Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)
1930-08-17 / 186. (2407.) szám
lflflfl awgwwtM 17, raoáraap. RRMM-MACl'ARtffELAP Tiltakozás Irta: Szüllő Géza dr. Dresda, augusztus 14. Aa Iirtftrpariamentáris Unió londoni gyűléséről egyenesen ide jöttem a drezdai Lah- maun-iőle szanatóriumiba, ahová utánam küldték a postámat, a közötte olvasom a Nyitra- megyei Szemle julius 30-iki számát. Ebben jelent meg egy cikk, amelynek ez a cime: „Mj adja meg a nemzeti jelleget? — Renan és SböHó." Névtelen cikkekkel nem szoktam foglalkozni, ezzel a cikkel kivételt teszek, mert belevág a kisebbségi törekvéseinkbe. A cikk nem beszédemmel, nem annak tartalmával foglalkozik, de önkényesen kiragad beszédemből egy indokolásul használt mellékmondatot; ezzel a mondattal vitatkozik, s azután engem kipellengérez, hogy ilyen megcáfolt áligazságok után minő szerénytelenség tőlem magamról azt mondanom, hogy én „szakértő" vagyok. Minden jóhiszemű kritikának és szövegmagyarázatnak két kelléke van. Először: az eredeti hiteles szöveget szabad alapul vennie. Másodszor: nem szabad a szöveg egész értelmét számba nem véve önkényes kiragadott részletet kikapni s az ellen hadakozni. Londonban én angolul beszéltem. Beszédemet magyarra az ott lévő magyar laptudósitó fordította le. Az eredeti angol szöveg igy szól (lásd Napló): „I believe, that I am more or less com peten t to rai9e my voice.“ Úgy vélem, hogy többékevésbé kompetens vagyok hozzászólani (a kisebbségi kérdéshez). Tehát nem azt mondtam, hogy én szakértő vagyok, mert ez illetlen lett volna, én pedig úgy vagyok nevelve, hogy számba veszem az í Idomosságot. Beszédemben aztán én azt fejtettem ki, — és ez volt a nóvum — és ez volt, amit nagy figyelemre méltatott a konferencia, — hogy másként kell azokat a kisebbségi problémákat megoldani, ahol „kisebbséggé degradált nemzetről, vagy ahol még nemzeti öntudatra nem ébredt minoritásról van szó." Kiemeltem azt, hogy minő fontos a „nemzeti öntudat," s ezt alátámasztottam azzal az érvvel, — éppen a franciákkal való megértés végett, —■ hogy az egyik világhírű francia filozófus, Renan is ezt tanítja, aki a „nemzeti öntudatban" lelte fel a nemzet államiságának kritériumát, ezt tartotta a leglényegesebbnek, nem a közös származást és nem a közös nyelvet. A Nyitramegyei Szemle ebben a tekintetben egészen elvont vitatkozásba bocsátkozik, tulajdonképpen Renannal, de úgy, hogy abból azt vonja le, hogy én meggondolatlanul a nyelv jogát tagadtam meg, s nagy emphazis- sal azt jelenti ki, hogy nem a nemzeti ön1 ;- dat a fontos, de a nyelv és a jellem. A Ny. Sz. filozófusa és Renan vitájába én nem szólok bele, lehet, hogy a Ny. Sz. filozófusa sokkal kiválóbb filozófus, mint Renan, — amit kár, hogy nem tud a világ, — de szerényen azt kérdem; ha nem a nemzeti öntudat adja meg a nemzeti állam kritériumát, hát akkor az Amerikai Egyesült Államok, amelyet pedig angolszászok alapítottak, s amelynek nyelve angol, miért nem angol állam? Ugy-e azért nem, mert az Egyesült Államoknak más a nemzeti öntudata, mint az angol államnak. Azonban nem emiatt tiltakozom, hanem a cikkben lévő szándék miatt. Ez a szándék ártani akaró szándék. A Ny. Sz. most már harmadszor teszi azt meg, hogy szavaimból önkényesen kiragad egy részt, azt önkényesen csoportosítja és ezzel ártani akar. Most azzal akar ártani, hogy nagy betűvel összeköti az én nevemet Renan nevével, hogy a gyengébbeket megtévesztve azt a szelíd, ártatlan gyanút sejtesse, ime a keresztényszocialista párt elnöke egy húron pendül Renannal. A „nemzeti öntudat" és a „nemzeti nyelv" vitában pedig azt inszinuálja a sorok között, hogy ime minő veszélyes, a magyar nyelv jogai ellen irányítható beszédeket mond el a külföldön a kérésjtényszocialista párt elnöke. Nyílt, becsületes kritikát szívesen veszek, tanulok belőle; de az ilyent visszautasítom. Hogy rólam ki hogyan gondolkozik, az az ő dolga; én lelkiismeretemben nyugodt vagyok, minden kvalitásommal, minden erőmből, igazán, önzetlenül akarok a kisebbségi jogainkban mindent, amit lehet, elérni véreim részére. HQDZSA a romin-ju§9fzEá¥-inagyar agrárkiiiisilssril „A kisanfanfsiak még rr sikerült teljesen szervezett politikai és gazdasási egységgé egybeolvastoKT - Naclzsa megengedi, hogy a három agráráram gazdasági tanácskozásaaban „politikai! játék is Prága, augusztus 16. A Nieuwe Rotterdam- sche Couránt prágai munkatársa a bukaresti és szinajai konferenciákkal kapcsolatban meginterjúvolta Hodzsa Milán volt minisztert, a nemzetközi agráriroda megalapítóját. — A nemzetközi agrárbüro — mondotta Hod- zsa — a földmüvespártok szervezete, ennélfogva semmi hivatalos kapcsolatai nincsenek a kormányokkal és azok tagjaival. Egyik oldalon áll az agráriroda, a másikon a hivatalos politika. A bukaresti konferencia s Madgearu és Ma- rinkovics kezdeményezése szintén különálló dolog. amely Romániát és Jugoszláviát s esetleg bizonyos mértékig Magyarországot is érdekli. Az akció tulajdonképpeni indítékát Hodzsa a három állam pénzügyi helyzetében látja, amennyiben mindhárom állam egyformán kölcsönre szorul s meg akarja javítani kilátásait a külföldi pénzügyi piacokon. Ezt például kivitelük organizációjával érhetik el, amiben viszont a terményexport a legfontosabb támasztékuk. Jugoszlávia és Románia nemcsak a búzát, hanem egész mezőgazdasági terménykomplexumát veszi itt tekintetbe, mig Budapesten a malomiparral szorosabb kapcsolatban álló pénzügyi körök érdeklődnek a dolog iránt. — Komolytalanság volna — véli Hodzsa —, ha az ember tagadni akarná, hogy a kulisszák mögött esetleg politikai játék is folyt. Valóban szó lehet a világosan látható gazdasági és a többé-kevésbé leplezett politikai érdekek némelyes paralleüzmusáról. A kjsan- tantnak még nem sikerült egy teljesen szer- A'ezett politikai és gazdasági egységgé egybeolvadnia s nyilvánvalóan mind a két oldalon elmulasztották, hogy az együttműködést bensőbbé tegyék. Csak ilyen föltételek mellett lehetséges Belgrád és Bukarest kezdeményezését megmagyarázni, I Speciálisan oldó szappan! | Olajos vagy egyéb nehezen oldható piszokra a 1 | Pocsáíko Subiíol szappan!j | Sdmellett teljesen ártalmatlan! | d» abban a pillanatban, amikor a diplomáciai együttműködés nem nyugszik politikai és gazdasági alapokon, az iiyen munka rámanélküli képhez válik hasonlóvá. Könnyen elképzelhető, hogy találkoznak olyan politikai körök, amelyek ezt a politikai körülményt örömmel aknázzák ki. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kisantant a lejtőre jutott volna. Csak arról van szó, hogy a fönnálló hézagokat ki kell tölteni. Ha ez sikerül, akkor a kisantant az egész uj Európa számára a közeledés és az együttműködés középpontjává válbatik. Arra a kérdésre, hogy vájjon a szinajai és bukaresti konferenciák a mezőgazdasági krizis enyhítését, vagy megoldását fogják-e hozni, Hodzsa tartózkodóan annyit mondott, bogy ezek a konferenciák csak helyi enyhülést hozhatnak, azonban képtelenek azon problémák megoldására. melyek az általános válsággal vannak összefüggőéiben. amilyenek az Amerikában való kereskedelmi viszonyok rendezése, a kontingen- tálás, a legtöbb kedvezmény és a preferenciáltis vámök. Ebben a tekintetben Hodzsa, fontosabbnak tartja Varsó kezdeményezését. Az agrftrblokklioz vaié csatlakozás! a csehszlovákiai mezőgazdaság fogja megfizetni? Prága, augusztus 16. Többször rámutattunk arra, hogy a .kormánykoalíciónak, mely a „gazdasági koncentráció" jelszavával állott össze, mindene van, csak éppen gazdasági programja nincs és egész élete nem áll egyébből, mint a gazdasági kérdések elől való bujkálásból; Még sokkal inkább érvényesül ez a taktika a külkereskedelmi politikában, ahol a Benes-féle kisan- tantromantika keresztez minden reális koncepciót. Az események túlhaladnak a kis/koncep- cióju embereken, de a kormánytöbbség belső ellentétei miatti tanácstalanságában strucc módjára tovább tétlenkedik. A legelterjedtebb cseh lap, a Národni Politika, amely egyébként a kormány mögött áll, a szinajai konferenciára visszatérve, szintén éles szavakkal ítéli el ezt a meddő taktikát, s tanulságos cikkében többek között ezeket Írja: — Legnehezebb megállapitani azt, hogy a szinajai konferencia a mi kormányköreink részére meglepetés volt-e, vagy pedig már a csorbái kisantantkonferen- eián beszéltek a dologról és állapodtak meg egységes eljárásban?... Minderről semmit sem tudunk — folytatja a lap — s a hivatalos tényezőknek jó ürügy a hallgatásra a nyári szabadság. Jugoszlávia és Románia vámszövetsé- gp, ha Csehszlovákiát is bekapcsolják, főleg azt fogja célozni, hogy a, két állam nagyobb előnyöket kapjon mezőgazdasági termékeinél-; Csehszlovákiába való behozatalánál, mint eddig s ezek az előnyök nagyobbak légyének, .mint amilyeneket a többi állam élvez. Ez azonban ugyanakkor jön, amikor mezőgazdasági köreink az eddigi vámvédelem szigorítását követelik! A szorosabb gazdasági kooperáció a legnagyobb kedvezményekről szóló záradékra való tekintettel csakis az engedélyezési eljárás alapján és annak keretei között történhetik. Eszerint Jugoszláviából és Romániából bizonyos kontingenst tevő mezőgazdasági terméket kedvezőbb föltételek mellett kell majd beengednünk, mint az összes többi államokból. Vagyis másképpen szólva: ez az uj gazdasági rezsim múlhatatlanul áldozatot fog követelni a csehszlovákiai mező- gazdaságtól. Másképpen nem is valósulhat meg. S itt elértünk a szinajai koncepció legnehezebb problémájához. Megvalósulásához föltétlenül szükséges a csehszlovák mezőgazdaság és ipar megegyezése, mert elképzelhetetlen, hogy Csehszlovákiának a két balkáni agrárállam blokkjához való csatlakozása a mezőgazdaságnak csak kárt, az iparnak meg csak előnyt hozzon. Mindkettőnek kell áldozatot hoznia és meg kell egyezniük érdekszféráik elhatárolása és biztosítása kérdéségen. Egyelőre azt láthatjuk, hogy az ipar és a mezőgazdaság majdhogy egymás haját nem tépi... Sohasem volt időszerűbb és sürgősebb a gazdasági terv, mint éppen ma. És a belpolitikai viszonyok, melyek ezt a tervet meg kellene, hogy szüljék, sohsem voltak tisztázatlanabbak és bizonytalanabbak, mint éppen ma! — kiált föl a Národni Politika. > Anglia flottabázist létesít a Fekete tengeren Bukarest, augusztus 16. Lapjelentések szerint az angol flotta saját inieiativájából látogatást tesz Konstansában. A lapok sze- rínt a látogatás célja, hogy Anglia flottabázist létesítsen a Fekete tengeren és ezzel is dokumentálja a román—szovjetorosz határ áttörhetetlenségét és sérthetetlenségét. A lapok kiemelik, hegy három hónapig tartózkodott Romániában egy angol admirális és tanulmányozta a flottabázis megalakításának lehetőségét. lagi ünnepségekkel fogadták Sincero porost, a pápa Mipesfíe érlelett követét A bíboros magyarnyelvű beszédben válaszolt az üdvözlésekre RECORD szörtelenitö gyökeresen eltávolítja a szőrzetet RECORD púder a Ma púdere. Teljesen ártalmatlan. A legkényesebb arcbőrnek megfelel. Orvosilag is ajánlva. Szörtelenitö Kő 18'— Púder .... Kő 15'— Minden szaküzletben kapható: Nagybani árusítás. d.engel.bratislava Grössllng-ucca 9. Budapest, augusztus 16. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Ma délelőtt tíz órakor érkezett meg a délivasuti pályaudvaron Sinoero bíboros, a pápa követe. Amikor a vonat befutott a pályaudvarra, a zenekarok a pápai himnuszt játszották. A megérkező bíborost a főpapság nevében Serédi biboros-hercegprimás, a kormány nevében Vasa József miniszterelnökbelyet- tes, Budapest főváros nevében Ripka Ferenc főpolgármester, a Szent Xmrc-iinnepség i rendezőbizottság nevében pedig Huszár j Károly, a rendezőbizottság elnöke üdvözöl-! ték. Sincero pápai köret a pályaudvaron! egybegyült óriási tömeg viharos éljenzése j közben magyarul üdvözölte a tiszteletére ! megjelenteket. — Nagyon köszönöm — mondotta — szieretetüket, amellyel fogadtak. Őszentsége küldött a magyarokhoz, akikhez szívesen jöttem és a Szent Atya áldását hoztam. Nagyon boldog vagyok, hogy a Szent Atya különös áldását én tolmácsolhatom. Éljen Szent Imre herceg emléke, éljen Magyarország, éljen a magyar rtóp. A bíboros ezután áldást osztott, amit a tömeg térclcnállva fogadott, maid a pápai zászlóval díszített fogaton egy diszruhás 1 ovasrendörszázad által kisérvc vonult a Bazilikába. Sincero mellett a hintóbán Serédi hercegprímás foglalt helyet. Az öszszes harangok megkon dúltak Budapest templomaiban és mindaddig zúgtak, amíg a menet a Bazilikába érkezett, ahol harsonátok fogadták a pápa követét. Sincero a Bazilikáim!! felolvasta a pápái bullád, amelyben a Szent Atya megbízta öt a magyarországi Szent Imre-iinnepségeken való képviseletével. A pápai követ ezután a •Szentkirály uccai Károlyi-palotába hajtatott, ahol budapesti tartózkodása alatt lakni fog. Horthy kormányzó déli fél egy órakor fogadta Sincero pápai delegátust. A várpalota előtt hatalmas tömeg gyűlt össze, az udvaron diszszázad, katonai zenekarok, a folyosókon pedig diszruhás testőrök sorakoztak. Amikor a pápai követ a királyi váT elé érkezett, a zenekarok a pápai és a magyar himnuszt játszották. A kormányzónál való fogadtatás, amely a legszűkebb körben folyt le, fél óráig tartott. Budapest, augusztus 16. (Budapesti szerkesztőségünk teiefonjelent'ése.) Tegnap délután Budapestre érkezett az aradiak és temesváriak négyszáz főnyi zarándokcsapa fa, ma délelőtt pedig a nagyváradiak 1460 főnyi zarándokcsapata érkezeit meg. A zarándokokat a pályaudvaron ünnepélyesen fogadták. Mindannyian a Szent Imre-ünnepségek alkalmából jöttek Budajpestre.
