Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)

1930-08-12 / 182. (2403.) szám

<PRWM-AW^AR.HlTOiai> 1350 augusztus 12, kedd. s Református lelkészeink kongrus sérelmei A szlovenszkói református lel készkar igen eok tagja kellemetlen iratot kapott az orszá­gos hivataltól. Ebben az iratban az áll, hogy az illető lelkész nemcsak hogy kongruát nem kap, hanem az előlegül folyósított összegekből fizessen vissza 20—25.000 koronát. Ez a hi­deg zuhany igen terószetesen sok lelkésznek elvette a jókedvét és jóreménységét abban, hogy fizetése a megélhetés ezidőszerinti viszo­nyai szerint rendeződjék. A legtöbb nős és csa­ládos ember is, akiket a gyermeknevelés gond­jai is súlyosan terhelnek, igy sok exisztenciára végzetes itéletmondás volt az országos hivatal döntése, amely ellen az országos elnök előtt a református lelkészek küldöttsége már élőszóval tiltakozott is. Az ügy természetesen nem ért még a nyug­vóponthoz és sokáig fogja a református közélet közvéleményét foglalkoztatni. Úgy értesülünk, hogy tartományi képviselőink is magukévá te­szik az ügyet és annak orvoslását fogják kí­vánni az országos hivatalnál. Több református papi gyűlés: igy a barsi és a komáromi egyház­megyékben részletesen is foglalkozott a sérel­mes döntésekkel és a.zok ellen jogorvoslatra készül. Ez az éremnek az egyik oldala, még pedig az, amelyet tetszetősebbnek tartunk és emberibbnek, ahonnan azt szeretnők leolvasni, hogy az állam egyformán gondoskodik lelké­szeiről, amint azt a polgári jogegyenlőség is kí­vánja. Csakugyan a református papi értekezletek­nek és gyűléseknek az az okfejtésük, hogy a történelmi országokban a protestáns lelkészek­nek kongruaügyei közmegnyugvásra oldattak meg a közigazgatás részéről, nemcsak helyt­álló, hanem olyan precedens is, amelyre siker­rel és talán eredményesen lehetne hivatkozni. Az éremnek másik oldala már nem olyan ked­vező a. lelkészekre nézve és az országos hiva­tal eljárását formailag teljesen igazolni látszik. A kongnia végrehajtását, illetve gyakorlati ki­számítását már 1926. évben kellett volna kez­deni, ehelyett azt Szlovenszkón csak két évi késedelemmel vették munkába 1928-ban és ta­lán ez év végén fejezik be. A kongnia kiszámí­tásának alapja az a. bevallás, amelyet maga az érdekelt lelkész készít és a járási hivatal felül­vizsgál, főképpen a természetben való járan­dóságok árait illetőleg. Ez a pont azután az ütköző: az országos hi­vatalnál a kiszámítás alapjául az 1925—1927. évek átlagos gabonaárait vették alapul, ame­lyeket a járási hivatalok állapítottak meg. Igen sok járási főnök és előadó egyszerűen a gabo­natőzsdei árakat vette mérvadóknak és a lel­készi járandóságok kiszámításánál a gabona árát az akkori 200—220 koronás árak alapján állították be lelkészi jövedelem gyanánt. Ez pedig két okból is végzetes tévedést jelent a lelkészekre nézve, mert először is nem gzámol az értékesítési és szállítási viszonyokkal és fő­leg azért sérelmes, mert a lelkész gabonajáran­dósága nem felel meg a tőzsdén jegyzett ga­bonaáruk egyenletes kvalitásainak, mert igen sok helyen csak harmadosztályú búzát mérnek az egyháztagok az egyház alkalmazottainak, így tehát maga a kiszámítás, a kongnia kiin­dulási pontja i hibás, tehát hibás ennek minden következménye és így maga kongrua megálla- pitása is. így hozhatnak ki olyan horribilis papi jövedelmeket, hogy azok alapján szinte semmi fizetéskiegészités sem jár egyes lelké­szek számára, akik a felvett előlegeket most visszafizetni lennének kötelesek. A történelmi országokban a becslés sokkal liberálisabb alapon történt. Ott a gabonát már csak féláron vették fel a jövedelem alapjául a kerületi főnökök, akik mérlegelték a heilyi szo­kásokat is, amelyeket Szlovenszkón egyes já­rási főnökök és az újonnan kinevezett állami jegyzők sem tudnak és ismernek. A kongrua újabb megállapításánál, a következő évben már a helyzet lényegesen javulni fog, mert a ter­mészetben való járandóságok árainak kiszámí­tása az 1928—1930. évek átlagárai alapján tör­ténnek, amikor a gabonaárak már 40—50 szá­zalékkal alacsonyabbak voltak. Addig azonban mindenesetre azon kell len­ni, hogy ezek a hibák, amelyek a számításba becsúsztak az alantos hivatalok javaslataiba, elimináltassanak. Az országos hivatalnak nem szabad és nem lehet megállni az alaki igazság mellett, hanem fel kell derítenie az anyagi igaz­ságot is. így azután a kivezető ut nem lehet más, mint egy olyan tanácskozás rendezése, amelyen az érdekelt lelkészi kar is képviselve legyen szakértőivel. Meg vagyunk arról győződve, hogy ebben az ügyben az akták nincsenek lezárva és az utolsó szó még nem hangzott el a kongrua- ügyekben. A református lelkészi kar több tag­ját súlyos sérelem érte és igy természetes, hogy az egész lelkészi kar veszi azokat vé­delmébe. Ha hibák történtek a becslések körül, az alárendelt hivatalok és közegek kötelesek azokat helyesbíteni, még pedig az érdekelt lel­készek meghallgatásával. A kongrua nem le­het hivatalos titok és amint az adófizetés és kivetés körül bizonyos formákat be kell tarta­ni és érdekeltségi képviselőket meghallgatni, úgy ezeknek a hivataloknak kapcsolatot kell keresniök az élettel, mert különben munkájuk egyoldalú marad és ázt a gyanút kelti sok he­lyen, hogy ez a munka az objektivitást is nél­külözi. Énnek pedig semmiféle állami hivatal és exponens nem teheti ki magái. v. h. Prága, augusztus 11. A Bohemia vasárnapi számában vezető helyen „Esztelen utakon" cim alatt figyelemreméltó írás jelent meg, amelyet az alábbiakban ismertetünk: — Megbízható jelentések szerint a vatikáni államtitkárság az apostoli nunciaturának egy körrendeletét küldött, amelyben azokat arra hivja fel, hogy az egyes országok politikai helyzetét a legnagyobb figyelemmel kisérjék s ehhez a rendelethez az a figyelmeztetés is van hozzáfűzve, hogy a nunciaturáknak min­dent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a világ végül megtalálja a gondtalan békét, tehát az olyan békét, amelyben nem kell ál­landóan remegni, hogy az rövidesen felborul. Az ily diplomáciai figyelmeztetésnek rende­sen nem szoktak nagy jelentőséget tulajdoní­tani, mert a külügyminisztériumok ezt azért szokták kiküldeni, hogy néha magukról élet­jelt adjanak. Ha azonban a Vatikán bocsát ki ilyen körrendeletét, úgy azon gondolkodó­ba kell esnünk, mert a Szentszék diplomá­ciája bebizonyithatóan még mindig a leggaz­dagabb tapasztalatokkal rendelkezik és a legjobb információi vannak. — A közéleti eseményektől távolálló szemé­lyeknek is feltűnik, hogy a világ megcsömör- iött. Még az olyan — pikáns lámpaoltással összekötött — úgynevezett polgári repülőgya­korlatok sem képesek visszaadni a jókedvet, amilyeneket éppen a mu.lt napokban tartottak. Hogy Haller lengyel generális Sziléziát egé-^ szén Breslauig Lengyelország számára vindi­kálja, az a helyzetre éppen olyan jellemző, mint az a tény, hogy Franciaország és Olaszország a hadgyakorla­tait a közös határvidéken tartja és hogy Franciaország a repülőhadgyakorlatok tréfá­ját pont Lyonban, alig száz kilométernyire az olasz határtól tartotta meg. Pedig a tou- lousi polgároknak például, akik a spanyol határ közelében laknak, ugyanolyan jogigé­nyük volna, hogy őket az ellenséges repülő­géppel szemben való védekezésre kitanitsák, mint a lyoniaknak. —Igen sok ember van, aki szilárdan hiszi, hogy a mai zűrzavaros helyzetből csak egy nj háborúval, vagy egy uj világforradalommal le­het kijutni. A háború és a forradalom eme hí­vői már csoportokra is oszthatók: a háborús hívők nyugati, a forradalmi hívők keleti orien- tációjuak. A háborúban hívők a nehéztőkére, a nagy fegyverkezési iparra gondolnak, amely megtanulta a háborúban, hogy miként lehet könnyen pénzt szerezni, a forradalom hívői Oroszország felé néznek, amely minden jóslás ellenére még ma is bolseviki, sőt olyan ügyes kereskedő, hogy az amerikai Eyesült Államo­kat olyan érzékeny pontoD fogta meg, hogy Washington semmi más módot nem talált, mint a gazdasági hadüzenetet. S erre rögtön felfi­gyelt Angolország, a szociáldemokraták által kormányozott Angolország, amely hirtelen elfe­lejt minden régi haragot és az orosz kereske­delem finanszírozására jelentkezik. A kenyéririgység gigantikus méreteket öl­tött. — Tagadhatatlan, hogy Oroszországban az ötéves program meglepő eredményeket ho­zott, igaz, hogy a turkesztán—szibériai vas­út fantasztikus rövid idő alatt épül, mig például Csehszlovákiában 11 év alatt a prága —pilseni, vagy a csehtrübau—olmützi vona­lat sem sikerült teljesen rendbehozni. Hanem itt mindig csak a régi Ausztriára simfelnek, hogy ez tisztára a csehek ellen irányuló gyű­löletből ezeket a vonalakat nem építtette ki. Igaz az is, hogy a witlcowitzi vasművek azzal számolnak, hogy a kitűnő pontossággal fizető Oroszországot rendelőik sorából elveszítik, mert az rövid időn belül maga is abban a helyzetben lesz, hogy a vasáru szükségletét, előállítsa. — Ezek bizonyára nagyon szomorú perspek­tívák. Ha ehhez hozzáadjuk azt, hogy Angol- országban junius végén kétmilliónál több mun­kanélküli volt és pedig 900 ezerrel több, mint a múlt évben, hogy Németországnak 2.8 millió munkanélkülije van és a birodalmi munkaköz­vetítő a tegnapelőtti jelentésében megállapítja, hogy a depresszió még nőni fog, hogy Ausztriá­ban hivatalosan 160.000, a valóságban azonban legalább 260.000 ember kereset nélkül áll, hogy Csehszlovákiában a munkanélküliek száma' a nyári idény ellenére is gyors tempóban növek­szik, ha mindezekkel a tényekkel hidegen számolunk, úgy igazán nem érti az ember, hogy eddig nem akadt még olyan nemzetközi front, amely mind a két oldallal, a háborús és a forradal­mi veszéllyel szemben felvette volna a har­cot. igen, bizonyára, itt van Briand Páneurópa-ter- ve! Amióta azonban Franciaországban észre­vették azt, hogy Páneurópa tervéről csak a teljes egyenjogúság elve alapján lehet tárgyalni, tehát hogy ab­ba Németországot is bele kell vonni, azóta Briand eszméje iránt meglehetős tartózkodó hangulat fejlődött ki. S a legközelebbi nép- szövetségi üléseken majd néhány szép beszé­det tartanak a kérdésről s az ügyet egy al­bizottság mellékvágányára tolják. — Az ember sehol sem lát hajnalpirkadást. Igazán semmit sem tanult volna az emberiség? Tehát igazán csak elementáris megoldások van­nak? Az észnek útja nincs? Az optimisták min­dig bolondok maradnak? Ma csakugyan' azt kell gondolnunk, hogy igy áll a helyzet. A Bohemia cikke a Szentszék diplomáciájá­nak egyik rendelkezéséből indul ki b ez azért érdemel különös figyelmet, mert ismeretes a lapnak a csehországi zsidókkal való jóbaráti kapcsolata. S ez a lap is a legnagyobb komoly­sággal méltányolja a Szentszéknek e körrende­letéből kiáradó őszinte békeakaratot. Csak saj­nálható, hogy a világ sorsát intéző hatalmasok szintén nem teszik megfontolás tárgyává az ilyen nemes törekvéseket. Kémkedéssel párhuzamoson leánykereskedelmei is űzőit a Ber­linben letartóztatott Jenő Amsterdamé és rotterdami leánykereskedők kezére játszotta a félrevezetett és elcsábított berlini leányokat — Rémrcgény- szerű részletek a francia kém múltjában Berlin, augusztus 11. A legújabb kémkedési affér főszereplője, Gantner Jenő 31 éves német állampolgár, akit a berlini csendőrség a közel­múltban letartóztatott. A kémkedésben való bűnössége már most is vitán felül áll, a rendőrségi akták szerínt Gantner francia szolgálatban állott, német hadi titkokkal ügy­nökölt és adatait minden valószínűség sze­rint németországi informátoroktól szerezte be. A szélesen elágazó, veszedelmes arányú kémke­dés hálózatát még nem leplezte le a nyomozó rendőrség, a kutatások ezirányban serényen folynak, más részről a francia kém más viselt dolgai is foglalkoztatják a rendőrséget. Pony- vaszagu, fekete lapjai vannak Gantner élete regényének. A fiatalember rendkívül képzett, több nyel­vet folyékonyan beszélt, köztük a franciát és az angolt legalább olyan jól, mint a németet. Pályafutásának első állomása nem a kémkedés volt, kezdetben kisebb-nagyobb csalásokat kö­vetett el, majd amikor összeköttetést talált a francia katonai hatóságokkal, akkor is megtar­totta sokoldalúságát és mint kiderült, a kémkedéssel párhuzamosan leánykereske­delmet is űzött. Évekkel ezelőtt intim kapcsolatok fűzték egy hollandiai hölgyhöz, aki egy gyermekkel aján­dékozta meg. Az apasággal járó kötelezettsé­get azonban nem Gantner vállalta, hanem az 1 ' Ml -h—■ ■ ■ »n■ 11'X|j| injr*?t>~r~ I Csizi Jód Bronx Gyógyvíz! A kontinens legerősebb jőd-bróm forrásai. Kérje az ivókúra használati utasítását. 1 | Csizfíírdő. | 1 Ilii I lJ asszonnyal történt összebeszélésük alapján zsa­rolási manővert indítottak egy hamburgi keres­kedő ellen, őreá fogva az apaságot. A kereske­dő mindenáron kerülni akarta a nyílt botrányt és e cél érdekében kész volt nagyobb anyagi áldozatokra is. Az asszony harmincezer márkás egyszer és mindenkorra szóló végkielégítést követelt, s ezt az öszeget hiánytalanul meg is kapta. Ezzel a nem lebecsülhető tőkével kezdte meg Gantner barátnője Berlinben üzleti tevékenysé­gét. Megalapította az Ariston filmtársaságot, amelynek igazgatója Gantner lett. Ezek a részletek többé-kevésbé már ismer­tek, újabbak azonban, hogy a filmvállalat bukása után Gantner leányke­reskedelemmel kezdett foglalkozni, összeköt­tetést szerzett barátnője révén amszterdami és rotterdami körökkel s a Berlinben felhaj­tott „árut“ Hollandiába transzferálta, ahol azután a félrevezetett és becsapott leányo­kat, köztük fiatalkorúakat is nyilvános há­zakban helyeztek el. Gantner bünlistája igen terjedelmes s a poli­tikai deliíktumok mellett egyre jobban gyara­podó közönséges bűncselekmények kerülnek a rovására. A nyomozást még nem fejezték be, amiben nagyrésze van annak is, hogy a letartóztatott fiatalember maiáriarohamot kapott és kihallgatása a rabkórházban rend­kívül körülményes. Amint kissé magához tér, visszaviszik a rend­őrségre, ahol sorra veszik a mostanáig napvi­lágra került d élik. t/um okát. Gantner évekbe! ezelőtt Olaszországban kémkedett Berlin, augusztus 11. A harmincéves Gant­ner Jenő esete, aíki tiz év óta kémkedik Né­metországban francia szolgálatban, egyre Na­gyobb hullámokat vet. Ma újabb részletek de­rülnek ki a szélhámos kalandos életéből. Gantner néhány évvel ezelőtt ugyancsak fran­cia szolgálatban Olaszországban kémkedett. Az olasz kormány kérésére Gantnert Olasz­országból való szökése után Aixban a fran­cia hatóságok őrizetbe vették, de megtagadták kiszolgáltatását és néhány nap múlva szaba­don engedték. Gantner abban az időben több hónapig tar­tózkodott Olaszországban és sikerült számos katonai titkot megtudnia, amelyekkel köz­vetlenül letartóztaása előtt átszököit a fran­cia határon. Az első sikerült kémkedés után Franciaország megtartotta az ügyes kémet titkos szolgála­tában. Németországba küldték, ahol ugyan­csak értékes anyagot szállított Parisnak. Gantner kórházban van, mert súlyos vese­baja kiújult. Tegnapelőtt bevallotta, hogy fran­cia kém volt, de ma visszavonta vallomását. Gazdag holland barátnője, B. asszony, aki éveken át óriási pénzösszegeket költött a szél­hámosra és csaknem egész vagyonát elvesz­tette miatta, elájult, amikor Gantner letartóz­tatásáról tudomás szerzett. A szerecsétlen asszony állapota nyugtalanító, mert a letartóztatás hírére támadt idegössze­roppanás veszedelmes következményekkel járhat. A lapok szerint az asszony teljesen Gantner hatása alatt áll még most is, amikor a gazdag hollandi milliomosnő megtudta, hogy szerel­mese közönséges szélhámos. Vass József fiz év óta miniszter Budapest, augusztus 11. (Budapest; szer­kesztőségünk telefon jelentése.) Augusztus 15-én lesz tiz éve, hogy Vass Józsefet a Teleki-kormányban közélelmezési minisz­terré kinevezték. Vass azóta egyfolytában tagja a kormánynak. Ebből az alkalomból a népijóléti minisztérium elhatározta, hogy ünneplésben részesíti miniszterét, azonban Vass József dr. kijelentette, hogy kitér az ünneplés elől és ezen a napon Esztergomba utazik, ahol éppen a Szent Imre jubileum alkalmából Serédi hercegprímás misét pon­tifikái és őrt kérte fel arra, hogy tartson ez alkalomból ünnepi szentbeszédet Vass be­szédét a budapesti rádió is közvetíteni fogja. „A vatikáni diplomácia minden? elkövet annak érdekében, hmv a világ végre megtalálhassa az igazi békét" 1 Bohemia föitüsiéstkeltő cikke az isasi világhétéről s a veiefő diplomáciai körök Jobb" beíátásáröl Hotel Continental I Budapest VIL. 1 Int. tel. 462-28. Dohány ucca 42 m

Next

/
Thumbnails
Contents