Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)

1930-08-17 / 186. (2407.) szám

MODUS VIVENDI-T!

A szloveuszkói kazlak alatt elhallgatott már a cséplőgépek bugása, a gabona már zsákokban, magtárakban áll, de sajnos, nem tornyosul, s a gazdák gondterhes arccal, csalódottan nézik a megkevesbedett isten- áldását s töprengve tekintenek a holnap elé, amely a válság emelkedésével osak újabb megpróbáltatásokat hozikat. A gazda reményei nem teljesedtek, s az életfenntartás biztosításával, nemkülönben az adók és közterhek fizetésével kapcsolatban alkalmazott sztereotip határidő-ígéret: „Majd aratás

uián“ — illúzióvá foszlott. Mert a szloven- szkói és ruiszinszkói gazda gyönge vagy legalább is közepes terméséből a mai alacsony gabonaárak mellett nem képes megfizetni fölgyülemlett tartozásait, sem pedig az emelkedő közterheket. A szkxvenszkói mezőgazdaság reménytelen helyzetében föl- fokozottam mutatkoznak meg a centralizmus hibái és bűnei. Az a gazdaságpolitikai devir na, amely Szlovenszkónak a dezindusztriálás sorsát szánta és Szlovenszkó exisztenciáját, beleértve még az ipari munkásság tömegeit ás, aa agrikutturára utalta, mos1 érkezett el * teljes ősödhöz, amikor Szlovenszkó mint éléskamra csaknem a templom egerének a sorsára jutott

A bulininációig sem jutott mezőgazdasági válság mellett ott áll a másik vigasztalan és immár krónikussá üszkösöd ött válság: a

szlovenszkói kereskedelem válsága. Kár, hogy Engiis miniszter kollégájával, Matou- sek kereskedelmi miniszterrel nem vesz annyi fáradságot, hogy egyszer — ünnepi parádéktól mentesen — szürke hétköznapokon vetne pillantást Szlovenszkó kereskedelmi életére. Hogy megtekintenék az üresen, élettelenül tátongó üzleteket, a kényszerű tétlenkedésre ítélt alkalmazottakat és az összetett kézzel csodára váró kereskedőket, akik napról-napra vivják a sziszifuszi küzdelmet az adók légióival, az árulhi telezőkkel, a bankokkal és a közterhekkel, be- tegsegélyzővel, nyugdi jbiztositóval, amely küzdelemnek mindig egy a vége: a fizetésképtelenség. A kereskedő nem tud fizetni, mert vevőközönsége a maga lefokozott életstandardján nem tud vásárolni. Pozsonynak, amelynek pedig relatíve még nem a legkedvezőtlenebb a helyzete,' van egy üzleti negyede, ahol az üzletek hosszú sorából mindössze- kettő akad, amelyen még nem söpört át az inzolvencia ciklonja.

Ha valaki Szlovenszkó és Ruszinszkó nagy gazdasági betegségéről bulletint akarna Írni, egy rövid mondatban foglalhatná össze: általános válság, növekvő fizetésképtelenség és emelkedő munkanélküliség.

Éppen ma érkezett Pozsonyiból a centralista szlovák sajtót is komsternáló hír, hogy Szlovenszkó munkapiacán az elmúlt hónapban ujlból jelentékeny mértékben megromlott a helyzet. A bányaiparban a válság a szénbányákról átcsapott a rézbányákra i-s, amelyekben a termelést jelentősen korlátozták és ahol a teljes munkabeszüntetés veszélye fenyeget. Az antimonbányákban hasonlóan jelentékeny üzem-korlátozással kell számolni s ehhez járul az építőipar helyzete, amely a múlt esztendővel szemben szintén erősen rosszabbodott. A centralista körökből származó bi-r beszámol a bőripar, nemkülönben a zomnnoedénygyártás komoly nehézségeiről is. bár e vonatkozásban már egyszerűen a halálhírt közölhette volna.

Liptószentmiklós ugyan nagy fuldoklásában még kapkod az utolsó szalmaszál után s éppen holnap tart tiltakozó gyűlést ipara és kereskedelme megmentésére. A gyűlés szónokai tiz kérdésre készülnek megfelelni. Érdemes felsorolnunk ezeket a kérdéseket, amelyek a hatóságilag engedélyezett gyűlés programján szerepelnek: 1. Miért kell a legközelebbi időben csaknem valamennyi liptó- szentmiiklósi munkást elbocsátani a munkából? 2. Miért kell annyi liptói embernek kivándorolnia? 3. Miért nem tud ma exisztál- ni a kereskedő? 4. Miért nem tud ma megélni az iparos? 5. És mit szóltok ebhez ti földművesek? 6. Mi lesz Miklóssal és környékével, ha elpusztul a bőripar? 7, Nimcs-e a mi iparunknak igénye az olcsóbb hitelre?

8. Miért kaip Szlovenszkó aránylag 450 millióval kevesebb értékű állami szállítást?

9. Miért fizetett a liptószentmiklósi bőripar a forradalom óta 20 millióval töblb vasúti fuvardíjat, mint a csehországi ipar? 10. É-s lehetünk-e képesek azután fizetni az oly magas adóikat? Liptószentmiklós tehát még legalább kérdésekkel ad némi élet jelt a maga agóniájáról, Losonc már nem i» kérdez s Korompára is ráhárult a temető csöndje.

A liptószentmáMósi demonstrációs gyűlés az élniakarás egyenes erejével valószínűleg más választ fog adni erre a tiz kérdésre, mint aminő javallattal a Národny Dennik igyekezne „megoldani" a munkanélküliség problémáját, amikor a Szlovenszkón mun- kát-talált idegen állampolgárok elbocsátását követeli-. Egyenesen tra-gi kémikus, hogy amikor a szlovenszkói általános válság leküzdéséről van szó, a centralista szlovák sajtó kis nacionalista receptekkel igyekszik a kérdést mellékvágányra terelni és a válság igazi okait és okozóit elleplezni. Most is néhány száz munkás (ha ugyan van annyi is) elbocsátásával akarná orvosolni ezreknek és tízezreknek a centralista politika ütötte sebeit, amikor a lap ugyanazon oldalán vezetőhelyen statisztikai adatokkal számol be a külkereskedelmi mérleg hanyatlásáról, a nyersárubehozatal és a készáru- kivitel csökkenéséről.

Bennünket nem tévesztenek meg azok a radikálisnak tetsző hangok sem, amelyek az utolsó órákiban szólalnak meg a szlovák centralista agrársajtó hasábjain. A Slovensky Dennik kivételesen hajlandó még egy objektív szakvélemény reprodukálására is, természetesen azzal az átlátszó célzattal, hogy az ipari válság igazi okainak kiteregetésével elvonja a figyelmet az ő bűnéről és fájdalmáról: az agrárválságról. Megszólaltatott szakembere különleges csehszlovák vasúti tarifa kidolgozását kívánja a kiáltó egyenetlenségek nivellálására, amit olyan fontosnak ítél, mint a külön csehszlovák valutát. Rezignálta® állapítja meg, hogy ebben az irányban még csak a teoretikus előkészítésig sem jutottak.

Megállapítja továbbá, hogy Szlovenszkón teljes 1.ÍOO kilométer átnemszámilott vasúti vonal van, amely meg-megszaggatja a vasúti hálózatot. Ezen vonalakra utalt vidékeink csak elégtelen vérkeringés utján vannak összekapcsolva az organizmus többi részével és minden gazdasági vállalkozás, legyen az termelés. kereskedelem vagy fogyasztás mintegy különleges vámot fizet, miattuk. A szakember végül Szlovenszkó gazdásági és politikai köreire apellál haladéktalan és erélyes

London, augusztus 16. Az angol kormány tegnap kommünikét adott ki, amelyben a pesavari helyzetet „súlyosnak és kritikusnak" nevezi. Indiából újabb csapatokat küldtek az északnyugati határvidékre, ahol eddig 13 zászlóalj gyalogság, két hegyi osztag és egy repülögéposztag állomásozik. Az afridik számát ezerkétszázra becsülik s a felkelők 50—200 főnyi kis csoportokra oszolva veszélyeztetik a vidéket. Ezek a kis

formációk könnyen elbújhatnak a vidék szakadckaiban, falvaiban és erdőségeiben, úgyhogy a katonaság nehezen tud ellenük küzdeni. A legutóbbi hivatalos jelentés sze rint Pesavar vidékének lakossága az airidik- kel tart és élelmiszerrel látja el őket. A törzs egyrésze visszatért Tirrahba, viszont más oldalról a zendülők erősítéseket kaptak.

flésis a nankingi csapatok nőnek

Kínában

Csankajszek elfoglalta Csianfut — Óriási zsákmány

London, augusztus 16. A aankíngi külügyminisztérium tegnap kommünikét adott ki, amelyben közli, hogy a központi kormány csapatai megszállották Csinanfut. Pe- kingből ezt a hirt megcáfolták, ámbár az északi kormány hadvezetősége is elismeri, hogy a központi csapatok közvetlenül a város közeiéig érkeztek.

Sanghai, augusztus 16. Csankajszek főhadiszállásából megerősítik Csinanfu elestéintervenció végett a tarifarendszer organikus hibáinak kiküszöbölésére és valamennyi szlo- veuszkói vasútvonal átszámítására. Épületes lenne, hogyha a Slovensky Dennik ennek a komoly és objektív szakvéleménynek levonná a politikai konzekvenciáit.

A N. D. taktikáját követi a szlovák centralista sajtó a rózsahegyi fonógyár leépítésének kérdésében, amikor védelmébe veszi a védhe tétlent, de mindezekre valóságos politikai szélhámossággal licitál rá a félhivatalos Prager Presse, amikor van arca leírni, hogy a forradalom óta százszázalékos föllendülést mutathat föl Szlovenszkó ipara. Holott, ha lelkiismeretes akarna lenni, akkor nyolcvanszázalékos hanyatlásról kellene beszámolnák.

Nem akarjuk ismételni a már unalomig elismételt adatokat s elegendőnek tartjuk az egyetlen adatot, hogy a rózsahegyi fonógyár négyezer munkásából ma már mindössze ezerhét százötven dolgozik. Históriai érdekességü adat, hogy miért kellett a rózsahegyi fonógyárnak a leépítés sorsára jutnia, illetve miért költözteti át a Zsivno- sztenszká Banka a textilkonszernjéhez tartozó rózsahegyi gyárat Náchodba. Egyszerűen azért, mert Szlovenszkón az áru és a nyersanyag szállítása aránylag 30—50 százalékkal drágább, mint a történelmi országokban. A Slovák demonstratio ad absur- dum-képpen azt állítja, hogy a vasúti tarifa Rózsahegytől Zólyomig, szóval alig száz kilométer távolságra drágább, .mint Mohodból Zólyomig, ami batezáz kilométernél is nagyobb távolság. Tehát azért kell Szloven- szkónak legnagyobb gyárát e! veszítenie, mert a cseh kapitalizmus Rózsahegyen beleesett a saját kelepcéjébe.

nek hírét. A nankingi csapatok győzelmét a központi hadsereg váratlan és rendkívül gyorsan történt koncentrációja okozta. Az északi hadsereget a váratlan vereség teljesen demoralizálta. A nankingiaik elzárták a Csiangfuban állomásozó északi csapatok útját és többezer katonát lefegyvereztek. A győzők három repülőgépet, rengeteg fegyvert és élemiszert zsákmányoltak.

A cseh nagytőke expanziója kettős célú és irányú volt Szlovenszkón. Az egyik céllal a nemzeti hódítást kívánta elvégezni, amikor a szlovenszkói németek és magyarok kezén lévő gyáripart s vele együtt a pénzintézeti hálózatot fokozatos és céltudatos munkával aránylag rövid idő alatt elsorvasztotta, hogy ily módon a kisebbségek el- erőtlenitése mellett elérje a másik, a gazdasági célt is, a szlovenszkói fogyasztópiacnak a csehországi termelés számára való megszerzését és alárendelését. Amit pedig élve hagyott, azt csakis mint a csehországi kapitalizmus függvényét tartja életben. így került a cseh kapitalizmus pórázára az egész szlovenszkói papíripar, a meghagyott zo- mánoedjényipar, jórészt a gyufagyártás és teljes egészében a textilipar. És itt érte utói kérlelhetetlenül a csehországi kapitalizmust a logika törvényszerűségével a fátuma. Azok az eszközök és fegyverek, amelyekkel Szlovenszkó iparát igájába hajtotta és elsorvasztotta, most útjában állanak saját szlovenszkói kapitálja boldogulásának és kifejlődésének. Kiáltó példa rá, hogy szlovenszkói relációban versenyképesebb a távoli Nádhod textilipara, mint a rózsahegyi üzem. Aminthogy racionálisabb a prágai nyomdaipar számára a német papír importja, mint a drága tarifatételekkel terhelt szlovenszkói papír. A szlovenszkói iparba invesztált tőke tehát ott vergődik saját hálójában s haza igyekszik menekedni. Mert arra, hogy Szlovenszkó gazdasági helyzetét radikálisan igyekezzék rendezni és megjavítani, távolról sem gondol. Hiába minden más reménység. Hiába emeli föl nagyon komolyan és erélyesen szavát a Národnie Noviny is, mely egyenesen skandalózusnak nevezi a tarifagj®r ?Ve fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül

/

MAI SZÁMUtm a KÉPES HÉTTEl 28 OLDAL

^ * ™ra ^ k0™"a

Előfizetési ár; évente 300, félévre 150, negyed- A » ____1 * • » • 7 ' * 77 '7 • * , / Szerkesztőség: Prága II, Panské uüce 12,

év

re 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, SZLOV671SZKOI €S 7T1SZITISZKOI CliCnZCKl J)Q1~tolC 11. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal;

félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. _ , nnlifikm nnmlnnin ^ , Prága IL Panská ulice 12. Ili emelet.

A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Főszerkesztő: POI UKÜl napilap/(1 felelős szerkesztő: Telefon; 34184.

Egyes szám ára 1.20 Kö, vasárnap 2.—Ké. DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACH GÉZA SÜRQÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl

A helyzet „súlyos és kritikus" Pesavar körül

Az angol kormány kommünikéje - Franc-lireur harcok

az indiai határon

Irta: DZURÁNYI LÁSZLÓ