. — Az ipari részvények piacán emel­kedett: Budweisi Sör 45, Podoli Cement 30, Brüuni Sör 25, Északi Vasút 20, Bánya és Kohó, Cseh-Morvia 10 és néhány érték 2—6 koronával. — Gyengült: Aussigi Finomító 30, Solo 8, Prágai Vas 3 koronával. — A beruházási piacon a 3.5 százalékos negye­dik és az 5 százalékos állami 10, a Hadiköl- csön-kárpótlási 7.5, a Konszolidációs és Népszövetségi 5 fillérrel javult. A had- seregszáliitása és az 5.5 százalékos negye­dik 10, a 4 százalékos pót 7.5 a 4.5 százalé­kos negyedik 5 fillérrel esett. — Az exófa­piacom a Caisse Commune járadékok 4 ko­ronával emelkedtek.-j- A prágai devizapiacon szilárdult irányzat mellett Amszterdam 0.05, Berlin 0.05. London 0.01, Madrid 2, Milánó 0.01, Paris 0.01. Varsó 0.075, Bécs 0.125 ponttal emelkedett, Belgrádi 0.01, Budapest 0.05, Buenos 10 ponttal esett. . KöZCÍAZPAiSÁűr1 ifiért késik ai ni résivéisstférsasigi törvény jáik az urak, — fűzi hozzá — nem eredmény­telenül. A gabonát Amerikáiból, Afrikából és Ausztráliá­ból vészük. A múlt évben az ausztráliai gyengébb termés miatt onnan nem hozhattak be, ezidén azonban jelentékeny mennyiségekre számítanak. Az amerikaim kívül, diumai kukoricát is vásárol­nak, a kölest pedig épp úgy, mint a kukoricáit, a baromfi takarmányokhoz használják, s azt Romá­niából és Oroszországiból veszik. A rotterdami gabonatőzsde jegyzései szerint a búza ára 100 kg- kémt 133—140 K, a rozsé 86.—, a zabé ugyanennyi, a kukoricáé pedig 11®—126 K. Ezekből az áraik­ból láthatjuk, hogy mily nehéz Keleteurópából, akár csak Nyugateurópálba ás gabonát exportálná. Anglia felé Este szívélyesen búcsúztunk vendéglátói gaz­dáinktól, Hook van Hollandra robogott velünk a vonat s éjfélkor már a hajlón voltunk, mely lassan távolodott Hollandia partjaitól. Sokáig álltam a karfának dőlve, néztem a holland part fel — felvillanó világítótornyait, nehéz szívvel gondol­tam erre a kis országra, melynek boldogságát szinte irigyelnem, s mely néhány napi tartózkodá­som alatt úgy megragadott, minit a földnek egyet­len része sem, pedig hát eleget forogtam a világ-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents