Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)

1930-07-10 / 154. (2375.) szám

rtSO túlim 10, csütörtök.

'PRXGAI-A^AGtARHlULAP

nimiMKHBMw wwit.íJMJWWBwwwMBiwwwwjMw.'amiiM

3

Károly román király elejti Mamut?

A liberálisok taktikát változtattak a királlyal szemben Nyári szenzációk — Jorga professzor szerepe

Bukarest, julius 9- (Saját tudósitónktól.) A román politikai élet látszólag igen simán és fölötte gyorsan heverte ki az uralkodó- változáe nem mindennapi eseményét. Az uralkodóváltozás utáni parlamenti élet bot- ránytalansága és a közönség előtt látható politikai felszín nyugalmát azonban nem a politika méh ében rejlő nyugalom és rendezettség adja meg, de az a körülmény, hogy

II. Károly trónmegszerzésében volt valami fcömegszuggeszciós erő s ez elterelte a politika akcióit a bajok, zavarok és krízisek világából, a reális valóságtól.

A valóság az egészen másként fest és aki ma politikusokkal beszélget, felocsúdott politikai akaratok megnyilatkozásait hallja, az minden pesszimizmus nélkül állíthatja, hogy

az az evolúció, melynek kiindulási pontja Károly herceg hazarepülése volt, amelynek fejleményei eddig szinte programsze- I rüen klappoltak és amely a nyugodt kon- ! szolidálédás látszatát kelti, még nem ért véget, a közel jövő még nagy és feltétlenül nyugodalmas reményeket sejtet é3 Ígér.

Mindenki tudja, hogy a nemzeti parasztpárt kizárólagos kormányzása, a parlamenti mezbe bujtatott Maniu-diktatura nem a király intencióinak megfelelő. II. Károly hangoz? tatta demokratikus uralkodói felfogását és többszőr kijelentette, hogy a nemzet uralkodója akar lenni. A nemzeté és nem egy párté. Itt pedig a párt annyira egoista öncél, hogy nem ismer fölötte állni akaró tekintélyt, méig ha az uralkodói tekintély is. Ebből a helyzetből fakad az első várható és bekövetkezhető ütközőpont.

A király megkoronázásakor nem egy Ma- niuból és klikkjéből álló kormányt, de a pártokat összeölelő konoentráciős kormányt akar látni az ország élén. Ez tagadhatatlan tény, de azt se tagadhatja senki, hogy

e*t a koncentrációt ma vagy rövid időn belül megteremteni a lehetetlenséggel határos politikai terv.

Az egymással farkasszemet néző Bratianuk közül ha Vintillát választják ki a koncentrációban való részvételre, akkor rut hálátlanság és politikai igazságtalanság történik a liberális pártban testvérharoot felidézett és a dinasztikus hűséget a Bratianu-dinasztia érdekei fölé helyező Gyorgyéval, ha viszont Györgye kap miniszteri tárcát és Vintilla marad kegyenkivül, akkor egy politikai erő tekintetében egész bizonytalan kormánykomponens van, de nincs leszerelve az az ortodox liberalizmus, amely

minden politikai erőnél nagyobb hatalmat, a tökét tartja kezében.

Az Averescu néppártja aspirál a kormányzásra, de csak oly szituáció mellett, hogy ő legyen a koncentráció gerince és Románia mar sáli ja pozícióját a király demokratikus kívánságaival ellentétben a tábornoki kar erélyén nyugvó és fasiszta színezetű diktatúrára akarja építeni.

Ennél a pártnál egyébként tehertétel Jorga professzor is,

aki valamikor a király nevelője volt és aki ma is szeretné a professzoros gyámkodás szerepét játszani s akinek ebből az ambíciójából fakadó igényei kielégíthetetlenek, sőt érzékenysége egyenesen kényelmetlen a kiVérszegény gyermekek I

igyák a o

Csizi-vizet, CsizfürdőJ

rály számára. Végül elképzelhetetlen a koncentráció a nemzeti parasztpárt nevű összeragasztott két politikai csoport nélkül. Itt azonban az a baj, hogy a ragasztóanyag már most sem tart eléggé s a szétesés elháríthatatlan, ha az érvényesülési aspirációkat re- sztringálni kell és esetleg egy másodrendű hatalmi szereppel kell megalkudni.

Ebben a kevés kilátású helyzetben a király eddig sok diplomáciai érzéket és taktikát árult el.

Meglehetősen emancipálta magát Maniu befolyása alól és erősen érezteti, hogy Maniu mai kormányát csak átmenetinek tekinti.

Közben gondoskodik arról, hogy a nemzeti parasztpárt ne érezze magát nélkülözhetetlennek ée ne érezze magát pozíciós biztonságban. Egyenesen pánikszerűen hatott az a hír, hogy a király tanulmányozás oéLjából magához rendelte az összes oly aktacsomó kát, amelyek a Maniu-kormáuy által kiadott koncessziókra vonatkoznak. Ez a királyi rendelkezés megfélem litőleg hatott jóformán valamennyi kormánypolitikusra, de egyúttal a további aspirációkat ie lohütötte, mert kérdésessé vált, érdemes-e továbbra is miPrága, julius 9. A prágai hadosztálybiró- j’ág Popler alezredes elnöklete alatt ma kezdte meg Dvorák Arne dr. alezredes-orvos bűn pőrének a fő tárgyalását. A vádait Srámek dr. prokurátör képviseli, a vádlottat Resler dr. prágai ügyvéd védi. A tárgyaláson megjelent a nemzetvédelmi minisztérium több szakértője is.

A tárgyalást igen gyenge érdeklődés mellett pontosan fél kilenc órakor nyitotta meg Popler elnök, aki mellett mint birák Zálesky ezredes és Sojka alezredes-orvosok, laikus birák működnek és szakbíróként Kettner dr. törzskapitány. Dvorák dr. a fötárgyaláson teljes uniformisban jelent meg. A hallgatóságban több tiszt van, akik közül néhányan a tárgyalásról jegyzeteket készítenek. Dvorák dr. nyugodtan ül le a vádlottak padjára, sapkáját és keztyüjét maga mellé helyezi. Cipőjén sarkantyú van. Minden hozzá intézett kérdésnél feláll és röviden válaszol. Az egész affér a vizsgálat és a vizsgálati fogság nyomokat hagy arcán.

Felolvassák a vádiratot

Dvorák Arne dr.-t, a kiváló cseh drámaírót a prágai hadkiegészítő parancsnokság sorozó főorvosát, aki a sorozási affér kipattanása után hivatalos tájékoztatás hijján a legélesebb megvilágításba került a napilapok hasábjain, a katonai ügyészség a tizenhárom- oldalas vádiratban hivatalos és szolgálati hatalommal való visszaélés négyizbeni bűntettével vádolja.

A vádirat terhére rója Dvorák dr.-nak, hogy mint a nagyprágai hadid egészítő parancsnokság orvosfönöke és mint a sorozóbizottság tagja a sorköteles Hecht Frigyest az 1924-i. 1925-i és 1926-i sorozásokon, Lazansky Prokopiuszt 1925-ben és 1926-ban, Maceska Ferencet 1928-ban és 1930-ban és Maoeska Emánuelt 1927-ben és 1929-ben katonai szolgálatra alkalmatlannak nyilvánította, hogy ily módon fölmentse őket a szolgálati kötelezettségtől,

noha Dvorák dr.-nak az előírások értelmében felülvizsgálatra kellett volna küldenie a nevezetteket. A véderőtörvény érvényes rendelkezései értelmében a két Maceska-fivér Prágában, Lazansky Cbiesohben vagy Prágában lett volna köteles sor alá állni. Ehelyett azonban Hecht Frigyes 1924-ben Strakonitzban, 1925-ben Gablonzban, 1928-ban Ausrig- ban, Lazansky 1924-ben Luditzban állott mérce alá, ahol valóban besorozták, de 1924 november 17-én szuperarbitrálták, 1925-ben Tannwaldban, 1928-ban Aussigban, Maceska Ferenc 1928-ban Karlsbadban, a rákövetkező két évben Prágában, Maoeska Emánuel 1927- ben Teplitz-Scihönauban, a rákövetkező két évben pedig Prágában soroztatta magát, de csak az utólagos sorozáson.

A Hecht-eset

Hecht Frigyes — mondja a vádirat — arra vonatkozólag, hogy miért állott különböző helyeken sor alá, azt állítja, hogy 1924-ben beteg volt. Családja úgy határozott, hogy egy időre Strakonitzba költözzék. Ez okból kérvényezte a prágai magisztrátuson, hogy Stra- konitzban állhasson sor alá. A hely azonban nem nyerte meg tetszését ? két-három napi ottartózkodás után, amikor a sorozás megtörtént, visszatért Prágába. 1925-ben apja megengedte neki, hogy betekintést nyerjen a

niszternek lenni, ha ellenőrzés és ezzel ösz- sze<függően talán felelősségrevonás is kezdődik.

Bratianuékkal szemben a külföldi tőkésekkel folytatott tárgyalások jelentik a nagyágyút és nem más, mint ügyes diplomáciai játék az, hogy

pont abban az órában, amikor Bratiann

VintiPának kellett volna a király előtt

bank fiókjainak agendájába s ezért összeköttetésbe lépett a gablonzi fiók igazgatójával. Mivel úgy vélte, hogy hosszabb ideig fog Gablonzban tartózkodni, kérvényezte, hogy ott sorozzák. Azonban Prágában nem tudott elkészülni munkájával s ezért később egy, majd azután egy-két napra leutazott Gab- lonzba, hogy ott soroztassa magát. 1926-ban a schönprieseni cukorgyárban akart praktizálni s ezért kérvényezte, hogy abban az évben Aussigban sorozzák. Mivel azonban fontos ügyek miatt nem tudott elkerülni, csak két-három napra utazott le Aussigba a sorozásra s azután visszatért Prágába. A vádirat fölemlíti, hogy

a sorozás máshol való megtartására vonatkozó 1924-i és 1925-i kérvényei a prágai

magisztrátuson eltűntek.

Strakonitzban és Gablonzban nem volt a rendőrségen bejelentve, Aussigban 1926 február 13-án Friedmann Frigyes, a schönprieseni eukorfinomitó azóta elhalt titkára albérlőként jelentette be. Friedmann felesége és két leánya azonban határozottan tagadja, hogy Hecht őnáluk aludt vagy lakott volna.

A Lazansky-affér

Lazansky azt állítja, hogy két állandó lakóhelye van, Prága és Chiesch, amely utóbbi községben birtoka is van. 1924-ben Luditzban besorozták. Kevéssel rá megkezdte katonai szolgálatát, azonban szuperarbitrálták.

1925-ben Tannwaldban állott 9or alá, ahol betegsége miatt tartózkodott. 1926-ban Aussigban sorozták, mivel akkoriban azon a vidéken tartózkodott. A vádirat felemlíti, hogy Lazansky Tannwaldban 1925 április 23-tól 27-ig volt bejelentve, azonban csak egy éjszakát töltött a községben. A sorozás ellenben április 15-én folyt le.

A Maceska-ügy

Maoeska Ferenc 1928 február 17-én kérvényezte a prágai magisztrátuson, hogy Karlsbadban állhasson sor alá. Kérvényét azzal indokolta, hogy apja ügynökeként járja a karlsbadi vidéket és a német nyelvben akarja magát tökéletesíteni. Maceska Emánuel azt állítja, hogy 1927-ben azért kérvényezte Teplitz-Schönauban való sorozását, mert három-négy hónapig apja ügynökeként dolgozott ugyancsak azért, hogy tökéletesítse magát a német nyelvben.

A sorozási leletek

a négy sorkötelesnél a következőképpen szóltak:

Hecht Frigyesnél 1924r-ben „jelenleg alkalmatlan, vérszegényt, 1925-ben „alkalmatlan, kétoldali légcsőhurut“, 1926-ban „alkalmatlan, kétoldali légcsőhurut, magasfoku vérszegénység”. Lazanskynál: 1924-ben „alkalmas, hiba nélkül sorozva” (1924 november 17-én szuperarbitráiva és alkalmatlannak nyilvánítva), 1925-ben „jelenleg alkalmatlan, kétoldali légcsőhurut”, 1926-ban „alkalmatlan, kétoldali légcsőhurut”. Maceska Ferencnél 1928-ban „jelenleg- alkalmatlan, jobboldali gennyes középfülgyulladás”, 1929-ben ugyanez a lelet azzal a kiegészítéssel, hogy „hájas testű”. A következő évben még a következő megjegyzéssel kiegészítve: „szivgyöngeség”. Macska Emánueinél: 1927-ben „jelenleg alkalmatlan, baloldali gennyes középfülgyulladás”, 1926-ban „jelenleg alkalmatlan, hájas testű, szivgyöngeség”, Í929-ben „alkalmatlan,

megjelennie, az uralkodó Kreugert, a svéd gyufakirályt fogadta kihallgatáson,

aki lázasan keresi, mint lehet a konszolidáció felé tángáló balkáni gazdasági életből pénzzel pénzt kipréselni.

Avereseuék egyelőre mint grata persona állanak a király előtt és ők az egyedüliek, akik biztosra vehetik, hogy az öcz! politikai rostálásnál nem hullnak ki a lyukakon.

De a koncentrációs kormány alakításának nehézségei csak a politika felszínes jövőjének egén mutatkozó felhők. Az uralkodó elé más politikai, gazdasági és családi természetű neh&ségek is tornyosulnak, s a snájdig, eddig ügyeskezü és szerencsés szériába jutott II. Károlynak még sók helyzetfelbille- nésre kell elkészülve lennie.

Ezekről legközelebb.

gennyes középfülgyul 1 adás”.

Dvorák dr. mint egészségügyi tiszt tagja volt a piseki hadkiegészítő kerület sorozó bizottságának, amelynek körzetébe azon kerületek is tartoztak, amelyekben a négy megnevezett sorköteles mérce alá állott. Az a körülmény, hogy a négy sorköteles Prágán kívül soroztatta magát, mindig azon sorozó bizottság előtt, amelyhez Dvorák dr. Is tartozott, kizárja azt, hogy a nevezettek által felhozott indokoknak hitelt lehessen adni. A vádirat hangsúlyozza, hogy a nevezettek tudták, hol soroz Dvorák dr. és ennek megfelelően változtatták lakhelyüket. V

A vádirat kiemeli, hogy Dvorák dr. tudta nélkül a négy sorköteles igy nem cselekedhetett.

Dvorák magyarázkodása

A vádlott tagadja, hogy a négy sorkötelessel az inkriminált összeköttetésben állott volna. Ami Hecht Frigyest illeti, régi ismerőse és irodalmi tisztelője Waigner Emil, a kereskedelmi és iparbank igazgatója hívta föl rá a fiigyeimét azzal, hogy Hecht Frigyes, az intézet tisztviselője állítólag tuberkulotikus és Strakonitzban akart gyógyulást találni. Amikor Hecht mindhárom esetben előtte Dvorák dr. előtt) jelent meg a sorozáson, mo* solyogva kérdezte meg Waignert, hogy ez

Kérjen mindenütt 'luni&erus NorovIcsKát loroviíkajrvár, Trenfin.

miképpen történhetett. Waigner azt válaszolta neki, hogy igazságos embernek ismeri és igazságos klasszifikáeiót akart Hechtnek szerezni, amelyet máshol nem kapott volna, mivel gyakran csak felületesen soroznak és sokszor a zsidókkal szembeni elfogultságot is érvényre juttatják. Ami Lazanskyt illeti, Dvorák dr. azt mondja róla, hogy társaságbeli ismerőse. Csak homályosan emlékszik egyik sorozására. Tuberkulotikusnak ismerte s ezen nézetében a szuperarbitrálás csak megerősítette. A Maceska-fivérek apja régi baráti és tisztelői köréhez tartozik. Tudta ugyan azt, hogy a két Maceska nála sorozáson fog megjelenni, de semmiféle befolyást nem akartak rá gyakorolni. Dvorák dr. azt állítja, hogy valamennyi sorkötelest mindig pártatlanul, legjobb tudása és lelkiismerete szerint osztályozta. Az érvényes katonai előírások értelmében nem volt köteles a sorköteleseket felülvizsgálás céljából kórházba küldeni. A leghatározottabban tagadja, hogy a sorozásokból bárminő előnyt is húzott volna.

Annyit beismer, hogy Waigner igazgató és az öreg Maceska. villája építésénél tanácscsal segítségére voltak és hitelhez is juttatták. Maceska meghívta vadászatra és darabjai premierjein koszorúkat küldött föl neki a színpadra. Iít-ott sonkát és egyéb füstölt árut kapott Maceskától. de ez semmiféle összefüggésben nem állott a sorozásókkal.

A vádirat kétségbe vonja, hogy a vádlott és a négy megnevezett személy között tisztára csak ideális baráti összeköttetés állott fenn és hangsúlyozta, hogy anyagi és reális természetű körülmények is erősen közrejátszottak.

így Dvorák dr. 7928 március végén Komotau- ból, ahol éppen sorozáson volt, azt irta feleségének, keresse fel Maoeskát azzal, hogy épNégy gazdag „untaugEidi" prágai fiú miatt

Dvorák dr. alezredes-orvos,

a kiváló cseh drámaíró ma áíloii a hadosztály Mr óság eíé

A katonai prohuráior hivatalos és szolgálati hatalommal való visszaéléssel vádolja — Dvorak dr. tagadja bűnösségét — Ellentmondások a vádlott és a tanuk vallomásaiban