Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)

1930-07-10 / 154. (2375.) szám

T>MGAtAAA.<ÁAR-HlMtXE> R.reRMI^BRMMIIilBBlMnBaaaBaMEaMEBEnBMMSaasasaaaWiHB^^ 11)30 julius 10, csütörtök. *BnNauin*UGB!m&^xí^.-Twnmimnmmmmnwu!caa pen Komotauból jön, ahol nagy drágaság uralkodik és hamarosan újból elutazik férjé­hez. Egyidejűleg érdeklődjék a Haas dr. féle ügyiben. A vádlott felesége törvényadta jo­gára való hivatkozással nem tett vallomást. A vádirat felemlíti továbbá, hogy egy 1928 március 27-én Komotauból feleségének kül­dött Ie?él különös fényt vet Dvorák dr.-nak Waigner igazgatóhoz való viszonyára. Dvo­rak dr. Dvorák dr. ebben a levélben közli fe­leségével, hogy szombaton hazautazik, mert Waigner táviratilag megkérdezte, hogy haza­utazik-e. „Nem tudom, mit akar — írja fele­ségének — de befolyásos pénzember. Haza fogok jönni". Dvorák dr. nem tudja megma­gyarázni, hogy Waigner annakidején miért táviratozott neki és arra sem emlékszik, hogy a távirat után eljött-e Prágába, hogy Waig­ner rel beszéljem Waigner tanár Heoht igaz­gató Lfjabbik fiára akarta felhívni a figyel­mét, Waigner eleinte tagadta, hogy Dvoráknak táviratozott, de később olyan kijelentést tett, amely ellentmond Dvorák dr. állításai­nak. Waigner igazgatónak egy 1925-bői va­ló lefoglalt zsebnaptárában a következő be­jegyzést találták: „Dvorák dr. 600 korona". Dvorák dr. erre vonatkozólag azt állítja, hogy kölcsönről volt szó. Amikor a két. Hechtet az eljárás elején a rendőrségre idézték, Waigner igazgató, aki­nek sejtelme sem -volt a vádlottnál ugyanab­ban az órában eszközölt házkutatásról, Dvo­rák dr.-t telefonon felhívta. Erre vonatkozó­lag Waigner később azt állította, hogy egy jelzálog ügyében akart beszélni Dvorákkal s a két Hecht-fivér beidézéséről semmit sem tudott. Etiüstlek a sorozást akták Urban dr., a prágai magisztrátus képviselője 1.930-ban a prágai sorozóbízoittság előtt kijelentette, hogy a nemzetvédelmi minisztérium a magisztrális­tól bekérte azon sorköteleseik aktáit, akiket Prá­gán. kívül soroztak. Urban dr. a minisztériumnak bemutatta az ősz- szes aktákat, kivéve a Hechlre vonatkozó irato­kat, amelyek felku tatba lattanok maradtak. Urbán dr. kijelentése szerint Dvorák dr. úgy nyilat­kozott. hogy feltűnő, hogy éppen ezek az iratok tűntek el, mert Hecht tiidőbajos. Urban dr. erre megmondta. Dvoráknak, hogy feljegyzések vannak az elveszett iratolrról, mert a minisztérium kópiá­kat kapott róluk. Dovrák dr. erre be akart telein-) feni ezekbe a kópiákba, s meg is akarta azokat tartani. Noha ez Urban dr.-nak feltűnt, mégis e!e- get tett Dvorák dr. kérésének. Az volt a benyomá­sa. hogy az egész ügy igen kellemetlen Dvorák dr.-nak. A kivándorlás arányszáma 1823-ben: 73*2 szlovák, 54‘5 ruszin, 25 magyar, 81 csali és S'S Rémet Húszezreit vándoroltak ki Csehszlovákiából 1929-ben. köztük 1066 magyar — lw beszédes statisztika Prága, július 9- A Národ.ni Politika statisz­tikai kimutatást közöl az 1929. évi kivándor­lásról. A számadatokból kitűnik,, hogy a nemzetiségi kulcsarány szerint a legtöbb ki­vándorló szlovák, ruszin és magyar nemzeti­ségű. A cikk szerint 1929-ben a németek ki­vándorlása csökkent, ezzel szemben a ma­gyarok kivándorlása 1928-cal szemben több mint a kétszeresére emelkedett. A kivándo­roltak között 1929-ben csak 2117 német nem­zetiségű volt, vagyis feleannyi, mint a meg­előző évben. A németeknél a háború előtt 10.000 lakosra átlag 10 kivándorló esett, 1928-ban 12.8, 1929-ben már csak 6.8 és pe­dig Európába 4.6, a tengerentúlra 2.2. A né­mtek tengerentúlra irányuló kivándorlásá­nak aránya állandó, a csökkenés csak az eu­rópai országokba való kivándorlás terén kö­vetkezett be. A magyarok kivándorlása eredetileg egyen- lő arányú volt a, németekével, 1929-ben azonban 10.000 lélekre 25 magyar kiván­dorló esett. A magyaroknál úgy az európai mini a tengerentúli kivándorlás emelke­dett. 1929-ben összesen 106 magyar ván­dorolt ki a köztársaság területéről, ezek kö­zül 725-en európai, 341-en tengerentúli ál­lamokban kerestek uj hadát. A szlovákok kivándorlásának arányszáma tízezer lakosnál 73.2, mig a cseheké csak 8.2. A szlovákok kivándorlásának az aránya az 1928. évi statisztikával szemben ugyancsak emelkedő tendenciájú, mivel akkor 10.000 \&­A vádirat végül összegezi a négy sorkötelesre vonatkozó összes terhelő momentumokat és azt a következtetést vonja le, hogy' a vádlott szabálytalanságokat követett el azzal a szándékkal, hogy a négy sorkötelesnek az illeté­kes kórházakban való megvizsgálását megakadá­lyozza s már ez a szándék is elegendő a hivatalos és szolgálati hatalommal való visszaélés bűntet­tének az indokolására. kosra még csak 62.6 esett. A szlovákok után a legnagyobb kivándorlási arány a ruszinok­nál észlelhető. A ruszinok kivándorlási arányszáma szín­űén emelkedő irányzatú, mert míg 1928-ban 48 volt, addig 1929-ben 54.5-re emelkedett, éspedig 41.6 utazott Európába, 12.9 a ten­gerentúlra. 1928-ban fordított volt a helyzet, akkor európai kivándorló volt 8.4, tengeren­túlra menő 34.6. Igen érdekes megfigyelni a kivándorlás irányát. A kivándorlók főcélja Európában Franciaország, ahová 1929-bem 6298 kiván­dorló ment. Belgiumba 1581, Németország­ba 1038, Jugoszláviába 241, usztriába 189, ;Szov jeto ro.szo rszágba 174, Lengyelországba 39, Magyargrszágra 26, Romániába 25 és a itöbbi európai államokba 253 személy. A tengerentúli kivándorlás főcéljai: Kana­da 3473, Argentína 3298,' Egyesült Álla­mok 3162, Uruguay 295, Brazília 110 ki­vándorlóval, a többi államokba 68 sze­mély ment. Ez a statisztika megdöbbentő adatokat tar­talmaz. Mindenekelőtt kiáltó módon iga- izolja azt, hogy a kivándorlás szörnyű vér- vesztesége elsősorban a gazdaságilag telje­sen letört területeket: Sz'pvenszkót és Ru­szin szkot sújtja. A kivándorlók tömegei Szlo- vemszkó és Rnszimsakó őslakosaiból: szlová­kokból, ruszinokból és magyarokból rekrutá- ilódoak. 73.2 szlovák, 54.5 ruszin s 25 magyar kiván­dorlóval szemben mindössze 8.2 cseh és 6.8 német kivándorló volt, vagyis amikor Szlo- venszkóról és Ruszinszkórói átlag 51 ember veszi kezébe a vánd-orbotot, hogy kenyeret menjen keresni, idegen országba, ugyanak­kor Csehországból és Morvaországból esze­sen csak 7-5 ember keres más földön erisz- tenciát. Hétszer nagyobb a kivándorlás aránya a kár­páti országrészekben, mint a szudétaorszá- gokban! Ez kétségtelenül beszédes jeie a gaz­dasági krízisnek és annak, hegy a gazdasági krízist tizszerte nagyobb mértékben érzik a sziovenszkói és ruszinkói lakosok, akik c-sak a kivándorlás révén tudják, vagy remélik biztosítani exiszteneiájukat. Még azt sem le­het fölhozni a hétszert© nagyobb sz’oven- szkói és ruszinszkói kivándorlás gazdasági jellege ellen, hogy talán a magyar elemek­nek a szomszédos Magyarországra való átszi- várgása okozná ezt az aránytalanságot. Nem, hiszen Magyarországra az egész év alatt mindössze 26 személy vándorolt ki, ami 20.270 kivándorló mellett, amennyi 1929-ben hagyta el az országot, igazán számba nem jö­vő semmiség. A csehszlovák statisztika leple­zetlen hűséggel mutatja be a helyzetet: a gyarmati gazdaságpolitika következtében je­lentkező nagy csapós, a kivándorlás verte­llen vesztett csatája bétszerte nagyobb erővel sújtja Szlovenszkót és Ruszinszkót, mint Cseh- és Morvaországot. Vájjon mit kíván ez ellen (tenni Szloveuszkó és Ruszinszkó tartomány- gyűlése? Dvorák dr. kihallgatás® Fél tíz órakor megkezdték a vádlott kihallgatá­sát-Dvorak dr. az elnök kérdésére kijelentette, hogy a vádiratot megértette s nem érzi magát bű­nösnek semmilyen irányban. Kitart emellett akkor is, amikor az elnök fölemlíti, hogy a négy sorköte­les csaknem . lehetetten módon mindig nála jelent meg sorozáson, noha Prágában kellett volna mérce alá állandók. Először is a Hecht-ügyrő! hallgatják ki. Erre vonatkozólag Dvorák dr. előadja, hogy ab­ban az időben, amikor ez az eset történt, a pieetd kerületben sorozott e időnként Prágába tért haza, ehol ismerőse természetesen tudtak arról, hogy so­rozásokon van. így történt, hogy Waigner igazgató figyelmeztette Hecht re- aki erősen tuberkutetikus és az Ő bizottsága előtt kerül Strakonitzbnn sor a‘i«. Elnök; Hogyan magyarázza azt, hogy ez a derék Hecht ur ön után ment sorozásra, nemcsak Sürako- nitzba, de aztán Gablonzha is s végül Aussigba? Vádlott: Mindig egy-egy év múlt el a sorozás óta s én nem tudtam, hogy ez ugyanaz az ember. Hi­szen mindhárom esetben csak néhány pillanatig láttam, amikor megvizsgáltam. Elnök: Megismerte őt GatVonzban? Vádlott: Nem­Elnök: De a második sorozáson ön kihagyta a magast Oku vé szegénységre vonatkozó megjegyzést és csak a légcsőim rútot jelölte meg alkalmatlansága okául. Vádlott: Egy rendkívül érzékeny sztetoszkóp ál­lott rendelkezésemre s ennek segítségével sikerült a légcsőhurutot megál’apitani. Erre a diagnózisra büszke voltam és valószínűleg ezért Írtam fel csak a légcsőhurutot. . Eínök: Lám, ön ezzel büszkélkedik és a prokn- rátor ur önt ezért vádolja, ön tehát azt állítja, hogy semmiképpen sem járult hozzá ahhoz, bogi' az a derék Hecht állandóan ön után járjon a sorozá­sokra? Vádlott: Nem. Csak egyetlen egyszer beszéltem Waigner Igazgatóval arról, hegy Hecht már har­madszor Jelenik meg előttem a sorozáson, mire Waigner azt felelte, hogy Hecht engem szigorú, de igazságos orvosnak ismer. Elnök: A vizsgálatit fogságban ellenben azt mondta, hogy Waigner akkoriban azt felelte magá­nak, hogy a dolgot 6 maga intézi így. A fogságban rendszerint igazai mondanak. Vádlott: Elnök ur. a vizsgálati fogság számomra többet jelentett, mint bárki számára. Társadalmi állásomból, amelyet igen magasnak tekintettem, igen mélyre rántottak le. Azonkívül beteg is vol­tam. Ezzel akarom magyarázni a pontatlan stili­zálást « megmaradok amellett, hogy annakidején Waigner egyenesen csodálkozását fejezte ki afö­lött, hogy Hecht már harmadszor jelent meg előt­tem a sorozáson. A I/izsanysky esetre vontnkozólag a vádlott elő­adja. hogy Lazcanskyl meg mint polgárembert ismerte. Elnök: Hogyan magyarázza meg Waigner Igaz­gató zsebnaptárában talált azon megjegyzést: „Dvo­rák dr. 600 korona." * Vádlott: Ez akkoriban volt, amikor nőtlen vol­tam, többször találkoztunk s nem lehetetlen, hogy néha éjszaka kisebb összegeket kölcsönöztünk egy­másnak, amelyeket azufún prompt visszaadtunk. Azután a Maceska-eset kerül sorra. Dvorák el­mondja, hogy a esetedot igen jól ismeri, bejáratos volt hozzájuk s arra is emlékszik, hogy az idősebbik fin elölte jelent meg Teplitzben a sorozáson. Elnök; Hogyan tudja-azt megmagyarázni, hogy a fiú ott jelent meg ön előtt? Vádlott: Azt én nem tudóim. Elnök: Különös, hogy, noha bizalmas barátja volt a családnak, senki sem figyelmestette rá, hogy a fiuk egyike ön előtt áll sor alá. Elnök: Egyik levelében azt írja feleségének, hogy menjen el Maceekához azzal, hogy Komotauból jön, ahoi nagy a drágaság s kérdezze meg, mi van a Háas-üggyéi. Ez volt az oz orvos, aki előtt Maceeka fiának sor alá keltett állama Prágában. Mi volt ez? Vádlott: Ez, elnök ur, ogy tréfás levél volt. Üzen­tem ittaceskának ... Elnök: Hogy Komotauban nagy a drágaság... Vádlott: Igen, de csak azért, hogy valami füstöl­tet küldjön nekem, mert nem bírtam el a vendéglői kosztok Elnök: Van itt még egy másik levél más napról, amelyben megkérdezi a feleségét, hogy beszélt-e Maoeskával. Miért volt ez olyan fontos? Hiszen olyan gyorsan nem válaszolhatott! Vádlott: Elnök ur, én igazán nagyon gyomor­beteg voltam. Elnök: Ah, úgy — és füstöltet kívánt? Ezzel a vádlott kihallgatását befejezték, e rövid szünet után megkezdték a tanúkihallga­tásokat. Tíz tanú tidéztek he, akiknek egyike Hecht Alajos, a Kereskedelmi és Iparbank igaz­gatója, Karlsbadbói orvosi bizonyítványt kül­dött maga helyett. Azután megkezdték Hecht Frigyes huszonhatéves bankhivatalnok kihall­gatását, aki úgy vall, mint ahogy azt a vádirat a vizsgálatból már leszűrte. Lazansky Prokopusz többek között kijelenti, hogy Dvorákot csak fölületesen ismerte, baráti viszonyban nem állott vele, sőt ellenkezőleg, mindig antipatikus volt neki. Maceska Emánuel, a két Maeeska-fivér apja, hangsúlyozta, hogy tisztelte Dvorák irodalmi tevékenységét. Véletlennek tartja, hogy fiai ép­pen Dvorák előtt jelentek meg különböző he­lyeken a, sorozáson. Majd sor kerül a két fiú kihallgatására, azután Waigner igazgatói hallgatják ki Tizenöt év óta ismeri Dvorák dr.-t s fölem­líti többek között, hogy a Venkov főszerkesztője egy nap a Wilson- állomás éttermében eljött Dvorák dr.-hoz Svehla volt miniszterelnök nevében megkö­szönni neki, hogy Svehlát a háború alatt az egész sorozóblzottság nézete ellenére nem sorozta be. Ami a 600 koronára vonatkozó följegyzést il­leti, azt állítja, hogy egy ízben 1000 koronát akart egy Sckmidt nevű urnák kölcsönözni, de csak 400 korona volt nála, mire Dvoráktól köl­csönzött 600 koronát. Ha Dvorák dr. tartozott volna neki az összeggel, ilyen csekélyke össze­get, nem jegyzett volna föl a noteszébe. Elnök: Igaz, ön jó viszonyok között él? De Dvorák dr. éppen az ellenkezőjét állítja, hogy ön kölcsönzött volna neki 600 koronát. Tanú: Azaz, ha jól emlékszem ... Dvorák dr.: Már régebben mondtam, lehetsé­ges, hogy én kölcsönöztem pénzt Waigner igaz­gatónak. Azután kihallgatják Urban dr. prágai városi tanácsost, a katonai ügyosztály vezetőjét, vé­gül Duhácsek ezredest, a hadkiegészitőparancs- nokság vezetőjét. Végül Dvorák dr.-t kikérdezik anyagi viszo­nyai felől. Kijelenti, hogy szolgálati illetmé­nyein kivül irodalmi működése mintegy húsz­ezer koronát jövedelmezett neki évente. Villá­jára még 470.000 koronával tartozik. Apjától nagyobb vagyont örökölt. Resler dr. védő ez­után indítványozza, hogy hallgassák ki azon magánorvosokat, akik a Hecht és Maceska-fiu- kat- a sorozás előtt kezelték és kéri, hogy a bí­róság vesse el a prokurátor azon indítványát, hogy olvassák föl a Dvorák dr. anyagi viszo­nyaira vonatkozó iratokat. Srámok dr. proku­rátor erre kijelenti, hogy nem állhat el ezen ira­tok fölolvasásától, mert mindent el kell követ­ni. hogy az ügy tisztázódjék, még ha ez a vád­lott érdekében^is lenne. Azután szóról-szóra g következő kijelentést teszi: — Ma, amikor a bizonyítási eljárás vallo­másaiból nyilvánvaló, nehezen lehet beszélni vesztegetésekről, ha ugyan teljesen nincse­nek kizárva, nem állhatok el indítványomtól. Ez a kijelentés nagy föltünést keltett a te­remben. Azután a tárgyalást délután három órakor holnap reggel félkilencre halasztották. Mormez szerencsés startja a Dél-Atlanti ácsán átrepülésére Páris, július 9. Mermoz francia repülő, aki néhány héttel ezelőtt elsőnek repülte át az Aero Postai repülőtársaság normális személyszállító gépén a Dél-Atlanti óce­ánt, arnikoT is Bakerből Natalba szállott, tagnap ugyanazon a gépen felszállott, hogy hazatérjen. Mermoz ezzel elsőnek kísérli meg a Dél-Atlanti óceán nyugat- keleti irányban való átrepülését. Vállalko­zásában segíti az a körülmény, hegy négy kisebb francia cirkáló a tervezett útvona­lon fölsorakozott, hogy szükség esetén se­gítségére siessen. Páris, julius 9. Mermoz tegnap este nyolc óra 32 perckor szállott fel Nótáiban, hogy Dakarba repüljön, öt órával a start után szilcratáviratot küldött, amelyben jel­zi, hogy átrepülte Fernando Noronhát. Választások azorvasszüvetség heletsilovesiszSiói zsupáiáfessi Kassa, julius 9:> Tegnapi számunkban köeültük az újonnan alakult ketetszloven&zkói ocvosszöveteégi zsupa tisztikarának és választmányi tagjainak név­sorát. A további választások eredményét alább kö­zöljük : A választmány póttagjai tettek: Táncos B4’>3 dr. Kassa, Simái Béla dr. Kassa, Szepesi i DeasŐflí- Kas­sa, Balázsy Andor dr. Kacsa, Schwarz Gyula dr. Kassa Fő-u. 20, Ákos Izsó dr. Kassa. Sidlauer ,te- nő dr. Kassa, Kozma Sándor dr. Tassa, Grosemann Dezső dr. Kassa, Nádor Lajos dr. Kassa, Kmetty Károly dr. Poprád, Szentágh Miklós dr. Uj tátrai ü- red, Hegyi Árpád dr. Igló, Jankura Iván dr. Szó­in óin ok, Szende Géza clr. Lőcse, Schwalb Sándor dr. Eperjes, Weiszlovios Alá ’ 'r dr. Eperjes, Gott- diener József dr. Eperjes, Friedmann Sándor dr. Eperjes, Gártner Viktor dr. Eperjes, Gyárfás Fe­renc dr. Töketerebes. Láng Lao6 dr. Nagymihály, Nagy Béla dr. Csap, Brünn Béla dr. Nagymihály. I. Fegyelmi bizottság: Elnök: Neuwlrfcli Elek dr. Kassa. Tagok: Tesehler Antal dr. Igló, Galotsik Sándor dr. Eperjes. Póttagok: Szarvaséy László dr. Kassa, Melchner Vilmos dr. Kassa. v II. Delegátusok az orvosszövetség delegátus! gyűlésébe: Guhr Mihály dr. Tátraszépíak, Kolónia Gyula dr. Eperjes. Kelemen János dr. Hornomra, Szarvossy László dr. Kassa, Hofíman Zoltán dr. Kassa. Póttagok: Bene Jenő dr. Gö’nicbánya, Bolt renc dr. Töketerebes, Láng Lajos dr. Nagymihály, Simkó Lajos dr. Kassa. Ákos Izsó dr. Kassa. III. Sziovenszkói és i ruszinszkói zsupaközti bizott­ság: Hofíman Zoltán dr. Kassa. Póttag: Indnger Béla dr. Töketerebes. IV. Helybeli zsupaközti bizottság: Nemeesányi László dr. Kassa. Póttag:, Kronovith .Dezső dr. Kassa. V. Sziovenszkói és ruszinszkói végrehajtó bizott­ság: Simkó Lajos dr. Kassa, Táncos Béla dr. Kassa. VI. Ruszinszkói kooperatív bizottság: Gáli Mór dr. Kassa, Szilágyi Gábor dr. Kassa, Nádor Lajos dr. Kassa. VII. Delegátusok az állami orvosok szakegyesü- letéhe: Staohovsky Antal dr. Igló, Duschndtz Sámuel dr. Eperjes. VIII. Delegátusok a fürdő orvosok szakegycsiile- tébe: Szontagh Miklós dr. Ujtátrafüred. Póttag: Rus&ay Gábor dr. Szobránc. IX. Delegátusok a vasúti orvosok szakegyesüJc- tébe: Holénia Gyula dT. Eperjes. Póttag: Szilágyi Gábor dr. Kassa. X. Delegátusok a kórházi orvosok szakegyesüle- tébe: Krauez Béla dr. Eperjes, Simkó Lajos dr. Kassa. XI. Delegátusok a községi és körorvosok szak- egyesületébe: Goldmann FÜblöp dr. PodoMn, Deák Gyula dr. Nagygéres. XII. Delegátusok a pénztári orvosok prágai fő­szekciójába: Simkó Lajos dr. Kassa, Teichner Ci­pót dr. Késmárk. XIII. Delegátusok a pénztári orvosok prágai íó- r.zokciójába: Kronovith Dezső dr. Kossá. Neumann Miksa dr. Nagymihály. XIV. Delegátusok a szakorvosok egyesületébe: Hőnyi Jenő dr. Kassa. Simái Béla dr. Kassa. XV. Delegátusok a fogorvosok szak egyes ti tetőbe: Payer Ervin dr. Kassa, Da-nnvay Menyhért dr. Ho- monna. 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents