Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)

1930-08-24 / 192. (2413.) szám

15 Szmn ÁzKönVvKabTURA. A magyar operett újból meghódította Németországot A „Viktória“ évek óta nem tapasztalt sikere Berlinben — Lehár és Kálmán után Ábrahám Pál — Az „operett renaissance“-a — A magyar színészek sikere BerRn, augusztus 19. (A P. M. H. berlini mun­katársától.) A Berlinből tudósító magyar újság­író tulajdonképpen megelégedhetne a német la­pok idézésével. A külföldi importtal szemben valóban nem előzékeny berlini orgánumok ezút­tal kénytelenek letenni a fegyvert és egyhan­gúan elismerni, hogy Abrak ám Pál „Viktóriá**- jának pénteki bemutatója az utóbbi esztendők egyik legnagyobb sikere. Szinte ujjongva köszöntik az uj komponis­tát, aki egyszerre az elsők közé emelkedett és eredetiségével, fölényes zenei tudásával, bebizelgő ritmusaival, a magyar melódia­kincs és a jazz elbűvölő szintézisével teljesen uj, teljesen eredeti, zeneértők és közönség számára egyaránt értékes hangot ütött meg. A B. Z. am Mittag, Berlin legnagyobb bul­várlapja, kéthasábos cikkében ünnepli a Vik­tória komponistáját és szereplőit. A „Viktória und ihr Húsár* *1 — igy hívják az Ábrahám—Föl­des-operettet Berlinben — ragyogó sikert ért el, — írja Wrich Útban dr., a B. Z. különben oly szigorú kritikusa. Ábrahám az első komponista Kálmán óta, aki valódi tehetséget árul eL Ábrahámnak csalhatatlan érzéke van az egyes számok fölépítéséhez és dinamikájához. Rendkí­vüli a hangszerelés, melyet Ábrahám mesteri kézzel alakított és a nüanszok csodálatos gaz­dagságában bővelkedik. — És igy folytatja to­vább még körülbelül hetven-nyolcvan soron keresztül. — A „Naehtausgabe**, Scherlék esti- lapja., szinte njjongva kezdi kritikáját: „Halli- Ballo! Még történnek jelenések és csodák! Mi­alatt a* operett-augu rok hónapok óta törik a fejüket, hogy ki lest az idén a favorit, kirobban és előretör hirtelen egy outsider és orrhoaszal legyőzi az összes többieket. Instrumentáeiója rendkívül kedves, zenéjének teljesen egyéni, modern jellege van. Hibáitól egy olyan erős te­hetség, mint ő, meg fog szabadulni, mi pedig boldogak vagyunk, hogy végre megérkezett egy nagy, uj tehetség.** A „Tempó**, URstérnék estülapjta: „Ábrahám PAl megmutatta, hogy mit tud és, ez nagyon sok. Legyen akár excentrikus, akár drámai, jól­esik hallani é® szenzáció lesz a gramotonleme- xek számára. Különösen a vidám számok rop­pant sikerültek, gazdag nagy slágerekben. Ez a premier újraélesztése az operettnek." Az „8 Uhr Abendblatt** igy kezdi cikkét: Berlin tegnap este egy nagy sikert pecsételt meg. Ez a siker Budapesten kezdődött és Lip­csében folytatódott. Ábrahám Pál neve nem okozott csalódást. NagykvaJlitásu zeneszerzőt ismertünk meg benne, és ami még több, olyan komponistát, aki uj területeket akar meghódí­tani. KerüH a sablónt, az olcsó tucatárut, min­dig egyéni marad. Ábrahám mint egy mesteri és igazi művész muzsikál. A melódiák csak úgy áradnak feléje. A keze formál és kerekit, vés és csiszol és végül csillogó pompában szikráz­nak felénk melódiái. Valódi érzés és fejlett iz- léj* mindig megóvja a gicostől.** Az összes többi lapok hasonló hangon imák és ha lehet, még fölülmúlják a néhány idézett sor részletekre terjedő, szinte párat.lan dicsé­retét. A kritika véleményében teljesen osztozott a. közönség. A Meíropol-Theaterben, Berlin, sőt talán egész Európa legelőkelőbb operettszinházá- ban a korai szezon ellenére Berlin legelőke­lőbb közönsége gyűlt egybe, hogy tanúja le­gyen a szezon első nagy premierjének. Ez a szinház, amely különben csak a legna­gyobb sztárok és olyan komponisták előtt, nyit­ja meg kapuit, mint Lehár és Kálmán, most be­fogadta a Lipcsében vendégszereplő bécs—bu­dapesti társulatot és a még nagyjából ismeret­len fiatal magyar komponistát. És Rőt.tér igaz­gatónak nincs oka megbánni a, merész kísér­letet. A tomboló közönség még őt is számtalanszor a függöny elé szólította. Ls milyen közönség! Scheidemann volt kancel­lár tapsolt Kiiftz miniszter mellett, a Méndels- sohn-osalád épp úgy jelen volt, mint Weiss dr., Berlin rendőrelnöke. Bankvezérek, politikusok, sztárok, Berlin legkiválóbb ügyvédei a páho­lyokban és a földszinten. Az egyik páholyban a magyar követség urai, mellettük Alpár Gitta tapsolja vörösre a tenyerét. A legjobbnál is jobb berlini publikum, amit az is igazol, hogy a német lapok az Ábrahám-premierröl nemcsak ikrifikát, hanem — divatszemlét is imák. És ha mindenben csatlakozhatunk a német lapok dicséretéhez, melyben az operett fősze- Bzereplőit: Annié Ahrerst, Lizzv Waldmüllcrt, Louis Treumannt, Franz Felixet, Fritz Steinert. Lilly Wollyt és Ludwicr Heroldot részesítik, különös örömmel kell hirt adnunk arról, hogy a szereplők közül a legnagyobb sikert a ma­gyar Dénes Oszkár vivfa ki magának. ’A B. 25, c/Amtotr^mfifn•goiia T. latos vitalitásunak** nevezi, „annyi charmeja és ritmusa van, hogy az egész színházat magával ragadja, a publikum legjobban szeretne vele együtt nevetni, dalolni, táncolni**. — „Amit ez a nagy, szeretetreméltó, kissé kerek férfi a kis női ördög oldalán produkál, már a valószínűt­lenség határán mozog**, írja a „Naehtausgabe**. „Lizzy WaldmüUer és Oskar Dénes az est leg­kellemesebb színpadi ismeretségei. A budapesti kémikus étvágygerjesztőén rózsaszínű és ke- rekded — ein charmanter Barde holdén Unsinns." így szót a. Tempó. A „nagyszerű és elegáns Dénes Oszkár'-ról beszél az 8 Uhr Abendblatt. A közönség úgy Ábrahámot, mint a szereplő­ket- számtalanszor hívta a függöny elé. Körül­belül harminc kihívás, amely elárulta, hogy Dénes nevét már külön megtanulták a berliniek, tombolt az előadás végén. A Viktória német változata egy uj harmadik fölvonást fűzött az első kettőhöz. Magyar Ízlés számára túlzottan paprikás, boros, cigányos hangulatot applikált a ma­gyar operettbe a bécsi librettista. Nekünk persze nem tetézik a ráncos szoknyá­ban ugráló magyar grófnő, a cigány-pucérról komázó grófi testvér, de a német közönségnek, úgy látszik, ez kell. És a magyar földnek annyi szeretető, annyi köriilrajongása, annyi melódiá- vá-emelése zeng ebből az operettből, hogy szí­vesen megbocsáthatjuk ezeket, a túlzásokat. Berlin számára a Viktória a legnagyobb siker. A magyarok számára a legjobb propaganda. Ráskay László. Kiss Viktor festőművész nyilatkozata a szlovenszkóiképzőművészet súlyos problémájáról Tátra-Matlárháza, augusztus 21. (Saját munkatársunktól.) Bizonyára még mindenkinek élénk emlékezetében él az az ankét, amelyet a P. M. H. az elmúlt télen a szlovenszkói képzőművészet érdekében rende­zett. Az amikét, sajnos, mitsem tudott segíteni gyakorlati téren művészeink és művészetünk rendkívül súlyos helyzetén. Az akkor fölve­tett kérdésekről megkérdeztük most a kül­földi tanruimányutjáról visszatért Kies Vik­tort, a kiváló portréfestőt, akinek neve kül­földi viszonylatban i« súlyt jelent: — Bizony, le kell szögeznünk, — mondja a fiatal festőművész, — hogy a szlovénekéi képzőművészet ankétjének eredménye nega­tív. A festőkhöz íntéaett „Hogyan lehetne SzLcrvenszkó képzőművésze tét felvirágoztat­ni ?** kérdésre minden oldalról aas a válasz érkezett, hogy elsősorban össze kell toboroz­ni a magukba zárkózott, pesszimista lelkü­letű, szétszórtan élő festőinket. Meg kell is­mernünk képességűket és a kormány, vala­mint a kulturális egyesületek támogatásával művésztelepet vagy ^képzőművészek házát kellene létesíteni, hogy egy egyetemes festő­művészet megszülethessen Szlovenszkón. A társadalom kultumivójátől függne azután a szlovenszkói művészet ápolása és vinágozta- tása. Ezek a szép tervek azonban elszürkült remények maradtejk. —- A* eredménytelenednek részben általá­nos, részben speciális szlovenszkói okai van­nak. Általános: Külföldi tanulmányú tamon azt tapasztaltam, hogy a festőművészek isko­lái, telepei sth. bomladoznak. Ez a festőművé­szet uj irányváltozásával indokolható. A fes­tészetben az egész egyéni törekvések és visz- szaadások jutnak érvényre és a közönség ie individualitást akar a művészetben. így a kü­lönféle, bizonyos irány alatt álló művészi tö­mörülések nagyrészt fölöslegessé váltak. Ma külföldön a festők megszűntek egymással törődni és mindenki megy a maga utján. — Nálunk azonban a helyzet más és gaz­dasági, valamint reprezentál isi szempontból a jelenlegi állapot teljesen lehetetlen. (Tehát itt szükséges a tömörülés.) —- S ennek a lehetetlen állapotnak nem annyira az általános, mint inkább a speciális szlovenszkói helyzet az okozója. Sehol más­hol nem tapasztalható az a közöny, amellyel a közönség a festőművészet tel szemben visel­tetik, mint nálunk. Máshol is van gazdasági válság, mégis a festészet iránt az érdeklődés külföldön csaknem általános. Akik anyagilag nincsenek abban a helyzetben, hogy képeket vásároljanak, gyakran látogatnak el múzeu­mokba, képtárlatokra, egyszóval „Tart pour Tart” gyönyörködnek. Nálunk ilyesmi nincs, fia Szlovenszkón vagy Ruszinszkóban egy festőművész k'ópkiállilást rendez, a legna­gyobb munkája abból áll, hogy látogatókat kell felhajtania kiállításának ingyenes meg­tekintésére. — Számos szlovenszkói városban s azoknak j modern lakásaiban fordultam meg. Megismer­tem az átlagos szlovenszkói kulturember mü- értését. Kevés kivételével, általában mond­hatom, hogy a szlovenszkói kulturember mü- értéke és Ízlése nagyon gyönge. Eltekintve a sok hamisított, antiknak mondóit festmények­től, egy-egy ragyogó mester mii mellett ott nyöszörög és fel-fel ordít kínjában egy-egy ■szörnyszülöttje az ultramodern pikturának és ugyanazon a falon vergődik egy dilettáns . műremek" Kérdésemre, hogyan került ez utóbbi kép a falra, rendszeresen az a felelet: Evv 'oeg''ny vándorfestőlöl vettük... De. ugye, szép?** Az ultramodernre azt szokták mondani, hogy „érdekes, Páriában vettem pár ezer koronáért.** Ezzel szemben megkér­dik, hogy az aukción vett Mednyánszky vagy Pálik „ér-e valamit." — Tehát egyrészt vagy nem érdeklődnek a festészet iránt, vagy az érdeklődés olyan, hogy nincs köszönet benne. Hogyan virágoz­hasson ilyen örülmények között egy nép mű­vészete? Ezért nincs igazi szlovenszkói festő­művészet! Pedig ma, amikor a festészet ki­forrott uj stílusáról lehet már szó, államérdek volna a nyugat kultúrájának piedesztáljára emelkedni. Sajnos, azonban nemcsak a kö­zönség, hanem az 'illetékes körök ie közömbö­sek ezzel a kuüturkérdéssel széniben. Ezeket mondotta Kiss Viktor, akivel ez­után még a festészet uj irányáról beszélget­tünk. Többek között a következőket mon­dotta: — A művészetnek talán egyetlen ága sem élt ét olyan forradalmat, mint a festészet örömmel kell azonban megállapítani, hogy a festészetnek ezen „Sturm und Drang" szaka nem volt hiábavaló. A lehető és lehetetlen próbálkozások, a természettől való elszaka­dás, filozőíálás stb., minden megtörtént, mig végül isi az uj művészeti irány kikristályoso­dott. Az uj művészetben a festő a természe­tet véve alapul, ad kifejezést pezihéjének az­zal a tudattal, hogy dekorálni kell. A dekorá­ciót pedig a legegyszerűbb eszközökkel a legkifejezőbben végzi. — Ez röviden az uj irány, amelynek még nincs nerve, de mér megteremtődött. Végül Kiss Viktor ezúton figyelmezteti a képvásárló közönséget arra, hogy az utóbbi időben Szlovenszkót, Ruszinszkót, Romániát ellepték hamis képekkel. Ugyanis Amerika felé igen megszigorították a hamis képekkel való üzérkedést és most erre felé dolgoznak. Kiss Viktor rövidesen visszatér Bécsibe, hogy az ottani portrémegrendelétseinek eleget tegyen. __________ —j— (* ) Komáromi Kacz Endre Komáromban. Komá­romi tudósítónk jelenti: Komáromi Kacz Endre, a hírneves magyar festőművész Komáromban lakó édesanyja é« a környéken lakó rokonsága látoga­tására ideérkezett. Á művész szabad idejét szor­galmasan használja ki és a. kultúrpalotában rög­tönzött műtermében teljes csendben csodálatos szépségű interíeuröket fest, amelyek fényárny- játéka utóléithetetleoöl nagyszerű technikával van megfestve 6» egyben a képeknek va-lőrbeM értékét a legmagasabbra fokozza. Komáromi Kacz Endre augusztus végéig tartózkodik Szlovenszkón, az­után viszamegy Budapestre, hogy ősri megrende­léseinek eleget tehessen. (*) Szeptember Ifi-ára tűzték ki Becsben az Olimpia premierjét. Bécsiből jelenítik: A napilapok már most részletesen foglalkoznak az Olimpia terv- bevett premierjével. Molnár Ferenc művét, mint ismeretes, a bead Theater in dér Josefetadt mu­tatja be. A premiién napját is megállapították. Szeptember 16-án lesz a nagy érdeklődéssel várt mii első bécsi előadása. Emi! Geyei rendezi a darabot, de az ntoieó nvolc próbán részt vesz Molnár Ferenc is, aki Budapestről Becsbe utazik és a pre­mierre is az osztrák fővárosban marad. A diszke­teket Sírnád tanár készítette. A kosztümök pon­tosan az 1910 es évek divatját reprezentálják. A szereposztás a következő: A cdmszerepet Darvas Lili játssza. A művésznő már több mint százszor alakította ezt-a szerepet Berlinben. A kapitányt Autón Edthofer aliktja. További szereplők: a hercegnő Hedvig Bleiblreu, a herceg Leopold Kramraer. Tánc: Adrienné Gessner, a oe ondóra1! ez redes Richard Romanovsrk.y. Bristol Szálloda Budapest legszebb pontján a •Hnaparton Ul vaietés mellett alAallai Előkelő, patinás szállodájának gyönyörű szobáit a mai gazdasági viszonyoknak megfelelő polgári árakon. Egy ágyas nccai P. 10—16—ig . „ ndvari „ 6—10 „ Két ágyas uecai duöaparti „ 24—40 m Két ágyas uccai „ 20—24 „ „ „ udvari „ 15—18 „ A jobb szobák árai fürdőszobával értendők. Minden szobában hideg és melegvíz, telefon és rádió. | Éttermi Araki Complett reggelit kávé v. tea v. kaJbto egy tojással, vajjal és jam-el P. 1,20 Kitűnő ebéd v. vacsora menü P. 2.40 Kitűnő ebéd v. vacsora „ előétellel P. 4,— Ezen lapra hivatkozással a szobaárakból külön engedmény. Szobarendelés lehetőleg 1—3 nappal elébb eszközlendö. Bristol szálloda szobáiból és terrasszáról a leggyönyörűbb kilátás nyilik a Dunára és a budai hegyekre. (*) Angyal Gésa kiállítást rendes MEhriseh­Ostrauban. Angyal Géza, Körmöcbánya nagynevű szülöttje, akinek, marit festőm éeznek neve fcttt földön ás a legnagyobb becsülésnek örvend, szep­tember 7-től október 7-ig M&brisoh Óéira uiban, • m üvésaháEban kollektív káátírtást rendes. 64 olaj festménye és 20 rézke roa fog a ki Aliit ásón szere­pe Imi ; újabb alkotásai, valami int. a régebbiek kö­zül olyanok is, amelyeket eddig még sehol be nem mutató bt. A m&hrteeh -oetraui kiállítási páváit- lom két hatalmas benne- alkalmas lesz arra, hogy Angyal elsőrangú művészetét a legelőnyösebbem bemutassa. Angyal, aki most 4)2 éves, Budapestem a képzőművészeti főiskolán végezte tanulmányait. Révész Imre, Olgyay Viktor és Edvy-Illés Aladár voltaik mesterei. A rajztaméri oklevél megszerzése után tanulmányokat folytatott Müncheniben. Olaszországban és Páráéban. 1912-ben Budapestem grafikai dijat kapott. 1906-ban Bányászok oknü képéért a páristi. Sociebé naitdonale des Beaux Aris tagjává választotta. Álból képeit kiáíMtotta, min­denütt a legnagyobb eKsmerésbem részesült. Szülővárosa Körmöcbánya is méltányolta fiának kivételes művészetét és a városi tanácsterem részére megszerezte a város monumentális látké­pét, azonkívül több nagyméretű tájképét ie. Angyal Géza a művészet fanatikus szeretedével dolgozik és képzi magét tovább a megélhetés súlyos gondjai ellenére. Braunk abban, hogy m&brBech-osfcraíu! kHUHátás nemcsak a megérdemelt erkölcsi, hanem anyagi sikert ie meghozza ennek a káváid magyar maüvésaaefc, ama azután tovább ösztökélné őt tehetségének teljes tattojtesztésére. (*) Rabindranath Tagore Genfben. Rabindra.- naibh Tagore hindu költő hosszabb tartózkodásra Genfibe érkezett ée előreláthatólag megjelenik a népszövetségi ülések megnyitásán. (*) A prágai nemzetköri kritikus-kongresszus. Prágában szeptember 19-től 23-ig tartják meg a színházi és zenekritikusok nemzetközi kongresszu­sát, amelyre eddig kilenc állam kiküldöttei je­lentkeztek. A prágai kongresszus főműnkija a „Comrféderation Internationale de la Critique** alapszabályainak végleges megalkotása lesz. A nemzetközi szövetség alapszabályait Fortunát Strowski, az ismert párisi kritikus dolgozta ki. (*) Franciaországban él a legtöbbb művész. A napokban készült el az európai képzőművészek statisztikája. A statisztika szerint a legtöbb mű­vész Franciaországban él. A francia képzőművé­szek száma 83.000. Második helyen áll Németor­szág 18.315 művésszel. A* Egyesült Államokban mindössze 5000 a művészek száma. Utána követ­kezik Magyarország, Ausztria és Japán, kűlön- külön 2000 művésszel. (*) Bánky Vilma vasárnap ntarik el Budapestről. Budapestről jelenítik: Bániky Vilma budapesti tar­tózkodásáról és legközelebbi programjáról a kö­vetkezőket mondotta: „Nagyszerűen éreztem magam itthon. A legtöbbször már este 9 órakor ágyba ke­rültem és 12 órákat aludtam. Egyetlen egyezer vol­tam kabaréban és egyszer móriban. Sajnos, nemso­kára vége az aranyszaibadságnak. Vasárnap Párás­ba utazom. Addig a francia fővárosban elkészülnek azok a ruhák, amelyeket rendeltem. Csak néhány napot töttök Páriában, onnan visszautazom Ameri­kába. A kellemes európai pihenés után újra kez­dődik az amerikai munka." A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: II Cantore. (Énekes dráma.) ALFA: A nagy Gabbo. (Betty Gompson.) AVION: Miénk az éjsaaka. (Német hangosfilm-) KOTVA: A sriámi tigris. (Le® Ohaney, LupeVelez ) LUCERNA: A szerelmi paridé. (M. Chevafier.) 4. h. METRÓ: A bonapartista. (R. Novarro.) 2-ik hét. A POZSONYI MOZIK MŰSORA: augusztus 22—24-ig: ÁTLÓN: Gróf Monté Christo. AZ TVAN-SZINTÁRSULAT MŰSORA KASSÁN: Vasárnap délután: Melusina. este: Lila test, sárga sapka. Hétfő: Lila test, sárga sapka- Kedd: Lila test, sárga sapka. Szerda: Lila test, sárga sapka. Csütörtök: Tizennyolcévesek. .-<1, i Péntek- Tizennvolcévesek. lm tmm&stom 34, raMraap,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents