Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)

1930-08-17 / 186. (2407.) szám

16

1960 Aoensstos 17, TMémaip.

A társadalmi tárén — a gazdatársadalomra pedig még inkább érvényes ez a megállapítás — az őszi és téli hónapokban köszönt be a® alkotó, a szervező munka ideje. Ha seregszemlét tartunk tisévi társadalmi munkánk felett, azonnal szemünkbe ötlik, hogy a legnagyobb hézagok gazdasági téren mutatkoznak. Míg ipari téren bizonyos érdekvédelmi szerveink mégis csak működnek és a most életrehívandó szlovenszkói országos ipartanács, mint végrehajtó szerv is élénkséget visz be az ipari élet stagnáló vizeibe, addig a mezőgazdasági élet, melynek éppen most vitális érdekeiről van szó, oldott kéveként szer- tehullva szabad martaléka minden támadásnak, melyet visszaverni teljesen képtelen.

Hiszen volna szerv a mezőgazdaság terén is, amelynek meglennének a fontos kötelességei a magyar mezőgazdáikkal szemben is és ez a szerv a szlowenszkói földmivelési tanács, Ez a szerv azonban csak mint zeme- delska rada működik, kizárólag a szlovák mezőgazdaság érdekeinek szolgálatában, a súlyos milliókat, amelyeket az államtól és az országtól szerez, ennek segítésére használja fel. Ne csodálkozzunk ezeken, hiszen elég, ha születési körülményeire mutatunk reá. Annak idején, amikor mohó sietséggel oszlattak fel minden régi gazdasági egyesületet és lázas érdeklődéssel kutattak különösen azok vagyona után, az 1923-ban életre hivott mám- mutmegyék székhelyein uj gazdasági és erdészeti egyesületek keletkeztek, amelyekbe a magyar földmiveléssel foglalkozókat soha meg sem hívták, de azok érezték is, hogy ezekben vajmi kevés keresnivalójuk lehet. Ezek az alakulatok választották meg a.

A HjÍ.osb. jp sbl isserö

maguk zemedelska radáját, amelyben hatszázezer magyar föld mi velőnek egy hírmondó képviselője sincsen.

Hogy mit csinált ez a rada vagy még helyesebben mit nem csinált, arról sokat lehetne imi, ez azonban ma nem célunk. A magyar földmivelés tehát érdekképviselet nélkül maradt. Azaz még sem maradt, mert időközben megalakult a Délszlovenszkói Gazdasági Egyesület, amelynek alapszabályait sikerült is évekkel ezelőtt láttamoztatni. Ez az alakulás azonban személyi okokból még semmi működést nem fejthetett ki. Ezek a személyi okok .már a múltéi és ma semmi akadálya sem lenne, hogy a Délszlovenszkói Gazdasági Egyesület elkezdje munkáját, a magyar földmivesosztály megszervezését és ennek végeztével megszerezze azokat az állami és országos segítő eszközöket is, amelyeket a zemedelska rada ma híven kiosztogat a tagok nélkül működő és a néhai nagymegyék székhelyein megmaradt gazdasági és erdészeti egyesületek között.

A keret tehát adva van és csak a magyar gázdaközönség életrevalóságán múlik, hogy azt a legjobb tartalommal töltse meg, élére állítsa azokat, akiknek munkájában megbízik és attól várhatja anyagi és szellemi boldogulásának támogatását. Hogy ez mennyire csak rajtunk múlik, mutatja a dohánytermelők országos szövetségének megalakulása, melynek tagjai alig pár százalék kivételével magyarok. A szövetség egy ember lelkes és áldozatos munkjájának eredménye gyanánt életre- jött és eredményesen dolgozik tagjainak érdekében. A Délszlovenszkói Gazdasági Egyesületben elfér Szlovenszkónak egész magyar gazdatársadalma, rajta múlik, hogy azokat válassza meg vezetőivé, akiknek rátermettségét ismeri, ezzel a szervezkedés formai részét ej is intézte.

A mai helyzet mindenképpen csak szükség és kényszer modus vivendi, mivel politikai pártjaink gazdasági szervei, mezőgazda- sági szakosztályai nem tudják az egész vonalon feladataikat teljesíteni. Mint összetartó kapocs beválni látszanak, de önálló hatáskörük és működési területük nincsen. Hiszen éppen a közelmúltban volt alkalmunk ismételve tapasztalni azt, hogy mezőgazdasági tanfolyamokat sem áll módjukban rendezni, ami a legkonstruktivabb munka, s amiben a zemedelska rada mulasztásait pótolnák. A hatóság nem elégszik meg a politikai pártok bejelentéseivel és a mezőgazdasági szakosztály helyett jóváhagyott alapszabályokkal való' egyesületet kíván rendezőnek. A Délszlovenszkói Gazdasági Egyesület mindenütt rendezhet tanfolyamokat és igy megoldhatja az annyira fontos mezőgazdasági szakoktatás kérdését is a szabadoktatási tanfolyamok alakjában. De a hatóságok újabban már a vetésdijazások, szóval a jó vetőmag kiválasztás és a földiiek szakszerű megmivelése, gyakorlati ismertetés elé is akadályokat gör- di térték és oda jutottunk, hogy amint minden megszusBzanáshoz állampolgársági bizonyítványt követelnek, épp úgy minden gyülekezést, amely nem politikai, természetű, alapszabály szerű egyesület működéséhez kötnek. Ez újabb indoka a szervezkedés szükségességének.

A mezőgazdasági szervezet gazdatársadalmi megoldása mellett nem nélkülözhető az sem, hogy szükségleteinek beszerzése körül a magyar gazdaközönség megbízható forrásokkal redelkezzék. Nem tudjuk ezt elképzelni máskép, mint a szövetkezeti eszközök segítségével. Két ilyen nagyobb szövetkezet működik Délszlovenszkón: a Hanza és a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete. Az első mindjobban kivájja magának azt a széles medret, amelyben beágyazhatták. A Hanza múlt, évi forgalma meghaladja a harmincöt- milliót. A Mezőgazdák Szövetkezete pár excel- lence gazda-alakulat. Sok Ízben mernit fel a gazdatársadalom körében, hogy ez a két mintaszerűen vezetett intézmény egy nagy eredővé egyesülhetne, amely azután fokozottabb erőkkel szolgálhatná a magyar szövetkezeti

étet érdekeit. A magyar szövetkezeti élet még nincsen kiépítve: megvannak ugyan

szervei és azok fegyelmezetten dicséretre- méltó nemzetvédelmi munkát folytatnak, de hiányzik a centrális szervük, mert ma az országos központi szövetkezetben sem rendes képviseletük nincsen, sem azt a támogatást el nem érik, amely súlyúk szerint megilletné őket. Egy nagyobb, tőkeerős országos működésre hivatott szövetkezet volna az, amely a gazdatársadalom hitelkérdését megoldhatná, amelynek különösen most volna nagy faladata, válságos napjainkban.

Sem politikai pártjaink, sem a széttagolt szövetkezetek eredményesen nem szolgálhatják ma az egész gazdatár9adalmat ennek, akdályaira reámutattunk, de ezeket a hiányokat éreznie kell a szétszórt gazdatársadalomnak leginkább, mert hathatós érdek- védelem nélkül kell szűkölködnie. Eennek kiépítése azért is sürgős, mivel ma a gazdasági válság idején fokozottabb támogatásra szorul gazdaközönségünk és ez a támogatás úgy erkölcsileg, tudási felkészültségének bővítése terén, mint leromlott helyzetében való ellenállóképességének megerősítése céljából szükséges, Nagyon érdemes lenne ezeket még az ősz előtt megfontolás tárgyává tenni és a munkát, amelyre szükség van, idejekorán elkezdeni.

Beszámoló a londoni baromfitenyésztés! világkongresszusról és kiállításról

Irta: ifj. K0CZ0R GYULA

II.

Barneveldben, a legnagyobb baromfitenyésztésé kózpontban

Az 1929. évben az öeneg tojásvásórcsaraok több mint 54 millió darab tojás forgalmát bonyolította le és szűknek bizonyult. Ha átgondoljuk azt a körülményt, hogy a minden csütörtökön tartott tojásvásárra csakis a kis földművesek és a nagy területen fekvő község közelebbi részei hozzák eladásra tojásaikat, míg távolabbi részek azokat máshol, a nagyobb telepek pedig direfet a kereskedőknek adják el, úgy fogalmat alkothatunk magunknak arról, hogy mi ennek a község tojás- termelése. Minden csarnokban egy, egyszerre több száz tojás megvizsgálására szolgáló készülék van felállítva, melyekhez most a tojásokat súlyonként osztályozó gép csatlakozik.

Az élő baromiitforgalom szintén nagyon tekintélyes, a legutóbbi évben másfél millió darab került piacán eladásra.

A községnek egy nagy tojóverseny telepe is van, ahol csak a barneveld i fajtát bocsátják versenyre. Miután nálunk a tojóverseny még majdnem ismeretlen fogalom, az alábbiakban néhány szót eTről is. A tojóversenyek az

állam, község vagy egyesületek által életre hivott intézmények, ahol minden év október 1-től kezdve, rendesen 6—6 tyúkból álló, ugyanazon életkörülmények között élő családok tojáshozama évenként és egyénenként csapőfészkezés által ellenőriztetik, illetve megállapít tátik. Ezek a versenyek igen erőteljesen szolgálták a tojáshozam emelésére irányuló törekvéseket és elősegítették az általánosan elterjedő fokozott kiválasztást.

Megtekintjük a Koundys-féle baromfitakar- mány-gyár kísérleti telepét, ahol egy a legmodernebb alapokon felépült, nagyszabású baromfitelep csakis a baromfi helyesebb takarmányozásának módjait kutatja. A telep vezetője az egyik Koundys-fívér a három közül, a másik kettő a rotterdami malomban és takarmánygyárban van elfoglalva. A kalauzoló két testvérrel közelebbi ismeretséget kötve, négyen-öten meghívást kaptunk a cég

rotterdami üzemének megtekintésére, amit őrömmel vettünk.,

Szép emeletes lakóházihoz értünk, mely mögött hatalmas földszintes épület állott, ezzel a felírással: „SoMmmePs Broederij“,ami magyarul annyit jelent, hogy „Sohimmel-féle költődé11, tudniillik baromfiakat mesterségesen költő intézmény. Biz ez az, még pedig páratlan a maga neméiben. A „költődé11 gépeibe egyszerre 130.000 darab tojást lehet behelyezni é« egy szezonban legalább négyszer töltik meg. A kikelt több százezer csibét a kikelés után postán, vasúton, repülőgépen azonnal szerteszét szállítják, felnevelésre alig kerül itt állat. A cégnek Németországban a holland határon szántén van egy hasonló, de kisebb telepe, ez háromhetenkóint „csak11 százezer tojást bír befogadni. Ez természetesen egy párját ritkító intézmény, de nem szabad azt gondolnunk, hogy talán egész Barnevelri és vidékére ez végzi a tojások kikeltését. Jóformán mindenkinek, aki barora- íítartással foglalkozik, van kisebb-nagyobb költőigépe, a nagyobb telepeknek pedig több ezret befogadó gépeik vannak, úgy hogy Barneveld területál 20—30 olyan telep is van, mely 7—35 ezer tojást egyszerre befogadó költőgéppel rendelkezik. A kiköltött csibéknek aránylag kis részét nevelik tel saját maguk és azok mint napos csibék kerülnek szétküldésre.

Még egy nagyobb, ugyancsak mintaszerűen berendezett, a legnagyobb tisztasággal kezelt farmot tekintettünk meg ezen a napon. Itt is az állatállomány, főképp az úgynevezett bar- neveldi fajtából, kisebb mértékben Leghorn- bői áll. A barneweldi tyuk, egy ezen a vádié- ken önmagától kitonyésztődött fajta, melynek kialakulása még nem tekinthető befejezettnek, de melyet az utóbbi években nagyon felkaroltak. Szép barna és nagy tojásokat tojik, miért is ezeket az Angliába irányuló kivitel karolja fel, mig a fehér héjjá tojásokat Németországba irányítják.

Este vacsorához sárga dinnyét is kaptunk — julius 19-én —, otthon még nem láttam. Azt mondják, náluk már régebben van é? úgy a dinnyét, mint az érett paradicsomot bőven exportálják Angliába. A földeken még mindenhol lábon áll a rozs és a zab, itt később érik be minden, de nem hiába vannak holdszámra az üvegházak.

Vasárnap Sarnevelóben

Hollandia a csendes, nyugodt munka, az egyszerűség és isteníélelem hazája. A vasárnap a szó szoros értelmében legmesszebbmenő munkaszünetet jelenti. Egyedüli munka, amit vasárnap elvégeznek, az állatok etetése. Még az autótaxik sem járnak vasárnap s nekünk csak átutazó voltunkra való tekintettel sikerült nagynehezen délutánra autóbuszt kapni. Vasárnap mindenki templomba megy, még pedig reggel 9 órakor, délután 2 órakor és este 6 órakor. A közbeeső időt az ablakon való ki nézegetéssel, beszélgetéssel, énekkel és rádiőhaligatással töltik. Hétköziben sem igen járnak korcsmába, legfeljebb egyik-másik reggel egy pohár likőrt hajt fel, de szombaton és vasárnap egy lélek sincs a vendégük legjobb;

lobén. A lakosság túlnyomó része protestáns, de vallási kérdések soha nem kerülnek közRÁDIÓMŰSOR

KEDD

Prága: 11.18 Gramofon. 12.20 Zenekari hangverseny M.-Ostromból. 16.30 Egyenletesen forog a föld? Beer előadása németül. 17.00 Zenekari hangverseny Mendelssohn, Meyenbeer, Verdii, Smetana, Blodek müveiből. 18.0 Leadás Leipzigből. A Középnémet- Cseh válogatott mérkőzés közvetítése.

20.30 A RJ. zenekarának hangversenye Novák, Fibie/h, Smetana müveiből. 21.30 Zongorahangverseny. Közreműködik Baxant Tatjana. 22.16 Pozsony. — Potzsony: 11.SO Olasz operák gramofonon. 12.20 Mábrisoh- Ostrau. 13.30 Hírek magyarul és németül. 17.00 Prága. 21.30 Szórakoztató hangverseny. 22.00 Prága. 22.15 A RJ. zenekarának tánczenéje. — Kassa: 11.80 Gramofon. 12.30 Zenekari hangverseny Fali, Albin!, Heubergor, Kálmán, Straues J. é6 Offenbach müveiből. 17.10 Gramofon. 20.05 Stein E. hegedű- hangversenye. 20.45 Zenekari hangverseny. 21.80 Gramofon. 22.15 Pozsony. 22.55 Hírek magyarul.

— Génua: 21.00 Opera a Politeana színházból.

— Rádió-Paris: 20.00 Massenet: A navarrai nő.

— Varsó 20.15 Bizet: Carmen. — Milánó: 21.10

iSzknfóniikns hangverseny. — Stuttgart: 19.80 A stuttgrati fillhartmómikueok hangversenye. — Hamburg: 20.00 Merudel se ohmtól Wagnerig. Zenekari hangverseny. — Köln: 20.30 A drezdai filhanmóni- kusok hangversenye. — Bécs: 11.00 A Silving- zenekar hangversenye. 13.30 Német operák gramofonon. 15.30 Zenekari hangverseny. 18.00 Élettelen anyagok világából. 20.05 Előadás Bakáéról.

21.05 Vidám est. Farkas Károly mint idegenvezető. — Budapest: 8.20 A Szent Imre-ünnepségek keretéiben a pápai bdlborosJegátUiS tábormiséje a Vérmezőn. Helyszíni közvetítés. Konferál Knébel Miklós dr. pápai kamarás. Egyházi zene. Sugár Viktor: Harsonajelek, Vavrinecz Mór: Ecce sacerdoe. Egyházi népénekek; Pápai himnusz. Előadja a Mátyás-templom énekkara. Orgonán játszik Sugár Viktor. 12.05 Hangverseny. Közreműködik (lavóra Hilda (ének) és Tokaji András (gordonka). Zongorán kísér Kazacsay Tibor. .1. Ca-ix d'HorveJois: Szonáta, a) Preludáo;' b) Gavott; c) Saraibanide; d.) Le papidon: e) Mániuetto (Tokaji).

2. Zádor: a) Gyászmadár; b) Emlék (Gavora). 3. a) Zsolt Nándor: Bölesődal; b) Saint-Saens: Allagro appassionata (Tokaji(. 4. a) Lavotta: Valahol messze... b) Kacsóh: Késő ősz van (Gavora).

15.30 A „Tündérvásár11 mese órája. 1. Mese. Irta ée felolvassa Pálföldy Margit. 2. Margit néni üzenetei. Felolvassa Hincz Győző. 17.00 Molnár Jenő dr. felolvasása: 1. A beteget nem szabad izgatni; 2. Eötvös Károly háTom ismeretlen adomája.

17.30 A magyar cimbalom ötös hangversenye. Karnagy Szűcs Gergely, a debreceni városi zeneiskola tanára (prím), Páricsy Pál (ezekumd), Csányi Tibor (brácsa), Rendes Albert (gordonka), Nagy József (cimbalom). 1. Bihari: Magyar verbunkos: 2. Boka ke-ergője. 3. Murgá^s- Magyar nóta, egyveleg. 4. Szenty Zoltán: Pusztai élet, magyar dal- egyveleg. Játssza Nagy József cimbalomművész. 5. Óink a Panna nótája. 6. Bihari: Primá&iális

magyar. 7. Bihari: Hadik óbester nótája. 18.30 A Szent Imre-ünnepségek keretében régi magyar egyházi népénekek a Mátyás-templomiból: Oltáriszentség; Nagyasszonyunk; Szent István és Szent Imréről. Orgonán Sugár Viktor játszik. Majd eucharisztikus hajókönnenet a Dunán. Helyszíni közvetítés. Konferál Knébel Miklós dr. pápai kamarás és vitéz Domsa Sándor dr. 20.00 Magyar hangverseny. A xn. kir. Operaház tagjaiból alakult zenekar hangversenye. Karnagy Béig Ottó. 1. Doppler: Ilka, nyitány. 2. Dohhányi: Nászkeringő a „Pierette fátyoia11 cimü pantomimből. 3. Gold- mark: III. szimfónia. 21.15 Gramofonhangverseny. Majd: Bura Károly és cigányzenekarinak hangversenye.

SZERDA

Prága: 11.15 Gramofon. 12.20 Zenekari hangverseny Pozsonyból. 17.00 Pozsony. 18.10 Hírek és előadás németül. 19.00 Leadás Salzburgból.Ginek: Ifigemia Auliszban. 21.45 Gramofon. — Pozsony:

11.30 Gramofon. 12.20 Zenekari hangverseny. Cseh zene. 13.30 Hírek magyarul és németül. 17.00 Klasszikus zene. Mozart és Haydn müveiből. 19.00 Prága.. 21.45 Gramofon, 22.00 Prága. — Kassa:

11.30 Gramofon. 12.30 Falusi zene. 17.10 A RJ.

zenekarának hangversenye. 18.10 Keller Imre magyarnyelvű előadása: Az Alacsony Tátra romantikája. 19.00 Prága, 21.45 Gramofon. 22.00 Prága... 22.15 Hirek magyarul. — Zágráb: 20.35 Verdi:

Riigoletíó. — Stockholm: 19.20 Mozart: Don Juan. — Génua: 20.40 Strauss J. Féktelen tavasz. — I Róma: 21,02 Seünfónikus hangverseny. Berlin, j

Breslau. Leipzig, Köln, München. 22.35-kor a budapesti műsort közvetítik. — Bécs: 11.00 Tánczene gramofonon. 12.00 Zenekari hangverseny. 15.20 Hangverseny. 19.00 Ginek: Tfigenia Auliszban,

közvetítés Salzburgból. Vezényel Walter Brúnó. Utána zenekari hangverseny. — Budapest: 9.00 Szent Jobb-körmenet a lipótvárosi bazilikától az Andrássy-uton át a milleniiumi emlékműig. Konferál Knébel Miklós dr. pápai kamarás és vitéz Domsa Sándor dr. Majd: A m. kir. Operaház tagjaiból alakult zenekar hangversenye. Karnagy Berg Ottó. 1. Wagner: Parsifal, előjáték. 2. Dobnányi: Ruirália Hungarica. 3. Zádor: Változatok egy magyar népdal felett. 4. Mendelssohn: Szentívánéji álom, Nooíume és Scherzo. 5. Goldmark: Sába királynője, bevonulási induló. 14.00 Gxamofonhang- verseny. 18.15 Manöken Mariska gyermekdélutánja. Zongorán kísér Kazacsay Tibor. 1. Bevezető beszéd. 2. a) Manchen—Ihász Aladár: Egri lányok; b) Manchen—Magyary—Thoma I.: Erdőszó] álom. 3. Manchen—Móra László: a) Hogyha majd ég

nagy leszek; b) Munka küszöbén; c) Fogadalom; d) István király. 4. a) Jó magyarom (Régi magyar dal); b) Manchen—Hangay Sándor: Reménykedő kuruc ének. 16.15 A Rékai Miklós szalónzeneka? hangversenye. 1. Káler: Rákóozi-nyitány. 2. Erkel: Bánb bán, egyveleg; 3. Hubay: A cremooa’ hegedűs, hegedűszóló. 4. Nagyipái Béla: Magyar egyveleg. 5. Liszt: XIV. rapszódia. Közben: A. Szent Lstván-diij lefutásának helyszíni közvetítés* a Magyar Lovaregylet lóversenypályájáról. Konferál vtitéz Dotmea Sándor dr. 17.80 Zilahy Lajos felolvasása: „Ünnepi gondolatok11. 18.00 Bura Sándor és cigányzenekarának hangversenye. 19.00 A m. kir. 1. honvédgyalogezred zenekarának hangversenye a-z Angolparkból. Karnagy Friosay RicJhárd. 1. Szent Ietván-dal a XVIII. századból. 2. Erkel: Magyar ünnepi nyitány. 3. Friceay: Nagy magyar ábránd. (A tárogatóezólót előadja Holly Rez6Ő.) 4. Magyar dal és tánctfüzéregyveleg. 5. a) Dohnányi: Szent Imre.hímnnez. b) Barna: Árpád apánk, induló. 20.35 Szimmüelöadás a Stúdióból, „Árva László király11. Szomorújától 4 felvonásban. Irta Herczeg Ferenc. 22.35 A m. kir. Operaházi tagjaiból alakult zenekar hangversenye. Karnagy Dohnányi Ernő dr. 1. Beethoven: István király, nyitány. 2. Bartók: Két portré. 3. Volk- mann: Szerenád. 4. Brahms: Magyar táncok. 6. Liszt: II, rapszódia.

. Közgazda sTácP .

Gazdasági érdekvédelmünk nagy hiányai

Ma: ALAPY GYULA dr.

sm,

mé§i§i